Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. december 2. ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI DIÁKPARLAMENT KECSKEMÉTEN A Kecskeméti Kertészeti Főiskola adott otthont a napokban annak az országos fórumnak, melyre valamennyi felsőfokú oktatási intézmény elküldte képviselőit. Az országos felsőoktatási diákparlamént tulajdonképpen folytatása volt az áprilisi, Veszprémben tartott összejövetelnek. Ott született ugyanis az elhatározás: szükség van egy tanácsadási, egyetértési és véleményadási joggal rendelkező érdekvédelmi szervezetre. Az előkészítő bizottság azóta befejezte munkáját, s most a legilletékesebbek elé terjesztette javaslatát. Hosszas vita, a módosítási pontok özöne után végül is megszületett az Országos Felsőoktatási Tanács. A hatékonyabb érdekképviseletet óhajtva az OFT 11 fős hallgatói tagozatán kívül megválasztották a hatvanöt főből álló hallgatói választmányt is. Rendeltetését ekképp fogalmazták meg: A felsőoktatás szakmai érdekképviseletének biztosítása a felsőoktatás politikai, állami feladatainak központi ágazati irányításában. Az OFT a művelődési miniszter mellett működő szakmai, érdekképviseleti szerv véleményezési, egyetértési és kezdeményezésijoggal. ' A parlament elé egy másik javaslat is érkezett. Nevezetesen egy felsőoktatási szövetség létrehozásának igénye. Távlati célként tűzték ezt maguk elé a képviselők. Úgy látják, a hallgatók érdekképviseletének megoldása hosszú távon csak egy helyi érdekképviseleteken alapuló országos szövetség létrejöttétől lesz várható. Amennyiben ezek helyi kiépülése az intézmények többségében végbement, összefogásukként jöjjön létre egy országos hallgatói szövetség. Érdekvédelem — új alapokra helyezve Végső cél egy országos hallgatói szövetség Több pénzt! A felsőoktatási diákparlamenten részt vett Czibere Tibor művelődési miniszter és Békési László pénzügyminiszter-helyettes is. A hallgatók követelése — miszerint a jelenlegi pénzösszeg kétszeresét fordítsa a kormányzat a felsőoktatásra — csupán illúziónak tűnt. Békési László ígéretet tett, hogy a szociális jellegű támogatások reálértékét meg kívánják őrizni csakúgy, mint a felsőoktatás fejlesztésére forditott összegét. Igaz, ez nem eredményez majd szemmel látható, gyors javulást, de a csökkenő tendenciát mindenképp megfordítja. Hangok, vélemények, igények — Minden egyes változtatási javaslatot azzal dobnak félre, hogy nincs rá pénz. — Nem államosított, hanem társadalmasított oktatást akarunk. ■— Az autonómiához belső demokráciára van szükség. |— A felsőoktatás radikáüs átalakítására van szükség. — Ha reálisan szemlélem a képet, azt hiszem, elégedettek lehetünk. Sorozatos kompromisszumok után végül is ideálisnak tűnő középutat találtunk, melyen járva se jobb, se rosszabb nem lesz. Eny- nyi. — Sok hűhó semmiért. , I—Alapvető gond, hogy mi magunk, vagyis az egyetemi ifjúság is heterogén. Nem az okoz nehézséget, hogy mi nem vagyunk egységesek, inkább az, hogy követeléseink sem azok. A szakember A kecskeméti parlamenten jelen volt a Művelődési Minisztérium egyetemi főiskolai főosztályától Balaton Gyula is. I Sokak szerint komolytalün volt a parlament hangulata. Ön osztja ezt a véleményt? — Rosszindulatú beállítása volna a dolognak, ha igent mondanék. Belátpm, a külső szemlélő értékelhette ily módon is, de én, aki nem először veszek részt ifjúsági fórumon, másként látom. Igaz, nagy véleménykülönbségek vannak, sőt sokszor egy-egy egyetemista fejében sincs tisztázódva határozott szemlélet. Előfordult például, hogy saját javaslatát cáfolta meg valaki a következő felszólalásával. A végső kép nagyon nehezen, szinte pontról pontra, újra és újra átbeszélve, csaknem mondatonként megszavazva állt össze. De mindezzel együtt mondhatom: az egyetemi iQúság életkori, politikai érettségének megfelelően, igen alapos előkészítő munka végén, abszolút demokratikusan született meg a végeredmény. — Ön, mint a minisztérium képviselője elégedett a végkifejlettel? — Valamennyien tudjuk, hogy a jövő szellemi elitjével tárgyalunk ma. Ez az összejövetel -j-- előzményeit is beleértve — egy valamit biztosan elért. Nevezetesen, hogy a kormányzat, az országgyűlés, s egyáltalán a közvélemény jobban odafigyel erre a rétegre. Az itt megalakult felsőoktatási tanács a párbeszéd folytatását jelenti, ami elejét veheti a további megmozdulásoknak. — Még akkor is, ha ez újra csak „tűzoltó” munka marad? — Látjuk, mire van szüksége a felsőoktatásnak. Az ifjúság érdeke az, hogy követeljen, a minisztériumé és a kormányé pedig, hogy adjon. Ez utóbbi természetesen reálisabban látja a dolgot, hiszen azt is tudja, a nincsből nem lehet mit elvenni. A fiatalok már megtanulták, mi a magyar szokás: háromszor annyit kérni, mint amire számítunk. Úgy gondolom tehát, hogy alapjában véve elégedettek lehetnek. — S alapjában véve elégedett lehet a kormányzat is. — Igaz. Hiszen nekünk sem jó, ha az egyetemisták, főiskolások tanulás helyett csak mozgalmakkal vannak elfoglalva. — A megváltozott vagy még inkább módosult körülmények milyen változtatásokra késztetik a tárcát? — A politika új helyzetet teremt a Művelődési Minisztériumnak is. A felsőoktatási tanács létrejötte újszerű körülményeket jelent annyiban, hogy ezután nem egy majdnem hivatali szervezettel kell tárgyalnunk, mint amilyen a KISZ. Ebből adódik, hogy némi változtatásra lesz szükség az oktatási törvényben, s módosul majd a végrehajtási gyakorlat is. — Milyen házigazdának találta a Kertészeti Főiskolát? — Nagyon elégedett vagyok. S ,ezt valamennyi résztvevő nevében bátran mondom. Egy ilyen nagyszabású rendezvény lebonyolítása nem könnyű feladat. A kecskeméti főiskola maximálisan eleget tett az elvárásoknak. Szervezés Dr. Király László, a Kertészeti Főiskola főigazgatója:-y A megye mezőgazdasági üzemei és a Kecskeméti Konzervgyár termékeikkel hozzájárultak az országos tanácskozás jó hangulatához, termékbemutatóikkal kellemes perceket szereztek a résztvevőknek. A kertészeti főiskolai kar dolgozói és hallgatói, mint a rendezvény házigazdái mindent elkö- & vettek a. feltételek megteremtéséért. Végül is kollektív erőfeszítéssel — úgy érzem — sikerült a törekvésünk. G. Tóth Tímea MA: TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS KEZDŐDIK A Jászkunság kutatása Kétnapos tudományos tanácskozás kezdődik ma Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában, A Jászkunság kutatása címmel A térség néprajzát, település- és né- pesedéstörtérietét, az itt élők eredetét csaknem félszáz előadó elemzi majd. Közöttük Bács-Kiskun megyei helytörténészek, muzeológusok is beszámolnak kutatásaik eredményeiről: Henkey Gyula (Kecskemét) a jászsági és kunsági őslakosok etnikai és embertani vizsgálatairól, Illyés Bálint (Kun- szentmiklós) a Kiskunság 18. századi népéletéről, Fekete Pál (Kiskunfélegyháza) a 48-as félegyházi forradalmi törekvésekről, Balogh Mihály (Kunszentmiklós) 48-as dokumentumokról, Sztrinkó István (Kecskemét) a kiskunmajsai Liber Fundi történeti-néprajzi elemzéséről, Csatári Bálint (Kecskemét) az új kiskunsági településformáló folyamatokról tart előadást e kétnapos tanácskozáson. A Jászkunság kutatása címmel külön könyvecske is megjelent erre az alkalomra. A beköszöntőjében olvasható: „Amikor a két megye (Bács-Kiskun és Szolnok) több évi előkészítés után kidolgozta az egykori Hármas Kerület területén folyó kutatások rendszeres és összehangolt tervét, szükségesnek látszott egy fórum megteremtése is, amelyen háromévenként — találkozhatnak a különböző szakágak kutatói, s beszámolhatnak eredményeikről...” Az első tanácskozás 1985-ben Kiskunfélegyházán volt. Szerb művészeti emlékek kiállítása Az -Országos Műemléki Felügyelőség székházában a közelmúltban kiállítás nyílt, ahol a Pest- Budára visszatért szerbek és újra felszentelt templomaik több, mint száz egyházi és világi emléktárgyát - táblaképeket, egyházi pecsétnyomót, szentségtartókat, imakönyveket stb. — állították ki. Bemutatják egy szerb hercegnő esküvői szertartásán viselt koronáját is. (MTI-fotó) Alternatív véleményem Borzasztóan idegennek érzem ezt a szót, hogy alternatív. Mint a többit is — integráció, pluralizmus, struktúra, stabilizáció, prioritás, konszenzus —, melyeket a nyelvi restség hozott divatba. Mivel lusták vagyunk megkeresni és használni is a magyar megfelelőjét. Hamar kiderülne, hogy ez a latin szó — amely eredeti formájában: alter, era, -erűm azt jelenti, hogy egyik a kettő közül, manapság pedig olyasmit, hogy kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető, megengedő ér tulajdonképpen nem is létezik. Már ahogyan mostanában használják, személyekre, emberekre, csoportokra vonatkoztatva, jelzőként, néha főnévként. Legközelebb talán már így: — Ide figyelj, te alternatív! Csúnyácska, szócsinálmány *fez, mint az a bizonyos magyarul hangzó, mégis érthetetlen kifejezés, hogy „másként gondolkodó”, amelyet azokra ragasztunk címke gyanánt, akiknek álláspontja eltér a hivatalos vonaltól. Nemrég még szívesen mondtuk volna helyette, hogy „ellenzéki”, de változnak az idők. Szinte naponta módosulnak, alakulnak a politikai nyilatkozatokból kimazsolázhátó „hivatalos” vélemények. S’ akkor „ott- állunk megfürödve”, ahogy az utca embere mondja nyáridőben. Mert télen inkább ez illik rá, hogy „ott állunk begombolkozva”, nehogy kiderüljön ... Mi is? Hát az, hogy fogalmunk sincs, mi az „ábra”. Vagyis, hogy ki és mihez képest másként gondolkodó vagy alternatív. De azt sem lehet kideríteni — szerencsére —, hogy mi a véleménye X-nek vagy Y-nak odafönt, ahol már léteznie kellene valamiféle egységes szempontnak. így a mi tanácstalanságunk csak kutyafüle. Apropó, szempont! Azért mégis csak, bosszantó, hogy mostanában nincsenek ilyen, izé, instrukciók vagy mik. Az ember kénytelen a _sa- ját fejével gondolkozni, és erőltetni azt a kis agyát — ezt nem az utca embere mondja —, hogy kipréseljen belőle valamit. Kénytelen újságot olvasni, meg rádiót hallgatni, de nem ám akárhogyan. Mert azt mondják, hogy a sorok közt is kell olvasni, meg egyáltalán... mert naponta... mert a Bíró Mihály vagy Zoltán?, meg Hegedűs András a Magyar Hírlapban, és a Mozgó Világ, Baló György, no meg hát itt meg ott, a Reform újságban, hogy miket olvashat abban az ember! Ha ráér, meg ha pénze van. Sok pénze, mert nem olcsó mulatságok ám ezek, például a Hitel, a Demokrata Fórum lapja, amit a tetejében még, kapni sem Je- het. Hát bizony, ezekbe *belfe lehet őrülni. Feltéve, ha azJÉW>é'r'fiáj£)(já magát ide-oda lökődni az árral. Amíg rá nem jön magától, hogy józan paraszti — esetleg széchenyi- városi — ésszel is ki lehet következtetni a dolgokat. Meg hát az sem baj, ha az embernek van saját véleménye. Úgy ám! Saját, önálló véleménye, mármint a dolgokról, az ország helyzetéről, meg a megyéről, a városról, a vezetőkről, igen, a pártról is, meg a tanácsról, mint testületről. Meg a demokráciáról, ami ügyi... Szóval, hogy mi is az? Meg mi az, hogy demokratikus szocializmus? Hát kérem, én erről még szeretnék vagy húsz évig eltöprengeni. Azért pont húsz évig, mert nemré- 1 gén múltam hatvanöt, ami nem kevés, és ha még húsz év múlva is töprenghetek a demokratikus szocializmusról, akkor pont nyolcvanöt leszek. Ilyen szép kort megélni pedig nem kis dolog ebben a felbolydult, összegabalyodott világban. F. Tóth Pál A filmgyárban nőttem fel WBm rendezflVei December 1-jétol engedményes vásár m a Kecskeméten a DOMUS SfM-A (Május I, térj I amíg akészlet tart*! 10-20-30%-os' |Í| engedménnyel vásárolhatók szekrénysorok; kárpitozón garnitúrák. * . KlbGbS/1 iO KISBÚTOROK, 'GYERMÉKBÚTORÖK, SZÉKEK. M If.-- Az áruház szolgáltatásai: ' j -' ■ _ OTP-iigyintézés helyben,... - boy-há/hozs/állítás (díjazott) . ' ' ' We, _ _ |= - I® 31$S I Marcus Aurelius újra „nyeregbe száll” Hét esztendő után ismét „nyeregbe szállt” Marcus Aurelius császár. A hadvezér mintegy 1800 éves bronzszobrát még 1981 -ben restaurálás céljából levették lováról. Most, a munkálatok befejeztével, ismét lóhátra ültették. Marcus Aurelius büszke bronzalakja a XVI. század óta díszítette, az olasz főváros leghíresebb dombját, a Capito- liumot, ahová Michelangelo a tér kialakítása során 1538-ban helyezte. Az idő múlásával s az olasz főváros hatalmas forgalmából «redő káros. gázok miatt a bronzlovast 1981-ben el kellett távolítani helyéről. Időről időre az olasz sajtó azt firtatta: mikor kerül vissza a helyére — s visszakerül-e egyáltalán — Marcus Aurelius szobra? A munkálatokhoz egyre kevesebb pénz állt az állam rendelkezésére, és lábra kaptak olyan híresztelések is, hogy a filozófus-császár mása menthetetlen. A szakemberek erőfeszítéseit azonban most siker koronázta: a császár mintegy hatszáz kilogrammot nyomó szobrát visszahelyezték a több mint másfél tonnás ló nyergébe. Nemrégiben elhangzott a televízióban egy felhívás: 35—40 éves fekete hajú női amatőr szereplőt keresnek filmszerepre. A megadott időpontban elmentem a filmstúdióba, ott találkoztam a film rendezőjével, Szurdi Miklóssal) akitől megkérdeztem: mihez keresik a női szereplőt? | .— Az Angyalbőrben című 13 részes tv-sorozathoz. —- A címből ítélve katonatémáról van szó? —Igen. Tizenhárom részen át egy-egy alkalommal 55 percben követhetik majd nyomon a nézők egy raj tagjainak életét. Örömeiket, bánataikat, hogy hogyan és mennyit változnak katonaidejük letöltése közben. Olyan szórakoztató sorozatot szeretnénk csinálni, ami sokak számára befogadható, élvezhető, esetenként elgondolkodtató. — Kik a főszereplők? — A főszereplő Kaszás Géza, a tíz újonc közül a legvagányabb, Urbán megszemélyesítője. A többi újonc alakítója között lesz Békési Artúr és Nyári Zoltán, akiket a Ki mit tud?rból ismernek már a nézők. Az őrmester Úsztics Mátyás, a kantinosnő Sáfár Anikó. — Mondana néhány szót a keresett szereplőről is? Találtak már alkalmas személyt? I— Egy kisvárosban játszódnak a történetek. Gizi butikos, egyedülálló harmincas nő, akihez be-betérnek a kiskatonák kimenőjükön. Életvidám, talpraesett teremtés, ha kell, barát, ha kell, szerető, elég összetett szerep. Még nem találtuk meg az emberünket. — Miért amatőrt keresnek? ■Ajk- Azért, mert az a néhány hivatásos színésznő, akire gondoltunk, nem tudja szabaddá tenni magát az egy-másfél évi forgatásra. Mint mondtam, a szerep eléggé összetett, nem könnyű megfelelni a követelményeknek. — Kérem, mutassa be alkotótársait! —Tizedmagammal írtam a forgatókönyvet, a sorozat producerei Gát György és Varga István, a televízió Tele P-Art stúdiója és a Honvédelmi Minisztérium részéről. Az operatőr Gulyás Buda, aki nemcsak kiváló operatőr, de ideális munkatársam is. A zene az Ergo és a Varga Miklós Band munkája. — Mikor láthatjuk a sorozatot a tv-ben? — November végén kezdjük a forgatást, úgy számítjuk, 1990-ben kerül majd képernyőre. — Szurdi Miklóst színházi rendezőként ismerjük. Most pedig arról beszélgetünk, hogy filmet rendez. Mesélne eddigi pályafutásáról? —A főiskola elvégzése, 1976 óta Kecskeméten, Szolnokon, majd a budapesti Nemzeti Színházban rendeztem. 1986-ban szerződtem a Filmgyárhoz. Ä filmmel egyébként korán kapcsolatba kerültem, tizenévesen játszottam bátyám, Szurdi András filmjében, majd egy másikban konzultánsa voltam. Eddig négy-öt tv-játékot és két mozifilmet rendeztem. 1983- ban a Hatásvadászok című filmemmel rendezői díjat nyertem a XV. Magyar Játékfilmszemlén. A Képvadászokat pedig 1986-ban mutatták be a XVJII. Játékfilmszemlén. — Az Angyalbőrben mellett dolgozik még valamin? — Öld meg a másik kettőt című tv-filmemből még két, az újabb hét Linda-epizódból—melyet Gát Györggyel közösen rendezünk—még húsz forgatási nap van hátra. Azután teljes erővel az Angyalbőrben következik. Ez az első év, hogy nem rendezek színházban, de nem szeretnék végleg elszakadni tőle. A színház --bár ma társulathoz szerződni a kötöttségek miatt szerintem nem szabad — mindig fontos lesz számomra. R. Á. I