Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. december 23. • PETŐFI NÉPE • 5 Miért lesz kevesebb a nyereség a Kiskunfélegyházi Leninben? Ez az esztendő mindenképpen nehéz volt, elég ha csak az új adó- és az új szabályozórendszer bevezetésére, vala­mint a számviteli változásokra uta­lunk. Mégsem ez okozta a legtöbb gon­dot, fejtörést, a Kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezetben, hanem az értékesítés, a beruházások befejezése, az állatállomány növelése, s természe­tesen a nem gazdaságos termelés meg­szüntetése. A közös gazdaság vezetői úgy látják, hogy a jövőben akkor cse­lekszenek helyesen, ha a gazdálkodás belső viszonyaira fordítják a figyelmet, amely összefügg a gazdaságpolitikai célok, s a kibontakozási program meg­valósításával. Mindezekről a közel­múltban tárgyalt a termelőszövetkezet pártbizottsága. , Beruházásra csaknem nyolcvanmillió Ebben az évben.a legnagyobb beru­házás az aszeptikus gyümölcsvelő­üzem építése volt. Ennek a próbaüze­me e hónap végéig megtörténik, s azért ilyen későn, mert a hazai gépsor és az üzemeléshez szükséges felszerelések be­szerzése nehézségekbe ütközött. A ké­sői üzembe helyezés íruktt elmarad a tervezett eredmény, illetve árbevétel. Bugacon a csárda mellett befejező­dik a lóistálló építése, s ezzel jelentős idegenforgalmi beruházással gazdago­dik a szövetkezet. Elkészülnek a köz­ponti majorban lévő szolgálati laká­sok, a takarmánykeverő üzem rekonst­rukciója, s tovább folytatódik a lakatosüzem építése. Túlvannak már a virágkertészet felújításán, ahol jelentős javulás tapasztalható. A géppark elöregedőben van, csu­pán a szintentartást tudják biztosítani. Ebben az évben már megvásárolták a második borsókombájnt is, így a borsó betakarítását teljesen gépesítették. Nagy gondokat okoz, hogy a korábbi gépek alkatrészei és a berendezések ja­vítóanyagai nehezen szerezhetők be, s azok minősége sem elégíti ki a követel­ményeket. ■■■■■■■■■■MH Nem növekedett A termelőszövetkezetnek egyik fő célja volt, hogy a teljes foglalkoztatás mellett évről évre növekedjék az ered­mény. Ezért az ágazatokkal szemben olyan igényt támasztottak, hogy keve­sebb létszámmal valósítsák meg felada­taikat. A szövetkezet állományi létszá­ma idén. hússzal csökkent. A gazdaság 8731 hektáros összterü­letéből több mint 1500 hektáron ter­meltek búzát, amely az idén jól fizetett. A tervezett 4,5 tonnával szemben 5,2 tonna termett hektáronként. Sajnos nem ilyen jól sikerült a kukorica, a zöldborsó, a dohány, de még a lucerna sem, amelyeknek hozamai alatta Ma­radtak a tervezettnek. Az állattenyész­tés ennél eredményesebb volt. Növeke­dett a szarvasmarha-állomány, ezen belül a tejhasznú tehenek száma. A tej­termelés megközelítően 100 hektoliter­rel emelkedett, a libatörzsállomány 4 ezerrel volt több az elképzeltnél. Igaz, kevesebb baromfit és baromfihúst, sőt a háztáji és kisegítő gazdaságokból is kevesebb árut értékesítettek. Ennek el­lenére mégis jelentősen, 1 milliárdra nőtt az árbevétel, 2 millióval a bruttó jövedelem, ám a mérleg szerinti várha­tó nyereség 2,5 millióval lesz kevesebb a tervezettnél, de így is meghaladja a 42 milliót. A piacra kell gondolni A jövő évi termelési szerkezetben az igényeknek megfelelően, összefüggés­ben a piaci helyzettel, kisebb módosí­tást hajtanak végre. A búza vetésterüle­tét a kukorica rovására növelik, a rossz piaci helyzet miatt nem kívánnak do­hánytermesztéssel foglalkozni. Tovább növelik a liba törzsállományát, amely már így is 17 ezer darab, sőt egy új libakeltető megépítésére is sort keríte­nek. A törzsállomány és a keltető ezt követően mintegy 300 ezer naposliba kibocsátását teszi lehetővé. Jövőre a most próbaüzemben dolgo­zó aszeptikus gyümölcsvonal teljes ter­melésével számolnak. Január elsejétől beszüntetik a nem jövedelmező húzó­zárüzemet, ám az ott dolgozók a gyü­mölcsvelőüzemben és más ágazatok­ban helyezkedhetnek el. A Kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet gazdálkodásában legin­kább azt szeretnék erősíteni — ebben a pártbizottság és az alapszervezetek is segítséget kívánnak nyújtani —, hogy az ágazatokat és a főágazatokat önál­lóbbá, felelősebben gazdálkodóvá te­gyék. | Kivonulni a termelésből? A közös gazdaság pártbizottsága és alapszervezetei folyamatosan foglal­koznak a gazdaságpolitikai célkitűzé­sek teljesítésével. Rendszeresen részt vesznek a célok meghatározásában és különböző vitafórumokon segítik azok elfogadását. A kommunisták nem kí­vánnak és nem tudnak kivonulni a gaz­daságból, ugyanis e céloknak nemcsak meghatározói, hanem egyben végrehaj­tói is. A pártbizottságnak és az alap­szervezeteknek, valamint a gazdaság vezetőinek céljai a gazdálkodás ered­ményességét illetően megegyeznek. Ezért a végrehajtás is az egységes szem­lélet alapján valósítható meg. Gémes Gábor Megjött qbsit Barátnőm egy kisváros viszony­lag nagy gyárában dolgozik irodai munkán. Ebben az évben betöltötte az ötvenötödiket. Úgy beszélte meg a főnökével, liogy december 31-ével nyugdíjba megy. Amikor — még a nyáron — elő­ször mesélt róla, csupa öröm volt. Tervei voltak. Száz terve volt. Meg arra készült, hogy végre vesz egy kutyát magának. Egyedül él, amíg dolgozott, nem mert erre vállalkoz­ni, de minden vágya egy aranyszőrű spániel. A vállalatnál tartóztatták volna, hogy maradjon még néhány évet, de ő elszánt volt. Evek óta az a vágya, hogy még frissen, egészsége­sen nyugdíjba menjen. A napokban találkoztunk. Levert volt. Szomorú. — Mi a baj? — kérdeztem. A vállát vonogatta: — Tulajdonképpen semmi. — De látom, hogy .van valami. — Hát a nyugdíj ... — De, hát te akartad annyira! — Igen, de... — Félsz az inflációtól? 'M- Attól is — és elém tett egy papírt. A vállalat értesítése volt rajta, hogy mivel ekkor és ekkor nyugállományba vonul, menjen el vagy tíz helyre, és írassa alá, hogy nincs nála semmilyen vállalati akármi. Munkaruha, írógép, szerszám, könyv a kölcsönkönyvtár- ból, és a többi. — Hát ezt érdemiem —9 mondta csaknem sírva —, hogy húsz év után azt hiszik, elviszek innen vala­mit? De Éva, ez csak egy formula, szabvány... — Persze. Persze, én is tudom. Én is adtam már más kezébe, én is írtam már alá, de akkor soha nem gondoltam, hogy mit érez az, aki obsitot kap. Hát most érzem. Próbáltam jobb kedvre deríteni, elterelni a figyelmét: ,, — És a kutya? Meglesz a kutya? Felderült az arca: — A kisunokámmal együtt már ismerjük is az anyakutyát. Majd, ha tavasszal lesznek kiskölykei, akkor együtt választunk belőlük. Felém fordult, most már mosoly­gott: — Hülyeség az az obsit, majd­csak elfelejtem... (sm) ÁLLATORVOSI ÜGYELET Az ügyelet szombat reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig ' tart. AZ ÁLLATKÓRHÁ­ZAK MUNKÁJA FOLYA­MATOS. A BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, Novem­ber 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A T.: 12- 851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr.' Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos É. (Kalo­csa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalk- szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós 310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Üjsolt, Dúnaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetét- len,' Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Dunapataj, Or­das, Géderlak, Úszód, Dunaszentbene- dek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Őregcsertő, Ho­mokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11), Miske, Drág- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Sza­badság u. 35. T.: 20) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskeméti, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér-10. T.: 29-725), Jakab- szállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás,'Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tisza- kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Sza­káll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Tú­rái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép.’T.: 51-618), Szabadszállás, Fülöp- szállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kis­kunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Ár­pád u. 28.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31- 828), Jászszenüászló, Szánk: dr. Miha­la F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunha­las, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldi­zsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. Í/C T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér, 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kos­suth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Pe­tőfi u. 48.) i ) VIDEÓK A RÁKÓCZISTRASSZÉRÓL Hogyan költsük el a valutánkat itthon? Találkoztam boldog kereskedőkkel is. Tele az üzlet vevőkkel, bőven van áru a polcokon, így azután szépen szaporodik a kasszában a márka, a schilling és a dollár. Nem, ezúttal nem Bécsben jártam a Mariahilferstrassén. Csak itt Kecskeméten, a Rákóczi- strasszén, meg a sétálóutcában. A va­lutáért árusító boltokban, melyekből immár három is működik Kecskemé­ten. * * * A legfiatalabb közülük a Dukát a technika háza oldalában. Gazdája a Konzum Kereskedelmi Vállalat, az árut pedig egy budapesti székhelyű cég biz­tosítja. Á választék sokszínű a kozme­tikumoktól a színes televízióig, videóig, fagyasztószekrényig. Amint dr. Péterváriné Kelemen Ildi­kó üzletvezetőtől megtudtam, céljuk, hogy minél több olyan cikket kínálja­nak, amiért ma még Bécsbe kénytele­nek utazni a magyarok. vjEj Miben tudnak versenyezni az oszt­rák kereskedőkkel? Pfj|- Részben az árainkkal, de főként a minőséggel, megbízhatósággal. A mi készülékeinket nem kell áthangoltatni, s mindegyikre garanciát is adunk. A választék, s a karácsony előtti for­galom egyértelműen azt mutatja, hogy a Dukát a hazai vásárlókra épít. Szá­mításukat igazolni látszik, hogy már nyitás előtt gyülekeznek az utcán a ve­vők. * * * A Kéttemplom közi Intertourist üz­let annak idején főként a nyugati turis­ták kiszolgálásával foglalkozott a vá­rosközpontban. Az utóbbi időben itt is többségbe kerültek a hazai vásárlók. Mit vesznek ilyenkor, ünnepek ide­jén az emberek?— kérdezem Gyöngyösi Pap Ilona üzletvezetőt. — Nagyon sok kazettát adunk el. Az illatszerek közül az olcsóbb dezodoro­kat, parfümöket keresik és a játékot: legót, Barbie babát. A farmeráru, a dzseki is kelendő és veszik a divatos pulóvereket is. HE— Mennyiben jelentenek konkurenci­át önöknek az újabb valutásüzletek? BSA forgalmon egyelőre nem érző­dik. Láthatja, most is tele a bolt. De versenyézni kívánunk a választékkal, az udvarias kiszolgálással és az áraink­kal is. Az elmúlt hetekben húsz-negy­ven százalékos árengedménnyel adtuk a műszaki cikkeket — videokazettát, rádiós magnót. Sokat el is vittek. — Milyen pénznemben fizetnek a vá­sárlók? " A legtöbben a bécsi útról megma­radt schillinggel, de hozzák a dán koro­att mégsem vehe­tik meg itthon ezeket. Ha vi­szont kiutaznak Bécsbe, szabad a vásár. Miért kényszerítik jog­szabályok az ál­lampolgárt erre, amikor a vásárlá­sait sokkal ké­nyelmesebben el­intézhetné hely­ben, s a valuta sem kerülne ki az országból? nát, a japán yent, a kuwaiti dinárt is. Nem is gondolná az ember, milyen sok­féle valuta van az állampolgároknál. * * * Alig több mint egy hónapja nyitott a legkisebb valutás üzlet, a Rákóczi úti Konswntourist-bo\X. Maga az üzlet ki­csi ugyan, de árukészlete bőséges és az ellátás is folyamatos. Gyapjas Jánosné üzletvezető szerint a műszaki cikkben ők a legolcsóbbak Kecskeméten. — A nyitás utáni első napokban szinte mással sem foglalkoztunk, mint felvilágosítást adtunk az érdeklődők­nek. Bejönnek az emberek, meglátják az árainkat, és szeretnék a valutakere­tüket itt elkölteni. De nem lehet, mert a rendelkezések tiltják. Ha itt nem tu­dom megvenni, akkor megyek Bécsbe — mondják sokan. Hát van ennek ér­telme? Hasonló véleményen van Hevesi Ist­ván, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz főágazatvezetője is. A boltot a szövet­kezet üzemelteti, s itt található az üzle­tet kiszolgáló árulerakat is, — A vevők visszajelzése alapján azt tudom mondani: az emberek értetlenül állnak az előtt, hogy elfogadható áron kínálunk műszaki és másféle cikkeket, de az érvényben lévő jogszabályok mi­Ime, egy újabb terület, ahol az élet szemmel lát­hatóan túllépett a régi sémákon. Még akkor is, ha jánüártól könnyí­tések lépnek élet­be a devizaszabá­lyok területén. Kétszeresére, négyezer forintra emelkedik az en­gedély nélkül ott­hon tartható konvertibilis va­luta összege. Ter­mészetesen janu­ártól ugyanennyi­ért vásárolhatnak minden külön en­gedély nélkül a valutás üzletekben is az állampolgárok. Egy évi lekötés után aiBC-számlákon lévő pénz is elkölthető lesz itthon. Szép az a kormányzati törekvés is, hogy alapvetően a forintért árusító bol­tok kínálatát bővítsék olyan cikkekkel, melyeket eddig csak külföldön vásárol­hattak meg a magyarok. Hiszen nem lehet mindenkinek valutája. Ha mindenkinek nincs is — a bol­tokban szerzett tapasztalataim szerint, melyet a kereskedők sorra megerősítet­tek =nagyon sok embernek van. S míg a forintért árusító üzletek forgalma mindenfelé csökkent az idén, a „dollár- boltoké” nőtt, vagy a múlt évi szinten maradt. Ezek olyan tények, melyek előtt senki sem hunyhat szemet. Minőségi termékek, folyamatos áru­utánpótlás, udvarias kiszolgálás @ csupa olyan előny, melyekkel a „forin­tos” kereskedelem egyelőre nehezen tud versenyre kelni. Úgy tűnik, ideje megbarátkozni a gondolattal: egyre több lesz az olyan üzlet, melynek kira­katában a szokottnál kisebb számok olvashatók az árcédulákon. Csak épp ezeket az összegeket nem forintban kell leszurkolni, hanem dollárban... Lovas Dániel OPEL-ALKATRÉSZT GYÁRTANAK Fordulat Magyät munkások a szovjet tanulnak Ausztriában banyaiparban A szombathelyi Villamossági és Vasipari Szövetkezet 25 dolgozója az ausztriai Grosspetersdorfban, a Pacard Electric vállalatnál egyhetes tanfo­lyamon vesz részt, ahol az Opel Vectra személygépkocsi kábelkötegeinek szerelését tanulják. A tanfolyam után Szombathelyen is megkezdik az Opel-gyár legújabb típusú autójának kábelszerelését. Ez év végéig kell a szalag termelését száz százalékra felfuttatni, ami műszakonként 130 hibátlan kábelköteg elkészí­tését jelenti. A szövetkezet tervei alapján a jövő év elejétől újabb műszakok beindítását tervezik, amellyel további ötven nő részére teremtenek munka- lehetőséget. Az új munkások betanítását továbbra is a Pacard Electric gyárában oldják meg. (MTI-fotó) Határozott fordulat követke­zett be a szovjet bányaipar mun­kájában. A tervidőszak elején (1986—1990) még a népgazdaság lemaradó ágazatai közé tarto­zott. Statisztikai adatok szerint viszont 1988 első félévében ter­ven felül 14,5 millió tonna fűtő­anyagot hozott felszínre, ezen belül 5,5 millió tonna a kokszol­ható szén. Összességében fél év alatt 393 millió tonna szenet adott, és túlteljesítette a munka termelékenységére kiszabott fel­adatokat is. Az ágazat vezetői ezeket a si­kereket elsősorban azzal magya­rázzák, hogy megkezdődött az átállás az adminisztratív irányí­tásról az új gazdálkodási mód­szerekre. A múlt év óta a bánya­ipar új gazdálkodási feltételek között dolgozik. Jobban ösztön­zik anyagilag a szállítási szerző­dések betartását, a jobb minősé­get. Jelentősen bővült a területi bányaipari egyesülések gazdasági önállósága. Viszont az indokolatlanul ala­csony nagykereskedelmi árak változatlanul komoly akadályt jelentenek abban, hogy minden bányavállalat áttérjen a teljes gazdasági önelszámolásra és ön­finanszírozásra. így aztán az ágazat „tervezett veszteséggel” dolgozik. (APN—MTI-Press) g*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom