Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

1988. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3

Két forradalom megyei krónikája

(1918. október 31. — 1919. augusztus 1.)

1918. december 14.

Budapesten a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének rákos- palotai csoportja csatlakozott a KMP-hez.

♦

Budapesten a MOVE-ből kivált haladó tisztek csoportjának gyűlésén megalakult a tényleges tisztek szocialista szakszervezete, amelynek tagjai között volt Stromfeld Aurél is.

*

Kecskemét egész... „városát ma jóformán a szervezett munkásság irányítja” —^ írja a Magyar Alföld.

*

Újkécske képviselőtestülete ülést tartott e napon és — egyebek között — megtárgyalta a hivatalukba nem járó községi alkalmazottak helyette-' sítésének és a polgárőrség megszervezésének ügyét. Az első tárgykört bevezető helyettes főjegyző előadja, „ ... hogy a községi jegyzők az uralkodó hangulat és események hatása alatt hivatalukba nem járnak, két állás: az adóügyi és segédjegyzői állások betöltetlenek, a pénztári helyettes számtiszt folyó hó 1-jével állását elhagyta, s a fogyasztási iroda is munkaerő nélkül van. Tekintettel az óriási munkahalmazra, a 2 év óta elmaradt adóügyi munkálatokra, és az összetorlódó közélelmezési és ellátási ügyekre, már előterjesztést tett az ellenség megszállta területekről menekülni kénytelen jegyzők közül az adóügyi jegyzői, adóügyi segéd- és közigazgatási segédjegyzői állások helyettesítése iránt, főszolgabiró útján, a vármegyei kormánybiztoshoz, addig is a közigazgatás, a község lakossága és az ügyek elintézhetése céljából, folyó évi december 1-jétől Pa- rádi Lucia és Gajdosik Piroska, mint ideiglenes díjnokokat alkalmazta, az élelmezési és közellátási ügyek intézésére, az ezekben kiválóan jártas Sziklaváry Gyula tanítót, a többi hasonló állásban levők fizetésével egyenlő díjazással. Amint a megfelelő állások, bár helyettesítések útján is, betöltve lesznek, és a jelenlegi munkahalmaz ifiegszűnik, az ideiglenesen beállított segéderők megbízatása megszűnik.”

Az ezt követő vita után határozat- ként kimondották, hogy „a képviselő testület az előadó jelentését az elöljáróság javaslata alapján tudomásul veszi, s megbízza, hogy a fentieken kívül a fogyasztási irodába Petrezselyem Pál helybeli lakost, mint erre alkalmas egyént, haladék nélkül alkalmazza.

A második tárgykört képező polgárőrség megszervezésével kapcsolatban „az előadó közli, hogy folyó évi december 20-ával a nemzetőrség megszűnik a községben, felsőbb rendeletre. Intézkedés történt, hogy a helybeli csendőrőrs létszáma menekült csendőrökből 20 főre felemeltessék. Addig is azonban a polgárőrség sürgős megszervezése kell.”

A vita után határozatként kimondották, hogy „a képviselőtestület a polgárőrség sürgős megszervezését határozza el, s ezzel a helybeli csendőrőrsöt megbízza. A csendőrség létszáma a legmegbízhatóbb polgárőrök közül 15 főre 20 korona napidíjazással kiegészítendő.”

*

Kiskunhalason a szocialisták és a munkástanács befolyása döntő méreteket. öltött, főként dr. Paprika Antal közellátást irányító munkájának eredményeként. Ennek következtében „a két hónappal ezelőtt még lenézett, kigúnyolt „cucilistájc”, a „hazátlan bitangok” ma elismert vezetőivé, támaszaivá váltak az országnak, a városoknak és a falvaknak. Olyan tényezők ma, akikkel mindenféle hatalomnak és érdeknek számolnia kell” — úja a Halasi Független Hírlap e napi száma.

1918. december 15.

Budapesten kibocsátották e napon az V. számú néptörvényt,"az önálló magyar külügyi igazgatásról. Ezzel egyidejűleg Harrer Ferencet külügyminiszter-helyettessé nevezték ki.

*

Budapesten megalakult a kommunista vasasok politikai szervező bizottsága. Elnöke Jancsik Ferenc, a budapesti és környéki ügyek intézője Fiedler Rezső, a vidéki ügyek intézője Szaton Rezső lett. ,

*

Dunavecsén a községi képviselő- testület e napon rendkívüli közgyűlést tartott, Hegedűs Lajos biró elnökletével. A közgyűlés két napirendi pontot tárgyalt. 1. „A nemzetőrség fizetésének mikénti fedezése” 2. „Polgárőrség megszervezése és felállítása”.

Az első napirendi pont előterjesztésében —egyebek között— „a községi bíró előadja, hogy a nemzetőrségi parancsnokság megkeresése szerint 20 000 koronára volna szükség ...” zsold- és élelmezési költségek fedezésére. Ennek előteremtésére a kölcsönfelvételt javasolja. A vita után a következő határozatot fogadták el: „A Nemzetőrség részére szükséges előleg fedezésére a képviselő- testület egyhangúlag elhatározza a 20 000 korona ideiglenes kölcsön felvételét, s a megelőző közgyűlési határozatban megnevezetteket a kölcsön felvételére kiküldi. A kölcsön visszatérítésére pedig egy népjóléti adókivető bizottságot küld ki, mely bizottság 11 tagból fog állni, és pedig 6 képviselőtestületi, és 5 nemzeti tanácstagból.”

A második napirendi pontként a „községi bíró előterjeszt), hogy a hadügyminiszteri rendeletek szerint december hó 20-án a községi nemzetőrség megszűnik, (...) ezek helyett (...) a polgárőrség megszervezendő, s december 20-án felállítandó.” Az ezt követő vita után elfogadott határozat kimondja, hogy „a községi képviselőtestület a polgárőrség felállítását kimondja, s a szervezési munkálatok mikénti foganatosítására egy nagyobb értekezletre való összehívását rendeli el”.

*

Kecskeméten a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt helyi szervezete e napon indította meg lapját „Kecskeméti Polgár” címmel.

*

Kecskeméten az MSZDP helyi szervezete az Iparos Otthon nagytermében e napon „ ... népgyűlést tartott. A gyűlésen mintegy 600 főnyi hallgatóság jelent meg. A gyűlésen Lugosi István elnökölt. Előadók voltak: Brachfeld Gyula, ki az állítólagos Vörösgárda szervezkedés ellen beszélt s kijelentette, hogy a szociáldemokrata pártnak semmi köze sincs ezen ügyhöz; Vincze Lajos a munka felvételének szükségességét hangsúlyozta, továbbá ismertette azokat a munkaalkalmakat, amelyeket a forradalom óta a város nyújtott; Tószegi József az ideális kommunizmust ismertette; Tóth László az osztályharcról beszélt, s hangsúlyozta, hogy a szélsőséges irányzatokat el kell kerülni; beszélt még Simon István is. Vasárnap délután a gyűlésből kifolyólag a párt helyiségében összejövetel volt, melyen munkáscsapatokat alakítottakEjSfejeződik be a Kecskeméti Polgár tudósítása.

Dr. Békevári Sándor (Folytatjuk)

AMIT MÁR ELÉRTÜNK, S AMI MÉG HIÁNYZIK

Kecskemét —

a nagyvárosok sorában

Kecskemét — hazai mércével mérve — nagyváros lett. Ha reálisán fogjuk fel a dolgokat, akkor ezért nem kell örülni, nem szükséges elkeseredni — ez tény. Az itt élő állampolgárokat persze ez a tény önmagában kevéssé érdekelheti —'sokkal fontosabb számukra, hogy miként élik meg a nagyvárossá válást. Jelenti-e ez az anyagi gyarapodást, a komfort növekedését, az életforma nyújtotta szolgáltatások kihasználását, avagy csak nyűg a nyakunkon a növekedéssel együttjáró kényszerű fejlesztések szüksége, netán éppen azok elmaradása.

Erről is szól az a három tanulmány, amely a Településfejlesztés 1988.2. számában jelent meg Bács-Kiskun megye székhelyéről. Miként ez a három írás is, csaknem az egész vaskos kiadvány a hazai nagyvárosok rendezésének, fejlesztésének problémakörét tárgyalja, Kecskemét mellett Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, valamint Nyíregyháza és Székesfehérvár példáin keresztül. Ezekről pedig tudni kell: előbbi öt megyei város, utóbbi kettő — Kecske- . méttel együtt — nemrégiben kérte ezt a címet.

De persze nem a cím a lényeg, a problémák ettől sem nagyobbak nem lesznek, sem automatikusan meg nem oldódnak. A tudatos, tervszerű, a hagyományokra épülő, de a jövő követelményeinek is megfelelő, s főként a lakossággal egyeztetett városfejlesztés igénye marad a’legfontosabb feladat Kecskeméten is. Hogy ennek milyenek az esélyei, arra is találunk választ a tanulmányokban.

Dr. Korbonits Dezsőné, a VÁTI műteremvezetője, a Kecskemét városrendezési tervét kidolgozó kollektíva irányítója írásában sorba veszi a rendezési tervek elkészítésének időpontjait. Az első még a múlt század végéről való, majd az újabbak; 1913,1950—58,1965 —68, 1978—80 és 1986—88. Ezek mind kapcsolódnak egyfajta társadalmi, gazdasági vagy szabályozásbeli változáshoz, amikor is megjelent az igénye egy-egy új terv elkészítésének.

Persze a dokumentumok feladatukat csak akkor teljesíthetik, ha képesek a fejlesztés megváltozott feltételeit, kövér.. telményeit kielégíteni, a megvalósítás eszközrendszeréhez ' alkalmazkodni. Ezt szakmailag hosszan lehetne boncolgatni, a lényeg azonban röviden ösz- szefoglalható: a terv adjon városépítészeti szempontból szilárd támpontot, ugyanakkor legyen nyitott a megalapozott új gondolatok kibontakoztatására.

Dr. Fáy Ferencné, Kecskemét város tanácselnök-helyettese a gazdaság és a városfejlesztés gyakorlati összefüggéseit elemzi. Ebből kimutathatók periódusok, amelyek a fellendülés egy-egy csomópontját jelzik. A 80-as években azonban már megkezdődött a fejlesztési források beszűkülésének máig tartó folyamata.

A lakosság ereje nem pótolhatta az egyéb pénzeket ft amelyekből persze sosem volt annyi, hogy mindenre futotta volna —, így azután bizonyos területek ugrásszerű fejlődésével egyidejűleg felhalmozódott számos elmaradás, amelynek felszámolása most összehasonlíthatatlanul nagyobb terhet ró az itt élőkre. Legyen ez a szennyvíz- és csapadékcsatorna, az úthálózat, a telefonrendszer kiépítése, a környezetrendezés vagy telekellátás. És paradox módon a külső területen épp úgy gondot okoz, mint a város belső magjában. Az átgondolt döntésekhez nem elegendő tehát az alkotó fantázia, nélkülözhetetlen a biztos gazdasági háttér — foglalja össze e valóban megkérdőjelezhetetlen igazságban a szerző mondandója lényegét.

„Kecskemét kettő van” — veszi kölcsön Erdei Ferenc megállapítását írásának címéül dr. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Az egyik Kecskemét a már megvalósult: ami szép, egyedi, örömet okoz. A másik: a tennivaló, ami még hátravan, a bosszantó hiányosság. A szerző szerint az „egyik” az erősebb, hiszen köszönhetően az itt élők elismerésre méltó tenniakarásá- nak — a város elmúlt negyedszázados fejlődése semmiben sem mondható átlagosnak, középszerűnek.

Ezért is tudta Kecskemét kivédeni az elidegenedéssel járó veszélyek nagy részét —.pedig,itt is születtek lakótelepek, amelyek „sorsa eleve eldöntetett, csak épüljön már!”: Igaz, tízezernél több családnak jutott így összkomfort, § persze ezzel együtt a szűkös átlag- alapterület — hosszú évekre. De sokaknak ez az alaptőkét is jelentette a családiház-építéshez. Óvta a befeléfor- dulástól a helybelieket az egykori szőlőhegyek helyén, s másutt kialakult zártkertek nyújtotta elfoglaltság is.

A város arculatának formálásában a századforduló idején is meghatározóak voltak az akkori polgármesterek, s persze a velük dolgozó építészek. Hogy kié

volt a nagyobb érdem egykor, s kié manapság — már ha egy-egy végeredmény egyáltalán érdemesnek minősíthető? Kérdezhetjük ezt különösen akkor, ha tudjuk: a döntésekben — meghozataluk előtt, de még utána is — az informális befolyás is tetten érhető. Mindenesetre tény: a település fejlődésének folyamataira rányomta bélyegét néhány, a városért (is) dolgozó, itt élő vezető, építész.

Az öntevékeny csoportok működése, részvétele Kecskemét formálásában az utóbbi időben csak a 80-as évektől kapott nagyobb teret, lendületet A jövőben azonban, úgy tűnik,-ez lesz a leglényegesebb, amellett, hogy össze kell hangolni a tartósan szűkösnek ígérkező anyagiakat és higgadtan mérlegelni a hirtelen jött ötleteket. így lehetséges mégőrizni a város karakterét, elkerülni további nem indokolt bontásokat, s a városképbe igazítani az új köz- és lakóépületeket.

S persze közösen jobban lehet figyelni a környezetet, az itt élőket fenyegető veszélyekre is. Mert ezek is megtalálhatók Kecskeméten. Egy részük: homok, por, szárazság régtől fogva, mások: ipari üzemekből, járművekből származó füst, gáz, korom, zajártalom, a közlekedési dugók -S pedig még csak terv a kiszélesített E75-ösfőút városon való átvezetése (reméljük, az is marad — a szerk.) — a civilizáció következményeként. E gondokat meg kell szüntetni, az újabbakat pedig megelőzni — korszerű eszközökkel, erdősítéssel, a kialakított tó hasznosításával, s mindenekelőtt előrelátó tervezéssel.

Az eddiginél is alkotóbb közösségek kikovácsolódásához el kell érni, hogy az új — s ugyanakkor a régebbi.— lakóterületek alulról építkező érdekérvényesítő törekvését ne idegenkedve és pénztelenül fogadja a hivatásos szak- apparátus. Az aktivitás kibontakozását segíti a nyilvánosság is, amelyre növekvő figyelmet fordítanak Kecskemét vezetői. A város :— s ez lehetne { akár az írás summázata is — felkészült . a közös politizálásra, polgárai pedig joggal bízhatnak az önszerveződés eddig is eredményes formáinak fejlődésében.

A három tanulmány rövid összefoglalásával — épp úgy persze, mint magukkal az írásokkal is — lehet vitatkozni. Hiszen Kecskemét nemcsak kettő van, hanem több mint százezer, any- nyi, ahányan ismerik, lakják. S ha csak ez utóbbiak, az itt élők vetik össze a saját gondolataikat másokéval—a város abból is rengeteget nyerhet.

Váezi Tamás

!

PÁLYÁZATOK GYERMEKEKNEK

ÍDEVEZET A „JÓSZÍVŰSÉG” — KÉTSZÁZTIZENHÁROM LITER PÁLINKÁT AKART ELOSZTOGATNI... — VIRÁGFÖLDÉRT MENT, FŐZŐKÉSZÜLÉKET TALÁLT

Eltitkolták a szeszadót

Győztem! —

Irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdet az általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai számára az „Art ’89" Nemzetközi Kulturális Fesztivál Szervező Bizottsága. A pályázatra a tanulók — köztük mozgássérült gyermekek is ;— egy emlékezetes győzelmükről vagy vereségükről küldhetnek be egy-egy alkotást.

Az irodalmi kategóriában versek és prózai művek versenyezhetnek; az alsó tagozatosok legfeljebb 2, a felső tagozatosok 6 oldal terjedelmű, kézzel írt' pályamunkát küldhetnek be. Azok a mozgássérült gyermekek, akiknek írása nehezen olvasható, a teljes szöveget gépelve küldjék, s a szöveg első tíz so^ rát kézírással is mellékeljék. A beküldendő történet — amely lehet valódi és kitalált, játszódhat a jelenben, a múltban vagy a jövőben — arról szóljon, hogy a pályázók hogyan élték át életük legfontosabb sikerét vagy kudarcát. A legjobb írásokat irodalmi délutánon

Letéti jegyeket bocsátanak ki december 15-étől a takarékszövetkezetek tízezer, százezer és 1 millió forint névértékben. Az értékpapír lejárata három év, és évente 18 százalékos kamat illeti meg a jegy tulajdonosát. A kamat a takarékszövetkezeteknél évente felvehető, aki viszont a harmadik év lejártakor egybefüggően és hiánytalanul mutatja be a kamatszelvényeket, a letéti jegy után kamatos kamathoz jut.

Vesztettem!

bemutatják, s nyomtatásban is megjelentetik. (

A képzőművészeti kategóriába elsősorban festményeket és rajzokat várnak a szervezők; a munkák bármilyen technikával készülhetnek. Versenyezhetnek a diákok kisplasztikákkal, gobelinekkel és más alkotásokkal is. A festményekhez és a grafikákhoz a pályázók 3-3 szénvázlatot mellékeljenek. A legjobb munkákat a budapesti Vigadó Galériában kiállításon mutatják be.

A pályaműveket 1989. február 28- áig lehet beküldeni a Mozgásjavító Általános Iskola címére: 1145 Budapest, Mexikói út 60. A pályázók munkájukhoz mellékeljenek levelet, s abban tüntessék fel nevüket, címüket, életkorukat, iskolájuk nevét, címét, azt, hogy hányadik osztályba járnak, s örömmel fogadnák a szervezők, ha életükről is imának.

A legjobb munkák beküldőit értékes ajándékokkal díjazzák. (MTI)

A Szövosz takarékszövetkezeti főosztályán elmondották: a szövetkezeti pénzintézmények összesen 3 milliárd forint értékben bocsátanak ki letéti jegyet, s ezeket a 260 takarékszövetkezet mintegy 1700 vidéki, illetve fővárosi kirendeltségében értékesítik. Az értékpapírt magánszemélyek — a takarékszövetkezetek tagjai és ügyfelei —, valamint jogi személyiségű vállalatok, intézmények, közületek és társaságok egyaránt válthatják.

Az alábbi esetekben a számlát az igazságszolgáltatás olyanoknak nyújtotta be, akik könnyen szerettek volna a pénztárcájukat hizlalni úgy, hogy közben adót sem fizetnek.

Közéjük tartozott — mint azt a Kecskeméti Vámhivatal nyomozói megállapították — a soltvadkerti Kriszt Adám is. A Felsőcsábor 70. számú ház lakója, elmondása szerint, hat testvérének és kiterjedt rokonságának akart „kedveskedni” azzal, hogy pálinkát főzött nekik egy bugaci tanyában. Határtalan „jószívűségében” meg sem állt 145 literig; ennyi pálinkát készített ugyanis borseprőből, alma- és körtecefréből.

Később hasztalanul hivatkozott rá, hogy huszonegy éves létére alkalmi munkából él, ezért a pénzéből nem telik ajándékozásra. Erre a biA letéti jegyek vásárlói között a „falusi bankok” jutalomsorsolást rendeznek. Azok, akik 1989. március 31-éig vesznek az értékpapírból, tízezer forintonként kapnak egy sorsjegyet, amelyekkel május elsején vesznek jészt a húzáson. A főnyeremény három külföldi út: egy-egy kéthetes, egyszemélyes társas út Brazíliába, Japánba, illetve az Egyesült Államokba.

(MTI)

rói ítélet nem volt tekintettel. Annál inkább súlyosnak, bűncselekménynek találták az alkalmi munkás engedély és 28 ezer 500 forint adó befizetése nélkül történt pálinkafőzést. Tizenkétezer forint pénzbüntetés, az előkerült ital és — egyebek közt - egy 250 literes főzőüst elkobzása bánta Kriszt Ádám különös, túlméretezett „jószívűségét”.

A kiskőrösi Béke út 39. szám alatt lakó Fazekas Andrásáé sem törődött azzal, hol a határ az értékteremtő munkával keresett s a törvénytelen forrásból származó pénz között. A helyi Kossuth Szakszövetkezet tagja nem él rossz anyagi körülmények között. Hétszázezer forint értékű szőlőből származik fő jövedelme. Mégsem mondott le arról, hogy tj 53 ezer forint szeszadót nem fizetve be az állam javára — 213 liter pálinkát főzzön. Az eset nem maradt titokban. Feljelentették. Védekezése, hogy a több mint két hektoliter pálinkát rokonai és szőlőmunkásai körében akarta elosztogatni, nem számíthat mentő körülménynek. Mivel pedig az ügy bűncselekmény, a pénzügyőrök elvették az útlevelét es átadták a rendőrségnek. A zugpálinkafőzőt a Kiskőrösi Városi Bíróság nemrég elítélte. Az ítéletet azonban — bármennyire is szeretnénk — nem közölhetjük. Telefonhívásra érdeklődésünkre az ítélethozatalról a bíróságon nem adtak tájékoztatást.

Az akasztói Tóth Mihály (Szabadság út 52.) kétévi felfüggesztett börtönbüntetését már nem övezte ekkora titokzatosság. A történet is

roppant egyszerű. Amint á bírósági tárgyaláson elmondotta, ez év márciusában ráakadt egy pálinkafőző készülékre az erdőben, ahová virágföldért ment ki. Ekkor jutott az eszébe, hogy a megromlott borából pálinkát készít. Mi az igaz az előzményekből, mi nem, nem tudhatjuk, de megfontolandó, hogy 135 liter pálinkáért érdemes-e valakinek vállalni a büntetett előéletet.

A lajosmizsei Engels utca 4. szám alatt élő Nagy Lászlónak sem érte meg 1240 liter cukros cefrét erjesztenie pálinkafőzés céljából. Megtalálták nála és elkobozták, egy 100 literes saválló üsttel, egy rézcsővel, egy 200 fiteres hűtővel és egyéb tartozékokkal együtt. A pénzbüntetésen kívül 9065 forint bűnügyi költséget is fizetett.

Kiss Jánosáénak emlékezetes, talán tanulságos is marad az az este, pár hónappal ezelőtt, amikor egy rendőr igazoltatta, és átvizsgálta PX 88-05-ös rendszámú személy- gépkocsiját. A csomagtartóból három nagyobb és egy kisebb műanyag kannában levő 71 liter pálinkát vett elő. Az Agárhalom 4/1. számú házból való asszony, miután a rendőr bekísérte a pénzügyőrségre, elmondta: egy hónappal azelőtt pálinkafőzésre használható felszerelést vásárolt 4 ezer forintért egy számára ismeretlen férfitól. Ezzel főzte a kocsijában talált — és lefoglalt — szeszes italt.

. A pálinka mennyiségét és szesz- tartalmát alapul véve kiszámították, hogy Kissné 18 ezer forint adót titkolt el így a zugfőzés következtében. Pénzbírságát ehhez képest mégis elég alacsony összegben, 8 ezer forintban állapították

me?' Kohl Antal

Terven felüli szén a lakosságnak

A bányászat idei eredményeiről és a további tennivalókról tárgyalt tegnapi ülésén a Bányaipari Doplgozók Szak- szervezetének elnöksége. Elöljáróban meghallgatta Neuberger Antalnak, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének előzetes tájékoztatóját a Dorogi Szénbányászati Vállalat lencsehegyi üzemében december 4-én történt bányaszerencsétlenségről. Megállapította, hogy a bányák biztonsági állapota nem indokolja az utóbbi időben bekövetkezett baleseteket. A lencsehegyi vizsgálat még nem zárult le, ezért a testület csak a végleges jelentés alapján tér vissza a szerencsétlenség részleteinek megtárgyalására és a szükséges következtetések levonására.

A bányászat idei munkájáról Czip- per Gyula ipari miniszterhelyettes tájékoztatta az elnökséget. Elmondotta, hogy az eddig leszállított és a hátralevő hetekben várható nynnyiséggel együtt a szénbányászat mintegy 400 ezer tonnával több fűtőanyagot ad a lakosságnak az idén vállalt 5 millió tonnánál. Az ország teljes energiaellátására az éves terv 1355 petajoule energiafogyasztással számolt, ezzel szemben 27 petajoule megtakarítás valószínűsíthető, ami 675 ezer tonna olajjal egyenértékű. Á fogyasztás mérséklődése és szovjet többletszállítások következtében földgázból az idén tervezettnél 500 millió köbméterrel kisebb hazai termelés vált szükségessé. A nehéz helyzetben levő bányák közül a nógrádiak aláírták már azt a szanálási szerződést, amelynek programja szerint 1990-re lehetővé válik a veszteség nélküli termelés. Döntés született arról is, hogy nem számolják fel a tatabányai vállalatot, további támogatással kap lehetőséget gazdálkodásának javítására. Kiegészítik a Mecseki Szénbányák Vállalat szanálási programját is, amellyel a termékszerkezet gazdaságos átalakítását segítik.

Letéti jegyet bocsátanak ki a takarékszövetkezetek