Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. január 20. • PETŐFI NÉPE • 5

KIK, MIÉRT VOLTAK ALKALMATLANOK?

Mi történt a Kalocsai Rubin Ruházati Váltalainál?

Az MSZMP kalocsai végrehajtó bizottsága 1988. október 17-én úgy határozott, hogy á Rubin Ruházati Vállalatnál kialakult helyzet tisztázása céljából pártvizsgálatot rendel el, amely ki- teijedt az első számú vezetők magatartására, együttműködési készségére, a pártalapszervezet munkájára, illetve a dolgozók hangulatára. Ezt megelőzően 1986 novemberében — amikor a vb-a vállalat gazdálkodásának helyzetét vitatta meg —, olyan megállapítások születtek, hogy a vállalatnál helyre kell állítani a vezetés egységét, ha kell, személycserékkel, javítani a személyzeti és kádermunka színvonalát, ha lehet, saját nevelésű szakemberek kerüljenek vezetői posztokra, s dolgozzanak ki komplex intézkedési tervet ezek megvalósítása érdekében. A végrehajtó bizottság konzekvensen, jó fél esztendő múlva megvizsgálta a feladatok végrehajtását és úgy foglalt állást: jók a változások, láthatóan javultak a termelési eredmények.

Fiktív kilométerelszámolások

A vállalatnál, a magas fluktuáció ellenére, valóban jelentős termelési eredmények születtek, ugyanis 1987-ben a 1S4 .milliós termelési érték 20,3, az 1988-as évben a 128 milliós termelési érték 9,2 milliós nyereséget hozott. Emellett—igaz négy év alatt '-7- kifizették a vállalatot terhelő 21,5 milliós adósságot. Az igazgató, Németh Tibor, miután 1986. december 31-én lejárt a főkönyvelő és a főmérnök határozott idejű munkaviszonya, ezt nem hosz- szabbítottá meg -r-;nem volt megelégedve munkájukkal —, s 1987 áprilisában új főkönyvelő és főmérnök lépett be. A főmérnök — bajai lévén — abban állapodott meg az igazgatóval, hogy a munkába járás költségeit a vállalat fedezi. Ezzel a költségtérítéssel J9^7, dumber 31 -éig nem is volt gond, • álú §gy fetugyeleti vizsgálat ezt szabálytalannak találta, ezért Besesek György főmérnök részére 1988. január 1-jétől csak 0,80 forintot fizettek kilométerenként. A főmérnök állítása szerint, az igazgatóval történt személyes megállapodás alapján, fiktív kiküldetésekre pénzt számolhat el, s ennek következtében a múlt évben jogtalanul mintegy 30 000 forintot vett fel, amit nem is leplezett. A rendőri nyomozás ezt kétségkívül bizonyította, s vádemelési javaslattal küldte meg a2 iratokat az ügyészségnek.

Álszolidaritás

munkabeszüntetéssel

Annak ellenére, hogy a „bomba” a múlt év szeptemberében robbant, az ügy már korábban elkezdődött. Amikor 1988. szeptember 14-én'Németh Tibor megtudta, hogy Besesek Györggyel kapcsolatban rendőrségi vizsgálat indult, egy hónapra felfüggesztette, sőt javasolta: lépjen ki, ám a

főmérnök a határozatot nem vette át, hanem a következő napon a munkakezdés után összehívta a szalagvezetőket, s közölte velük, egy hónapig nem lesz itt, mert megrágalmazták. Németh Tibor ugyanezen a napon valamivel később Vezetői értekezletet hívott ösz- sze, ahol ismertetni akarta a rendőrségi átiratot, eközben jelezték: a dolgozók egy része — reggeliidő után — nem veszi fel a munkát, mert tájékoztatást kér. Az igazgató eleget tett a kérésnek, ám a dolgozók egy része ezt nem fogadta el, sőt, néhányan pótműszak ledolgozását indítványozták, hogy a — Besesek által — jogtalanul felvett pénzt visszafizethessék. Az igazgató engedett a nyomásnak és visszavonta a felfüggesztő határozatot, de közölte: ilyen körülmények között nem tud dolgozni.

Ez indította el a pártvizsgálatot, amely végül is azt állapította meg, hogy a szeptemberi események a dolgozók megosztottságához vezettek, a pártalapszervezet vezetője és titkára nem a folyamatok objektív elemzésére, a feladatok meghatározására fordította az energiát, hanem arra, hogy megkeressék azokat, akik a „hangulatot szították”. (Igaz, erre konkrét bizonyíték nincs). A kialakult helyzetért Németh Tibor igazgatót, Katus Istvánné alapszervezeti titkárt és Horváth Pálné szb- titkárt tették felelőssé, és egyben alkalmatlannak találták őket feladatuk ellátására. Javasolták, hogy Németh Tibor áthelyezéséhez aki közben bejelentette, megnyert egy igazgatói pályázatot f* az Ipari Minisztérium és a vállalati tanács járuljon hozzá; a pártszervezetének, hogy Katus Istvánnét hívja vissza párttitkári és városi pártbizottsági tagságából, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének pedig, hogy vizsgálják meg az szb-titkár alkalmasságát. A végrehajtó bizottság arra kérte a megyei rendőr-főkapitányságot, hogy Besesek György főmérnök ügyét a jogszabályoknak megfelelően, mihamarabb zárja le.

Az igazgató nem, a többiek maradtak

A Rubin pártalapszervezete 1988. december 20-án tartotta meg taggyűlését, ahol az alapszervezet egyik vezetőségi tagja ismertette a városi párt végrehajtó bizottságának határozatát. A taggyűlés meglehetősen viharos volt, ugyanis a 35 résztvevő közül 16-an szólaltak fel, kifejtették, hogy a. vb álláspontja jelentősen eltér az alapszervezet titkáráról készült korábbi minősítésektől. A hozzászólók kifejtették, • hogy Katus Istvánné alkalmas a titkári teendők ellátására, s miután korábban delegálták, maradjon a városi pártbizottság tagja. Ezt az alapszervezet kommunistái titkos szavazással is megerősítették, 29 :6, illetve 28 : 7 arányban. Miután a városi pártbizottság hatásköri- leg az alapszervezetnek adott jogot az igazgató kinevezésével kapcsolatos előzetes állásfoglalásra, a taggyűlés ebben úgy döntött, hogy a pártvizsgálat által javasoltakkal ellentétben, nem támo'gatja Németh Tibor áthelyezési kérel- ■ mét, mert az megoldatlan nehézségek elé állítja a vállalatot.

Két nap múlva került sor a vállalati tanács ülésére, ahol a tanács—az Ipari Minisztérium hozzájárulásának birtokában —11:4 arányban támogatta az' áthelyezési kérelmet, így Németh Tibor 1989. január 15-ével átkerült a Keszthelyi Univerzál Ruházati Vállalathoz igazgatónak. A Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete és a vállalat szakszervezeti bizalmi testületé Horváth Pálnét nem mentette fel szb-titkári funkciójából. Besesek György főmérnökkel szemben a vállalati fegyelmi eljárást felfüggsztették, míg meg nem születik a jogerős bírói ítélet.

Ma is sok a kérdőjel

A Kalocsai Rubin Ruházati Vállalatnál ma sem nyugodt a hangulat. Az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot hirdettek, a munkások abban reménykednek, hogy annak elbírálásában feltehetően egyetlen felsőbb szerv sem akar nyomást gyakorolni. A kollektíva most is megosztott, s akadnak sajnos olyanok is, akik ezt továbbra is konzerválni akarják. Néhány vélemény a gyárból: Pap Imre, a .vállalati tanács elnöke, pártvezetőségi tag: „Zokon vettem a pártvizsgálat megállapításait, azokat visszautasítom. Nem volt korrekt az eljárás, nem kerültek bele azok a vélemények,' amelyek elhangzottak. A vizsgálatot vezetőt ki kellett oktatnom az emberi hangra.” Cselik János- né, művezető, pártonkívüli: „Félek atT tói, hogy retorzió ér, de én a két vezető — igazgató, főmérnök — felett nem törhetek pálcát. A középvezetők közül néhány kihasználta a nézeteltéréseket, s az igazgató ellen hangolta a munkások egy részét. A vállalati tanács döntéséhez, ezt 30 asszony nevében mondom, nem kérték ki a véleményünket.” Sebők Istvánné segédművezető, párttag: „Meg voltunk döbbenve, amikor hallottuk a titkár visszahívásának indoklását. Én húsz éve ismerem, s nem vagyok hajlandó egyik napról a másikra megváltoztatni a véleményemet róla, ép is felszólaltam, s az igazgató mellett álltam ki.” Zombori Andrásné vasalónő, párttag: „Ott voltam a taggyűlésen, de nem nyilatkozom.” Gyüre László, rendészeti vezető, párttag: „A taggyűlés előtt jártak kósza hirek a leváltásokról. Elfogult volt a vizsgálat, az igazgató ellen összefogtak.”

A Rubinnál jelenleg már fortyog minden, ami talán érthető, ám mégis az lenne a célravezető, ha a vállalat kollektívája, leendő és régi vezetői megteremtenék a termelés, a gazdálkodás nyugodt feltételeit, a vállalat összhangját. Az olvasóban — ugyanúgy, mint az újságíróban — azonban felmerülnek a következő megválaszolandó kérdések; Szükséges volt-e egyáltalán a pártvizsgálat? Elég alapos, objektív volt-e a Rubinnál tartott felmérés? Egyáltalán: miért nem hittek a pártalapszervezet kollektívájának? Ezekre a kérdésekre talán egyszer majd választ kapunk.

Gémes Gábor

ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

A KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ FOLYAMATOSAN MŰKÖDIK:

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November

7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.:

12-851), Felsőszentiván, Csávoly, ■'Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszen- tiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katy- már, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk- szentmárton, Vasút u. 12.), Dunave- cse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunave- cse, Bajcsy-Zs. u, 17/A.), Solt, Újsolt, * Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, - Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Vörös Hadsereg u. 7/A T.: 45), Szakmár, Öregcsertö, Homokmégy: dr. Répás!

Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20) /V

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét*. Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Or- govany: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőric: dr. Dani S. (Nyár- lőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), La- josmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tisza- kécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kun- baracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71- 161)

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜU1T. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrát J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi-ltp. B. ép. T.: 51- 618), Szabadszállás, Fülöpszállás, dr. Schleider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), S’oltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 52-04^), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u.

з. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A- (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184)

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. •

(Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62-645), Gátér, Páhnonostora, PetöfiszáUás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfi- szállás. Árpád u. 28.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskun- majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fü- löp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent- lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán Á. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72- 570)

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. ÍBorota’, Deák F.

и. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás, dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Szilvást Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

ADÓSZÁMÍTÁSUNK ELSŐ ÉVE

BevételI jövedelem, adóalap

Régi, sokat hangoztatott igazság, hogy ha két ember mondja ugyanazt, az nem ugyanaz. Ez a megállapítás úgy is érvényes, hogy ha két ember, különböző jellegű feladatok elvégzéséért hajszálra azonos összegű pénzt vesz fel, az nem ugyanannyi, bármennyire is ez a látszat. Aki, mondjuk, egy vállalatnál veszi fel ezt a bért, nyilvanvalóan többet költhet belőle önmagára, illetve családjára, mint az a szobrászművész, akinek agyagot, gipszet, márványt kellett vennie, esetleg hitelbe, hogy elkészíthesse azt a szobrot, amit végül kifizettek neki. A bevételek és a jövedelem közötti különbségeket természetesen a személyi jövedelemadóról szóló törvény is figyelembe veszi, mint ahogy nem hagyhatja figyelmen kívül a világ egyetlen adórendelkezése sem. Amint ez már új adórendszerünk nevéből is kitűnik, adózni csak a jövedelem után kell.

Mi a jövedelem?

A jövedelem végső soron nem más, mint a bevétel, és az annak megszerzése érdekében felmerült, elismert kiadások, költségek különbözete. Hogy melyek azok a kiadások, amelyeket ebből a szempontból elismer a törvény — ez már más kérdés.

A különböző tevékenységek esetében — általában — az adóbevallásnál bizonyos százalékát kell csak a bevételeknek jövedelemként feltüntetni. PéL dául a találmányokból származó bevételeknek, félmillió forintos értékhatárig, csak 35 százalékát kell az adóbevallási nyomtatvány 4. rubrikájába beírni. A bérbeadásból származó bevételeknek pedig attól függően, hogy idegenforgalmi szervezettől, fizetővendéglátás bol, vagy egyéb, nem lakás célú bérbeadásból származik-e, 40,60, illetve 70 százaléka tekinthető jövedelemnek. A szerzői jövedelem alá tartozó alkotások, és egyes munkaviszonyon kívüli szellemi tevékenységek esetében pedig kétszázezer forintos összeghatárig a bevételek 35, azon felül pedig 60 százalékát kell a bevallásban feltüntetni.

A mezőgazdasági kistermelésből származó bevételek estében, ha azok összességükben nem haladják meg a félmillió forintot, nem képződik adóköteles jövedelem. Ez a pénz, az említett összeghatárig adómentes. Az ennél nagyobb bevételek adózására, az adóköteles jövedelem kiszámításának módjára később visszatérünk.

Az adóalapot

csökkentő

kedvezmények

A bevételekből így kiszámított adóköteles jövedelem azonban nem teljes egészében adóalap. Illetve ez az összeg, különböző kedvezmények alapján meg csökkenthető. A szakszervezeti tagdíjra befizetett összeg például adómentes, azért ezt a jövedelemből le lehet vonni. Azok, akik a munkáltató közreműködésével fizetik tagdíjukat, a bevallási nyomtatványon azt az összeget tűntethetik fel, ami a munkáltatótól kapott jövedelemigazoláson szerepel. Ákik személyesen fizették be tagdíjukat, vagy azért, mert nem álltak munkaviszonyban, vagy azért, mert különböző meggondolások alapján nem óhajtották a díj levonásával munkáltatójukat megbízni, a bizalmi igazolása alapján tehetik meg vallomásukat.

Akik munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álltak 1988-ban, azokra a hónapokra, amelyekben ez a munkaviszony fennállt, azoknak ezer-ezer forint, úgynevezett „alkalmazotti” kedvezmény jár. Ezt az összeget — ami az egész évben munka- viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban állók esetében értelemszerűen 12 ezer forint — az összjövedelmet csökkentő tételed között, első helyen kell feltüntetni az adóbevallásban.

Levonható az adóalapból az alapítványra, vagy közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg. Ilyen lehet például a Nemzeti Színház felépítésére, az örményországi földrengés áldozatainak megsegítésére, az erdélyi menekültek számára,- vagy az SOS Gyermekfalujavára befizetett pénz, illetve minden olyan adomány, amely a hivatalosan elismert, nyílt alapítványokat gyarapítja. Az 1988. évi adóbevallásnál természetesen csak azok a kötelezettségvállalások vehetők figyelembe, amelyek az adott esztendőben születtek, azok az adományok, amelyeket ebben az esztendőben küldtek el a rászorulóknak. Az adóalapot csökkentő, ilyen jellegű összegeket is igazolni, dokumentálni kelL

Kedvezmény, méghozzá évi 12 ezer forintos kedvezmény iHeti meg mindazokat, akiknek munkaképessége valamiféle súlyos testi fogyatékosság következtéből csökkent. Ez az összeg teljes egészében jár azoknak, akiknek az erről tanúskodó orvosi igazolást csak

1988 utolsó napján adták ki. Ez a 12 ezer forint is az adóalapot csökkenti.

Nagycsaládosok

kedvezménye

v Azok, akik saját háztartásukban három vagy több gyereket nevelnek, gyermekenként évi 12 ezer forinttal csökkenthetik az adóalapjukat. A kedvezmény kiszámításánál csak azokat a gyerekeket lehet figyelembe venni, akik még nem töltöttek be a 14. életévüket, de azok a gyermekek, akik továbbtanulnak valamilyen iskola nappali tagozatán, 25. életévük betöltéséig figyelembe vehetők. A kedvezmény szempontjából teljesen mellékes, hogy a családban nevelt gyermek vér szerinti, örökbe fogadott, avagy mostoha. E jelentős csökkentésnek, amely a nagycsaládosok terheit igyekszik könnyíteni, egyetlen szépséghibája, hogy azoknál a család- fenntartóknál, akiknek nem képződik elegendő jövedelme, tehát nincs akkora adóalapja, amely a kedvezmény igény- bevételére lehetőséget ad, nem jelent, nem jelenthet semmiféle segítséget. Egy háromgyermekes család feje például, ha alkalmazottként jogosult az évi 12 ezer forint kedvezményre, és a három gyerek után 36 ezer forinttal csökkentheti az adóalapját, csak akkor merítheti ki valamennyi kedvezményét, ha évente legalább 96 ezer forint a keresete.

A törvény tehát azoknak a nagycsaládosoknak kedvez, akik gyermekeik továbbtanulásáért áldozatot hoznak, és azoknak, akik családjuk érdekében vállalják a nagyobb teljesítményt, a többletjövedelem megszerzéséért végzendő többletmunkát.

Levonható az adóalapból a társadalmi munkáért kapott jutalom is, illetve az egész év folyamán, ezen a címen kapott összegből kétezer forint. Ha a jutalom ennél • az összegnél alacsonyabb volt, akkor az adóbevallásban a tényleges összeget kell feltüntetni.

Á kitüntetésekkel járó jutalom az esetek túlnyomó többségében adómentes. De azoknál a kitüntetéseknél is, amelyek nem tartoznak ebbe a kategóriába, a velük járó pénzjutalomból 5 ezer forintot az adóalapból le lehet írni.

Ha a kiszámított jövedelemből mindezeket a kedvezményeket levonjuk, megkapjuk az adóköteles jövedelmünket. Az adó kiszámítása ez után következik.

Csík István

Drága emlékeink

A hatvanas évek közepén egy esküvő költségeiben szinte elenyésző tételt jelentett a fényképeztetés, s nem csak az összes kiadáshoz képest. A menyasz- szonyról, vőlegényről a távolabbi rokonok, ismerősök is kaptak képet, ez nem okozott különösebb anyagi megterhelést a költségviselőnek. Ma? Egy pályakezdő fiatal Egyhavi fizetése nem elég a „hagyományos mennyiségben” rendelt fotográfiákért.

Mitől van a szorongás?

Ám nemcsak az árarányok változtak meg azóta, hanem a minőség és ezzel együtt az igények is. A hatvanas évek közepén legfeljebb mutatóban láttunk színes képet — az ötvenhatban disszidáltak küldtek haza Uyeneket a családjuknak —• manapság pedig magától értetődik, hogy színesben örökíttetjük meg életünk jeles eseményéit. Aki ennél újabbat, vagy legalább a megszokottól eltérőt akar, s az ízlése, pénztárcája is engedi, olyan fényképészt keres fel, akinél vetített egzotikus tájkép, naplemente vagy napfölkelte elé állhat mátkájával.

A Kecskeméti Fényképész Kisszövetkezet egyebek között éppen azzal óhajt versenyezni konkurenstársaival, hogy nem vezeti be a háttérvetítést: szeretnének továbbra is a jó ízlés határain belül maradni. Dobó körúti műtermükben a falat díszítő legjobb portréképeik valóban azt a fajta igényességet igazolják, amelynek jellemzője az egyszerűség, szerénység. Az üzlet is ízlésesen berendezett, a -kiszolgálás halk, diszkrét, udvarias. A fényképezésre váró vendég szorongása — többé-kevés- bé mindenki lámpalázas ilyenkor — könnyebben, oldódik a kellemes környezetben. Ám — gyanítom — az árjegyzékkel való ismerkedés a kedves vendégből másfajta szorongást vált ki.

. E fölvetésemre Réger Rezsőné, a szövetkezet elnökasszonya kicsit csodálkozva mondja: szakmájukban hasonlóak a vállalási tarifák.

A gyerekről olcsóbb

Nos, nézzünk néhány díjtételt: 6 db 10 x 15-ös (levelezőlapnál kicsit nagyobb) színes esküvői kép 943 forint. Egyenként több mint 157 forint', de így számolni nincs értelme, mert hatnál ke- - vesebb kép nem rendelhető.

— Ez azért van így -— magyarázza az elnökasszony.—, mert egy-egy ilyen munka előkészülete nagy, egyszerre több dolgozót leköt, sokáig tart, a képeket retusálni kell. Ákkor rentábilis ez a tevékenység, ha legalább hat képet adunk el, ezen az áron. Tiz-tizenegy százalékos haszonkulccsal dolgozunk, de nem a nagyon drága esküvői képe• A képkidolgozás minden fázisa jól gépesített a szövetkezetben. Fenti képünkön a korszerű, automata, színesnagyító, lent a gyors, precíz munkát lehetővé tevő képvágó gép. (Walter Péter felvételei).

ken van a legnagyobb nyereségünk. Hadd tegyem hozzá: esküvői képből hatnál mindig többet kérnek. Az után- rendelés pedig jóval olcsóbb, darabonként 51 forint.

— Látom az árjegyzékből, hogy ugyanannyi, ugyanakkora színes kép gyerekről 439 forint. Miért kevesebb?

— A felvétel kevésbé munkaigényes, retusálni sem kell. Visszatérve az esküvői képekhez: a színes mellé fekete-fehéret is szoktak kérni, abból kilenc darab 682 forint, így nem annyira drága.

— Előfordul, hogy csak fekete-fehér esküvői képet kémek?

— Nem emlékszem ilyen esetre.

Úgy tűnik, a sokat is megéri nekünk

az emlék színesben.

A szövetkezet nem fog meggazdagodni

Két ügyfelet kérdezek, mindkettőjük véleménye az: valóban drága a fényképész-szolgáltatás és a fényképezés, de arról szó sincs, hogy a szövetkezet többért dolgozna másoknál. Sőt, jegyzi meg az egyik ügyfél, itt 75 forintért készítenek igazolványképet, máshol meg százat is elkérnek érte. — Mégis, mi kerül olyan sokba — fordulok az elnökasszonyhoz —, a fényképezőgép, a film, a papír...?

— Tulajdonképpen minden —- és minden egyre drágább. Például a színes papír ára 1987—1988-ban 25-30 százalékkal emelkedett, amit nem kompenzál a vegyszer árának 5-8 százalékos csökkenése. A fekete-fehér film 5-6 százalékkal olcsóbb lett ugyan, de a papíranyag 15-20 százalékkal drágább.

—... és így tovább. Ennek megfelelően változtak áraik?

— Legutóbb 1986-ban emeltük a. vállalási díjainkat, tavaly viszont az általános forgalmi adóval —14 százalékkal — kellett azokat növelnünk. így alakultak ki a mai áraink.

— Lehet ezt még fokozni? Ügy hírlik, az idén ismét emelésre készülnek!

. — Csak az biztos, hogy májustól nagyon megdrágul az energia és a víz, de ha a költségnövekedésnek legalább egy részét ki tudjuk gazdálkodni, nem nyúlunk a vállalási díjainkhoz.

— Majdnem ott tartunk, hogy csak az fényképeszkedik manapság, akinek „muszáj”. Mire számítanak, mivel tudják a forgalmukat növelni?

— A közelmúltban vézettük be új szolgáltatásunkat, a színeskidolgozást. Ha gyorsban kérik, képenként 14 forintért hat óra alatt elkészitjük, ha nem gyorsban kérik, akkor is megcsináljuk öt, de legtöbb tíz nap alatt. A városban a legjobbat tudjuk ebben a szolgáltatásban nyújtani, hiszen a gépeink, felszereléseink a legkorszerűbbek, nagy teljesítményűek. Ebben vannak még lehetőségeink. Emellett más szolgáltatásban is igyekszünk többet vállalni, például gyerekzsúron a családban, vagy temetésen fényképezünk igény szerint. Azaz, mi megyünk az ügyfél helyébe.

Egy valami nem változott: az ifjú pár első útja az esküvői ceremónia után mostanság ,is a fényképészhez vezet Szóval, hogy eljönnek, az biztos. De kevesebb képet rendelnek, a színes mellett fekete-fehéret is kérnek. Nagyon drágák a képek, már-már megfizethetetlenek, de ebből a szövetkezet sem fog meggazdagodni.

Ahnási Márt ™

Gondban a kecskeméti fényképész-szövetkezet