Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-24 / 306. szám

1988. december 24. • PETŐFI NÉPE «11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT A nevelőedző az újságból tudta meg, hogy átvette a kitüntetést # Fáskamrából fejtőműhelybé vándorolt a szakosztály • Tanítványát a bizalom doppingolta A nagymama lábasában öntötte a betontárcsákat A SZÉP SZÖULI NYÁR UTÁN... Az év legjobbjai: Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és az öttusa-válogatott 9 Kasza György, a mester nemcsak irodalomból ismeri a súlyemelést, az öregfiúk világbajnokságáról is hazahoz­ta az aranyérmet. Beszélgetés Kasza Györggyel, az olimpiai ezüstérmes edzőjével A kitüntetés, az elismerés minden formája jólesik annak, aki átlagon felül teljesít. Különösképpen igaz ez a neve­lőedzők esetében. Közülük kitüntetést kaptak mindazok, akiknek a tanítvá­nyai dobogóra álltak a szöuli olimpián. Megyénkből ketten vehették át az ÁISH elismerését. Kasza György, az olimpiai ezüstérmes Messzi István mes­tere, azonban csak az újságból értesült a dijátadásról. A pótátadás pedig kö­rülbelül olyan volt, mint pofon után a puszi. Nekünk, akik ismeijük Kasza György több évtizedes munkáját, sem­mit sem von le kiváló nevelőmunkájá­nak megítéléséből a sportvezetői bak­lövés. Mert végül is nem az a lényeg, hogy mit, s hogyan kapott,.sokkal in­kább az, amit végzett. — Mikor, hogyan kezdődött az edzői pályája? — kérdeztük az olimpiai ezüstérmes edzőjét. — Tulajdonképpen 1968-ban kezd­tem edzősködni, de az még nem tekint­hető hivatalosnak, mert nem volt képe­sítésem ;— mondta. — Abban az idő­ben Kecskeméten megszűnő szakosz­tályt próbáltam megmenteni. Az egyik barátom fáskamrájában, később pedig egy festőműhelyben edzettünk. De ez inkább gondoskodás volt, mint szak­mai munka. Rendben tartottuk a súly­zókat, tagokat toboroztunk a szakosz­tályba. A szakmai munka 1975 után kezdődött, amikor letettem az edzői vizsgát. — Hogyan került kapcsolatba a sportággal?-aír- Az 1960-as években Ágasegyhá- záíól csöppentem a szakosztályba. Ad-' dig is képeztem magam, a nagyanyám nagylábasában öntöttem a betontár­csákat és azokat emelgettem. Amikor Kecskemétre kerültem, már eredményt tudtam felmutatni. 1967-ben el is vittek Tatára az utánpótlás edzőtáborába. Közben Kecskeméten felbomlott az 1962 és 1967 között eredményesen mű­ködő szakosztály. Akkor mi néhányan úgy döntöttünk, hogy mentjük, ami még menthető. — Tehát 1968-ban sikerült megmen­teni a szakosztályt, kiket nevelt azóta? — Messzi, Lippai László és Járomi Róbert ifjúsági aranyjelvényes súly­emelő lett, de csak Messzi Pista vállalta a további munkát. A többieket elriasz­tották az ínséges körülmények. Messzi azonban nagyon szorgalmas volt, sok­szor egyedül is edzett. Volt benne kitar­tás, bizalom, hitt abban, hogy egyszer bajnok lesz. — Hogyan élte meg tanítványa sike­rét? — Akaratlanul is felidéztem a múl­tat, ahonnan indultunk. Voltunk bon­tásra ítélt magánházban, edzettünk a szovjet laktanyában, albérletben úgy, hogy fölöttünk család lakott, voltunk i lőtéren, raktárépületben, büdös festő­műhelyben/ iskolaudvarokban, torna­termekben, mindenütt, ahova beenged­tek bennünket és a két kezemen sem tudnám megszámolni, hányszor köl­töztünk.- A szakosztály edzett szállító­brigád volt. Végül aztán a KTE-pályán egy régi, romos épületet kaptunk rend­be, megcsináltuk a dobogót. A vasúttól kiselejtezett talpfákat, a házgyárból be­tont kértünk, meg szállítószalag-gumi­kat. A?óta is emlegetjük: ha akkor 1988 legjobb ifjúsági sportolói A Magyar Televízió sportosztálya 1988-ban is odaítélte díjait az év leg­jobb ifjúsági sportolóinak. A szakszö­vetségektől 24 sportágban 17 lány és 24 fiú versenyzőre érkezett jelölés. Fiúk: 1. Bagyula István (Csepel, atléta, edzője: Schulek Ágoston) 2. Repka Attila (BVTK, birkózó, e.: Rusznyak József) és Katona Ferenc (Álba Volán, öttusázó, e.: Kulcsár An- 'tal) 3. Debnár Tamás (BVSC, úszó, e.: Rátonyi Gábor és Nagy József) és Ko­vács István (Vasas, ökölvívó, e.: Ak- kermann György). Láhyok: 1. Egerszegi Krisztina (Bp. Sparta­cus, úszó, e.: Kiss László) 2. Polgár Judit (MTK- VM, sakkozó, e.: Polgar, László) 3. Joó Éva (MHSZ KLK, sportlövő, e.: Szucsák László) és Éllő Vivien (Sta­tisztika, asztaliteniszező, e.: Chikán István). mindazt nem csináljuk meg, ma aligha örülnénk Messzi István olimpiai ezüst­érmének. Mert azon a beépített dobo­gón született az eredménye. Az ő eseté­ben igaz, hogy tűzben edződik az acél. Az évek során megtanulta a sok lemon­dást, meg azt is, hogy sosem szabad feladni. Nyolc évig nagyon keményen dolgozott. Ezzel alapozta meg az utób­bi évek sikereit. * — Szakmailag mi a titka Messzi eredményességének? — Mindig kitaláltunk valamit, ami az edzésmunkába beépülve eredményt, fejlődést jelentett. — Doppingra sosem yolt szükség? —; Messzi nagy erénye, hogy ő telje­sítménynövelő szereket sohasem sze­dett. Az eddigi eredményeit a nyers erő kihasználásával érte el, rendkívül szí­vós munkával. Azért volt képes az olimpián is helytállni, mert gyógyszer segítsége nélkül alapozta meg felké­szültségét. Sajnos ezt a kemény munkát nagyon kevesen vállalják. Nekünk az volt a szerencsénk, hogy a Spartacus- ban senki sem sürgetett bennünket az eredményekért, nyugodtan alapozhat­tunk. Igaz, nem is voltak kiugró ered­ményeink. Messzi Pista az alatt a nyolc év alatt egyszer volt ötödik az országos ifjúsági bajnokságon. — 1985-től pedig színié berobbant az ■ élvonalba; magyar bajnokság, világbaj­noki, Európa-bajnoki helyezések... S mindez elég késön, nem? — Kérvényeket kellett írni a váloga-. tott vezetőinek, hogy Pistát vegyék be a keretbe, mert az eredményei alapján ott a helye. 1983-ban 297,5 kilós össze­tett eredményt ért el a 75 kilogrammos súlycsoportban. Ez akkor első osztályú szint volt. Azt írtam a Magyar Súly­emelő Szövetségnek, hogy Messzi Pista az 1984-es olimpiára eléri a 340 kilót. Kinevettek, azt mondták, álomvilág­ban élek. Mégis nekem lett igazam, az olimpiát helyettesítő versenyen 347,5 kilót teljesített. Azóta is ez az országos csúcs. — Messzi tehát már elvesztett egy olimpiai érmet... — Feltétlenül! Ha Montreálban — ahova a magyar csapat nem ment el — versenyez, az eredmények alapján érmes lett volna. — Az olimpián 370 kilóval lett ezüst­érmes, megismételte korábbi teljesítmé­nyét, .ez a maximum? — Pista tulajdonképpen az olimpián nem teljesítette, ami benne volt. A 205 kilós lökésgyakorlatot meg kellett vol­na csinálnia a mi edzéstervünk alapján. De a válogatottban más edzésterv sze­rint dolgoztak. — Miért volt más a válogatott szak­vezetőinek az érdeke? — Természetesen az eredményesség az érdekük, de a sikerek eléréséhez nem azonosak az útjaink. Én elküldtem azt az edzéstervet, amely szerint Messzi Pistának folytatni kellett volna az edzé­seket, de azt nem vették figyelembe. A tárgyilagossághoz azonban az is hoz­zátartozik, hogy a válogatott keretben végzett edzésmunka a szakításban na­gyon eredményes volt, de a lökésben javítani lehetett volna az eredményét. — Ez — gondolom — öröm is, mert még vannak tartalékok, tehát: hogyan tovább? . — Az olimpia óta eltelt néhány hó­napban pihennie kellett, hogy megújul­va kezdhesse az edzéseket. Mert Messzi Pista úgy döntött, hogy szeretné vissza­nyerni régi formáját, s ha lehet, növelni akarja az eredményeit. Ehhez nekem megvan a jól bevált módszerem. Leg­feljebb az a kérdés, hogy csaknem a mélypontról képes lesz-e megújulni? — És képes lesz? — Ez számomra is kérdés, mert más az elhatározás, és más a megvalósítás. Majd 5-6 hónap múlva kiderül. Ha 1989 szeptemberében a világ- és Euró- pa-bajnokságon megközelíti az olimpi­án elért eredményét, akkor bizhatunk a továbbfejlődésében. — Mikor kezdik a munkát? — Január 1-jén. — A szakosztály fennállása óta meg­élhetési problémákkal küszködik, mi a helyzet jelenleg, megvannak-e a nyugodt felkészülés feltételei? — Jelenleg megvannak — Messzi olimpiai ezüstérmének köszönhetően —, s én azt remélem, hogy a klub, a városi, a megyei sportvezetés felismerte a szakosztályunkban lévő lehetősége­ket, mert mi évek óta hozzuk az ered­ményeket. A nemzetközi pontszerző mögött már ott vannak a magas minő­sítést szerzett fiatalok — első osztályú­ak és ifjúsági aranyjelvényesek —, akik jelöltek, hogy Mefsszi Pista nyomdokai­ba lépjenek. Banczik István A mesterek mestere: Széchy Tamás * A MUOSZ sportújságíró szekci­ója 1988-ban is szavazásra kérte fel a magyar sportújságírókat, akik közül 142-en juttattak el a határi­dőn belül értékelhető voksot. (Ez csúcsot jelent a hagyományos sza­vazás történetében.) Mindazok a sportolók, csapatok és edzők, aki­ket a szavazók az első helyre ne­veztek, 7 pontot kaptak, a másodi­kok 5-öt, a harmadikok 3-at, így alakult ki az aligha meglepő vége­redmény. Mind a négy kategóriá­ban „szöuli” lett az év legjobbja, így a férfiaknál Darnyi Tamás úszó, a nőknél Egerszegi Krisztina ugyancsak úszó, a csapatoknál az aranyérmes öttusa-válogatott, míg az edzőknél az úszó-válogatott si­kerkovácsa, Széchy Tamás. Az 1988-as esztendő legjobb sportolói és edzői férfiak: 1. Darnyi Tamás (úszó) 885 pont 2. Martinék János (öttusázó) 655 3. Gyulay Zsolt (kajakozó) 500 nők: 1. Egerszegi Krisztina (úszó) 971 pont 2. Polgár Judit (sakkozó) 492 3. Jánosi Zsuzsa (vívó) 365 csapatok: 1. Öttusa-válogatott (Martinék János, Mizsér Attila, Fábián Lász­ló) 839 pont 2. Kardválogatott (Bujdosó Im­re, Csongrádi László, Gedővári Imre, Nébald György, Szabó Ben­ce) 606 3. Női sakkválogatott (Polgár Zsuzsa, Polgár Judit, Polgár Zsó­fia, Mádl Ildikó) 450 edzők: 1. Széchy Tamás (úszás) 865 pont 2. Török Ferenc (öttusa) 464 • 3. Kiss László (úszgs) 262 A férfiaknál szavazatot kapott még Sike András, Borkai Zsolt, Szabó József, Güttler Károly, Klampár Tibor, Mizsér Attila, Isa- szegi Róbert, Messzi István, Krop- kó Péter, Vincze István és Guczo- ghy György, a nőknél Polgár Zsu­zsa, Kőbán Rita, Török Mariann, Engrich Mariann, Mádl Ildikó, Sinkó Andrea, Mészáros Erika, Gyulay Katalin, Takács Erika, - Storczer Beáta, Géczi Erika, a csa-~~ patoknál a kajaknégyes, a férfi tor­nászválogatott, a Ferencváros ví­zilabdacsapata, a tekeválogatott, a férfi kézilabda-, valamint a női tőr-. válogatott, továbbá a ZTE férfi kosárlabdacsapata, az edzőknél Angyal Zoltán, Parti János, Sző- nyi János, Polgár László, ZarándL Csaba, Verebes József, Hegedűs Csaba, Bicskei Bertalan, Hargitay András, Gerber László, Kovát»: Tamás, Gellér Sándor, Mocsai La­jos, Szívós István, Kaszás Gábor; Tompa János, Perényi Béla, Beli- czay Sándor. Az év sportolói sportágak szerint, az eddigi szavazások alapján: öttusa nők férfiak 6 csapat 10 összes 16 vívás 5 4 6 15 atlétika 7 3 — 10 úszás 5 5 — 10 vízilabda — — 7 7 birkózás — 6 — 6 evezés 5 — — 5 torna — 4 — 4 asztalitenisz 2 — 1 3 kajak-kenu 1 2 — 3 kézilabda — — . 2 2 labdarúgás — — 2 2 sportlövészet 2 — .— 2 tenisz 2--i< ; — 2 karate 1-■ — • — 1 korcsolya — — 1 1 lovassport ■ ■ — ' — 1 1 sakk — — 1 1 súlyemelés — 1 — 1 teke 1 — — 1 Az év férfi sportolója: Darnyi Tamás Darnyi Tamás az évsportolója-választá- sok 31 éves történetében az első férfi, aki képes volt a mesterhármasra, hiszen 1986 és 1987 után idén megszakítás nélkül harmad­szor végzett az élen az újságírók szavazásán. Igaz, két legendás elődje, az öttusázó Balczó András és az úszó Hargitay Andárs is össze- gyűjtötthárom elsőséget, de több év megsza­kítással. Nem könnyű Darnyiról olyasmit írni, amit már valaki ne irt volna le. Ha mégis meg kell kísérelni a lehetetlent, akkor talán ezzel a kijelentéssel lehetne előrukkolni: az Ú. Dó­zsa 21 éves sportolója minden idők legna­gyobb vegyesúszója! Ha eddig ez kétséges volt, akkor idén egyértelművé vált, miután Darnyi teljessé tette éremkollekcióját: négy Európa- és két vüágbajnoki aranyérme mellé két olimpiai első helyet is begyűjtött. Darnyi a vegyesúszó számokban világver­senyen 198S óta veretlen. Hires arról, hogy mindig csak annyit ad ki magából, amennyi biztosan elegendő a győzelemhez. így tette ezt a szöuli Olimpiai Park uszodájában is, ahol 200-on és 400-on egyaránt szinte csak „lefürödte” az utolsó 25-30 métert, akkora volt az előnye. Bár tőle sohasem lehet ilyes­mit hallani, mestere, Széchy Tamás szerint jó néhány másodperc „benne maradt", azaz már az olimpián 1: 59-en, illetve 4:12-n be­lül úszhatta volna ezt a két távot. Vajon hol van Darnyi teljesítőképességé­nek határa? — teszik fel gyakran a kérdést az úszósport szakemberei, s zavarban van­nak, amikor választ kell adni. Darnyit ugyanis igazából még senki sem szorította meg, nem tudni, mire lenne képes, ha egyszer valakiben emberére akadna. Egy biztos: egyelőre nincs a láthatáron olyan vegyes­úszó, aki méltó vetélytársa lehetne az úszás­nem királyának. Persze, talán az sem jár távol az igazságtól, aki Darnyit nemcsak a vegyesúszás, hanem általában napjaink úszása királyának nevezi. Így tették ezt a világ nagy szaklapjai is, töb­bek között a Nuoto című olasz magazin. Az olimpia első számú férfi úszója címet Darayi- nak adta, mert ő volt az egyetlen a férfiak között, aki két egyéni számot világcsúccsal tudott nyerni. Ilyen teljesítményre még az amerikai Matt Biondi sem volt képes, aki öt aranyérme közül hármat a váltóban szerzett, s „mindössze” 50 méteren úszott egyéni vi­lágrekordot. Az év női sportolója: Egerszegi Krisztina Egerszegi Krisztina idén sokkal komo­lyabb babérokat is aratott, mint az olimpiai arany- és bronzérem vagy pedig az „Év spor­tolója” dm. Egy ország kedvence lett! Az előbbiekhez „csak” annyi kell, hogy valaki nagy eredményeket éljen el. Az utób­bihoz valami olyasmire van szükség, ami jó­szerével független attól, hogy ki milyen gyor­san úszik le 100 vagy 200 métert. Kedvenc­nek születni kell... Persze, ki is legyen az ország kedvence, ha nem a szöuli olimpia legfiatalabb bajnoka, aki még a dobogó középső fokán állva sem magasabb, mint a két NDK-s óriás: Zim­mermann és Sirch, a második és a harmadik helyezett... Aki ráadásul az egyetlen lány a szöuli magyar bajnokok között Természetesen Egerszegi Krisztinát nem azért választották a sportújságírók az év sportolójának, mert . olyan „aranyos”. „Egér” — világklasszis. Ha Darnyi Tamás­ról azt írják a szakértők: ijem tudni, hol várnák képességei határai, akkor ez a megál­Széchy Tamás (57), aki most már meg­szakítás nélkül harmadszor érdemelte ki az év edzője cimet, a legkellemesebb riport­alanyok közé tartozik. Sohasem tér ki a válaszadás elől, s amit mond, az mindig tartalmaz eredeti, nemegyszer meghökken­tő gondolatokat. Amikor ez a beszélgetés készült, éppen egy lakásfelújítás kellős közepén volt, azt sem tudta, hol áll a feje — de azért a szokott szívélyességgel válaszolt az ilyen­kor „kötelező” kérdésekre. — Számított arra, hogy 1986 és 1987 után ismét önt találják a legjobb magyar edzőnek? — Mivel ez nem olyan, mint egy szép- ségkirálynő-választás, ugyanis nem szub­jektív, hanem objektív tényezők döntenek, sejtettem, hogy tanítványaim, Darnyi Ta­más és Szabó József három olimpiai arany­érme okán engem jelölnek az újságírók. — Idén kisebbfajta jubileumot ünnepel. Nemcsak a „mesterhármas”, a harmadik „év edzője” cím miatt, hanem azért is, mert éppen harminc éve tevékenykedik az edzői pályán. — Valóban, 1958-ban lettem a Ferenc­Az év edzője: Széchy Tamás város úszóedzője, s a Spartacuson keresz­tül kerültem 1963-ban a KSI-hez, amely­nek alapító tagja vagyok, s kerek negyed- százada dolgozom a sportiskolában, az úszószakosztály vezetőedzőjeként. —Kik kerültek ki ez idő alatt a keze alól? I — Talán kevesen tudják, hogy eleinte később híressé vált vízilabdázókkal dol­goztam, többek között Sudár és Budavári is a tanítványom volt. Aztán jöttek az úszók, akik között Darnyi és Szabó már az ötödik, általam felnevelt generációt képvi­seli. A hatvanas évek közepén Hargitay Andrással és Verrasztó Zoltánnal kezd­tem, majd Sós Csaba és Rudolf Róbert volt a következő évjárat két legjobbja. A harmadik „hullámban” Wladár Zoltán és Nagy Sándor, majd Vermes Albán és Wladár Sándor következett. Az 1967— 1969-es „osztály” kiemelkedő egyénisége Darnyi és Szabó, de a szöuli olimpián már ott voltak a náluk is fiatalabbak: Ágh Nor­bert és Kalaus Valter. Ám, már kopogtat az ajtón a mostani 14 évesek csapata, Cze­ne Attilával az élen. — Hány olimpiai és vüágbajnoki arany­érmet gyűjtött az elmúlt 15 évben a „Szé- chy-csapat”? —Wladár Sándor, Darnyi Tamás—két­szer— és Szabó József lett olimpiai bajnok a versenyzőim közül, Verrasztó Zoltán egy ezüst- és egy bronz-, Vermes Albán egy ezüst-, Hargitay András egy bronzérmet szerzett. A világbajnokságokon eddig Har­gitay a legeredményesebb három győzelmé­vel, Damyinak kettő, Verrasztónak és Sza­bónak egy-egy aranyérme van. Az azonban csak idő kérdése, hogy Darnyi a világbajno­ki listán is az élre tigoijon. — Ezek szerint Darnyi Tamás a legtehet­ségesebb tanítványa? — Valószínűleg igen, ö a vegyesúszás történetének legnagyobb alakja. Ha nem hat nagyképűségnek, el kell mondanom, hogy Szöulban nem is tudtam igazán ide­geskedni miatta, mert tudtam, hogy ha csak el nem süllyed, 200-on és 400-on is ő lesz az olimpiai bajnok. Annál többet iz­gultam Szábó Joe-ért, ő ugyanis olyan szenzációs „feltámadást” vitt véghez, mint még senki sem a mellúszók közül. Alig több mint fél évvel a térdoperációja után lett blimpiai bajnok. Egy hónappal Szöul előtt még csak negyedik letta magyar baj­nokságon, ilyen rövid idő alatt kellett „rendbehozni” a stílusát. Sikerült... — Igazak azok a hűek, miszerint kül­földre szerződne? — Eddig még mindig ellenálltam a csá­bításnak, noha már 200 ezer dolláros fize­téssel is hívtak az Egyesült Államokba. Most azonban több nagy tengerentúli klubtól is olyan ajánlatot kaptam, amit nehéz visszautasítani. Úgy tűnik, mintegy 20 versenyzőmmel együtt hívnának meg, s a teljes őszi, téli, valamint kora tavaszi szezont valamelyik kaliforniai vagy texasi klub színeiben edzenék-versenyeznék vé­gig. Mivel ez a megoldás a magyar úszó­sportnak is rendkívül nagy hasznára válna, esetleg ezt választom. De ez a terv még további kidolgozásra, pontosításra vár — mondta befejezésül Széchy Tamás. lapitás a Bp. Spartacus 1974. augusztus 16- - án született úszónőjére fokozottan érvényes. Bár még egyik hátuszószámban sem ö tartja. a világcsúcsot, a napokban az Egyesült Álla­mok téli bajnokságán úszott eredményei — 100-on 1:01.88 p, 200-on 2:11.03 p — előre­vetítik az 1989-es szenzációs időket. A benn­fentesek előtt nem kétséges, hogy Egerszegi lesz az úszósport történetének első női ver- 7 senyzője, aki egy percen belül ússza a 1007 hátat. Egerszegi eddigi pályafutása üstökössze-: rü. Hétéves korában Kiss Miklósnál kezdett, majd Túri Gjfcrgynél folytatta, s most már. : évek óta KissTaszló — „Laci bácsi” — az ’ edzője. A sors iróniája, hogy Egér tavaly nem indulhatott az ifjúsági Európa-bajnok- ságon — még nem töltötte be a 14. évét BS a felnőttek között viszont igen, és egy negye­dik, valamint egy ötödik helyezést szerzett ! Strasbourgban. Idén három ifi EB-aranyér- \ mével vetítette előre az olimpiai diadalok' lehetőségét, amit annak rendje-módja szerint valóra is váltott a szöuli Olimpiai Parkban.' Laci bácsival együtt azt tervezik, hogy az idei bonni Európa-bajnokságon a 400 m ve­gyest is megpályázzák — ha az időrend lehe­tővé teszi. Márpedig ha Egér elindul, akkor aligha kétséges, hogy a nőknél is „magyar szám” lesz a 400 vegyes... Az év csapata: az öttusa-válogatott Az év csapata cimet hatalmas fölénnyel nyerte az olimpiai bajnok öttusaválogatott. A szavazás 31 éves történetében 16. alkalom­mal veheti át a kitüntető díjgt a sportág kép­viselője — hatszor az egyéni versenyt nyerte meg öttusázó. Először az 1960-as olimpián aratott győzelem után lett az „év csapata” a Balczó András, Nagy Imre, Németh Ferenc összetételű együttes — de volt . olyan év is, amikor az olimpiai aranyérem sem volt elég az elsőséghez. Az idén 40 éves Magyar Öttusa Szövetség történetében ez a 10. csapatgyőzelem. A szöuli a®nytrió, Martinék János, Mi­zsér Attila és Fábián László számára nem ismeretlen az „újságírói dobogó” felső foka, hiszen tavaly már feljutottak erre a csúcsra az emlékezetes vüágbajnoki győzelem után. A fantasztikus teljesítmény után az olimpiá­ra biztos esélyesként utazott a csapat, s „csak” az volt a feladata, hogy a sportrajon­gók vágyát teljesítse: aranyéremmel térjen haza. Szeptember 22-én valóra vált az álom: 20 év után újból magyar csapat tiszteletére ját­szották el a himnuszt. Arról, hogy az öröm még nagyobb legyen, a legfiatalabb csapat­tag, Martinék János gondoskodott. Az emlé-1 kezéskor nem szabad megfeledkezni Dobri Lajosról sem, aki bár nem volt cselekvő ré-~ szese a sikernek, de segítsége, buzdítása sor kát segített a társaknak. Mit is lehet felelni az ilyenkor megszokott 1 kérdésekre? Természetesen nagyon örülnek, hogy is-', mét az év csapata lettek. De azt sem szabad* elfelejteni, hogy a szavazás csak játék, s mjngj Mizsér Attila fogalmazott, „az a fontost hogy a sportolóknak a teljesítmények adja--, nak tartást, önbecsülést, ne a szavazás ered-Z ménye”. ­Az öttusázók előtt újabb feladat áü: a „mesterhármas” teljesítése, s ehhez a jövő évi szavazáson is az élen kell végezniük. Ha ez i sikerül, azt a bravúrt mondhatják magúkéi­nak, amit eddig egyetlen csapat sem: három.' egymást követő évben, és a legjobbak lettek— Két győzelemig már több sportág képviselőT is eljutottak, de aztán megszakadt a sorozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom