Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 25. A NATO üdvözli az NDK haderő-csökkentési terveit Leverték a lázadást Argentínában BUENOS AIRES Az argentin fegyveres erők hétfőn estig tartó, többórás véres harcban fel­számolták a Buenos Aires melletti 3. számú lövészezredet hétfőn reggel ha­talmába kerítő fegyveres csoportot. Meg nem erősített hírek szerint a har­cokban 20-30 katona, rendőr és civil halt meg. • A hatóságok őrizetbe vettek néhány támadót, s jelenleg kihallgatják őket. Feltételezik, hogy a hadsereget provo­káló fegyveres bandáról van szó, ame­lyet a háttérből irányítottak a demok­ráciával szembenálló erők. Szemtanúk szerint a laktanyát meg­szálló banda tagjai kegyetlen gaztette­ket követtek el: zuhanyozó katonákat kaszaboltak le, sebesülteket lőttek agyon. Végül is ágyútűzzel és géppus­kasorozattal késztették őket jobb belá­tásra. Alfonsion elnök szóvivője hétfőn „vérengző bandának és közönséges bű­nözőknek” nevezte őket. Felismertek több olyan személyt is, akik geríllamúltjukról ismertek. E tény új elemet vitt a zavaros ügybe, hiszen Juan Ignacio Lopez elnöki szóvivő hét­főn délelőtt még tagadta, hogy gerilla- akcióról lett volna szó, s azt mondta, hogy szélsőjobboldali nézeteikről is­mert személyek támadták meg a lakta­nyát. Utórezgések •• Örményországban Felkészülten fogadták Eszak-Ör- ményországban a december 7-ei ka­tasztrófát okozó földrengés utórezgé­seit. Moszkvai idő szerint kedden reg­gel fél hatkor újabb, a 12 fokozatú ská­la szerint hatos erősségű földrengéseket észleltek. Epicentrumuk a múlt hónap­ban súlyosan megrongálódott Kirova- kántól északnyugatra volt. A szovjet hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda arról számolt be kedden, hogy két örményországi körzet iskoláiban a tudósok által előrejelzett földmozgá­sokra tekintettel kétnapos kényszerszü­netet rendeltek el. A szeizmológusok egyúttal azt javasolták, hogy a jelzett két napban mondjanak le minden olyan társadalmi és egyéb rendezvényt, ame­lyen sok ember gyűlhet össze. A tudósok az utóbbi napokban azt észlelték, hogy csökkent a föld alatti lö­kések mennyisége, s megváltozott a kí­sérleti lyukakban a természetes „vízház­tartás”. Mindebből arra következtet­tek, hogy ismét veszélyes mennyiségű energia halmozódott fel a földkéregben, ami valószínűvé tette az újabb rezgése­ket. BRÜSSZEL A NATO üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság haderőinek egyoldalú csökkentésére vonatkozó terveket, és azt szeretné, ha további csökkentéseket hajta­nának végre a kelet-európai országok hagyományos haderőiben — jelentette ki kedden Brüsszelben Robin Stafford, a NATO egyik szóvivője. Erich Honecker, az NDK párt- és állami vezetője hétfőn jelentette be, hogy országa 1990 végéig 10 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát, és 10 százalékkal mérsékli a katonai kiadásokat. Az atlanti szövetség illetékese szerint „a NATO és a Varsói Szerződés hagyomá­nyos erői között jelentős aszimmetria van, ezért bármi, ami ezt az egyensúlyhiányt csökkenti, hasznosnak tekintendő”. A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai a tervek szerint márciusban Bécsben kezdik meg az európai hagyományos haderők és fegyverzet csökkentésével foglalko­zó új tárgyalásaikat. Ami az európai hagyományos erők egyoldalú csökkentésével kapcsolatos szovjet lépéseket illeti, Manfred Wörner, a NATO főtitkára kijelentette, hogy azok az atlanti szövetség fegyverzetellenőrzési javaslataira adott válasznak tekinthetők. A háziállatok összeírása Romániában Romániában január 23-áig kell befejezni a háziállatok összeírását. Az országos akció, amelyről az államtanács törvényerejű rendelete intézkedik, január 20-án kezdődött. A nagyjelentőségű feladat pontos végrehajtása érdekében valamennyi újság felvilágosító kampányt folytatott, így az összeírás minden részlete nyilvános­ságot kapott. Miért van szükség a háziállatok összeírására? A lapok így válaszolják meg a kérdést: 1982 óta azért végzik el esztendőről esztendőre a háziállatok összeírását, hogy a feltérképezett helyzet ismeretében hozzanak intézkedéseket az ágazat erőteljes fejlesztésére. A szerzett adatok azt is tükrözik, hogy a jelenlegi ötéves terv harmadik évében miképpen tettek eleget az állatállomány fejlesztésére vonatkozó előírásoknak. Az összeírok városon és falun felkeresik mindazt a szocialista mezőgazdasági egységet, lakossági gazdaságot, intézményt, vállalatot és lakóházat, ahol állatot tartanak, és számba veszik a január 20-án reggel 8 órakor fennállt helyzetet. Az állattartók bevallásai alapján összeíiják az egész szarvasmarha-, juh-, kecske-, ló-, szamár-, öszvér-, házinyúl-, szörmeállat-, baromfi- és méhcsalád-állományt, felje­gyeznek minden adatot a vásárolt, az eladott, a levágott, az állam részére átadott állatokról is. Az összeírás előtt újjáalakították a számlálóbizottságokat. A megyei néptaná­csok vb-határozatai alapján kijelölték a számlálóbiztosokat, a fő számlálóbiztoso­kat, a tartalék összeírókat és az ellenőrző csoportok tagjait. Az év első napjaiban kiképezték őket, hogy elsajátítsák a szervezési és módszertani normákat, az össze­írás újabb technikai módozatait. Á romániai újságok hangsúlyozzák, hogy a lakosság támogatja az állatszámlá­lási akciót. Mint az Előre rámutatott, „hazafias kötelesség a nagy jelentőségű politikai és gazdasági akció támogatása”. A háziállatokról felvett adatokat eddig soha nem hozták nyilvánosságra, így az idén is minden bizonnyal titokban tartják. Gumibotos menedzserek? Az önvédelmi fegyvereket és biztonsági berendezéseket forgalmázó csungkingi vállalat néhány hónap leforgása alatt több mint 2000 darab-elektromos áramüté­seket adó rendőrbotot adott el. A dolog érdekessége az, hogy ezeket az újfajta önvédelmi fegyvereket nem a kínai rendőrök és biztonsági szervek emberei, hanem vállalati igazgatók és menedzserek vásárolták fel. v A kínai sajtó szerint az önvédelmi fegyverek tömeges vásárlása nem a menedzse­rek gyűjtőszenvedélyével, hanem ennél sokkal komolyabb dologgal, a vállalati reformerek körében eluralkodott félelemmel magyarázható. Mind gyakoribb je-, fenség ugyanis — és nem csak a kínai Csungking városában — hogy megfenyege­tik, megverik, sőt esetenként meggyilkolják azokat a menedzsereket, akik szigorú­an megkövetelik a munkafegyelem betartását, s esetleg az elbocsátás eszközéhez folyamodnak a fegyelmezetlenekkel és a lógósókkal szemben. A menedzserek tehát, akiket nem illet meg külön rendőri védelem, az önvédelem módszerével igyekeznek biztosítani magukat a bosszú és a támadások ellen. Közelebb a kerékasztalhoz VARSÓ Az elmúlt hét politikai áttörést hozott Lengyelországban a LEMP Központi Bizottságának viharos ülése után, ahol bizalmi szavazással sikerült csak kierőszakolni a Politikai Bizottság javaslatát a „Szolidaritás" legalizálására, a szakszervezeti pluralizmus helyreállítására és a politikai pluralizmus kidolgozásának megkezdésére. A LEMP javaslatára a szokottnál jóval gyorsabb vá­lasz. mégpedig pozitív érkezett a másik oldalról, a „Szoli­daritás" sietett készségét kifejezni: a pluralizmusról szóló állásfoglalás alapján immár azonnal hajlandó a tárgyaló- asztalhoz ülni és a Varsó melletti Jablormában hozzá is láttak a kerekasztal újbóli összeszereléséhez, miután ta­valy év végén visszakerült a gyárba. Az általános, már-már eufórikus hangulaton az sem változtat, hogy a törvényes szakszervezeti mozgalom, a „Szolidaritás" betiltása után megalakult OPZZ enyhén szólva fenntartásokkal fogadta a leendő vetélytárs immár legális megjelenését, és végleges álláspontját csak január 26., az OPZZ országos tanácsa ülése után fejti ki. Annyi máris bizonyos: a szakszervezeti pluralizmus ellen szavazó OPZZ-elnök, Miodowicz, aki a LEMP KB Politikai Bi­zottságának is tagja, változatlanul nem ért egyet a KB döntésével és legfeljebb akceptálni fogja — szavai szerint —| „a vetetés és az ellenzék elitje között létrejött megálla­podást, amit a szakszervezeti tagok és a párttagok feje fölött ütöttek nyélbe...“. Nem kizárt egyébként —- és erre Miodowicz nem egy félreérthetetlen utalást tett —. hogy az OPZZ és a politi­kai színpadra visszatérni készülő „Szolidaritás" is felül­vizsgálja eddigi kapcsolatait, és legalábbis üzemi szinten együttműködésre* lép, amivel — az OPZZ szerint ■ - azt igyekeznek majd megakadályozni, hogy a „kormány egy­más ellen játssza ki őket". A tárgyalások máris megindul­tak és a közeledés újabb jeléként OPZZ—„Szolidaritás" televíziós vita előkészületei folynak, amelyen esetleg részt| vennének a kormány képviselői is. A két eddigi rivális együttműködésére egyébként jónak tűnnek az esélyek annak alapján, hogy mindkét szervezet legutóbb nyilvánosságra hozott kövelelései nagyon is egy­beesni látszanak. Walejáék és Miodowiczék is a szakszer­vezeti törvény módosítását szeretnék, a legális sztrájkszer­vezés feltételeinek könnyítését és az idei évre tervezett költségvetés felülvizsgálatát. Meglepő módon most az OPZZ tűnik harcosabbnak, amikor parlamenti képviselőit a költségvetés elleni szavazásra szólítja fel és előre teljes támogatást ígér minden vállalati munkáskövetelésnek, mi­közben Walesa nyugalomra int és a sztrájkok gazdásági értelmetlenségéről beszél. Vajon máris megindult volna a szakszervezeti követelések versenye, aminek veszélyeire éppen Miodowicz hívta fel a figyelmet? Egyelőre persze nem világos, valójában hogyan is fog' megvalósulni a „szakszervezetek és a politikai tömörülések szabad versenye", hiszen a szakszervezeti és a politikai pluralizmus mibenlétéről, bevezetési ütemtervéről, az új választási törvényről, a leendő képviseleti arányok megha­tározásáról a Szejmben a tervezett kerekasztal mellett kellene dönteni. Vagyis — bár a LEMP KB világosan állást foglalt a pluralizmus mellett, igaz új pártok alapítási lehetőségét egy későbbi időpontra tolva — szinte minden lényeges, konkrét kérdés a kerekasztal körül fog eldőlni, azon a fórumon, amelyet tavaly augusztus vége óta nem sikerült megszervezni. A helyzetet nem egyszerűsíti, hogy a lengyel parlament­ben most is három párt és néhány világi keresztény szerve-y zet rendelkezik képviselőkkel és közülük a két szövetséges: a demokratapárt és a parasztpárt már tavaly azzal a javas­lattal állt elő, hogy a LEMP-pél együtt a három koalíciós partnernek legyen abszolút többsége és ne — ahogyan most—a LEMP-nek egyedül. Vagyis aligha elképzelhető, hogy az úgynevezett konstruktív ellenzék megjelenése a két szövetséges párt mandátumainak kárára valósulna meg. A kerékasztalra váró témák sokaságához és bonyolultsá­gához képest a rendelkezésre álló idő roppant kevésnek tűnik, különösen, ha a LEMP KB állásfoglalásának megfelelően előrehozott választásokat kívánnak tartani, vagyis az év vége helyett korábban hívják az urnákhoz a lengyel választókat. Az utóbbi időben azonban olyart hangokat is hallani, hogy nem előrehozni, hanem elhalasztani kéne, mégpedig 1991-ig az új Szejm megválasztását. Hiszen a tavaly októberben meg­alakult, és csak mostanság lendületbe jövő tg Rákowski- kormánynak több időre lenne szüksége a bizonyításra. Megválaszolásra váró kérdés tehát bőven akad, miköz­ben arról sem szabad megfeledkezni, hogy közben az or­szág gazdaságának bajai nem apadnak, hanem egyelőre nőnek és változatlanul nem látszik a reális válságellenes nagykoalíció körvonala sem, hiszen mind a „Szolidaritás”, mind az OPZZ eddig hallani sem akart a dolgozók élet- színvonalának további csökkenéséről. Anélkül viszont száraz gazdasági számítások szerint aligha képzelhető el a kilábalás. Ezen a véleményen van egyébként a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is, amelyek eddigi tanácsai közül egyedül ezt nem fogadta el Lengyelország vezetése. Zsebesi Zsolt (Varsó), MTI-Panoráma Tanácskozott a Politikai Bizottság Líbia beengedi a független szakértőket A líbiai hatóságok beleegyez­tek abba, hogy független szak­értők tartsanak ellenőrzést ab­ban a gyárban, amelyben az Egyesült Államok állítása sze­rint harci vegyianyagokat állí­tanak elő — közölte az a brit küldöttség, amely a napokban látogatást tett az észak-afrikai országban. Ron Brown, a brit Munkás­párt parlamenti képviselője, és Anthony Clayton, az edin- burgh-i egyetem ökológiai köz­pontjának munkatársa azért utazott Líbiába, hogy a helyi hatóságok hozzájárulását kéije egy ilyen vizsgálathoz. Hazatérésük után hétfőn Londonban elmondták: a líbiai külügyminisztérium egyik ma­gas rangú illetékese ígéretet tett arra, hogy márciusban — egye­lőre még meg nem határozott napon — szakértők látogassa­nak el a Rabtában épült gyár­ba. Korábban a líbiai hatóságok külföldi újságíróknak ígérték meg a gyár megtekintését. A tudósítók azonban csak kí­vülről nézhették meg az üzem épületét. TÍZMILLIÓ FRANK A VÁLTSÁGDÍJ Ember­rablók foglya a volt belga kormányfő Bizonyossá vált, hogy em­berrablók fogságában van Paul Vanden Boeynants volt belga kormányfő, aki tíz nappal ez­előtt tűnt el otthonából. A Szo­cialista Forradalmi Brigádok (BSR) nevű szervezet kedden a Le Soir című laphoz eljuttatta a politikus személyi igazolvá­nyát és egy levelet, amelyben az állt, hogy a váltságdíj (tízmillió belga frank) kézhezvétele után szabadon engedik őt. A levélhez csatoltak egy né­hány soros kiegészítést, amelyet állítólag az elrabolt politikus írt. Eszerint Boeynants szaba­dulása után nyilatkozatot tesz, illetve kötelezi magát: közben­jár annak érdekében, hogy az őt politikai pályafutása alatt tá­mogató pártok és vállalatok hat héten belül húszmillió belga frankot folyósítsanak a szegé­nyeket felkaroló szervezetek­nek. A Szocialista Forradalmi Brigádok korábban ismeretlen szervezet volt. A csoport a poli­tikus eltűnését követő napon magára vállalta az emberrab­lást. A mostani levél azután ju­tott el a Le Soir szerkesztőségé­be, hogy a főügyész vasárnap felhívta az akkor még ismeret­len emberrablókat: adjanak biztosítékot, hogy még életben van a politikus. (Folytatás az 1. oldalról.) lyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületéinek döntéséit meg­előző elgondolásokról és a határoza­tokról. Ezért olyan belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely bizto­sítja a párt szervezeteinek és testületéi­nek hatékony működését, és minden fontos pártpolitikai információt eljut­tat az MSZMP valamennyi tagjához, vezető szerveihez. A Politikai Bizottság .megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nem­zetközi tevékenységéről szóló tájékoz­tatót. Megállapította, hogy munkájuk­kal hozzájárultak a társadalmi és gaz­dasági kibontakozást célzó törekvése­ink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egye­sülési törvény. A testületnek az az ál­láspontja, hogy az MSZMP, a kor­mány és a társadalmi szervezetek kö­zötti kapcsolatokat a nemzetközi terü­leten is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tér- vezett felsőszintű tárgyalásokkal kap­csolatban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyében, a ked­vező nemzetközi feltételekre is alapoz­va — hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsí­tania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új arculatá­nak kialakításához. A testület az agrárpolitika megújítá­sának koncepciójáról beterjesztett ja­vaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő köz­ponti bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bi­zottság ülése után kerüljön sor az érde­kelt társadalmi, érdekképviseleti és tu­dományom szervezetek bevonásával széles körű vitára, s a KB ennek figye­lembevételével alakítsa &a párt végle­ges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségvetéséről szó­ló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forint­ban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hi­ány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre va­ló tekintettel a pártszerveknek műkö­dési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük, — bevételeiket pe­dig növelniük, mégpedig a helyi lehető­ségek jobb és eredményesebb hasznosí­tásával, új vállalkozásokkal. „ A Politikai Bizottság foglalkozott az Új Márciusi Front felhívásával kapcso­latos pártálláspont kialakításának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése elé ter­jeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bi­zottság ülését február 20—21-éré hívta össze. A testület végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. * Még tartott a Politikai Bizottság ülé­se, amikor Kimmel Emil, a párt szóvi­vőhelyettese, Kovács Imre, a KB Gaz­daság- és Szociálpolitikai Osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályve­zetője tájékoztatta az újságírókat a na­pirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöljáróban elmondta: az orszá­gos pártértekezlet óta immár negyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvá­nosság témaköréről, amelyről az átfo­gó viták, a kiérlelődő vélemények meg­fogalmazása után a KB egy soron kö­vetkező ülése elé készít előterjesztést. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fórumain a párt által elhatározott változások zaj­lanak, annak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokra­tizálódásának nélkülözhetetlen feltéte­le a politikai nyilvánosság és a tájékoz­tatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságának megújítá­sával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvélemény­kutató részlegét. Ezután Kovács Imre az agrárpoliti­kai koncepcióval kapcsolatos PB-vitá- ról adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusá­ban tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét. Az agrárpoli­tikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy- az MSZMP olyan helyzetet teremtett, amelyben a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése révén önmaga tudta kitermelni a parasztság boldogu­lásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ágazat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszerexport rendszeressé válá­sát. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként említette a tagok elidegenedését a szö­vetkezettől, a mezőgazdaság fejleszté­sének aránytalanságait, s hogy a túl­zott mennyiségi fejlesztéssel szemben kevesebb figyelmet szenteltek a minő­ségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kérdőjelezhetik meg az ágazat egé­szének pozitív fejlődését, de tanulságul szolgálhatnak abban a tekintetben, hogy a következőkben -hogyan foglal­kozzon a párt az agrárpolitikával, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar kérdé­seivel. Szó volt az ülésen a mezőgazdaság kormányzati irányításáról és az érdek- képviseletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell te­remtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci köve­telményekhez, az ágazatok részére azo­nos feltételeket kell biztositani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszerveze­tek, a Gazdasági Kamara bizonyos tes- tüleiei, amelyek egyaránt ellátnak ér­dekképviseleti feladatokat, markánsan képviseljék a tényleges érdekeket. Pár­tolni kell azokat a törekvéseket, ame­lyek új típusú érdekképviseleti szervek, ' például egy mezőgazdasági kamara vagy az egy-egy ágazat érdekképvisele­tét ellátó, úgynevezett szakmai szövet­ségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a koncepciótervezetet a vitában elhangzottak szerint pontosítani kell, s első olvasatra a Központi Bizottság februári ülésén terjesztik elő. A párt vezető testületé nem szakmai részkér­désekben kíván állást foglalni, hanem egy agrárpolitika elveit hagyja jóvá, s felkéri a Kormányzatot a konkrét ag­rárpolitika kidolgozására. Farkas Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta, az MSZMP 1989. évi költ­ségvetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoztatni kívánja a köz­véleményt. Elhangzott, hogy nagy gondot okoz a párt kezelésében levő ingatlanok fenntartására, felújítására, karbantar­tására fordítható összeg kényszerű csökkentése, e célra további 400-450 millió forintra lenne szükség. A pártla­pok, folyóiratok előfizetőinek 20 száza­lékos lemorzsolódásával számoltak a költségvetés összeállításakor; esetleges további elvonások a párt vállalatait jö­vedelmezőség szempontjából nehéz helyzetbe hoznák. A különböző meg­szorítások váratlanul érték a társadal­mi szervezeteket, s ennek oka elsősor­ban az előkészítés hjiáiyrábpfti^ejesen- dő. A pénzügyi zavar elhárítása- erde- - kében is a partot egész tévéicánysegé- ben önfenntartóvá kell tenni. Az újságírók mindhárom napirend­del kapcsolatban számos kérdést tettek fel. Az Agerpress román hírügynökség híradása nyomán elterjedt, hogy Grósz Károly és Nicolae Ceausescu között baráti üzenetváltás zajlott le. Az erre vonatkozó kérdésre Kimmel Emil él- mondta: a magyar sajtó nagyon pontos információt adott a tényekről. Az eu­rópai szocialista országok szakszerve­zetei vezetőinek hétvégi budapesti ta­lálkozója keretében az MSZMP főtit­kára vacsorán találkozott a nyolc szak- szervezeti vezetővel. Grósz Károly po­hárköszöntőjében arra kérte a jelenle­vőket, hogy adják át jókívánságait pártjaik vezetőinek. A Petőfi Népe képviseletében Gémes Gábor főmunkatárs vett részt az érte­kezleten, s a következőket kérdezte: — Voltak-e már hivatalos tárgyalá­sok az MSZMP és az alternatív szerve­zetek között? — Ilyen találkozóra eddig nem ke­rült sor, és a közeli tervekben sem, sze­repel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tisztségviselők, a pártapparátu­sok tagjai, illetve az intézmények dol­gozói ne folytassák a párbeszédet az alternatív szervezetekkel. — A rádióban hangzott el: Farkas Vladimir nyugdíja havi 40 ezer forint. Mi erről a pártvezetés véleménye, és ismeri-e az egyszerű párttagok ezzel kapcsolatos — elítélő — véleményét? — Nem szeretnék kitérni a válasz elől, de hangsúlyozom, hogy Farkas Vladimir nyugdíjának összegéről most hallottam először a rádióban, és a párt vezetői is. Mást erre nem tudok vála­szolni, mint azt, hogy kételkedem az adat hitelességében. — A párt, úgy is, mint a Reform heti­lap egyik részvényese, mit szól a Re­form-botrányhoz? — A kérdéssel a Politikai Bizottság nem foglalkozott. Valószínű azonban, hogy jogi garanciákat kell kidolgozni az emberek lejáratásának elkerülésére. Etikusabb újságírói és szerkesztői ma­gatartást kell meghonosítani minde­nütt — hangzott a Petőfi Népe harma­dik kérdésére kapott- válasz. ORSZÁGOS PÁLYÁZAT — MEGYEI SIKEREK A magyarságismeret nagy gyűjteményébe kerülnek Harminchatodik alkalommal hirdet­ték meg az Országos Néprajzi és Nyelv­járási Gyűjtőpályázatot. A beküldött mintegy 250 pályamű között négy me­gyebeli volt. Most kaptuk a hírt: közü­lük három díjat nyert. Az országos bírálóbizottság máso­dik díjjal ismerte el a Kecskeméten élő Matics Pál helytörténeti “kutató Ra­gadványnevek Szalkszentmártonban című dolgozatát. Harmadik díjjal jutal­mazták Lovas Béláné A tiszakécskei kékfestő szakszókincse című pálya­munkáját. Dr. Jósa Iván kecskeméti pályázó csaknem hatszáz szólást és mondást gyűjtött össze lakhelyén, azt vizsgálva, mit jelentenek ezek a kecske­méti népi kultúrában. A még szintén rangosnak számító negyedik díjat ve­hette át e dolgozatáért. — Ennek az országos mozgalomnak — illetve az ezen elért szép megyei sike­reknek — az a jelentősége, hogy olyan emberek produkálnak valóban hiteles néprajzi anyagokat, adatokat, akik ben­ne is élnek a vizsgált népi kultúrában. S vitathatatlan, hogy identitástudatunk alakulása attól is jelentősen függ, hogy mennyire teljes, mennyire pontos ismere­tekkel rendelkezünk a népi kultúra vilá­gáról — mondta dr. Sztrinkó István me­gyei múzeumigazgató-helyettes.—Ezek a pályaművek a Néprajzi Múzeum etno­lógiai adattárába kerülnek, amely, a ma­gyarságismeret nagy gyűjteménye. S minden bizonnyal a jövőben beépülnek majd a nagy néprajzi monográfiákba is a kiemelkedő, alapos, adatgazdag dolgo­zatok. Amilyenekkel a megye helytörté­neti kutatói valóban figyelmet érdemlő sikereket értek el ezen a pályázaton. K.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom