Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 2. ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI DIÁKPARLAMENT KECSKEMÉTEN A Kecskeméti Kertészeti Főiskola adott otthont a napokban annak az országos fórumnak, melyre valamennyi felsőfokú oktatási intézmény elküldte képviselőit. Az országos felsőoktatási diákparlamént tulajdonképpen folyta­tása volt az áprilisi, Veszprémben tartott összejövetelnek. Ott született ugyanis az elhatározás: szükség van egy tanácsadási, egyetértési és véleményadási joggal rendelkező érdekvédelmi szervezetre. Az előkészítő bizottság azóta befejezte munkáját, s most a legilletékesebbek elé terjesztette javaslatát. Hosszas vita, a módosítási pontok özöne után végül is megszületett az Országos Felsőoktatási Tanács. A hatékonyabb érdekképviseletet óhajtva az OFT 11 fős hallgatói tagozatán kívül megválasztották a hatvanöt főből álló hallgatói választmányt is. Rendeltetését ekképp fogalmazták meg: A felsőoktatás szakmai érdekképvise­letének biztosítása a felsőoktatás politikai, állami feladatainak központi ágazati irányításában. Az OFT a művelődési miniszter mellett működő szakmai, érdekképviseleti szerv véleményezési, egyetértési és kezdeményezé­sijoggal. ' ­A parlament elé egy másik javaslat is érkezett. Nevezetesen egy felsőoktatási szövetség létrehozásának igénye. Távlati célként tűzték ezt maguk elé a képviselők. Úgy látják, a hallgatók érdekképviseletének megoldása hosszú távon csak egy helyi érdekképviseleteken alapuló országos szövetség létrejöttétől lesz várható. Amennyiben ezek helyi kiépülése az intézmények többségében végbement, összefogásukként jöjjön létre egy országos hallgatói szövetség. Érdekvédelem — új alapokra helyezve Végső cél egy országos hallgatói szövetség Több pénzt! A felsőoktatási diákparlamen­ten részt vett Czibere Tibor műve­lődési miniszter és Békési László pénzügyminiszter-helyettes is. A hallgatók követelése — misze­rint a jelenlegi pénzösszeg kétsze­resét fordítsa a kormányzat a fel­sőoktatásra — csupán illúziónak tűnt. Békési László ígéretet tett, hogy a szociális jellegű támogatások re­álértékét meg kívánják őrizni csak­úgy, mint a felsőoktatás fejleszté­sére forditott összegét. Igaz, ez nem eredményez majd szemmel látható, gyors javulást, de a csök­kenő tendenciát mindenképp meg­fordítja. Hangok, vélemények, igények — Minden egyes változtatási ja­vaslatot azzal dobnak félre, hogy nincs rá pénz. — Nem államosított, hanem társadalmasított oktatást aka­runk. ■— Az autonómiához belső de­mokráciára van szükség. |— A felsőoktatás radikáüs át­alakítására van szükség. — Ha reálisan szemlélem a ké­pet, azt hiszem, elégedettek lehe­tünk. Sorozatos kompromisszu­mok után végül is ideálisnak tűnő középutat találtunk, melyen járva se jobb, se rosszabb nem lesz. Eny- nyi. — Sok hűhó semmiért. , I—Alapvető gond, hogy mi ma­gunk, vagyis az egyetemi ifjúság is heterogén. Nem az okoz nehézsé­get, hogy mi nem vagyunk egysé­gesek, inkább az, hogy követelé­seink sem azok. A szakember A kecskeméti parlamenten jelen volt a Művelődési Minisztérium egyetemi főiskolai főosztályától Balaton Gyula is. I Sokak szerint komolytalün volt a parlament hangulata. Ön osztja ezt a véleményt? — Rosszindulatú beállítása vol­na a dolognak, ha igent monda­nék. Belátpm, a külső szemlélő ér­tékelhette ily módon is, de én, aki nem először veszek részt ifjúsági fórumon, másként látom. Igaz, nagy véleménykülönbségek van­nak, sőt sokszor egy-egy egyete­mista fejében sincs tisztázódva ha­tározott szemlélet. Előfordult pél­dául, hogy saját javaslatát cáfolta meg valaki a következő felszólalá­sával. A végső kép nagyon nehe­zen, szinte pontról pontra, újra és újra átbeszélve, csaknem monda­tonként megszavazva állt össze. De mindezzel együtt mondhatom: az egyetemi iQúság életkori, politi­kai érettségének megfelelően, igen alapos előkészítő munka végén, abszolút demokratikusan született meg a végeredmény. — Ön, mint a minisztérium kép­viselője elégedett a végkifejlettel? — Valamennyien tudjuk, hogy a jövő szellemi elitjével tárgyalunk ma. Ez az összejövetel -j-- előzmé­nyeit is beleértve — egy valamit biztosan elért. Nevezetesen, hogy a kormányzat, az országgyűlés, s egyáltalán a közvélemény jobban odafigyel erre a rétegre. Az itt meg­alakult felsőoktatási tanács a pár­beszéd folytatását jelenti, ami ele­jét veheti a további megmozdulá­soknak. — Még akkor is, ha ez újra csak „tűzoltó” munka marad? — Látjuk, mire van szüksége a felsőoktatásnak. Az ifjúság érdeke az, hogy követeljen, a minisztériu­mé és a kormányé pedig, hogy ad­jon. Ez utóbbi természetesen reáli­sabban látja a dolgot, hiszen azt is tudja, a nincsből nem lehet mit el­venni. A fiatalok már megtanul­ták, mi a magyar szokás: három­szor annyit kérni, mint amire szá­mítunk. Úgy gondolom tehát, hogy alapjában véve elégedettek lehetnek. — S alapjában véve elégedett le­het a kormányzat is. — Igaz. Hiszen nekünk sem jó, ha az egyetemisták, főiskolások ta­nulás helyett csak mozgalmakkal vannak elfoglalva. — A megváltozott vagy még in­kább módosult körülmények milyen változtatásokra késztetik a tárcát? — A politika új helyzetet teremt a Művelődési Minisztériumnak is. A felsőoktatási tanács létrejötte új­szerű körülményeket jelent annyi­ban, hogy ezután nem egy majd­nem hivatali szervezettel kell tár­gyalnunk, mint amilyen a KISZ. Ebből adódik, hogy némi változta­tásra lesz szükség az oktatási tör­vényben, s módosul majd a végre­hajtási gyakorlat is. — Milyen házigazdának találta a Kertészeti Főiskolát? — Nagyon elégedett vagyok. S ,ezt valamennyi résztvevő nevé­ben bátran mondom. Egy ilyen nagyszabású rendezvény lebonyo­lítása nem könnyű feladat. A kecs­keméti főiskola maximálisan ele­get tett az elvárásoknak. Szervezés Dr. Király László, a Kertészeti Főiskola főigazgatója:-y A megye mezőgazdasági üze­mei és a Kecskeméti Konzervgyár termékeikkel hozzájárultak az or­szágos tanácskozás jó hangulatá­hoz, termékbemutatóikkal kelle­mes perceket szereztek a résztve­vőknek. A kertészeti főiskolai kar dolgozói és hallgatói, mint a ren­dezvény házigazdái mindent elkö- & vettek a. feltételek megteremtésé­ért. Végül is kollektív erőfeszítéssel — úgy érzem — sikerült a törekvé­sünk. G. Tóth Tímea MA: TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS KEZDŐDIK A Jászkunság kutatása Kétnapos tudományos tanácsko­zás kezdődik ma Szolnokon, a Tu­domány és Technika Házában, A Jászkunság kutatása címmel A térség néprajzát, település- és né- pesedéstörtérietét, az itt élők erede­tét csaknem félszáz előadó elemzi majd. Közöttük Bács-Kiskun me­gyei helytörténészek, muzeológu­sok is beszámolnak kutatásaik eredményeiről: Henkey Gyula (Kecskemét) a jászsági és kunsági őslakosok etnikai és embertani vizsgálatairól, Illyés Bálint (Kun- szentmiklós) a Kiskunság 18. szá­zadi népéletéről, Fekete Pál (Kis­kunfélegyháza) a 48-as félegyházi forradalmi törekvésekről, Balogh Mihály (Kunszentmiklós) 48-as dokumentumokról, Sztrinkó István (Kecskemét) a kiskunmajsai Liber Fundi történeti-néprajzi elemzésé­ről, Csatári Bálint (Kecskemét) az új kiskunsági településformáló fo­lyamatokról tart előadást e kétna­pos tanácskozáson. A Jászkunság kutatása címmel külön könyvecske is megjelent erre az alkalomra. A beköszöntőjében olvasható: „Amikor a két megye (Bács-Kiskun és Szolnok) több évi előkészítés után kidolgozta az egy­kori Hármas Kerület területén fo­lyó kutatások rendszeres és össze­hangolt tervét, szükségesnek lát­szott egy fórum megteremtése is, amelyen háromévenként — ta­lálkozhatnak a különböző szaká­gak kutatói, s beszámolhatnak eredményeikről...” Az első tanácskozás 1985-ben Kiskunfélegyházán volt. Szerb művészeti emlékek kiállítása Az -Országos Műemléki Fel­ügyelőség székházában a közel­múltban kiállítás nyílt, ahol a Pest- Budára visszatért szerbek és újra felszentelt templomaik több, mint száz egyházi és világi emléktárgyát - táblaképeket, egyházi pecsét­nyomót, szentségtartókat, ima­könyveket stb. — állították ki. Be­mutatják egy szerb hercegnő eskü­vői szertartásán viselt koronáját is. (MTI-fotó) Alternatív véleményem Borzasztóan idegennek érzem ezt a szót, hogy alternatív. Mint a többit is — integráció, pluralizmus, struk­túra, stabilizáció, prioritás, konszen­zus —, melyeket a nyelvi restség ho­zott divatba. Mivel lusták vagyunk megkeresni és használni is a magyar megfelelőjét. Hamar kiderülne, hogy ez a latin szó — amely eredeti formá­jában: alter, era, -erűm azt jelenti, hogy egyik a kettő közül, manapság pedig olyasmit, hogy kettős, vagyla­gos, kétféle lehetőséget felvető, meg­engedő ér tulajdonképpen nem is létezik. Már ahogyan mostanában használják, személyekre, emberekre, csoportokra vonatkoztatva, jelző­ként, néha főnévként. Legközelebb talán már így: — Ide figyelj, te alter­natív! Csúnyácska, szócsinálmány *fez, mint az a bizonyos magyarul hang­zó, mégis érthetetlen kifejezés, hogy „másként gondolkodó”, amelyet azokra ragasztunk címke gyanánt, akiknek álláspontja eltér a hivatalos vonaltól. Nemrég még szívesen mondtuk volna helyette, hogy „el­lenzéki”, de változnak az idők. Szin­te naponta módosulnak, alakulnak a politikai nyilatkozatokból kimazso­lázhátó „hivatalos” vélemények. S’ akkor „ott- állunk megfürödve”, ahogy az utca embere mondja nyár­időben. Mert télen inkább ez illik rá, hogy „ott állunk begombolkozva”, nehogy kiderüljön ... Mi is? Hát az, hogy fogalmunk sincs, mi az „ábra”. Vagyis, hogy ki és mihez képest más­ként gondolkodó vagy alternatív. De azt sem lehet kideríteni — szerencsé­re —, hogy mi a véleménye X-nek vagy Y-nak odafönt, ahol már létez­nie kellene valamiféle egységes szem­pontnak. így a mi tanácstalansá­gunk csak kutyafüle. Apropó, szempont! Azért mégis csak, bosszantó, hogy mostanában nincsenek ilyen, izé, instrukciók vagy mik. Az ember kénytelen a _sa- ját fejével gondolkozni, és erőltetni azt a kis agyát — ezt nem az utca embere mondja —, hogy kipréseljen belőle valamit. Kénytelen újságot ol­vasni, meg rádiót hallgatni, de nem ám akárhogyan. Mert azt mondják, hogy a sorok közt is kell olvasni, meg egyáltalán... mert naponta... mert a Bíró Mihály vagy Zoltán?, meg Hegedűs András a Magyar Hír­lapban, és a Mozgó Világ, Baló György, no meg hát itt meg ott, a Reform újságban, hogy miket olvas­hat abban az ember! Ha ráér, meg ha pénze van. Sok pénze, mert nem ol­csó mulatságok ám ezek, például a Hitel, a Demokrata Fórum lapja, amit a tetejében még, kapni sem Je- het. Hát bizony, ezekbe *belfe lehet őrülni. Feltéve, ha azJÉW>é'r'fiáj£)(já magát ide-oda lökődni az árral. Amíg rá nem jön magától, hogy józan paraszti — esetleg széchenyi- városi — ésszel is ki lehet következ­tetni a dolgokat. Meg hát az sem baj, ha az embernek van saját véleménye. Úgy ám! Saját, önálló véleménye, mármint a dolgokról, az ország hely­zetéről, meg a megyéről, a városról, a vezetőkről, igen, a pártról is, meg a tanácsról, mint testületről. Meg a demokráciáról, ami ügyi... Szóval, hogy mi is az? Meg mi az, hogy de­mokratikus szocializmus? Hát ké­rem, én erről még szeretnék vagy húsz évig eltöprengeni. Azért pont húsz évig, mert nemré- 1 gén múltam hatvanöt, ami nem ke­vés, és ha még húsz év múlva is töp­renghetek a demokratikus szocializ­musról, akkor pont nyolcvanöt le­szek. Ilyen szép kort megélni pedig nem kis dolog ebben a felbolydult, össze­gabalyodott világban. F. Tóth Pál A filmgyárban nőttem fel WBm rendezflVei December 1-jétol engedményes vásár m a Kecskeméten a DOMUS SfM-A (Május I, térj I amíg akészlet tart*! 10-20-30%-os' |Í| engedménnyel vásárolhatók szekrénysorok; kárpitozón garnitúrák. * . KlbGbS/1 iO KISBÚTOROK, 'GYERMÉKBÚTORÖK, SZÉKEK. M If.-- Az áruház szolgáltatásai: ' j -' ■ _ OTP-iigyintézés helyben,... - boy-há/hozs/állítás (díjazott) . ' ' ' We, _ _ |= - I® 31$S I Marcus Aurelius újra „nyeregbe száll” Hét esztendő után ismét „nyeregbe szállt” Marcus Aurelius császár. A hadvezér mintegy 1800 éves bronz­szobrát még 1981 -ben restaurálás céljá­ból levették lováról. Most, a munkála­tok befejeztével, ismét lóhátra ültették. Marcus Aurelius büszke bronzalakja a XVI. század óta díszítette, az olasz főváros leghíresebb dombját, a Capito- liumot, ahová Michelangelo a tér ki­alakítása során 1538-ban helyezte. Az idő múlásával s az olasz főváros hatal­mas forgalmából «redő káros. gázok miatt a bronzlovast 1981-ben el kellett távolítani helyéről. Időről időre az olasz sajtó azt firtat­ta: mikor kerül vissza a helyére — s visszakerül-e egyáltalán — Marcus Aurelius szobra? A munkálatokhoz egyre kevesebb pénz állt az állam ren­delkezésére, és lábra kaptak olyan hí­resztelések is, hogy a filozófus-császár mása menthetetlen. A szakemberek erőfeszítéseit azon­ban most siker koronázta: a császár mintegy hatszáz kilogrammot nyomó szobrát visszahelyezték a több mint másfél tonnás ló nyergébe. Nemrégiben elhangzott a televízióban egy felhívás: 35—40 éves fekete hajú női amatőr szereplőt keresnek filmszerepre. A megadott időpontban elmentem a filmstúdióba, ott talál­koztam a film rendezőjével, Szurdi Miklóssal) akitől megkér­deztem: mihez keresik a női szereplőt? | .— Az Angyalbőrben című 13 részes tv-sorozathoz. —- A címből ítélve katonatémáról van szó? —Igen. Tizenhárom részen át egy-egy alkalommal 55 perc­ben követhetik majd nyomon a nézők egy raj tagjainak életét. Örömeiket, bánataikat, hogy hogyan és mennyit változnak katonaidejük letöltése közben. Olyan szórakoztató sorozatot szeretnénk csinálni, ami sokak számára befogadható, élvez­hető, esetenként elgondolkodtató. — Kik a főszereplők? — A főszereplő Kaszás Géza, a tíz újonc közül a legvagá­nyabb, Urbán megszemélyesítője. A többi újonc alakítója kö­zött lesz Békési Artúr és Nyári Zoltán, akiket a Ki mit tud?rból ismernek már a nézők. Az őrmester Úsztics Mátyás, a kanti­nosnő Sáfár Anikó. — Mondana néhány szót a keresett szereplőről is? Találtak már alkalmas személyt? I— Egy kisvárosban játszódnak a történetek. Gizi butikos, egyedülálló harmincas nő, akihez be-betérnek a kiskatonák kimenőjükön. Életvidám, talpraesett teremtés, ha kell, barát, ha kell, szerető, elég összetett szerep. Még nem találtuk meg az emberünket. — Miért amatőrt keresnek? ■Ajk- Azért, mert az a néhány hivatásos színésznő, akire gon­doltunk, nem tudja szabaddá tenni magát az egy-másfél évi forgatásra. Mint mondtam, a szerep eléggé összetett, nem könnyű megfelelni a követelményeknek. — Kérem, mutassa be alkotótársait! —Tizedmagammal írtam a forgatókönyvet, a sorozat pro­ducerei Gát György és Varga István, a televízió Tele P-Art stúdiója és a Honvédelmi Minisztérium részéről. Az operatőr Gulyás Buda, aki nemcsak kiváló operatőr, de ideális munka­társam is. A zene az Ergo és a Varga Miklós Band munkája. — Mikor láthatjuk a sorozatot a tv-ben? — November végén kezdjük a forgatást, úgy számítjuk, 1990-ben kerül majd képernyőre. — Szurdi Miklóst színházi rendezőként ismerjük. Most pe­dig arról beszélgetünk, hogy filmet rendez. Mesélne eddigi pá­lyafutásáról? —A főiskola elvégzése, 1976 óta Kecskeméten, Szolnokon, majd a budapesti Nemzeti Színházban rendeztem. 1986-ban szerződtem a Filmgyárhoz. Ä filmmel egyébként korán kap­csolatba kerültem, tizenévesen játszottam bátyám, Szurdi András filmjében, majd egy másikban konzultánsa voltam. Eddig négy-öt tv-játékot és két mozifilmet rendeztem. 1983- ban a Hatásvadászok című filmemmel rendezői díjat nyertem a XV. Magyar Játékfilmszemlén. A Képvadászokat pedig 1986-ban mutatták be a XVJII. Játékfilmszemlén. — Az Angyalbőrben mellett dolgozik még valamin? — Öld meg a másik kettőt című tv-filmemből még két, az újabb hét Linda-epizódból—melyet Gát Györggyel közösen rendezünk—még húsz forgatási nap van hátra. Azután teljes erővel az Angyalbőrben következik. Ez az első év, hogy nem rendezek színházban, de nem szeretnék végleg elszakadni tőle. A színház --bár ma társulathoz szerződni a kötöttségek miatt szerintem nem szabad — mindig fontos lesz számomra. R. Á. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom