Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

1988. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Két forradalom megyei krónikája (1918. október 31. — 1919. augusztus 1.) 1918. december 14. Budapesten a Vas- és Fémmunká­sok Központi Szövetségének rákos- palotai csoportja csatlakozott a KMP-hez. ♦ Budapesten a MOVE-ből kivált haladó tisztek csoportjának gyűlésén megalakult a tényleges tisztek szoci­alista szakszervezete, amelynek tag­jai között volt Stromfeld Aurél is. * Kecskemét egész... „városát ma jóformán a szervezett munkásság irányítja” —^ írja a Magyar Alföld. * Újkécske képviselőtestülete ülést tartott e napon és — egyebek között — megtárgyalta a hivatalukba nem járó községi alkalmazottak helyette-' sítésének és a polgárőrség megszer­vezésének ügyét. Az első tárgykört bevezető helyettes főjegyző előadja, „ ... hogy a községi jegyzők az ural­kodó hangulat és események hatása alatt hivatalukba nem járnak, két állás: az adóügyi és segédjegyzői ál­lások betöltetlenek, a pénztári he­lyettes számtiszt folyó hó 1-jével ál­lását elhagyta, s a fogyasztási iroda is munkaerő nélkül van. Tekintettel az óriási munkahalmazra, a 2 év óta elmaradt adóügyi munkálatokra, és az összetorlódó közélelmezési és el­látási ügyekre, már előterjesztést tett az ellenség megszállta területekről menekülni kénytelen jegyzők közül az adóügyi jegyzői, adóügyi segéd- és közigazgatási segédjegyzői állások helyettesítése iránt, főszolgabiró út­ján, a vármegyei kormánybiztoshoz, addig is a közigazgatás, a község la­kossága és az ügyek elintézhetése cél­jából, folyó évi december 1-jétől Pa- rádi Lucia és Gajdosik Piroska, mint ideiglenes díjnokokat alkalmazta, az élelmezési és közellátási ügyek inté­zésére, az ezekben kiválóan jártas Sziklaváry Gyula tanítót, a többi ha­sonló állásban levők fizetésével egyenlő díjazással. Amint a megfele­lő állások, bár helyettesítések útján is, betöltve lesznek, és a jelenlegi munkahalmaz ifiegszűnik, az ideigle­nesen beállított segéderők megbíza­tása megszűnik.” Az ezt követő vita után határozat- ként kimondották, hogy „a képvise­lő testület az előadó jelentését az elöljáróság javaslata alapján tudo­másul veszi, s megbízza, hogy a fenti­eken kívül a fogyasztási irodába Pet­rezselyem Pál helybeli lakost, mint erre alkalmas egyént, haladék nélkül alkalmazza. A második tárgykört képező pol­gárőrség megszervezésével kapcso­latban „az előadó közli, hogy folyó évi december 20-ával a nemzetőrség megszűnik a községben, felsőbb ren­deletre. Intézkedés történt, hogy a helybeli csendőrőrs létszáma mene­kült csendőrökből 20 főre felemeltes­sék. Addig is azonban a polgárőrség sürgős megszervezése kell.” A vita után határozatként kimon­dották, hogy „a képviselőtestület a polgárőrség sürgős megszervezését határozza el, s ezzel a helybeli csen­dőrőrsöt megbízza. A csendőrség lét­száma a legmegbízhatóbb polgár­őrök közül 15 főre 20 korona napidí­jazással kiegészítendő.” * Kiskunhalason a szocialisták és a munkástanács befolyása döntő mé­reteket. öltött, főként dr. Paprika Antal közellátást irányító munkájá­nak eredményeként. Ennek követ­keztében „a két hónappal ezelőtt még lenézett, kigúnyolt „cucilistájc”, a „hazátlan bitangok” ma elismert vezetőivé, támaszaivá váltak az or­szágnak, a városoknak és a falvak­nak. Olyan tényezők ma, akikkel mindenféle hatalomnak és érdeknek számolnia kell” — úja a Halasi Füg­getlen Hírlap e napi száma. 1918. december 15. Budapesten kibocsátották e napon az V. számú néptörvényt,"az önálló magyar külügyi igazgatásról. Ezzel egyidejűleg Harrer Ferencet külügy­miniszter-helyettessé nevezték ki. * Budapesten megalakult a kommu­nista vasasok politikai szervező bi­zottsága. Elnöke Jancsik Ferenc, a budapesti és környéki ügyek intézője Fiedler Rezső, a vidéki ügyek intéző­je Szaton Rezső lett. , * Dunavecsén a községi képviselő- testület e napon rendkívüli közgyű­lést tartott, Hegedűs Lajos biró el­nökletével. A közgyűlés két napiren­di pontot tárgyalt. 1. „A nemzetőr­ség fizetésének mikénti fedezése” 2. „Polgárőrség megszervezése és felál­lítása”. Az első napirendi pont előterjeszté­sében —egyebek között— „a közsé­gi bíró előadja, hogy a nemzetőrségi parancsnokság megkeresése sze­rint 20 000 koronára volna szük­ség ...” zsold- és élelmezési költsé­gek fedezésére. Ennek előteremtésére a kölcsönfelvételt javasolja. A vita után a következő határozatot fogad­ták el: „A Nemzetőrség részére szük­séges előleg fedezésére a képviselő- testület egyhangúlag elhatározza a 20 000 korona ideiglenes kölcsön fel­vételét, s a megelőző közgyűlési ha­tározatban megnevezetteket a köl­csön felvételére kiküldi. A kölcsön visszatérítésére pedig egy népjóléti adókivető bizottságot küld ki, mely bizottság 11 tagból fog állni, és pedig 6 képviselőtestületi, és 5 nemzeti ta­nácstagból.” A második napirendi pontként a „községi bíró előterjeszt), hogy a hadügyminiszteri rendeletek szerint december hó 20-án a községi nem­zetőrség megszűnik, (...) ezek he­lyett (...) a polgárőrség megszerve­zendő, s december 20-án felállítan­dó.” Az ezt követő vita után elfoga­dott határozat kimondja, hogy „a községi képviselőtestület a polgárőr­ség felállítását kimondja, s a szerve­zési munkálatok mikénti foganatosí­tására egy nagyobb értekezletre való összehívását rendeli el”. * Kecskeméten a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt helyi szervezete e napon indította meg lapját „Kecs­keméti Polgár” címmel. * Kecskeméten az MSZDP helyi szervezete az Iparos Otthon nagyter­mében e napon „ ... népgyűlést tar­tott. A gyűlésen mintegy 600 főnyi hallgatóság jelent meg. A gyűlésen Lugosi István elnökölt. Előadók vol­tak: Brachfeld Gyula, ki az állítóla­gos Vörösgárda szervezkedés ellen beszélt s kijelentette, hogy a szociál­demokrata pártnak semmi köze sincs ezen ügyhöz; Vincze Lajos a munka felvételének szükségességét hangsúlyozta, továbbá ismertette azokat a munkaalkalmakat, amelye­ket a forradalom óta a város nyúj­tott; Tószegi József az ideális kom­munizmust ismertette; Tóth László az osztályharcról beszélt, s hangsú­lyozta, hogy a szélsőséges irányzato­kat el kell kerülni; beszélt még Simon István is. Vasárnap délután a gyűlés­ből kifolyólag a párt helyiségében összejövetel volt, melyen munkás­csapatokat alakítottakEjSfejeződik be a Kecskeméti Polgár tudósítása. Dr. Békevári Sándor (Folytatjuk) AMIT MÁR ELÉRTÜNK, S AMI MÉG HIÁNYZIK Kecskemét — a nagyvárosok sorában Kecskemét — hazai mércével mérve — nagyváros lett. Ha reálisán fogjuk fel a dolgokat, akkor ezért nem kell örülni, nem szükséges elkesered­ni — ez tény. Az itt élő állampolgárokat persze ez a tény önmagában kevéssé érdekelheti —'sokkal fontosabb számukra, hogy miként élik meg a nagyvárossá válást. Jelenti-e ez az anyagi gyarapodást, a komfort növe­kedését, az életforma nyújtotta szolgáltatások kihasználását, avagy csak nyűg a nyakunkon a növekedéssel együttjáró kényszerű fejlesztések szüksé­ge, netán éppen azok elmaradása. Erről is szól az a három tanulmány, amely a Településfejlesztés 1988.2. szá­mában jelent meg Bács-Kiskun megye székhelyéről. Miként ez a három írás is, csaknem az egész vaskos kiadvány a hazai nagyvárosok rendezésének, fej­lesztésének problémakörét tárgyalja, Kecskemét mellett Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, valamint Nyíregy­háza és Székesfehérvár példáin keresz­tül. Ezekről pedig tudni kell: előbbi öt megyei város, utóbbi kettő — Kecske- . méttel együtt — nemrégiben kérte ezt a címet. De persze nem a cím a lényeg, a problémák ettől sem nagyobbak nem lesznek, sem automatikusan meg nem oldódnak. A tudatos, tervszerű, a ha­gyományokra épülő, de a jövő követel­ményeinek is megfelelő, s főként a la­kossággal egyeztetett városfejlesztés igénye marad a’legfontosabb feladat Kecskeméten is. Hogy ennek milyenek az esélyei, arra is találunk választ a tanulmányokban. Dr. Korbonits Dezsőné, a VÁTI mű­teremvezetője, a Kecskemét városren­dezési tervét kidolgozó kollektíva irá­nyítója írásában sorba veszi a rendezési tervek elkészítésének időpontjait. Az első még a múlt század végéről való, majd az újabbak; 1913,1950—58,1965 —68, 1978—80 és 1986—88. Ezek mind kapcsolódnak egyfajta társadal­mi, gazdasági vagy szabályozásbeli vál­tozáshoz, amikor is megjelent az igénye egy-egy új terv elkészítésének. Persze a dokumentumok feladatukat csak akkor teljesíthetik, ha képesek a fejlesztés megváltozott feltételeit, kövér.. telményeit kielégíteni, a megvalósítás eszközrendszeréhez ' alkalmazkodni. Ezt szakmailag hosszan lehetne bon­colgatni, a lényeg azonban röviden ösz- szefoglalható: a terv adjon városépíté­szeti szempontból szilárd támpontot, ugyanakkor legyen nyitott a megalapo­zott új gondolatok kibontakoztatá­sára. Dr. Fáy Ferencné, Kecskemét város tanácselnök-helyettese a gazdaság és a városfejlesztés gyakorlati összefüggése­it elemzi. Ebből kimutathatók periódu­sok, amelyek a fellendülés egy-egy cso­mópontját jelzik. A 80-as években azonban már megkezdődött a fejleszté­si források beszűkülésének máig tartó folyamata. A lakosság ereje nem pótolhatta az egyéb pénzeket ft amelyekből persze sosem volt annyi, hogy mindenre futot­ta volna —, így azután bizonyos terüle­tek ugrásszerű fejlődésével egyidejűleg felhalmozódott számos elmaradás, amelynek felszámolása most összeha­sonlíthatatlanul nagyobb terhet ró az itt élőkre. Legyen ez a szennyvíz- és csapadékcsatorna, az úthálózat, a tele­fonrendszer kiépítése, a környezetren­dezés vagy telekellátás. És paradox módon a külső területen épp úgy gon­dot okoz, mint a város belső magjában. Az átgondolt döntésekhez nem elegen­dő tehát az alkotó fantázia, nélkülöz­hetetlen a biztos gazdasági háttér — foglalja össze e valóban megkérdőjelez­hetetlen igazságban a szerző mondan­dója lényegét. „Kecskemét kettő van” — veszi köl­csön Erdei Ferenc megállapítását írásá­nak címéül dr. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Az egyik Kecske­mét a már megvalósult: ami szép, egye­di, örömet okoz. A másik: a tennivaló, ami még hátravan, a bosszantó hiá­nyosság. A szerző szerint az „egyik” az erősebb, hiszen köszönhetően az itt élők elismerésre méltó tenniakarásá- nak — a város elmúlt negyedszázados fejlődése semmiben sem mondható át­lagosnak, középszerűnek. Ezért is tudta Kecskemét kivédeni az elidegenedéssel járó veszélyek nagy ré­szét —.pedig,itt is születtek lakótele­pek, amelyek „sorsa eleve eldöntetett, csak épüljön már!”: Igaz, tízezernél több családnak jutott így összkomfort, § persze ezzel együtt a szűkös átlag- alapterület — hosszú évekre. De so­kaknak ez az alaptőkét is jelentette a családiház-építéshez. Óvta a befeléfor- dulástól a helybelieket az egykori sző­lőhegyek helyén, s másutt kialakult zártkertek nyújtotta elfoglaltság is. A város arculatának formálásában a századforduló idején is meghatározóak voltak az akkori polgármesterek, s per­sze a velük dolgozó építészek. Hogy kié volt a nagyobb érdem egykor, s kié manapság — már ha egy-egy végered­mény egyáltalán érdemesnek minősít­hető? Kérdezhetjük ezt különösen ak­kor, ha tudjuk: a döntésekben — meg­hozataluk előtt, de még utána is — az informális befolyás is tetten érhető. Mindenesetre tény: a település fejlődé­sének folyamataira rányomta bélyegét néhány, a városért (is) dolgozó, itt élő vezető, építész. Az öntevékeny csoportok működé­se, részvétele Kecskemét formálásában az utóbbi időben csak a 80-as évektől kapott nagyobb teret, lendületet A jö­vőben azonban, úgy tűnik,-ez lesz a leglényegesebb, amellett, hogy össze kell hangolni a tartósan szűkösnek ígérkező anyagiakat és higgadtan mér­legelni a hirtelen jött ötleteket. így le­hetséges mégőrizni a város karakterét, elkerülni további nem indokolt bontá­sokat, s a városképbe igazítani az új köz- és lakóépületeket. S persze közösen jobban lehet figyel­ni a környezetet, az itt élőket fenyegető veszélyekre is. Mert ezek is megtalálha­tók Kecskeméten. Egy részük: homok, por, szárazság régtől fogva, mások: ipari üzemekből, járművekből szárma­zó füst, gáz, korom, zajártalom, a köz­lekedési dugók -S pedig még csak terv a kiszélesített E75-ösfőút városon való átvezetése (reméljük, az is marad — a szerk.) — a civilizáció következménye­ként. E gondokat meg kell szüntetni, az újabbakat pedig megelőzni — korszerű eszközökkel, erdősítéssel, a kialakított tó hasznosításával, s mindenekelőtt előrelátó tervezéssel. Az eddiginél is alkotóbb közösségek kikovácsolódásához el kell érni, hogy az új — s ugyanakkor a régebbi.— lakóterületek alulról építkező érdekér­vényesítő törekvését ne idegenkedve és pénztelenül fogadja a hivatásos szak- apparátus. Az aktivitás kibontakozá­sát segíti a nyilvánosság is, amelyre növekvő figyelmet fordítanak Kecske­mét vezetői. A város :— s ez lehetne { akár az írás summázata is — felkészült . a közös politizálásra, polgárai pedig joggal bízhatnak az önszerveződés ed­dig is eredményes formáinak fejlődésé­ben. A három tanulmány rövid összefog­lalásával — épp úgy persze, mint ma­gukkal az írásokkal is — lehet vitat­kozni. Hiszen Kecskemét nemcsak ket­tő van, hanem több mint százezer, any- nyi, ahányan ismerik, lakják. S ha csak ez utóbbiak, az itt élők vetik össze a saját gondolataikat másokéval—a vá­ros abból is rengeteget nyerhet. Váezi Tamás ! PÁLYÁZATOK GYERMEKEKNEK ÍDEVEZET A „JÓSZÍVŰSÉG” — KÉTSZÁZTIZENHÁROM LITER PÁLINKÁT AKART ELOSZTOGATNI... — VIRÁGFÖLDÉRT MENT, FŐZŐKÉSZÜLÉKET TALÁLT Eltitkolták a szeszadót Győztem! — Irodalmi és képzőművészeti pályáza­tot hirdet az általános iskolák alsó és felső tagozatos diákjai számára az „Art ’89" Nemzetközi Kulturális Fesztivál Szervező Bizottsága. A pályázatra a tanulók — köztük mozgássérült gyer­mekek is ;— egy emlékezetes győzel­mükről vagy vereségükről küldhetnek be egy-egy alkotást. Az irodalmi kategóriában versek és prózai művek versenyezhetnek; az alsó tagozatosok legfeljebb 2, a felső tago­zatosok 6 oldal terjedelmű, kézzel írt' pályamunkát küldhetnek be. Azok a mozgássérült gyermekek, akiknek írá­sa nehezen olvasható, a teljes szöveget gépelve küldjék, s a szöveg első tíz so^ rát kézírással is mellékeljék. A bekül­dendő történet — amely lehet valódi és kitalált, játszódhat a jelenben, a múlt­ban vagy a jövőben — arról szóljon, hogy a pályázók hogyan élték át életük legfontosabb sikerét vagy kudarcát. A legjobb írásokat irodalmi délutánon Letéti jegyeket bocsátanak ki de­cember 15-étől a takarékszövetke­zetek tízezer, százezer és 1 millió fo­rint névértékben. Az értékpapír le­járata három év, és évente 18 száza­lékos kamat illeti meg a jegy tulaj­donosát. A kamat a takarékszövet­kezeteknél évente felvehető, aki vi­szont a harmadik év lejártakor egy­befüggően és hiánytalanul mutatja be a kamatszelvényeket, a letéti jegy után kamatos kamathoz jut. Vesztettem! bemutatják, s nyomtatásban is megje­lentetik. ( A képzőművészeti kategóriába első­sorban festményeket és rajzokat vár­nak a szervezők; a munkák bármilyen technikával készülhetnek. Versenyez­hetnek a diákok kisplasztikákkal, go­belinekkel és más alkotásokkal is. A festményekhez és a grafikákhoz a pályázók 3-3 szénvázlatot mellékelje­nek. A legjobb munkákat a budapesti Vigadó Galériában kiállításon mutat­ják be. A pályaműveket 1989. február 28- áig lehet beküldeni a Mozgásjavító Ál­talános Iskola címére: 1145 Budapest, Mexikói út 60. A pályázók munkájuk­hoz mellékeljenek levelet, s abban tün­tessék fel nevüket, címüket, életkoru­kat, iskolájuk nevét, címét, azt, hogy hányadik osztályba járnak, s örömmel fogadnák a szervezők, ha életükről is imának. A legjobb munkák beküldőit értékes ajándékokkal díjazzák. (MTI) A Szövosz takarékszövetkezeti főosztályán elmondották: a szö­vetkezeti pénzintézmények össze­sen 3 milliárd forint értékben bo­csátanak ki letéti jegyet, s ezeket a 260 takarékszövetkezet mintegy 1700 vidéki, illetve fővárosi kiren­deltségében értékesítik. Az érték­papírt magánszemélyek — a taka­rékszövetkezetek tagjai és ügyfelei —, valamint jogi személyiségű vál­lalatok, intézmények, közületek és társaságok egyaránt válthatják. Az alábbi esetekben a számlát az igazságszolgáltatás olyanoknak nyújtotta be, akik könnyen szeret­tek volna a pénztárcájukat hizlalni úgy, hogy közben adót sem fizet­nek. Közéjük tartozott — mint azt a Kecskeméti Vámhivatal nyomozói megállapították — a soltvadkerti Kriszt Adám is. A Felsőcsábor 70. számú ház lakója, elmondása sze­rint, hat testvérének és kiterjedt rokonságának akart „kedvesked­ni” azzal, hogy pálinkát főzött ne­kik egy bugaci tanyában. Határta­lan „jószívűségében” meg sem állt 145 literig; ennyi pálinkát készített ugyanis borseprőből, alma- és kör­tecefréből. Később hasztalanul hivatkozott rá, hogy huszonegy éves létére alkal­mi munkából él, ezért a pénzéből nem telik ajándékozásra. Erre a bi­A letéti jegyek vásárlói között a „falusi bankok” jutalomsorsolást rendeznek. Azok, akik 1989. már­cius 31-éig vesznek az értékpapír­ból, tízezer forintonként kapnak egy sorsjegyet, amelyekkel május elsején vesznek jészt a húzáson. A főnyeremény három külföldi út: egy-egy kéthetes, egyszemélyes tár­sas út Brazíliába, Japánba, illetve az Egyesült Államokba. (MTI) rói ítélet nem volt tekintettel. Annál inkább súlyosnak, bűncselekmény­nek találták az alkalmi munkás en­gedély és 28 ezer 500 forint adó befi­zetése nélkül történt pálinkafőzést. Tizenkétezer forint pénzbüntetés, az előkerült ital és — egyebek közt - egy 250 literes főzőüst elkobzása bánta Kriszt Ádám különös, túlmé­retezett „jószívűségét”. A kiskőrösi Béke út 39. szám alatt lakó Fazekas Andrásáé sem törődött azzal, hol a határ az ér­tékteremtő munkával keresett s a törvénytelen forrásból származó pénz között. A helyi Kossuth Szakszövetkezet tagja nem él rossz anyagi körülmények között. Hét­százezer forint értékű szőlőből származik fő jövedelme. Mégsem mondott le arról, hogy tj 53 ezer forint szeszadót nem fizetve be az állam javára — 213 liter pálinkát főzzön. Az eset nem maradt titok­ban. Feljelentették. Védekezése, hogy a több mint két hektoliter pálinkát rokonai és szőlőmunkásai körében akarta elosztogatni, nem számíthat mentő körülménynek. Mivel pedig az ügy bűncselek­mény, a pénzügyőrök elvették az útlevelét es átadták a rendőrség­nek. A zugpálinkafőzőt a Kiskőrö­si Városi Bíróság nemrég elítélte. Az ítéletet azonban — bármennyi­re is szeretnénk — nem közölhet­jük. Telefonhívásra érdeklődé­sünkre az ítélethozatalról a bírósá­gon nem adtak tájékoztatást. Az akasztói Tóth Mihály (Sza­badság út 52.) kétévi felfüggesztett börtönbüntetését már nem övezte ekkora titokzatosság. A történet is roppant egyszerű. Amint á bírósá­gi tárgyaláson elmondotta, ez év márciusában ráakadt egy pálinka­főző készülékre az erdőben, ahová virágföldért ment ki. Ekkor jutott az eszébe, hogy a megromlott bo­rából pálinkát készít. Mi az igaz az előzményekből, mi nem, nem tud­hatjuk, de megfontolandó, hogy 135 liter pálinkáért érdemes-e va­lakinek vállalni a büntetett előéle­tet. A lajosmizsei Engels utca 4. szám alatt élő Nagy Lászlónak sem érte meg 1240 liter cukros cefrét erjesztenie pálinkafőzés céljából. Megtalálták nála és elkobozták, egy 100 literes saválló üsttel, egy rézcsővel, egy 200 fiteres hűtővel és egyéb tartozékokkal együtt. A pénzbüntetésen kívül 9065 fo­rint bűnügyi költséget is fizetett. Kiss Jánosáénak emlékezetes, ta­lán tanulságos is marad az az este, pár hónappal ezelőtt, amikor egy rendőr igazoltatta, és átvizsgálta PX 88-05-ös rendszámú személy- gépkocsiját. A csomagtartóból há­rom nagyobb és egy kisebb mű­anyag kannában levő 71 liter pá­linkát vett elő. Az Agárhalom 4/1. számú házból való asszony, mi­után a rendőr bekísérte a pénz­ügyőrségre, elmondta: egy hónap­pal azelőtt pálinkafőzésre használ­ható felszerelést vásárolt 4 ezer fo­rintért egy számára ismeretlen fér­fitól. Ezzel főzte a kocsijában talált — és lefoglalt — szeszes italt. . A pálinka mennyiségét és szesz- tartalmát alapul véve kiszámítot­ták, hogy Kissné 18 ezer forint adót titkolt el így a zugfőzés követ­keztében. Pénzbírságát ehhez ké­pest mégis elég alacsony összeg­ben, 8 ezer forintban állapították me?' Kohl Antal Terven felüli szén a lakosságnak A bányászat idei eredményeiről és a további tennivalókról tárgyalt tegnapi ülésén a Bányaipari Doplgozók Szak- szervezetének elnöksége. Elöljáróban meghallgatta Neuberger Antalnak, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség elnökének előzetes tájékoztatóját a Dorogi Szénbányászati Vállalat lencse­hegyi üzemében december 4-én történt bányaszerencsétlenségről. Megállapí­totta, hogy a bányák biztonsági állapo­ta nem indokolja az utóbbi időben be­következett baleseteket. A lencsehegyi vizsgálat még nem zárult le, ezért a testület csak a végleges jelentés alapján tér vissza a szerencsétlenség részletei­nek megtárgyalására és a szükséges kö­vetkeztetések levonására. A bányászat idei munkájáról Czip- per Gyula ipari miniszterhelyettes tájé­koztatta az elnökséget. Elmondotta, hogy az eddig leszállított és a hátralevő hetekben várható nynnyiséggel együtt a szénbányászat mintegy 400 ezer ton­nával több fűtőanyagot ad a lakosság­nak az idén vállalt 5 millió tonnánál. Az ország teljes energiaellátására az éves terv 1355 petajoule energiafo­gyasztással számolt, ezzel szemben 27 petajoule megtakarítás valószínűsíthe­tő, ami 675 ezer tonna olajjal egyenér­tékű. Á fogyasztás mérséklődése és szovjet többletszállítások következté­ben földgázból az idén tervezettnél 500 millió köbméterrel kisebb hazai terme­lés vált szükségessé. A nehéz helyzet­ben levő bányák közül a nógrádiak aláírták már azt a szanálási szerződést, amelynek programja szerint 1990-re le­hetővé válik a veszteség nélküli terme­lés. Döntés született arról is, hogy nem számolják fel a tatabányai vállalatot, további támogatással kap lehetőséget gazdálkodásának javítására. Kiegészí­tik a Mecseki Szénbányák Vállalat sza­nálási programját is, amellyel a ter­mékszerkezet gazdaságos átalakítását segítik. Letéti jegyet bocsátanak ki a takarékszövetkezetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom