Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30. • PETŐFI NEPE • 3 T| FF •• I • •• Bővüljön a vállalkozói mozgástér (Folytatás az 1. oldalról.) ' sával, a tartósan fizetési zavarokkal küzdő gazdálkodók felszámolásának kezdeményezésével is segítsék elő, hogy a hitelek iránti keresletet ne az indoko­latlan mértékű kamatemelés fékezze. A stabilizációs program végrehajtá­sa érdekében a kormány előkészülete­ket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lé­péseiben összehangolt ár-, költségveté­si, bér- és szociálpolitikai reform indul­hasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. c) A konvertibilis elszámolású külke­reskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A ki­vitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támo­gatásokat gyorsabb ütemben kell leépí­teni. A konvertibilis import szabályozásá­ban lényeges változás történik a beho­zatal liberalizálásának megkezdésével. Ennek eredményeként 1989-ben első­sorban a fejlett technológiát és techni­kát meghonosító gép- és alkatrészim­port növekedhet. Erősödjön az import kínálatbővítő szerepe. A behozatal el­sősorban a liberalizált termékkörben nőhet. A kormány több éves program keretében kívánja kiterjeszteni, majd teljesebbé tenni az import liberalizálá­sát. A rubelelszámolású külkereskede­lemben törekedni kell a fizetőképes ke­reslettel alátámasztott importlehetősé­gek feltárására. A Szabályozást és a külkereskedelem szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a vállalatok is ér­dekeltté váljanak a behozatal bővítésé­ben és az exportlehetőségek ezzel össz­hangban álló kihasználásában. Az idegenforgalomban nemzetközi versenyképességünk fenntartásával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a ven­déglátás színvonalának emelésével kell és lehet a konvertibilis bevételeket nö­velni. A kínálat bővülésének hatására a külföldiektől származó devizabevéte­lek a tartózkodási időt meghaladóan növekedjenek. A lakosság valutaellátá­si rendszerének fenntartása mellett to­vábbi intézkedésekkel kell megalapoz­ni äz idegenforgalmi aktívum növeke­dését; ■ A rubelelszámolású idegenforgalom aktívuma legyen összhangban a fizetési mérleg követelményeivel. d) A termelés szerkezetének változá­sát mindenekelőtt a tartósan gazdasá­gos konvertibilis export erőteljes növe­lése, továbbá a gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és szín­vonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi' követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gé­pek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhely­zetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb ter­melési szerkezet kialakulásának feltéte­leit. A rubelviszonylatú kivitelnek — a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Ezek termelés- és jöve­delemkiesésüket csak a rubelexportra fejlesztett kapacitásaik átalakításával és leépítésével, intenzív szerkezetváltás­sal, új piacok feltárásával tudják rész­ben vagy egészben ellensúlyozni. A jö­vedelmező termékszerkezet kialakítá­sát célzó vállalati programokhoz a bankok közreműködésére,, egyes piaci nehézségek áthidalásához pedig - korlátozott mértékben — esetleg köz­ponti támogatásra is lehet számítani.- Mindezek következtében elsősorban a konvertibilis elszámolású export növe­lésére képes vegyi és könnyűipari, vala­mint egyes, gépipari cikkek termelésé­nek bővülése várható. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunk­túra függvénye. A támogatások csök­kentésének hatása elsősorban a szén- bányászatban, a vaskohászatban és a műtrágyagyártásban jelentkezik a gaz­daságtalanná váló termelés és export mérséklésében. Az energiafelhasználás — átlagos időjárási viszonyokat felté­telezve — az 1988-ra tervezett szint kö­rül alakulhat. Ezen belül maximálisan ki kell használni a rubelelszámolású' importlehetőségeket. Az élelmiszer-gazdaságban számot­tevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igé­nyekhez és a hazai kereslethez. Az ál­lattenyésztésben a gazdaságtalan ter­melés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazda­ságos és alacsony importigényü szántó­földi termelés; a zöldség- és gyümölcs- termelésben fenn kell tartani a kister­melők érdekeltségét. Á konvertibilis export növelése elsősorban a magas fel- dolgozottságú, megfelelő árakon érté­kesíthető élelmiszer-gazdasági termé­kekből kívánatos. Az építőipar új ágazati irányító szer­vezetének alapvető feladata az, hogy a kínálat mind teljesebb körben gazdasá­gosan és jó minőségben elégítse ki a csökkenő, szerkezetében változó keres­letet. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyválla­latokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetén fel kell számolni., e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgálta­tások dinamikus növekedéséből szár­mazó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat és az in­formatikai szolgáltatásokban az adat­állomások száma bővül. A közlekedésben — az áruszállítás­ban és a tömegközlekedésben egyaránt — az összességében romló műszaki fel­tételek mellett is meg kell őrizni a mű­ködőképességet. Az országos úthálózat fejlesztésének csökkenő költségvetési támogatását a lakossági és a vállalati források bevonásával kell pótolni. A közlekedési hálózatok alapvető re­konstrukciós és fejlesztési feladatainak megoldását a közúthálózat fejlesztésé­hez rendelkezésre álló forrásoknak és a vasúthálózati fejlesztések költségvetési támogatásának szükség szerinti átcso­portosítása is segítse elő. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvízel­látás feltételeit. Gyorsul a Bős—Nagy­marosi Vízlépcsőrendszerrel összefüg­gésben kiemelt városok szennyvíztisztí­tóinak építése. Folytatódnak a Balaton vízminőség-védelmével kapcsolatos be­ruházások. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyeződés csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. A technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások szá­monkérése erősítse a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a gazdál­kodási folyamatokban. f) A beruházási politikának a terme­lésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházá­sok részesedése nő. A vállalati beruházások volumené­nek mintegy 8 százalékos bővülése erő­södő szelektivitás mellett valósulhat meg. A fejlesztési tevékenység orientá­lását, differenciálódását szolgálják a gazdálkodás jogi, intézményi és pénz­ügyi feltételeiben bekövetkező változá­sok. Erőteljesen törekedni kell arra, hogy a technológiakorszerűsítésben, a beruházásokbán érdemlegesen növe­kedjék a külföldi tőke részvétele. Ezzel összefüggésben bővülhet a konvertibi­lis gépimport is. A központi beruházások körében a távközlés és a felsőoktatás prioritása mellett a többi 'területen g- a várható feszültségek ellenére is — döntően csak a folyamatban lévő fejlesztések megva­lósítása finanszírozható. g) A közösségi fogyasztás a költség- vetési kiadások szükséges visszafogásá­val összhangban reálértékben csökken. Különösen nagymértékben mérséklő­dik a védelemre, alközponti államigaz­gatásra fordítható pénzeszközök reál­értéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitá­sa gyorsul. A struktúraváltás hatására a munka- nélküliek száma emelkedik. A szak­képzetlen munkaerő munkában mara­dási és elhelyezkedési lehetősége rom­lik, és egyes szakmákban nehezen lesz­nek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül mara­dók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a . munkanélküli-segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy két­szeresére nő a Foglalkoztatási Alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek ak­tívan segítsék a pályaváltásra kénysze­rülő dolgozók elhelyezkedését, folytas­sanak pályakorrekciós tanácsadást és szervezzék az átképzést. A pénzek felhasználását azokra a te­rületekre (Borsod, Komárom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezet­tek. Növekvő pénzügyi eszközök szolgál­ják a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztését, valamint a gazdasági szer­kezet korszerűsítésével koncentráltan érintett térségek problémáinak megol­dását. Jelentősen emelkedik a Terület- fejlesztési és Szervezési Alap költségve­tési támogatása. Kiemelten kell kezelni a vaskohászat és a szénbányászat ter­melési szerkezetének átalakításával já­ró problémák megoldását, meg kell kezdeni az észak-magyarországi régió fejlesztési koncepciójának megvalósí­tását. Fokozottan kell ösztönözni a he­lyi adottságokat jól hasznosító, rugal­mas, piacképes kisvállalkozások létre­hozását. i) A gazdasági szerkezet átalakításá­nak forrásigénye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem nö­velhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4-5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetsza­bályozás megszűnik, a bérek növelésé­ben, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dol­gozók bérelmaradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milli­árd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árará­nyok kialakítását, a költségvetési tá­mogatások mérséklését, a takaréko­sabb felhasználást segítik elő. A jelen­tősebb termék- és szolgáltatáscsopor­tok közül az átlagosnál jobban drágul­nak egyes alapvető élelmiszerek, a ház­tartási energiahordozók, a személy- szállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivó­víz, a csatornaszolgáltatás, a személy- gépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatá­sok drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban ré- szesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjsze­rű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tar­tozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjmini­mumok társadalmi rétegenkénti kü­lönbségei megszűnnek. A családi pót­lék és az ösztöndíjak januártól 300 fo­rinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pót­lékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyers­anyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetősé­gei. A gazdálkodási kötöttségek oldásá­val, a fogyasztásicikk-import részleges liberalizálásával is javítani kell a kíná­latot. A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy — az alacsony jöve­delműek keresletének megfelelő -Jgol- csó cikkek választéka bővüljön. A lakásellátottság javítását 40-50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése, szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehe­tő kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terhe­ket a gyermekszámtól függően diffe­renciált törlesztési támogatás és emel­kedő szociálpolitikai kedvezmény mér­sékli. Nagyobb vállalati támogatás se­gítse a fiatalok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a víz- és csa­tornaszolgáltatásokra vonatkozó áta­lánydíj bevezetése, valamint a felújítá­sok központi támogatásának csökken­tése azt szolgálja, hogy a lakók teher­vállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési terhek is. A szociális és egészségügyi ellátás feltételeit elsősorban a mégkezdett kór- házrekostrukciók folytatásával, vala­mint a műszerállomány korszerűsítésé­vel lehet javítani. Folytatni kell az in­tézményi gazdálkodás és finanszírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek; külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszá­mú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — eddig más célra hasznosí- tott^J helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az in­tézményhálózat bővítését. A Szakkép­zési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A felsőoktatást ki­emelten kell fejleszteni. Ennek érdeké­ben gondoskodni kell a működés szín­vonalának megőrzéséről, és jelentősen növelni kell a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot. Folytatódik a legnagyobb egyetemek rekonstrukciós programja, megkezdődik az ELTE új fizikai tömb­jének építése. * * * A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fo­kozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása magában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirány­zott aktívuma — a behozatal számí­tottnál nagyobb növekedése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgaz­dálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentő­sen meghaladják a teljesítményekkel alátámasztott mértéket. Az új gazdaságirányítási elemek nagymértékben növelik a kormány és a gazdálkodó szervezetek, ezen belül a vezetők (vezetői testületek) és a kollek­tívák, továbbá az érdekképviseleti szer­vek felelősségét is a tervben foglalt gaz­daságpolitikai célok megvalósításában. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kí­séri. Beavatkozni azonban csak a terve­zettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampoliti­ka, a fiskális és a monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. (MTI) FÉL ÉVTIZEDE FOLYIK A VESZÉLYES JÁTSZMA Méregforrás a nemzeti park közepén 9 A felvétel 1983-ban készült. Ekkor találták meg az első földbe rejtett — veszélyes anyaggal teli — hordókat a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Példátlan, súlyos, rendkívüli méretű — ilyen s hasonló jelzőkkel, címolda­lon számoltak be a lapok az Apajpusz- tán történt környezetszennyezésről. Tegnapi számunkban mi is hírt adtunk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodá­si Minisztérium mellbevágó sajtótájé­koztatójáról. Amint ezen elhangzott, 253 veszélyes, hulladékkal teli hordót találtak elásva a Kiskunsági Állami Gazdaság vegyipari és hulladékhaszno­sító ágazatánál, s további csaknem két­ezer hordót keresnek! Igaz ugyan, hogy a Kiskunsági Álla­mi Gazdaság a megyehatár túloldalán található — Pest megyében —-, ám te­rülete szerves része a Duna—Tisza közi Hon\okhátságnak. Apajpuszta alig tíz kilométernyire található Kunszentmik- lóstól. A gazdaság kilencezer hektárja pedig Bács-Kiskun északi határvonala mentén húzódik, s majd egyharmada a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik. Sőt! Az UNESCO Bioszféra Rezervá­tum részeként — nemzetközi kötele­zettségek alapján fokozott védettsé­get élvez. Maga az üzem, ahol 1981 óta foglalkoznak festékoldó szerek s más — ólmot, nehézfémeket tartalmazó — folyékony vegyi anyagok feldolgo­zásával, a védett terület közepén talál­ható. —Fokozott természetvédelem és kör­nyezeti veszélyt rejtő tevékenység ugyan­azon a helyen? Hogyan lehetséges ez? — Bennünket senki sem kérdezett meg az alapításnál. A helyi tanács nem kért természetvédelmi szakhatósági vé­leményt, pedig kötelessége lett volna. Tudtunk és beleegyezésünk nélkül hoz­ták létre a regeneráló üzemet — mond­ja dr. Tóth Károly, a Kiskunsági Nem­zeti Park igazgatója, s egy 1983-as új­ságcikket tesz elém. Ebből kiderül, hogy a konfliktus a gazdaság és a ter­mészetvédők között már fél évtizeddel ezelőtt kirobbant. Iványosi Szabó András Méregteme­tő a nemzeti parkban címmel számolt be arról, hogy az apajpusztai terület egyik félreeső részén, egy elhagyott homok­bányában hevenyészve 250 hordó hul­ladékot földeltek el, s ezt fedezte fel a nemzeti park területfelügyelője. Az év­szám, ne feledjék, 1983!-— A magyar természetvédelem tör­ténetében ez volt az első példa, hogy az UNESCO által védett bioszféra-terüle­ten veszélyes hulladékot helyezett el egy állami üzem, melyben tudomásom szerint negyven-ötven diplomás szak­ember dolgozik. A felháborító eseten akkoriban felhördült az ország—foly­tatja dr. Tóth Károly, aki kérésemre felidézi az öt évvel ezelőtti ügy körül­ményeit: — Markolóvá)1 gödröt ástak a leg­szebb pusztába, az érintetlen ősgyepbe, ide lerakták a hordókat és visszatakar­ták a földet. A kora tavaszi szelek ki­kezdték a takarót, ekkor vette észre természetvédelmi őrünk, Szabó Sán­dor. Szabályos feljelentést tettünk az illetékes környezetvédelmi felügyelő­ségnél. — Milyen eredménnyel? — A milliós pénzbüntetésen túl a gazdaságnak ki kellett cserélnie a szennyezett földet, a hordókat vissza­szállítani a telepre, és a határozat még azt is tartalmazta, hogy amennyiben később vízszennyezést észlelnek, a fel­merülő költségeket vállalniuk kell. Mindenki arra gondolt, hogy egy ilyen botrány után beszüntetik az üzem mű­ködését. — Nem így történt? — A helyi vezetők kapcsolatai erő­sebbnek bizonyultak. Ez volt ugyanis a gazdaság nyereséget hozó ágazata, így komoly érdek fűződött a fennmaradá­sához. — Személyes felelősségre vonás tör- tént-e akkoriban? — Az állami gazdaság igazgatóját, Bartos Sándort áthelyezték a szomszé­dos gazdaság élére. A nemzeti park Ba­ráti Köre kizárta tagjai közül. (Jelen­leg — viszonyaink groteszk fintoraként — épp az egykori igazgató a vezetési válsággal küszködő apaji gazdaság mi­niszteri biztosa. A szerk.) A műszaki igazgató, Halász Dezső a helyén ma­radt. Mennie kellett viszont annak a villanyszerelőnek, Major Jánosnak, — aki a KNP társadalmi természetvé­delmi őreként — vette a bátorságot, és bejelentést tett az elásott hordókról. Fegyelmivel küldték el. Gyorsan elter­jedt a híre, hogy nem szabad beszélni. Szabályosan megfélemlítették a gazda­ság dolgozóit. — Ilyen előzmények után mennyire érte önöket váratlanul a rendkívüli kör­nyezetszennyezés híré? |E- Nem ért váratlanul, mert tudtunk róla. Rendszeresen kaptuk a jelzéseket, de névvel aláirt bejelentést senki sem mert tenni. Legutóbb—egy-két hónap­ja — az igazgató irodájában beszéltem erről Halász Dezsővel, aki legalább hat személy jelenlétében mindent tagadott. — A természetvédelmi hatóság csu­pán a felderítésre több millió forintot fordított. Milyen súlyos kárt okozhat Apajpuszta környékén a szennyezés, melynek méreteit valójában még nem is ismerjük? — A talajfelszín mérgezése minden­képpen kárt okoz a növényzetben, ro­varvilágban, és a táplálékláncon ke­resztül kihat minden élőlényre, egész az emlősökig. A méreg jelenléte a nemzeti park közelében olyan láncreakciót in­díthat el; melynek beláthatatlanok a következményei. Ez igen értékes pusz­tai ősgyep, melyen százötven darabos túzokállomány él. A legszebb túzokpo­puláció kerülhet veszélybe. S akkor az emberről még nem is beszéltem. Ne­künk épp a felszíni szennyezés a veszé­lyesebb, az ivóvízbázis szempontjából viszont a mélybe hatoló. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a nemzeti park területén is méreggel teli hordókat rejt a puszta? — A valószínűsége kicsi, mert az 1983-as ügy elriasztotta az apajiakat, hogy a védett területre hordják a veszé­lyes hulladékot. Erősítjük az őrszolgá­latot, négyzetméterenként átvizsgáljuk az egész védett területet S amint már korábban is tettük, ismételten kérjük az illetékes hatóságoktól, hogy tiltsák meg a nemzeti park közepén a méfegforrást jelentő üzem működését — mondta a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Epilógus helyett: E nyugtalanító ügyben sok a kérdő­jel. Amint a sajtótájékoztatón részt ve­vő újságírók is feszegették: kik s milyen módon tudták hosszú éveken keresztül megakadályozni, hogy e veszélyes üzel­mek felszínre kerüljenek? Honnan vet­ték a bátorságot egyesek, hogy még a rendőrségi nyomozást is hátráltassák? A legnagyobb kérdés ázonban mégis a rejtőzködő hordók sorsa. Hol lehet­nek, s jelentenek-e időzített bombaként veszélyt a környékben lakókra? Az apaji telepről magasba törő feke­te füstoszlop — a szabálytalan nyílttéri égetés jele — annak idején Kunszent- miklósig ellátszott. Vajon a hallgatás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” törvé­nye is túlterjed a Pest megyei község határain? Nincs, mondjuk a Bács- Kiskunban élők között, olyan, aki hal­lott volna beszélni valamit a kétezer hordó sorsáról? Mindez arról a szinte kétségbeesett kérésről jutott eszembe, melyet a hatóság képviselőitől hallot­tunk a sajtótájékoztatón: segítséget, használható információkat kémek. Nehéz elhinni, de tény: egy községnyi ember éveken át szótlanul nézte, ho­gyan sodorják veszélybe a környék élő­világát, a vízkészletet. Az illetékesek hangsúlyozzák: az apajiak ivóvizét nem fenyegeti veszély, csak ia felszínközeli vizek szennyeződ­tek a megtalált hordók miatt. S a még rejtőzködők? Ezek vajon merre-erege­tik mérgüket? Amíg elő nem kerülnek, nem lehetünk nyugodtak. E folyama­tok nem tisztelik a megyehatárokat... Lovas Dániel A POSTABANK LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSAI Takarékszelvény és betétszámlakönyv A Postabank és Takarékpénz­tár Rt. 1989. január 2-ától meg­kezdi lakossági szolgáltatásait. A fél évvel ezelőtt alapított pénz­intézet kezdetben főleg új betéti megtakarításokra ad lehetőséget a lakosságnak. Az egyik ilyen újdonság a be­tétszámlakönyv. Az új betéti ok­mány lehetővé teszi, hogy az or­szág 3200 postahivatalában a betétes részére be- és kifizetés tel­jesíthető. Vagyis bármelyik pos­tahivatalban vagy postabanki fi­ókban nyitották meg a betét­számlakönyvet, a, benne elhelye­zett összeghez az ország vala­mennyi postabanki betétkezelő helyén hozzájuthat a tulajdonos. A Postabank e betétszámla­könyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kamatot fi- zet. ■ 7 Egy másik kedvező takaré­kossági forma a takarékszel­vény, amely magába foglalja az értékpapír és a betéti okmány kedvező tulajdonságait. Tartós megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor a betételhelyező nem kötelezi el magát arra, hogy az általa elhatározott lekötési idő alatt nem nyúl a takarékszel­vényben elhelyezett összeghez. A takarékszelvény meghatáro­zott címletű, 10-20-50 és 100 ezer forint névértékben váltható. Ezekhez öt—á névérték ötödré­szében meghatározott szel­vénylap tartozik. Ezekkel a szel­vényekkel a hosszabb időre le­kötött összeg egy részéhez, vagy a teljes összeghez hozzá lehet jut­ni, a könyvben maradó összeg , azonban az eredeti kamattal gyarapodik. Ez a betéti okmány is bármelyik postahivatalban és postabanki fiókban váltható. A postabanknak alakulása óta hat területi igazgatósága — Sopronban, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Buda­pesten kezdte meg működését. Ezek is, akárcsak a postahivata­lok foglalkoznak betétgyűjtés­sel. r A pénzintézet a Magyar Pos­tával közösen a közeljövőben országunkban elsőként megho­nosítja az aktív memóriakártyát, amelyet a világ számos ország­ban már eredményesen használ­nak. A bankszámla-tulajdono­sok a rendelkezésökre bocsátott kártyával — kísérletként egyelő­re Egerben — utcai automaták­ból készpénzt „hívhatnak le”, il­letve űrietekben, benzinkutak­nál fizethetnek. Amennyiben a lakosság megkedveli ezt a pénz­kímélő eszközt, fokozatosan az ország más városaiban is beve­zethetik. A közeljövőben a Postabank fokozatosan megkezdi a lakos-, sági hitelezést is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom