Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november 5. fejlődő kapcsolatok Példamutató, (Folytatás az 1. oldalról) gyár viszonyra. Franz Vranitzky vála­szában azt mondta, hogy amennyibei) az osztrák gazdaság, állam pozícióját sikerül tovább erősíteni Európában és az egész világon, akkor Ausztria Ma­gyarországnak is feltehetően még jobb partneré lesz. Ugyancsak a Magyar Rádió tette fel a kérdést: Grósz Károly hogyan vélekedik arról, hogy a gazda­sági kamarában rendezett találkozón több osztrák üzletember bizonytalan­ságának adott hangot, mondván: nem látnak elegendő garanciát arra, hogy a magyar piacon helyezzék el tőkéjükét. Grósz Károly elmondta, hogy ezt az óvatosságot másutt is tapasztalja, nem­csak Becsben. Hangsúlyozta, hogy egyetért az üzletemberekkel, akiket bi­zonytalanságra késztet, hogy Magyar- ország egy fore eső adósságállománya magas, a magyar belpolitikai életet pe­dig új jelenségek színesítik. Joggal vető­dik fel a kérdés: a magyar kormány ké­pes-e a gazdasági és a politikai folyama­tokat kedvezően befolyásolni. A mi­niszterelnök válasza: nem kell lelniük az üzletembereknek. Egy országos méretű gazdasági megújulás óhatatlanul ter­hekkel jár, de nagy lehetőségeket is hor­doz magában. Grósz Károly hozzátet­te: tekintélyes nemzetközi pénzintéze­tek nyilatkoznak úgy, hogy nem látják veszélyeztetve Magyarország fizetőké­pességét. A magyar törvények pedig ga­rantálják, hogy a külföldi vállalkozók bármikor hozzájuthatnak tőkéjükhöz, illetve a tőkejáradékhoz. Rövidesen német nyel ven is megjelen­tetjük a társasági törvény teljes szövegét. Bar nem hétvégi unaloműző olvasmány lesz, de a szakértőket bizonyára érdekel- ni fogja—mondta Grósz Károly. A Kronen Zeitung újságírója Grósz Károlyt kérdezte: nem jelent-e gondot, hogy a liberalizált utazással túl sok de­viza áramlik ki az országból, s várható-e ezzel kapcsolatban szigorító intézkedés. Grósz Károly elmondta, hogy az idén 2S0 millió dollár pluszkiadást je­lent a magyarok megnövekedett utazá­si kedve és lehetősége. Ezzel együtt utó­lag is helyesnek tartják azt a döntést, amely megkönnyítette a világútlevél bevezetését. Egy svájci lap szerkesztője — utalva arra, hogy Grosz Károly már bejelen­tette távozását a Minisztertanács éléről — megkérdezte: ez a teljes kormány lemondását jelenti-e. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon ez nem meghonoso­dott politikai gyakorlat, de lehet, hogy így lesz. Mindenesetre az elmúlt egy évben a Minisztertanács összetétele je­lentősen megváltozott, s nem látja okát annak, hogy a kormány lemondjon. A Szabad Európa Rádió munkatár­sa az osztrák kancellártól azt kérdezte: mi a véleménye arról, hogy az osztrák közvélemény helytelennek tartja a bős —nagymarosi vízlépcső-beruházásban való osztrák részvétéit. Ugyancsak a Szabad Európa kérdezte Grósz Ká- rolytól: Elképzelhető-e, hogy a töme­ges tiltakozás esetén mégis leállítják az építkezést. Franz Vranitzky hangsúlyozta, erő­műveket nem egy-két évre, hanem egy­két évtizedre építenek. A magyar fel döntött, osztrák részről szerződés-alap­ján vállalkoztak a munkára, s mint minden szerződést, ezt is végrehajtják. Grósz Károly válasza rövid volt: nem képzelhető el az építkezés leállítá­sa. Az Országgyűlés túlnyomó több­séggel tudomásul vette azt a miniszter­tanácsi jelentést, amely az építkezés folytatásáról szól. A Magyar Hírlap kiküldött tudósí­tója Franz Vranitzkyt kérte: foglalja össze az osztrák kormány álláspontját a romániai településrendezési prog­rammal kapcsolatban. A kancellár fogalmazása szerint az osztrák kormány és parlament elítélő­en foglalt állást az úgynevezett tejepü- lésfejlesztési politika ügyében. Állás­pontjának ismertetésére felhasználja a kínálkozó alkalmakat, anélkül, hogy fenyegetően lépne fel Romániával szemben. Az ORF televízió azt kérdezte: mivel a magyar párton belül kibontakozóban van egy erős szociáldemokrata jellegű csoportosulás, lehetséges-e, hogy a ma­gyar—osztrák párbeszéd ezen a téren — a pártok között is — folytatódik? Grósz Károly elmondta: véleménye szerint az újságíró nem látja reálisan a magyar párton belüli folyamatokat. — Nem az MSZMP-n belül alakul ki szociáldemokrata törekvés, hanem az egész párt merít a nemzetközi szociál­demokrata mozgalom tapasztalataiból — különösen az osztrák és az NSZK- beli szociáldemokrata mozgalom tö­rekvéseit kíséri figyelemmel — mert a magyar munkásmozgalom is ebből a talajból gyökerezett. * A déli órákban Grósz Károly, kísé­retének tagjaival együtt látogatást tett Kurt Waldheim köztársasági elnöknél. Rövid eszmecseréjük után az osztrák államfő ebédet adott a magyar vezető tiszteletére, s ezen mindketten pohár­köszöntőt mondtak. Magyar vezetők üdvözlete a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója alkalmából MIHAIL SZERGEJEVICS GORBACSOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, NYIKOLAJ IVANOVICS RIZSKOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, á Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint a magyar nép nevében baráti üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a szovjet nép­nek a nagy októberi, szocialista forradalom 71. évfordulóján. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme, a világ első szocialista államának létrejötte nyitotta meg a társadalmi haladás új korszakát. A magyar nép forradalmi harcának eredményei iá szorosan'kapcsolódnak a nagy október eszméihez, elválasztha­tatlanok történelemformáló hatásától. A szövget népnek az SZKP vezetésével az elmúlt hét évtizedben megtett útja bizonyítja a lenini eszmék erejét. Az évszázados elmaradottságot leküzdve hazájuk a világ vezető államainak so­rába emelkedett, afnely hatalmas gazdasági, tudományos és kul­turális potenciállal rendelkezik. Az átalakítás irányvonalának meghirdetésével új lendületet kapott az igazságos társadalmi rend megteremtéséért folytatott harc. _A magyar közvélemény élénk figyelemmel és rokonszenwel követi a Szovjetunióban végbemenő folyamatokat, a lenini esz­mék valóravaltását. A XIX, pártkonferencia megerősítette az SZKP XXTO. kongresszusának irányvonalát, a párt és a társa­dalom demokratizálása, a politikai intézményrendszer reformja mellett kötelezted magát, döntésrí kedvező feltételeket teremte-, nek a gazdasági irányítás reformjának továbbviteléhez, a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsításához, az életszínvonal emeléséhez.: A szovjet átalakítás uj tapasztalataival gazdagítja a szocialista világot A Szovjetunióban és Magyarországon sajátos nemzeti feltéte­lek között a társadalom fejlődését hosszú időre meghatározó változás, a szocialista társadalom megújítása megy végbe. A köl­csönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál időszerű politi­sünk fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. E cél elérését elősegíti a pártjaink gondolkodásában és cselekvésében meglévő összhang és az egymás sikereiben való érdekeltség. Az országaink és népeink közötti, az élet minden területére kiterjedő kapcsolatokban kiemelt jelentőséget tulajdonítunk ál­lampolgáraink közvetlen találkozóinak, az idegenforgalom és a kulturális csere további fejlesztésének. Együttműködésünknek e területei rendkívül fontosak az egymás iránti jobb megértés erősí­tésében. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy kétoldalú kap­csolatainkban mind jobban érvényesül a Szovjetunió területen élő magyar nemzeti kisebbség összekötő szerepe. A nagy októberi szocialista forradalom békefelhívása össze­cseng a mai szovjet külpolitikának a nemzetközi kapcsolatok egészségesebbé tételére, a biztonságosabb világ létrehozására, az emberiség előtt álló globális problémák közös megoldására Irá­nyuló kezdeményezéseivel. A szovjet—amerikai és ezzel összefüg­gésben a kelet—nyugati viszony javúlása aktív nemzetközi sze­repvállalásra ösztönzi hazánkat is. A magyar külpolitika eddigi eredményeire építve továbbra is részt vállalunk a békéért S biztonságért folyó harcból. A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk Önöknek és személyükben a szovjet népnek további sikereket a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott áldozatos küzdelmükben. GRÖSZ KÁROLY, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára ' ' a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, STRAUB F. BRUNÓ;_ a Magyar Népköztársaság ElnöklTanácsának elnöke * * # yárkonyi Péter külügyminiszter Ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter­nek. (MTI) FEBRUÁR 15-ÉIG KIVONJÁK 'A KÜLFÖLDI CSAPATOKAT Az ENSZ Közgyűlésén először: Egyhangú határozat Afganisztánról Az ENSZ Közgyűlése 1980, az afgán kér­dés napirendre kerülése óta először hozott egyhangú határozatot Afganisztánról. A csü­törtökön vita nélkül, közfelkiáltással elfoga­dott határozat az afganisztáni rendezésről kötött genfi egyezmény betűjének és szelle­mének szigorú, lelkiismeretes tiszteletben tartására szólítja fel az érintett feleket. A dokumentum hangot ad annak a remény­nek, hogy az előirányzott menetrendnek meg­felelően február 15-éig befejeződik a „külföl­di csapatok” kivonása Afganisztánból. A határozat hangsúlyozza az átfogó politi­kai rendezés szükségességét és ezen belül az afgán párbeszéd jelentőségét. Olyan széles alapon nyugvó kormányt kell létrehozni, amely élvezi az afgán nép valamennyi rétegé­nek támogatását. A dokumentum alapvető fontosságúnak nevezi Afganisztán szuvereni­tásának, területi épségének és el nem kötele­zett státusának megőrzését. Vemon Walters amerikai ENSZ-nagykövet a határozatot — annak elfogadása után — „a Szovjetuniónak címzett figyelmeztetés­ként” értelmezte. Az üléstermen kívül tett sajtónyilatkozatában azt vetette a Szovjetu­nió szemére, hogy az utóbbi napokban új harci repülőgépeket és más fejlett haditechni­kát irányított Afganisztánba, amelyeket már be is vetettek az afgán kormányellenes erők ellen. Szavai szerint mindez ellentétes a Köz­gyűlés határozatának tartalmával és szándé­kával. A nagykövet azt nem említette, hogy országa továbbra is szállít fegyvert az afgán ellenzéknek. A pakisztáni külügyminisztérium egyik magasrangú tisztségviselője közölte, hogy Pakisztán és a Szovjetunió egyeztette állás­pontját a konszenzus érdekében. ELHALASZTOTT START UTÁN Szakértői nyilatkozat a szovjet űrrepülőgép indításáról Bár a Burán űrrejNÜűgép október 29-én el­halasztott indításának újabb időpontjáról egyelőre nem született döntés, arra feltehetően rövid időn belül sor kerül.— mondotta a Krasznaja Zvezda című napilapnak Alek- szandr Makszimov vezérezredes. A szovjet vé­delmi minisztérium fő szakértője elmondta: az első startkísérletkor az Enyergija hordozóra­kéta irányító rendszerét vezérlő számítógép észlelt hibát és a központi komputer ezért állította le — a szó legszorosabb értelmében — az utolsó percben az előkészületeket A többször felhasználható szovjet űrhajó egyik legfőbb szakértőjének számító tábornok szavaiból kiderült hogy a számítógéprendszer egyszerűen kizárja annak lehetőségét hogy az általa jelzett rendellenesség ellenére a földi irányítószemélyzet folytassa az indítás előké­szítését. A bonyolult „műagy” ugyanis a leg­kisebb probléma érzékelésére önműködően le­állítja a felkészítési műveletet. A számítógép programja egyébként összesen 140 különféle rendellenességre van felkészítve és október 29- én ezek egyike okozta a visszaszámlálás azon­nali leállítását. Makszimov szerint most „rövidebb pihenő” következik, ami lehetőséget nyújt arra, hogy átgondoltan, a korábbi tapasztalatokból okul­va készítsék elő a még pilóta nélkül repülő szovjet űrrepülőgép indítását. ALGÉRIA Megszavazták a reformprogramot Kormányszóvivői tájékoztató Az algériaiak nagy többsége megszavazta a Sadli Bendzsedid elnök által meg­hirdetett reformprogramot. A csütörtöki népszavazás péntek reggel közzétett hivatalos adatai szerint a 12 millió szavazópolgár 83 százaléka adta le voksát, a beérkezett szavazatok 92,72 százaléka „igen” volt. ^ A mostani népszavazás az első lépés az alkotmányreform és a végrehajtói hatalom újjászervezésének irányába. A teríték szerint kiszélesítik a parlament jogkörét és lehetővé válik, hogy a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front jelöltjein kívül független személyek is induljanak a parlamenti választásokon. A reform kilátásba helyezi a gazdaság átalakítását is, egyebek mellett csökkentik a gazdaság központi irányítását. Sadli Bendzsedid azt követően hirdette meg reformjait, hogy október elején zavargások törtek ki az országban. A napokig tartó összecsapásokban 160 ember meghalt és több mint 150 mégsebesült. HETI VILÁteHÍRADÓ Az események krónikája SZÓMBA T: Budapesten befejez­te munkáját a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága. — Mihail Gorbacsov beszédet mondott a moszkvai ifjúsági központban, bho- va a Komszomol megalakulásának 70. évfordulója alkalmából látoga­tott el. — Elhalasztották a, szovjet űrrepülőgép hajnalra tervezett felbo­csátását. — Punta del Estében véget ért hét latin-amerikai államfő csúcs- találkozója. VASARNAP: Damaszkuszban tárgyalt Kurt Waldheim osztrák ál­lamfő. -— Pekingbe érkezett Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminiszter, -j- Személyi változásokat jelentettek be Algírban. — Jordániában tárgyalt Carlucci amerikai védelmi miniszter. — A Zsenmin Zsipao beszámolt a KKP politikai bizottságának hétvégi üléséről. HÉTFŐ: Genfibenfolytatódtak az iraki—iráni megbeszélések. — Bécsben újabb tárgyalási fordulót tartottak a VSZ és a NATO tagál­lamainak képviselői, xjj- Varsóban döntés született a gdanski Lenin ha­jógyár felszámolásáról. ;— Kurt Waldheim osztrák államfő Kuvaitba érkezett. KEDD: 27 párt részvételével par­lamenti választásokat tartottak Iz­raelben. — Ladislav Adamec cseh­szlovák miniszterelnök Mihail Gor- bacsovval és Nyikolaj Rizskovval tárgyalt Moszkvában. — Nagy ha­tóerejű szovjet rakétákat kapott az afgán hadsereg, jelentette be az af­gán fegyveres erők vezérkara. SZÉRDA: Hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Margaret That­cher brit miniszterelnök.}?--) Grósz Károly ausztriai látogatásának elő­estéjén az osztrák és a magyar tele­vízió interjút sugárzott a magyar és az osztrák kormányfővel. — A szov­jet sajtó beszámolt arról, hogy a Szovjetunió és Dél-Korea között ka­marai tárgyalások kezdődtek. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődött Grósz Károly hivatalos ausztriai lá­togatása. — Népszavazást tartottak Algériában a politikai intézmény- rendszer átalakításáról. — Bonnban újabb nyugatnémet—francia csúcs- találkozó kezdődött. PÉNTEK: Véget ért Margaret Thatcher varsói látogatása. — In­diai csapatok leverték a Maldiv Köztársaság elleni külföldi zsoldos­támadást. — Algéria népszavazáson hagyta jóvá Bendzsedid Sadli elnök alkotmányos-politikai reformjait. — Az ENSZ Közgyűlése először ho­zott egyhangú határozatot Afganisz­tánról és közfelkiáltással követelte a genfi megállapodások szellemének és betűjének betartását. — Grósz Károly és Franz Vranitzky Bécsben nemzetközi sajtóértekezleten mél­tatta a különleges magyar—osztrák kapcsolatokat. A Minisztertanács ülését követően a kor­mányszóvivő, Marosán György távollétében Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztő­je tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyettes elnökletével több mint öt órán át tanácskozott, s a ke­mény, éles vitákkal kísért eszmecserén csak­nem hetvenen fejtették ki véleményüket a napirenden szereplő 11 kérdéssel kapcsolat­ban. A megvitatott témák közül a szóvivő kiemelte a kormány támogatáscsökkentési programját. A reforintörekvéseket gyakorla­ti tettekre váltó, nagyjelentőségű intézkedés- sorozat lényege, hogy a költségvetési támo­gatások jelenlegi, mintegy 130 milliárd forin­tos summáját négy esztendő alatt fokozato­san csökkentik. Jövőre, a programnak meg­felelően, 29 milliárd forinttal csökken a gaz­daság különböző területein a támogatások összege; 27 milliárddal mérséklődnek a ter­melői ártámogatások, s kétmilliárd forintot tesz ki a fogyasztói: ártámogatás elvonása. További két fontos adat: a bányászatnak mintegy 5 milliárd forintos, áz agrárágazat­nak pedig csaknem 9 milliárdos támogatásel­vonással kell szembenéznie. A kormány ülésén bejelentés hangzott el arról, hogy tárcaközi bizottság alakult a mozgássérültek rehabilitálásában, gyógyítá­sában világhírű eredményeket felmutató Pe- tő-módszer, illetve a Pető Intézet támogatá­sára. A testület igyekszik minden segítséget megadni e módszer elterjesztéséhez, népsze­rűsítéséhez, a gyógyító munka kiterjesztésé­hez. Ugyancsak a mostani minisztertanácsi ülésen született meg az elhatározás a Nem­zetközi Pető Társaság, illetve a nemzetközi jellegű Pető Intézet létrehozására. A kormány döntött a nemzetközi Pető Alapítvány felállításáról is, s az elkövetke­zendő időszakban 40-45 millió forintos új beruházással bővülhet az intézet.. Bajnok Zsolttól Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár vette át a szót. A támogatásleépítési programmal kapcso­latban elmondta, hogy az erről szóló tájé­koztatót megküldik az országgyűlési képvi­selőknek is, így az háttéranyagul szolgálhat a novemberi ülésszaknak a gazdaságpoliti­kai feladatokkal foglalkozó témaköréhez. Ez annál is fontosabb, mivel a program szerves részét alkotja a gazdaságpolitikai törekvé­seknek, így például a belső pénzügyi egyen­súlyt hivatott javítani: A cél ugyanis, hogy ne kizárólag az elvonásokra építsenek, hanem inkább a támogatások mérséklésével szilár­dítsák meg az egyensúlyt. A négyéves prog­ram során a 130 milliárdos támogatási ösz- szeg 40 milliárdra csökken, így évente hozzá­vetőleg 20 milliárd forint támogatás leépítése várható. A programot egyébként hamarosan nyilvánosságra hozzák, s az érdeklődők rész­letes áttekintést kaphatnak arról is, hogy a költségvetés mely ágaiban szerepelnek támo­gatások, mi ezek feladata és célja, milyen következményekkel lehet azokat leépíteni, s a kormány miként kiván eljárni ezekben a kérdésekben. így például tájékozódhatnak a bérpolitika és a' bérmechanizmus jövő évi alakulásáról, illetve a társadalombiztosítási rendszer ter­vezett változásairól. A rövid tájékoztató után az újságírók szá­mos kérdéssel fordultak az államtitkárhoz. Kisebb vita alakult ki a következő kérdés kapcsán: kinek a zsebéből veszik majd ki azt a 9 milliárd forintot, amit a mezőgazdaságtól vonnak el? Madarasi Attila utalt arra, hogy a mezőgazdaságban jövőre különböző költ­ségnövekedések, támogatásleépítések, felvá­sárlási áremelések következnek be. A mező- gazdasági üzemekre hárul majd a feladat, hogy gazdaságosságuk javításával fedezzék a támogatásleépítésnek mintegy harmadát. Ez az összeg tehát semmikép nem jelentkez­het majd a fogyasztói árak emelkedésében. Egy további kérdéssel kapcsolatban az ál­lamtitkár leszögezte: a vállalkozási nyeresé­gadó-törvény tervezete változatlanul 50 szá­zalékos általános nyereségadóból indul ki, amiből az egyes tevékenységek különböző kedvezményben részesülnek. Ennek eredmé­nyeként a nyereségadó gyakorlatilag 40 szá- azlék körül alakul, a benyújtott tervezet sze­rint. A kedvezmények köre egyébként bő­vült, elsősorban az élelmiszer-kisekereskede- lem, illetve néhány kulturális tevékenységgel kapcsolatban. A drasztikus támogatásleépítési program várhatóan foglalkoztatási feszültségekkel jár — fogalmazta meg aggodalmát az egyik új­ságíró, s azt tudakolta, a programcsomag tartalmaz-e intézkedéseket ezek feloldására. önmagában a támogatásleépítéssel össze­függésben nem születtek külön intézkedések a foglalkoztatási problémák kezelésére. Kia­lakulóban vannak viszont azok a formák és módszerek, amelyek általában kezelni kíván­ják a munkanélküliség kérdését. Közismert például, hogy január 1-jétől a kormány be kívánja vezetni a munkanélküli segély rend­szerét, s duplájára kívánja növelni a foglal­koztatáspolitikai alapot, amely az elgondo­lások szerint jövőre a tervezett 1(2 milliárd­dal szemben 2,4 milliárdra emelkedne. A kö­vetkező kérdést Bajnok Zsoltnak tétték fel: az elvonások nem okoznak-e termeléscsök­kenést, ezen keresztül ellátási zavarokat? Vé­leménye szerint a fogyasztás csökkenésének veszélye nem fenyeget. Többen felhívták a figyelmet a program szociálpolitikai hatásaira, a várható áremel­kedések ellentételezésének szükségességére. Madarasi Attila ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a programnak a jövedelempoli­tikára gyakorolt hatása nem azonos a támo­gatások leépítésének abszolút összegével, hi­szen abból jelentős summa visszajut szociál­politikára, illetve más célokra. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a Parlament őszi ülésszakán elhangzott egyik képviselői javaslat nyomán a kormány pénteki ülésén foglalkozott a magas állami tisztségeket be­töltő vezetők munkabérére, Uletve nyugdíja­zására vonatkozó szabályozással. Az ezzel foglalkozó írásos jelentés megállapította, hogy e kérdés több szempontból rendezetlen. Máig sincs például tisztázva, hogy ki illeté­kes a miniszter, illetve miniszterelnök illet­ményének megállapítására. Jórészt ezzel is magyarázható az állami vezetők bérének de­valválódása, ami az államigazgatás egészé­ben éreztette kedvezőtlen hatását. A szóvivő példaként említette, hogy az elmúlt évben a miniszterelnök illetménye mindössze 67 szá­zaléka volt a kiemelt vállalatok vezetői fize­tésének, a miniszteri nettó fizetés pedig csu­pán 64 százaléka volt egy „A” kategóriába sorolt vállalati vezető bérének. Ezért az idén, az Elnöki Tanács egyetértésével, a legfelső állami vezetés szintjén 12,3 százalékos bér­rendezés volt. A miniszterelnök jelenleg 40 300 forint, a miniszterek pedig 30 200 fo­rint illetményben részesülnek. E kérdések megnyugtató rendezésére egyértelműen tisztázni kellene például — fel­tehetően az Alkotmány megfogalmazásakor —, hogy ki a kinevező, kinek az illetékességi és felelősségi körébe tartozik ilyen szinten az illetmények, fizetések megállapítása. Bajnok Zsolt érintette a dinamikusan fej­lődő magyar—amerikai gazdasági kapcsola­tokat. Bajnok Zsolt végezetül a személyi kérdé­sekben született döntéseket ismertette. A Minisztertanács Török István kereske­delmi államtitkárt és Vallus Pált, az Orszá­gos Árhivatal elnökhelyettesét nyugállo­mányba vonulásuk miatt, érdemeik elismeré­se mellett felmentette tisztségükből. Dr. Kun László és dr. Petiik Ferenc igazságügymi- niszter-helyetteseket, továbbá Török De­zsőt, az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség vezetőjét, más munka­körbe történő áthelyezésük miatt, tisztsé­gükből felmentette. A Minisztertanács dr. Kilényi Gézát, dr. László Jenőt és dr. Sárközy Tamást igaz- ságügyminiszter-helyettessé, Sólyom Feren­cet pedig az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjévé ne­vezte ki. Köteles Zoltánt a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. A HÓNAP KÖZEPÉN: Ismét kormány—SZOT vezetői találkozó Pénteken ülést tartott a Szakszerve­zetek Országos Tánácsa. A testületet Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájé­koztatta időszerű gazdasági és társa­dalmi kérdésekről. Az jdei esztendő gazdasági folyamatait értékelve rámu­tatott: a gazdaságban a pozitív változá­sok úgy mennek végbe, hogy a legna­gyobb terheket a lakosság vállalja; a fogyasztói árszínvonal növekedési üte­me meghaladja a. tervezettet, a reálbé­rek átlagosan nyolc százalékkal, a reál- jövedelmek egy százalékkal, a lakossá­gi fogyasztás pedig várhatóan 3 száza­lékkal csökken az év végéig. Mindez komoly társadalmi feszültségeket vál­tott ki. Jelentős társadalmi retegek ke­rültek igen nehéz helyzetbe, s romlott a közhangulat. Az adórendszer műkö­dése ,is felvetett olyan problémákat, amelyek további nehézségek forrásait jelentik a foglalkoztatottak körében. ! Ebben a helyzetben a szakszerveze­tek arra törekednek, hogy a halmozó­dó feszültségeket mérsékeljék, és fellép­nek a legnehezebb helyzetben lévők gondjainak enyhítése érdekében. Ez a fellépés meglehetősen szerény, mind­emellett igen ellentmondásos eredmé­nyekkel járt w- mondta. A főtitkár ar­ról is tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan november közepén, máso­dik felében ismét sor kerül a SZOT és a kormány vezetőinek találkozójára, s akkor visszatérnek az előző megbeszé­lésen nyitva hagyott kérdésekre. A jövő évi népgazdasági tervvel kap­csolatban a főtitkár elmondta, hogy a szakszervezeteknek változatlanul ko- - moly vitái vannak a kormányzattal az árszínvonal, aZ áremelkedések összeté­telével, a reálbérek és reálkeresetek ala­kulásával kapcsolatban. A szakszerve­zetek a tervben elgondolt mértékű reál­bércsökkenést nem tudják tudomásul venni, s az eddig ismertetett áremelési szándékokat sem tudják támogatni. Ezekkel a kérdésekkel a szakszerve­zetek országos értekezletének is szembe kell majd néznie — mondta. A főtitkár tájékoztatta a testületet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elhangzottakról is. Elmondta, hogy fo­lyik az az elemző munka, amelynek befejeztével igen rövid időn belül konk­rét, számszerű formában is tájékoztat­ják a közvéleményt a valóságos gazda­sági terheinkről. Kiemelte: ihmdent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az ország ne kerülhessen még egy­szer olyan helyzetbe, hogy olyan dönté­si mechanizmusok, olyan intézmény- rendszeri struktúrák működjenek, amelyek hosszabb időn át képesek a valóságos terhek, folyamatok súlyát, tényleges nagyságát a közvélemény elől eltakarni. Végezetül a főtitkár arról szólt, hogy a szakszervezeteknek össze kell fogni- ok más társadalmi erőkkel, a kormány­zati szervekkel, ha «országunkat át akar A ‘ . gíteni a nehéz helyzeten. A tamV.s&lés döntött a szakszerveze­tek Őr izúí <s értekezletének időpontjá­ról, munkaprogramjáról. A szakszer­vezetek háromnaposra tervezett orszá­gos tanácskozását december 2-ára hív­ták össze. Az értekezleten csaknem 1100 szavazati joggal rendelkező kül­dött megvitatja a szakszervezeti moz­galom helyzetét,' megújulásának főbb irányait. Az ülésen szervezeti és személyi vál­tozásokról is döntötték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom