Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 15. Mi borzolja KÖTELEZŐ különórák? a nagybaracskaiak kedélyét? — Megint a régi nóta ■—gondoltam magamban, amíg az autó falta a- kilo-.. métereket. Nagybaracska nincs messze Bajához, de máskor valahogy szíveseb­ben indultam el ebbe a szép, fás-virágos községbe. „Kicsordult a pohár” A szülők mozgalmának élére Lénd- mi Pál és Király Sándor állt: ' — A tanácselnökhöz hiába men­tünk, ezért fordultunk a Bajai Városi Tanács művelődési osztályához, hogy vizsgálja ki a panaszunkat Úgy érez­zük, a pohár betelt, sőt ki is csordult már. Itt tenni kell valamit! .— Mi, nagybaracskai szülők részesei vagyunk, gyermekeink révén, a helyi iskolában kialakult, rendkívül ellent­mondásos, nevelésellénes, sokszor a zsarolás határát súroló helyzetnek. Nem túlzás ezeket a jelzőket használni, mert másképpen nem magyarázható gyermekeink kényszerű különórára já­ratása — kezdődik a beadvány. A felső tagozatosok 30-4Ct százalékú, saját jól ! felfogott érdekében —, azóta is pénzzel megfizetett különórára jár. A művelődést osztály képviselője ti­zenegy szülőt hallgatott meg, és az álta­luk előadottakat jegyzőkönyvben rög- zitette. Kettői idézek a tartalmukban erősen megegyező szülői panaszokból: — Már az ötödik osztályban java-. solták, hogy járassam különórára a gyereket. Be is Írattam Hajdók tanár nénihez, aki ötükkel foglalkozott egy­szerre. Az idén tízfős csoportokban ta­nulnak. Többnyire a házi feladat meg­oldásával foglalkoznak. Egy megoldja a táblánál, a többi meg lemásolja. He­tenként kétszer van különóra, melynek időpontja bizönytálan. Antikor a neve­lő ráér. Amióta a' beadványról tudnak, minden munkát ellenőriznek a taná­rok. A témazáró előtt á tanórán nem oldottak még hasonló típusú feladato­kat, a különórások viszont igen. — A fiam négyes-ötös tanuló volt az alsó tagozátban. Érzékeny alkatú, külö­nösén azóta, , amióta Szabó tanár bácsi adott egy pofon t rieki .Aznap este megje­lent nálam az osztályfőnök, és elmond­ta, hogy a gyerekkel egész nap baj volt: Végül úgy döntöttem, hogy nem megyek -. be az igazgatóhoz. A fiám egy alkalom­mal azzal jött háza:—Anyu, a tanár bá­csi azt mondta, hogy lehet különórára járni. A különóráztatással egyébként nem értek egyet, már a nagyobbik fiam idejében is 36közül 16-anjártak. A tanár óráin gyorsan kell dolgozni. A dolgozat­írás alatt viccet mesél, ezzel is kevesebb idő jut a feladatok megoldására, A be­advány óta változás történt, ajegyek is ■ javul tak. Én azért nem írattam be a gyer­mekemet, mert nálam a tudás a lényeg, a különórákon pedig nem kapnak több­letismeretet a gyerekek. Mit mond az igazgató? — Emlékszik-e a Dzsungel könyvé­ben arra a részre, amikor az öreg far­kas, Akela.Szól a népéhez? —- kérdezi Hajdók Imre. igazgató. Nemcsak emlékeztem, de még ki is ' kerestem, mert a most következő idé­zet, mintegy - összefoglalja á nágyba- racskai iskolát 21 éve vezető pedagógus véleményét. . „Akela-nehézkesen emelte fel öreg fejét: ' ■ , — Szabad Nép! És ti is,■ Sir Kán. . sakáljai! Tizenkét esztendeig vezettelek benneteket vadászatról vadászatra, s. ezalatt se csapdába nem került, .se még nem nyomorodon senki. Most elhibáz­tam- az ugrást-. Tudjátok, hogyan szőt- ték-fonták ezt a ravaszságot. Tudjátok, hogy fiatal őzbak nyomára vezettek,’ csakhogy kiderüljön a gyengeségem. Ügyesen csinálták. Most jogotok van,, hogy megöljetek a Gyűlés Szikláján.” Hajdók Imre, akit az ügy szemmel láthatóan egészségileg is megviselt, elis­meri a hibáját. .-’ — Ha kaptam volna jelzést, hogy á szülők a különóra megszüntetését kí­vánják, azonnal intézkedtem volna, mint ahogy azonnal meg is. történt. A gyerekek önként jelentkeztek, szülői kívánságra! A; tananyag a féjső tago­zatban valóban nehéz, de ez aligha ró­ható fel az iskolának. Hajdók Imre múlatja á feleségéhez különórára járó 16 gyermek szülőjének' nyilatkozatai. A tartalmat illetően va­lamennyi megegyezik,' egyet közülük bemutatok: . „Alulírott Földvári József és neje mint szülők nyilatkozunk, hogy Nor­bert nevű fiunkat, aki a 7-./b osztály ta­nulója, kizárólag saját elhatározásunk­ból járattuk matematika-különórára. Indokunk: Fiunknak a matematikai fel­adatok megoldásában segíteni nem tu­dunk, ezek egy részét viszont önállóan megoldani nem képes. Ezért határoz­tunk a különórák-mellett. Elhatározá­sunkban tanári kötelezés nem volt. Kér­jük az iskola vezetését, hogy tegye lehe­tővé a különórák igénybevételét.” Szabó István tanár részéről 11 szülő, nyilatkozik, hogy gyermeke Ugyan nem járt különórára, de emiatt, semmilyen, hátrányos megkülönböztetésben nem •volt része. Egyébként tőle 27 tanuló vett részt a délutáni matematikaoktatásom A szülői. bejelentéssel - kapcsolatban Nagy Imre szaktanácsadó tájékozódó vizsgálatot- végzett, és jegyzőkönyvé­ben rögzíti, hogy 1974 óta ismeri a nagybaracskai matematikatanárok munkáját: igen színvonalasnak és ered­ményesnek látta. A tanulók jól szere­pelnek a tanulmányi versenyeken és to­vábbtanulva is megállják a helyüket. Mit mond a művelődési osztály? A bajai tanács művelődési osztálya V. 217/1989. számú ügyiratában megküldte a szülőknek a. vizsgálat eredményét, melyből csak a legfontosabb pontokat idézem: Megállapítást nyert, hogy Hajdók Imréné és Szabó István! szaktanárok saját tanítványaiknak külön díjazás elle­nében különórákat tartottak. A külön­órákat jogszabály nem tiltja, aszervezeti és működési szabályzat is lehetővé teszi. A magánoktatásról szóló 15/1981. MM számú rendelet 1. § 2. bek: b pontja azonban feltételként szabja, hogy ha' az 'együtt oktatottak száma meghaladja az öt főt, akkor a megyei tanács művelődé­si osztályának engedélyét kell kérni. A jelen esetben ez nem történt meg, holott a csoportok nagyobbak voltak az említett határnál. • . A szaktanácsadó megállapította, hogy nem történt kivételezés a különó- i rás gyerekekkel,, és annak sem találta nyomát, hogy „pressziót gyakoroltak volna a szülőkre a különórára toborzás érdekében”. . Miután pedig az iskolai szervezeti sza- ’. bályzat etikai fejezete kimondja, hogy a" pedagógus iskolájának: tanulóit magán- tanítványként, díjazás ellenében, a szülő írásbeli kérésére, áz igazgató , engedélyé­vel taníthatja, legfeljebb az engedély hiá- . nya lehet a hiba. És talán még.az; hogy. Hajdók Imréné a tanítványainak 22, Sza­bó István pedig 36 százalékát tanította- különórában,’ tehát az összes felső tago­zatos (153 tanuló).29 százalékát,’Feltű­nően nagy aranyban jártak á gyerekek a délutáni matematikaoktatásra ^- állapí­totta meg a vizsgálat ! Az igazgató ellen fegyelmi vizsgálat megindítását jávásól- ták. Hangul atjelentés — Kap egy figyelmeztetést a direktor, amihez mindjárt megsúgják neki, hogy nem kell komolyan venni — mondják rosszkedvűen a beadványt író szülők, akik becsapva érzik magukat. Néhány kérdést még szívesen feltennének a vizs­gálattal kapcsolatban, — Ha jó volt a matematikaoktatás, akkor minek kellett a különóra? Vajon miből állapították meg, hogy nem gya­koroltak pressziót a szülőkre, amikor ők az ellenkezőjét állították? Hogyan enged- . hét meg olyat az iskolai szervezeti sza­bályzat, ami ellen minden erkölcsi érzé­künk tiltakozik? Hogyan lehet, hogy még három olyan gyerek is 250 forintot fize­tett havonta, akinek a szülei szociális se­gélyből élnek. S hallgassuk a másik felet: — Egy csekély dolgot fújtak fel a szü­lők közül néhányan, ahelyett, hogy az igazgatóhoz fordultak volna — mondja Fölföldi Lajos tanácselnök. Még e hó kö­zepén a végrehajtó bizottság megtárgyal­ja a dolgot, és akkor, reméljük, megnyug­szanak az emberek. A tanácselnök úgy érzi, a sok gond és feszültség, ami bennünk van, Nagyba- racskán ebben az ügyben pattant la. Gál Zoltán KÉPERNYŐ . és még egymillió lépés Szegény, szegény Rockenbauer Pál akkor is hazái barangolásokra voksolt volna, ha választás elé ál­lítják: teljesülhet élete nagy vágya, végigmotorcsónakozhat valame­lyik nagy szibériai folyón, vagy körbesétálhatja valamelyik honi kistájunkat. Az a gyanúm, hogy könnyebben szerveznek külföldi felvételeket a Szabadság téri palotában, mint magyarországi utakat. Nem csak a napidíj-eltéritések miatt. Még azt sem mondanám, hogy érthető gya­korlati okokból. Könnyebb telefo­nálni szép fővárosunkból Tokió­ba, mint például Zalalövőre vagy Kávásra. Gyorsabban a képernyő­re kerülnek a külhoni felvételek. Az ... és még egymillió, lépés feltételezésem szerint legalább másfél éve készen várta bemutatá-. sát. Tudtommal kollégái kedvelték és tisztelték a tragikus sorsú tenné- szetkutató-tévést, de azért kicsit megszállottnak tekintették. Vagyis különcnek. Munkái végül is javí­tották a statisztikát, hivatkozhat­tak rá is, amikor fővárosközpon­túsága miatt bírálták a televíziót. Legutóbb a Zala völgyében jár­tak a felfedezők. Igen, felfedezők, mert a köztudatból kihullanak a főutaktól távoli, „kocsival” körül­ményesebben megközelíthető vidé­kek. Kell Éji Rockenbauer Páléhoz hasonló őrködő emlékezet. Ez a sorozat akkor éri el célját. akkor tiszteleg méltón. kezdemé­nyezője életművének, ha százakat, ezreket szállít, ki a gépkocsiból, ál-: lit meg egy-egy érdekes ház előtt, ismertet meg már-már eltűnő szo­kásokkal. Jobb volna a közérze­tünk, ha úgy tudnánk .őrölni az élet ezernyi ajándékának, mint az úti-, filmben megszólaltatottak többsé­ge. ’ ÜH ' Remélem, Sokak számára izgal­masabb ez a hazai kalandozás a kettes bugyutá j ä tékáinál. Nincsen nek illúzióim. Minél kisebb odafi­gyelést, gondolkodást, észmozga­tást kíván valami, annál nagyobb sikerre számíthat. Tévednék? Jó,: jó, tudom, „játszani is en-. gedd ...”, de így? sjs sk * Változnak az idők! Néhány éve egyszerűen elképzelhetetlen volt nálunk, hogy fárasztó tanácskozás, után a nemzet sorsát meghatározó kérdésekről rögtönözve nyilatkoz­zon országnűk-világnak felelős po­litikus, rendszerünkben az első számú politikus. Vehette a munkakönyvét az az újságíró, aki kérdéseivel, hangsú­lyaival kényelmetlent kérdezett a hatalom birtokosaitól, uráta bó- csá’, netán pontosabb,. meggyő­zőbb, érvelőbb válaszra szerette volna késztetni az interjúra vállal­kozó politikust. ’.. H: * Vissza kell térnem a Napzártá- raf. (Örömmel dicsértem: az elmúlt ,hétén.) A különben könyökömön- jönki ügy csak akkor kerülhetne ilyen műsorba, ha tud róla valami újat, valami mást, valami elgon- dolkodtatót mondani. Például azt, hogy mennyit ér nálunk a tisztes­ség. Behunyjuk a szemünket vélt pillanatnyi érdekekért? Cinikusan megsértik a közvéleményt, így akarván megóvni egy kedvencet az elmarasztalástól?!. Gondoltam, megkérdezik az illetékeseket, hogy miért utaztak ki többen és több­ször is (feltehetően közösségi pén­zen) a már nagykorú és feltehetően kíséretre nem szoruló Détáriért, amikor néhány éve nem engedé­lyezték kiskorú olimpikonok édes­anyjának, a Polgár mámának a ki­utazását. . Szívesen hallottam volna, hogy az illetékes vizsgálótiszt miért tar­tóttá szükségtelennek a koronata­nú és a sokszoros válogatott játé­kos szembesítését. A beszélgetés során azután kiderült,, illetve nein . derült ki, hogy a meghívott ügyész Vagy a kérdező riporter tájékozat­lanabb. Állítom, hogy a hallgatók túlnyomó többsége jóval többet . tud erről az ügyről, mint e műsor­ban közreműködők. Ezzel a Napzártával rosszul zár­ta az: elmúlt hetét a TV 2. Heltái Nándor " HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Egy hivatalszolga érdemeinek elismerése Nyolcvanöt évvel ezélőtt megtartott városi tanácsi ülés, vagy ahogyan ak­kor nevezték; a törvényhatósági bizott­ság közgyűlése, sók tekintetben és hosszú időn át emlékezetes máradt a' város majd’ minden polgára Számára. Volt ennek a közgyűlésnek — bokros teendői mellett — akkor egy olyan ha­tározata, amely. ékes bizonyítéka an­nak, hogy Kecskemét város ügyeit inté­ző elöljáróság olyan emberekből állt, akinek szívét a legnemesebb emberies­ség, agyukat a legtisztább demokrati­kus felfogás hatotta át. Amikor ugyanis Kecskemét város kö­zönsége, nem csekély áldozatkészséggel és áldozatvállalással már megalkotta a város tisztviselői és szolgaszémélyzeté- nek nyugdíjintézetét, felülemelkedve a nyugdíjszábályzat rideg betűin, azt ja­vasolta, hogy négy; arra érdemes, tisz­tességben. megöregedett hivatalszolgá­jának, kegydíj címén egészítsék, ki 180 koronás nyugdíjukat évi 400 koronára.. Az indoklás során tényként állapí­tották meg, h'ögy Pál József és Bodor Sándor 39, Sándor János 42, Garaczy Mihály pedig 55 évig szolgálták híven a várost: A beterjesztett javaslatot kö­vetően az egész közgyűlés lelkesedéssel járult hozzá az indítványhoz, beigazol­ván azt, hogy mindenkor hálás tud len­ni a város polgársága — úgyszintén a képviseletéré megválasztott bizottság —, amely elismeréssel adózik és áldó- . zatkészséget tanúsít mindazok irányá­ba, aki „a várost híven és becsületesen szolgálják bármely polcon.” • Még el sem ülték a javaslat melletti tetszésnyilvánítás és egyetértés hangjai, amikor Kada Elek polgáhnester emel­kedett szólásra. Elmondotta, hogy a vá­ros szolgálatának erényét „nemcsak a magasabb polcokon, hanem áz alacso­nyabbakon is lehet gyakorolni. és ezen erény.. elismerésre, jutalmazásra méltó, akár úr, akár szolga! aki ezen ér- - demeket megszerezte”. Garaczy Mihály hivatalszolgát külön is méltatta beszé­dében a polgármester, amikor elmon­dotta róla, hogy 55 évig teljesített szol­gálata alatt „egy-két napi betegeskedési vagy fontos Családi ügy elintézésére szükséges néhány napi szünetet kivéve, soha szabadságidőt nem kért és félszá­zadot, meghaladó munkálkodása alatt, soha a legcsekélyebb figyelmeztetésre, annál kevésbé dorgálásra nem volt ' szükség.-Mintaképé tehát a kötelesség pontos, lelkiismeretes-teljesítésének.” .Mindezek előrébocsájtásával Kada Elek a következőkét -indítványozta: „határozza-el a közgyűlés, hogy Gara­czy Mihály, ötvenöt éven át híven, be­csületesén szolgált hivatalszolga arcké­pét a tanácsterem részére mégfesti”. ■Mini azt a krónikák feljegyezték, izúgö tapsviharral, lelkes éljenzéssel, egyhan­gúlag járult hozzá- a közgyűlés az ilye­tén való elismeréshéz is, meggyőződve egyúttal arról, Hogy a „jutalmazást az érdem elismerésének tényében demok­rata szellem hatotta át”. A jó öreg szolga bizonyára könnyez­ve fogadta a ritka szép kitüntetés hírét. Álmában sem gondolhatta, hogy egy róla készült festmény valaha is bekerül­het a város „házi Pantheonjába”, oda, ahol már ott volt Katona József városi főügyész, aki,halhatatlanná tette magát Örökbecsű Bánk bánjával; Hornyik Já­nos, aki mint főjegyző, bejutott a Ma­gyar Tudományos Akadémiába Kecs­kemét város történetének megírása ré­vén; Csányi János, aki mint főbíró a vá­rost sók veszedelemtől óvta meg; Léstár Péter, Kecskémét fejlődésének alapjait lerakó polgármester; Gáspár Sándor tá­bornok, a szabadságharc nagyszerű stratégája; Hajagos ülés polgármester, majd főkapitány,- aki az abszolutizmus sötét éveiben százakat mentett meg a ki­végzéstől és a bebörtönzéstől. • Garaczy Mihály arcképét Szabó An­tal festőművész készítette el, aki egyéb­ként az iparfejlesztő bizottság megbízá­sából önként jelentkező iparosok to­vábbképző rajztanfolyamát is vezette. Az elkészült képet a tanács megszemr lélvén, egyhangúlag nyilatkozott, hogy „a kép' úgy.-az élethűség, valamint a kivitel tekintetében is teljesen megfelelt a kívánalmaknak”. Szabó Antal mun­kájának elismeréséül a bizottság „a megfelelő díjat kiutalványozta”. Kecs­kemét városáért, e város felvirágozta­tásáért és naggyá tételéért tevőleges emberék iránti elismerés és megkülön­böztetett tiszteletadás hagyományának ápolása, ma is elevenen él. Megbecsül­jük azokat, „akik különösen sokat tet­tek a város közéletérték, kulturális és sportéletének fellendítéséért”. Az elmúlt idők sodrásában a város­háza faláról lekerült festmények helyére má már nem kerülnek ugy an fel á legki­válóbbak akik közül hátán éppen ta­valy ^vehették; át a Kecskemét Városért Emlékérmet de ahogyan' Garaczy Mihály kortársai mondották —/úgy vé­lem, a jelenkor kecskeméti polgárai szá­mára is—„öröm és gyönyörűség az olyan város közönségét szolgálni, amely az egyenlőség és testvériség demokratiz­musa alapján az érdemet minden fokon megbecsüli”. "" 'rá­szabó Tamás Napóleon- múzeum Pest- // erzsébeten Napoieoji-muzeufliot rendez- nék be Pesterzsébetem Az ötlet egy magángyűjtőtől, Horváth András belsőépítésztől ered, aki úgy gondolta, hogy a nagy fran­cia forradalom és Napóleon ko­rából származó relikviákban gazdag gyűjteményét érdemes lenne a nagyközönség számára hozzáférhetővé tenni.. Kezdemé­nyezését támogatta a XX, kerü-r • leti tanács, helyiséget adott a gyűjtőnek, s ennek eredménye­kén tfolyik Pesterzsébet szívében a múzeum kialakítása. A meg­nyitót július 14-ére, a,nágy fran­cia forradalom kezdetének 2(H). évfordulójára iervezik. A két­szintes múzeum egyik termében kapnak majd helyet a nagy fran­cia forradalom és Napóleon ko- • ráfiak tárgyi emlékéi: érmék, • pénzek, fegyverek, térképek. Eb­ben a teremben kívánják kiállító- ni a kor lál kiemelkedő szemé­lyisegét ábrázoló rézkarcokat: .- A másik szinten egyrészt görög, római és avar kori pénzeket es fegyvereket bemutató tárlat, - 'másrészt I a’ magyar történelem tárgyi emlékeit , érméket, fegyve- reket, ősnyomtatványokat tar- .. talmáző gyűjtemény leszlá tható. . T ervezik, hogy helytadnak majd időszaki kiállításoknak is, ezeket különböző magángyűjtők kol- . lekciójából állítják össze. Szerveződik a Napóleon Tár­saság is, amelynek célja a nagy francia forradalom és Napóleon korának tanulmányozása, vala­mint á kapcsolatfelvétel és együtt­működés a külföldi Napóleon- társaságokkal: A baráti körbe ■bárki beléphet; aki érdeklődik a korszak történelme.iránt A Na- • póleon Társaság - alakuló 'üléséit,', február Végén tartják a XX. kerü­leti tanács dísztermében. Időközben már pályázatot is kiírtak, amelyre a fehdlágóso- dás, a nagy francia forradalomés .Napóleon korával kapcsolatos, résztémák'at felölelő dolgozato­kat lehet beküldeni, A pályázati g felhívást eljuttatták oktatási in- ' tézményekhez, vállalatokhoz és tömegszervezétekhéz. Jeligés pá­lyaművel bárki nevezhet—áltat 8 lános iskolástól nyugdíjasig..! A dolgozatok beküldésének ha­tárideje: 1989. április 30. Az Or- , sáágos Idegenforgalmi Hivatal ./ és az Idegenforgalmi Propagan­da Vállalat által támogatott pá­lyázat nyereményei között utó- | zások, értékes tárgyjutalmak " ’ szerepelnek.!, . Magyar rendező bemutatója az NSZK-ban A Stuttgart melletti Sindelfingen pinceszínházában immár második alka­lommal rendezett Bodolay Géza, a szegedi színház rendezője. Januárban mutatták be Peter Hacks A pludersweilerni búcsú (Goethe nyomán) című vásári komédiáját. A díszletekét és jelmezeket Mira János tervezte. (MTI- fotó) Honfitársaink . külföldön jártak, atni természetesen nem jól végző-' döfi. ' ; A csoport, vezetőjének Iván Iváno- vicsot nevezték ki. Kezébe nyomtak egy listát, és arra kérték, légyen ré­sen. Mindenki tétjén vissza, ugyan­annyian, .ahányon á listán vannak, ,egy ember se merüljön , el az ingo­ványbán, Iván Ivánovics abban a pillanat­ban résen volt, amint a repülőgép átszelte á levegőben a határt. Nem volt valami könnyű mégkülönböztet­ni a mieink kobakját az idegeneké- ' tői, így apró hiba csúszott a számí­tásba. Messziről egy kobak felesle­gesnek tűnt. Amikór külhonban autóbuszra, szálltak, Iván Ivánovics megint át­számolta a csoportot, de megint oda­tévedt egy felesleg. A hiba egyelőre nern aggasztotta túlzottan. Örült, mint egy kisgyerek, hogy nem for­dítva történt a dolog. Az.autóbusz mozgó padlóján újra és újra számolt, ezért nem láthatta a .Notre-Dame-ot és az Eiffel-tornyot. De ott egye a fene azt a tornyot,' megvan ő nélküle, otthon is akad ilyen elég, de a megszámoltak száma sehogy sem egyezett a listával. Újra összeszámolta őket a vala­milyen múzeumban, az utcán, a vala­milyen szálloda halijában. És. újra volt egy felesleges ember! Esténként, amikor a Csoport tág­Honfitársaink külföldön jai hármasával sétáltak á Szálloda . körűi, Iván Ivánovics nem sétált, ha­nem a rábízott listát tanidmányozta.; Glédában álltak rajtán családnevek, , de eggyel kevesebb, mint ahány em­ber volt, akiket naponta rfi- reggel,' este — megszámolt, Iván Ivánovics. Utóljára — bánattal megtelve * f! a hazautazás előtt számolta meg őkét a repülőtéren. A szám most sem egyezett. A külföldi utazásról — amit hála istennek két nappal meg- . rövidítettek a szállodai alkalmazót- . iák sztrájkja miatt — Zván Ivánovics _ . teljesen kiborulva érkezett háza. Éj­jel két óra Volt, amikor lakásának előszobájában fogadta sápadt, zilált ■ feleségé. Már az ajtóban ontotta rá a panaszos, nem éppen válogatott . szavait. De Iván Ivánovics füle nem hallotta meg ezeket. Am, hogy .ellen­őrizze magát,; elkezdte számolni, - hány ember található a lakásban. Kettőnek kell lennie, de ahogy ossz-' pontosítva számolt; eljutott a hár­mas számig. . í — Kész! ~ kiáltott fel fájdalma­sán; Visszament az előszobába, és. leült a külföldi címkékkel telera­gasztott bőröndre. Fejét lógatva néz-. . te saját árnyékát1 a lakkozott padlón, és alig hallhatóan suttogta: — Tehát nem feleiek, meg.... . És: tudják, azóta Iván Ivánovics nem a főnökünk. G. Kornyilova Horváth Lilla fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom