Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLm. évf. 270. szám Ara: 2,20 Ft 1988. november 12., szombat SZÜLETÉSNAPI MEGEMLÉKEZÉS Alekszandr Jakovlev és Kádár János találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke péntekén a KB székházaban fogadta Alekszandr Ja- kovlevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Kádár János és Alekszandr Jakovlev megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás és a közös felelősség alapján az utóbbi években minőségileg új szintre emelkedett, tartalmában gazdagabbá vált. A megbeszélésen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szokai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának osztályvezető- helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Péntek délelőtt Alekszandr Jakovlev ellátogatott az MMG Automatika Művekhez és a Novotrade Részvény- társasághoz. Kíséretében volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz Frigyes ipari miniszter, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért Nemzetközi béketalálkozó Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel nemzetközi béketalálkozó nyílt meg Budapesten az Élelmezés- ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A rendezvény magyar házigazdája, az Országos Béketanács meghívására Európa 30 országából érkeztek különféle mozgalmakhoz, csoportokhoz, társadalmi közösségekhez tartozó békeaktivisták, akiket — mint azt Szta- nyik B. László, az OBT elnöke megnyitóbeszédében megfogalmazta — a kontinens sorsáért érzett felelősség vállalása kapcsol össze. A nagyszabású nemzetközi eseményre szóló meghívókat egyébként a helsinki záróokmányt aláíró 35. ország mindegyikéhez eljuttatta az OBT; a szocialista országok közül Románia nem kívánt részt venni a budapesti nemzetközi béketalálkozón. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők — a békemozgalmak egyik alapelvének megfelelően — kötetlen, szabad véleménynyilvánítás formájában értékelik az európai biztonsági és együttműködési folyamat alakulását kontinensünkön; a „helsinki kosarak” három fő témaköre szerint nagyító alá veszik a politikai és a biztonsági kérdéseket, az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat, és megvitatják a gazdasági együttműködéssel összefüggő fejleményeket is. A nemzetközi találkozó nyitóülésén pénteken felszólalt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki hazánknak az összeurópai folyamat sikeréhez fűződő alapvető érdekeiről tájékoztatta a kontinens minden tájáról összesereglett békeaktivistákat. Az együttműködés elmélyítéséhez nélkülözhetetlen a bizalom légkörének kialakítása - mutatott rá a politikus —, ami pedig megkívánja, hogy az európai államok az elő- (Folytatás a 2. oldaton) Koszorúzás Katona József szobránál 0 Finta Éva és Horváth Sándor, kárpátaljai magyar költök is tisztelegtek Katona József szobránál. Kecskemét neves szülöttének. Katona Józsefnek a városközpontban felállított szobránál koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap, a nagy magyar drámaíró születésének 197-ik évfordulóján. Katona József életútját, közéleti szerepét, irodalmi munkásságát Dobozi Eszter, kecskeméti költő méltatta, rámutatva, hogy nemcsak személyes életének fordulatai szolgálnak azóta is meglepetésekkel az utókor számára: egész életművének utóélete éppúgy belőlünk, történelmünkből, felemásságunkból fakadó, miként alkotói énjének ellentmondásosságai is. Mert csak ilyen, saját értékeiben bizonytalan, egyedülvalóságában mindig kevés, mindig töredék, sosem teljes életű nép lehet oly mértékben kételkedő — szelleme legsajátabb teremtményeivel szemben —, mint a miénk. Németh Lászlóra, Karácsony Sándorra hivatkozva, az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy a drámán és alkotójának személyiségén belül kerülni nekünk annyit jelent, mint eligazodni tudni a magunk köreiben, saját énünk rejtelmeiben is. A Bánk bán nélkül, Katona József nélkül önismeretünk volna szegényebb. Az ünnepi beszédet követően koszorút helyeztek el a drámaíró szobránál a városi tanács, a Katona József Társaság, a nevét viselő intézmények — a színház, a megyei múzeum, a megyei könyvtár és a gimnázium—képviselői, virágcsokrokkal tisztelegtek a város más oktatási intézményeinek diákjai, s a Kecskeméten tartózkodó kárpátaljai magyar költők is. K. E. Reform é iskola Oktatáskutatók konferenciája Kecskeméten Az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv és a Művelődési Minisztérium tárcaprogramja tegnap és ma, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tartja az oktatáskutatók konferenciáját. Első ízben rendeznek Magyarországon efféle programot. Életre keltését indokolta, hogy a felgyorsult társadalmi-gazdasági fejlődés az .iskolákkal szemben is mind nagyobb követelményeket állít. Szükség van tehát olyan, periodikusan ismétlődő találkozásra, mely valamennyi kutatónak és pedagógusnak támpontot, segítséget adhat. Ezt a konferenciát egy-, esetleg kétévente kívánják megismételni, s valószínű, hogy valamennyinek Kecskemét ad majd otthont. A választást az a megyei—városi légkör és hozzáállás indokolta, mely — a szervezők szerint — érdemessé teszi a megye- székhelyt arra, hogy bázishelye legyen a későbbi találkozásoknak is. Nagy József professzor, a közoktatási programtanács elnöke nyitotta meg tegnap a konferenciát. Az iskola lehetséges válaszai a mai kihívásokra, Válság- és útkeresés a magyar pedagógiában, Az iskola reformja vagy a reform iskolája, Oktatásfejlesztési döntések helyi, területi megvalósulása a nyolcvanas években, Az iskolaigazgatók választásáról, valamint Az adaptív szakképzési modell és kipróbálása a Paksi Atomerőmű Szakközép- iskolájában címmel hangzanak el előadások, de lesz alkalom hozzászólásokra, vitára is. A rendezvénysorozatra azokat az általános, közép- és felsőfokú tanintézetben dolgozó pedagógusokat hívták meg, akik valamilyen pedagógiai kutatásban részt vesznek. G. T. T. „MI SEGÍTENI AKARUNK ÉS FOGUNK IS!” Megalakult a Magyar Kertészek Egyesülete Az ország minden részéről csaknem háromszáz kertész hatórás tanácskozásán (félórás szünettel) felsorakoztatta mindazokat a gondokat, amelyek ezt az ágazatot — de többé-kevésbé valamennyi gazdálkodó egységet, piunka- vállalót — termelésének visszafogására készteti. Téglás András, a Virág és Zöldségkertészek Egyesületének elnöke köszöntötte a meghívottakat és az árutermelő magánkertészeket, majd bevezetőjében vázolta helyzetüket. Szóvá tette: egyes (külkereskedelmi) szakemberek, szervezetek azon gondolkodnak, hogyan lehet kertészeti növényeket és termékeket importálni, ahelyett, hogy a szellemi erőfeszítést a hazai gazdaságos, jó minősémi hazai termék-előállításra fordítanak. Sok ország kormánya védi termelőit: A tanácskozáson az egyik felszólaló mondta: Ausztriában, ha érik a cseresznye, oda nem lehet exportálni, ugyanakkor hazánkban volt már paradicsom-, bor-, tojásháború importok miatt. Étihez hasonló magatartást várnak a magyar termelők is. Beszélt az adórendszer munkaerő- és teljesítmény-visszatartó hatásáról, egyes megyék adóhatósági embereinek szakértelem nélküli adóalap-meghatározásáról (ugyancsak felszólaló említette: 700 ezer forint értékű termék előállításához 70 ezer forint költséget állapított meg az adóhatóság illetékese!). Téglás András kifejtette: nem akarunk munka nélküli előnyökhöz (jövedelemhez) jutni, „termelni akarunk, s nem juttatásokért, áUami támogatásokért esdeklünk.” Beszélt a hónapokon át végzett 10-12 órás munkájukról, a termelés költségeiről és kockázatáról, és szóvá tette, hogy a kereskedők indokolatlanul nagy haszonra teszAz Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást- adta a Magyar Távirati Irodának: A gazdasági szerkezetváltás elhatározott gyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek fennmaradásához nyújtott költségvetési támogatások csökkentése, illetve megvonása gyökeresen új helyzetet teremt a munkaerőpiacon. A;várható feszültségek megelőzésére, enyhítésére, a dolgozók és családtagjaik szociális biztonságának garantálására a kormány a jövő év január 1-jétől munkanélküli segély bevezetését tervezi. A munkanélküliség megelőzését, kezelését szolgáló eszközrendszer finanszírozására a kormány ez évtőLFoglal- koztatási Alapot hozott létre. Az alap az ez évi 1,2 milliárd forintról jövőre a duplájára, 2,4 milliárd forintra emelkedik. Mindemellett, ha az álláskeresőket ily módon sikerül hosszabb-rövidebb ideig megfelelő munkakörhöz juttatni, akkor átmeneti munkanélküliségük idejére — létbiztonságuk érdekében — kielégítő színvonalú ellátással szükséges gondoskodni. Ezért dolgozta ki az Állami Bér- és MunkaügyijHivatal a munkanélküli segélyezés rendszerét. A teljes foglalkoztatást — mint célt, amelyre törekedni kell — továbbra sem adjuk fel, de közben meg kejl tanulnunk együtt élni az átmeneti munka- nélküliséggel. Az állam számos, a munkanélküliség kialakulását megelőző gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai intézkedéssel igyekszik az állásukat elveszítő állampolgárok újraelhelyezkedési feltételeit javítani, a munkanélküliek -számát és a munkanélküliség időtartamát a minimálisra csökkenteni. A1 munkanélküli segély feltételeinek kialakításakor az a cél, hogy a munkahelyüket elveszítő és újra elhelyezkedni nem tudó állampolgárok szociális bíznék szert, mivel kétszeres áron adják el azokat az árukat, amelyeket tőlünk megvesznek. Majd így folytatta: — Tudjuk, hogy az államnak szüksége van az adóból befolyó összegekre. De sokat adózni csak az tud, aki sokat is keres. Ahhoz pedig, hogy valaki sokat keressen, meg kell hagyni, sőt növelni kell termelési kedvét. Ez pedig az adórendszer függvénye. * Móczár Béla igazságügyi kertészeti szakértő, a törvények egységes értelmezésének hiányát, az adó mérséklését és a kertészek összefogásának szükségességét részletezte. Trási Lajos mezőtúri virágkertész pedig kifejtette: a jelenlegi jogszabálydzsungel miatt sokan elvesztik biztonságérzetüket, várakozó álláspontra helyezkednek, ami nem kedvező az egyénnek és az országnak sem. „Mi semmi mást nem kérünk, csak termelési biztonságot. A több termésből, a költségcsökkentésből származó jövedelem maradjon a termelőnek, ne kelljen állandóan felni az adóhatósági retorziótól. Céljaink egybeesnek az országéval. Mi segíteni akarunk és fogunk is! De adják meg ehhez a lehetőséget.” Sorolhatnánk a szenvedélyes hangú véleményeket, az elmondott szélsőséges „eseteket”. Néhány kertész kálváriáját mesélte el. Megállapították, meg lehetne duplázni a virágexportot, ha a befektetett munkával arányos jövedelemre tudnának szert tenni. Egyesek kertészetük felszámolását is fontolóra vették. Szóvá tették a bürokratikus, nehézkes elszámolást, a könyvelési viszontagságokat. A válaszadók között volt Sándor Miklós, az Adó- és Pénzügyi. Ellenőrző 'Hivatal megyei igazgatóságának igaztonságát garantálja. Ennek érdekében az egyént ösztönzi és érdekeltté teszi a mielőbbi elhelyezkedésben, az ehhez esetlegesen szükségessé váló átképzés vállalásában. Fontos továbbá, hogy ne kényszerítsen senkit arra, hogy méltánytalanul kedvezőtlen feltételekkel vállaljon munkát. Ki kapjon munkanélküli segélyt? E témában jelentős véleménykülönbségek vannak. A jogosultak körének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a munkanélküli segély nem állampolgári jogon járó juttatás, hanem a munkából szerzett jövedelem elvesztésének részleges pótlását célozza. Így alapvetően csak azok kaphatják, akik korábban dolgoztak. Az ÁBMH azt javasolja, hogy munkanélküli segélyre legyen jogosult minden olyan állampolgár, aki: — korábban legalább két évig dolgozott és utolsó munkahelyének elveszítése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el, — nyugdíjra nem jogosult, — más, legalább a mindenkori minimális bért elérő jövedelemmel nem rendelkezik, — bejelenti munkavállalási szándékát a területileg illetékes munkaerő- közvetítő szervezetnek, s azzal elhelyezkedése érdekében együttműködik, — a munkáerő-közvetítő szervezet nem tud számára megfelelő munkahelyet vagy átképzési lehetőséget felajánlani. Az előbbiek szerint nem jogosult segélyre az, aki: — korábban nem dolgozott (e körbe tartoznak a pályakezdők, a háztartásbeli nők és más. bejelentett állással nem rendelkezők), gatója, aki korrekt együttműködést ígért, valamint a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, aki bejelentette, hogy jövő évtől néhány kedvező változás várható. A 100 ezer forint bevételig egyéb jövedelemként adózhatnak a termelők jövedelmük után. Ezt be kell jelenteni az illetékes adóhatóságnak. Csak a bevételüket kell vezetni, és a számlákat szükséges megőrizni. Ha bevételük a 100 ezer forintot átlépi, akkor csak bevétel—kiadás nyilvántartást kell vezetni. Beje- lentkezhetnek jövőre egyéni vállalkozóknak, ebben az esetben többféle adó- kedvezményben részesülnek. Ugyancsak az adóhatóságnál bejelentkezhetnek a vállalkozói nyereségadó kategóriába. Ebben az esetben a vállalkozó maga dönti el személyes jövedelmét, ezután a személyi jövedelem-adókulcsok szerint adózik. Kimutatja a nyereségét, s 300 ezer forintig 40 százalék, e fölött 50 százalék a tervezett adókulcs. A nyereség fönnmaradt részét fejlesztésre használhatja. A tegnapi tanácskozáson Téglás András javaslatot tett arra, hogy a jelenlegi szervezetük nevét változtatva alakuljon át a Magyar Kertészek Egyesületévé. Ennek tizenegy szakosztályába az ország valamennyi kertésze beléphet és részesülhet az egyesület szolgáltatásaiban. Ezzel az ország valamennyi árutermelő kertészének olyan bázisa jön létre, amely alkalmas a több százezres szakembergárda érdekeinek képviseletére is. A jelenlévők a javaslattal egyetértettek és megalakult a Magyar Kertészek Egyesülete. Elnöke Téglás András, titkára Móczár Béla lett. —vállalkozó és vállalkozása megszűnik. Pályakezdő fiatalok esetén korábbi jövedelemkiesésről nem beszélhetünk és elfogadhatatlan perspektíva lenne, ha pályájukat munkanélküliként kezdenék. Ezért olyan pályakezdők támogatására, akik szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, segélyezés helyett más, anyagi biztonságot, hasznos elfoglaltságot jelentő, elhelyezkedési esélyeiket is javító módszerek alkalmazását tartjuk célszerűnek. így például államilag támogatott átképzést, foglalkoztatásban való részvételt tartjuk elfogadható megoldásnak, egy átgondolt, konkrét állami program alapján. Háztartásban dolgozó nők vagy más, bejelentett állással hosszabb ideje nem rendelkezők esetében sincs szó elmaradt jövedelemről. Hosszabb távon a munkanélküli segély állampolgári joggá tételét tervezzükA segély fotyósitásáijak fontos feltétele a munkavállalási szándék kinyilvánítása, s ennek érdekében a munkaerő- közvetítő szervezettel való kapcsolat- tartás, az általa felajánlott munkahely felkeresése. Nem mindegy azonban, hogy a munkanélküli a részére felajánlott állások közül melyiket'nem köteles elfogadni, illetve milyen állás visszautasítása esetén jogosult segélyre. • E feltételek túl szigorú vagy túl méltányos megfogalmazása lényegesen befolyásolhatja a segélyezettek körét, a segély teljes összegét. — Az állás feleljen meg a munkavállaló képzettségi szintjének vagy a felajánlott képzési lehetőség igénybevételével megszerezhető képzettségnek (tehát például diplomás esetében felsőfokú végzettséget igénylő minden olyan munkakör, amelynek betöltésére szak(Folytatás a 2. oldalon) Plakátvilág ’88 A kulturális plakát mii I már nem számít a plakátmii- vészet szelíd válfajának, a/ agresszív, figyelemkeltő gégék éppúgy jellemzik, mint a finomabb, áttételesebb hatások. Legjobb darabjain érzékelhető az alkalmazott művészet alázata, de egyúttal a képzőművészeti alkotás rangjára való törekvés is. Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban tegnap délután nyílt Plakátok ’88 című nemzetközi kiállítás mindenesetre tág és érdekes keresztmetszetet nyújt a műfaj mai megvalósítási formáiról, lehetőségeiről az érdeklődők szánjára. Az igényes válogatás a rendezvény szervezőjét; a Pécsi Galériát is dicséri. Nevéhez kötődik az a kezdeményezés, melynek eredményeként a pécsi és a magyar közönség egyéni és csoportos kiállítások formájában rendszeresen találkozhat a műfaj legkiemelkedőbb darabjaival. Arra törekedtek, hogy bemutassák az érdeklődőknek Európa és a világ ! legkiemelkedőbb tervezőit, egyúttal pedig megismertessék azokat a plakátművé- I szetben érvényesülő törek- ] véseket, amelyek a grafikai tervezés legújabb útjait mu- j tátják. Kiállításaik mindig ■hagy sikert arattak, mert friss, aktuális mondanivalójuk az érdeklődők« számára olyan széles tájékoztatást adott, amilyenre az alkalmazott grafika mellett szinte egyetlen más műfaj sem képes. A most Kecskeméten is látható — a továbblépés irányát is kijelölő — anyagot az eddigi törekvések összegzésének is szánták. Az elmúlt cgy-két évben született alkotásokat elsősorban azoknak a plakáttervezök- nek a munkáiból válogatták, akik az elmúlt évtized- 1 ben résztvevői voltak az intézmény rendezvényeinek. Cs. I. 1989. január 1-jétől: munkanélküli segély Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai
