Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

1988. november 8. • PETŐFI NÉPE • 5

KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGOK

Felszámolást vagy támogatást?

Az Agrikon kiskunmajsai gyárának jövőre 100 millió forint nyereséget kellene elérnie, hogy egyensúlyban tarthassa gazdálkodását, A vállalati terv összeállításakor, a várható inflációs hatásokat is figyelembe véve kitűnt, hogy 1989-ben a gyár nem számíthat nyereségre és ha bért akar fejleszteni, csökkentenie kell a létszámát. Jobb eredmény elérésére nincs lehetőségünk — állítja az igazgató így az általános költségek csökkentése érdekében a majsai gyárban 40 dolgozótól kell megválni.

— A létszámcsökkentést tartják az egyedüli megoldásnak?

— A várható inflációs hatások és ariyagáremelések miatt kénytelenek leszünk a változásokat saját termelői árainkban is érvényesíteni r—válaszolja Zilahi-Sebess Béla igazgató. As Az viszont már csak a piacon dől el, hogy magasabb áron vevőre találnak-e termékeink? Mindenesetre nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Keresnünk kell az eredmény növelésének lehetőségeit. Az anyag- és energiatakarékosság, a normakarbantartás, a kooperációs kapcsolatok átértékelése és a termelés bővítése terén kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk.

Két termékünk esetében értékelemzést végeztünk és éves szinten 8-10 millió forint megtakarítást értünk el. Energiaveszteségeink fejtárásából kiderült, hogy szigorú intézkedéseink betartásával további 2 millió forintot spórolhatunk. A termelés bővítésének pillanatnyilag a piaci lehetőségek, elsősorban az anyagellátási gondok szabnak határt. Hiába van például évi 6

Viktor Butyenko egy olyan szovhoz igazgatója, mely valójában már nem is létezik. A nagy, központosított gazdaság helyett a saját mezőgazdasági felszerelésével és pénzügyi eszközeivel 20 bérlő csoport dolgozik, továbbá 40 olyan ember, aki munkát vállalt a bérlőknél. Valamennyien meghatározott munkára szakosodtak: az egyik brigád például a gépeket bérli, a másik a saját portáján nevel szarvasmarhát. A szovhoz igazgatója szerint csak így lehet jövedelmezővé tenni ezt az elmaradott gazdaságot.

öt évvel ezelőtt a matvejevo-kurgani (Rosztovi terület) szovhoznak milliós adósságai voltak. A gazdaságtól, illetve a faluból, ahol nem volt sem iskola, sem bölcsőde, sem bolt, minden évben vagy száz ember elvándorolt. Butyenko ilyen körülmények között lett a szovhoz igazgatója. Szorgalmazta, hogy a gazdasag minden egységénél térjenek át a teljes gazdasági önelszámolásra, az anyagfelhasználásra csekk- rendszert vezetett be, Az eredmények már az első évben mégmutatkoztak. Addig hiába szólították fel az embereket, hogy mindennel takarékoskodjanak. Az új elszámoltatási rendszer bevezetése után kiderült, hogy a szovhoz- ban van benzinfelesleg, hogy „olcsóbb lett” a takarmányte'rmesztés, és még a munkások bére is emelkedett. A gyökeres változások .azonban csak most

millió négyzetméteres drótfonatkészítő kapacitásunk, ha a kereskedelmi igény

3,5-4 millió négyzetméter, az alap- anyaggyártó viszont csak 2-2,5 millió négyzetméterhez elegendő anyag szállítására vállalkozik. A bérfejlesztés miatt nem mondhatunk le a létszámcsökkentésről sem, hiszen ez újabb 5 millió forint megtakarítást jelent.

— Tehát az intézkedés úgy is értelmezhető, hogy negyven ember fölösleges az üzemben.

— Elsősorban az adiminisztrációra igaz; a munkaerőmozgáshoz hozzá kell szokniuk a dolgozóknak. Régóta beszélünk arról, hogy a létszámot a termelési szükségletekhez kell igazítani. Az Agrikon szerkezetátalakításához szeretne világbanki hitelt felvenni. Nemrégiben külföldi szakemberek, felmérést végeztek a vállalatnál, így Kis- kunmajsán is. Megállapították, hogy másfélszer annyi anyagot használunk fel termékeinkhez és háromszor annyi alkalmazottal dolgozunk, mint egy hasonló angol vállalat. A közvetlen termelésben részt vevő munkásaink „kihasználtsága” 50 százalékos, míg náluk ugyanez a szám 75 százalék, s ez utóbbi nemzetközileg elfogadott érték. Mindez megerősíti, hogy jelentős és kihasználatlan tartalékaink vannak.

— Kiket érint az elbocsátás?

— Első lépésként megszüntetjük a nyugdíjasok foglalkoztatását. Néhány dolgozónknak felajánljuk, és ha elfogadja javaslatunkat, korkedvezménynyel nyugdíjba megy. Lefaragjuk a kiszolgálói és alkalmazotti létszámunkat is oly módon, hogy egy részét átcsoportosítjuk termelői területre. Ezzel lényekezdődtek el a gazdaságban, miután a

19. pártkonferencián is kimondták, hogy a kolhozokban fejleszteni kell a bérleti és vállalkozói rendszer különböző formáit, meg kell szervezni a szövetkezetek kiterjedt hálózatát. Ez az ország élelmiszer-ellátásának javulásához vezető legrövidebb út.

Voltam a szovhoz egyik bérlő csoportjánál. Vezetőjük N. Szicsev, a település nyugdíjba vonult tanácselnöke. A brigádban hét tapasztalt gépész van. 1370 hektár megművelésére kötöttek szerződést a gazdasággal. Régebben ezt a munkát 20 ember végezte el. A bérleti szerződés 10 esztendőre szól, ez a minimum.

Még az aratás kezdetekor láttam a brigád munkáját. Elégedettek lehettek, mert a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó volt a termés. A brigád tagjainak havi jövedelme a legszerényebb számítások szerint is eléri az 1500 rubelt! A Szovjetunióban a havi átlagkereset 213 rubel.

A bérleti rendszerre való áttérés természetesen együtt járt a szovhoz irányító apparátusának csökkentésével is: 82-ből 16-an maradtak. Egyébként a gazdaságban az a vélemény, hogy a megmaradt létszámot is lehet még tovább csökkenteni. Voltak érzelmi kitörések, hiszen egy ilyen folyamat fájdalmasan érintett embereket. Egyesek, például a szovhoz volt főmérnöke egygében egy létszáhiszerkezet-váltást hajtunk végre a termelőmunka javára. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a termelésből senkit sem küldünk el, hiszen az átcsoportosított alkalmazottak között akadhat jobb munkaerő. Az átszervezés 60 személyt érint és negyven dolgozónkat kell elbocsátani, közülük 20-25 főnek tudunk a környéken állást biztosítani.

— Milyen alapon választották ki ezeket az embereket?

(*•§- A szakszervezeti bizalmiak és a munkahelyi vezetők szakmai és szociális szempontok figyelembevételével előzetes felmérést készítettek, amit a vállalatvezetők és a társadalmi szervek képviselői bírálnak el. Ez a munka legnehezebb része, de napokon belül döntés születik és a létszámcsökkentést még az idén végrehajtjuk — tájékoztatott az igazgató.

A gyári pártalapszervezet titkárával az üzemben találkoztam:

— A javaslatok elfogadása heves vitákat váltott ki, de abban mindenki egyetértett, ha most nem lépünk, akkor később több mint négyszáz ember munkáját és megélhetését kockáztatjuk

— mondta Fintor Gábor.

— A létszámcsökkentés az ittmara- dók érdekében történik —csatlakozott véleményéhez Kálmán Lajos gépkezelő.

— A munkaerővel korábban nem gazdálkodtunk, ezért ésszerűtlenné vált az adminisztratív és a produktív dolgozók aránya. Szeretnénk, ha a termelői létszám nem változna, de belátjuk, hogy az intézkedést mindannyiunk érdekében végre kell hajtani.

Kisvágó Árpád

szerűen elment a gazdaságtól. Mások más megoldást választottak. A volt fő- agronómus most a növénytermesztő bérlő csoport vezetője, a volt főállattenyésztő kölcsönt vett fel, farmot épített, ahol 15 kocát tart és 150 malacot nevel. Az igazgató felesége is, aki egyébként fogtechnikus, szerződött a szo.vhozzal és a háztájiban libákat, sertéseket nevel. A munkában segit két iskoláskorú fia is. Megváltozott az igazgató munkastílusa. Még két évvel ezelőtt a munkaideje hajnali 4-kor kezdődött és késő éjszaka ért véget. Az örökös hajszát nyugodt munkatempó váltotta fel, és az igazgató mostanában megengedi magának, hogy otthagyja a gazdaságot egy-egy hétvégén és elmenjen 100 kilométerre, Rosztovba, például színházba.

Nem tudtam megállni és megkérdeztem:

—Ha továbbra is ilyen jól haladnak a dolgok és az emberek megtanulják maguk megoldani a problémáikat, szüksége lesz-e a gazdaságnak igazgatóra?

— Egyelőre van elég munkám. Iskolát, bevásárlóközpontot építünk. A termékeink eladására már leszerződtünk egy külföldi céggel, a húsfeldolgozó üzemünkbe gépsort importálunk. Megjelentünk a külpiacon és ez új távlatokat nyit a gazdaság előtt.

A. Szokolov (APN—MTI-Press)

Bankárok az óvodában

Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kecskeméti bankszervezete nemrégiben bekapcsolódott a könyvkiadásba. Igaz, „elsőszülöttük”, Ubavity Radován és Haui József „Játékos matematika óvodások részére” című műve nem könyv, inkább munkafüzet: tetszetős külsejű, szellemes rajzokkal teli segédeszköz a számtan óvodai oktatásához. Fülep Ferencnél, az OKHB kecskeméti szervezetének igazgatóhelyettesénél az iránt érdeklődtünk, jiogyan is került a bank az óvodába.

A szerző keresett fel bennünket, miután a könyvkiadóknál nem járt sikerrel, mert csak évek múlva lett volna kapacitásuk. A kereskedelmi bankok igen nagy önállósággal rendelkeznek, kizárólag tőlük függ, mibe vágnak bele, miben látnak fantáziát. Felmértük a várható keresletet, és úgy döntöttünk, hogy vállaljuk a kiadást. Ez idén júniusban történt, a füzet pedig szeptember végére elkészült, pontosabban megjelent;

— Feltételezem, hogy ez a vállalkozás a banknak is tisztes hasznot hoz, vagyis megéri önöknek a könyvecske kiadása.

— Ezt nem is tagadjuk, de nem kasszírozunk belőle olyan óriási nye-. reséget. Az árán is látszik, hogy nem ez vezérelt bennünket. A füzet harmincöt forintba kerül, bár senki sem akadályozott volna meg abban, hogy, mondjuk, ötvenet írjunk rá. Úgy gondoltuk, ha az óvoda nem tudja megvásárolni, ennyit a szülő még esetleg áldoz rá. Hozzáteszem, hogy a munkafüzetet egyetlen óvodában sem kötelező megvenni! Természetesen kockázatot is vállaltunk a kiadásnál a szerzőkkel együtt. Ha az ötvenezer példány nem fogy el, akkor az a bizonyos tisztes haszon sem lesz meg. A kiadvány nem kerül kiskereskedelmi forgalomba, ezért bemutatókat szervezünk az országban több helyen, hogy a potenciális vevőkkel —* megyei tanácsok művelődési osztályai, óvodák, napközi otthonok — megismertessük játékos matematikánkat.

' — Lehetséges, hogy egyszer még a bankok lesznek a kiadóvállalatok konkurensei?

'— Nem hiszem, elvégre egy bank nem tudja felvállalni azokat a kötelezettségeket, amiket például a Tan- könyvkiadó. Mindenesetre nem hagyunk fel az új üzletággal, konkrét terveink ugyan még nincseúek, de már többen,megkerestek/bennünket ötleteikkel. Érdekes, hogy a Művelődési Minisztériumban — a kezdeti idegenkedés után — egyszer csak puhatolózni kezdtek, nem szállnánk-e be a kísérleti tankönyvek kiadásába. Hátha végre sikerülne ezeknél a három-négy éves nyomdai átfutási időt megrövidíteni. 1

—magyar—

— a torma

A torma a kert, az udvar sarkában vagy az árokparton növöget. Nincs szem előtt. Akkor is háttérben marad, amikor áruként kerül a piacra. Külleme bizony cseppet sem vonzó. Mégis nagyobb megbecsülést érdemelne. Nemcsak azért, mert a legrégebben ismert és használt fűszernövényünk, hiszen már a honfoglaló magyarok is használták. Egyedülálló csípős zamata és gyógyító ereje az, amiért nagyobb megbecsülés illetné meg a mindennapos használatban. Igaz, éppen csípőssége, a nyálkahártyákat ingerlő, kö- högtető, könnyeztetö volta teszi áldozatossá felhasználását. Hála az élelmiszeripar leleményének, enyhén ecetezve ma már készre reszelve is beszerezhető. Egyébként rövid ideig gőz fölé vagy meleg sütőbe téve enyhül a csípőssége.

. A benne levő gyógyanyagoknak — . orvosilag bizonyítottan -s-* baktériumölő hatása van. Ez mustárolaj-tartal- mának köszönhető. Frissen lereszelve,- egy ideig letakarva, majd szagát beléle- .. gezve jó a nátha tüneteinek enyhítésére. Kávéskanálnyi mézzel elkeverve és teába téve köhögéscsillapító, de használ a légcsőhurut, influenza ellen is.

A reszelt torma kipréselt nedve — kúraszerüen alkalmazva — hatásos gyógyszere a vastagbél, bél, hólyag és vesemedence gyulladásának. Tiszta ruhába téve és így bedörgölve a megerőltetett izmokat vagy reumás végtagokat, az ilyenfele fájdalmakat is enyhíti, értágító Volta folytán.

A torma közvetlen gyógyhatására nincs mindenkinek szüksége. Arra viként a tizennégy aranykorona-értéket. 1979-ben 23 ilyen állami gazdaság, 364 termelőszövetkezet, 46 szakszövetkezet volt, összesen 1,7 milliárd forint támogatást kaptak. A következő évben számuk nem változott, de a támogatás 400 millióval csökkent. 1982-től a támogatott körhöz tartoztak a 14-17 aranykorona-értéken gazdálkodó üzemek is, ezzel a támogatottak száma hatszázra, az összeg 2,6 milliárd forintra emelkedett. Két év múlva a jövedelmezőség romlására tekintettel ötmilliárd forintra nőtt a támogatás. 1985-ben a 19 aranykoronánál alacsonyabb földértéken gazdálkodók kaptak támogatást, de annak összegét 1,2 milliárd forinttal mérsékelték. E példák jól mutatják, hogy a támogatás következetlenül érvényesül, nem feltétlenül kötődik a természeti adottságokhoz, s ez az egyes ágazatok, üzemek reális megítélését is lehetetlenné teszi.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szakszövetkezetek már alakuláskor a kedvezőtlen térségekben jöttek létre. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vizsgálatai szerint viszont a szakszövetkezetek gazdasági mutatói a szigorodó feltételek ellenére évről évre kedvezőbbek, mint a termelőszövetkezeteké, és az állami gazdaságok átlagait is meghaladják. Ennek magyarázata, hogy a szakszövetkezetekben a közös és a tagi gazdaság közötti együttműködés eredményes, melynek forrása az érdekeltség és a kölcsönösen viselt kockázat.

A kedvezőtlen adottság és a gyenge hatékonyság tehát nem feltétlenül ösz- szetartozó fogalmak, vagyis a kedvezőtlen természeti viszonyok között megélhetési, fejlődési gondokkal küszködő gazdaságok talpraállításának a támogatáson kívül szervezeti, érdekeltségi, szabályozási feltételei is vannak.

V. Farkas József

szont igen, hogy a szervezet zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen sokoldalú, változatos étrendből a torma se maradjon ki. Ehhez pedig nem elég, hogy csak a nagynéha asztalra kerülő főtt húsoknak, virslinek, kövér falatoknak legyen a csípős kísérője. Igaz, nem sok olyan elkészítési mód ismeretes, amelyben a torma főszerepet játszik. Néhány azonban akad. íme a négy személyre szóló tormás receptek:

Tormaleves: Négy tányérnyi vizet főzni teszünk. Forráskor beledobunk egy erőleveskockát és körülbelül 10 dekányi-frissen reszelt tormát. Ezt a lét 10 percig főzzük. Közben 2 deci tejfölben simára keverünk két púpozott kávéskanál lisztet és fél diónyi Piros aranyat. A keveréket a forró lével felhígítjuk, majd a leveshez töltjük. Amikor elfőtt a habja, beleteszünk egy mokkacukrot és evőkanálnyi kifacsart citromlevet.

Almás tonnamártás: (kész ecetes tormával is készíthető). Három-négy téli almát meghámozunk, lereszeljük és nyomban elkeverjük 3-4 evőkanál ecetes tormával. Hozzáreszelünk két- három,. héjában megfőtt burgonyát. A keveréket kicsit megsózzuk, megcukrozzuk és behűtve tálaljuk.

Ugyanez az összeállítás tejfölösen is elkészíthető. Ettől a pép krémesebb, selymesebb lesz.

Tormás-répás egyveleg: (azoknak ajánljuk, akiknek magában túl erős a torma). Három-négy szál sárgarépát megmosva lereszelünk és hozzáreszelünk egy szál tormát is. Az összekevert szálakat cukros citromlével meglocsoljuk, enyhén megsózzuk és behutjük.

(Nyerges)

„AZ ITTMARADÓK ÉRDEKÉBEN’

Létszámcsökkentés az Agrikon kiskunmajsai gyárában

Szalmából

szén

A Csákvári Állami Gazdaság Móric-majori területén NSZK-lízing alapján pi- rolizáló üzemet építettek, amelyben különleges technológiával, adalékok hozzáadásával szénport állítanak elő szalmából, majd briketté préselik azt. így a nyugati piacokon igen keresett terméket, kénmentes, grillsütésre alkalmas szenet állítanak elő. Az üzemben előre láthatólag évente 15 ezer tonna szalmát dolgoznak fel, amelynek hozzávetőleg 30 százaléka lesz a késztermék, a szén. (MTI-fotó)

SZOVJETUNIÓ: VÁLTOZÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN

Húsz bérlő egy szovhoz helyett

Hagyjuk abba a kedvezőtlen mezőgazdásági térségekben az agrárgazdálkodást — fogalmazódott meg egy, az ágazat fejlődését, ellentmondásait boncolgató vitában e kissé sarkos megállapítás. Mi tagadás, még érvelni is lehet mellette. A statisztikai adatok szerint a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban a növénytermesztési hozamok 15-20 százalékkal alacsonyabbak az átlagnál, a termelési ráfordítások viszont nagyobbak, következésképpen a termelés hatékonysága gyenge. Csupán mező- gazdasági tevékenységből képtelenek megélni e gazdaságok, -bevételük 49 százaléka ipari, szolgáltatási vállalkozásból származik, szemben a mezőgazdaságra jellemző 32 százalékos aránynyal. Gazdálkodásukhoz, feímmaradá- sukhoz jelentős állami támogatást kapnak, de ezzel együtt is alacsony a vállalati jövedelmezőségük, egy főre jutó értéke 13-14 százalékkal marad el a nem kedvezőtlen adottságú üzemekétől.

(Az elhamarkodott ítéletet elkerülendő, tekintetbe kell venni az ugyancsak statisztikai adatokkal igazolható ellenérveket is. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok művelik a mezőgazdasági terület 44 százalékát, ők foglalkoztatják a nagyüzemi dolgozók 45 százalékát. A növénytermesztés összes termékének 34, az állattenyésztésnek 32 százalékát állítják elő. S az is igaz, hogy a -magyar agrárgazdaság termékeinek harmadát exportálja, s ezzel —, bár nem olcsón — a múlt évben 650 millió dolláros külkereskedelmi aktívumot ért el.

Tehát mielőtt a kedvezőtlen térségekben fölszámolnánk a mezőgazdálkodást, két kérdésre feltétlenül választ kellene adni: a mostani, külkereskedelmi egyensúlyzavarokkal küszködő

időkben miként, milyen forrásokból pótolható a 650 millió dollár; s mi lesz a mintegy félmillió termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozóval és családjukkal?

A kedvezőtlen adottságú gazdaságok felszámolását nem kormányzati körök fontolgatják; éppen ellenkezőleg, azt hangsúlyozzák, hogy a népgazdaság sem rövid, sem hosszabb távon nem mondhat le tevékenységükről.

A kedvezőtlen térségi termelés szükségességét elismerve, nincs ellentmondás abban sem, hogy szabályozásukat, támogatásukat következetesebbé, differenciáltabbá lehetne és kellene tenni. Régóta hangoztatott elv például, hogy a mezőgazdasagi termelés szerkezete igazodjon a természeti adottságokhoz. Ezt szavakban senki nem vitatja, ám a közgazdasági szabályozás gyakorlata éppen keresztezi az elvet.

A kedvezőtlen adottságú gazdaságok földjeinek minősége gyenge, kiterjedt gyepterületük, legelőik vannak; vagyis növénytermelésre kevésbé, állat- tenyésztésre inkább alkalmasak. Mégis, miközben a mezőgazdasági terület 44 százalékán gazdálkodnak, a gabonaterületnek több mint 60 százalékát foglalják el, holott szakmai körökben köztudomású, hogy a búza és a kukorica a legjobb földek növénye.

Az erőszakolt, adottságokhoz nem igazodó termelési szekezet és a támogatások ellenére is szegények a kedvezőtlen térségi gazdaságok, sokuknál az egyszerű újratermelés feltételei is hiányoznak. Ennek vannak személyi, vezetési okai, de ide sorolható az elmaradott infrastruktúra, a szellemi tőke elvándorlása e térségekből.

A hetvenes években azok a gazdaságok kaphattak támogatást, amelyek szántóterülete nem érte el hektáronKORSZERŰ PALACKOZÓ

Az ország egyik legkorszerűbb üdítőital-palackozó üzemét építették fői Kisvárdán a Szeszipari Vállalatnál. A 120 millió forintos beruházás során modern mosó-, palackozó- és egyéb gépeket helyeztek üzembe, amelyekkel évente 12 millió egyliteres üveg üdítőt gyárthatnak. Elsősorban Coca-Coiát és Sztár italokat palackoznak az új üzemben. (MTI-fotó)

HAZUNK TAJ A

Konyhakertek Hamupipőkéje