Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 286. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 1., csütörtök Országos mezőgazdasági értekezlet összehívását sürgetik a kiskunsági szövetkezetek vezetői Viharosnak is jellemezhető küldöttközgyűlést tartott tegnap Kecskemé­ten a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Laczkó Gyula elnök üdvözlő szavai után dr. Ivicz Vilmos, a tsz-szövetség titkára előadásában leszögezte: a szövetkezetekre, a tagságra és dolgozókra „nehezedő terhek ellenére végzik munkájukat, pedig gazdasági helyzetünk romlása, a költ­ségvetési hiány, és adósságtörlesztések miatt fokozódik az elvonás-, csök­ken a támogatás, nő az agrárolló, és a parasztság reáljövedelme, a szövet­kezetek által nyútható szociális juttatások is tovább csökkennek. Az agrár­ágazat az erőfeszítések ellenére is a válság felé halad”. Ezután az okokat sorolta: nincs pénz az egyszerű újratermeléshez, az alaptevékenység jöve­delmezősége drasztikusan csökkent (több helyen veszteséges), a piacok beszűkültek, a szövetkezetek egy része fizetőképtelen, a háztáji termelés jövedelmezősége jelentősen romlott. A tsz-szövetség Írásban és szóban is többször fellépett a kedvezőtlen irányzatok ellen az elmúlt években, de sajnos hatástalanul, s emiatt is kritika éri munkájukat., Az emlékezetes kiskőrösi borbotrányra és az ott megrendezett demonstrációra viszont felfigyeltek azok is, akik a Bács- Kiskunból érkező jelzéseket csupán „agár-lobbi”, jelzővel illették, s nem vették komolyan: Sőt a TOT elnökségi ülésén a demonstráció miatt még meg is feddték a kiskunsági szövetség vezetőit. A Békés megyei Teszöv elnökségének nyílt levele a TOT elnökéhez is megérkezett, s ez ugyancsak elutasításban részesült. Az ebben foglaltakat a kiskunsági szövetség gazda­ságpolitikai bizottsága megvitatta. A Bugaci Aranykalász Szakszövetkezet vezetőségének állásfoglalását ejjuttatták a tsz-szövetségbez, s ebben egye­bek között a következőket írták: „a vezetőség egyetért azzal, hogy még ebben az évben termelőszövetkezeti konferenciát vagy rendkívüli kong­resszust hívjanak össze. A vezetőség álláspontja szerint a mezőgazdaság­ban kialakult —- és a Békés megyei Teszöv levelében vázolt —- helyzetért felelősség terheli a szakminisztériumot és a TOT-ot. is...” Dr. Ivicz Vilmos ismertette, hogy a TOT elnöksége januárra országos konferencia Összehívása mellett döntött, amelyen az országos tanács tagjai, a tsz-szövetségek elnökségei és egy-egy térségből néhány meghívott (a kiskunsági szövetségből három) vegyen részt. Döntsön a küldöttgyűlés —- fogalmazott a tsz-szövetség titkára — abban, hogy konferencia légyen, vagy országos értekezlet. Szenvedélyes hangú hozzászólások következetek: Dr. Ficsor Balázs, (Soltszentimre) azt mondta, minden tsz képviselőjének jelenlétében legyen országos értekezlet, s így foglalt állást Bujdosó Márton (Lajosmizse) is, aki még hozzátette: a TOT az állam és a párt akaratát képviseli, nem pedig a szövetkezetek érdekeit. Ha nem képes a mi érdekeinket képviselni, akkor kimegyünk ebből a szövetségből.” Patyi László (Kunszállás), dr. Nagy Pál (Hetényegyháza) és Klucsó Vilmos (Kiskunmajsa) is az országos értekezlet mellett szólt, kifejtették, hogy a szövetkezetek pénzéből tartják fenn a szövetséget, s elvárják, hogy érdekeiket szolgálják, ne engedjék meg, hogy a mezőgazdaságban megtermelt pénz más ágazatokba kerüljön, s ott osz- szák szét például bérfejlesztésre (ugyanis a mezőgazdaság költségvetési kapcsolata évek óta pozitív egyenlegű), s a TOT tegyen meg mindent, hogy a szövetkezetek valóban önállóan működhessenek. Dr. Kovács Sándor (Helvécia), így fogalmazott: „hiába mondjuk el gondjainkat, falra hányt borsó, semmi sem változik. 1981 óta aszály és fagykár sújtja az üzemeket, s ennek rendezését Ígérő segítség sehol sincs. A pénzpolitika pedig arra ösztönöz, hogy adjunk el mindent, s a pénzt tegyük bankba, mert ennek kamatából kockázat nélkül jobban meg lelhet élni, mint a termelésből” Tóth Sándor (Tabdi), véleménye szerint az egész érdekképviseletet úgy kell átalakítani, hogy alkalmas legyen a szövetkezetek érdekei szerinti cselek­vésre. Budai István (Tiszakécske) megállapította: „Korunk legnagyobb' mezőgazdasági válságát éljük át. A helyzet olyan veszélyes, hogy megingat­hatja az egész magyar gazdaságot, s erre az érdekképviseletnek föl kell hívni az ország vezetőinek figyelmét. Deák István (Tsz-ker Kecskemét), szerint el nem kötelezett vezetőkre és független szervezetre van szükség. „Érthetetlen, hogy a TOT beleegyezésével láthatnak napvilágot olyan rendeletek (utóbb az ÁBMH-é) amelyek súlyosan és visszamenőlegesen pénzügyileg sújtják az ágazatot. Bálint Csaba, a TOT főosztályvezetője magyarázta az elnökség döntését a konferenciával kapcsolatban, hozzáté­ve, hogy ezen is szóba kerülhetnek személyi kérdések. Volt felszólaló, aki, ha az eredeti elképzelés szerint konferencia lesz, annak bojkottjára szólítot­ta fel a szövetkezeti vezetőket! A küldöttközgyűlés egyhangúlag úgy hatá­rozott, hogy országos értekezlet összehívását javasolja, valamennyi szövet­kezet képviselőjének jelenlétével, s ezen foglalkozzanak személyi kérdések­kel is, Ezután dr. Kői Béla titkárhelyettesnek a szövetkezetek és a tagok vagyo­ni kapcsolatáról, valamint a belső érdekességgel foglalkozó beszámolóját, továbbá Kovács László titkárhelyettesnek az ipari tevékenységet elemző beszámolóját vitatták meg és fogadták él. Néhány hozzászólásból idézünk. Börcsök András (Bugac): „A szövetkezeti és földtörvény nem szolgálja a mezőgazdaság érdekeit. Á szövetségi politika helyett a koalíciós politikát támogatom, mert egyébként nincs kontroll. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa helyett legyen mezőgazdasági dolgozók és parasztok orszá­gos tanácsa. Csipkó Sándor (Kecel): „Megfelelő gazdaságpolitika kell, s, csakis erre épülhet megfelelő agrárpolitika. Ma a szabályozással végrehaj­tott központosítás és újraelosztás folyik, s az elvonás következtében a szövetkezeteket szétzilálják—akár akarják, akár sem.” Dr. Szakoczai Pál, a megyei pártbizottság titkára felelősen politizálónak nevezte a küldött- közgyűlést és kérte, hogy a felvetett gondokat, javaslatokat továbbítsák az illetékeseknek. Mészáros Gyula, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője szóvá tette: ami,eddig jó és hasznos volt, azt emeljék ki a bírálatok közül, s ne általánosságban, hanem konkrétan bíráljanak. Cs. I. Ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság 1988. december 2-án 9 órára, a me­gyeháza földszinti nagytermébe összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának ülését. Az ülésre az alábbi napirendi pon­tok tárgyalását javasolja: —■ A megyei pártbizottság helyzetelemzese, határozati ja­vaslata. ­—Javaslat az 1988. december 17-ei megyei pártértekezlet elő­készítésének feladataira. —- Különfélék. Malajziából a Fülöp-szigetekre utazott Várkonyi Péter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter tegnap befejezte hivatalos malajziai lá­togatását. A baráti légkörű Kuala Lumpur-i megbeszélések tükrözték, hogy mind­két ország az együttműködés fejleszté­sét kívánja. Kuala Lumpur-i sajtóérte­kezletén a magyar diplomácia vezetője elmondta: kialakulóban vannak az együttműködés korszerűsítésének in­tézményes keretei. A bővülő, de szá­munkra passzív kereskedelmet förga- lombővítessel, modem kooperációs formák alkalmazásával kívánjuk kie­gyenlíteni. A magáncégek képviselői nagy ér­deklődéssel fogadták Várkonyi Péter előadását Magyarország reformpoliti­kájáról, gazdasági törekvéseiről. Több cég üzletemberei is jelezték, hogy cégük kooperációs ajánlatok kidolgozására készül. A malajziai sajtó is jelentősnek és sikeresnek ítéli meg a magyar külügy­miniszter látogatását, amely a lapok egybehangzó értékelése szerint tágabb és erősebb kereteket teremtett a kölcsö­nösen előnyös együttműködéshez. Várkonyi Péter Kuala Lumpurból a Fülöp-szigetek fővárosába utazott hi­vatalos látogatásra. FÉLEGYHÁZI LENIN TSZ • • ' I" . Uzemmditas nehezsegekkel A sikeres próbaüzemet kővetően teg­napelőtt végre megindulhatott a termelés a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz új gyümölcsve­lő-üzemében. A120 millió forintos beruházást a Kunép építette az Agtober tervei alapján. Az aszeptikus kezelő- és töltőberendezéseket a világhírű svéd Alfa-Laval cég szállította a nyár derekára — a szerződésben foglaltak szerint — óramű pontossággal. A gyümölcsvelő-gyártósor elkészítésére a hazai KÖVAC (Kőbányai Vas- és Acél­öntődé) vállalkozott Ők nem tartották magnkat a megállapodásokhoz: jó két és fél hónapot késtek. Közben azonban — szá­mítva a berendezések időbeni megérkezésé­re — a félegyházi gazdaság 600 tonnányi léalmát vásárolt aminek jelentős része mostanra tönkrement Az Özemben, mente­ni a menthetőt, jelenleg sok kézi munkával kénytelenek átválogatni feldolgozás előtt a gyümölcsöt. Mindezt Buszlai István főágazatvezető- től tudtuk meg, aki elmondta azt is, hogy a termeléshez az alapanyagot a Lenin Tsz- től és a környező gazdasiágoktól szerzik be. Az itt gyártott gyümölcsvelő iránt (amit gyümölcslevek készítéséhez és cukrászati termékek adalékakénk lehet felhasználni) máris nagy érdeklődés mutatkozik több nyugat-európai országban. G.B. • Pálfalvi Sándorné 220 kilogrammos zsákokba tölti az almavelőt, az aszepti­kus töltőgép segítségével. Budapest lesz 99Európa kulturális fővárosa ”? Az Európai Közösségek és Kelet-Európa „kulturális csúcsértekezleté­nek” lehetősége és Budapest „Európa kulturális fővárosává” történő kije­lölésének esélye szerepelt napirenden az Európai Közösségek kulturális minisztereinek kedden véget ért kötetlen athéni találkozóján — közölték szerdán az MTI tudósítójával az EK Bizottságához közelálló forrásból. Bár döntés nem született, mutattak rá, ezeket a kérdéseket először vitatták meg a tizenkét nyugat-európai ország kulturális minisztereinek fórumán. Budapest Európa keleti és nyugati része közötti hídszerepét az athéni tanácskozás több jeles résztvevője is kiemelte javaslatai révén. Valmy Feaux, a belgiumi francia közösség elnök-minisztere és Jack Lang francia kulturális miniszter egyaránt azt indítványozta, hogy a tizenkét kuturális miniszter valamelyik soron következő tanácskozásának színhelyéül Buda­pestet válassza -— ez lenne az első eset, hogy ilyen megbeszélésre az EGK határain kívül, egy kelet-európai szocialista országban kerül sor. FEGYVERELKOBZÁSOK, ÖSSZECSAPÁSOK, ŐRIZETBE VÉTELEK Továbbra is feszült a helyzet Jerevánban és Bakuban Változatlanul feszült a helyzet Jere­vánban és Bakuban, illetve más ör­mény és azerbajdzsán városokban — erről számol be a szerdai központi saj­tó, amely egyre nagyobb teret szentel a két Kaukázuson túli köztársaságban Az elmaradott térségek fejlesztéséről tárgyalt a Tervgazdasági Bizottság Szerdán a Parlamentben ülést tartott a kormány Tervgazdasági Bizottsága. A tanácskozás után Kunos Péter, a testület titkára, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Ferenczi József, a Minisztertanács főtanácsosa tájékoztatta az újságírókat. A TGB annak a minisztertanácsi programnak az időarányos teljesítését tekintette át, amelyet a gazdaságilag elmara­dott térségek fejlesztésére dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és1 Nógrád megye érintett, ezért e megyék tanácsi és pártvezetői is részt vettek az ülésen. Az eszak-magyarországi térség problémáinak közös megvitatása egyben azt is jelzi, hogy a TGB igyekszik a helyi problémákat összetettségükben, egy-egy országrész egészet illetően vizsgálni, megoldani. A napirenden levő téma tárgyalásakor nyilvánvalóvá vált, hogy különbséget kell tenni az elmaradott területek és a szerkezetváltás problémáival küszködő térségek között (bár például Borsod megyében mindkét problémával meg kell birkózni). Az előbbi nem változtatható meg néhány év, egy vagy két tervidőszak alatt, s különösen fontos, hogy valamennyi tárca összkormányzati ügynek tekintse a kérdést. Egy-egy szerkezetátalakítási intézkedés viszont rövid ideig tartó akciót jelent, s bár hatása érzékenyen érinti az adott környéken foglalkoztatottakat, mégis gyorsabban lehet eredményt elérni, mint az öröklött elmaradottság felszámolásában. Szó volt arról is az ülésen, hogy a Pénzügyminisztériumban kialakult elgondolások szerint miként adnának nyereség­adó-kedvezményt az elmaradott térségekben működő gazdálkodóknak. A sajtótájékoztatón beszámoltak,arról, hogy a személyi jövedelemadó korrekciójának munkálataival együtt folynak az előkészületei annak a jelentős változtatásnak, amelynek értelmében a jövő-év közepétől a településfejlesztés finanszíro­zásában új formára térnének át. Az állandó lakosok adóit kapja majd a tanács, de ez 1989-ben még nem jelent többletbevételt a helyi tanácsoknak. (MTI) zajló eseményekre. Az Izvesztyija tudósítása szerint Ba­kuban teljes szesztilalmat rendeltek el, s folyik a lakosságnál lévő fegyverek begyűjtése. A kijárási tilalom megsze­gőivel szemben a karhatalmi erők hatá­rozottan fellépnek, így az utóbbi na­pokban több mint hétszáz szentélyt vettek őrizetbe, köztük a helyi hűtő­gépgyár több dolgozóját is, alak szov­jetellenes és nacionalista tartalmú röp­lapokat terjesztettek. A katonai körze­tek parancsnokaihoz számos kérés fut be: sok örmény család akar távozni Azerbajdzsánból, illetve az Örményor­szágban élő rokonaikról akarnak hírt kapni a bakui lakosok. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint az azerbajdzsán! főváros két ke­rületi rendőrkapitányságát is támadás érte, s huligán elemek a kirovabádi ren­dőrkapitányság ellen is támadást kísé­reltek meg. Az összecsapások követ keztében többen megsebesülték. A/ Iz­vesztyija hangsúlyozza, hogy akadnak olyan esetek is, amikor a rendőrség munkatársai bizonyulnak tehetetlen ­(Folytatás a 2. oldalon.) ELTÖRÖLTÉK A TEHÓT— GYŰJTÉS A KÓRHÁZ FEJLESZTÉSÉRE Tanácsülés Kiskunhalason Pár perces cigarettaszünetnél nem futotta többre a Kiskunhalasi Városi Tanács tegnapi ülésén. Bár az 52 ta­nácstagból csak 33 jött el, a jelenlevő­ket már kezdetben több fontos dolog foglalkoztatta. Varga-Sabján Gyula például a parabolaantenna üzembe he­lyezéséről és a kábeltelevíziózással kap­csolatos munkákról érdeklődött. Örömmel hallotta, hogy karácsonyig a jelenlegi 180 mellett újabb lakásokban nyílik lehetőség három műholdas tv- adás vételére. Ám késleltetheti a továb­bi bővítést, hogy az erre vonatkozó, úgynevezett elvi tervek egyelőre még Kecskeméten vannak, s hogy a kivitele­ző Gelka eddig másfél, hónappal ma­radt el a vállalt feladatok teljesítésével. Szabó Károly tanácselnök ezután Kátai •József megyei tanácstagi cso­portvezetőt arra kérte, számoljon be a csoport elmúlt kétévi munkájáról. Képviselve a Kiskunhalason és a kör­nyékben lakók érdekeit is, Segítették — egyebek közt — a kistelepülések alapellátását, előmozdították a balota- szállási bekötőút építését és a pirtói buszközlekedés javítását. A tájékoztatót elfogadták, majd dr. Babar Mária vb-titkár az új ügyfélfoga­dásról szóló tanácsrendelet-tervezetet ismertette. Mivel a családok általában a hétvégeken beszélik meg közös dolgai­kat, amelyeknek egy része a tanácsra is tartozhat, azt ajánlotta, hogy hétfőn 8 —12 óra között is legyen ügyfélfogadás. A tanácstagok egyetértettek a tervezet­tel, miként azzal az indítvánnyal is, amelyet Szűcs Jánosné vöröskeresztes titkár terjesztett elő: járuljanak hozzá, hogy a kórház műszerezettségének a ja­vításáért a Vöröskereszt helyi szerveze­te gyűjtést indítson. A jelenlevő Tóth Istvánná országgyűlési képviselő élt az alkalommal, s felajánlotta az első ado­mányt a halasi Attila utcai gázvezeték­építő közösség nevében. Arról a 20 ezer forintról van szó, amelyet a lakossági közműépítés során, közös takarékbe­tét-sorsolással nyertek. Határozott a tanács arról is, hogy 1989. január 1-jétől töröljék el a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, mivel az ál­lampolgárokra nehezedő anyagi terhek mellett ez a továbbiakban csak rontaná a lakosság hangulatát. Az ülés végén bejelentések hangzot­tak el. Hugyák István kárhoztatta azt a bürokratikus ügyintézést, amely sze­rint az új motorkerékpár műszaki vizs­gáztatása csak Baján lehetséges. „Mi­ért nincs Halason is olyan szakember, egy mérnök, aki az ilyen vizsgálatot helyben elvégezné?” — kérdezte. Var­ga-Sabján Gyula a Paprika Antal utca egyik szakaszát említette, amelyet nem takarít senki. K.L. ’ 1 Elkészült a programterv 1 \ a tavaszi napokra A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva immár negyedik alka­lommal rendezik meg a Kecskeméti Tavaszi Napokat. A március 16-ától 26-áig tartó rendezvénysorozat programjait már összeállította a szervező- bizottság. A korábbi évekhez hasonlóan, sokszínű lesz a kínálat ez alka- j i lommal is: a zene, a színház, a képzőművészet, a folklór vagy sport iránt j | érdeklődők több mint harminc rendezvény közül válogathatnak. Valószínűleg nagy közönségsikere lesz majd a Philharmonischer Chor Köln, a Portlandi Ifjúsági Zenekar, Kocsis Zoltán zongoraművész hangver- j senyének, az R-GO együttes koncerfjének, ahogy minden bizonnyal sok ! . I érdeklődőt vonz a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekarának és | Tánckarának műsora is. A tavaszi napokon közönség elé lép még többek I között a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a helyi pedagóguskórus, és bemutatkozik a fővárosi Rock Színház is, Evita című produkciójával. I Sajnálatos, hogy a Leningrádi Kirov Balett a legfrissebb hírek szerint csak Budapesten ad műsort, Kecskeméten nem. Tizenegy színhelyen nyílik kiállítás a tavaszi seregszemlén. Eskulits Ta- \ más és Samu Géza szobrászművész, Bukta Imre és Deim Pál festőművész, í illetve Macskássy Izolda grafikusművész bemutatkozása külön említést j ; érdemel, ahogy a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdióban i [ készült álkotásokból vagy az olasz naiv művészek munkáiból rendezendő tárlat is. Bigband-együttesek és játékgyűjtők országos találkozója, s a negyedik j | mikroszámítógépes találkozó szerepel a szakmai programok között. Virág- I kiállítás, kirakodóvásár, gasztronómiai bemutatók, főzőverseayek, folk­lórműsorok — az előző esztendők hagyományaihoz hűen — ezen a feszti- I válón is lesznek. Az újdonságok közül csak kettőt említünk: nagyszabású bált rendez az Aranyhomok Szálloda, amelyen megválasztják az első Miss Fesztivált. Valószínűleg a Városi Sportcsarnok ad majd otthont az első kecskeméti SZÚR-mk, azaz a helyi színészek, újságírók barátságos labda­rúgó-mérkőzésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom