Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

1989. január 6. • PETŐFI NEPE • 3 NEHÉZ DÖNTÉS ELŐTT A KECSKEMÉTI TANÁCS Hová kerüljön á szeméttelep? Várják a városlakók javaslatait is A szakemberek már a 80-as évek elején jelezték, hogy a szemételhe­lyezés rövidesen komoly gondot jelent Kecskeméten. A pénzszűke azonban nem tegnap kezdődött a tanácsoknál. Mindig akadt fonto­sabb feladat, szemételhelyezésre sosem futotta. Most már azonban nem halogatható tovább az új sze­méttelep megnyitása a megyeszék­helyen. A jelenlegi — Halasi út és Matkói út közötti — ideiglenes te­lep ugyanis rövidesen megtelik. A legutóbbi tanácsülés úgy foglalt állást, hogy haladéktalanul új sze­méttelep leéli. De hová kerüljön? Manapság, amikor a környezet- védelem szempontjai látványosan felértékelődnek, sokkal nehezebb meghozni egy ilyen döntést, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, A száz­ezer lakosú városban évente 180- 200 ezer köbméter hulladék terme­lődik. Egy olyan szeméttelep meg­nyitása, amelyik legalább 20-30 év­re megoldaná a gondokat, mintegy 30 millió forintba kerül. Ezeket az adatokat már Lengyel László fő­munkatárstól tudtam meg, aki tá­jékoztatott az eddigi előkészítő munkálatokról: — A városi tanács külső szak­emberek bevonásával szakvéle­ményt készíttetett, mely a korábbi tervek alapján négy'különböző te­rületet vesz számításba. Ezek kö­zül kettő a Műkertvároson túl ta­lálható, 5-7 kilométerre a városha­tártól. Mivel azonban mindkét te­rület a II. számú vízműtelep körze­tébe esik, a vízügyi hatóság fel- használásukhoz nem járul hozzá, így előreláthatóan nem jönnek számításba a végső döntésnél. Kedvezőbb a fekvése s a környe­zete a békéscsabai út mentén, szin­tén a‘ várostól néhány kilométer­nyire javasolt területnek. Itt vi­szont a honvédségi létesítmények közelsége jelent egyelőre akadályt. Jelenleg folynak az egyeztetések az illetékesekkel. A negyedik javasolt terület a Széchenyiváros és Hetényegyháza városrész között található. Ezzel szemben is többféle ellenérv hoz­ható fel, mint* például a sűrűn la­kott körzetek közelsége. Ezért a tanács vezetői és az erre vállalkozó tanácstagok e hó végén ellátogat­nak Győrbe, ahol a hírek szerint rendkívül kulturáltan, eredménye­sen oldották meg a szemételhelye­zést, nem messze a forgalmas bécsi úttól és egy lakóteleptől. Érveket és ellenérveket mérle­gelve, ai legoptimálisabb döntést szeretnék meghozni Kecskeméten. Ehhez várják a városlakók észre­vételeit, javaslatait is a szeméttelep helyével, a műszaki megoldások­kal kapcsolatban. A végleges dön­tést előreláthatóan februárban hozza meg a tanácstestület, s még ebben az évben szeretnék megnyit­ni az új városi szeméttelepet. — lovas — A KISTELEPÜLÉSEK GONDJAI Körzeti egészségügyi ellátás Miskén és Drágszélen Miske és Drágszél településeken tavaly és tavalyelőtt elenyésző volt a csecsemőhalálozás, ennek ellené­re fogy a községek lakossága, ugyanis az elhalálozások száma magasabb, mint a születéseké. Már ez a tény is meghatározza a két település egészségügyi feladatait. Miskén alig több mint kétezren, Drágszélen négyszázhuszonegyen élnek, s az ott lakók körzeti egész­ségügyi ellátását úgynevezett osz­tott rendelési formában, részben beteglátogatással, részben anya- és csecsemővédelmi szolgálattal látja el két orvos, legfőbb segítségük a körzeti ápolónő. ­Napi negyven beteg Miskén, két helyiségben, egy időben történő rendelés gördülé­kennyé teszi a betegellátást — e környék 25 körzete közül ez a má­sodik legnagyobb —, s a körülmé­nyek elfogadhatónak mondhatók. Ez még akkor is így van, ha a mű­szerek felújításra szorulnak. Az ambulánsrendeléshez szükséges kötszerek, vegyszerek, rendelői gyógyszerek sem hiányoznak, mert ezeket helyben, a gyógyszertárból szerzik be. A betegforgalom napi átlagban 35-40, amely az évszaktól és az aktuális mezőgazdasági mun­káktól függően olykor szélsőséges ingadozást mutat. A körzeti egészségügyi ellátás­nak, a körzeti orvosnak az idős betegek felkutatása, állapotuk el­lenőrzése, betegségük súlyosbodá­sának megakadályozása is felada­ta. A körzetben cukorbetegeket, szív- és érrendszeri, ezen belül a magas vérnyomás betegségben szenvedőket gondozzák. Az utób­biak száma fokozatosan emelke­dik, előreláthatóan a lakosság 10- 12 százalékát teszi majd ki. Sok a táppénzes nap Kalocsa vonzáskörzetének táp­pénzes statisztikája rosszabb az or­szágos átlagnál. E két település a középmezőnyben van, ami annyit jelent, hogy évi nyolc táppénzes nap jut egy emberre. Egyre na­gyobb gond, hogy a betegek rok­kantsági nyugdíjaztatásra irányuló szándéka az Orvosszakértői Inté­zet kemény ellenállásába ütközik. Ebből következik, hogy a kiutalt táppénzes napok számát nem a né­hány napos, hanem a hónapok óta táppénzen lévő, gyakran a leszáza- lékolást váró krónikus betegek, valamint a munkát vállaló nyugdí­jasok emelik. Nehezen tudják meg­oldani a csökkent munkaképessé­gűek rehabilitációját is. A hét végi és munkaszüneti na­pokon a betegeket a kalocsai ren­delőintézet ügyeleti szolgálata fo­gadja. A két körzeti orvos hetente tart csecsemőtanácsadást, ahol fi­gyelemmel kísérik a csecsemő fej­lődését az óvodáskorig. A 3—14 éves korú gyermekek esetében ugyanezt az iskolaorvosi vizsgála­toknál végzik el, adják be a védő­oltásokat. Minden észlelt kóros el­változást — ezek főként látás-, hallászavarok, ortopédiai és uroló­giai problémák — kötelezően ki­vizsgáltatnak. A sürgős betegek kórházi ellátása megoldott, ugyan­akkor az előjegyzett páciensek vá­rakozási ideje hosszú, ami olykor heteket, hónapokat is igényel. Ahol hetente egyszer rendel az orvos Drágszél község rendelőjének ki­alakítása már halaszthatatlan fel­adat. Heti egyszeri rendelésen fő­ként az idős betegeket fogadják. A betegforgalom egy-egy alkalom­mal eléri, sőt meghaladja a hu­szonötöt. A gyógyítómunkára csak a miskei rendelőben vállalkoznak, ami hátrány a betegek számára. Dr. Kiss Kálmán körzeti orvos miben látja az egészségügy új fel­adatait? — Jelentős mértékben javítaná a helyzetet, ha mielőbb megkez­dődne az egészségügyi központ építése, melynek mar elkészültek a tervei. Ettől a létesítménytől azt várjuk, hogy megszűnik az egész­ségügy jelenlegi széttagoltsága ... Remélhetőleg ebben az eszten­dőben befejeződik az orvoslakás felújítása is, amely immár egy esz­tendeje tart. Gémes Gábor 0 Bővült a tüzelőanyagok A szénbányászat kínálata idei terve. A hazai szénbányászat összes­ségében teljesítette 1988. évi ter­vét. Termelése 20,9 millió tonna volt, ami ugyan valamivel keve­sebb az előző évinél, de minden megrendelést kielégítették. A mecseki, a nógrádi és a dorogi szénbányák kivételével vala­mennyi bányavállalat teljesítette, illetve túlteljesítette éves mennyi­ségi tervét. A különböző szénfélékből kí­nálati piac alakult ki. A belkeres­kedelemnek a szerződésben vál­lalt ötmillió tonnán felül még négyszázezer tonna tüzelőanya­got szállítottak. A brikettgyárak termelési csúccsal, 2,3 millió ton­na brikett előállításával zárták az évet. A megszokottnál magasabb szénkészlettel rendelkeznek a hő­erőművek is, jelentős mennyisé­gű tüzelőanyagot nem is vettek át a bányavállalatoktól. A bányászati egyesülés vezető­itől kapott tájékoztatás szerint az idén 21,5 millió tonna tüzelő­anyag termelését tervezi a hazai szénbányászat, pontosabban: ilyen menúyiségű szén szállításá­ra készült fel, a piac dönti majd el, hogy szükség lesz-e ennyire. Brikettből 2,2 millió tonnát ígér­nek a bányavállalatok, de szük­ség esetén ezt százezer tonnával megtetézhetik, a nemrég befeje­ződött brikettgyári rekonstrukci­ók ugyanis már éreztetik kedvező hatásukat. A technológiai fegye­lem megszigorításával, új gyártá­si receptúrák bevezetésével javí­tották a brikett minőségét is; mégis gondot okoz a hazai bri­kett értékesítésénél, hogy a tüzé- pek többsége nincs felkészülve szakszerű, kíméletes tárolásra. Általában a szabadban raktároz­zák, s az időjárás, valamint az ilyen célra alkalmatlan rakodó­gépek használata is rontja a bri­kett minőségét. Az idén folytatják a szénbá­nyászat termelési szerkezetének átalakítását. Az Állami Tervbi­zottság még 1986-ban, a bányá­szat jövedelmezősége érdekében határozatot hozott az olcsóbb lignit termelésének fokozására és arra, hogy azokban a mélyműve- léses bányákban, ahol nagy vesz­teséggel dolgoznak, csökkentsék a termelést. A mélyműveléses bá­nyákban ennek megfelelően visz- szaszorítják a gazdaságtalan ter­melést, s a bányavállalatok na­gyobbik része 1989-ben már tar­tani tudja a tervgazdasági bizott­ság által előírt költséghatárt. A külfejtéses lignit termelésének arányát azonban nem tudják a kívánt mértékben növelni, első­sorban azért, mert lelassult a széntüzelésű erőművek rekonst­rukciója, s az erőművek a számí­tottnál sokkal kevesebb lignitet igényelnek. LENGYELORSZÁGBA UTAZÓ TURISTÁKNAK: Továbbra is benzinjegy Lengyelországban külföldieknek — így a magyar turistáknak is — tovább­ra is csak előre megvásárolt üzem­anyagjegy ellenében szolgáltatnak ki benzint a kutaknál. (Az elmúlt napok­ban sok magyar turista félreértette azt a hírt, miszerint Lengyelországban megszüntették a benzinjegyet. Ez az intézkedés azonban csak a lengyel ál­lampolgárokra vonatkozik.) A kutak­nál a külföldiektől továbbra sem fo­gadnak el készpénzt. Benzinjegyet Budapesten az ORBIS Lengyel Utazási Irodában (Vörös­marty tér ő.'sz.) lehet beszerezni: egy liter 94 oktános benzin 27 forintba ke­rül. A magyar turistáknak módjuk van arra is, hogy zloty-csekket vásárolja­nak Magyarországon, például az uta­zási irodákban vagy az OTP-nél, s an­nak ellenében válthatnak üzemanyag­jegyet Lengyelországban. A benzinjegy itthoni beszerzése egyszerűbb. Mindkét esetben ugyanannyiba kerül egy liter üzemanyag. ' A Lengyelországba utazóknak jó tud­niuk azt is, hogy megszigorították egy, már korábban is érvényes rendelkezés betartásának ellenőrzését. Eszerint a lengyel szálláshelyeken csak a hivatalo­san beváltott és igazolt zlotyval lehet fi­zetni. Az igazolásra egyébként ráveze­tik, hogy már mennyit költött a turista, így folyamatosan ellenőrizhető, hogy van-e még elegendő pénze szállásra. P. MI A TÖRÖLKÖZŐ, MI A SZAPPAN, S MI A VÍZ ... Tegnapi számunkban cikksorozatot kezdtünk, melyben a Kiskőrösön élő cigányok helyzetét elemezzük. Alább közöljük az írás befejező részét. 9 Es velük mi lesz? (Walter Péter felvétele) Kik félnek Kiskőrösön? II. Együtt kellene dolgozni Dr. Rónaszéky Aladámé nyugdíjas pedagógus. Viszony­lag kevés ideig volt munkaviszonyban. Még az ötvenes évek elején, s 1979-től mostanáig. Közben felnevelte nyolc gyer­mekét, akik valamennyien diplomások. Van közöttük orvos, mérnök, tanár és pap. — A férjemről mindenki tudta, hogy mint orvost, szeretik a cigányok. Emberszámba veszi őket, amin gyakran még a kollégái is csodálkoznak. Juhász István tanácselnök-helyet­tes 1979-ben ezért hívatott magához engem, mondván, hogy csinálni kellene valamit a cigányokkal. Azt javasoltam, hogy a gyerekeket vegyük célba, mivel'a felnőtteken már nehéz változtatni — tájékoztat dr. Rónaszéky Aladámé késő este a lakásukon, miközben férje még mindig a betegeket fogad­ja. A beszélgetést követően Kiskőrösön pedagógusi „státusz” létesült dr. Rónaszékyné számára. Az volt a feladata, hogy készítse elő a még óvodáskorú cigánygyerekeket az iskolára, majd kövesse figyelemmel előmenetelüket, látogassad csalá­dokat, s bírja rá a szelőket, hogy járassák a gyerekeket rendszeresen iskolába. A kilenc év alatt körülbelül harminc cigánygyerek „repült ki” dr. Rónaszékyné keze alól. Jóval nagyobb arányban végezték el a nyolc osztályt, mint azok, akikkel külön nem foglalkozott senki. Szakmunkástanulók is lettek közülük néhányan. — Előfordult, hogy a gyerek füzetével gyújtották be ott­hon a szülők a tűzhelyet — meséli élményeit. — Később a kislány örömmel újságolta, hogy sikerült úgy eldugnia a füzetet, hogy ne találja meg az anyja. Jártam látogatni a kalocsai nevelőintézetbe is, amikor az egyik gyerekem éppen ott időzött. Ez a fiú nemrégen kért meg, hogy korrepetáljam, mert szeretné befejezni a nyolcadikat a dolgozók iskolájá­ban. Örömmel tapasztaltam, hogy a kicsik visszahatnak a szülőkre. Gyakran mentünk kirándulni, s üyenkor a gyere­kek követelték otthon maguknak a tiszta ruhát. A lakásunk­ba is bejártak ma is jönnek — főleg ünnepnapokon. A féljem beöltözött Mikulásnak, s .egy nagy puttonnyal járkált az ablak alatt. Lehet-e társadalmi méretekben? Dr. Rónaszéky Aladárnak, a több nyelven beszélő főor­vosnak — akinek mellesleg az egyik fiát egy NSZK-beli klinika hívta meg, s ott szerzi kandidátusi fokozatát — nem volt rangon aluli felöltem a maskarát, s kedvében járni- a cigánygyerekeknek. Bekapcsolódik a beszélgetésbe. Lehet eredményt elérni a cigányokkal, ha illúziók nél­kül, de kitartóan foglalkozunk velük. S ha nem elég azzal kezdeni, hogy kisfiam, ha enni készülsz, moss kezet, akkor azt is el kell magyarázni, hogy mi a törülköző, mi a szappan, s mi a víz... Másnap Sinkovicz László, a művelődési ház igazgatója, a HNF városi bizottságának elnöke mondja: — A cigányklubban messziről meglátszik a gyerekeken, hogy melyikükkel foglalkozott Rónaszékyné. I — A tetűktől is megtisztított már nem egy‘cigánygyereket — mondja a városi pártbizottság egyik munkatársa. — Kár, hogy módszereit nem lehet társadalmi méretekben alkalmaz­ni — teszi még hozzá. § talán ez a legnagyobb kérdőjel. Valóban nem lehet? Meg kellene vizsgálni! Dr. Rónaszéky Aladámé nyugdíjba ment, leköti/ tizen­nyolc unokája. Á város állámi és társadalmi szervezetéivel nincs kapcsolata. Utóda sincs, félő, hogy megszűnik a stá­tusz, s nem lesz, aki folytassa munkáját. Kár lenne, ha e nagyszerű asszony tapasztalatait a város hagyná veszendőbe menni! Ki kivel barátkozik? Dr. Rónaszéky Aladámé érdemeit Pólyák József, a kara-' temester is elismeri. Szívélyesen fogad a lakásán, ahol sza­murájkardok jelzik, hogy vendéglátóma távol-keleti sportok szakértője. — Ne hidd, hogy fajgyűlölő vagyok — hangsúlyozza meggyőző magabiztossággal. — A cigányok közül sincs min­denkivel bajom, de Kunhegyesi Ferenc kétkulacsos politikát játszik. Adja a becsületes embert az egyik oldalra, s közben suttog a cigányok fülébe. Hidd el, hogy így van. Scipiadesz Erzsébet, a Magyar Hírlap újságírója kavarta itt fel a dolgo­kat. —' Gyere mondja- utána. —j Elmegyünk a Kunhegyesi testvéréhez. Útközben a 'karatemester rámutat- két fiatalra, akik a város főterén lófrálnak: — Ok ijesztgették csuklyával a cigányokat. Egy frissen rendbehozott ház udvarán állunk meg. —Csibész! — kiáltja el magát Pólyák József, amint kiszáll a kocsiból. — Csibész! Kiderül, hogy ez Rafiái Mátyás gúnyneve, aki Kunhegyesi testvére, de más volt a nevelőapjuk. Bemegyünk. A lakás berendezési tárgyain látszik, hogy cigányok otthonában va­gyunk, egyébként rend és tisztaság. Az asszony sikerrel adta tovább afiasznált szlovák népviseletet, s most ö maga újakat varr, amit Váci utcai butikosoknak ad el. — Mi ugye régóta jóban vagyunk? — mondja inkább, mint kérdezi Pólyák József. — Ugye Csibész? Még köszönté­tek is, amikor az öreg Kunhegyesi temetésén fenntartottam a rendet.-— így van — bólogat Rafiái. Igyekvő, dolgos embernek látszik, akinek valószínűleg ez a hagyományos cigány foglal­kozás adta az egyetlen lehetőséget, hogy egzisztenciát te­remtsen. — Cigánytanácsot kell alakítanunk — veszi át a szót. — Az a gond, hogy többféle cigány is él a városban. Vannak romungrók, lovári cigányok -—ezek vagyunk mi—s másáró vagy másnéven dirizáre cigányok, akikkel a legtöbh baj van. A mi őseink lókereskedéssel foglalkoztak, a másárók viszont kéregetéssel. így őket a legnehezebb a rendszeres munkára rávenni. De megszervezem a cigánytanácsot, s azt fogom tisztaságfelelősnek megtenni, aki a legpiszkosabb. Hátha megváltozik. Lesz-e cigánygyűlés? December végén Rafiái Mátyás és Sinkovicz László szer­vezésében előkészítő megbeszélést tartottak a cigányok a művelődési házban. .Megalakult a városi cigánygyűlés, a cigánytanács megválasztását előkészítő bizottság. Ha mun­kájuk sikeres lesz, még januárban összehívják a város cigá­nyait, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. A megválasztott cigánytánácsnak feladata lesz, hogy a cigányokat érintő döntésekhez javaslatokkal, véleményformálással nyújtson segítséget. Főként, hogy hidat véljen Kiskőrös lakossága és a cigányság között. . Ez a kiskőrösi cigányügyek története mostanáig. Nincse­nek rendben a dolgok, ám rendezésükhöz van mire építeni. Felhasználhatóak dr. Rónaszékyné tapasztalatai, a cigány­klub lendülete, s a népükért tenni akaró cigányok nemes szándékai. A Hazafias Népfront által szervezett cigány­népfőiskola eredményei, s a majdani, HNF mellett működő cigánytanács remélhető aktivitása. Csak nem szabad hagyni, hogy a bürokratikus aktakezelés malmai felőröljék az ügyet! • v (Vége) ■, Bálái F. István Előkészületek a belvizek elleni védekezésre Jól halad a felkészülés a várható bel- vjzek elhárítására. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szakemberei helyszíni szemléken vizsgálták felül a teljes csatornahálózatot és a védekezés egyéb eszközeit, közöttük 793 szivaty- tyutelepet és 822 hordozható szivaty- tyút. Ezekkel a berendezésekkel emelik át a belvizet az áradásoktól megdagadt folyókba, amelyek más módon | vagyis gravitációsan — nem tudják be­fogadni ezt a vízmennyiséget. Az or­szágban 41 500 kilométer hosszú belví­zi fo- és mellékcsatoma hálózza be azt a csaknem 45 ezer négyzetküométer síkvidéki területet, amelyet hosszabb- rövidebb ideig tartó belvízi elöntés ve­szélyeztethet. A szemlék tapasztalatai alapján készí­tett intézkedési terveknek megfelelően valamennyi igazgatóság védelmi szerve­zete naprakész és azonnali beavatkozá­sokra képes. A gondos felkészülést min­denképpen indokolják a sokéves belvíz- elöntési tapasztalatok. Az utóbbi negy­ven évből mindössze 7 esztendőben nem volt szükség jelentősebb belvízvédeke­zésre. A sokévi átlag szerint 100 ezer hek­tárt —főleg rétet és legelőt—önt el a bel­víz a mélyfekvésű területeken. A belvíz megjelenésének előrejelzésé­ben fontos tényező a talaj tél elejei'víz­készlete. Ez jelenleg nem ad aggoda­lomra okot, mert az ország szántóföld­jeinek túlnyomó részén a talaj vizhiá- nyos, amely eléri vagy meghaladja a száz millimétert. A Tiszántúlon általá­ban ennyit tesz ki három hónap — december, január és február — átlag­csapadékának összege. Kedvezőtlen té­li és kora tavaszi időjárás esetén azon­ban a fagyott talajra hullott hónak eső­vel párosult gyors olvadása a vízhiány ellenére is belvizet okozhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom