Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

1988. november 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Mtköznapok I „Aki dolgozik, mindig megbecsülik ” 0 Peregi József brigádvezető ás Csenki Mihály lakatos csoportvezető a kész szerkezeti elemek méretpontosságát ellenőrzi. Csenki Mihály, a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyárának 42 éves laka­tos csoportvezetője 1963-ban kapott szakmunkásbizonyitványt, 1966 óta, azaz 22 éve dolgozik munkahelyén. Szép eredményeket könyvelhet el a bri­gádmozgalomban, olyan munkákban vehetett részt, mint 1975-ben az uszty- ilimszki cellulózkombinát acélszerke­zeteinek készítése, később a paksi atomerőmű, majd a szolnoki papírgyár építése. — Jól érzem magam a gyárban, bár az ember sohasem lehet elégedett mun­kájával — kezdi beszélgetésünket. ’— Mit tart vonzónak ebben a munká­ban? A szerkezetlakatos számára az alkotó munkát egy papírra vetett mű­szaki elképzelés vqlóraváltása jelenti. Mint függetlenített csoportvezető az előkészítő és irányító munkában ve­szek részt és ezt semmilyen más feladat­tal nem cserélném fel. — Pedig időnként népszerűtlen fel- adatokat is vállalnia kell. — Beosztásommal jár, hogy a mun­ka mennyiségi és minőségi követelmé- nyeit szigorúan betartassam. A teljesít­mények alapján történő jövedelem­elosztás nem feltétlenül kellemetlen fel­adat, ha igazságosan hajtják végre. A gond inkább az, hogy a jutalmazásra rendelkezésre álló pénz kevés, így csak a kiemelkedő munkák némi elismerésé­re és nem az ösztönzésre ad lehetőséget. — Milyen vezetőnek tartja magát? — Humánus beállítottságú, talán túlságosan is engedékeny főnök va­gyok. Nem kerülöm a konfliktusokat, de elvárom, hogy senki se próbáljon becsapni. Ismerem a hibáimat, a téve­déseimet azonnal belátom, és igyek­szem kiküszöbölni azokat.- — Még sohasem veszítette el a mun­kakedvét? — Eddig nem kerültem ilyen nehéz helyzetbe. Ha komor hangulatban is megyek haza, másnap újra beletemet­kezem a munkába és ez átsegít a bajo­kon. Az otthon, a család szintén olyan háttér, ahol a gondok is könnyebben megoldódnak. ^ Súlyos teher, hogy másod-és har­madállást kell vállalni a gondtalan megélhetéshez. Néha én is szeretnék kirándulni, utazni, egy kicsit kikapcso­lódni. Idén például egyszer voltam, mo­ziban, akkor is a gyerekeim rábeszélé­sére. Hosszabb, tíznapos külföldi uta­zást még csak egyetlenegyszer enged­hettem meg magamnak. A kényszerű különmunkák mellett nem maradt több idő pihenésre. Jelenleg reggel 6-tól délután 2-ig dolgozom a munkahelye­men, este 8-ig pedig a házunkat építjük, így a családi együttlét is munkával te­lik. Az építkezéshez korábban zöldség- termesztéssel, csirke- és disznótartással teremtettük elő a hiányzó összeget. Szüleim nem adhattak semmit azon kí­vül, hogy elindítottak a pályán. Apám tanított rá: fiam, aki dolgozik, azt min­dig megbecsülik. Ezt a hitet szeretném a gyerekeimnek is átadni. — Idén a vállalati pártbizottság tag­jai közé választották és a szocialista versenymozgalorh szervezését kapta fel­adatul. Hogyan ítéli meg a mozgalom lehetőségeit? —; A hármas jelszó alapján megta­nultunk szocialista módon élni és dol­gozni, de úgy vélem, a tanulással már egyre több gond, y^n-.A fiatalok legna-, gyobb problémája a lakáshozjutás. Az emelkedő árak miatt egyre többet kell dolgozniuk, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb időt szánnak a tanulásra és továbbképzésre. Ugyanakkor egy-egy nemes cél érdekében, mint legutóbb az orvosi műszer vásárlására történt fel­ajánlás, lehet mozgósítani az embere­ket. — Az építkezés miatt nem sok ideje marad a világ eseményeinek követésére. Mégis, mi az, amire mostanában feltét­lenül odafigyelt? — Tudom és megértem, hogy a ma­gyar gazdaság nehéz helyzetben van. A fizetés egy relatív összeg, attól függ, mihez viszonyítom: a népgazdaság te­hertételeihez vagy a saját szükséglete-' imhez. Mindenesetre az árakat nehéz követni és egyelőre nem marad más lehetőség, csak a különmunka vállalá­sa. De ha a jelenlegi szabályozók sze­rint kell választani, az emberek bizto­san az otthon végezhető munkát része­sítik előnyben a munkahelyi túlórával szemben. — Érdeklődéssel követem a szak- szervezeti mozgalom átrendeződését. Az eddig beidegződött sablonokat most valami új váltja fel. Nagy vihart kavartak a munkabeszüntetések, én úgy gondolom, sztrájk helyett inkább dolgozni kellene. Legyen elegendő munka, és persze megfelelő kereset. Kisvágó Árpád Anyagrészecskék nyomában Az anyag szerkezetét mind job­ban feltáró tudósok munkáját szi­szifuszi munkának nevezhetjük, különösen, ha az elmúlt másfél év­század eredményeit vesszük figye­lembe. Először kiderült, hogy az anyag molekulákból, a molekulák atomokból, az atomok atomma­gokból és elektronokból épülnek fel. Később az atommag szdrkezetét is földerítették: az protonokból és neutronokból áll. Ám egy újabb fo­kon arra derült fény, hogy még ezek sem igazán elemi összetevők, ha­nem még elemibb építőkövekből: kvarkokból épülnek fel. Ha 10 _16 centiméteres felbontás­sal (ez a centiméter milliárdodrészé­nek a tízmilliomod része!) tanulmá­nyozzuk az anyagszerkezetet, a fi­zikai jelenségek az úgynevezett standard modellel írhatók le. Ez a modell az elmúlt húsz év tapaszta­latainak sűrített kivonata, ám bizo­nyos kérdéseket még ez is megvála­szolatlanul hagy. Éppen ezért van szükség az újabb, még nagyobb energiájú gyorsítókra. Ezek általá­ban olyan berendezések, amelyek­ben két részecskenyalábot ütköztet­nek össze egymással, frontálisan. Az ilyen elrendezés azért előnyös, mert az ütköző részecskék energiá­jának jóval nagyobb hányada for­dítódhat új részecskék keltésére, mint hogyha a felgyorsított részecs­kékkel egy rögzített céltárgyat bombáznánk. Az ütközéskor kelet­kező újabb részecskékből, illetőleg • Japán is gyorsítót épít Ez nem méreteiben (340 méteres átmérő), hanem teljesítményében kiemelkedő: 6 milliárd elektronvoltos energiával gyorsítja az elektronokat. 1994-re készül el. (MTI külföldi képszer­kesztőség) azok eloszlásából és más tulajdon­ságaiból a kutatók az ütköző ré­szecskék szerkezetére és az alkotó­elemeiket összetartó erőkre tudnak következtetni. Az első gyorsító, amely 1930-ban készült, még egy asztal sarkán is el­fért: átmérője mindössze 13 centi­méter volt. A kilencvenes évek gyor­sítóit mát több 10 kilométeres átmé­rőjűre tervezik a szakemberek. A vi­lágon jelenleg három üyen mamut­gyorsító készül: egy a Szovjetunió­ban, egy Nyugat-Európában és egy az Egyesült Államokban. Közülük a legnagyobbakkal az anyag szerke­zetének részleteit 10 ~17 centiméte­res — azaz az atom átmérőjének mintegy milliárdodrészének megfe­lelő— pontossággal tanulmányoz­hatják majd a kutatók. A gyorsítókban különféle elekt­romágneses tereket alkalmaznak: ezek részben gyorsítják, részben a kívánt pályán, egy szűk keresztmet­szetű nyalábban tartják a részecs­kéket. Áz elmúlt tizenöt év során a részecskefizikai kutatások legfonto­sabb eredményei az úgynevezett elektron-pozitron ütközőnyálábosr gyorsítók révén születtek. Takarmány­adagolás számítógéppel Korántsem mindegy, hogy pénzszűké­ben lévő mezőgazdasági nagyüzemek mennyit költenek a tehenek takarmányo­zására. A Boscoop Agráripari Közös Fej­lesztő Vállalat számítógépes módszert dol­gozott ki. Mi ennek a lényege? — erről kérdeztük Szőke Györgyöt, a Boscoop szaktanácsadóját. — Igen rövid idő alatt a leggazdaságo­sabb takarmányadagokat tudja összeállí­tani a számítógép. Mindenkor figyelembe veszi az állat biológiai igényeit, s a rendel­kezésre álló készletből (laboratóriumi bel- tartalmi értékvizsgálat után) a könyvelés által nyilvántartott árak ismeretében opti­malizál. A betáplált program alapján a gép pontosan kiszámítja a szükséges netto energiát, az emészthető nyersfehérjét, a nyersrostot, kálciumot, foszfort stb. Több variációt tud kínálni, a mindenkori takar­mányféleségek arányaitól függően, ezáltal lényegesen csökkenthető a tej literenkénti önköltsége. , — A költségcsökkentésen kívül vannak egyéb előnyei is a módszernek? — A szövetkezetek gazdálkodására van hatása. A rendszeres optimalizálással el lehet érni, hogy a nagyüzemek takarmány- termő területei lényegesen csökkenjenek, ezzel helyet adhatnak más kultúráknak, ami tovább növeli a jövedelmezőséget. Ézenkivül a helyes takarmánygazdálkodás kihat az állomány szaporodásbiológiájára is, és még jobb vitalitás, hosszabb termelői élettartam érhető el. A Boscoop szakveze­tése fontosnak tartja, hogy az optimalizá­lásba bevonja az állományt jól ismerő helyi szakembereket és a vállalat szakállatorvo­sát is, _— Bács-Kiskunban mennyire élnek az Önök által kínált lehetőséggel? — Jelenleg a megyében 16 mezőgazda- sági nagyüzemnek végzünk ilyen szolgálta­tást. Figyelembe véve, hogy ezzel a mód­szerrel a tehén évi takarmányköltsége több ezer forinttal csökkenthető, biztos vagyok benne, lesz még érdeklődő. Zs.K.1. MEGDUPLÁZÓDOTT A KÜLKERESKEDELEMBEN RÉSZT VEVŐK SZÁMA Nagyobb lehetőségek az exportban Az idei esztendő első napjával a külkereskedelmi tevékenység folytatásá­ra vonatkozó szabályok alapvetően megváltoztak. A konvertibilis elszámo­lású forgalom felét kitevő termékkörben a gazdálkodók alanyi jogon, önállóan kereskedhetnek a külföldi vevőkkel. Az új jogszabály (az 1/1986. (XII. 29.) KeM. sz. rendelet) nyomán ugrásszerűen megnővekedett a külke- reskedést is folytató vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek száma. E tendencia folytatódik. Versenylehetőség Jogszabályban testesül meg az az elv, hogy a kereskedelem (beleértve a kül­kereskedelmet is) a gazdálkodás szer­ves része. Ezáltal megnövekedett a vál­lalkozás, a verseny lehetősége, nem utolsósorban a vállalatok mozgástere. Az új jogszabályban nem különböz­tetik meg a termelő és kereskedelmi vállalatot. Tehát az alanyi' külkereske­delmi jog nemcsak a saját előállítású, hanem bármely termékre vonatkozik. Ugyanakkor lehetővé vált, hogy ma­gánszemélyek, kisiparosoktól a fotó­művészekig, illetve ezek alkotó közös­ségei is külkereskedhessenek az általuk előállított termékekkel. Azaz magán- személy esetében csak a saját előállítá­sú termék kivitelére ad lehetőséget a törvény. Ez nem vonatkozik a mező- gazdasági és általában a kertészeti ter­mékek kivitelére. A külföldi részvétellel működő gaz­dasági társulásoknak, a vegyes vállala­toknak — a magánszemélyekhez ha­sonlóan— az általuk előállított, a tevé­kenységi körükben meghatározott ter­mékek exportjára van lehetőségük. Létesüljön megyei szervezet Az alanyi jogon folytatott külkeres- kedésnek minden esetben — vállala­toknál, magánszemélyeknél egyaránt — feltétele, hogy rendelkezzenek olyan szakemberekkel, akik megfelelnek a külön jogszabályokban előirt szakmai képesítési és nyelvi követelményeknek. A vállalatok általában külön szerveze­tet hoznak létre. A magánszemélyek körében megfelelő az eseti megbízás, hiszen egy-egy üzlet kapcsán van csak szükségük ilyen szakemberre. A vállalatoknak is gond azonban, hogy üzletkötőt általában tudnak talál­ni, de az ügylet konkrét lebonyolításá­val már nagyobb apparátussal rendel­kező, régi külkereskedelmi vállalatot bíznak meg. Az ilyen jellegű szolgálta­tásra több vállalat is felkészült és szíve­sen fogadja a megbízást. Bács-Kiskunban egyre nagyobb igény van arra, hogy egy szolgáltató jellegű szervezet jöjjön létre, ahol a jog- tanácsosi munkaközösségekhez hason­lóan külkereskedelmi szakembereket bízhatnának meg, elsősorban a kisebb szervezetek és magánszemélyek ügyle­teik megkötésével, lebonyolításával. Ez megvalósítható lenne például az érdekképviseleti szervek összefogásá­val is. Több vállalat, szövetkezet közös vállalkozásával nagyobb esélyűk lenne külpiaci képviselet létrehozására és fenntartására is. Ez nagyban megköny- nyítené a piackutatást, gyorsítaná az információk megszerzését és áramlá­sát. Amit nem lehet, és mégis... Szűkebb körben, mint korábban, de a rendeletben is teret kapott az úgyne­vezett kivételi lista. Az 1987-es adato­kat figyelembe véve, az exportban 45 százalékot, az importban 60 százalékot képviselnek ezek a termékek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy sor terméket — döntően alapanya­got, energiahordozót és mezőgazdasági áruféleségeket — nem gazdaságos több csatornán keresztül forgalmazni. Ezt a nemzetközi gyakorlat is alátámasztja, másrészt a Közös Piac agrár-rendtartá­sa, az államközi megállapodások alap­ján meglevő bizonyos mennyiségi kor­látozások a verseny szabályozását' igénylik. A kivételi listán szereplő áru­féleség azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet exportálni alanyi jogon. Eseti engedély alapján, ha a kö­rülmények indokolják, a kivételi listán szereplő termékek kivitelére is adható engedély. A Kereskedelmi Minisztérium a ta­pasztalatok alapján időről időre felül­vizsgálja ezt a termékkört, s ha a kivál­tó okokban változás következik be, úgy a kivételi listát is módosítja. Vállalatok, magánszemélyek Bács-Kiskunban Bács-Kiskun megye vállalatai az el­sők között, már az 1980-as évek első felében éltek a jogszabályok adta lehe­tőséggel. A kecskeméti Agrikon 1984. január 1-jétől, a Bajatex, (akkor még Finomposztó Vállalat) 1985-től külke- reskedik saját jogán. 1987 végéig csat­lakozott hozzájuk a Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinát, a Kiskunfél­egyházi Primőr Kisszövetkezet, az Áp­rilis 4. Gépipari Művek, a Katona Jó­zsef Múzeum, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat. A Bácshús, a Du­na—Tisza Közi Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a Terimpex Közös Válla­latán keresztül gyakorolja ezt a jogot. A rendelet megjelenése előtt az or­szágban 350 vállalat rendelkezett kül­kereskedelmijoggal. Az eltelt 10 hónap azt mutatta, hogy a vállalatok, magán- személyek valóban gazdálkodásuk szerves részének tekintik a külkereske­delmet. A külkereskedelmi tevékenysé­get is folytató gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek száma megduplázó­dott, ma már eléri a 700-at. Bács-Kiskun megyében a vállalatok mellett a magánszemélyek is gyorsan reagáltak a rendelet adta lehetőségek­re, külpiacok vérkeringésébe bekapcso­lódott termékeivel a bácsalmási Skoru- tyák János kékfestő, a hajósi Kónya József pálinkafőző kisiparos, a Lakó Pál kecskeméti autófényező kisiparos szolgáltatásaira vonatkozó kérelem pe­dig elbírálás alatt van. Mózes István kecskeméti feltaláló sajnos nem próbálhatott szerencsét ta­lálmányával Európában, váratlan ha­lála megakadályozta ebben. (Lapunk­ban erről nemrég részletesen irtunk. A szerk.) A nagyvállalatok mellett a kisszövet­kezetek is felsorakoznak a megye kül­kereskedői közé, például a Kiskunha­lasi Elektroszet Kisszövetkezet és a Ba­jai Híradástechnikai Kisszövetkezet. Az Univer Áfész bejegyzése most van folyamatban. Ma még nincsenek adatok arra, hogy a számában is megnövekedett, külkereskedelemmel is foglalkozó gaz­dálkodó szervezetek mennyivel több, eddig ki nem használt lehetőséget tár­tak fel, mennyivel járultak hozzá az ország kereskedelmi mérlegének javítá­sához. Annál is inkább, mivel a külpia­con most megjelenő vállalatok, gazdál­kodók számára a jelen és az elkövetke­ző időszak a partnerkeresés, a piacku­tatás, a kapcsolatteremtés korszaka. Ez a munka akkor is sok fáradsággal és költséggel jár, ha a vállalatok már megalapozott elképzelésekkel fogtak ehhez a tevékenységhez. Negyven éves hátrányt kell rövid idő alatt leküzdeni­ük — a nagy külkereskedelmi vállala­tokhoz képest —, s meg kell'találniuk azokat a piaci réseket, amelyek csakis az ő számukra adnak lehetőséget. Díjtalan információ A külkereskedelmi tevékenységet is folytató szervezetek egy részének a ma­gyar gazdasági kamarai tagságuk révén számos lehetőség nyílott az informá­ciószerzésre. Azonban, hogy minden szervezet közel azonos esélyt kaphas­son, a KOPINT-DATORG Informati­kai Vállalat létrehozta a Trade-Inform irodáját Budapesten, a Vigadó u. 4. szám alatt. Itt minden vállalat térítésmentesen kérhet információt az egyes országok­ban tapasztalható keresletről, a termé­kekről, a vállalatok nevéről, ciméről. Tehát a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok és információk az irodában be­szerezhetők. Dr. Bányainé Bajzik Magda a Kereskedelmi Minisztérium megyei külkereskedelmi megbízottja Jövőre nem csináljuk Amikor Héjjas Ambrusáé az utolsó uborkát is levette a kor­donról, végignézett a soron, és odaszólt a férjének. — Akkor ezzel befejeztük? — Vége — bólintott az öreg. Tudták mindketten, hogy nem az idei év befejezésére gondol­nak, hanem arra, hogy nem fog­nak uborkát termelni többet. Nem mintha nem érné meg, a bevétel az idén is túlhaladta a harmincezer forintot, de hát Héjjas Ambrus hetvenhét éves volt, a felesége meg hetvennégy. Már harmadéve is abba akar­ták hagyni. Héjjas néni akkor azt mondta, ő ugyan le nem hajol egyetlen uborkáért sem, mert neki a föld nagyon messze van. Napokig nevettek akkor ezen, de aztán hire jött, hogy hálóra is fel lehet futtatni az uborkát, s akkor úgy döntöttek, mégis folytatják. Igaz, így is megkinlódtak ve­le. Félvödrönként szedték a ter­mést, s úgy hordták a kocsira felrakott ládákba, mert a ládát már ketten sem bírták volna föl­emelni. Még szerencse volt, hogy az átvevőhelyen olyan rendesek voltak: mindig segítettek leszed­ni s kiönteni a ládákat. Hanem egy-egy szállítás után, mikor hazajöttek, alig győzték kipihenni a fáradtságot. Az egyik ilyen üldögéléskor így szólt Héjjas Ambrus a felesé­géhez. — Hallod? Jövőre nem csinál­juk. Az asszony nem ellenkezett. A kétnaponkénti szedéstől úgy szokott fájni a dereka, hogy né­ha alig bírta ki, s tudta, hogy a férje keze már a fél vödröt sem tudja felemelni néha. Így került pont az uborka vé­gére, s ezért mondta Héjjas Ambrusné az utolsó uborka után, hogy „befejeztük". Aztán eltelt két hét. Fölszed­ték a sárgarépát, a zöldséget is, le is szüreteltek. Üres lett a kert, csak a szőlőlevelek pompáztak ezer színben az október végi napsütésben. Hogy nem dolgoztak, koráb­ban vacsoráztak, s korábban is feküdtek. De aludni nem tudtak többet. Csak forgolódtak álmat­lanul, s azt hitték, azért van, mert nem szoktak hozzá. Pedig nap közben sem talál­ták a helyüket. Nem szóltak egymáshoz, vagy ha igen, csak egy-egy szót, de minden baj volt. Ha Ambrus bácsi az asztalra tette a bögrét, 'a felesége bizto­san máshová rakta, ha meg az asszony nyitva hagyta az ajtót, az öreg becsukta. Aztán az egyik nap Héjjas Ambrus véletlenül összetört egy tányért, s ekkor csúnyán össze- pöröltek. Tudták azonban, hogy ez nem a tányér miatt volt. Este aztán Ambrus bácsi meg­szólalt az ágyban. — Alszol, he? — Még nem. Úgy gondoltam, jövőre mégis meg kéne próbálni még egyszer azt az uborkát. Héjjas néni felült. — Somodi Feri — folytatta Héjjas bácsi — valami jófajta uborkamagot vett. Hollandot. —^ Az nekünk is jó lenne. — Meg a kezem is jobban ér­zem. — Az én derekam se fáj már annyira. Nem szóltak többet, s néhány perc múlva mind a ketten el is aludtak. Odakint a kertben a szél meg­simogatta a hervadt uborkaleve­leket. Tóth Tibor ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom