Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

1988. december 5. • PETŐFI NÉPE • 3

70 ÉVE TÖRTÉNT

Két forradalom megyei krónikája

(1918. október 31.—1919. augusztus 1.H '

fÓlS.december I.

Budapesten a háztartási munkásnők gyűlése követelte az i 876. [ évi cselédtörvény megszűntetését, a csclédkönyv helyett pedijta munkakőnyv bevezetését, a baleset, betegség és anyaság esetere szóló biztosítást; December lO^ amegbizottakazezttartálnm- zó határozatot; átadták Kunfi Zsigmond népjóléti miniszternek.

ás

Budapesten és 42 vidéki városban és községben az MSZDP~ tagtoborzó gyűléseket tartott, amelyeken a szónokok a párt programját ismertették. A gyűlések résztvevői tömegesen léptek be a pártba és a legtöbb helyen megalakították a helyi pártszervezetet.

*

Budapesten a Gólyavárban a nacionalista és klerikális diákszervezetek és a Ludovika Akadémia növendékeinek együttes gyűlése az MSZDP, Károlyi Mihály és a köztársaság ellen tüntetett.

*

Kecskeméten a Földmunkások Szövetségének helyi szervezete e napon tartótig meg a város földmunkásainak első nyilvános gyűlését.

*

1918. december 2. ^

Budapestén a főváros és környéke szocialista tanítóinagy gyűlést tartottak a régi Országházban. Czóbel Benő előadása után a nagygyűlés elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amely az oktatás demokratikus elveken alapuló gyökeres reformját követelte a kormánytól.

*

Kecskeméten az MSZDP helyi szervezete szél«» körű tagtoborzó és pártszervező munkát bontakoztat ki eredményesen a városban es környékén jelenti a Magyar Alföld.

*

Kiskunfélegyházán, Cegléden és tjagykörösön számos tagtoborzó és pártszervező, valamint szakszervezeti gyűlést tartottak a szociáldemokrata párt helyi szervezetei. Ennek eredményeként 'különösen a Kiskunfélegyházi Földmunkások Szövetségének helyi szervezete erősödött meg — írja a Magyar Alföld.

*

Kecskeméten e napon kezdődött meg a tanítás a város iskoláiban, minthogy az országos méretű spanyolnáthajárvány igen sók áldozatot követelt a városban, A helyi újságok jelentései szerint novemberben és decemberben naponta 10-20 megbetegedés és általában 4-5 haláleset történt.

*

1918. december 3.

Budapesten megjelent a szénkormánybiztos rendelete, amely a szén ínség miatt korlátozta a lakások fűtését, a villany- és gázfogyasztást.

4=

, Szakmar község illetékesei íijáke napon: „tisztelettel bejelentjük, hogy Szakmar Pest megyei községben a helyi Nemzeti Tanács megalakult. Szívvel-iélekkel csatlakozik a központi Nemzeti Tanácshoz, és jogaira s kötelezettségeire kér utasítást. Szabadi Ferenc elnök, Derekas Gábor jegyző,”

* • jj

1918. december 4,

Budapesten és az ország nagyobb városaiban az MSZDP nép- gyűléseket tartott, amelyeken a szónokok a polgári demokratikus forradalom addigi vívmányait ismertették, es a párt- és szakszervezeti szervezkedés fontosságáról beszéltek. A gyűlések után a résztvevők tömegesen csatlakoztak a párthoz, illetve új pártszervezetek alakultak.

*

Kecskeméten az e napon megjelent Kecskeméti Napló szerkesztőségi hírben közölte, miszerint „Tóth László, neves Hátai író, a Kecskeméti Lapok munkatársa megvált szerkesztőségétől. A főváros írói körében is jói ismert kecskeméti újságíró kitűnő tollát valószínűleg valamelyik fővárosi lap szerzi meg magának”.

Scultéty János a helyi Nemzeti Tanács elnöke és Kopeczky Győző jegyző, hogy „Jánoshalmán... újból zendülés van kitörőben, órak múlva bekövetkezik, megfelelő katonai osztag azonnali idevezénylését kérjük”.

1918. december 5.

Budapesten Károlyi Mihály magyar miniszterelnök SzlovákÜ- ■ nak a belgrádi fegyverszüneti egyezménnyé! ellentétben álló antant megszállása elleni tiltakozó jegyzéket adott át Vix francia alezredesnek, aki ezt azonnal —- meg e napon — továbbította pártolólag Párizsba.

♦

Kiskunhalason a néptanács elhatározta, hogy Silling Ede pol- gármestert lemondatja az állásáról és a nyugdijáról is. A városi munkástanács Bor Antal elnökkel az élen helyeselte ezt a döntést, de felszólította Hibó Sándort, á szociáldemokrata párt helyi szervezetének elnökét, hogy kíséije figyelemmel a lemondató, küldöttség munkáját, es ha e munka nem lesz elfogadható, akkor a munkástanács „.. .. erélyesebb eszközökkel fogja a polgármestert rászorítani a lemondásra.

" *

Kiskunhalasán ülést tartott a városi munkástanács, amelyen egyebek között megtárgyalta a közellátás és a piac helyzetét.

A vita után úgy döntöttek, hogy a munkástanács felügyelete alá vonja a piacot, és az arra alkalmas tagjai személyesmi ellenőrzik az arakat, s az árdrágítókra , , könyörtelenül lecsapnak,”

*

Ordas község képviselőtestülete e napon rendkívüli közgyűlést tartott Szabó Imre bíró mint elnök vezetésével. Két napirendi pontot tárgyaltak: 1. a földművelésügyi miniszternek a földhöz juttatásról szóló rendelete, 2. a község részére kiutalt cipő és szövet szétosztása.

Az elnöki megnyitó után Póka Imre jegyző mint az első napirendi pont előadója—egyebek között—Kiolvasta a földművé- 4 lésügyi miniszternél „...a hadban állott katonák és rokkantok . földhöz juttatása tárgyában kiadott rendeletét, mejy szerint az összeírás foganatosítasára bizottság választandó. Éspedig fel»-: részben hadiszolgálatban álló olyas földművesekbe akiknek nincsen öt kataszteri holdat meghaladó földbirtoka, felerészben pedig más, helybeli lakosokból. Indítványozza végül, hogy a bizottság tagjainak létszáma 12 legyen. Hosszabb—azezt követő — eszmecsere után az elnök kimondja a kővetkező egyhangú határozatot: A bizottság tagjaiul ifjú Szabó Imre, ifjú Tóth Gabor, Bogárdi János, Nagy Gábor, Egyed Lajos, Arid János, id. •szabó Imre, Nagy Zsigmond, ifjú Ács Sándor, id. Póka lnne Szabó József és Szabó Gábor ordast lakosok.”

Ezt követően a 2. napirendi pont tárgyában szintén Póka Imre jegyző mint előadó „ előterjeszti, hogy a község részére ki- ' utalt 15 pár bakancs és 15 méter szövet megérkezett. Ez#-»- szerinte — csak úgy juthat igazán azok kezébe, afrik tényleg rá vannak szorulva, a hazatért, szegénysorsú katonák közül, ha lehetőleg ingyen osztatík ki. Indítványozza —r ezért —; hogy ennek keresztülvitele céljából gyűjtés volna a községben eszköz- lendő. Tekintettel továbbá arra, hogy az ellátatlanok gabona- készlete sem lévén elegendő, a gabona gyűjtését is meg kell kísérelni. Ezen célból bizalmi férfiak volnának választandók, akik a ; gyűjtést — két-két bizalmi férfi egy bizottságbaneszközölnék.

Az indítványt a jelenlevők elfogadván, az elnök kimondja a * következő egyhangú határozatot: A pénz-, gabona-és élelmiszer- m gyűjtés foganatosítására bizottság választatik 2-2 taggal. Ezen bizottság tagjai Bertók János, Szabó Gábor, id. Poka Imié, Szabó László, Andrási Sámuel, Varga Lájós, Molnár László és Farkas Sándor.”

Dr. Békevárí Sándor

(Folytatjuk)

A TITKÁROK MARADTAK, ti TESTÜKET MÉGÚJULT

Pártértekezlet Kiskunmajsán

(Folytatás az 1, oldalról) gondolkodás nyilvánosság előtti eszmecseréje zajlott, ahol az egykori tanácselnök kerék-perec „ellenségnek” nevezte a Magyar Demokrata Fórumot, ám pár perc múlva egy másik küldött — Csertő István —, miután megindokolta, hogy a súlyos helyzetben miért, maradt mégis parttag, kifejtette, hogy az ő számára a vita értékes, s ily módon a vitázó MDF is az. „Vége nálunk is annak — és ezt már dr. Babi- nyecz Ferenc, a megyei pártbizerttság titkára mondotta felszólalásában, azt követően, hogy alapvetően jónak minősítette a majsai kommunisták tevékenységét—, hogy általában ellenségnek vagy könnyed negligációval nem létezőnek tekintsük azokat a szerveződéseket, amelyek gazdagítani akarják politikai életünk palettáját. Tudjuk — folytatta —, hogy korábbi viszonyunk hangoztatása csak a magunk dolgát nehezítené, feleslégesen. Azt valljuk, hogy kezet nyújtunk mindenkinek, aki a nép boldogulásáért — a most formálódó demokratikus szocializmus kereteit elfogadva — alakítja politikai platformját.” Kiegészíti mindezt Dégen Istvánnak, a Központi Bizottság alosztályvezetőjének hozzászólása. Az alternatív szervezetekről kifejtette: „nem egymás kiszorítására kell tömünk. Az új szerveződések többsége aggódik az ország sorsáért.”

Az értekezlet a küldöttnek nem vá- • lasztott párttagok számára is nyilvános volt, ami azt jelentette, hogy az érdeklődők akár szót is kaphattak, mint például Vörös János fiatal számítógép- programozó (és ő kapta a legnagyobb tapsot). A „közönséges” párttagok, állampolgárok nézőpontjából tekintette át a politikai helyzetet, megállapítva, hogy választott vezetők választásuk után egyáltalán nem kérdezik meg választóik véleményét és hoznak döntést a nevükben. „Mit fogad el vajon még a mi nevünkben á parlament?” — tette föl a kérdést, így folytatva: „sajnos nincs beleszólásunk a dolgok menetébe: ha ez a demokrácia, akkor én ebből nem kérek. Meddig mehet ez így tovább, hogy családok nyomorodnak meg hiteltől roskadva, miközben ép családokra soha akkora szükség nem

volt, mint éppen most?” — kérdezte, utalva arra, hogy bizony egy gyermek vállalása is komoly gond.

A késő délutánig tartó vitában csaknem negyvenen kaptak hosszabb-rövi- debb időre szót, majd az értekezlet egyhangúan elfogadta a helyzetértékelést és a további feladatokra vonatkozó javaslatokat, majd titkos szavazással személyi kérdésekben döntött (megválasztva a tisztségviselőket, a pártbizottság tagjait, a megyei pártértekezlet küldötteit, a fegyelmi bizottságot). A feladatok sorában az a javaslat a legfontosabb, amely a Központi Bizottságot arra kéri föl, követelje meg a kormánytól olyan, hosszú, távú, kiszámítható gazdasági szabályozórendszer kidolgozását, amely nem vagyoncsökkentő, hanem vagyongyarapító. A majsai pártértekezlét javaslata szerint folytatni kell a nyilvánosság új politikáját, mely már eddig is nagy elismerést váltott ki a közvéleményből jrl ehhez persze kisebb községeknek a helyi tömegkommunikációs fórumok megteremtéséhez segítségre is szükségük van.

B. J.

Virágünnep Ke célén

9 A házigazdák és rendezők, a kecellek a dús szárául gerberái- kat tették közszemlére.

• Termelési nagydíjat kapott a Kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Tsz szárazvirág- kompozíciója. (Tóth Sándor felvételei)

9 A virágkötészet mestere díjat a kecskeméti kertészetis diák, Gombás Attila érdemelte ki.

ÉS ÉPÍTÉSZET

D

r. Vámossy Ferenc tanszékvezető docens előadásával folytatódott pénteken az építészek bajai tanácskozása. (A megnyitóról, Somogyi László miniszter előadásáról röviden tudósítottunk szombati számunkban.) Az alkalomhoz illő, Az építészet és a környezet az 1980-as években című előadást szeretnék mielőbb kötetben is tanulmányozni. Délután Ybl-díjas tervezők (a győri dr. Winkler Gábor, a nyíregyházi Bán Ferenc, a pécsi Dévényi Sándor, a miskolci Bodonyi Csaba, a szegedi Palánkai Tibor), a Thoma Emőke—Deli György alkotópáros saját munkásságuk ismertetésével, tapasztalataik összegzésével, javaslatokkal gazdagították „az emberi környezet emlékezetére, az építészetre” vonatkozó hazai ismereteinket. Dr. Meggyesi Tamás tanszékvezető egyetemi docens A magyar kertváros című, elméleti összefogásra vállalkozó tanulmányából kirajzolódtak a sajátos mezővárosi településszerkezet, utcahálózat az eddiginél nagyobb védelmet 'követelő értékei. A házigazda megyéről Borbély Lajos osztályvezető, megyei főépítész, Éber András főiskolai adjunktus (Baja) és Heltai Nándor hírlapíró szólt.

Este baráti találkozó teremtett fórumot országos jellegű tapasztalatcserére.

Szombaton Barna György, a városi tanács elnökhelyettese és Farkas Gábor Ybl-díjas építész a bajai építőtáborok eddigi eredményeit foglalta össze. A résztvevőkben az a vélemény alakult ki, hogy országos példát adott a város építészeti öröksége és a jelen gyakorlat közötti hid előrelátó létesítésével, a hagyományoknál a korábban gondoknál gazdagabb bácskai település. Különösen az elméleti jellegű feltárás és egy-egy . gyakojlati feladat összekapcsolását — mint követendő módszert—emelték ki. Ez az évenként meghirdetett alkotótábor sokat tett azért, hogy Baját nemcsak szakmai körökben, hanem lassanként a szélesebb közvéleményben is a magyar építőművészet egyik kisugárzó gyújtópontjának tekintsék.

AIV. építészeti triennálén részt vevők Vadász György Ybl-díjas, volt városi főépítész kalauzolásával a helyszínen is tanulmányozták a bontakozó városkaput, megnézték az Építészetünk ’87-ben című kiállítást a József Attila Művelődési Központban.

A városi és a megyei tanács, a szakminisztérium, az Építőipari Tudományos Egyesület bajai csoportja, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Bajai Városszépítő és Városépítő Egyesület

Hozzájárulás építészetünk megújhodásához

fogadtatásának Tehetőségei, feltételed. A megjelentek hivatástudatát is erősítő fórumról írta a tanács emlékkönyvébe Somogyi László miniszter: Baja ezzel a rendezvénnyel tevőlegesen is hozzájárul a magyar építészet megújulásához.

H.N.

szabad a gondok miatt elcsüggedni, előbb-utóbb kedvezőbbre fordulnak a korszerű, nemzeti építészet általános elszel. Egyetértettek azzal a kollégájukkal, aki azt tanácsolta: táncolni kell, majd csak megjön a zene, vagyis nem

által körültekintően, szeretettel rendezett összejövetelen az a vélemény alakult ki, hogy jó irányba tart a magyar épité• Részlet a Béke tér és környezetének építészeti megújítására kiírt tervpályázat tanulságait összegező most megjelent kiadvány címlapjáról.