Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-22 / 304. szám

FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

(Folytatás az 1. oldalról) töltötte „a diktatórikus szocializmus” intézményévé vált. Ezért azt javasolta, hogy a munkásőrség kiadásaira fordítandó 1 milliárd 43 millió forintot adják át a Belügyminisztérium közbiztonsági intézményeinek, a bíróságoknak, az ügyészségeknek. Indítványozta továbbá az állami vagyon egy részének, benne a kiskereskedelemnek az értékesítését is, azzal, hogy az így felszabaduló eszközöket célszerű lenne egy vagyonkezelő «szervezet rendelkezésére bocsátani.

Végezetül — a költségvetés jóváhagyásának feltételeként — egy konszolidációs csomagterv kidolgozását javasolta. Ez a többi között intézkedne egy ad hoc bizottság felállításáról, amelynek feladata lenne az állami költségvetési támogatások leépítésének szorgalmazása, ellenőrzése. A konszolidációs csomagterv tartalmazná az Állami Számvevőszék felállítását is, amely az állami tulajdon kezelésbe adására jogosult legfelsőbb állami szervezet lenne. Indítványozta azt is, hogy a kormány a jövő év vége felé terjesszen elő négy átfogó törvénykoncepciót a társadalombiztosításról, a szociálpolitikáról, a költségvetés reformjáról, illetve a nép- gazdasági tervezésről.

Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) szerint a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetek közül egyik sem biztosítja a szerkezetátalakítás meggyorsításához szükséges feltételeket, s így veszélybe kerülhet a kibontakozási program végrehajtása. Ezért azt javasolta: a képviselők egyik változatot se fogadják el, hanem a kormány dolgozzon ki újabb költségvetési tervet.

Villányi Miklós pénzügyminisztert arra kérte, adjon tájékoztatást a 10 milliárd forintos költségvetési tartalék sorsáról. Meglepetéssel hallotta ugyanis a képviselő a televízió Hirháttér című műsorában Békési László pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatását, hogy a tartalékból már 6-7 milliárd forintot felhasználtak, holott a törvény idevonatkozó rendelkezése szerint a 10 milliárd forintos költségvetési tartalék fel- használásáról döntést kizárólag az Országgyűlés hozhat.

Kállai Ferenc (országos Lista) érzelmi indíttatású felszólalásában felhívta a figyelmet arra: társadalmunk morális állapota sok kívánnivalót hagy maga után, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy újabban a megfontoltságot nélkülöző, beolvasó hangnem vált elter- jedtté. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormánynak sürgős, gyakorlati teendőiről is tájékoztatnia kellene a közvéleményt, mert fontos lenne, hogy a hitüket vesztett, pesz- szimizmusra nevelt emberek a bajok orvoslásának módjáról is halljanak, ne csak az unos-untalan ismételt gondokról.

Moravszki György (Szabolcs-Szat- már m., 5. vk.), aki az ebédszünet után. elsőként kapott szót, csak többszöri halasztás után kezdte beszédét, mivel a kormány tagjai nem érkeztek vissza időben az ülésterembe, elgondolkodtatónak ítélte, hogy a nagymértékű elvonás sem elegendő a költségvetés pozíciójának értékelhető javulásához. Véleménye szerint a pénzelvonások további növelése felborítja a termelés és a gazdálkodás egyensúlyát, így a vállalati érdekeltség megszűnik, vagyis nem lesz mit elvonni.

Kovács László (Pest megye, 20. vk.) a szabályozás stabilitása érdekében indítványozta, hogy a minisztertanácsi rendelet helyett törvény határozza meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt számára kiszabott adó mértékét.

Felszólalásában javasolta, hogy a májusi nyugdíjkompenzációkor éljenek a differenciálás lehetőségével. A 4000 forint alatti nyugdíjaknál 200, a 4000-6000 forint közöttieknél ISO, illetve a 6000 forint felettieknél pedig 100 forintos emelést hajtsanak végre.

Mayer Bertalan (Vas mt, 5. vk.) szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a termelőszférát, mint mondotta: a szólamok újak, a helyzet a régi. Javasolta, hogy a nem kellően kihasznált továbbképzés- és üdülési bázisokat adják át az oktatásnak új iskolák építése helyett.

Ezt követően Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter kért szót, elsősorban azért, hogy reflektáljon a külföldi működő tőkével kapcsolatos képviselői hozzászólásokra. Mint mondotta: elhangzottak a ' vitában olyan megjegyzések, hogy a külföldi működő tőke az ország állapotát látva, hátat fordít és menekül vagy a bürokráciát látva be se lép. A miniszter — személyes szakmai tapasztalataira hivatkozva — hangsúlyozta, hogy ez nem így van. Mint mondotta, a külföldiek valóban észreveszik a bürokratikus ügyintézést, a hiányos infrastruktúrát,' az elavult gépeket, gyárakat, a magas kamatot, s az inflációt, egyszóval a magyar valóságot.* De a külföldi konstatálja azt is, hogy a szocialista országok között példa nélküli társasági törvényt alkotott a parlament, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy valódi vállalkozásokba fogjon Magyarországon. Nyilvánvaló lehet a külföldiek számára az is, hogy a kormány szándéka tisztességes, s a külföldi, 'aki itt fekteti be tőkéjét, a nyereségét szabadon kiviheti az országból, s nem éri károsodás. Sok lehetőséget kínál a tőkebefektetésre a magyar gazdaság, s kellő garancia lehet a haszon megtermelésére a magyar szakemberek hozzáértése, a nagy hagyományú szakmai kultúrák megléte, a tenniakarási szándék erősödése.

Brezniczky József (Baranya m.‘ 8. vk.) rámutatott: az oktató-nevelő munka fejlesztésének egyik legfontosabb láncszeme, hogy a tanárok az iskolában juthassanak megfelelő keresethez. Nem lehet tovább elodázni a pedagógusbérek rendezését. Kijelentette, hogy a költségvetési reformról* készült elő- teijesztés oktatásra vonatkozó tervezetével egyetért.

Balogh András (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 22. vk.) — soron kívül szót kérve — a munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. Először is megjegyezte, hogy a munkásőrség nem a. , párt fegyveres testületé. A munkásőrség önkéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését — hangoztatta. A képviselő utalt arra, hogy ez a testület munkaidőn kívül, ingyenesen lát el karhatalmi feladatokat, segíti a rendőrséget funkciói ellátásában, valamint részt vesz árvizek és más katasztrófák esetén az anyagi javak mentésében.

Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk.) költségvetési tervezet negyedik változatát támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaság- politikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vállalatok. A problémát főként arra vezette vissza, hogy míg a modem nyugati termelővállalatok esetében a tőketulajdonos, a vállalatvezetés — a. management —, illetve a foglalkoztatottak érdekeinek egyensúlya biztosítja a vállalat gazdaságos működését, addig a magyar gazdasági életben ez az automatizmus nem működik, hiszen hiányzik a tulajdonos.

Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) a Budapesti Elektromos Művek vezér- igazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyár gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Súlyos gazdaságpolitikai hiba volt az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egységeknél. Nehezményezte a társadalombiztosítási kiadások helytelen megtervezését is. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság égető problémája, az inflációs nyomás felerősödésének veszélye változatlanul fennmaradt.

Fodor Pál (Csongrád m., 5. vk)) annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetéstervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Ilyen rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Ezért javasolta, hogy már a következő évben szülessen meg a költségvetési reform, „s á költségvetés elfogadása soronként történjen, mert akkor lehet igazából dönteni”.

Dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára elmondta: a Király Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reformbizottság elé. Ezt mind a 19 jelenlévő bizottsági tag elfogadta.

Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reformcsomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértő- leg továbbítsák a reformbizottsághoz.

A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZA

A negyedik változat

összhangban van a költségvetési reformprogrammal

A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sót. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Országgyűlés.

A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat. A jövő esztendő első félévéig, vagyis a második ütemben már hozzálátnak a felesleges előírások jelentős mértékű csökkentéséhez, s az év végéig befejezik ett a kiterjedt munkát.

Villányi Miklós kijelentette, hogy számos olyan képviselői javaslat hangzott el — például a szellemi erőforrások ésszerűbb kihasználása, a lakás- gazdálkodás, lakásfelújítás, -tatarozás jelenlegi rendszerének átalakítása, az idegenforgalomban levő lehetőségek jobb kihasználása —, amelyekkel a kormányzat egyetért, s mindent megtesz megvalósításukért)

Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a feleslegessé vált vagyont értékesítsék. Ezzel kap-, csolatban elmondotta, hogy már a jövő

évi költségvetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Árrá is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyitottak a tulajdonukban lévő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót.

Képviselői észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről.

A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügyminiszter art"a hívta fel a figyelmet, hogy az. önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a' nagyobb jövedelemtermeléshez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre évközben beszámol a tervezett támogatáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, közpon-» ti államigazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére

jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetéről.

Villányi Miklós a vita főbb témaköreit érintve hangsúlyozta, hogy Magyarországon a mezőgazdaságpolitika protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrár- területeken is jelentős változások mentek végbe, az agrárgazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új agrárpolitika kidolgozását igényli.

A vitában elhangzott megjegyzésekre reflektálva kiemelte: jövőre 9 milliárd forinttal csökken az agrárszektort érintő támogatások összege. Ennek azonban . túlnyomó többségét az áremelések kiegyenlítik, így az agrárgazdaság vállalatainak jövedelme nem mérséklődik. Kritika érte a mezőgazdasági szövetkezetek, állami, gazdaságok folyó finanszírozásával kapcsolatos idei gyakorlatot. Ennek kapcsán a

miniszter úgy vélekedett, hogy az ágazati vezetés és a bankok közötti megállapodások ezen a helyzeten lényegesen javíthatnak.

A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad

1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt.

A vállalatok jövedelmi helyzetére egyébként idén az jellemző — folytatta ;—, hogy a nyereség csökkenésénél jóval nagyobb az adók csökkenése. Jelentős a differenciálódás. Az iparban például a vizsgált 951 vállalat közül a rendelkezésre álló forrás 489-nél emelkedik; ezen belül 304 vállalatnál 50 százaléknál nagyobb mértékben, míg 462 vállalatnál csökken, ezen belül 255-nél 50 százaléknál jobban.

Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakás- politikából — ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamatpolitikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban.

Többen bírálták a Pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. A jogos észrevételeket elfogadva, Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan megfogalmazták, hogy a lakosságot tovább terhelni már nem lehet, a vállalati elvonásokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell,a költségvetési támogatásokat. Erre az illuzórikus nézetre reagálva Villányi Miklós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intézkedés, amely túlnyomó részben ne jelentene lakossági terheket.

Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra.

A vitában felmerült egy konszolidációs csomagterv kimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű

lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokqrba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal.

* Számos bírálat érte a kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáét is — mondta a miniszter. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a konvertibilis, illetve a nem konvertibilis valuta egyidejű használata a nemzeti valuta kiszorulásához vezet. E probléma megoldásának legjobb módja a forint konvertibilitásának mihamarabbi megteremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselők támogatását. így például javasolta: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tervezett 500 millió forintos támogatáscsökkentését úgy hajtsák végre, hogy ezzel az összeggel az Országos Tudományos Kutatási Alaphoz járuljanak hozzá, csökkentve annak költségvetési támogatását. Tolmácsolta a szakszervezetek azon kérését is, hogy az őket érintő 100 millió forintos támogatáscsökkentés belső elosztásáról saját maguk határozhassanak. A napidíjakkal kapcsolatos képviselői felvetésre a pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány január végéig nyilvánosságra hozza a szükségesnek tartott intézkedéseket.

A költségvetési tartalék felhasználását firtató képviselői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfordítási tételeket, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváhagyott módon került sor, részben pedig ez alkalommal kérte a szükséges felhatalmazást.

Villányi Miklós végezetül elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottságnak a parlament elé terjesztett négyes számú tervezete összhangban van a kormány költségvetési reformprogramjával, figyelembe veszi a 20 milliárd forintos költségvetési hiányt, a javaslatban szereplő támogatási csökkentések a jövő évi gazdaság- és pénzügypolitikai törekvéseket dem keresztezik, ezért a kormány nevében elfogadásra ajánlotta/

Szavazás a törvényjavaslatról, a módosító

és kiegészítő indítványokról

Ezt követően Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett, úgynevezett támogatási csomagtervet. Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítványok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ugyancsak méltányolt^ a bizottság, hogy a javaslattevők figyelembe vették a rendelkezésre álló idő hiányát, ezért ők is a négyes számú változatot találták elfogadhatónak. Fönntartották viszont igényüket, hogy a bizottság és a kormány vizsgálja meg javaslatukat a következő évben.

Puskás Sándor kitért arra is; Vona Ferenc felvetette, hogy a négyes számú változatban szereplő, a tanácsok támogatását 500 millióval csökkentő elképzeléssel nem ért egyet. Helyette javaslatot tett a társadalmi szervezetek támogatásának ugyanilyen mértékű csökkentésére. A bizottság ilyen rövid idő alatt nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, ezért eredeti indítványát tartotta fenn. Nem változtatott a bizottság a 4 százalékos különadót ajánló tervezetén sem. Egyetértett azonban azzal, hogy a vitatott kérdéseket a reformbizottság jövő évben tárgyalja meg és foglaljon állást. Kérte az Országgyűlést, hogy a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják el.

Ezután a törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő -indítványok- fölött szavazott az Országgyűlés. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Király Zoltán'javaslatát a támogatási albizottság létrehozására és működésére vonatkozóan, a reformbizottságnak átadta. A költségvetési törvényjavaslat kifejezetten szövegszerű módosítására nem tettek külön indítványt a képviselők. Ezért először Vona Ferenc javaslatáról a tanácsok támogatásának érintetlenül hagyásáról —- szavaztak. Ezzel a javaslattal a kormány és a költségvetési bizottság nem értett egyet, a képviselő azonban fenntartotta indítványát. A képviselők 150 igenlő, 165 ellenszavazattal és 25 tartózkodással

nem fogadták el a kormány álláspontját.

Az elnök Villányi Miklósnak adta meg ezután a szót, aki kifejtette, hogy Vona Ferenc nem a költségvetési egyenleg rovására javasolta a tanácsi támogatások csökkentésének elhagyását, hanem egyúttal indítványozta a társadalmi szervek támogatásának mérséklését.

Ezért kérte, hogy e két javaslatról együtt szavazzon az Országgyűlés. A parlament kétséget kizáró többséggel, 57 ellenszavazattal és 17 tartózkodással úgy döntött, hogy a tanácsok támogatását a költségvetés kiadási oldalán 500 millió forinttal megtartja, és helyette ennyivel csökkenti a társadalmi szervek támogatását.

Ezt követően a terv- és költségvetési bizottság négyes számú változatáról döntöttek a képviselők. Kétséget kizáró többséggel — 31 ellenszavazattal és 13 tartózkodássá} — voksoltak e változat mellett. Ez feleslegessé tette, hogy külön-külön szavazzanak a másik három változatról.

Szavaztak a pénzügyminiszternek a tartalék felhasználására vonatkozó kiegészítő javaslatáról is. Ezt kétséget kizáró többséggel — 15 ellenszavazattal és 17 tartózkodással—- fogadták el.

Döntöttek arról is, hogy a már részleteiben elfogadott törvényjavaslatot általánosságban is elfogadják-e. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetéséről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfójgadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényre emelte.

Végül a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény.

Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el.

A