Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Napközben gyengül a szál. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 0 és 5 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ----------------------------------------------------------------------------------------------------------­X LIV. évf. 39. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 15., szerda TÁJÉKOZTATÓ A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN Bevonulás, leszerelés, alternatív katonai szolgálat A sorkatonák februári leszerelé­sével, az újoncok bevonulásával, valamint az alternatív szolgálat be­vezetésével kapcsolatos kérdések­ről tájékoztatták a sajtó képviselő­it a Honvédelmi Minisztérium, va­lamint az Állami Bér- és Munka­ügyi hivatal vezetői kedden a mi­nisztérium Lehel úti épületében. Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi állam­titkár, a néphadsereg kiképzési fő­csoportfőnöke elmondta, hogy a sorkatonák többsége, 27 500 fiatalember február 15-én szerel le. A harckészültség fenntartása érde­kében mintegy ezren csak később, néhány nap múlva — az újoncok alapkiképzés6 után — térhetnek vissza a polgári életbe. A „tovább­szolgálók” között nős, családos sorkatona nincs, s őket az elkövet­kező öt évben valószínűleg nem hívják be tartalékos szolgálatra. Az államtitkár hangoztatta, hogy a leszerelők többsége becsülettel tett eleget állampolgári kötelezett­ségének, fizikailag megerősödve, lelkileg és szellemileg gazdagodva tér vissza családjához és munkájá­hoz. A fiatalok egyébként leszerelési segélyként 1500—3000 forintot kapnak. Az idei bevonulás 28 500 fiatalt érint, időpontja: február 27-28. A létszámban a közelmúltban be­jelentett csapatcsökkentés követ­kezményei még nem jelentkeznek, hatása csak az augusztusi bevonu­láskor lesz érzékelhető. A sorköte­les fiatalok az év második felétől kezdődően — amennyiben addig az Országgyűlés a honvédelmi tör­vény módosítását elfogadja — al­ternatív szolgálatot kérelmezhet­nek. Azok, akik hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, de lelkiisme­retük tiltja a fegyveres szolgálatot, fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítését kérhetik. Akik lelkiismereti okból a fegy­ver nélküli katonai szolgálatot sem vállalják — engedély alapján - állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével te­hetnek eléget. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alternatív szolgálat teljesítése lelkiismereti okból kérhető. Az erre való hivat­kozás megalapozottságát várható­an egy bizottság vizsgálja. A hatá­rozat ellen fellebbezni lehet, s a másodfokú határozatot bíróság előtt meg lehet támadni. Az alter­natív szolgálat időtartama — a ja­vaslat szerint — azonos lesz a had­kötelezettség alapján teljesített ka­tonai szolgálat idejével. A honvé­delmi törvény alapján ez jelenleg 18 hónap sorkatonai, valamint 18 hónap tartalékos katonai szolgála­tot jelent. Ennek alapján a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat ideje 24 hónap lesz, amelyhez 12 hónap tartalékos, fegyver nélküli szolgá-* lati idő kapcsolódik. A csak polgá­ri szolgálatot vállalók — mivel ők tartalékos szolgálatra nem vehetők igénybe — folyamatosan teljesítik 36 hónapos szolgálati idejüket az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal által kijelölt munkahelyen. A Honvédelmi Minisztérium illeté­keseinek nincsenek adatai arról, hogy hányán kívánnak majd élni az alternatív katonai szolgálat le­hetőségével, az államtitkár vélemé­nye szerint azonban a bevonulok néhány százalékánál nem lesznek többen az ezt kérelmező fiatalok. A polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatására vonatkozó el­képzelésekről Bukta László, az ÁBMH helyettese adott tájékozta­tást. Á polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatását elsősorban olyan munkahelyeken képzeli el az árhi­vatal, ahol a munka lehetőséget teremt a szolgálatot teljesítő sze­mélyiségének megfelelő emberba­ráti elveinek gyakorlására, továb­bá, ahol a tevékenység társadalmi hasznossága biztosítható. Mórocz Lajos a sajtótájékozta­tón bejelentette: amennyiben az új honvédelmi törvényt az Ország- gyűlés megszavazza, az egyetemet és főiskolát végzettek 12 hónapos szolgálatukat tanulmányaik után töltik le. Ha a törvény életbe lép, a tavaly augusztusban bevonult fi­atalokat egy év után leszerelik, s ugyanez vonatkozik a most bevo- nulókra is. Az előfelvéteüs rend­szer ugyanakkor még 1991-ig ér­vényben marad, mert az oktatási intézmények nem tudnák fogadni a diákokat. Elmondta azt is, hogy az a sorköteles, akit az első félév­ben soroznak és az alternatív szol­gálatot választja, annak ilyen irá­nyú kérelmét július 31-éig kell be­nyújtania az illetékes megyei had­kiegészítési és területvédelmi pa­rancsnoksághoz. A Honvédelmi Minisztérium ve­zető képviselői, kérdésekre vála­szolva, szóltak arról, hogy a kato­nai rendtartás az alternatív szolgá- latot vállaló fiatalokra is vonatko­zik. Függetlenül attól, hogy lakó­helyükhöz milyen közel teljesíte­nek szolgálatot, nem otthonról jár­nak munkába, s szabad idejükben is rendelkezésre kell állniuk. E fia­taloknak speciális igazolványa lesz, de a sorállományúakat megil­lető kedvezményeket is megkap­ják. Munkájukért illetményt, zsol- dat és nem bért kapnak, a polgári öltözet használatáért ruhapénzben részesülnek. Jelenleg 73-an töltik büntetésü­ket a katonai szolgálat megtagadá­sa miatt, s három eljárás van folya­matban, ezeket azonban felfüg­gesztették. A katonai szolgálatot korábban megtagadók büntetett előélete miatti joghátrányt az új honvédelmi törvény elfogadása után várhatóan megszüntetik. Az Igazságügyi Minisztérium már foglalkozik e kérdés felülvizsgála­tával. (MTI) Az Ország­gyűlés MSZMP­csoportjának megbeszélése Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizott­sága titkárának, az Ország- gyűlés MSZMP-frakciója vezetőjének elnökletével kedden a KB székházában tanácskozást tartott a kom­munista képviselők csoport­ja. Az értekezleten Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára az új alkotmány szabályozási koncepciójá­ról, Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke a munka törvénykönyvének módosításáról és a sztrájk- törvény tervezetéről tartott előadást. Grósz Károly, a párt főtit­kára tájékoztatta a képvise­lőket az MSZMP Központi Bizottságának február 10— 11-ei ülésén elhangzottakról és aktuális pártfeladatokról. Az ülésen részt vett Sta- dinger István, az Országgyű­lés elnöke és Fodor István, a független parlamenti képvi­selők csoportjának vezetője is. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A hatékonyabb politizálás Átszervezik az apparátust A pártbizottság dr. Szabó Miklós el­ső titkár tájékoztatóját hallgatta meg először az MSZMP KB február 10— 11-ei üléséről, majd Miskolczi János­nak, a kiküldött munkabizottság veze­tőjének előterjesztésében a megyei pártbizottság és szervei munkarendjé­re, munkamódszerére és munkastílusá­ra készített javaslatot tárgyalta meg. Az írásos javaslathoz fűzött szóbeli ki­egészítésben Miskolczi János kiemelte: A tavaly októberben kiküldött munka- bizottság ——amelynek mandátumát az új pártbizottság is megerősítette — sok hasznos, konstruktív javaslatot, véle-; ményt gyűjtött össze, amelyek a párt­munka új követelményeit, a testületi tevékenység új minőségét veszik figye­lembe és javíthatják azt. A munkabi­zottság hat, 10-10 fős konzultációs cso­portban vitatta meg a javaslatokat. Ezeken a megbeszéléseken a testület kétharmada nyilvánított véleményt. A pártbizottsági tagok többsége aktí­vabb, bátrabb testületi tevékenységet igényelt. Tisztázni szükséges — emelte ki a munkabizottság vezetője —, hogy pél­dául a pártértekezlet milyen hatáskört adott a pártbizottságnak személyi kér­désekben. Vagy miben áll a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság viszonya, hová tartózik és kié az apparátus, mi­lyen legyen a felépítése, jellege stb. A testület igényű — mondta az előadó 'fi- a pártbizottságon belül is, és a terü­leti pártmunkában is, az emberi kap­(Folytatás a 2. oldalon) VITA ARRÓL, AMIBŐL ÉLÜNK A mezőgazdaság jövőképe Míg a megyei székház nagyter­mében tegnap á pártbizottsági ülés zajlott, addig a hetedik emeleti kis­teremben ez a mondat is elhang­zott: „Mostanában sok mindenről vitázunk hazánkban, de arról, ami­ből élünk, kevés szó esik”. E ta­nácskozáson erről volt szó, az MSZMP agrárpolitikai megújulá­sát tartalmazó, úgynevezett agrár­politikai tézisek tervezetének egyik társadalmi vitafordulóján. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának gazdaságpolitikai titkára, Iványi Pál, rövid bevezetőjében így mondta: az agrárpolitika az a terep, ahol a figyelmet vissza lehet fordíta­ni a gazdaságra, hiszen sikeres ága­zatként ismert, és mert a koncepció kidolgozásának műhelymunkái előrehaladott állapotban vannak. A tervezet ismerőinek véleményét sem hallgatta el, akik szerint a tézi­sekkel egy baj van: nincs mögötte pénz. A KB-titkár ezt így kommen­tálta: Valóban sem mögötte, sem mellette, de benne igenis van pénz, ha a helyes úton elindulva meghatá­rozzuk a célt, hozzárendeljük a fel­tételrendszereket. A résztvevők — mezőgazdasági üzemek, érdekképviseleti szerveze­tek, kereskedelmi vállalatok szak­emberei — a tézisek tervezetének alapelveivel egyetértve, de kiegé­szítve azokat és néhány dologban pontosítást igényelve, vitatkoztak. Elmondták, hogy az elmúlt évtize­dek- eredményeinek értékelésekor . tudatosabban kell figyelembe venni a mezőgazdaság hullámhegyeit és -völgyeit, az utóbbiak tanulságait levonni a mezőgazdaság jövőképé­nek kialakításakor. Sokan nehezményezték a rendel­kezések és a szabályozórendszer termelést, feldolgozást elkülönítő hatásait. Azt, bogy a mezőgazdaság sajátosságait figyelmen kívül hagy­va a napról napra élésre kényszerí­tik az agrárszektor egységeinek leg­többjét, hogy a vállalati önállóság határait megnyirbálják. A megoldás: a cél kijelölése a po­litika feladata, de a végrehajtók kapjanak szabad kezet saját terüle­tükön. A'fi- vélemények szerint —. túl lassú kereskedelmi, szakvezetési áttételek megszüntetése, csökkenté­se, bár pusztán szervezési és nem anyagi kérdésekről van szó, gátat jelent az élelmiszer-gazdasági folya­matokban. Hiányolták a hozzászó­lók, hogy az agrárfejlesztési elkép­zelések és az iparpolitikai koncep­ció nem képez egységet, a két ága­zatban „véletlenül” sincs esély- egyenlőség. A financiális kérdések, a támogatások, a hitelpolitika okozta gondokat így is megfogal­mazták: van-e szükség a mezőgaz­daság termékeire? Ha igen, ennek alapjáról kell indítani a feltételek hozzárendelését, a technikától a pénzügyekig. Akkor lehetséges az, hogy a piacokon minőségében és árban versenyképes termékkel je­lentkezhessen a mezőgazdaság, az élelmiszeripar. A vitát dr. Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára zárta le, az összefoglalóra felkérve Iványi Pált, majd hozzátette: örömmel üdvözöl­jük, hogy e megyében először talál­kozik KB-titkár közvetlenül a ter­melésben részt vevőkkel. Valójában az agrártézisek terve­zetének e vitáján szóba került min­den, ami a gazdálkodókat érdekli: a külkereskedelem kérdéseitől a szociálpolitikáig — mondta Iványi Pál. Ma a gazdaságpolitika egésze „harapófogóban” van. Innen kell kitömi végre. A reálfolyamatokat sok minden torzítja, ezek kiküszö­bölésével képzelhető el a tiszta vo­nalú gazdaságpolitikai irányítás, a stabil vonalvezetés, a végrehajtható feladatok, a megvalósítható célok jelölése. G. E. Nyolcvanezer bevallást várnak , Élénkülő forgalom az adófelügyelőségen Ne feledje, az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! Ez a jelmondatnak is beillő felszólítás figyelmezteti a kedves ügyfelet, vagyis az adózó állampolgárt az APEH kiadványában—Útmutató az 1988. évi adóbevalláshoz —, hogy ajánlatos mielőbb kitölteni és elküldeni az illetékesnek az itt-ott némi fejtörést okozó, kellemesen zöld színű nyom­tatványt. A figyelmeztetés, úgy tűnik, nem volt hiábavaló, az utóbbi néhány hétben szembeszökően megnőtt a Bács-Kiskun megyei adófel- ügyeloség ügyfélszolgálati irodáinak forgalma. De az igazi roham tulaj­donképpen csak most kezdődik, hiszen február közepén járunk, és vésze­sen közeledik március 20-a, a végső határidő. Mint Somodi Sándortól, az adófel­ügyelőség vezetőjétől megtudtuk, 80 ezer megyei adózó állampolgárral áll­nak kapcsolatban. Ők közvetlenül a felügyelőséghez nyújtják be adóbeval­lásukat (vállalkozók, kisiparosok, ma­gánkereskedők, mellékállással rendel­kezők). Aki munkaviszonyban áll, s emellett nincs más állandó jövedelme, annak munkáltatója készíti el az adó­bevallását. Az adóhatósággal csak ak­kor kerül kapcsolatba, ha közte és vál­lalata között vitás kérdés merül fel az elszámolást illetően. A gazdálkodó szervek adóelszámolását, az előlegek szabályos levonását az APEH ellenőr­zi. A vállalatok és különböző intézmé­nyek (biztosító, OTP stb.) január 31- éig többnyire elküldték dolgozóiknak, illetve ügyfeleiknek a jövedelem- és egyéb igazolásokat, amelyek az adóbe­vallás elkészítéséhez szükségesek. Az adófelügyelőség nem ragaszkodik a ja­nuári dátumhoz, tehát, ha valakinek például a biztosító február elején küld­te el a biztosítási díj befizetéséről szóló igazolást, attól az még minden további nélkül megfelel a céljának. A vállalkozóknak február 20—28. között a Kiosz irodáiban tanácsadással összekötött adóbevallás-átvételt szer­vez a felügyelőség. Az ügyfélszolgálati irodák pedig a megye valamennyi váró-, sában várják az adózó állampolgáro­kat. A munkatársak segítenek az ivek kitöltésében, illetve gyors számszaki és alaki ellenőrzést is tudnak végezni. A bevallást a vidéki irodákban, átvételi elismervény ellenében is be lehet nyúj­tani, de postán is elküldheti az ügyfél Kecskemétre, a megyei adófelügyelő­séghez. Somodi Sándor véleménye szerint minél előbb nyújtja be valaki az adóbe­vallását, annál jobban jár: egyrészt ma­rad még idő az esetleges hibák kijavítá­sára, másrészt hamarabb megkapja az előleg és a tényleges adó közötti külön­bőzetet. Az sem mellékes, hogy egyelő­re nincs óriási tömeg az ügyfélszolgála­tokon, most még türelmesen, kulturált körülmények között tudnak foglalkoz­ni minden egyes tanácsot kérővel. Az adótörvények elfogadásakor az illetékesek azzal is érveltek, hogy vége a „hasraütéses" adókivetés korszaká­nak. Az önadóztatás elve szerint a ha­tóság nem vonhatja kétségbe az állam­polgár által megjelölt éves jövedelem összegét. Ám ez nem jelenti azt, hogy az adófelügyelőség nem is ellenőrizheti, megfelelnek-e a valóságnak a bevallás adatai. Ebhez persze nem elég a gyanú, a hatóságnak bizonyítania is kell, hogy alapos oka van vizsgálatot indítani. Adóreviziót egyébként a felügyelőség folyamatosan végez. Mint Somodi Sándor elmondta: összevetve a rendel­kezésükre álló adatokat és az adóbe­vallásokat, minden bizonnyal lesznek utóbbiak között olyanok, amelyeket vizsgálni, ellenőrizni fognak. így való­ban nem árt — hogy ismét az ÄPEH- kiadvány figyelmeztetéseit idézzük -— ha a kedves ügyfél 1993. december 31- éig megőriz minden olyan okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot, amelyet az adóbevallás kitöltése során felhasz­nált. M. Á. ÜLÉST TARTOTT KALOCSA VÁROS TANÁCSA A pénzügyi terv előirányzatai nem tarthatók Tegnap délután ülést tartott Kalocsa Város Tanácsa. Most is, mint korábban szinte minden ilyen összejövetelkor, téma volt a hulladékégető és a földgázvezeték megvalósítása. Ez utóbbi — mint Szalóki István tanácselnök mondta a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtá­sáról és a vb két tanácsülés között végzett mun­kájáról szóló írásos anyagát kiegészítésében — a VII. ötéves tervben már csak remény és az érte való küzdelem marad. A hulladékégető kivitele­zésére is talán jövőre kerül sor. Megjegyezte, hogy sem műszaki, sem gazdasági oldalról nem volt kellőképpen előkészített beruházás. Az idei pénzügyi terv jóváhagyásáról szóló írásos anyagból kitűnt, hogy e tervidőszak ere­deti előirányzatai — a szabályozórendszer vál­tozásai miatt — reálértékben nem tarthatók. A megfogalmazott feladatok teljesítésében visz- szalépésre kényszerülnek Kalocsán is, a rangso­rolásnál pedig tekintetbe kell venni a lakossági alapellátás színvonalának lehetőségek szerinti tartását, a megkezdett beruházások, felújítások befejezését, a kiemelt és támogatott feladatok megvalósítását. Mátrai Károly tanácselnök- helyettes e témához kapcsolódva javasolta: ezen túl két lépcsőben tárgyalják meg a költség- vetést, hogy a különböző fórumokon lehetőség nyíljon a lakosság véleményének meghallgatá­sára: hogyan, mire használnák fel legcélszerűb­ben a rendelkezésre álló pénzt. —Nincs telefon, gáz, bérlakás, a gimnázium­ban áldatlan állapotok uralkodnak, ezért is rendkívül elégedetlen a lakosság — mondotta az egyik hozzászóló, szinte összegezve vala­mennyi előtte elhangzott észrevételt, javaslatot. Megkérdezte azt is, mit kap vissza a város a megtermelt javakból, s mennyiben jók a megyé­nél az elosztási viszonyok? S megjegyezte, a kalocsaiak pedig élenjárnak a társadalmi mun­kában is. Ezután Tamás György műszaki osztályveze­tő a lakosság önerős közműépítési tevékenysé­géről szólt, majd a vb és a tanácstagok néhány bejelentése után interpellációkkal ért véget a tanácsülés. P. S. • vA. Magw Szociálist^ Munkáspárt Bács-kiskun Megyei Bízót isága tegnap ütést tartott.'.A: tanácskozáson — mint azt dr. Kovács István szóvív7} az ülést követően a sajtó képviselőinek elmondta — a testületi tágokon kívül részt vettek az MSZMP KB pártpolitikai ráztaly ána kmimkáiársaA lyettese, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Kecskeméti Városi elnöke, a Vöröskereszt megyei titkára, ésá napirendi pontok előkészítésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom