Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

1988. december 14. • PETŐFI NÉPE • 5 KEVESEBB BERUHÁZÁS AZ ÁFÉSZEKNÉL A megújult választmány első ülése VADKÁROK A NYÍRI ERDŐ MELLETT Perben - halogatásban? A Hetényegyháza mellett erdőben szép számmal élnek dámszarvasok. A környéken lakók szerint több száz. Nagy csoportokban kijárnak az erdőből A szarvasok item tisztelik más birtokát, rájárnak a kukoricára, répafőidre, szőlőre, de megeszik a tököt és a dinnyét is. Minden évben akad a Nyíri erdő mellett bőven panaszos, akinek á dánok segítettek „betakarítani”,a termést. Szat­mári Imréiknek például ebben az évbén 45 ezer forint kárt állapított meg a tanácsi, hivatalos szakértő. Ennyi pénzét „ették meg” a Nyíri erdő, illetve a Kiskunsági Erdő- és FafeUkdgozó Gazdaság szarvasai. A kárfelmérés ősz elején történt, decemberre Szatináriék, két másik károsulttal együtt, perben álltak az erdőgazdasággal. HP Ismeretes, hogy az általános fogyasztási szövetkezeti mozgalom három ágazatra tagozódik. Ezek: az áfészek, a takarék- és lakásszövetkezetek, amelyeket a Mészöv elnöksége fog össze. Az ágazati szövetkezetek sajátos gondjainak, fejlesztési elképzeléseinek támogatására jött létre egy közbe­eső fórum, a választmány, amely javaslatokat tesz, ajánlásokkal segíti az előrehaladást. Ajnegyei áfészválasztmány azelőtt 96 tagból állt, a fogyasz­tási szövetkezetek X. kongresszusán úgy döntöttek, hogy negyedére csök­kentik a létszámot. Más szóval négy küldött helyett mindenütt egy vezető szakember képviseli az áfészt A létszámbeli és a személyi változásoktól hatékonyabb munkát várnak. A kár annyi, amennyi Magyarországon a módosított, 1961. évi VII. számú, úgynevezett erdő­törvény egyik fejezete rendelkezik a va­dászatról, s így a vadkárokról is. Esze­rint a vadászatra jogosult (esetünkben a KEFAG) köteles megtéríteni „a szarvas, dám, vaddisznó és muflon ál­tal a mezőgazdaságban ... okozott kárt.” Az erdőgazdaság nem is zárkó­zik (zárkózhat) el ez elől, csupán a kár mértékét vitatja. Szóval, kevesebbet akar űzetni, mint amennyi a Kecske­méti Városi Tanácstérről hozott hatá­rozatában szerepel. így aztán, a dolgok megszokott rendjé szerint, a bíróság­hoz került az ügy. Az erdőgazdaságnak egyébként joga vanperre vinni azügyet. Az erdőtörvény ugyanis kimondja, hogy az államigazga­tási határozat ellen nem lehet fellebbez­ni, de az a fél, aki a határozatot sérelmes­nek tartja, a bírósághoz fordulhat. A KEFAG él is ezzel a jogával, ha a ká­rosultakkal nem tud megegyezni. Mert azt nem lehet tagadni, hogy megegyezés­re törekszik. Ami végső soron — az er­dőgazdaság jogtanácsosa is így nevezi í— alkudozást jelent. A KEFAG képvi­selője is mond egy összeget, a károsult is, s valahol majd csak találkoznak az el­képzelések. Ha nem, akkor felperes és alperes találkoznak a bíróságon. Ezúttal erről volt szó, mert Szatmári és szomszédai (Gy. Papp János és Pintér Imréné) nem alkudtak. Mindhármán idős emberek, alacsony nyugdíjjal vagy anélkül, elsősorban abból élnek, ami a földjükön megterem. Szatmáriék egy- holdnyi kukoricásában százszázalékos volt a kár, vagyis a dámok minden egyes kukoricacsövet megrágtak, meg­ettek. Gy. Pappéknál a veszteség 75 szá­zalékos, és hasonló a helyzet Pintérék­nél is. A vadak a többi kultúrnövényt is károsították kisebb, de inkább na­gyobb mértékben. Gy. Papp János har­minc disznót is hizlal, az erdei „népség” azok elől ette el a takarmányt, amit most meg kell venni és ideszállitani. A Nyíri erdő körüli kerítésből — kü­lönböző hosszúságú szakaszokban — összesen öt kilométernyi hiányzik. Aki­nek ott van a földje, azt az isten se menti meg a szarvasok látogatásától. S mint­ha az állatok tudnák, hogy puska nélkül az emberek nem jelentenek igazi ve­szélyt, csak tisztes távolba futnak a ri­asztásra, aztán hamarosan visszatér­nek. Nem felnek a kutyáktól sem, meg­szokták őket. Az erdőtörvény előírja, hogy a veszélyeztetett ingatlan tulajdo­nosa köteles „az elhárításban, őrzés­ben, riasztásban” közreműködni, de a jogalkotók azzal nem számoltak, hogy a vadnak is megvan a magához való esze. Előbb-utóbb kitanulja, hogy lehet az áhított ennivaló közelébe férkőzni. Az erdőgazdaság egyébként a három alperesnek még az első tárgyalás előtt kipostázott bizonyos összeget. Szatmá­rinak 45 ezer helyett tizenhetet, Gy. Pappnak 22 ezer helyett kilencet, Pin- témének 13 ezer helyett alig hatot. Ez természetesen tekinthető előlegnek is — a bírói ítélettől függően. A törvény betűje szerint Dr. Szablics Imre, a Kiskunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság jogtaná­csosa kétszer is elmagyarázza, mire vi­lágossá válik, miért szerepel ebben az ügyben négy különböző összeg mind­egyik panaszos esetében. Vegyük pél­dául Gy. Papp Jánost. Tehát: a szakér­tő által megállapított kár 22 ezer forint. Az egyeztető tárgyaláson—ezen folyik az a bizonyos alkudozás — ebből az erdőgazdaság méltányosságból elis­mert 11 ezer forintot. Vagyis az eredeti összeg felét minden vita, pereskedés nélkül azonnal kifizették volna. Mivel Gy. Papp ezt nem fogadta el, az erdő- gazdaság szakemberei is elvégezték a maguk számításait, és a kárt 18 ezer forintra állapították meg (ezt terjesztik a bíróság elé). A KEFAG felerészben per nélkül is elismeri a felelősségét, ezért vehetett kézhez Gy. Papp János kilencezer forintot. A többiről a bíró­ság dönt. —• Milyen alapon vitatják önök a ta­nácsi szakértő megállapításait? — kér­djem a jogtanácsostól. _ — Szó lehetne a szakértő elfogultsá- gáról, de — hangsúlyozom — erre még soha nem volt példa. Tévedés már elő­fordulhat, Szatmáriéknál például sze­rintünk a szakértő magasabb árat szá­molt a dinnyére. Ezenkívül pedig a tör­vény előírja, hogy az ingatlantulajdo­nos köteles együttműködni a vadkár- elhárítás érdekében a vadászatra jogo­sulttal. Véleményünk szerint ebben az esetben a károsultak nem tettek meg mindent, amit megtehettek volna a va­dak elriasztására. Az általunk reális­nak tartott kár felét ezért az alperesek­nek kell viselniük. — Illetve ezt majd a bíróság dönti el. A perekben többnyire az erdőgazdaság javára hoznak ítéletet? — A tanácsi határozatot már több esetben felülbírálták. Az szinte mindig bebizonyosodik, hogy az erdőgazdaság ellátja a vadakat, tehát nem vadgazdál­kodási hiányosságokra, hanem az álla­tok életmódjára vezethető vissza a kár. Részben vagy egészben döntött már a bíróság a javunkra. Az előző három évben átlagosan 200-250 ezer forintot fizettünk ki vadkárért magánszemé­lyeknek. Jogsértés Szatmáriék esetében sem történt, mi a törvényben meghatá­rozott rend szerint jártunk el. A per mennyi időt vesz igénybe? — Nézzük ezt az esetet. December­ben kitűzik az első tárgyalást. A bíró­ság vagy azonnal dönt, vagy bizonyí­tást rendel el. Az esetek túlnyomó többségében utóbbiról van szó, és a második tárgyalásra általában egy hó­napon belül sor kerül. Ezen már ítéletet hirdetnek, ezt követheti az esetleges fel­lebbezés. Vagyis ha ősz elejét vesszük alapnak, a károsultak alig négy-öt hónap múlva megkaphatják a pénzüket: Pontosab­ban annyit, amennyit abból a bíróság megítél. A dám a hibás? Az ember azt gondolná, a vad azért jár ki a földekre, mert éhes, nem talál magának elegendő táplálékot az erdő­ben. Vadgazdálkodási szakértők vi­szont azt mondják, a dámmal inkább az a helyzet, hogy szeret vándorolni, megrág mindent, ami rágható, s ezen felül még ínyenc is. Egy biztos: szép szóval nem lehet meggyőzni, hogy ma­radjon a saját erdejében. Kijárnak az erdőből ott, ahol nincs kerítés. Mihályka Tibor vadászati ága­zatvezető tájékoztatása szerint az erdő- gazdaság jövő év végéig szeretné telje­sen lezárni az erdőt, de ehhez előbb meg kell teremteniük az állatok számá­ra a létfeltételeket, a takarmány- és víz­bázist. (Szóval mégis éhes?) Néhány évvel ezelőtt a vállalat csök­kentette a dámvadak számát, ma pedig már csak kétszázat tartanak a területen kívánatosnak. Az ágazatvezető azt mondja, á környéken lakók gyakran nem jelzik időben, hogy a földjükre kijárnak a dámszarvasok, kész tények (azaz kifizetendő, felmért kár) elé állít­ják az erdőgazdaságot. Amit ugyebár a jogszabály szerint úgy értelmezhe­tünk, hogy nem működnek együtt a vadászatra jogosulttal a kár elhárításá­nak érdekében. De jogszabály ide vagy oda, az ágazatvezetőnek is az a vélemé­nye, hogy a dámok ellen egyetlen hat­hatós védelem van: a kerítés. Ami — remélhetőleg — 1990-től már .útjukat állja. Ettől azonban nem biztos, hogy Szatmári Imre és szomszédai még idén megkapják a pénzüket. Jogsértés való­ban nem történt, de nincs is mindig szükség rá ahhoz, hogy húzni-vonni, halogatni lehessen az ügyek rendezését. Azt végül is nem sikerült megtudni, mennyi kiadást takarít meg az erdőgaz­daság a bírósági perrel (saccolni bárki­nek lehet), s egyéb bevételeikhez képest ez mekkora jelentőséggel bír. Bizonyá­ra naggyal, ha a három károsultat bíró­ság elé citáltatták (nem is először). A' per pedig megszokott, törvényben elismert rendje a vitás vadkárügyek megoldásának. Az erdőgazdaságnak van is erre külön szakembere, az alpe­resek meg csak járogassanak el maguk a tárgyalásokra, ha pénzt akarnak látni. ­Evek óta késik nálunk az új, egysé­ges vadászati törvény megalkotása. Reménykedjünk, ha megszületik, egyértelműbben szabályozza majd a vadkárokkal kapcsolatos kérdéseket is. Mert ma jószerivel nincs hazánkban olyan vadásztársaság (vadászatra jogo­sult), ahol a vadkárok, a felelősség kér­dése és a kártérítés mértéke ne jelentene állandó témát — és a bíróságnak pera­nyagot. Magyar Ágnes A megyei általános fogyasztási szö­vetkezetek megújult választmánya —, Tamás Sándor elnök vezetésével — a napokban megtartotta első ülését, a Kiskunmajsa és Vidéke Áfész klubhe­lyiségében. Megvitatta az eszközfejlesz­tési feladatokat, visszatekintve az 1981 —87 közötti időszakra. A hozzászólá­sokból kicsendült, hogy a gazdasági helyzet változásai, a fokozódó állami el­vonások, a növekvő hatékonysági kö­vetelmények, a lakosság romló élet- és kereseti viszonyai meghatározóvá vál­tak az áfészek állóeszköz-fejlesztési po­litikájában. Ha kényszerűen is, de keresték a meglevő eszközállomány jobb kihasználásának lehetőségeit. Az új beruházásokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapott az eszközfenntartás CO-NEXUS Az első alkusz cég Az első magyarországi nem banki szervezetként működő alkusz cég, a CO-NEXUS RT., a napokban kapta meg a jogot az értékpapírügynöki-közveti- tői tevékenységre. így a CO- NEXUS hamarosan bekapcso­lódik a magyarországi értékpa­pírpiac munkájába. A kialaku­ló magyar tőzsdén jelenleg még csak bankok és pénzintézetek adják-veszik a kötvényeket, részvényeket. A hivatásos, csak értékpapírok adásvételére sza­kosodott szervezetek," Bróker cégek közül — amelyek most vannak alakulóban a forint­piacon az első a CO-NEXUS. A részvénytársaság a tőkepi­ac valamennyi területén foko­zatosan kiépíti szolgáltatásait. Gazdasági és pénzügyi taná­csokkal látja el partnereit töb­bek között az árfolyamok ala­kulásával kapcsolatos kérdé­sekben. Az így realizált árfo­lyamnyereségből a CO- NEXUS 10 százalékkal részese­dik, de ugyanennyit vállal az esetlegesen elszenvedett veszte­ségből is. Partnerei körébe ma már 8-9 ipari-kereskedelmi vál­lalat, köztük néhány nagy for­galmú cég is tartozik. Az ingatlanpiacon is megje­lent a CO-NEXUS, ahol saját maga is foglalkozik a gazdálko­dók ingatlanvagyonának érté- kesitésével, s emellett Ingatlan­közvetítő Gazdasági Társulást is létrehozott. A két szervezet 1988-ban hatszázmillió—egy- milliárd forint értékű ingatlan adásvételét közvetítette. A cég foglalkozik vállalkozá­sok szervezésével is. Egyaránt segítséget nyújt belföldi vállala­toknak társaságokká tőrtéáő átalakulásához, valamint ve­gyesvállalkozások szervezésé­hez. Jelenleg mintegy 15 vegyes vállalat létrehozásában vesznek részt. Ennek keretében például foglalkoznak a Magyarorszá­gon meglévő kastélyok haszno­sításával. Olyan külföldi vállal­kozókat keresnek, akik érde­keltek a magyarországi kasté­lyok, kúriák felújításában, tu­risztikai célú hasznosításában. Jelenleg már 10 nagyobb mére­tű kastély átalakításához láttak hozzá külföldi tőke igénybevé­telével. Rövid, alig egyéves tevékeny­sége során á CO-NEXUS árbe­vétele elérte a 25-30 millió fo­rintot Nyeresége a részvénytár­saság befizetett alaptőkéjére ve­títve S- amely 16 millió forint az év végére várhatóan eléri a 30-40 százalékot, és a fejlesztésekre csak a legszüksége­sebb esetekben — egyre inkább rekonstrukciókkal összekapcsolva kerülhetett sor. Míg 1980-ban 210 mil­lió forint értékű beruházást valósítot­tak meg a megye szövetkezetei, addig az azt követő években a beruházási csúcs az 1983. évi 140 millió forint volt, amely magában foglalta a kiskunfél­egyházi áfész baromfifeldolgozó üze­mének 100 millió forintot meghaladó építkezését. A megváltozott helyzetet tükrözi az is, hogy mérséklődött a fogyasztás, a népgazdasági körülmények összességé­ben a takarékosságra ösztönöznek és azokat a törekvéseket segítik, amelyek az állóeszköz-állomány élettartamát növelik. A felszólalók egész sor példát A Német Demokratikus Köztársa­ság vezetése kiemelt -B az állami költ­ségvetést is bizonyára alaposan meg­terhelő -gj figyelmet fordít a szociálpo­litikára, a lakosság ellátására. Ezen be­lül is a legfontosabb területek egyike a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás biz­tosítása. S hogy milyen eredménnyel? A számok magukért beszélnek: az egy főre számított fogyasztás húsból 96, vajból 16, zöldségfélékből 104 kilo­gramm, tojásból pedig 304 darab. Az országban iparszerűen folyik a baromfitenyésztés és -feldolgozás s en­nek keretében a tojástermelés. Az egyik tojástermelésre szakosodott üzem a Berlinhez közeli Bernauban található, éppen húsz esztendeje már. A 400mun­kást foglalkoztató vállalat egy 35 részt­vevőből álló nagy baromfikombinát­hoz tartozik s kizárólag csak a tojás­előállítással foglalkozik. A. farm 650- ezer tojója egyenként átlagosan évi 250 tojást termel. Erre a számra méltán lehetnek büsz­kék nemcsak a helyi gazdaság vezetői, hanem az ország legjobb szakemberei is, hiszen egy negyed évszázaddal eze­lőtt még csak 130-135 tojást tojtak a tyúkok. Az állatgenetikusok munkájá­nak eredményeként azonban sikerült kifejlesztem egy olygn tyúkfajtát, említettek, hogy miképpen igyekeztek régi épületek felújításával megoldani az üzlethálózatok bővítését. A Kiskun­majsa és Vidéke Áfész is ilyen módon tudta egymillió forintból kihozni egy olcsó áruk boltjának megnyitását és a klubhelyiség kialakítását. A tanácsok is egyre kevesebb pénzt tudnak adni az üzlethálózat bővítésére. Szakolczai Pál, a megyei pártbizott­ság titkára a szövetkezetek anyagi ösz- szefogására hívta fel a figyelmet. A hozzászólások jól tükrözték, hogy kevés a pénz. A választmány segítheti, javasolhatja az együttműködés külön­böző formáit. Hozzátette: az áfészek sokat tehetnek a lakosság jövedelmé­nek értelmes elköltéséért. Ide tartozik az is, hogy igyekeznek kielégíteni a pia­ci keresletet, a vásárlók igényeit. He­lyes, hogy a választmány minden alka­lommal más áfésznél tartja kihelyezett ülését, igy jobban tájékozódik az egyes szövetkezetek üzletpolitikájáról, mód­szereiről. Megismeri a helyi gondokat, abból levonva az általános következte­téseket ajánlásokat tesz a Mészöv el­nökségének. A tanácskozás végeztével a vendég­látó áfész helyi kereskedelmi egységeit tekintették meg. K.S. amely elődeinél kisebb súlyú (1800— 1900 grammos), tehát kevesébb takar­mányra van szüksége, ám tojása nor­mális méretű. A bernaui gazdaság éves tojástermelése ma 140 millió darab, ám jövőre még többet írnak elő a tervutasí­tások. A következő ötéves tervben pél­dául azért is kell emelni a normát a főváros ellátására szakosodott tojás- gyárnak, mert mint köztudott, Berlin is évről évre növekszik, gyarapodik, több lesz tehát a felhasználó. A megtermelt tojásokat B naponta mintegy félmillió darabot — a vállalat saját teherautóin juttatja el a berlini üzletekbe. Az árut konténerekben szál­lítják, ahol is törésbiztos, könnyű mű­anyag dobozok százaiban sorakoznak a tojások. Áz NDK fővárosának friss tojással való ellátásáért felelős gazdaság legkö­zelebbi terveiben szerepel egy rekonst­rukció s ennek keretében a termelés további ésszerűsítése és automatizálá­sa. Ez lehetővé teszi majd a hozam nö­vekedését, de a vállalat vezetői szerint nem lehet kizárólagos cél a mennyiségi növelés. Továbbra is ugyanolyan gon­dot kell fordítani a minőségre, mint napjainkban, amikor is a selejt nem haladja meg a 12-13 százalékot. — daróczi — Műholdas időjárás­megfigyelő állomás A Körösvidéki Környezetvé­delmi és vízügyi Igazgatóság a Meteosat 3 időjárási műhold megfigyeléseinek vételére alkal­mas berendezést vásárolt. A készülékkel 24 órán keresztül figyelemmel kísérhetik a Föld —1 közelebbről Európa és Ma­gyarország — felszínének, lég­körének állapotát, az időjárási frontok mozgását, következtet­hetnek a csapadékhullásra. Ez utóbbi ár- és belvízvédelmi szempontból jelent fontos in­formációt. • Adatfeldolgozás a számítógépte­remben. Új eredmények a gyógyszerkutatásban Több éves kutatómunka eredményeként új gyógyszer-alapanyagokat fejlesztet­tek ki a Budapesti Műszaki Egyetem szerves kémiai technológia tanszékének tudományos kutatói. A tanszék gyógyszeripari részlege együttműködik a Chinoin, a Kőbányai és az EGIS gyógyszergyárakkal, valamint az Alkaloida Vegyészeti Gyárral. A tanszéken a nemzetközi tudományos életben is nagyra értékelt eredményt értek el a szervezet ionháztartása rendellenességeinek megállapításához szükséges szerek kifejlesztésében. A kutatók a káliumion meghatározására hatóanyagot fejlesztettek ki, s azt 14 országban szabadalmaztatták. A hatóanyag forgalmazásá­nak engedélyét a japán Horiba cég 300 ezer dollárért megvásárolta, s világszerte árusítja. A szert jelenleg a budapesti Műszaki Egyetemen állítják elő. A szakembe­rek előrehaladott kutatásokat folytatnak a lítium- és a kalciumion meghatározá­sára. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban az egyetemi kísérletek eredményeként kezd­ték el gyártani a Cimetidin elnevezésű gyógyszert. Ez az első hazánkban gyártott orvosság, ami a gyomorfekélyt gyógyítja. A tanszéken fejlesztették ki a Parkinson- kór kezelésére a Jumex elnevezésű gyógyszer egyik alapanyagát, illetve gyártásá­nak technológiáját. Ugyancsak az egyetemen kísérletezték ki a Dopegyt vérnyo­máscsökkentő gyógyszer egyik alapanyagát. A kutatók az emberi szervezetre ható orvosságokon kívül új állatgyógyászati szereket és növényvédelmi anyagokat is kifejlesztettek. AZ ÉPGÉP NAGYKANIZSAI GYÁRA VÁLLALJA: — híd- és bakdaruk, darupályák tervezését, gyártását, szerelését; — különféle acélszerkezetek gyártását biztosított doku­mentáció alapján; — különféle típusú híd- és bakdaruk felújítását; — forgácsolási, hőkezelési, présüzemi munkák végzését; — emelőgépek fővizsgálatát, szaktanácsadást; — emelőgépek alkatrészgyártását. Cím: ÉPGÉP Nagykanizsai Gyára, vállalkozási osztály Nagykanizsa-Palin, Alkotmány u. 54. Telefon: (93) 14-560.14-561,14-573.12-110 Telex: 33-334 3153 Tojásgyár Berlin mellett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom