Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 302. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 20., kedd Sevardnadze tokiói tárgyalásai Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter, aki vasárnap 40 tagú kül­döttség élén érkezett Tokióba, hétfőn reggel a császári palotánál tett látoga­tással kezdte meg hivatalos program­ját. A szovjet diplomácia vezetője beír­ta nevét a súlyos beteg Hirohito császár jobbulását kívánók emlékkönyvébe, majd a császári udvartartási hivatal ve­zetőinek átadta Mihail Gorbacsov üze­netét, amelyben a szovjet vezető jókí­vánságait és rokonszenvét fejezte ki. A Kyodo hírügynökség, a külügymi­niszteri eszmecsere megkezdéséről szó­ló jelentésében arról számolt be, hogy a találkozó napirendjén a kelet—nyu­gati kapcsolatok értékelése szerepel, a közepes hatótávolságú rakéták felszá­molásáról született szovjet-—amerikai megállapodás fényében. Tokió azon­ban elsősorban a—számára a kétolda­lú kapcsolatok fejlődésének akadályát jelentő — úgynevezett területi kérdés megvitatására kívánja helyezni a fő hangsúlyt a miniszteri tanácskozáson. A tárgyalásokat üdvözlő hétfői ja­pán lapok nem is rejtik véka alá azt a véleményt, hogy a Hokkaidótól észak­keletre húzódó, a második világháború után a Szovjetunióhoz került három sziget és egy szigetcsoport sorsát tart­ják kulcsfontosságúnak a jelenleg meg­lehetősen hűvös kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Tokió a megújult szovjet külpolitiká­tól rugalmasságot vár a területi kérdés­ben, de cserébe semmit sem hajlandó ad­ni, mivel abból indul ki, hogy a két or­szág közötti határok nem véglegesek. A következő három nap tehát lénye­ges, tartalmi, sok szempontból megha­tározó jelentőségű, de egyáltalán nem könnyű tárgyalásokat hoz Tokióban. Ezek kimenetele feltehetően kihatással lesz arra is, hogy Mihail Gorbacsov hajlandó lesz-e eleget tenni a japán kor­mányfő meghívásának. Tokióban az­zal érvelnek, hogy szovjet államfő még - soha sem járt a szigetországban, míg a . második világháború óta már négy ja­pán kormányfő tett eleget szovjet meg­hívásnak. Örményország várja a segítséget Iván Vaskeba nyilatkozata Az örményországi természeti katasztrófának a lakosságot sújtó következményeit átérző magyar állampolgárok sokasága érdeklő­dik naponta a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségén, konzulátu­sán, kereskedelmi kirendeltségén, a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetségénél (SZBTSZ), s-a Szovjet Kultúra és Tudomány Házánál ar­ról, hogy mit tehetnének, hova utaljanak át pénzösszegeket. Az MTI munkatársának Iván Vaskeba, az SZBTSZ magyaror­szági képviselője, a szovjet nagykö­vetség tanácsosa elmondotta, hogy az SZBTSZ vezetősége úgy dön­tött: a szovjet Békealappal össze­fogva átutal hárommillió rubelt egy kórház építésére a kárt szenvedett területen. Á Szovjetunióval baráti kapcsolatokat ápoló társaságok, szervezetek, testvérvárosok és tar­tományok, üzleti körök és cégek, a tudományos és kulturális élet kép viselői több országban is kifejeztek készségüket az ügy támogatására, és már küldenek pénzt az SZBTSZ által megnyitott számlára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen segítséget várnak az új kór­ház felépítésének működtetéséhez a nemzetközi adományokból, a taná­csos elmondotta: a szövetség elnö­ke, Valentyina Tyereskova az el­nökség nevében tájékoztatott arról, hogy elsősorban infúziós oldatok­ra,kötszerekre, infúziós szerelékek­re és intravénásán adagolható sze­rek bevitelére alkalmas egyéb esz­közökre van szükségük, valamint sebészeti és traumatológiai műsze­rekre, antibiotikumokra, széles spektrumú antibakteriális szerekre és fecskendőkre. A jövendő kórház­hoz kellenek majd altató-lélegezte- tő készülékek, orvosi műszerek, műtők és intenzív terápiás egysé­gek, véranalizáló rendszerek es la­boratóriumi berendezések, ultra­hangos készjilék, hordozható alta­tógép, klinitron típusú légpárnás ágyak, inturbáló felszerelés, larin­goszkópok és betegészlelő berende­zések, monitorokkal. A felajánlá­sokat a következő cimre, illetve bankszámlaszámra lehet eljuttatni: Magyar Vöröskereszt MNB 235— 90171—8147. A csekk hátán jelezni szükséges: „Az örményországi földrengés károsultjai javára”. , A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége munkájában részt vevő szovjet emberek, a világ legkülön­bözőbb részein élő barátaink osz­toznak az örmény nép pótolhatat­lan vesztesége fölött érzett gyász­ban s remélik, hogy segítségükkel megkönnyítik a fájdalom elviselé­sét, a földrengés okozta sebek gyorsabb gyógyulását. Az SZBTSZ elnöksége köszönetét fe­jezi ki mindenkinek, aki segített és segít a bajban és gyógyszerekkel, orvosi műszerekkel vagy pénzzel* hozzájárul a szerencsétlenség kö­vetkezményeinek enyhítéséhez — mondotta Iván Vaskaba. (MTI) • A KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSA A költségvetési hiány csökkentésére A Magyar Gazdasági Kamara ál­lást foglalt a költségvetés 1989. évi hiányának mérsékléséről és alternatív Javaslatot dolgozott ki. Mindezt hét­főn ismertették az országgyűlési kép­viselők egy csoportjával. A kamara megküldte állásfoglalását az ország­gyűlési bizottságok elnökeinek. A tagvállalatok véleménye szerint a gazdálkodó szervezeteket érintő, kü­lönösen a külkereskedelmi forgalom feltételeinek szigorítását jelentő vál­toztatások a teljesítmények csökke­nését eredményezhetik. így az 1989. évre tervezett, mintegy 25 milliárd fo­rintos költségvetési hiány növekedé­sét más, a gazdasági folyamatokat kedvező irányba befolyásoló eszkö­zökkel kell megakadályozni. Szerin­tük a lakásfinanszírozási alapba tör­ténő 16 százalékos vállalati ered­ménybefizetés a költségek mestersé­ges növelését jelenti, és ezért infláció- gerjesztő hatású. A kamara maximá­lisan 5 százalékos, a vállalati nyere- ' ség terhére történő befizetést támo­gat, mint új adófizetési kötelezettsé­get, akkor, ha ennek 50 százalékát a vállalatok saját dolgozóik lakástámo­gatására fordíthatják. Ez az intézke­dés — számításaik szerint — mintegy 5-6 milliárd forintos költségvetési be­vételt jelentene. A kamara sürgeti a központi költségvetési szervek és ta­nácsok támogatási előirányzatainak mérséklését, ami mintegy 6 milliárd forint kiadáscsökkenést jelenthet Az állami tnlajdon értékesítésével a ter­vezett 5 milliárd forint helyett leg­alább 10-15 milliárd forint bevételt lehetne megalapozni. Ezen belül, fő­ként a jelenleg nem hatékonyan mű­ködő kereskedelmi, szolgálatú egysé­gek, földterületek, valamint az állami lakások, állami részvények és érték­papírok értékesítésére célszerű töre­kedni, és azt egy, a lebonyolításban érdekelt szervezetre kellene bízni. A kiadások mérséklése érdekében a kamara azt javasolja, hogy a költ­ségvetési intézmények esetében a tár­sadalombiztosítási járulék 10-ről 43 százalékra történő növelése három lé­pésben valósuljon meg. További kamarai javaslat a kamat- politika antiinflációs jellegű változta­tása. Ez igényli mind a hitel-, mind a betéti kamatpolitika és a tényleges infláció közti összhang megteremté­sét. A hitelkamatok maximumát en­nek megfelelően mérsékelni kell mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében. A kamara javasolja a lakossági be­tétek utáni prémiumok, felárak és egyéb intézkedések megszűntetését, ezzel a költségvetési terhek mérséklé­sét. A kamatintézkedések hatására a költségvetés terhei mintegy 10 milli­árd forinttal mérsékelhetők. Összességében a kamarai javasla­tok alapján a költségvetés terhei a jövő évben mintegy 40 milliárd forint­tal csökkenthetők. A megjelent képvi­selők a kamara kezdeményezésével egyetértettek. (MTI) ti MINISZTÉRIUMOK, KÖLTSÉGVETÉS, JÖVEDELEM- ADÓ, ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS, EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG TÉMÁK SOKASÁGA A TISZTELT HÁZ NAPIRENDJÉN Ma összeül az Országgyűlés Nemzetközi sajtótájékoztató A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felso­rolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat, a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvénytervezet, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a társadalombiztosítási alapról szóló törvénytervezet megvitatását. Az Országgyűlés decemberi ülésszakán megvitatásra ajánlják továbbá a szakképzési hoz­zájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényter­vezetet, valamint az alkotmány módosításáról, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az Országgyűlés ügy­rendjének módosításával foglalkozó előteijesztést. Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót rendezett a Minisztertanács saj­tóirodája a Parlamentben. Marosán Györgynek, a kormány szóvivőjének köszöntőszavait követően Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hangsúlyozta: a költségvetés-tervezet kompromisszumokat tartalmaz, figye­lembe veszi az egyensúlyi követelmények teljesítését, tekintet­tel van arra, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, s megte­remti a fejlődés lehetőségét a gazdaság legprogresszívebb erői számára. A kormány három változatot terjeszt az Országgyű­lés elé: az első variáció a jövedelmek, bevételek növelését, a na­gyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2-3. változat nem növeli a jövedelemközpontosítást, hanem jelentősen mérsékli a támogatásokat. Mindhárom variáció egységesen 20 milliárd forintos költségvetési mérleghiánnyal számol. Az országgyű­lési bizottságok a költségvetési tervjavaslat előzetes megvita­tásakor különbözőképpen foglaltak állást. Többségük elfo­gadható kompromisszumokra lát lehetőséget, két bizottság azonban elvetette a tervezet mindhárom változatát. Több bi­zottság a tervezetben szereplő 6 százalékkal szemben 3-4 szá­zalékos pótadó bevezetését javasolja, az ipari bizottság azon­ban nullaszázalékos különadót tart csak elfogadhatónak. Békési László röviden ismertette a személyijövedelemadó- törvény módosításával kapcsolatos elképzeléseket is. Elmon­dotta, hogy a 11 adósáv helyett csak nyolcat tartalmaz a javaslat, s az átlagos adóterhelés 12 százalékról 10 százalékra csökken. Ennek megfelelően 11-12 milliárd forinttal keve­sebb adót kell befizetniük az állampolgároknak. Az adótáb­lák két változata közül az „A” az átlagos és az átlag feletti, a „B” viszont az átlag alatti jövedelmeket kedvezményezi nagyobb mértékben. A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény- javaslatról Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes tá­jékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy különösebb vita nem alakult ki erről a kérdésről az országgyűlési bizottságok ülésein. A törvénytervezet a társasági törvényre vezethető vissza, tulajdonképpen annak vitája során merült fel, hogy foglalják össze egy magas szintű jogszabályban a külföldiek befektetéseire vonatkozó előírásokat. Hangsúlyozta: 51 szá­zalék alatti részvétel esetén semmiféle devizahatósági enge­délyre nincs szüksége a külföldi vállalkozónak. A külföldiek' minden társasági formában részt vehetnek, magánszemé­lyekkel is társulhatnak. A törvénytervezet a százszázalékos külföldi részvételt is lehetővé teszi. A külföldi részvétellel létrehozott társaság magyar jogi személynek minősül, ingat­lant szerezhet, magyar alkalmazottakat foglalkoztathat. Ezt követően az újságírók tettek fel kérdéseket. Ezekre válaszolva Sárközy Tamás elmondotta: a külföldiek befekte­téseit megnehezítő felesleges, bürokratikus igazgatási jogsza­bályokat felülvizsgálják és fokozatosan megszüntetik. A magyar földtörvény nem zázja ki, hogy gazdasági társulás földtulajdonjogot szerezzen, ezért egy adott társaság — amelynek tulajdonosa külföldi — mint magyar jogi személy vásárolhat földet. A kérdésekre válaszolva Békési László kifejtette: amennyi­ben az Országgyűlés nem fogadja el az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, a költségvetési szer- - veknél kényszerfinanszírozás lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési forrásoknak mintegy 20 százaléka vehető csak igénybe addig, amíg az országnak nem lesz jóváhagyott költségvetése. Addig is a jövedelemszabályozás, az adózta­tás, a finanszírozás a régi szabályok szerint folyna. Mindez azonban a gazdálkodó szervezetek elbizonytalanodásához vezetne, zavarok keletkeznének a termelésben, az értékesítés­ben, s esetleg csökkenne a nemzetközi bizalom is az ország iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kormány és az Országgyű­lés megtalálja az értelmes kompromisszumos megoldást. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényterveze­tekről Kilényi Géza igazságügyminiSzter-helyettes tájékoz­tatta a sajtó képviselők. . Kitért arra: a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba , vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabá­lyokat külön törvény állapítja majd meg. Ennek magyaráza­tául kifejtette: a Magyar Népköztársaság új alkotmánya tartalmazni fogja azt a szabályt, hogy csak olyan társadalmi szervezet működhet, amelynek programja és tevékenysége összhangban áll az alaptörvénnyel. A politikai pártok műkö­désének tehát csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotá­sát, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége, vagy sem. A politikai pártokról szóló törvényjavaslatot február 15-éig kidolgozza az Igaz­ságügyi Minisztérium. A kérdésekre válaszolva kifejtette: a politikai pártok létre­hozására vonatkozóan jelenleg semmiféle tiltó rendelkezés nincs — emelte ki Kilényi Géza. A politikai tömörülések az alkotmányban garantált egyesülési jog alapján jöttek létre, működésük tehát legális. Létjogosultságukat visszamenőle­gesen nem kérdőjelezi meg az egyesülési jogról szóló tör­vényjavaslat. Az egyesülési jogot szabályozó törvény kihir­detését követően a párttörvény hatályba lépéséig azonban szünetelni fog a politikai pártok létrehozásának joga. A po­litikai pártok alakításával foglalkozó törvény elfogadása az új alkotmánnyal egy időben, illetve azután várható. A politi­kai tömörülések regisztrálására az alkotmánybíróság kap felhatalmazást. Ez 11 tagú testület lesz, s várhatóan a jövő év közepén hozzák létre. Tagjait az Országgyűlés választja meg, a bírák megbízatása a 70. év betöltéséig szól. Az alkot­mánybíróság tagja csatlakozhat valamely politikai tömörü­léshez, de tisztséget egyetlen pártban sem tölthet be. Az új alkotmány politikai szempontból is szektorsemleges lesz, azaz egyetlen párt vezető szerepét sem deklarálja. (MTI) A korszerű vezető teljesítménye nem órában, nem is valamiféle na­turális terméktömegben, hanem pi­aci versenyképességben, innovációs készségben mérhető. Krédója kö­rülbelül így hangzik: Végy száz ígé­retes, eredeti ötletet, istápold, gon­dozd legjobb tudásod szerint. Kö­zülük 2-3 piacképessé, szerencsés esetben egy sikeressé is érlelhető. A jó vezető neve, akárcsak egy jól bevezetett márka, áruvédjegy, bi­zalmat sugároz és felértékeli a cé­get, amelyet irányit. A magyar gazdaság azonban nem teljesítményre orientált, a piaci vi­szonyok fejletlenek, a káderkivá­lasztás és -értékelés gyakorlata el­maradott. Az iskolarendszerhez, a társadalom egészéhez hasonlóan a tehetség, a másság nem erény, in­kább hátrány. Előny viszont a min­den irányú jó kapcsolat, a konfliktu­sokat kerülő, elutasító magatartás. Fontos, hogy á vezetőt elfogadják, kapcsolatrendszerében meghatáro­zó a fölfelé igazodás. Hiszen hatal­ma, társadalmi támogatása addig teljed, ameddig fönt elfogadják. A konzervatív és kontraszelektiv káderkiválasztási gyakorlat felszá­molásában eddig nem sikerült igazi frontáttörést elérni. A szemlélet, a környezet gyökeres átalakulása, a demokratikus közélet megteremté­se, s a vezetők felkészültségének fej­lesztése, a korszerű menedzserkép­zés egyaránt előttünk álló feladat. A követelmények árnyaltabb és ha­tározottabb megfogalmazása, a szükséges vezetői adottságok és jel­lemvonások tisztázása ugyancsak fontos, hogy ne az alkalmazkodó, a konfliktuskerülő, simulékony em­ber, hanem a rámenős, céltudatos, teljesítményt nyújtó és kikényszerí­teni tudó személyiség legyen a veze­tői ideál. A társasági törvény mélyreható változás, frontáttörés lehetőségét ígéri. Mozgásteret teremt a tőke­áramláshoz — átcsoportosításhoz —, egyesítéshez, s a társaságok résztvevői — a vállalatok, a szövet­kezetek, a magánszemélyek — ér­dekeltté válnak eszközeik legjobb hatásfokú hasznosításában. Az első számú vezető pedig — legyen szó szövetkezeti, betéti, korlátolt fele­lősségű vagy részvénytársaságok­ról, illetve gink-król — érdemi vál­lalkozásra kényszerül. A társasági tagok ugyanis teljes bizalmat sza­vaznak az igazgatónak, az elnök­nek, amennyiben a bevitt tőkeré­szük után megfelelő arányú jöve­delmet (osztalékot) kapnak. Amennyiben nem kapnak, elége­detlenségüket, a jövő'iránti kétsége­iket sokféle módon kifejezésre jut­tathatják. Leszavazással, leváltás­sal vagy a tőke kivonásával. Az utóbbi megoldással akkor is élhet­nek, amikor más társaságok lehető­ségei ígéretesebbek. A részvények, a részjegyek napi árfolyamán — a kereslet—kínálattól függően mérhetővé válik egy-egy vállalko­zás vagyona, komplex tevékenysé­ge, benne az igazgató (elnök) telje­sítménye. Persze nem számíthatunk látvá­nyos, gyors áttörésre. A vállalati és szövetkezeti vezetők jelentős része nem jártas a valós piaci viszonyok hatása alatt működő vérbeli vállal­kozások menedzselésében. De a kor kitermeli a maga káde­reit — ha hagyják. Gondoljunk csak a szocialista mezőgazdaság hőskorára: sok-sok téeszélnök, ál­lami, gazdasági igazgató bizonyí­totta vállalkozói rátermettségét. Kijárták az élet iskoláját. Családi, részes művelést vezettek be a kol­hoz típusú munkaegységek helyett, kiegészítő jellegű ipari-szolgáltató ágazatokat építettek ki stb. A gazdasági tevékenység legszé­lesebb sávja, a döntően állami tulaj­donra alapított ipar, közlekedés, a kereskedelem jelentős része azon­ban évtizedek óta szinte mozdulat­lan. A társasági törvény ennek a monolitikus állami tulajdonnak a megreformálását, a nagy vállalko­zásoknak is kedvező társadalmi, gazdasági környezet kialakítását célozza meg. A nagyvállalkozások határozott igénye és reális lehetősé­ge — a rendkívül nehéz, feltételek ellenére—itt is kitermelheti a több­re képes, vállalkozói szellemű veze­tőgárdát. K. J. HA SE PÉNZ, SE POSZTÓ... Hitelt is, munkát is kaptak a félegyháziak Azt . mondja Csányi Béláné, a Kis­kunfélegyházi Háziipari Szövetkezet főkönyvelője: megvan annak az elfo­gadható magyarázata, hogy megrende­lőik nem fizetik ki a tőlük vásárolt ter­méket határidőre (gyermek-, illetve lánykaruhát varrnak.) Az áru nehezen kel, hiszen az utóbbi időben nagymér­tékben visszaesett a fizetőképes keres­let, Ugyanakkor forgóhitelt a kereske­delmi cégek is nehezen vagy egyáltalán nem kapnak. Ebből egyenesen követ­kezik egyrészt az, hogy a szövetkezet is tőke nélkül marad: nekik sem ad hitelt a bank. Másrészt: a vevőjük nem ren­del új terméket addig, amíg a raktáron lévőt pénzzé nem tették. így könnyen megeshet, hogy a szövetkezet egyik napról a másikra pénz és munka nélkül marad: Erre a helyzetre illik az a mon­dás: se pénz, se posztó ... Lőrincz Lászlóné műszaki vezető re­gényt tudna mesélni arról, végül is ho­gyan sikerült 1988-ban elkerülni a leg­rosszabbat, ami érheti a szövetkezetét: a munkanélküliséget. Igaz, már tavaly is szembe kellett nézniük hasonló ve­széllyel, amit sikeresen elhárítottak, eb­ből azonban nem következik, hogy kel­lő tapasztalatokra téve szert, az idén már annyival könnyebb volt a dolguk. Hiszen mindig új és újabb megrendelő­ket kellett felkutatniok, új és újabb igé­nyekhez alkalmazkodniok, új felada­tokkal ismerkedniök. Ez év első felében ■ még a korábbi szerződések alapján volt elegendő munkájuk, júliustól azonban főleg annak következményéből -éltek, hogy Magyarországon lehetetlen álla­potok uralkodnak az anyagellátásban. Az egyenetlen szállítás miatt ugyanis az exportra dolgozó gazdasági szerveze- ■ tek kénytelenek külső segítséget igény­be venni a munkájukban, hogy a határ­időt tartani tudják. Ilyen megbízást vállaltak a félegyháziak, s mint kide­rült, ennek a fajta munkának, azaz a (Folytatás a 2. oldalon) '«wimirri-ifn­9 Szovjet megrendelésre már nyári Icánykaruhákat varrnak a szövetkezetben. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom