Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
ijr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. I. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 2., hétfő hbbMhhhm Népi ellenőri vizsgálatok 3. oldal Sajtóposta 4. oldal Nyereség van, I pénz még sincs? . 5. oldal m Kölcsönös türelemmel tenni vágyással Straub F. Brúnó újévi köszöntője M ■H 'T' isztelt Honfitársaim! • Straub F. A Ahogy letéptük az Brúnó, az Elnöki 1988-as naptárról az utolsó Tanács elnöke újlapot, és ránk néz 1989. ja- évi köszöntőjét nuár elseje — mi is, mint mondja, más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mitértünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfélelni. Ma erőt adhat nekünk áz a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához.a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — akit egykét éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk— az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólitja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. , Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzetietnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzeti- ségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz—valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át; itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városi polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma—a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre, a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik a terhét az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelje őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával-bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat: nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivá- gyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag, — emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt! EXPORTMÉRLEG 1988-ROL (iWm1 Vezetett a könnyűipar Agrártermékeink kevésbé voltak keresettek A kormány tavaly decemberi beszámolójából már ismeretesek a számok: a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg egyenlege év végére 600-700 millió dollárral lett kedvezőbb, mint 1987-ben. A stabilizációs program egyik fontos célkitűzése így valóra vált, sőt, a tervezett 250 millió dolláros aktívummal szemben a többlet igen jelentős. Mindez azt jelenti, hogy lényegesen többet exportáltunk, mint importáltunk, bár a tőkés behozatal is növekedett némileg, országosan mintegy két százalékkal. Bács-Kiskun megye export- mérlege az országoshoz hasonlóan alakult, kivéve az élelmiszeripart, amely tavaly sem tudott előbbre lépni. • A Kecskeméti Aluszöv kerti bútorai 1988-ban is keresettek voltak Európa nyugati felén; képünkön a szövetkezet festőüzeme. (Méhesi Éva felvétele) Az elmúlt év utolsó két hónapjának adatai még hiányoznak, ám ez már aligha változtat az alapvető tendenciákon, arányokon. Dr. Bányámé Bajzik Magdolna, a Kereskedelmi Minisztérium megyei képviselőjének tájékoztatása szerint megyénkben a tőkés kivitel 21 százalékkal nőtt, a szocialista országokba irányuló export több mint tíz százalékkal csökkent — legnagyobb mértékben a könnyűipari termékeket illetően. A tőkés piacokon azonban könnyűipari vállalataink 1988-ban is megőrizték pozícióikat. Az exportösztönző pályázat változatlanul érezteti hatását, elsősorban azok a vállalatok növelték konvertibilis elszámolású kivitelűket, amelyek a pályázat révén jelentősebb fejlesztésekbe fogtak néhány éve. A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet -megkétszerezte exportbevételeit, a parkettagyár ugyancsak kétszeres dollárjövedelemmel számolhat, a Kiskun Cipőgyárban is hasonló a növekedés az előző évihez képest. Ugyancsak eredményes esztendőt zárhat Baján a Blévisz és Dunapatajon a Vegyesipari Szövetkezet, amely háromszorosára növelte tőkés kivitelét A gépiparban is szép eredményekről számolhatunk be, a konvertibilis export több mint hetven százalékkal emelkedett. A Kecskeméti Agrikon és a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek megkétszerezték árbevételeiket a tőkés piacokon. Bács-Kiskun megyében az összes kivitel több mint hatvan százalékát teszik ki az élelmiSzer-ipari termékek. Exportjuk 1988-ban az előző évi szinten maradt, sem a tőkés, sem a szocialista piacokra nem sikerült növelni szállításainkat. A megyei bortermelő vállalatokat, állami gazdaságokat érzékenyen érintette a szovjet vásárlások csökkenése, jelentős kieséseket okozva. A harmadik negyedévben mégis megélénkült a piac, a külkereskedelmi vállalatok kiegészítő szerződéseket kötöttek nemcsak a Szovjetunióban, hanem az NDK-ban és Csehszlovákiában is, pezsgő valamint palackos bor szállítására. Mivel az éves szállítások mintegy fele Bács-Kiskunból származik, ez kedvező hatással volt a megye exportjára. A külföldi működő tőke „importját” 1988-ban sem tudtuk a megyében meggyorsítani. Vegyes vállalataink száma nem gyarapodott, maradt az eddigi három: az Olympos, a Hungarokork- Amorim (amely tulajdonképpen csak félig megyei a Kecskeméti Borkombinát révén, maga a vállalat Budapesten van) és a Soltvin Kft. Vállalatalapítási törekvések természetesen' voltak, a Szakmán Petőfi Termelőszövetkezet a Dunai Vasművel és egy NSZK-beli céggel folytatott tárgyalásokat kohászati szigetelőanyagok gyártásáról, a Csávolyi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Téeszker és néhány bank ugyancsak nyugatnémet partnerrel kiván vegyes vállalatot létrehozni szárítmányok előállítására. A szállodaszakma is megélénkült a megyében, a végleges szerződések megkötése után két, külföldi tőkével felépülő hotel várja majd Kecskeméten a vendégeket,' egyik a városközpontban, a másik a Szélmalom csárda közelében. Mint a Kereskedelmi Minisztérium képviselője elmondta, valamelyest megyénkre is érvényes a gazdasági szakértők megállapítása: bár konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérlegünket aktívummal zárhatjuk, ez elsősorban a külpiacokon végbement kedvező változásoknak — a konjunktúrának és a cserearányok javulásának — köszönhető, nem pedig a késlekedő, honi szerkezetátalakításnak. Ehhez egy országos adat: a tőkés export összes növekedéséből a gépipar csupán 17 százalékkal részesedett. M. Á. Ma is él M^gemíekezéselí Petőfi Sándor születésnapjáról Megyénkben, ahol tucatnyi település dicsekedhet a költőt idéző mementókkal, nem múlhat el szilveszter, hogy ne emlékezzenek meg Petőfi Sándor születésének évfordulójáról. A kiskunsági településeken 1988. december 31-én is ezrek tisztelegtek a magát mindvégig idetar- tozónak valló poéta emléke előtt. A rendezvénysorozat központja ez alkalommal is a szülőváros, Kiskőrös volt. Hagyomány már az emlékhelyen, hogy a születésnapra a társművészetek tisztelgését is megszervezik. Az ország legkiválóbb grafikusainak tavalyi bemutatkozása után az idei ünnepen egy tehetséges, lírai érzékenységű alkotó, Losonczi Lilla festőművész huszonnyolc, Petőfi-versektől ihletett tájképének bemutatóját ajánlhatta az érdeklődőknek Sinkovicz László, a városi művelődési központ igazgatója. A születésnapi megemlékezés közvetlenül a tárlatnyitás után kezdődött a Petőfi téren. Gyertyák világítottak a múlt század elején épült, zsalugáteres parasztház ablakaiban, Bem tábornok emlékművénél és a Petőfi-verseket anyanyelvűkre átültető német, olasz, szovjet és kínai poéták szoborkertjében. A város nagy szülöttéről elnevezett általános iskola kórusának és szavalóinak műsora után az Országos Petőfi Sándor Társaság képviseletében Losonci Miklós főiskolai tanár emlékezett arra a 166 évvel ezelőtti éjszakára, amikor a Petro vies család első fia megszületett. A jeles tudós beszédében mindenekelőtt a „hiteles helyről”, a gyermeket fogadó hajlék egy nemzet által óvott romolhatatlanságáról szólt Majd néhány vers — a többi között a Reszket a bokor, mert... című — elemzésével Petőfi világirodalmi zsenijére hívta fel a figyelmet, majd utalt azokra az erőfeszítésekre, amelyeknek célja a költő sírjának fölkutatása. Véleményem szerint — mondotta Losonci Miklós^- sosem a sír, a halál fontos igazán, hanem az élet. És azt mindenki tapasztalhatja itt, a Kárpát-medencében, de másfelé is a világban, hogy Petőfi ma is él; és hisszük: élni fog, míg magyar szó hangzik föl a földön. A műsor további részében a város állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, valamint a helyi és az országos Petőfi-társaságok képviselői koszorúzták meg a szülőház emléktábláját. Végül, a mintegy felezres közönség elénekelte a Szózatot. December 31-én természetesen a megye többi „Petőfi- városában” is megemlékeztek az évfordulóról. Kiskunfélegyházán és Dunavecsén a kora esti órákban rótták le kegyeletüket a tisztelgők a Petőfi-szobornál, illetve a „kis lak”-nál. Kecskeméten, Kunszentmiklóson és Szabad- szálláson az emlékezés mécsesei világítottak az emlékhelyeken. A szalkszentmártoni Petőfi Kör tagjai vendégeikkel mintegy ötszázan együtt töltötték az óév éjszakáját a helyi művelődési házban. Éjfélkor, a Himnusz eléneklése után, onnét indult a gyertyafényes fölvonulás az egykori vendégfogadó és mészárszék parkjában felállított szoborhoz, Marton László alkotásához. Az emlékműnél Vajda Márta tanár, a baráti kör titkára emlékezett a Duna menti településen 112 verset írt poétára. F. P. J. KEVESEBBÉRT TÖBBET FIZETETT A LAKOSSÁG Csökkent az élelmiszer-forgalom Évtizedek óta nem fordult elő, hogy az élelmiszer-forgalom egyik évről a másikra mérséklődjön. A Konzum Kereskedelmi Vállalat üzleteiben — mint ahogyan erről Bessenyi István igazgató tájékoztatott — a forgalomcsökkenés mintegy háromszázalékos, vagyis mennyiségben ennyivel kevesebbet vásárolt a lakosság 1988-ban a megelőző évhez képest. A vállalat bevételei viszont több mint tíz százalékkal növekedtek, ami egyértelműen az áremelkedésekből adódik. Csaknem huszonöt százalékkal visz- szaesett a tőkehúsvásárlás és a magasabb árú tejtermékek, szalámifélék, borok iránti kereslet is csökkent. Elsősorban az olcsó árukat vásárolta a lakosság, például töltelékárukból a virsli, krinolin és a párizsi, tejtermékek közül a tejföl, túró fogyott legjobban. (Folytatás a 2. oldalon) • A Konzum és a Bácshús közösen üzemelteti Kecskeméten a húsáruházát, ahol az év utolsó napjaiban nagy forgalmat bonyolítottak le. (Tóth Sándor felvétele)
