Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

TT\/\ T A 11 A CJ Előrejelzés ma estis: A kissé megélénkülő nyugati széllel lU vili /\JY/\0 lassanként az ország nagy részén megszűnik, de — fűként északkeleten — megmarad a köd. A változó felhőzetből az északi országrészben szállingózó bó, gyenge havas eső valószínű. A legmagasabb nappali hőmér­séklet általában 1,6 fok között, a tartósan ködös területeken kevéssel 0 fok alatt várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. Sí szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 6., péntek Júliustól 3700 forint a minimális bér Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntései Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyilvánosságra .hozta .azokat a megállapodásokat, amelyeket az ez évi bérmechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a december S-ei és 22-ei ülésén hozott. Ennek megfelelő­en az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzá­adott érték bővülésének S0 százalékát. A külföldi részvétellel működő gazdasági .társaságok mentesülnek a bérmechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az alapitól vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meg­haladja az S millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is mentesül a bérmechanizmus hatálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az adókedvezmé­nyekről is. Ennek alapján az agrárszervezetek mellett az élelmiszer-kiske­reskedelem és a vegyeskereskedelem szervezetei — az áfészek — is részesül­nek kedvezményben. Ennek lényege, hogy a bérnövekmény — a hozzá­adott érték alakulásától függetlenül — nem növeli az érintett szervezetek nyereségadóalapját Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntött az 5 vidéki nagyváros — Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Szeged — helyi tömegközlekedését, Valamint a főváros elővárosi forgalmát lebonyolító közlekedési vállalatok­nál dolgozó járművezetők munkaköri pótlékának emeléséről. Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges intézkedések meg­hozatalára, . A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfog­lalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700 forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál — 42 órás munkahetet figyelembe véve — 20 forint S0 fillér órabért jelent. Az ÓÉT egyben ajánlja, hogy ahol a feltételek adottak, már július l-je előtt felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Az ÓÉT a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a munkaügyi szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének emelésére felhasználható bértömeget minimum három százalék és maxi­mum 10 százalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredményei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott maximumot, az alsó szint betartása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbére legalább három százalékkal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette. (MTI) A VASKÚTI MÓDSZER Két és fél millió nyúl exportra Hazánk egyik legna­gyobb nyúl- ' feldolgozó üzeméből, a Vaskúti Bács­ka Termelő-' szövetkezet­ből tavaly a megelőző évi­nél 16 száza­lékkal több, kétmillió 340 ezer darab „fülest” szállí­tottak tőkés exportra. Ez azt igazolja: hosszas ellen­állás, egyez­kedés és némi módosítás után mégis győzött az idényár, amit a bácskai gaz­daság annak érdekében ve­zetett be, hogy a te­nyésztési kedvet összhangba hozza a változó külpiaci igényekkel. A többnyire Olaszországba, Belgi­umba és az NSZK-ba kerülő nyúl- húsra ugyanis a melegebb évsza­kokban nincs kereslet, míg az év első öt és utolsó két hónapjában szinte korlátlan a piaca. A kister­melők érdekei az időpontot illetően azonban éppen ellenkezőek, hiszen a takarmány, s így a kisállatok tar­tása nyáron a legolcsóbb. Kézen­fekvőnek tűni, hogy az ellentmon­dást a két idényár közötti nagy kü­lönbség oldja fel, ám a vaskúti módszert eleinte inkább bírálattal fogadták, semmint megértéssel. Nyolc megye 15 ezernyi kistermelő­jével, s velük együtt a tenyésztést segítő értékesítést közvetítő csak­nem 130 társgazdasággal, áfésszel, szakcsoporttal végül mégis sikerült megegyezésre jutni. Az eredmény: (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ POSTACÍM — ÚJ LEHETŐSÉGEK A munka­ff '1 r j» fi . i • r A Hogy latjak az elöljárók; • Bugacpuszta- háza, az új köz­ség. (Straszer András felvétele) Tegnapi számunkban már közöltük, hogy két új település­sel gyarapodott Bács-Kiskun megye. Fülöpjakab lakói teg­napelőtt vehették át az Elnöki Tanács határozatáról szóló oklevelet, amely településüket községgé nyilvánítja. Bugac- pusztaháza lakói tegnap rendeztek hasonló ünnepséget, ahol Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese adta át az új község elöljárójának, Szabó Imrének a róluk szóló, hasonló határozatot tartalmazó oklevelet. Miben hasonlít, s miben különbözik a két új község? Kérdéseinket az elöljá­róknak 'tettük fel. — Mi indította községük lakóit arra, hogy önálló település­sé válásukat kezdeményezzék? Csáki Béla, Fülöpjakab: Községünk egy természetes fejlő­dés eredményeként már évtizedekkel ezelőtt létrejöhetett vol­na, de adminisztratív akadályai voltak az építkezésnek. Mi­vel ezt sérelmezték az emberek, nem kellett nekik kétszer mondani, hogy támogassák az önálló településsé válást, no­ha az utóbbi időben semmi bajunk sem volt Kunszállással. Szabó Imre: A kezdeményezés megyei szervektől jött, de a lakosok gyorsan mellé álltak, mert a helyi ellátás és közmű­vesítés fejlesztését remélik. — S milyen fejlődés remélhető a közeljövőben? Cs. B.: Saját boltunk, vendéglőnk, iskolánk és óvodánk, saját templomunk van, épül az orvosi rendelő is. Reméljük, mert ígéretet kaptunk rá, hogy kapunk egy körzeti orvosi státust is. Sz. I.: Csak egy boltunk és egy kocsmánk van, iskolára óvodára nem gondolhatunk. Reméljük, mielőbb sikerül ki­alakítani egy helyiséget, ahova a körzeti orvos hetente leg­alább egyszer át tud járni Bugáéról. Távlati célként szeret­nénk elérni, hogy — természetesen megyei segítséggel — vezetékes ivóvizünk legyen. — Már van község, de van-e közösség? Cs. B.: Ennek kialakításában előbbre kell lépnünk. Elég zárkózottak, maguknak élők az emberek, bár a nemrég meg­alakult nyugdíjasklub ígéretesen kezdte működését. Minden­képpen kiszorítanánk egy szolgálati lakást egy olyan peda­gógus-házaspárnak, amely a közművelődés ügyét is felkarol­ná. Sz. I.: Művelődni Bugacra járnak az emberek, néhányan énekelnek is az ottani kórusban. A Városföldi Állami Gaz­daságnak működik itt egy KISZ-klubja, oda rendszeresen eljárnak a fiataljaink. B. F. L ÉVKEZDET A KONZERVGYÁRBAN Az új termék még üzleti titok A Kecskeméti Konzervgyárban az új esztendő első munkanapja ugyanúgy kezdődött, mint bármelyik másik hét. Az év eleji munkásgyűlés e vállalatnál nem szokásos. November végén hang­zott el az a tájékoztató, amelyen a gyár 1988-as tevékenységét értékelték a ve­zetők, és az idei tervekről is szót ejtet­tek. A két nagy év végi ünnep közötti munkaidőt már jó előre ledolgozták a konzervgyáriak, így a héten a „vissza­állás” ideje tart. Folyamatosan készítik a bébiételeket, dolgozzák fel a tavalyi alapanyagokat. Az elmúlt évet Hantos József igazga­tó így summázta: nagyon nehéz volt, de félelmeink, szerencsére, nem teljesen igazolódtak be. Az év számszaki érté­kelését most végzik, de már látszik, hogy a tervezett nyereség körüli értéket elérték. Az más lapra tartozik, hogy a hitelszűkítés következtében a december végi 800 millió forintos hiteligényükből 350-et hagytak jóvá, tehát a fennmara­dó részért sorban áll a vállalat. Ezt a nagy összeget képtelenség kigazdál­kodni. A folyamatos munkához és az idei termelés alapozásához azonban nagy szükség lenne rá, hiszen az ener­giáért, a vízért, a leendő termékek cso­magolásához szükséges anyagokért fi­zetni kellene. A radikális támogatás-, szubvenció­csökkentés arra ösztönzi a vállalatot, hogy gazdaságtalanul előállított termé­keinek gyártását vagy teljes mértékben leállítsa, vagy visszafogja a mennyisé­geket, így az eddig nagy tételű vegyes­befőtt is felkerül ezek listájára. A kül­(Folytatás a 2. oldalon) HXÜ j Az Interpar- \ lamentárís Unió konferenciája Budapesten Az Interparlamentáris Unió Budapes­ten rendezendő centenáriumi konfereciá- jának alkalmiból a rendezvény végrehajtó : titkársága csütörtökön tájékoztatót tar- ! tott a Budapesten akkreditált diplomáciai . testületek vezető munkatársainak a szer- I vezés előkészületeiről. Horváth József, az t IPU budapesti rendezvényét szervező bi- ; zottság vezetője elmondotta, hogy a kon- ; ferenciát 1989. március 10—20. között ! rendezik a Budapest Kongresszusi Köz- . pontban. Eddig már 28 ország elfogadta az IPU genfi titkárságának a meghívását. A plenáris ülésen a várhatóan több mint ezer résztvevő a világ 19 gazdasági és tár­sadalmi kérdéseit vitatja meg. A koráb­ban egyeztetett napirendi pontok szerint Budapesten szó leä a gyermekek jogai­ról, valamint a gyarmatosítás, a fajüldö­zés elleni küzdelem és a nemzeti kisebbsé­gek kérdéseiről. A konferenciával egyide­jűleg nyűik meg a Műcsarnokban egy nagyszabású nemzetközi gyermekrajz- kiállítás, amelyre 28 országból küldték el a fiatalok rajzaikat, kisplasztikáikat (MTI) nélküli­segély feltételei Sajtótájékoztató a foglalkoztatás­politikáról fia. Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint jelenleg mintegy 15 ezerre tehető a munka- nélküliek száma. A termékszerke­zet-váltás felgyorsításával ez több- ’ szőrösére nőhet. Ezer) hozott a Mi­nisztertanács rendeletet a munka­nélküli-segély január 1-jei bevezeté­séről. A részletes tudnivalókról és az idei foglalkoztatáspolitika ■ leg­fontosabb kérdéseiről tartottak saj­tótájékoztatót csütörtökön az ÁBMH épületében. | Rózsa József, az ÁBMH foglal­koztatáspolitikai és területi főosz­tályának vezetője elmondta: a mun­kanélküli-segély összege a dolgozó korábbi átlagkeresetétől és a mun­kakönyvi. bejegyzéstől függ. A „munkaviszony megszűnt” be­jegyzés esetén az átlagkereset 70 százaléka, a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzésnél 65 százalék, míg a „kilépett” bejegyzést követő­en az átlagkereset 60 százaléka jár. Ezek az összegek a 181. naptól kezdve 10 százalékkal csökkennek. Mint minden jövedelem, a munka­nélküli-segély után is adózik az ál­lampolgár.. A segély összegéről elhangzott a munkanélküliek túlnyomó többsé­gének jövedelme az adó levonása után is több lesz a létminimumként elismert 3600-3700 forintnál. A munkanélküli-segély három éven belül összesen 365 napra folyósít­ható. A rendelet ezzel kíván gátat vetni a munkakerülésnek, illetőleg annak, hogy a munkakerülő élet­mód kifizetődővé váljék. A munkanélküli-segély a lakó­hely szerinti illetékes munkaközve­títő irodában igényelhető. Szüksé­ges hozzá a személyi igazolvány, a munkakönyv, az utolsó munkálta- . tó által kiállított MIL-lap, az adó­igazoló lap, valamint egy olyan munkáltatói igazolás, amely tájé­koztatást ad az addigi átlagkereset­ről, a munkaviszonyban eltöltött időről és az esetleges tartási kötele- , zettségrőL Az eddigi tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy főként a segédmunkások válnak munkanél­külivé. A vállalatok a jelenleginél lényegesen több szakképzett dolgo­zót szeretnének foglalkoztatni. A felmérések szerint a vállalatok mintegy 70 ezer szakképzett dolgo­zót tudnának felvenni. Ezért az át­képzésnek különösen nagy a szere­pe. Ezzel kapcsolatban a sajtótájé­koztatón elhangzott: tavaly 700 millió forintot költöttek a foglal­koztatási alapból munkahelyterem­tő beruházásra, és így közel 6 ezer munkahely létesült A foglalkozta­tási alap összege az idén 2,4 milliárd forint. Ebből fedezi a költségvetés a munkanélküliek segélyezését, és várhatóan az idén is 700 millió fo­rintot költ munkahelyteremtő be­ruházásokra. A cél az, hogy ezek a beruházások az eddigieknél is job­ban igazodjanak a termékszerke­zet-váltáshoz. • A sütőtök alapanyagból bébiétel készül. STUART MARIA, EN ÉS A KISOCSÉM, KÉSEI TALÁLKOZÁS A színház idei bemutatói A kecskeméti Katona József Színház 1988/89-es évadjának második szakaszában — a tervek szerint = öt bemutató lesz. Javában próbálják Schiller kétrészes romanti­kus drámáját, a Stuart Máriát. A Pákolitz István fordította darabot Lendvay Ferenc Jászai-dijas, érdemes művész rendezi. A bemutató január 13-án, pénteken este hét órakor lesz a nagyszínházban. Anglia királynőjét, Erzsébetet Lörinczy Éva. Skócia királynőjét Stuart Máriát Tallós Rita alakítja. További szerepekben — többek között — Vitéz László, Fekete Tibor érdemes művész, Barbinek Péter Jászai-dijas, Szirmai- Péter, Horváth Károly lesz látható. Egy héttel később, január 20-án ugyancsak pénteken este hétkor a Kelemen László Kamaraszínházban tartják Legentov Nem bánok semmit sem! zenés drámai játékának premierjét. Edith Piafot Ambrus Asma kelti életre a színpadon, a további szerepeket pedig Horváth Károly, Fabó Györgyi, Holtai Kálmán és Frenkó Zsolt játssza. A dara­bot Nagy 'Attila kétszeres Jászai-dijas, érdemes művész rendezi. A megyeszékhely színházában március 3-án este hét órakor tűzik műsorra Eise- mann Mihály kétrészes operettjét, az Én és a kisöcsémet. A rendező: Salamon Suba László (vendégként), a díszlet- és jelmeztervező: Zeke Edit, koreográfus: Somoss Zsuzsa (vendégként). Kelemen Félixet Szirmai Péter, Katót, a leányát Maronka Csilla, Andersen Willyt Turpinszky Béla, Vadász Fricit Csombor Teréz alakítja majd, fontos szerep jut Pál Attilának, Maros Gábornak§ Latabár Árpádnak is. A márciusi bemutatók sorában találjuk Arbuzov Kései találkozás című kétrészes komédiáját, melyet Kovács Gyula rendez. A kétszemélyes darabban Gumik Ilona Jászai-dijas és Fekete Tibor érdemes művésszel találkozhatunk a Kelemen László Kamaraszínház­ban. A premier március 10-én lesz. Március 31-én a Katona József Színházban Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című kétrészes komédiájának bemutatóját tartják. A rendező vendég lesz, mégpedig Giricz Mátyás érdemes művész. Főszereplők: Lö­rinczy Éva, Réti Erika, Tallós Rita, Barbinek Péter, Hollai Kálmán, Sirkó László, Vitéz László, Jablonkay Mária, Szirmai Péter. öt új darab várja majd a színházbarátokat a kecskeméti „ékszerdobozban”. Az évad befejeztével pedig ismét Baján vendégeskedik a társulat, amikor is a Sugovica- parti városban mutatják be az idei évadban műsorra tűzött darabokat. B.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom