Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

f 1989. január 21. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT 99 KIK (ÉS MIK) LÓGNAK A HALASI SZEREN? Tornászügyben „suttog a város Edzésirányítás Belgiumból 0 Összeomlott a tornavár? 0 Az ügyvezető elnök nem aggódik 0 Bizonyításra készülnek edzők és versenyzők 0 Egy év múlva visszavárják Paczolayt A hírek szerint rázós dolog mostan­ság .Kiskunhalason a tornáról érdek­lődni. Az utóbbi esztendőkben mind többet hallottunk arról, hogy a város legeredményesebb sportága vegetál, halódik az országos hírű utánpótlás,- nevelés, ellentétek mételyezik az edzői munkát, s hiába épült föl hazánk leg­modernebb tomászcsamoka, nincs, aki tartalommal töltse meg. A hihetetlennek tűnő híreket látszott alátámasztani a legfrissebb újság: a sportág honalapítója, Paczolay Gyula „bedobta a törülközőt” és Belgiumban vállalt, munkát... * * * Elutazása előtt szerettem volna be­szélni vele. A munkahelyén, a Fazekas általános iskolában Pintér Andrásné igazgatónál érdeklődtem Paczolay fe­lől. — Úgy tudom, már elutazott Belgi­umba. Voltak ugyan gondjai a vízum körül, de szerintem már nincs Kiskun­halason — hangzott a válasz. — Nem jött be elbúcsúzni a kollégái­tól? — Téli szünet volt.... no meg any- nyi gond szakadt a nyakába. — Úgy hallottam, hogy nem szűnt meg az iskolában a munkaviszonya. — Hosszú ideje dolgozik nálunk, eredményes éveket tudhat maga mö­gött. Különböző átszervezésekkel meg­oldottuk a helyettesítését és mivel kinn- tartózkodása egyfajta tanulmányi ösz­töndíjnak minősül, a fizetésének hat­van százalékát megkapja az egy év alatt [ is... I —, Az iskola remek tornászeredmé­nyekkel dicsekedhet, csodálatos és ha- { zánkban egyedi a sportág új tornacsar­noka. Az igazgató nem fél, hogy elma- ■ radnak a sportsikerek? — Nem! Az egykori válogatott tor-( nász, Csillag István lelkesen tanítja az ifjú sportolókat. Mellékállású edzők is segítik a munkáját, a jól kiépített után­pótlás-nevelés nem törik meg, s nem maradhatnak el a jó eredmények sem. Egyé^énTegy fégi tornászunk most végez a TF-en, szeretném őt hazahívni Halasra. — Ki az? — Nem fedem föl a kártyáimat...! (Számomra kissé érthetetlenül hang­zott az igazgatónő utolsó mondata, hi­, szén nem „kártyázni” mentem Halasra, ; bár később még volt módomban ta- : pasztalni, hogy a város tornaügye egy > olyan ulticsatához hasonlít, amelyből | hiányzik az „aduász”...) * * * — Persze, hogy aggódom a torna miatt, hiszen Halason a legeredménye­sebb sportágnak számít — fogadott Bácsalmási Antal, az ifjúsági és sport­osztály vezetője. Egyébként őt „ellen­drukkernek” tartják, amit nehezen tu­dok elképzelni. Sportvezető, s nem áll­hat érdekében a város kirakatsportját „megfúrni”... — A Kiskunhalasi AC elnökségi ülé­sén sokaknak nem tetszett a felszólalá­sa. Mit mondott el akkor? — Kezdem azzal, hogy én régóta szajkózom, vigyázzunk, mert gondok lehetnek a tornával. Az utóbbi öt-hat esztendőben érezhető a visszaesés, ami­ben sok-sok dolog közrejátszott. Edzők hagyták abba a munkát, Kom- lós, Lekrinszki, Mamlecz, mind-mind jó szakemberek, de ideig-óráig vagy teljesen eltávolodtak szeretett sport­águktól. Igaz, a sérülések sem kímélték a tornászokat, Hegyes Csaba, Csillag István kényszerűségből maradt gyak­ran távol az értékes pontokat érő verse­nyektől. Ám.ezek a hiányzó eredmé­nyek csak a statisztikát rontották... — Mi volt a valódi oka a halasi tor­nasport visszaesésének? ■j- Ahogy mondani szokták, egy jó és egy rossz „hir”. Paczolay Gyula az életét adta a halasi tornáért, két évtize­den át mostoha körülmények között is „gyártotta” a tehetségeket. Az utóbbi esztendőkben azonban sikeres verseny­bírónak bizonyult, hazánk legjobb szakembere lett: Részt vett az olimpi­án, ami nagy büszkeséggél töltötte el a halasiakat. Eddig a jó hir, de jön a rossz. Ugyanakkor kevesebbet volt ta­nítványaival. Az idejének nagy részét lekötötte a versenyre utazás, a bírásko­dás. S az pedig ismert, ha nincs prímás, hamisan muzsikál a zenekar. —'Nem volt a „zenekarban" olyan, aki betölthette volna a prímás szerepkö­rét? . — Sok jó edző van Halason, de egyik sem igazán vezetőtípus. Egyébként is csupán feladatuk volt, hatáskörük az nem, igazából lehetőségük sem adódott a bizonyításra. A Gyula az idejének csupán az egyötödét töltötte Halason, ez pedig szerintem kevés. ’— Ön Paczolay-ellenes? — Sajnos, sokan félreértik az aggó­dásomat. Emberileg maximálisan egyetértek a Gyulával, a helyében én is elvállaltam volna a külföldi munkát. Ám én a halasi tornáért aggódom, s azt mondom: valahogy vészeljük át ezt az egy esztendőt, s ha Paczolay hazatért, üljünk le, beszéljük meg vele a hogyan- továbbot. Ha vállalja, hogy idejének a hetven százalékát a halasi tornászok­kal tölti, akkor megtaláltuk a lehető legjobb megoldást. Ha nem, akkor mindenképpen más megoldáson kell törni a fejünket. * * * Mongyi Aladár a Kiskunhalasi AC ügyvezető elnöke, hosszú ideje mun­kálkodik a város sportjának az érdeké­ben. Ő kérdez először, majd „válaszol” is rá. — Bácsalmásitól jön? No, akkor már hallotta a rosszat, most én elmon­dom a jót a halasi tornáról. : — Ön nem látja vészesnek a torna­sport jelenlegi helyzetét a városban? — Nem, egyáltalán nem. Valóban tapasztalható volt némi visszaesés az utóbbi észtendőkben, amit sok minden befolyásolt. Edzői ellentétek, ered­ménytelen versenyek, egy-két komo­lyabb sérülés. Ereztük a gondokat, ke­restük a'megoldást. Egy esztendeje új szakosztályvezetés alakult, amelynek Váczi László került az élére. Egykor ő is tornási volt, jelenleg a Kunfehértói Előre Termelőszövetkezet elnöke. Olyan koncepciót dolgozott ki, amely mindenki: szamára világos, érthető és elfogadható. Azt hiszem, rövidesen el­vonulnak a viharfelhők a halasi torna­sport feje fölül. — Még akkor is, ha Paczolay Gyula egy esztendőn át Belgiumban tevékeny­kedik? — A Gyula nem csapta be maga mögött az; ajtót. Elindulása előtt éves tervet készített, egyénekre lebontva az elvégzendő feladatot. A nyáron két hó­napot Halason tölt, ő irányítja az edzé­seket. Egy esztendő múlva pedig végle­gesen visszatér. — Mi erre a biztosíték, pii lesz, ha úgy dönt, hogy hosszabbít? \ — Aki ismeri, tudja milyen ember. Sportsegély A Sportsegély Alapítvány Kuratóri­uma megtartotta idei első ülését, s újabb két segély odaítéléséről döntött. Mihályfi László 100 000 forintos, Gon- da Judit 50 000 forintos támogatásban részesült. Mihályfi László volt válogatott vág­tázó 1957 és 1971 között 39-szer viselte a nemzeti színű mezt. Ez idő alatt főis­kolai világbajnokságot nyert, 13-szor volt egyéniben és 6-szor váltóban ma­gyar bajnok. Tavaly meghalt feleségé, Petró Orsolya, aki maga is válogatott sportoló volt, kosárlabdában és atléti­kában képviselte Magyarországot. Mi­hályfi László azóta egyedül neveli beteg lányát, és ehhez kívánt segítséget nyúj­tani a támogatás megítélésével a bizott­ság. Gonda Judit 1974-től 1981-ig sze­repelt a könnyűbúvár-válogatottban, 1978-ban egyéniben és csapatban is Európa-bajnoki bronzérmet szerzett, a nyolc év során 10 magyar bajnóki győ­zelmet aratott. 1981-ben egy baleset következtében eltört a gerince, és azóta mozgássérült. A segítség, melyet most kapott, a rehabilitációjához szükséges. Kung-fu, az önvédelem tudománya Az életét áldozta a halasi tornáért, csak itt tudja elképzelni a munkáját. Éveken át harcolt a tornacsarnokért, most fe­jezné be, amikor végre fölépült? Kor­rekt ember, aki ígéretet tett arra, hogy egy esztendő múlva visszatér és teljes lendülettel munkálkodik a halasi tor­náért! * * * Akivel beszéltem, mindenki elmond­ta: Váczi Lászlót nehogy kihagyjam az írásból! ő most a „főnök”, ő vállalta a szakosztály irányítását, s benne látják a halasiak a „megváltót”. — Szerintem nem akkora ügy ez, hogy ilyen nagy port kelljen vele kavar­ni — kezdte, majd rögtön a közepébe vágott. — Áz aggódás ürügyén sokan furcsa hangokat hallatnak a városban a tornasportról. Mondják, Paczolay keveset tartózkodott Halason. Egyet azért látni kell: azzal, hogy nemzetközi versenybíró lett, a város hírnevét öreg­bítette szerte a világban. Ha távol volt, a munkatársai akkor is elvégezték, el­végeztették a munkát a versenyzőkkel, mégpedig az ő útmutatásai alapján. — A tehetségesek mégsem dörömböl­tek a tornacsarnok ajtaján, úgy mint évekkel előtte. I: Ez is az egyik feszültségforrás most nálunk. Azt hiszem, mjnden sportágban „lutri”, hogy mikor alakul ki, jön össze egy olyan csapat, amely­ből később jó sportolók nőnek föl. A halasi utánpótlás-nevelés biztos ala­pokon nyugszik, már az óvodában elkezdjük az oktatást. A vezetőedző Paczolay Gyula maradt. Távollétében Csillag István látja el a teendőket, főál­lásban. Munkáját még öten segítik. Mindenkinek saját csoportja van, pon­tos időbeosztás szerint dolgoznak a gyerekekkel. Az edzők munkáját cél­prémiummal próbáljuk még hatéko­nyabbá tenni. Azt hiszem, mindenki megértette az elképzeléseinket, bizo­nyítási vágy fűt edzőt és versenyzőt egyaránt. — Ki edzi a „menőt", a válogatott Hegyes Csabát? — Ő az év nagy részét a kerettel tölti, ott készül. Bordán Dezső — aki egyéb­ként felajánlotta, hogy mindenben se­gít bennünket az egy év során —, Do­nátit Ferenc csoportjába osztotta be. — Mi lesz, ha Paczolaynak hosszab­bításra lesz lehetősége Belgiumban? — A Gyula hazajön! — A munkahelyén mégis fel akart mondani... — Tudok róla. Az ok nem a belgiu­mi szerződés volt. Az intézmény igaz­gatója testnevelőjként kívánja alkal­mazni a most végzős, egykori tehetsé­ges tornászt, Kovács Attilát. Gyula ér­deklődött a főiskolán a fiúról, ahol a tanárai kevés jót mondtak róla. Ám az igazgatónő ennek ellenére állást kínál Kovácsnak, a Gyula ezért akart föl­mondani, de már ez is a múlté... * * * i Váczi László őszinte bizakodással te­kint kedvenc sportágának jövője elé. Bízik magában, munkatársaiban, az edzőkben és a versenyzőkben. No és abban, hogy jövőre ismét „hazai” veze­tőedző ténykedik az impozáns halasi tornacsarnokban, az, aki már bizonyí­tott hosszú-hosszú éveken át, nevezete­sen Paczolay Gyula. Hogy a tervekből, elképzelésekből mi valósul meg? Válasz: csak esztendő múltán. _ . , „ , Rajtmar István Beszélgetés egy kecskeméti mesterrel A világon talán a legtitokzato­sabb sportág a kung-fu. Sokan még azt is vitatják, hogy nem is sport, hanem tudomány. Olyan is­meret, amelyben a mesterek csak kivételes esetekben és csupán a ki- választottaknak adják át az ősi fo­gásokat. A „nagy titok” manapság hiár mégsem olyan hozzáférhetet­len, mint hajdanában, hiszen a kung-fu hazánkban is ismert, s szűkebb környezetünkben, Kecs­keméten is van avatott mestere. — Valójában mi is a kung-fu, és van-e még titkolnivalója? -— a kér­dést Mádai Norbert kecskeméti mesternek teszem fel. — A kung-fu kínai önvédelmi harci módszer. Eredete több mint háromezer évre nyúlik vissza. Eb­ből fejlődött ki később a ma világ­szerte ismertebb judo, karate és a ju-jicsu. Ezek kimondottan ver­senysportágak, míg a kung-fu só­Sport­újságírót keresünk! A Petőfi Népe sportrovata fiatal, főiskolát végzett férfit keres sportújságírói munká­ra. Az íráskészség, a sport­ágak ismerete, a sportszere­tet alapkövetelmény. Jelent­kezés részletes életrajzzal, az eddigi tevékenység részletes leírásával, levélben. Címünk: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A., sportrovat. Érdek­lődni lehet személyesen vagy a 27-611/57-es telefonszá­mon. íofíWtO, Téli álmát álussza a Hungaroring. Ezekben a hónapokban nincsenek versenyek, sőt, a hideg miatt egyelőre a pályaátalakító szakemberek is félbeszakították munká­jukat. Az elet azonban nem áll meg, javában tart a készülődés az idei feladatokra. Kellermayer Sándor, a Forma—1 Gazdasági Társaság ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy körvonalaiban összeállt a mogyoródi zárt versenypálya (989-es műsora. A hazai és külföldi partnerekkel azonban tovább folynak a tárgyalások, így a rendezvénynaptár napról napra bővülhet. Annyi már bizonyos, hogy a legrangosabb viadal 1989-ben is a Forma—1-es autós és a super- bike motoros gyorsasági világbajnoki futam lesz. A hagyományoknak megfelelően nagyon sok néző várható a nemzetközi kamionversenyre is. A Hungaroring idei, jelentősebb rendezvényei: Április 22—23.: Egy- és kétüléses sárvédős sportautók Interszéria Európa Kupa viadala és meghívásos hazai gyorsasági autós verseny. Április 28—3p.: Superbike gyorsasági motoros VB-futam. Május 6—7.: I Pályagyorsasági autós OB (1. futam) és áutós amatőrkupa. Május 19—21.: Hungarocamibn Nagydíj, nemzetközi kamionverseny. Június 10—11l: Hegyi autós ÖB, sprintverseny és autós amatőrkupa. Július 8—9.: 1 Pályagyorsasági autós OB (2., 3. futam). Augusztus 11-1-13.: Forma—1 autós gyorsasági VB-futam. Augusztus 26-r27.: Síroller Európa:bajnokság. Szeptember SH-10.: Hegyi autós OB, sprintverseny és autós amatőrkupa. Szeptember 30r-október 1.: Pályagyorsasági autós OB (4., 5. futam). Kecskeméti makettezők sikere Már első jelentkezésük­kor látványos sikert arat­tak a nemzetközi élvonal­ban a kecskeméti maket­tezők Budapesten, a Köz­lekedési Múzeum kiállítá­sán. A múzeum évente meg­rendezi a miniatűr repülő­gépek készítőinek sereg­szemléjét. Az idén a hazai legjobbakon kívül belga, csehszlovák, lengyel és NDK-beli makettezők hozták el műveiket. A kecskeméti Mátyás király úti iskolában mű­ködő makettezőkör most először próbálkozott meg a részvétellel és a megyei MHSZ repülőklub szülei­ben öt tagjával nevezett. Mind az öten bekerültek a legjobb tíz közé és így ki- álUtották munkáikat, A zsűri Horváth Sándor pályamunkáját harmadik díjjal jutalmazta, Búza Zoltán pedig elnyerte a bí­rálóbizottság különdíját a szuperkategóriában. Ez az egész hazai makettező- gárdának is nagy sikere. A kiállítás máj szomba­ton zárja kapuit. ~ 1 sem volt az. Való igaz, hogy a kung-fu speciális tudományát évezredeken át mélységes titkoló­zás övezte. Ha ez így Van, akkor hogyan juthatott a titok birtokába egy fia- ‘ talember, aki Kecskeméten él? — Az én ismeretem családi ere-. detű. Apám is mester volt, s én alig hatévesen már rendszeres képzést kaptam tőle, egészen 14 éves koro­mig. Akkor apám, sajnos, meg­halt, s én a tudomány nyolc szaká­gából addig csak hatot ismerhet­tem meg. A hiányzó kettőt később az NSZK-ban sajátítottam el. — Ami azt illeti, nem látszik fé­lelmetes, legyőzhetetlen embernek. — Éppen ebben rejlik a tudo­mány ereje. Jellemző, hogy az alapjait nem férfi, hanem egy Wing-Chun (lefordítva: Örök Ta­vasz) nevű kínai papnő hozta létre. Ha a lényegét egészen röviden aka­rom jellemezni, akkor abban van a titok, hogy a küzdelemben nem a saját, hanem az ellenfél erejét hasz­náljuk fel. Nem felfogjuk, hanem visszafordítjuk. Abban is különbö- zik a többi hasonló szakágtól, hogy itt nincs megállás, kivárás, egy pillanatra sem. A mozgás fo­lyamatos és a visszahatás kivedhe- tetlen. Mindez egyben magyarázat is arra, hogy a kung-fu miért nem lett, s nem is lehet soha verseny­sportág. ' , ‘ __Úgy tudom, nem Kecskeméten s zületett. _ , L . — Kiskunhalasról 12 eves ko­romban költöztünkKecskemetr és itt tanultam tovább. Aztaini 986. ban először a Piarista Gimnázium ban kezdtem oktatni. A folytatás­ként a Zója Utcai Általános Isko­lában nyílt meg a kung-fu iskola. A végső megoldás Katonatelepen a saját házamban létesített 120 négy­zetméter alapterületű edzőterem. Felszereltem a kondicionáláshoz szükséges gépekkel, zsákokkal, fa­bábokkal és a mozgás ellenőrzésére szolgáló tükrökkel. —■ Elárulná, hogy hányán van­nak, akiket ma a szakág helyi köve­tői közé sorolhat? — Jelenleg 40 taggal műkö­dünk, olyanok, akik hetente szer­dán és pénteken összejönnek az edzőteremben. Ők a két korábbi tanfolyamból verbuválódtak, a többség már rendelkezik bizonyos előképzettséggel, s ma is nagy örömmel és lelkesedéssel jönnek. — A technikai tudás mellett mi az, ami igazán számít, és a hiányzó fizikai erőt pótolja? — A lényeg a tökéletes belső erő, a harmónia és a meditáció. Ennek a belső erőnek a létét ma már a modem orvostudomány is kezdi elismerni. — Mit ért a meditáció alatt? — Nos, az ember általában csak rövid ideig tud egyetlen dologra koncentrálni. Ezt a képességet azonban lehet növelni és a legma­gasabb fokon megteremtődik a belső harmónia, a meditáció álla­pota. Ekkor már lehet irányítani, elraktározni a belső erőket. Az ál­landó gyakorlás, tanulás persze nélkülözhetetlen. Magam is napi 6-7 órát töltök edzéssel. __Mire tanít igazából a kung-ju? __ Van egy jellemző mondá­sunk, ami $ hangzik: Inkább felfogni, mint megsebesítem, in­kább megsebesíteni, mint megöl­ni.” A tananyaghoz hozzátartozik a kínai nyelv, az ősi kínai gyógy­módok ismerete, az anatómia es még sok minden más. — Mit tegyen az, aki kedvet kap az önvédelmi módszer tanulasara 02 1L út mindenki előtt nyitva áll. Talán a legegyszerűbb, ha az érdeklődő felhívja a 29-245-os tele fStaot, S ttoletes felvilagosi­tással szolgálunk. Szabó Zoltán n.„ .... A00‘ ** rtiuuon ilKNÓnMM H>MMl fotelt Hölgyöm, Uram! értékpapírból, esetenként 20ao% ^ * takarékbetótbót. Összegből *2» 22 »eladó kötött szerződésből áthúzóda m ^ december 31-ig r** 'SSm MISSS5',“iT­’»■'SÄr'***1**'­>!09y ,,bru4r2040 ^Vetkőzik a munkál- totónak hogy az általa Igazoltakon kívül más jövedelme Wm von Ha önnek adóvisszetéritós jár és nem a munkáltatójával számol el, adóbevallási mégis kell beadnia, mert ezt az összeget ezzel igényelheti vissza. Felhívjuk a figyelmét arra. hogy a külföldről származó egyébként adómentes jövedelméről, mindenképpen beval-'l lást kell készítenie. (De ne készítsen bevallást á külföldről [ származó olyan jövedelméről, amelyből az adót a belföldi I kifizető levonta.) ^ ÜMUhlM <-f m HUNGARORING, 1989

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom