Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \Z. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. cvf. 12. szám Ara: 5,30 Ft 1989. január 14., szombat Döntő szakaszban a bécsi utótalálkozó Pöntő szakaszához érkezett Bécsben a 35 állam képviselőinek részvételével folyó utótalálkozó. Pénteken délelőtt megkezdődött az a plenáris ülés, amelyen a küldöttségek véleményt nyilvánítanak a találkozó záródokumentumának legújabb tervezetéről, s amely — bár több napig elhúzódhat — a tanácskozás programja szerint az utolsó munkamegbeszélés lesz a jövő hétre kitűzött háromnapos, az utótalálkozót lezáró külügyminiszteri értekezlet előtt. A bécsi utótalálkozó záródokumentumának véglegesítéséhez szükség van arra is, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai jóváhagyják tervezett tárgyalásaiknak a záródokumentumhoz tartozó mandátumát. Gyorslista (2. oldal) Szombati levél (3. oldal) Hol van, nővérke?! (3. oldal) Hogyan érzi magát a buszvezető? (3. oldal) Az agrár- politika dilemmái (4. oldal) Interjú a megyei labdarúgószövetség főtitkárával (11. oldal) Folytatni kell a testület megújítását ÉH US 1 Évzáró-évnyitó állománygyűlést tartott pénteken Kecskeméten a munkásőrség Bács-Kiskun megyei törzse, amelyen Vízin Miklós megyei parancsnok adott számot a megye munkásőreinek múlt évi tevékenységéről. A jövő tennivalóiról szólva hangsúlyozta, hogy a szervezet tagjainak továbbra is aktívan be kell kapcsolódniuk a közéletbe. Folytatni szükséges a munkásőrség korszerűsítését, a testületen belüli demokratizmus fejlesztését. A munkásőrök fontos feladata, hogy politikai eszközökkel, tisztességes alkotó és termelő munkával segítsék a gazdaság korszerűsítését. (Folytatás a 2. oldalon.) • Az állománygyülésen Vízin Miklós megyei parancsnok adott számot munkásőrök múlt évi tevékenységéről. AZ ÚJ MÁRCIUSI FRONT JAVASLATA Alakuljon Országos Nemzeti Bizottság A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására és megvalósítására Országos Nemzeti Bizottság (ONB) ' alakítását javasolja az Új Márciusi Front, Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig címet viselő dokumentum — amelyet pénteken juttattak el a' Magyar Távirati Irodához — emlékeztet arra: az Új Márciusi Front alapító felhívásában javasolta, hogy alakuljon olyan tanácskozó I testület,' amelyben intézményesül a párbeszéd, a meglevő politikai szervezetek és a hivatalos struktúrán kívüli, ám az ország jövőjéért felelősséget érző politikai törekvések között. Az idő ezt az egy évvel ezelőtti javaslatot — amely egyébként visszhang nélkül maradt — túlhaladta, mivel időközben formálisan is megszerveződtek különböző politikai csoportosulások. Ezért a Front javaslattal fordul az. ország közvéleményéhez, hogy támogassa az Országos Nemzeti Bizottság létrejöttét. Javaslattal fordul a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez és mozgalmakhoz, hogy csatlakozzanak az Országos Nemzeti Bizottsághoz. A dokumentum szerint a Bizottság tagja lehessen minden olyan társadalmi és politikai szervezet, mozgalom, amely átfogó programalkotás igényével kész együttgondolkozni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében. Az Országos Nemzeti Bizottság tevékenységét többféleképpen képzelik el a javaslattevők. Az egyik változat szerint a társadalmipolitikai szervezetek és mozgalmak az Országos Nemzeti Bizottságon keresztül kapcsolódnak be a Parlament al- kotmányozó tevékenységébe és a demokratikus választás előkészítésébe. A másik elképzelés szerint a nemzeti bizottság kidolgozza és az Ország- gyűlés elé teijeszti azt a törvénytervezetet, amelynek alapján a lakosság 1989- ben megválasztja az Országgyűlés második, alkotmányozó kamaráját. E kamarába — együttesen vagy külön- külön — jelöltet állíthat az ONB-ben részt vevő valamennyi szervezet, de indulhatnak a fenti szervezetekhez nem tartozó jelöltek is. A kamara tagjai e feladatra „függetlenített” képviselők lennének, s az általuk kidolgozott javaslatokat az Országgyűlésnek teijesz- tenék be. Az Alkotmány és a választó- jogi törvény jóváhagyása után az Országgyűlés és az alkotmányozó kamara feloszlik, és kiírják az új parlamenti választásokat. A harmadik, változatban rögzítettek szerint az Országos Nemzeti Bizottság új, a többpártrendszerre szabott választójogi törvénytervezetet* dolgoz ki, külön az országgyűlési és a helyi tanácsi választásokra. Ezt az Országgyűlés tavaszi ülésszakán vitatná meg, s foglalná törvénybe. Elfogadása esetén az Országgyűlés — az Alkotmány alapján — kimondaná feloszlátását. Az Elnöki Tanács 60-?0 napon belül választásokat írna ki, s a megválasztott Országgyűlés elsődleges, feladata az új Alkotmány kidolgozása és elfogadása lenne. (Folytatás a 2. oldalon) Hányán kaptak munkanélkülisegélyt? Lapunk korábbi számában megírtuk: január első három munkanapján robbanásszerűen mégnövekedett a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda és kirendeltségeinek ügyfélforgalma. A legtöbben — három nap alatt 156-an —■ munkanélküli-segélyért folyamodtak, de közülük csak hatan bi(Folytatás a 2. oldalon) LEVÉL A MINISZTERELNÖKHÖZ, A SZOT FŐTITKÁRÁHOZ, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉHEZ — A DUTÉP KÜLÖN IS TILTAKOZIK Viharos SZMT-ülés * Vitával kezdődött tegnap 9 óra után néhány perccel a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának ülése, miután dr. Kőrös Gáspár vezetőtitkár javasolta: egészítsék ki az SZMT elnökségét az ágazati szak- szervezetek titkáraival. A vitát az váltotta ki, hogy az egyik ágazati titkár tiltakozott a kooptálás ellen, mondván, jobb lenne először megkérdezni a szakszervezet tagjait. Jó félóra telt el, míg kiderült, hogy az SZMT-nek a jelenlegi szabályok szerint jogkörébe tartozik elnökségi tagjainak megválasztása, illetve az elnökség bővítése. Végül a testület megszavazta a javaslatot. Ugyanakkor Ágó Jánost vita nélkül az SZMT tagjainak sorába kooptálták. Ezt követően Gaborják József, a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztatta a testületet Bács- Kiskun 1989. évi költségvetési tervéről. A felszólalók számos javaslatot tettek a terv kiegészítésére, elsősorban a lakásgazdálkodással, a rászorulók segélyezésével kapcsolatban. A megyei tanács költségvetési tervét az SZMT korrektnek, jól áttekinthe- tőnek tartja s ezt egyetértő véleményezésében is kifejezi. A tanácskozás bejelentésekkel folytatódott. Ezek közül különösen figyelmet érdemel az SZMT-nek az 1989. január 9-ei árintézkedéssel kapcsolatos állásfoglalása, melyet a testület megvitatott, kiegészített és elfogadott. Az állásfoglalást'í— melyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk — megküldték Németh Miklós miniszterelnöknek, dr. Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának és dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnökének: „A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa megvitatta a január 9-ei áremeléssel kapcsolatban kialakult helyzetet, összegezte a tagság és a dolgozók véleményét s az alábbi állásfoglalást teszi közzé: Megyénk dolgozói elkeseredéssel és mélységes felháborodással fogadták az áremelések mértékét és körét, mert az a legalapvetőbb napi szükségletet jelentő fogyasztási cikkeket, az életkörülményeket meghatározó termékeket érinti. Ez a lakosság döntő többségénél nagymértékű életszínvonal-romlással jár, megélhetési gondokat okoz. Sok esetben lehetetlenné teszi a korábban vállalt anyagi terhek időbeni visszafizetését Kilátástalanná vált a fiatal házasok lakásszerzéséhez szükséges anyagiak előteremtése. A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa szükségesnek tartja, hogy a SZOT elnöksége mélyrehatóan elemezze az áremelések valós hatásait, s végezze el annak reális összevetését a megtett szociálpolitikai intéz- kedésekkeL A kormány gyorsítsa fel a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozását és bevezetését Teremtse meg annak feltételeit, hogy a főmunkaidőben keresett bérből tisztességesen meg lehessen élni. A megyei, városi és községi tanácsok nyújtsanak segítséget azoknak, akik megélhetési gondokkal küzdenek. Erre a célra képezzenek megfelelő pénzügyi alapot A munkahelyi szakszervezeti alapszervezetek kezdeményezzék a béremelések január 1-jétől történő megvalósítását, nyújtsanak segítséget az anyagilag nehéz helyzetbe került tagjaiknak, munkatársaiknak. Meggyőződésünk, hogy szükség van a kormány és a SZOT vezetőinek mielőbbi találkozójára, ahol áttekintik a kialakult helyzetet s határozott intézkedéseket hoznak a lakosság anyagi terhei növelésének megállítására, illetve csökkentésére.” Az állásfoglalás vitájában egyébként számosán bírálták a Szakszervezetek Országos Tanácsát, annak tisztségviselőit, személy szerint Nagy Sándor főtitkárt, amiért az utóbbi hónapokban -í^,a felszólalók szerint — „szinte csendben szemlélnek” minden eseményt. A tanácskozás legvégén Szabó Tibor, a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat Szakszervezeti Bizottságánák titkára arról tájékoztatta az SZMT-t, hogy a vállalati szb. ugyancsak tegnap délelőtti ülésén a cég ötezer szervezett dolgozója nevében hasonló szövegű tiltakozást fogadott el az áremeléssel kapcsolatban. Tiltakozásukat Somogyi Gyulának, az ÉFÉDOSZ főtitkárának és dr. Körös Gáspárnak, az SZMT vezetőtitkárának küldték el. A dokumentum hangsúlyozza egyebek között: „Kollektívánk nem kíván ipun- kabeszüntetéseket, sztrájkokat szervezni, dolgozni akar becsülettel, korrekt helytállással. Ezért úgy véli, joggal elvárhatja érdekeinek eredményes védelmét, képviseletét, létfeltételeinek biztosítását.” Rapi Miklós A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA Kompenzációs igény Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekintette a január 9-ei áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Figyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is, szükségesnek tartotta újabb állásfoglalás kialakitását ^és nyilvánosságra hozatalát. ‘Állásfoglalásában a SZOT elnöksége leszögezi: jogosnak tartja a szervezett dolgozók felháborodását, elkeseredett reagálását a rendkívül súlyos áremelésekre. A testület ezáltal is igazolva látja az elmúlt félév során többször nyilvánosságra hozott álláspontját arról, hogy nem ért egyet az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások fogyasztói árának ilyen széles körű, nagymértékű és egyidejű felemelésével. A SZOT vezetői a kormánnyal folytatott tárgyalások során következetesen hangsúlyozták: bár megértik az ártámogatások leépítésének szükségességét, de annak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyensúly megteremtését, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi konszenzust. A kormány és a szakszervezetek yezétőinek legutóbbi találkozóján a szakszervezetek a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb növekedését tartották eiviselhetőnek, és nem fogadták el a kormány által tervezett 6 százalékos reálbércsökkenést. A SZOT elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súllyal a szak- szervezetek felelősséggel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács árintézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnökségé úgy döntött, hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedvezőtlen hatásának, a reálbérek és reáljövedelmek további drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzációs igényt jelent be. Kezdeményezi a SZOT és a. kormány vezetőinek mielőbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását és követeli a korábbi megállapodások következetes végrehajtását, az újabb szakszervezeti javaslatok megtárgyalását. A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb június végéig a kormány dolgozza ki és terjessze a szak- szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szociálpolitika reformjára vonatkozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait, amelynek középpontjában a gazdasági növekedés, a belső piac élénkítése és nem pedig egyoldalúan a fogyasztás csökkentése áll. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét, hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű növelését. Ugyanakkor kifejezi a bizalmát is, hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kényszerítik őket arra, hogy tagságuk jogos érdekeinek védelmében eddig még nem alkalmazott, saját álláspontjuk szerint is elkerülendő eszközöket vegyenek igénybe. Az elnökség ülését követő sajtótájékoztatón Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött kiegészítést az állásfoglaláshoz. Szólt arról, hogy az áremelések következtében egyre szélesebb rétegek kerülnek a létminimum határára, vagy éppen az alá. A társadalomban szaporodnak a szegénység jelei. Emellett nem lehet szó nélkül elmenni, a változtatás érdekében a szakszervezeteknek tevőlegesen is fel kell lépniük —»mondta. Egy kérdésre válaszolva a SZOT főtitkára elmondta: a jelenlegi helyzetben a társadalomnak bizalmával kell támogatnia a kormányt, a kormányzati szerveket, mert különben nem tudjuk gondjainkat megoldani. A dolgozók bizalma azonban fogyóban van. Mostani állásfoglalásával a SZOT elnöksége arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a társadalmi köz- megegyezés fenntartása érdekében legalább olyan fontos a társadalmi egyensúly megteremtése, mint az ország pénzügyi-gazdasági egyensúlyának biztosítása. (MTI) A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA VÉLEMÉNYE Háromszázalékos béremelést — februártól! A Magyar Gazdasági kamara ügyvezetősége pénteken rendkívüli ülésén foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos'felhívásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatokkal. A Kamara ügyyezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre megdöbbenéssel fogadta az áremelés hirét es mértékét. Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv és költségvetés kidolgozása folyamán több alkalommal nyilvános vita zajlott. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége jogosnak tartja a társadalom erőfeszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállítására. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta gyorsan növekednek és az életszínvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett vissza. Az életszínvonal emelésének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésével, a termelés hatékonyságának növelésével teremthetők meg — hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt gerjeszti, ami további jelentős terheket ró elsősorban a nyugdíjasokra és az alacsony keresetűekre. Az infláció növelése sem a munkavállalóknak, sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések viszont csökkentik hazánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okoznak. Á Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetösége megerősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-ei ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek- 1989-ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1989. február 1-jei hatállyal valósítsák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló tényező, j A Magyar Gazdásági Kamara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek a bérek differenciált növelésére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremthető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalások az éves tervek előkészítésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között.
