Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 28. Sevardnadze Pakisztánba látogat ISZLÁMÁBÁD Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter február 4-én Pakisztánba látogat—jelentette be tegnap egy pakisztáni hivatalos szóvivő. A szovjet külügyminiszter kétnapos pekingi látogatását követően keresi fel Iszlá­mábádot, ahol Gúlám Iszhak Han államfővel, Benazir Bhutto miniszterel­nökkel és Szahibzada Jakub Han külügyminiszterrel folytat megbeszélé­seket az afganisztáni helyzetről. Húsz év óta — Alekszej Koszigin egykori szovjet miniszterelnök láto­gatása óta -f-nem járt ilyen magas rangú szovjet politikus Pakisztánban. Sevardnadze mostani útjának az ad különös aktualitást, hogy február 15-én lejár a szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonására szabott határidő, de a szembenálló afgán erőknek még nem sikerült megállapod­ni az ország jövendő társadalmi és politikai berendezkedéséről. KADHAFI: Bush korrekt ember Konfrontáció helyett kooperáció Várkonyi Péter nemzetközi sajtóértekezlete A magyar diplomácia rendkívül aktív, eseményekben gazdag, eredményes évet tudhat maga mögött — összegezte!988 tapasztalatait Várkonyi Péter külügyminiszter, aki tegnap a Duna Intercontinental Szállóban tartott nemzetközi sajtóértekezletet. Várkonyi Péter az idei felada­tokról szólva, a magyar külpölitika céljait összegezve kiemelte: két- és többoldalú kapcsolata­inkban egyaránt a Magyarországon zajló megújulási folyamat külső feltételeit kívánjuk javítani, valamint — lehetőségeinkhez mérten — hozzá akarunk járulni a nemzetközi enyhülés térhódításához. A külügyminiszter emlékeztetett Grósz Károly nagy jelentőségű külföldi látogatásaira, valamint kiemelte, hogy tavaly fontos lépéseket tettünk európai kapcsolatrendszerünk fejlesz­tésében. A diplomáciai mozgástér kiszélesedését a nemzetközi viszonyok kedvező alakulása tette lehetővé—mondta Várkonyi Péter, és megállapította: a szovjet—amerikai párbeszéd tartóssá válása, a két nagyhatalom viszonyának normalizálódása a nemzetközi politika meghatározó tényezője. A sajtóértekezleten a külügyminiszter arra is rámutatott: ma már nincs olyan külföldi újságírókategória, amely előtt a magyar határ zárva lenne. A magyar külügyminiszter leszögezte: a Varsói Szerződésen belül egyetértés uralkodik azokban a nagy politikai kérdésekben, amelyek azt célozzák, hogy a nemzetközi életben a konfrontációt a kooperáció váltsa fel., A külügyminiszter támogatásáról biztositotta az NDK bejelentését az egyoldalú haderő- csökkentésről. Az aszimmetria felszámolására való készség kinyilvánításában a Szovjetunió járt az élen — emlékeztetett Várkonyi Péter Mihail Gorbacsov tavaly decemberi bejelentésére, és kiemelte, hogy a szovjet csapatcsökkentés Magyarország területét is érinti. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÁLLÁSPONTJA: A sztrájk alapvető kollektív munkavállalói jog A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. A testü­let előterjesztést vitatott meg a további érdekegyeztető tárgyalások témáiról. Ennek során kialakították az országos érdekegyeztető tanács február elejére tervezett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az iparági-ágazati szakszer­vezeteknek azzal a kéréssel, hogy tárgyalják meg, javaslataikkal egészítsék ki a tématervet. A SZOT elnöksége az észrevételeket figyelembe véve fogalmazza majd meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, s azt az ÓÉT rendkívüli ülése előtt nyilvánosságra hozza. Líbia kész a párbeszédre NEW YORK Líbia kész közvetlen párbeszé­det kezdeni az új amerikai kor­mányzattal és elítéli a terrorizmust —jelentette ki Moamer el-Kadhafi líbiai vezető az ABC News ameri­kai tévétársaságnak Tripoliban adott interjúban. A nyilatkozat­ban — amelyet hétfőn vettek fel — Kadhafi ismét tagadta, hogy a rabtai üzemet vegyi fegyverek gyártására építették volna. A líbiai vezető gyakorlati és kor­rekt embernek nevezte George Busht, az új amerikai elnököt és elítélően beszélt Ronald Reagan­ról: „Reagan szerepjátszásra hasz­nálta fel az elnökséget, Bush telje­sen más ember, ő politikus, gya­korlatias és a tényekre alapoz”. Kadhafi határozottan elítélte a terrorizmust, amikor arról kérdez­ték, hogy támogatja-e Abu Nidalt és szélsőséges csoportját. A szovjet csapatok a Genfben aláírt megállapodásnak megfelelően február 15-eig el fogják hagyni Afganisztánt. Bár az utóbbi napokban e kijelentés jó néhányszor elhangzott, mégis sokan kétlik, hogy mégha a szovjet szándék szilárd is, valóra válhat-e az óhaj. A hit megingásához jócskán hozzá­járult az, hogy Julij Voroncov külügy­miniszter-helyettes, a Szovjetunió ka- buli nagykövete az afgán ellenzékkel és a pakisztáni, illetve iráni hatóságokkal folytatott tárgyalások után nem zárta ki a genfi vállalás teljesítésének elha­lasztását.' Azóta nincs Moszkvában olyan külügyi sajtótájékoztató, ahol Gennagvij Geraszimov szóvivőnek fel ne tennek a kérdést, hogy miként is áll á helyzet a kivonulással? A nagyköveti kétely elhangzása óta eltelt hetek eseményei arra engednek következtetni, hogy a szovjet külügy­miniszter-helyettes — akit a kivonás „levezénylésére” küldtek Kabulba — nagyon is megfontoltan nyilatkozott. Illetve figyelmeztet arra, hogy kellő kompromisszumkészség nélkül nehéz napok várnak Afganisztánra. A rabtai üzemmel kapcsolatban ismét tagadta, hogy ott vegyi fegy­vereket állítanának elő. Kadhafi megerősítette, hogy diplomatákat és újságírókat is meghívnak az üzem ünnepélyes átadására, de ez­után nem lesz lehetőség a folyama­tos ellenőrzésre. Az Egyesült Államok egyébként csütörtökön már egyetértett azzal a nyugatnémet állásponttal, hogy a rabtai gyár egyelőre nem képes mérgesgázok előállítására. A nyu­gatnémet biztonsági szervezetek képviselői a Reuter hírügynökség­nek nyilatkozva elmondták: Líbia még nem rendelkezik a szükséges technológiával. Charles Redman külügyi szóvivő szerint Líbia csak akkor nem jut a megfelelő techni­kai szintre, ha az amerikaiak meg­akadályozzák a fejlett technikai eszközök és a szakértők beárámlá- sát az országba. A figyelmeztetés látszólag másnak szólt, de igazából a kabuli vezetésnek cí­mezték. Ami korábban sem volt titok, mára teljes bizonysággá vált: a szovjet csapatok távozása után a jelenlegi’ka- buh vezetés aligha lesz alkalmas arra, hogy a megbékélésre vágyó erőket ma­ga köré tömörítve olyan széles koalíciót alakítson ki, mely képes lesz a bármiféle megegyezéstől mereven elzárkózó af­gán csoportok semlegesítésére. A kivonulás elhalasztásának puszta megemlítése is hatalmas vihart keltett. Biztos jeleként annak, hogy az új uta­kon járó szovjet külpolitika nem koc­káztathatja meg szavahihetőségét a va­lószínűleg menthetetlen kormány át­mentése érdekében. Úgy tűnik, Nadzsi- bullah elnök még ragaszkodik ahhoz, amit tavaly augusztusban, a kivonás fél­idejekor mondott: őt hét évre választot­ták elnöknek, s nem látja okát annak, hogy ennél korábban távozzon. A Pakisztánban, illetve az Iránban szervezkedő ellenzéki csoportok erejü­ket annak köszönhetik, hogy a testvér­háborút elutasító afgánok—a lakosság döntő többsége — nem tud egyezségre Nyers Rezső előadása a fiatalok fórumán Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, állammi- niszter tartott előadást pénteken az egyetemisták, főiskolások ha­gyományos téli mozgalmi táborá­ban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi üzemmérnöki intézetében. Legfontosabb feladatként a gaz­daság egyensúlyának megteremté­sét jelölte meg. Mint elmondta, az eredeti stabilizációs tervben foglal­takhoz képest egyéves késésben va­gyunk, s ezért mindent alá kell ren­delni annak a célnak, hogy 1991- t>en már ne növekedjék az ország adóssága, a gazdaság önfinanszíro­zó legyen. Ezt a célt kell szolgálniuk a politikai reformoknak is—hang­súlyozta Nyers Rezső. Áz előadást követő vitában sok szó esett a többpártrendszer lehe­tőségeiről és a megújuló ifjúsági mozgalom - helyéről, szerepéről. A versengő, egymásra licitáló pár­tok kárt okozhatnak a gazdaság­nak hívta fel a figyelmet Nyers Rezső grj a poltikai bizalmatlan­ság veszélyeztetheti a konszolidá­ciót. Úgy vélekedett, hogy a nép­frontnak a közeljövőben egy úgy­nevezett balközép összefogást kel­lene megvalósítani. A baloldalon lehetnének az újjáalakuló Szociál­demokrata Párt és az MSZMP-vel együtt az irányvonalától balra levő kommunista tömörülések is. Hogy ■ki helyezkedik majd el középen, azt még nehéz megjósolni, bizo­nyára a párttá növő alternatív cso­portosulások közül találunk majd ott politikai erőket — mondotta. jutni egymással. Ha ez nem történik meg, akkor valós lehetőségként kell szá­molni azzal, hogy a harcok minden ko- rábbináThévesebbek lesznek Afganisz­tánban. Ez a fordulat csak egy viszony­lag szűk rétegnek lehet az érdeke most. Erre figyelmeztetett Voroncov, amikor közvetett úton bizonyította: a szovjet csapatok semmiképp nem maradhat­nak Afganisztánban. Miként írnak a szocialista országokban a romániai falurombolásról? Buldózerek pedig nincsenek!—állapí- ' tóttá meg a héten a bolgár és az NDK saj­tó, miközben egyre több nyugat-európai állam emeli fel hivatalosan is szavát a te­lepülésrendezésnek elkeresztelt román falurombolási program ellen. A szocialista országok sajtója ezidáig visszafogottan kezelte a Magyarország és Romania közötti feszültséget, igyeke­zett kiegyensúlyozottan bemutatni a két ország álláspontját. A kapcsolatokat kü­lönösen megterhelő okokról — a több mint tízezer menekült kérdéséről és a te­lepülésrendezésnek áldozatul eső nemze­tiségi falvakról — pedig tapintatosan hallgattak a lapok. Ezért is jelent meglepő fordulatot a bolgár Otecsesztven Front című és az NDK-beli Berliner Zeitung című lapban megjelent két cikk, amelyben a szerzők nem kevesebbet állítottak, mint azt, hogy a településrendezés a „megújulás gyü­mölcse” lenne, s a romániai falvak elnép­telenedésének megakadályozását szol­gálja. A bolgár hazafias front és a NSZEP berlini partbizottságának lapja a legnép­szerűbb újságok közé tartozik Bulgáriá­ban, illetve az NDK-ban. Olvasottságuk talán annak is betudható, hogy—a szo­cialista országok korábban általános saj­tóirányításának keretei között—a telje­sen hivatalos párt-állásponton túl is kö­zölnek írásokat. A két cikk abban is tart­ja magát a korábbi gyakorlathoz, hogy a másik szocialista országról—ez esetben Romániáról — csakis es kizárólag hiva­talos forrásra hivatkozva ad hírt. A bol­gár lap esetében , ez nem okozott semmi gondot, hiszen a szerző maga is román új­ságíró. Tőle nem meglepő, hogy arra a következtetésre jut: „a falvak átszervezé­se és modernizálása az egyik legközvetle­nebb módja a dolgozók anyagi és szelle­mi környezete megjavításának”. A berlini tudósító a helyszínen szerzett tapasztalatok összegzésekor fogadja el azt az érvet, hogy túl sok a falvak száma Romániában. A települések majd felé­nek jövőjéről az állam igazán nem gon­doskodhat, fennmaradásuk attól függ, hogy az itteni fiatalok hajlandók-e a XX. század végén a rideg állattartást életcélul választani, s mai Ábelként pásztornak lenni a havasokban. A falvakat tehát senki nem akarja letö­rölni a föld színéről, minden üyen állítás a nyugati sajtó rosszindulatú rágalmazása — állapítja meg a Berliner Zeitung. Vé­letlen egybeesés is lehet: a berlini pártbi­zottság hivatalos orgánumában a cikk olyan időpontban jelent meg, amikor a budapesti pártbizottság első titkára az MSZMP és a NSZEP közötti együttmű­ködés és intenzív tapasztalatcsere elmé­lyítését szolgáló látogatást tett az NDK fővárosában. Gőzön István MTI-PRESS A SZOT elnöksége — mivel szerinte az 1989. január 26-ai kormányülést kö­vetően a Tv 2 Híradó kommentárja félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt- szükségesnek tartja ismételten össze­foglalni ez év január 6-án már nyil­vánosságra hozott — álláspontját a sztrájk jogi szabályozásának egyes fon­tosabb kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülé­sén is hangsúlyozta, hogy a sztrájkjoga alapvető kollektív munkavállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfo­gadottan végső eszköz, mindemellett szabályozásában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak, követeléseinek ér- vényesítéséhezelengedhetetlenek. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munkajog-viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fellépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajog- viszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálko­dó és állami szerv is célzottjajehet a sztrájknak annyiban, amennyiben meghatározója a munkaviszony, köze­lebbről a dolgozók élet- és munkakö­rülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a dönté­séből is kiindulva, amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törek­vést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség — mint ahogy korábban is hangoztatta — leszögezte, hogy a szoli­daritási sztrájkok lehetőségének korlá­tozását sem fogadja el. A kormányzati munka átalakulásá­val kapcsolatban az elnökség megtár­(Folytatás az 1. oldalról) sadalom folyamatos demokratizálásá­nak folyamata á szocialista jogállam létrehozásában csúcsosodik ki. Ez év tavaszán szervezik újjá az országos ál­lami szerveket, ősszel pedig a köztársa­sági és a helyi hatalmi szerveket. A ve­zetők demokratikus alapon történő vá­lasztása ma már gyakorlat. Nőtt a pártszervezetek tekintélye és aktivitá­sa. Végezetül a két nép együttműködé­séről, s a két terület szorosabb gazdasá­gi kapcsolatainak megteremtéséről be­szélt. Beszéde végén A. N. Girenko kö­szöntötte Bács-Kiskun dolgozóit, majd válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Az aktívaértekezlet után megkezdő­gyalta a SZOT képviselőjének a Mi­nisztertanács ülésem való részvételét. Figyelemmel az utóbbi időben szerzett tapasztalatokra, arra a következtetésre jutott, hogy a szakszervezeti mozga­lomnak nem célszerű a Minisztertanács ülésén képviseltetnie magát. A testület ezért úgy foglalt állást, hogy kezdemé­nyezi a SZOT és a kormány kapcsolat- tartása további formáinak, a nyilvános tárgyalások, megbeszélések rendszeré­nek kialakítását. A testület kialakította állásfoglalását az Új Márciusi Front felhívásáról és javaslatairól. A korábbi, több évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom részeseként nem tudják következetesen képviselni tag­ságuk, a munkavállalók érdekeit. Ezért a szakszervezetek a politikai pluraliz­mus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Új Márciusi Front javas­latában megfogalmazott konkrét mun­kálatokban, de véleményt fognak mon­dani valamennyi kérdésben, amely be­folyásolja tagságuk érdekvédelmi, ér­dekérvényesítési lehetőségeit. dött a megyei pártbizottságon a záró­tárgyalás, a tapasztalatok összegzése. Ezt követően aláírták Bács-Kiskun és Krím terület új barátsági és együttmű­ködési szerződését. Az okmányt A. N. Girenko és dr. Szabó Miklós első titkár látta el kézjegyével. Az ukrán delegáció vezetője a sajtó és a televízió képviselő­ivel találkozott, majd részt vett azon a vacsorán, amelyet a párt megyei bizott­ságának első titkára, illetve a megyei tanács elnöke adott az ukrán küldött­ség tiszteletére. Ma délelőtt az ukrán pártdelegáció hazautazik Szimferopolba. G. G. Kecskemét megyei város, Jánoshalma, v Kiskunmajsa és Kunszentmiklós város lesz április 1-jétől (Folytatás az 1. oldalról) tetősére kötött nemzetközi egyezmé­nyeink alapján ez évben 474 kiskorú állampolgársági helyzetét rendezték. A kérelmek elintézésének átlagos ideje a magyar állampolgárság megszerzésé­nél 3-4 hónap, az elbocsátási ügyekben 7-8 hónap volt. Az ügyek alapos előké­szítését a belügyi, a tanácsi szervek és a Magyar Népköztársaság külképvise­leti szervei biztosították. Az Elnöki Tanács határozatot ho­zott megyei várossá nyilvánításról, va­lamint egye» községek várossá nyilvá­nításáról. A testület 1989. április 1-jei hatállyal megyei várossá nyilvánította Kecskemé­tet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte az alább községek várossá nyilvánítását: A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Jánoshalma, Kiskunmajsa, Kunszent- miklós, a Békés megyéhez tartozó Bat- tonya, Gyomaendrőd, Mezőberény, Mezőhegyes, Sarkad, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyéhez tartozó Putnok, Sajószentpéter, Szikszó, a Csongrád megyéhez tartozó Kistelek, Móraha- lom, a Fejér megyéhez tartozó' Gár­dony, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Balmazújváros, Biharkeresztes, Hajdú- dorog, Hajdúhadháztéglás, Nádudvar, a Heves megyéhez tartozó Füzesabony, Pétervására, a Komárom megyéhez tartozó Nyergesúifalu, a Nógraa me­gyéhez tartózó Batonyterenye, Rétság, a Pest megyéhez tartozó Dabas, Mo- nor, Nagykáta, Ráckeve, a Somogy megyéhez tartozó Csurgó, Fonyód, Tab, a Szabolcs-Szatmar megyéhez tartozó Csenger, Nagykálló, Záhony, a Szolnok i megyéhez tartozó Jászapáti, Kunhegyes, Martfű, a Tolna megyehez tartozó Dunaföldvár, Tolna, a Veszp­rém megyéhez tartozó Balatonalmádi, a Zala megyéhez tartozó Letenye. A várossá szervezés végrehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Határozatot hozott az Elnöki Ta­nács a Koreai Köztársasággal a diplo­máciai kapcsolat nagyköveti szinten történő felvételéről. A továbbiakban a testület kinevezés­ről határozott, bírákat mentett fel és választott meg és kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvari Lászlót 1989. február 1-jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. (MTI) Újabb földrengés Zalában (Folytatás az 1. oldalról) Az érintett települések illetékeseitől kapott tájékoztatás szeríntszemélyi sérü­lés egyik helyen sem történt, viszont anyagi károk jelentkeztek: kémények dőltek le, megrepedtek a házak falai. Bér- baltaváron használhatatlanná vált az ál­talános iskola és az óvoda is, mert a helyi­ségeket ellepte a lehullott vakolat. Pánik egyik községben sem tört ki, az emberek többsége viszont gyorsan elhagyta laká­sát, tartva az utórezgésektől. A földren­gést észlelték Zalaegerszegen is, ám ott csak a berendezési tárgyak elmozdulásá­val és némi ijedséggel járt a jó néhány má­sodpercig tartó jelenség. Hat családi ház vált lakhatatlanná a péntek hajnali földrengés hatására a Vas megyei Bérbaltaváron. A hajlék nélkül maradtak közül többen elutaztak a falu­ból a távolabb élő rokonokhoz, a többie­ket a tanács elhelyezi az üres bérlakások­ban. A községben és a környező öt tele­pülésen pénteken nem volt tanítás az is­kolákban, az óvodákat ugyancsak be­zárták. Az intézkedést a további rezgé­sektől való félelmen kívül az indokolta, hogy az intézmények falai megrepedez­tek, néhány ablak kitörött, a törmeléktől használhatatlanok az osztálytertpek. Az első bejelentések szerint Bérbalta­váron a több mint 250 lakóház fele meg­rongálódott. Elsősorban a falak repedez­tek meg, sok kéményből kipotyogtak a téglák, lehullottak a tetőcserepek. A szomszédos községekben kisebb ká­rok keletkeztek, de a lakók sok házba nem mertek bemfenni, mert az esetleges újabb földmozgást már nehezen viselnék el a megrepedezett falák. Vas megyei jelentés szerint Bérbalta- vár polgán védelmi törzse péntek reggel intézkedett a szükséges tennivalókról. Az Állami Biztosító Vas Megyei Igazga­tóságának munkatársai hozzáláttak a károk felméréséhez. A földmozgásokat a környék falvaiban is észlelték, Csehi- mindszenten péntekre tanítási szünetet rendeltek el az iskolában, s az óvodát is bezárták. (MTI) HETI VILÁGHÍRADÓ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA SZOMBAT: Varsóban bejelentették, hogy a Szovjetunió a Lengyelországban állomásozó fegyveres erőit is csökkenteni fogja — Első alkalommal hivatalos észak-koreai küldöttség érkezett Japánba — A társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés időszerű kérdéseiről tartottak vitát Bécsben az MSZMP és az Osztrák Szocialista Párt képviselői. VASÁRNAP: A betiltott Szolidaritás szakszervezet Országos Végrehajtó Bi­zottsága úgy döntött, hogy hajlandó tárgyalni a lengyel vezetéssel a szakszervezeti pluralizmus megteremtéséről — Tovább szigorították a turistaforgalomban érvé­nyes Jciviteli tilalmakat a Szovjetunióban. HÉTFŐ: Súlyos földrengés volt Tádzsikisztánban. A halálos áldozatok száma mintegy 300-ra tehető — Egyhetes látogatásra Indiába érkezett Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára — A Charta ’77 elnevezésű csehszlovák polgári jogi mozgalom társadalmi párbeszédet sürgetett és elítélte a Vencel téri tüntetések szétverését — Erich Honecker, az NDK vezetője bejelentette, hogy országa két éven belül 10 ezer fővel csökkenti nemzeti hadserege létszámát — Meghalt Salva­dor Dali spanyol festőművész. KEDD: Pekingbe érkezett Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzék vezetője — Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Bangkokban tárgyalásokat kez­dett a thaiföldi vezetőkkel a kambodzsai rendezés kérdéseiről. SZERDA: Egy biztosítási csalás miatt lemondott az osztrák parlament képvise­lőházának elnöke — A Kínában tanuló afrikai diákok helyzetéről kezdett tárgya­lásokat Pekingben az Afrikai Egységszervezet elnöke. CSÜTÖRTÖK: Az Egyesült Államok bezáratta kabuli nagykövetségét — A román dolgozó kollektívák forró hálájukat fejezték ki Nicoalae Ceausescunak 71. születésnapja alkalmából — Világgazdasági fórum kezdődött a svájci Davos- ban. PÉNTEK: Dél-Koreában megkezdődött a három hónapig tartó Team Spirít elnevezésű közös amerikai—dél-koreai hadgyakorlat—1 Jasszer Arafat Madrid­ban találkozott a spanyol, a francia és a görög külügyminiszterrel — Bonnban nyugatnémet—brit külügyminiszteri találkozó volt — Baker amerikai külügymi­niszter letette a hivatali esküt. A hét két kérdése Mire lehet számítani Afganisztánban a szovjet csapatok kivonulása után? Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése Hosszan tartó ügyrendi vita miatt még a kezdés után több mint 3 órával sem került sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pénte­ken délután kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre az egyébként 1990- ben esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újságíró-társadalom több mint 5 és félezer tagjának képviseletében mintegy 600-an vesznek részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Aláírták Bács-Kiskun és Krím terület új barátsági és együttműködési szerződését

Next

/
Oldalképek
Tartalom