Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

IIP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mm F / W / J mm AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLiv. évf. 6. szám Ára: 5,30 Ft ■y ‘ .1 1989. január 7., szombat Száznegyven ország képviselői Párizsi értekezlet Idl gy CÜUdöZ Ictllldl a vegyi fegyverekről Diplomáciai nagyhét kezdődött Párizsban. Több mint 140 ország képviselői ülnek össze ma az UNESCO-palo- tában, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról, gyártásuk, tárolásuk megszüntetéserői, a meglévő készletek felszá­molásáról tárgyaljanak. A várakozások szerint közel 80 ország, köztük; hazánk, külügyminiszterrel képviselteti magát. A vegyi leszerelés kérdéseiről ilyen széles körű nemzet­közi értekezletet még soha nem tartottak, de más szem­pontból is az év egyik kiemelkedő világpolitikai esemé­nye ez a tanácskozás: ennyi külügyminiszter még az ENSZ New York-i székhelyen is ritkán jön össze. A két­oldalú megbeszélések során a világpolitika számos más időszerű kérdése is szóba kerül. A párizsi értekezletet valós igény szülte, aminek legvi­lágosabb bizonysága, hogy a távoli törpeállamok kivéte­lével az ENSZ valamennyi tagországa elfogadta Mitter­rand francia elnök meghívását. Az elmúlt években ugyanis növekvő veszélyként jelentkezett az a kilátás, ' hogy a vegyi fegyverkezés elsöpri az 1925-ös genfi jegyző­könyv egyre gyengülő erejét, s a „szegények atombombá­jaként” uj kockázati tényezőt és feszültségforrást visz a nemzetközi életbe, sőt megzavarhatja az alig megindult nukleáris és hagyományos leszerelési folyamatot is. A műszaki haladás éllovasai mellett, becslések szerint, mintegy húsz országnak vannak készletei harci gázokból. Mivel ezeket aránylag olcsón elő lehet állítani, teijedésük komoly veszély. Az iraki—iráni háború már megmutat­ta, mit jelenthet a „szegények atombombájának” elterje­dése a helyi háborúkban. Ezzel a fenyegető kilátással szemben nemigen kínálko­zik más megoldás, mint a vegyi fegyverek gyártásának és tárolásának teljes, egyetemes tilalma, a meglévő készle­tek felszámolása — s mindezt hatékony ellenőrzéssel és büntetőintézkedésekkel körülbástyázva. Ellenkező esetben nagyon aggasztóak a kilátások. Mit­terrand az újévi sajtófogadásonközölte az amerikai újság­írókkal, hogy ha Libia netán valóban vegyi fegyvereket gyártana sivatagi üzemében, akkor ezzel semmi törvénybe ütközőt nem csinálna; s Franciaország is kénytelen vegyi- fegyver-készleteket létrehozni, ha úgy látja, hogy nincs re­mény a fegyverfajta hatékony betiltásura és kiiktatására a fegyverkezésből. Francia részről szeretnek arra is hivat­kozni, hogy a nukleáris fegyvereknek elrettentő erejük van, ennyiben tehát létük indokolható, a vegyi fegyverek viszont senkit nem riasztanak el az agressziótól, bevetésük egyszerűen a gyilkolás nagyságrendjét fokozza. A francia kormány a világértekezlet megrendezésével azt is demonstrálni szeretné, hogy bár a nukTeárisfegyver- korlátozásban egyelőre nem hajlandó részt venni, más területen a leszerelési folyamatnak tevékeny részese kí­ván lenni. Grósz Károly fogadta a norvég parlamenti küldöttséget Grisz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára pénteken a KB székházá­ban fogadta a norvég parlament külügyi és alkotmányügyi küldöttségét, amely Kaare Wllloch-nak, a bizottság elnökének vezetésé­vel csütörtökön érkezett Budapestre. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánkban nagy érdeklődés övezi a norvég gazdaság és társadalom fejlődését, alkalmaz­kodását a mai világ realitásaihoz, s nagy jelentősége van annak, hogy megnőtt a nor­vég politikai körök érdeklődése a magyaror­szági reformfolyamatok iránt. Grósz Károly rámutatott, hogy kedvezőek a lehetőségek az ismeretek kölcsönös bővítésére. Hazánk üd­vözli a norvég fél kezdeményezését, ösztönzi hazánk és Norvégia együttműködésének fej­lesztését, ami fontos hozzájárulás az egysé­ges, stabil, békés Európa megteremtéséhez is. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke délelőtt fogadta a skandináv ország parla­mentjének képviselőit Az eszmecserén a ma­gyar gazdasági és politikai reformfolyamat összefüggései álltak a középpontban. A SZOT- elnökség állásfoglalása a sztrájkról Ülést tartott pénteken a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedé­sekkel kapcsolatban. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban két talál­kozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdések­ben közeledtek az álláspontok, és meg­állapodás született arról — ez egyéb­ként a szakszervezet véleménye volt —, hogy önálló törvényben kerüljön' sor a szabályozásra. Az elnökség egyet­értett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fo­gadta el azonban azt, hogy csak a szak- szervezet kezdeményezhet, illetve bo­nyolíthat le sztrájkot. A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai hiba lenne, ha kizárólagosan a szakszerveze­tek birtokolnák ezt a jogot. Minden­képpen arra van szükség, hogy a sztráj­kok .kezdeményezése, szervezése kol­lektív dolgozói jogosultság legyen. Az ülésen az egyik legélesebben vita­tott kérdés fogalmi természetű volt, ne­vezetesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új tör­vény. Az elnökség határozott vélemé­nye szerint mindenképpen csak sztrájk­ról lehet beszélni, hiszen ez jóval széle­sebb kategória, mint a munkabeszünte­tés. A testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a szolidaritá­si sztrájk lehetőségét, s fenntartotta azt a véleményét is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárkapun kívülre terjedő ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége szükségesnek tar­totta egyúttal, hogy a. szakszervezetek dolgozzák ki saját belső sztrájk­szabályzataikat, valamint nélkülözhe­tetlennek vélték a sztrájkalap titkossá­Í ;ának és védelmének törvényi garantá- ását. A SZOT elnöksége egy ellenszava­zattal, a módosító indítványokkal együtt egyetértett a törvényjavaslattal. „Mintha atombombát dobtak volna” Kunszent­miklósi hordó­temető (Az ország eddigi legnagyobb kör­nyezetszennyezési botrányának Bács-Kiskun megyei fejleményeiről a 3. oldalon olvashatnak riportot) j MI NKÁSGVí LÉS A HABSELYEYIBEN Tegnap a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyá­rában alig félórás munkásgyűlésre jöttek össze a dolgo­zók. Ghimessy András igazgató elmondta, hogy tavaly feszí­tett tempóval több mint 3 millió darab — 96 százaléka első osztályú volt — terméket készítettek a lányok-asszo- nyok. A 246 millió forintra tervezett termelési tervet szintén túlteljesitették. Az áruk jelentős részét — 58 szá­zalékát — belföldön értékesítették, mig a tőkés export részaránya majd’ 20 százalék. A többi szocialista orszá­gokba került. — Ma a kormány állja a szavát — azt, hogy az árszín­vonal növekedése nem haladja meg a 14 százalékot —, akkor lépést tudunk tartani az inflációval. S ma már ez nem kis eredmény — mondotta a bérekről az igazgató. A munkásgyülés résztvevői hallhatták, hogy a múlt évi 750 millió forint értékű áruval szemben erre az évre kevesebbet szánnak a hazai fogyasztóknak. A szocialista export hasonló — 10 millió rubel értékű — lesz, mint tavaly. A tőkés exportból 14 millió dollár árbevételt terveznek, többet, mint a múlt évben. Eddig tizenhat nyugati országgal kötöttek már szerződést, s nem kis büszkeséggel szólt az igazgató a francia partner megtar­tásáról, de Kecskeméten készült fehérneműkben, háló- és szabadidőruhákban járnak az Amerikai Egyesült Álla­mokban, Angliában, Svédországban és számos közel- keleti országban. Említésre méltó az is, hogy egy dollárt 54 forintért termelnek meg. A gyár árbevételi terve a tavalyi 1,6 milliárd forinttal szemben idén majd kétmilliárd. P. S. Ha a kormány betartja ígéretét: •/ .- . - j , . a bérek lépést tartanak az inflációval • (Walter Péter felvétele) Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése Stadinger Istvánnak, az Országgyű­lés elnökének részvételével ülést tartott pénteken ä parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitá­ban áttekintette a törvényhozás ügy­rendjének, a házszabályoknak a módo­sítási tervezetét. A megújuló házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül élet­be lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségei­nek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrend- módosítást előkészítő bizottság 71 sza­kaszból álló, vaskos tervezetéhez ez al­kalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűztek a képviselők. Ugyan­akkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az alkotmány, illetve más magas szintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen „határesetekben” úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egye­lőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen, ideiglenesen „elnapolt” felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) töb­bek által is támogatott javaslata: hatá­rozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén jo­ga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bi­zottság Király Zoltán (Csongrád me­gye) javaslatát, hogy maradjon ki a . szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint „minden olyan politikai, gaz­dasági vagy egyéb tevékenység, illető­leg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbízatással”. A képvi­selő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit fele­lősségre lehetne vonni. A módosított ügyrend tervezete in­tézkedik a név szerinti szavazásról is, azzal, hogy annak elrendeléséhez leg­alább 50 képviselő írásbeli indítványá­ra van szükség. A délutáni órákig tartó tanácskozás következő napirendi pontjának tárgya­lását az időközben határozatképtelen­né vált bizottság elnapolta. VISSZA VONULÓBAN A JÁRVÁNY Influenza­krónika Mi a helyzet az influenzával Bács- Kiskun megyében? Teljed, vagy vissza­vonulóban a járvány? — kérdeztük dr. Lehoczki Károly tói, a megyei Köjál jár­ványügyi szakorvosától, aki a követke­ző tájékoztatást adta. A november 7. óta működő influen­zajelentő szolgálat először Kecskemé­ten észlelt nagyobb számú influenzás és influenza jellegű eseteket. A megye töb­bi városát ekkor még nem érintette a járvány, a megyeszékhelyen viszont no­vember 28-ától három héten át emelke­dett az influenzás esetek száma. A de­cember 18. körüli napokban 12 ezer megbetegedéssel tetőzött. Baja és Ka­locsa körzetében a december 12—18- áig tartó héten tapasztaltak lassú emel­kedést. December 19. után a főváros­ban — az első betegek megjelenésével — sikerült igazolni a vírust. Megállapí­tották, hogy a járványt az A H3 N2- variáns okozza, és főként a 7—14 éves korosztályhoz tartozó gyerekeket bete- giti meg. A megyeszékhelyen a fordulópontot december 19. és 20. hozta: a városban csökkenni kezdett a megbetegedések száma, a külterületeken és a többi tele­pülésen viszont növekedni. A decem­ber 19—25-éig tartó időszakban a me­gye területéről 13 ezer 2S1 influenzás és influenza jellegű esetet jeleztek a körze­ti orvosok, köztük 159 szövődménye­set: tüdő-, arcüreggyulladást vagy lég­csőhurutot. Ugyanakkor 9 beteg került kórházba az influenza miatt. A jelentőszolgálat legfrissebb adatai azt mutatják: Bács-Kiskunban decem­ber 26-ától nem terjed, inkább vissza­vonulóban van a járvány. Kecskemé­ten rohamosan, környékén: Baján, Kiskőrösön és Kalocsán mérsékelten csökkent, Kiskunhalason pedig a de­cember 26. és január 1. közötti napok­ban stagnált. Ez időszak alatt az egész megyében már csak 8152 megbetege­dést regisztráltak, a szövődményes ese­tek száma azonban kicsivel nőtt. A ka­locsai kórházban a december 27-én el­rendelt részleges látogatási tilalom még tart, a kecskeméti megyei kórházban viszont a hét folyamán feloldották a tilalmat B.M. VIDEOFELVÉTELEK A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT Fegyvertelenek voltak-e a líbiai gépek? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtö­kön megkezdte rendkívüli ülését Líbiának az Egyesült Államok ellen benyújtott pa­naszáról. A líbiai és amerikai ENSZ-képvi­selő kétségbe vonta a másik (él változatát az incidensről. Tripoli szerint a két felde­rítést végző fegyvertelen vadászgépének le- lövése a Földközi-tenger fölött egy Libia ellen előre kitervelt nagyszabású amerikai agresszió előjátéka volt. Az Egyesült Álla­mok álláspontja szerint viszont a két líbiai MÍG—-23 ellenséges szándékkal közeledett a hadihajókhoz és a két haditengerészeti F—14-es harci repülőgép önvédelemből nyitott tüzet Á Pentagon csütörtökön a BT-ülés előtt közzétette az egyik F—14-es vadászgépből készített videofelvételt. A Renter jelentése szerint a hét és fél perces videofelvételen csak villanásnyira látszanak a MIG—23-as gépek, az egyiknek számítógéppel kinagyí­tott képén azonban a Pentagon szerint kivehetők a rakéták. A pilóták szavait rögzítő hangfelvétel szerint három Spar-' row és egy Sidewinder rakétát indítottak, amely elől az F—14-sek többször is meg­próbáltak kitérni. Ali Szánni Mtmtasszer líbiai ENSZ- nagykövet kétségbe vonta, hogy a homá­lyos amerikai videofelvétel bármit is bizo­nyítana. A diplomata ezzel kapcsolatban hazugnak nevezte a Pentagon szóvivőjét, aki korábban őt vádolta hazugsággal. Az ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy „az amerikai felvétel nem meggyőző, más gé­pekről is készülhetett”. Okun amerikai ENSZ-nagykövet a BT ülésén „világos és egyértelmű önvédelem­nek” nevezte az incidenst. Ali Szűnni Mun- tasszer viszont hangsúlyozta, hogy a fegy­vertelen líbiai gépek pilótái nagyon is kö­rültekintőek és visszafogottak voltak az adott helyzetben. A diplomata az amerikai agressziót cselekmény megbélyegzését káté a BT-től. Kijelentette: a hasonló ellenséges akciók megakadályozása céljából a testü­letnek fel kellene szólítania az Egyesült Államokat, hogy vonja id hadihajóit a térségből A BT péntek reggel folytatta tanácsko­zását Líbia és néhány el non kötelezett ország határozattervezetéről. Az amerikai és á brit ENSZ-nagykövet, a testület két állandó tagjának képviselője, várhatóan „megvétóz” majd minden olyan határoza­tot, amely elítéli az Egyesült Államokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom