Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

FÜLÖPHÁZA Fülöpházán sokan tartanak tehe­net. Aki tart, azok közül szinte min­denki csarnokok így mondják erre­felé azt, hogy a tejet eladják a Kerekegyházi Dózsa Termelőszö­vetkezet tejüzemének. Az üzemet Csupor Lajos vezeti. Illetékes szakértők szerint kistermelők és felvásárlók között'mindig voltak, és lesznek is viták. De a fülöpházi csarnokolókat nemigen érdekli, hogy általában vannak viták, nekik „a” Csupor Lajosra van panaszuk. Ezen a nyáron-öszön különösen föl- borzolódtak a kedélyek, olyannyi­ra, hogy még egy levél is érkezett a szerkesztőségbe emiatt. 9 A tejminta vizsgálata a hozzá nem értő szemében „varázslatnak” tűnhet, s ha a kistermelő nem bízik abban, aki végzi, éppenséggel „gonosz varázslatnak”. (GaálBéla felvételei) A kútágas is létezik, tejet viszont ad. A papírtehén papírtulajdonosának nevére írják azt a zsírt, amit „lecsipegetnek” a kisterme­lőktől — okított ki valaki, aki szintén tejüzemben dolgozik, és hallott már ilyen esetről. Az átvevő furcsán néz rám, Csupor Lajos meg csak annyit mond: ehhez az egész üzemnek össze kéne játszani. A^ üzemvezető járt a fülöpházi taná­cson, fölajánlotta, hogy ad vegyszere­iket, centrifugát, vizsgálják be a faluban a tejet. Állítson Fülöpháza képviselőt, akiben megbízik. Ha helyben olyan ember minősíti a tejet, akiben bíznak, akkor már csak elhiszik az eredményt! Mert áldatlan állapot ez: a termelők nem tudják, milyen a tej, csak azt hi­szik, az övék jó. Ott van a baj, hogy amúgy is alacsony a tej ára, s ha kicsi­vel kevesebb a zsirfok, nagyon megérzi a kistermelő zsebe. Mindenki rábólint az irodában, amikor Csupor Lajos azt mondja, erről az üzem nem tehet. Az üzemvezető még neheztelőn hozzáteszi; a túró minőségéért viselt felelősségben vele senki nem osztozik, de amíg a tej hozzá eljut, abba mindenki bele akar avatkozni! Szúrópróbák a centrifugával Bizalom nincs, bizottság lesz meg a papírtehén esete 9 A sok kis kannából átkerül a tej néhány nagyobbá, és így persze mindenkié összekeveredik. kényeztetve. Nem úgy veszik a tejet, hogy az áru, ami mellé oda kell állni. Felelő­sen. írogatnak in­kább mindenho­vá, azt hiszik, a tejüzemben meg­ijednek tőlük. Na de Fülöpházán — mondja — rosszul is etetnek, nem csak fölöz­nek meg vizez­nek. Érdekes, hogy a Tisza- mellékről hozott tej mennyivel jobb, nyolcezer li­terből két mázsá­Egy levél, amit senki sem írt Járok a községben egyik háztól a másikig. Van egy listám, amit a helyi tanács ügyintézőjétől kaptam telefo­non, de nem is nagyon kell. Mondják, az emberek, • hová, kihez menjek to­vább, kit keressek még. Örülnek, hogy jöttem, ámbár a levélről senki sem akar tudni. Ők nem Írták. De nem fontos, ki irta, meg se kell mutatni,^kérdezni is alig kell. A zsilipet a „tejüzem” szó nyitja, s'a panaszáradat majd elsodor jegyzetfüzetestől. Egyet s mást tudok már a levélből, dé a csamokolók tovább mélyítik isme­reteimet. Tényeket és vádakat persze , illendő különválogatni. Magamban föl is címkézem őket, hogy: ez van — ezt meg mondják. Hogy mi van? Nos, az biztosan úgy van, hogy a községből minden reggel kocsi viszi át Kerekegyházára tejet. De előbb a kocsis a kis kannákból átönti nagyobbakba, így mindenkié összeke­veredik. Ezért havonta legalább há­romszor külön mintát kell venni min­den termelőtől. A lepecsételt mintákat vizsgálják (minősítik), s ebből derül ki, kinek milyen tejet adott abban a hó­napban a tehene. Vagyis nem ott rög­tön, a.kistermelő orra előtt, hanem ké­sőbb, áz üzemben. Ahová persze a csamokolók .bemehetnek, nem tiltja nekik senki. Az is vitathatatlan tény, hogy a tejért mennyiség és minőség szerint fizetnek. Egyik legfontosabb minőségi mutató a zsírtartalom. A bűvös határ a 3,6 szá­zalék, erre van a felvásárlási ár meg­szabva, ennél magasabb zsírfokért töb­bet, alacsonyabbért kevesebbet fizet­nek. A vizsgált minták átlaga alapján állapítják meg, mennyi pénz jár a tej- zsírra egy hónapban a kistermelőnek'. S hiába sok a tej, ha alacsony a zsírtar­talom, csak kevesebbet fizetnek érte. De ha a tej még kevés is, akkor vég­képp sovány a fizetség a csarnokoké­nak. S hogy mit mondanak Fülöpházán? Elsősorban azt, hogy nem hisznek a tejüzemnek meg Csupor Lajosnak. Régóta nem hisznek, A viták gyökere pedig nem ott van, hogy mennyi a tej, hanem ott, hogy milyen. Tehéntej a disznóólban- Elment már a kedve itt mindenkinek a tehéntartástól | ^ mondják nekem többen is. Tartanak azért, persze, mert vagy abból élnek, vagy jelentős kiegé­szítés a tejpénz az egyéb jövedelemhez. No de azelőtt! Annyi volt itt a tehén, hogy kipányvázni alig tudták. Csak a falu alsó végén volt vagy harminc. Most meg van négy. (Hogy a kisterme­lőknek egyre kevésbe én meg tehenet tartani, az bizony tény, de hozzá kell tennünk: erről elsősorban nem a tej­üzemek tehetnek.) Garacziék azt panaszolják, mintát sem vett a múlt hónapban a tejes, mégis be volt írva a tejkönyvbe a 2,8 százalé­kos zsír. Hajagos László lehetetlennek tartja, hogy a zsírtartalom 2,8-3 száza­lék alá csökkenjen, ahhoz — állítja — már éheztetni kellene a tehenet. De az üzemben csak leminősítették a min­tát 1,8-ra. És még abból a kis .pénzből is lejön a fuvardíjra egy forint, hát hogyne mérgelődne az ember, hogy itt Fülöpházán valamiért mindig sovány a tej! Országh Pétemét azzal fizették ki, amikor szólt: nem kell ám megfejni a kútágast! Hát nagyon rosszul esett neki a gyanúsítgatás. Az idős aszony sopán­kodik: bizony, negyven évig nem volt olyan rossz a helyzet, mint most, hogy Csupor Lajos gebines lett. Ha a fülöpházi csamokolók már nem bírják cérnával, hogy mindig olyan alacsony a zsírfok, minőségi vizs­gálatot végeztetnek Kecskeméten — tudom meg Garacziéktól. Csakhogy az most már mintánként 300 forint, és nem is számít hivatalosnak. No, de is­ten neki, akkor legalább egy-két hóna­pig jp a tej. Hogy csinálnak Csuporék az „eltulajdonított” zsírból pénzt? Azt se tudja senki pontosan, de van rá tipp- jük ... Talán tejkönyvef nyitnak vala­ki ismerős vagy nem létező személy ne­vére, talán eladják a fölös zsírt valami úton-módon. De ezeket az állításokat persze senki nem tudja bizonyítani. Furcsa dolgok is előfordulnak a köz­ségben: Hajagos Jánoséknál például egyszer „zsíros eső” esett. Mondták ők a tejesnek, hogy ne vegyen mintát, mert beleesett ~az eso ä tejbe, de csak vett, s lám, 4,2 lett a zsírfoka. Mivel Hajago- sék tehenének az üzem szerint többnyi­re soványabb a teje, a gazda úgy véli, csak'az történhetett, hogy ezúttal az esővel hullott bele a zsír. Egy öreg parasztember azt mondja, megunta a vitát, veszekedést. Vett tíz malacot, s most már inkább azoknak adja a tejet. Mire vezet — kérdi —, ha semmibe veszik a kistermelőt? Ide? Hová „dugják” a zsírt? A kerekegyházi tejüzemben nem is nagyon lepődik meg Csupor Lajosné, amikor a levéllel beállítok. De inkább a féijével beszéljek,/ mégiscsak ő az üzemvezető. Egy hét múlva sikerül is találkoznom Csupor Lajossal, aki nem gebines, hanem átalánydíjas elszámo­lásban vezeti az üzemet — ez, mármint az elnevezés a fülöpháziaknak egyre megy. Ha a csamokolók tudnak példákat rá, hogy s mint lehet a tejzsírral mani­pulálni, hát az üzemben is tudnak. Mégpedig arra, milyen furfangokkal élnek a kistermelők. Mesélnek egy bá­csiról, akiről hivatalos vizsgálat bizo­nyította be, hogy igenis vizezi a tejet, s még ő jelentgette föl az üzemieket. Tudnak esőtekről, amikor is a kerítés mögé rejtve állt a kiskanna, s mikor mintát akart venni a tejes, gyorsan azt nyomták a kezébe, hogy: ne, még ez is itt van! Mert abban volt a jó tej, a zsíros föl. Az irodában többször is nyo­matékosan fölhívják a figyelmemet: egy kanna tejből akár ötféle mintát is lehet venni. Ha például nem keverik jól össze, egészen más a teteje, mint az alja. (A kérdés csak az, ki nem keveri össze?) Csupor Lajosnak vörösödik az arca, amikor elsorolom az ellene fölhozott fülöpházi vádakat. Számokat ír a pa­pírra, úgy magyarázza, bogy a naponta beérkező, összeöntött tej zsírtartalmá­nak, meg a behozott minták átlagos zsírfökának kis eltéréssel meg kell egyeznie. Ha az utóbbi több, akkor „átvágták” a tejest, vagyis valaki vala­hol folvizezte a tejet. Szóval, ha Fülöp­házán az a vád, hogy az üzemben elta­gadják a zsírt, akkor Kerekegyházán meg az, hogy a községben mégiscsak fejik a kútágast. De hová is lehetne eldugni azt a zsirt? Az üzemvezető válaszol a saját kérdésére: sehová. Havonta adják le az elszámolást, a főkönyvelőnek előbb- utóbb föltűnne, hogy valami nem stim­mel. De ha az kell, legyen vizsgálat, jöjjön ide hivatalos személy, nézze meg a könyveket, az elszámolást! Ami zsír az üzembe bejön, azt itt tisztességgel ki is fizetik. Csupor Lajos azt fejtegeti, hogy ná­lunk a kistermelők bizony el vannak val több a túró. Az üzemvezető először látszik indula­tosnak, amikor azt mondja, tudja ő jól, hogy Fülöpházán akor lennének elége­dettek, ha őt innen elzavarnák, lecsuk­nák, a tejben meg mindjárt öt százalék lenne a zsír! Mért van az — kérdezi —, hogy abban a nyugat-németországi tejüzemben, ahol egyszer járt, akkora a bizalom, hogy élő se fordulhatnak ilyen panaszok, följelentgetések?! Hát ez az, kérdem, hová lett a biza­lom, mitől mérgesedett el itt a viszony ennyire, hogy azok a panaszok már a rágalmazás határát súrolják? De nem kapok választ. Amibe mindenki bele akar szólni No én ugyan nem vagyok az a hiva­talos személy, aki itt bármit is vizsgáim tudna, de azért megnézem a Holló László tejátvevő által elém teregetett iveket. Fülöpházi kistermelők neve so­rakozik rajta, 1,8-as tejet sehol se látok, de kevés a négy százalék fölötti is. Holló László azt mondja, a vegysze­rek, műszerek adottak, azokkal nem lehet manipulálni. Akkor se, ha az ár­gus szemmel figyelő kistermelő nem tudja, hogyan kell vizsgálni a tejet. Be­jönni és megnézni nem tilos a fülöphá­ziaknak sem. Az átvevő nem emlékszik olyan esetre, hogy mintavétel nélkül írtak volna be zSírfokot. Éppenhogy nyolc-tíz mintát is vettek az egyik fü­löpházi termelőtől a múltkor, mert nem hitte el, hogy olyan gyönge a tej. Na, aztán be is mit az a zsirfok szépen. De ha például hét végén lefölözik, ak­kor ne váiják, hogy többet fizessen érte az üzem. Á kerekegyháziak jobb hely­zetben vannak, nem vitás, ok maguk hozzák be a tejet, meg is vájják mindig a vizsgálatot. Addig el sem engedik őket. Hát azokkal nincs is annyi baj! Megemlítem a papírtehén dolgát. Papírtehénnek hívjak, ha az állat nem A fülöpházi tanács elnökének, Pesti Józsefnénak hangja sem tűnik megle­pettnek, amikor elmondom a telefon­ba, miért keresem. Hogyne tudna a pa­naszokról! Bár a tanácshoz kifejezetten nem fordultak a kistermelők, de prob­lémák — nos, azok mindig voltak. Most úgy áll a dolog, hogy határoztak: bizottságot kell alakítani. Ennek egy tanácsi képviselő, egy kistermelő és a Fülöpházi Zrínyi Szakszövetkezet ház­táji agronómusa lesznek a tagjai. Elfo­gadták Csupor Lajos javaslatát, de­cembertől a bizottság vizsgáim fogja a tejet Fülöpházán a felajánlott centrifu­gával. Szúrópróbaszerűen. Mert a kis­termelők többsége becsületes, azokat lenne jó kiszűrni, akik nem azok. Molnár Ferenc, a szakszövetkezet háztáji agronómusa nagyokat hüm- mög a vonal túlsó végén. Szíve szerint Nobel-díjat adna annak, aki itt bármit is fehéren-feketén bizonyít. Sok függ, ugye, a takarmányozástól. Neki példá­ul mindjárt jobb tejet adtak a tehenei, amint áttért a csalamádéról rendes ta­karmányra. Csak az a furcsa, hogy az üzemben a 2,7-es zsírt irgalom nélkül beírták, a jobbat nem. Fülöpházán mindig volt panasz, hogy gyenge a tej. Folyton nem járhat- be, volt az üzem­ben jó párszor, hát elég ferde szemmel néztek rá. Azt mondja az agronómus a telefon­ba, hogy egyik-másik kistermelőt se kell félteni, tudják ők a módját, de a többség nem ilyen. Volt két-három éve hivatalos vizsgálat, vették a mintákat, néztek rajtuk állítólag mindent, csak éppen az .eredményről elfelejtették a fülöpháziakat értesíteni. Az üzem bi­zony monopolhelyzetben van, ha az ember mérgelődik, azt mondják, vigye a tejet máshová. Hát hová vigye, mikor a közelben csak ez az egy üzem van?! A bizottság? Az talán segít valamit, lássák a csarnokban, hogy más is vizs­gálja a tejet. Aztán a beszélgetés végén az agronó­mus azt kérdezi tőlem: szóval, akkor ők most menjenek Csupor Lajoshoz a centrifugáért? Mondhattam volna, hogy menjenek a tejkönyvekért is, mert azok meg vala­hogy elkeveredtek — de ezt csak ké­sőbb tudom meg. Horváth Györgyné- től, akinél újra járok, s aki elpanaszol­ja, hogy az előző (nem naptári) hónap­ra még nem kapták meg a kistermelők (azóta talán már előkerültek). Hor- váthné nem tud centrifugáról, bizott­ságról, csak azt tudja, hogy a helyzet még nemigen változott, s a községben nagyon vájják, mi lesz ennek az egész­nek a vége. Régen elmúlt már az ősz is. Azt mondják a szakértők, télen min- dig jobb a tej. * * A Bács-Kiskun Megyei Tanács illetékes osztályán — ahol a részle­tek pontos ismerete nélkül nem kí­vántak nyilatkozni — úgy vélték, jobb, ha az ügyben hivatalos vizsgá­lat tesz igazságot. Ezért a harminc kistermelő nevében út levelet eljut­tattuk hozzájuk. t Magyar Ágnes Importból származó műfenyő valamint szánkó 40 cm 109,— Ft; 80 cm 339,— Ft; 110 cm 510,—Ft; 125 cm 560,— Ft-ért kapható a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet egységeiben (1. ABC, Piac tér; 5. ABC, Domanovszky tér; Skála Dunaújváros Áruház) Viszonteladóknak is rendelkezésre állunk: Keresse fel nagykereskedelmi részlegünket! (Dunaújváros, Papírgyári út 49.) | A műfenyő megvásárolható csomagküldő szolgálatunk segítségével! Címünk: Skála Dunaújváros Áruház 2400 Dunaújváros, Pf. 164 ) 1988. december 2. 9 PETŐFI NÉPE 9 5 HAZUNK TAJA '■iit > ü‘<í. 2 v ft.-­A hajtatás növényvédelme A folyamatos zöldségellátás érdeké­ben a téli időszakot is kihasználják a ter­melők. Az üvegházakban vágy fóliasátor alatt'termesztett növények azonban sok­kal több figyelmet, gondosságot igényel­nek, mint a szabadföldén termesztettek. Az eredményes hajtatás első feltétele a hajtatóberendezés megfelelő elhelyezése. Az uralkodó szélirányban felállított fóliasátor vagy üvegház az ideális. A kö­vetkező feltétel a jó magágy előkészítése. Ennek érdekében a talajfertőtlenítést nünden esetben el kell végezni. Talajlakó kártevők ellen Basudin, illetve Diazinon 5G-t (30-35 dkg/100 m2), vagy Galition 5G-t (30-40 dkg/100m2), javasoljuk fel­használni, jól bedolgozva. Amennyiben az előző termesztési periódusban a fonál­férgek kártétele (pl. a kultúrák gyökeré­nek gubacsosodása) volt észlelhető, cél­szerű az ellenük is ható talajfertőtlenítő- szert alkalmazni. Ilyen a Basamid G (50-50 g/ m2). Felhasználását azonban csak ott javasoljuk, ahol a palántázás vagy a magvetés idejéig a vegyszer le­bomlásához szükséges idő (3—5 hét, a hőmérséklettől függően) még biztosítha­tó, mert a készítmény mérgező a növé­nyekre és káros a magvak csírázására. Következő lépésként a magtakaró föl­det szükséges fertőtleníteni a palántadő­lés ellen Zineb 80 WP 0,5 százalékos vagy a Dithane M—45 0,3 százalékos oldata-' val, 2,51/m2 vízmennyiséggel. A munkák végzésénél használt eszközök rézgálicol- datba mártva fertőtleníthetők.. A biztos termesztés érdekében a fel- használásra kerülő vetőmagvakat is gon­dos kezelésben kell részesíteni. Célszerű a kereskedelemben forgalmazott — és a legtöbb esetben csávázott - magvakat beszerezni. Ellenkező esetben, vírusbe­tegségek ellen a magvak n.Uiium-hidro- xid 1-2 százalékos oldatával 10 percig csávázzuk, majd alaposán ' öblítjük és szárítjuk. Á gombabetegséj : elleni csá- vázásra Agrocit (1 g/kg), i frthocid 50 WP (3 g/kg) vagy Zineb 80 WP (3 g/kg) ■ használható. A gyomnövények egy része az elvetett magvaknál előbb kikel. Ez módot ad ar­ra, hogy a kultúrnövény kelése előtt 2-3 nappal az addig előbújt gyomokat Gra- moxone 0,3-0,4 százalékos oldatával le­perzseljük. A kezelésnek tartós hatása nincs! Ä kezelés időpontjára v igyázzunk, mert a gyomirtó szer a kultúrnövényt is leperzselj! Felhívjuk a figyelmei az élőin óvá rend­szabályok pontos betartására. VITAM3NFORRÁS AZ ABLAKBAN A család téli vitaminellátásának nem lebecsülendő területe a veranda le i „i P°s Ala­kok, üvegfolyosók képezte „hajtatóberendezés”. A levélzöldségek, • >. t ! . elükért nevelt zöldségek viszonylag kis fény mellett is hajtathatók, róluk egts:: -if • - . dhető a termés. Ilyen helyekre a kis lombozató növények illenek, így a K törpe paradicsom, a Fehérözön paprika, sőt a Smaragd uborka vagy a futóba, , s jól díszük a meleg, védett helyeken. Ä petrezselymet zöldjéért, a zöldhagymát, a salátalevelet, a metélőhagymát, a zsálya csíranövényét már olyan helyen is nevelhetjük, anüt néhány órán keresztül süt a nap. Az apró zellert, vékony petrezselyemgyökeret ültessük cserépbe, vagy kis ládikóba, a talajt ne hagyjuk kiszáradni, de túl se öntözzük. A metélőhagymat skedjük fel a kertből, vagy vásároljunk egy-két tövet, zöldjének vágásakor ügyeljünk arra, hogy tőből vágjuk le, ne pedig csak kurtítsuk. T avasz közeledtén a nagyobb vöröshagymák cserepezésével hamarabb nyerhetünk újhagymát, mint amikor az a piacon megjele­nik. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. AZ ÁLLATKÓRHÁZAK MUNKÁJA FOLYAMATOS: BAJAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemes nádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/ A T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vas­kút: dr. Uücsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Herczegszántó, Dózsa u. 1/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFA- MI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310); Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Űj- solt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazda­ság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9:), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertö, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok: dr. Ba­jusz I. (Dusnok, Vöröshadsereg u. 23. KECSKEMÉTI .ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecs­kemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakab- száltás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmi- zse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A, (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 74-135), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun­szentmiklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fü- Iöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Táz-. Ián dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Irare- hegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Baj­csy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelék: dr. Hor­váth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44- 191), Kiskunmajsa. Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészá­ros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, < Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L.-u. 20. T.: 223), Borota, Rénj: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kis­szállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1 'C T.: 19), TompCXelebia: dr. Varga L. (Tom­pa, Szabadság tér '3,T.: 35), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi- kéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bá­csalmás, Mátételker-dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) TÁJÉKOZTATJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT hogy I 7ÁFÉSZ Kiskuitfélegyhá; NTEGRÁL szőrmeboltunk átköltözött az Integrál Afész irodaháza alá. Új címünk: Kiskunfélegyháza Bajcsy-Zs. E. u. 1/A > Továbbra is szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat. INTEGRÁL ÁFÉSZ Tájékoztatjuk továbbá kedves ügyfeleinket, hogy új telefonszámaink a következők: 61-144 I ; 61-005 61-196 61-396 . y Kereskedelmi főosztályvezető: 61-438 j Közgazdasági főosztályvezető: 61-365 ____________3076 [

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom