Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLOI. évi. 310. szám Áf3! 1,80 Ft 1988. december 30., péntek A munkanélküli-segély bevezetéséről határozott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ölesén elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkaterhét. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli-segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvéleménykutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az Í989. január l-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. (Ä kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) TÁMOGASSUK A FIATAL TEHETSÉGEKET! Széleskörű, kedvező visszhang a felhívásra Olvasóink előtt ismeretes: a megyei pártértekezlet felhívással fordult a megyében dolgozó, élő kommunistákhoz, rajtuk keresztül Bács-Kiskun megye társadalmához, hogy csatlakozzanak a fiatal tehetségek támogatását szolgáló egyesület, illetve alapítvány gondolatához és segítsék létrejöttét. Egy olyan egyesület megalakítását tartotta lehetségesnek, amelynek fő célkitűzésé a tehetséggondozás társadalmasításának elősegítése, az ehhez szükséges eszközök, formák, módszerek felkutatása, az ilyen célú közkiadásokkal való gazdálkodás társadalmi ellenőrzése, új és új források felkutatása lehet. A tehetségpártoló egyesület — a fenti célokkal összhangban — létrejötte esetén a legszélesebb értelemben vett összefogást valósíthatja meg, elsősorban a helyi közösségeken belül. Az egyesület hatékony, eredményes működését, a szükséges anyagi feltételek biztosítását egy alapítvány létrehozása nagymértékben elősegítené. A megyei pártértekezlet felhívásához csatlakozva Gubcsi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője a lap nevében 100 000 Ft-tal, a budapesti Teszt Számítástechnikai Kisszövetkezet szintén 100 000 Ft-tal csatlakozott. Kecelröl Pintér József kisiparos 200 000 Ft-ot ajánlott fel a Pintér Művek nevében. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ a többlettevékenységből származó nyereségének 5 százalékát, 50-60 000 Ft-ot, a nyáijasi erdészet pedig 20 000 Ft-ot ajánlott fel az alapítvány gyarapítására. Párttagok egyénileg eddig 25 000 Ft-ot ajánlottak fel. A Magyar Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi irodája az alapítvány részére kedvezményes kamatot biztosít. Az Agrobank kecskeméti irodája szintén felajánlotta e lehetőséget, tetézve azzal, hogy részese kíván lenni az alapítványnak az összeg 10 százalékával. Több intézmény ajánlotta fel, hogy tevékenységével segíti a fiatal tehetségek fejlődését. A TIT kecskeméti planetáriuma vállálja, hogy szakembereivel, eszközeivel járul hozzá fiatal csillagászok tudásának fejlesztéséhez. A Forrás Szerkesztősége az irodalmi tehetségek gondozását, segítését, bemutatkozását fogja biztosítani. Ezúton is megköszönve az eddigi felajánlásokat, tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy az alapítványhoz és az egyesülethez létrejöttéig személyesen és írásban az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának Propaganda és Művelődési Osztályán (6000 Kecskemét, Május 1. tér 5.) vagy telefonon (76/20- 49Ó) lehet csatlakozni. Négy embert mentett ki a tfizből Október 14-én, reggel fél hét körüí haladt el Baján a Kölcsey Ferenc utca 98. III. emelet 12-es számú lakás ajtaja előtt Rácz Gábor, a Ganz Villamos- sági Művek dolgozója, aki a szomszédban lakik. Észrevette, hogy füst szivárog ki, s kopogtatott, zörgetett. Mivél senki sem nyitott ajtót, betört a lakásba. Betegségével mit sem törődve behatolt a sűrű füstgomolyagon keresztül a szobába, ahol az ágyon aléltan feküdt Fekete Gábomé. Mellette a padlón három gyermeke. A gyerekek már hajnalban felébredtek, korábban, mint az anyjuk. Behozták a konyhából a gyufát, s az ágy alatt gyújtogatták. Az ágy alja tüzet fogott, s a lángok átterjedtek a szoba más berendezési tárgyaira is. Ha Rácz Gábor nem érkezik időben, ha nem menti ki a négy embert, s ha nem kezdi meg a tűz oltását, súlyos tragédia következhetett volna be. Önfeláldozó magatartása elismeréséül a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Életmentő Emlékéremmel tüntette ki, amit tegnap vehetett át dr. Gajdócsi Istvántól, a megyei tanács elnökétől. (Tóth Sándor felvétele) Bővüljön a vállalkozói mozgástér A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Az Országgyűlés 1988. november 24 —25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot, az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgyűlés december 20—22-ei ülésszakán -hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszköz- rendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői A magyar gazdaságban—az alapvető célokat tekintve ■— teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. a) Számottevően lassul az adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya— bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számitottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor -rf döntően az export növekedése következtében — 600-700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. b) A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1-1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért —-jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a kívánatosnak: elsősorban az alapanyagipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozóiparé stagnál. c) Az összességében csökkenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán 7- a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben, növekednek. A beruházásokon belül az állatni beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált központi árintézkedések hatására — megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. d) A gazdaságirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiadó-rendszer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Bővültek a tőkeáramlás formái-és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. Az állami költségvetés jövedelemújraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költségvetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évinél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos — tartalék délküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású—többletnyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A bankszféra a vásárlóerő szelektív szűkítésének feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései ellenére??!?' nem tudta a költségvetéstől átvenni. Összességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső egyensúlyi követelmények közötti összhangot még nem sikerült kielégítő mértékben megteremteni. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, de a tartós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozódott, a világgazdasági fejlődés fő Vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhek és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormányprogram számolt. Az 1989.’ évi gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon szűk gazdasági mozgástér mellett úgy kell megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozó- készség és -képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50-100 millió dollárral kisebb passzívum, rubel elszámolásban viszont 100-200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400-500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubel elszámolásban pedig legalább 100-150 millió rubel behozatal többletet kell elérni. A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: Bruttó hazai termék termelése kb. 0 százalék Ipari termelés ' -1-0 százalék Országos építés-szerelés kb. -2 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 0 -1 százalék Bruttó hazai termék belföldi felhasználása Lakosság fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Közösségi fogyasztás Népgazdasági beruházások kb. -1 százalék kb. 0 százalék kb. -1 százalék -8-—7 százalék 1-2 százalék Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi fel- használást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális' feszültségek enyhítésére lehet fordítani. a) A gazdasági szerkezet átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálkodás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka: A vállalkozások élénkülését segíti az értékpapírpiac fejlődése, az üzleti bankok gazdálkodási önállóságának növelése, azok bekapcsolódása a lakossági és a devizapiaci teendők végzésébe. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A tőkeáramlás bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti elő a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését elősegítő átalakulási törvény 1989. évi bevezetése, valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített export- pályázati rendszer működtetésével, központi műszaki-fejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes vállalatok alapításához,^ központi gazdaságfejlesztési programok megvalósitásához járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. A technológiai korszerűsítést a vállalati beruházások erősödő szelektivitás mellett megvalósuló növekedése is támogatja. Egyes, népgazdasági szinten kiemelt fejlesztési célok megvalósítását az állam központi forrásokkal is segíti. Törekedni kell arra, hogy a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi működőtöké részvétele. b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerőszabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérséklése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését piacépítő tevékenységgel, szigorú költségvetési és monetáris gyakorlattal, a rendelkezésre álló árhatósági és intervenciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami készletek mobilizálásával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meggátolni. A kormány az év közben szükségessé váló intézkedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek kevésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot í kell érvényesíteni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatásokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi támogatásokat, beleértve a gazdálkodók differenciálódását gátló támogatások és preferenciák megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesítését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehajtását. A költségvetés szükséges bevételei érdekében átmenetileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A monetáris irányítás a külső és belső pénzügyi egyensúlyi követelmények folyamatos összehangolását a lakossági és vállalati megtakarítások ösztönzésével, szelektív hitelezéssel, a hatékony területekre történő tőkeáramlás fel- gyorsításával, a pénzmennyiség szabályozásával segíti elő. Ennek érdekében aktív kamat- és árfolyampolitikát szükséges folytatni. A jegybank irányítási eszközrendszerében növekszik a nyíltpiaci műveletek szerepe, korszerűsíteni kell a refinanszírozást és a tartalék-előírásokat. A kereskedelmi bankok szigorú hitelbírálattal, a befagyott hitelek mobilizálá(Folytatás a 3. oldalon.) Rakowski áldozatvállalásra szólította fel honfitársait pARSÓ I Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök szerdán este : honfitársait, hogy személyes áldozatvállalással segítsék a kormányt az infláció megfékezésében. Sürgette őket, hogy fogak vissza igényeiket és fogyasztásukat, és az áruhiány közepette ne halmozzanak fel készleteket A kormány reméli, hogy jövőre sikerül az inflációt százalékos szintre szorítania, közölte Rakowski esti televíziós beszédében. Ezen belül 15 százalékos volna az élelmiszerárak emelkedése, és nagyobb arányú az energiaáraké. Hivatalosan nyilvánosságra hozott becslések szerint viszont jövőre 50 százalékos infláció várható. Az idei inflációt hivatalosan 60 százalékra becsülik, de a Reuter brit hírügynökség szerint hivatalos személyek magánbeszélgetésekben 100 százalékra teszik. Az infláció elleni küzdelem mellett Rakowski nyomatékkai szólt a takarékosságról. Leszögezte, hogy az energiapazarló állami vagy magánvállalatokat szigorúan be fogják zárni. Sürgette az állami költségvetés kiadásainak visszafogását is. A gazdasági verseny — amely a reform egyik pillére — oda fog Vezetni, hogy több lesz a gazdag ember, de sokaknak romlani fog a helyzetük. A kormány ennek tudatában van, mondta Rakowski és azt ígérte, hogy fontos kérdésnek tekintik majd a gyengébbekről való gondoskodást. WH Üzletház a megyeszékhely kapujában Márciusban már a felvételünkön látható épületben vásárolhatnak a Budapest felöl Kecskemétre érkező utasok, a BP-benzinkútnál parkoló autótulajdonosok, s a Széchenyiváros közeli házaiban lakók ezrei. Az 576 négyzetméter alapterületű létesítményben lesz húsbolt, csemege ABC, drinkbár, magán divatáruüzlet, cukrászda, s ki tudja még mi, attól függően, hogy a négyzetméterenként 40 ezer forintért eladó helyiségeket ki vásárolja meg. Az átriumos kialakítású üzletházat az ÉGSZÖV építi 23 millió forintért, a városi tanács megrendelésére, Uniport könnyűszerkezetes technológiával. Az udvar közepén csobogó lesz majd, az épület mellett pedig parkoló.
