Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
L XLTV. évf. 10. szám Ára! 4,30 Ft 1989. január 12., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hírős Film —. jogtanácsosi iroda — piacfelügyelőség Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tohai László általános elnökhelyettes elnökletével tegnap ülést tartott Bács-Kiskun Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület jóváhagyta a megyei tanács tisztségviselőinek az előző végrehajtó bizottsági ülés óta eltelt időszakban végzett .munkájáról szóló tájékoztatót. Ezután került sor a megye 19891 évi Költségvetési tervének vitájára. A módosításokkal elfogadott tervet a megyei tanacs soron kővetkező ülése elé terjesztik, végleges jóváhagyásra. Rövid szünet után egyéb ügyekkel foglalkozott a testület. Egyebek között határozatot hozott a végrehajtó bizottság jogtanácsosi irodájának alapítására, mely 1989. február 1-jétői működik, és arra lesz hivatott, hogy a megyei tanács és szervei, a tanács vb ellátó szervezete, valamint — külön megállapodás alapján — a helyi tanácsok, a megyei, helyi intézmények és más tanácsi gazdálkodószervezetek részére jogi szolgáltatást nyújtson. Az iroda önálló jogi személyként, önfenntartó szervezetként működik majd. A múlt évben országos hatáskörű filmforgalmazással bővült a Bács- Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat tevékenysége.1 A végrehajtó bizottság — a vállalat kérésére — névváltoztatást engedélyezett: január 31 tótól a kibővült tevékenységének jobban megfelelő Hírős Film Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Vállalat a cég új neve.1 . A végrehajtó bizottság ezután tudomásul vette a Dunatáji Vendéglátó - Vállalat profiljának bővkésére-tett előterjesztést. A vállalat ezentúl teherfuvarozással, , élelmiszer-nagykereskedelemmel, vegyesiparcikk-kiskereskede- lemmel, fogyasztási cikkek kölcsönzésével és utazási szolgáltatással is foglalkozhat. A testület végül megyei kereskedelmi és piacfelügyelőség létrehozásáról határozott. A felügyelőség a vb kereskedelmi osztályának keretében működik. Ez nem jelent létszámbővítést, az új szerv ugyanis az osztályon belül eddig működő kereskedelmi felügyelőségre épül, kibővült hatáskörrel, a felügyelőség vezetésével pedig az osztályvezetőt bízták meg. R. M. Mar az ipari melléktevékenység sem a régi? ' Olasz gépek világbanki hitelből Lajosmizsére Miként a mezőgazdasági nagyüzemek többsége, a Lajosmizsei Kossuth Tsz is egyrészt a helybeli munkavállalók foglalkoztatása, másrészt a biztos bevétel, nyereség érdekében folytat ipari tevékenységet. A több mint 20 éve létrehozott műanyag-feldblgozó üzemük nemcsak hogy megfelel ezeknek az elvárásoknak: az idők során önálló, prosperáló szervezetté nőtte ki magát. Újabban azonban úgy tűnik, az ipar sem az a biztonságos bevételi forrás már, mint korábban volt. Kocsis András üzemágvezető elmondta: termékeiknek — fóliatasak, -zsák, reklám- szatyor, egyszer használatos kesztyű stb. — eddig csak kisebb része készült el a Tiszai Vegyikombináttól vásárolt, niagasabb feldolgozottsági fokú műanyagból. Nagyobbrészt a Szovjetunióból importált műanyag- granulátummal dolgoztak.. Ez utóbbi alapanyagból az adott technológiával jobb minőségű termékek készíthetők. Tavaly azonban a megrendelt 9S0 helyett csak 480 tonna alapanyagot kaptak, július 20-a után már egyáltalán nem szállított a szovjet partner. Hogy szerződéses kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, a lajosmizsei üzem több hazai alapanyagot használt a gyártmányaihoz. Mivel ehhez más technológia szükségeltetik, gépeik többségét ennek megfelelően átalakították. Ugyanakkor sikerűit valutakeretet Ts szerezniük, így tudtak 160 tonna granulátumot vásárolni egy svájci és egy osztrák cégtől. A lajosmizseiek meglepetésére az 1200 dollár értékű alapanyag Csehszlovákiából érkezett: a szokatlanul magas egységárra ez is magyarázatot ad, ugyanis sokan adták- vették, mire a felhasználóhoz került, Költségeik növekedését a lajosmizseiek kénytelenek voltak áthárítani vásárlóikra, aminek következménye nem is maradt el: kevesebben, kevesebb terméket rendeltek tőlük, mint korábban. Igaz, a hazai alapanyag ára is növekedett 60-70 százalékkal az elmúlt esztendőben, de nem olyan nagy mértékben, mint az importált granulátum. A kényszerű technológiai váltás és az egyenetlen alapanyag-ellátás zökkenőket okozott a termelésben, de az üzem jól összeszokott, jól szervezett kollektívája ezen úrrá tudott lenni. December közepére eleget tettek szerződéses kötelezettségeiknek, két hétre átadták a terepet a karbantartóknak. Az üzem 118 millió forintos bevételi tervét megközelítően teljesítette. S bár a jövőben a korábbinál kevesebb,megrendelésre számíthatnak, még így is lesz bővep munkájuk. Hiszen „csomagolni kell”, legfeljebb olcsóbb fóliát választ e célra a megrendelő. Ezt figyelembe véve a lajosmizsei üzem az úgynevezett lineáris gyártást növeli ebben az esztendőben, ennek megfelelően vásárol gépeket Olaszországból; ehhez világbanki hitelt kaptak. Az új, korszerű gépek még ebben az évben megérkeznek. A*. M. • A lajosmi- zsei müanyag- ■ feldolgozó üzem száznál több helybeli munkavállalót foglalkoztat. Felvételünkön: Marma- csek Imréné és Sári Erzsébet a konfekcionálógépen dolgoznak. (Walter Péter felvétele.) AUGUSZTUS ÚJÉIG ELKÉSZÜL A PARTTORVEM TERVEZETE Az Országgyűlés elfogadta az egyesülési és a gyülekezési törvényt Wm* SHSÜ mm. " l§§ tő jogszabály megalkotására is szükAz Országgyűlés ülésszaka tegnap délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadinger István, a Ház elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Kulcsár Kálmán vita-összefoglalója Dr. Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte —1 elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Bállá Éva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról van szó, hogy büntetőjogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították: „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi ' szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható”. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat. Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly. Utalt a politika- tudományi irodalomból ismert fogalomra, az úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek, befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására. Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha nem nyilvánítják magukat párttá — szögezte le. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek politikai pártként kívánnak majd működni a jövőben, szükségük van időre, hogy a funkcióik ellátásához — például a képviselt érdekeknek megfelelő politikai program kialakításához — szükséges feltételeket megteremtsék. Nem arról van tehát szó — emelte ki az igazságügy- miniszter -—, hogy a kormány fél valamitől, s ha ád valamit, ugyanakkor a másik kezével gyorsan megszorítja a gyeplőt. A kormány — amely már hozzálátott a párttörvény kimunkálásához — egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatával, hogy megfelelő társadalmi vita után legkésőbb augusztus 1-jéig nyújtsák be a Parlamentnek a párttörvényről szóló törvénytervezetet. Dr. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő, református püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítsanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —,sa törvénytervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. Szavazás paragrafusonként A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érinseg van. A kormány ezzel egyetert, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Ám a vadásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül dr. Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot'— a kormánynak azzal az ígéretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számú jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Bállá Éva kért szót és a. 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvény- javaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokra. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és *3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. így'tehát — összhangban az eredeti javaslattal — a törvény kimondja a pártalapitás jogát. Ezt követően Bállá Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttör- vényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásba vételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt módosításokat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette* £& a képviselők 3 6-ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. Ekkor Bállá Éva ismét szót kért és fölvetette: ő csak a saját személyében tudta elfogadni dr. Kulcsár Kálmán válaszát a feloszlatott szervezetekben tevékenykedők büntetőjogi felelősségét illetően. Társai nevében, akikkel együtt irta alá korábbi módosító javaslatát, nem nyüatkozhat. Ezért Stadinger István ezt a külön pontot is szavazásra tette fel. A képviselők ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadták a törvényjavaslat 29. paragrafusának olyan értelmű megfogalmazását, hogy csak a bíróság által feloszlatott szervezetben továbbra is vezető szerepet betöltők követnek el vétséget. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig .elfogadott módosítások és részelemek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapitás jogát, de a részletes szabályozást külön párt- törvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Ország- gyűlés elé terjeszteni. T üntetésszervezés és felelősség Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Válaszolt^miniszter a Bállá Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a törvénytervezet második paragrafus harmadik bekezdése ne arra utaljon, hogy á gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a miniszter. Van ugyanis ■ olyan jog, amely nem büntetőjogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik a szabálysértés jogintézménye is. A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. Megerősítette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a Parlamentben, kérdőre tehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá. Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány eredeti előteijesztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságjelentése ügyében, majd a „tízek" által beterjesztett javaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványozta, hogy a jelentés hét pontjára, valamint a tizek javaslataira külön-külön szavazzanak. Ezt az indítványt az elnök az ügyrendnek megfelelőnek tartotta, és elfogadta. A bizottság javaslatának első pontja a törvényjavaslat negyedik paragrafusát kívánta kiegészíteni azzal, hogy az Országház közvetlen környékén, így a Kossuth Lajos téren, illetve a Széchenyi rakpart Országház előtti szakaszán legyen tilos rendezvény szervezése és megtartása. A képviselők 49 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták ezt a kiegészítést. A bizottság második javaslata az volt, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy új paragrafussal, amely kimondja, hogy a rendezvény szervezője magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Ezt a javaslatot nyolc ellen- szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A jogtalan akadályozás bűntett Következő pontként módosítani kívánta a bizottság a törvényjavaslat 5. paragrafusának „A” pontját azzal, hogy a tervezett rendezvény kezdeté(Folytatás a-2. oldalon) • Bács-Kiskun megyei képviselők az ülésteremben.
