Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
1988. november 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Mtköznapok I „Aki dolgozik, mindig megbecsülik ” 0 Peregi József brigádvezető ás Csenki Mihály lakatos csoportvezető a kész szerkezeti elemek méretpontosságát ellenőrzi. Csenki Mihály, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának 42 éves lakatos csoportvezetője 1963-ban kapott szakmunkásbizonyitványt, 1966 óta, azaz 22 éve dolgozik munkahelyén. Szép eredményeket könyvelhet el a brigádmozgalomban, olyan munkákban vehetett részt, mint 1975-ben az uszty- ilimszki cellulózkombinát acélszerkezeteinek készítése, később a paksi atomerőmű, majd a szolnoki papírgyár építése. — Jól érzem magam a gyárban, bár az ember sohasem lehet elégedett munkájával — kezdi beszélgetésünket. ’— Mit tart vonzónak ebben a munkában? A szerkezetlakatos számára az alkotó munkát egy papírra vetett műszaki elképzelés vqlóraváltása jelenti. Mint függetlenített csoportvezető az előkészítő és irányító munkában veszek részt és ezt semmilyen más feladattal nem cserélném fel. — Pedig időnként népszerűtlen fel- adatokat is vállalnia kell. — Beosztásommal jár, hogy a munka mennyiségi és minőségi követelmé- nyeit szigorúan betartassam. A teljesítmények alapján történő jövedelemelosztás nem feltétlenül kellemetlen feladat, ha igazságosan hajtják végre. A gond inkább az, hogy a jutalmazásra rendelkezésre álló pénz kevés, így csak a kiemelkedő munkák némi elismerésére és nem az ösztönzésre ad lehetőséget. — Milyen vezetőnek tartja magát? — Humánus beállítottságú, talán túlságosan is engedékeny főnök vagyok. Nem kerülöm a konfliktusokat, de elvárom, hogy senki se próbáljon becsapni. Ismerem a hibáimat, a tévedéseimet azonnal belátom, és igyekszem kiküszöbölni azokat.- — Még sohasem veszítette el a munkakedvét? — Eddig nem kerültem ilyen nehéz helyzetbe. Ha komor hangulatban is megyek haza, másnap újra beletemetkezem a munkába és ez átsegít a bajokon. Az otthon, a család szintén olyan háttér, ahol a gondok is könnyebben megoldódnak. ^ Súlyos teher, hogy másod-és harmadállást kell vállalni a gondtalan megélhetéshez. Néha én is szeretnék kirándulni, utazni, egy kicsit kikapcsolódni. Idén például egyszer voltam, moziban, akkor is a gyerekeim rábeszélésére. Hosszabb, tíznapos külföldi utazást még csak egyetlenegyszer engedhettem meg magamnak. A kényszerű különmunkák mellett nem maradt több idő pihenésre. Jelenleg reggel 6-tól délután 2-ig dolgozom a munkahelyemen, este 8-ig pedig a házunkat építjük, így a családi együttlét is munkával telik. Az építkezéshez korábban zöldség- termesztéssel, csirke- és disznótartással teremtettük elő a hiányzó összeget. Szüleim nem adhattak semmit azon kívül, hogy elindítottak a pályán. Apám tanított rá: fiam, aki dolgozik, azt mindig megbecsülik. Ezt a hitet szeretném a gyerekeimnek is átadni. — Idén a vállalati pártbizottság tagjai közé választották és a szocialista versenymozgalorh szervezését kapta feladatul. Hogyan ítéli meg a mozgalom lehetőségeit? —; A hármas jelszó alapján megtanultunk szocialista módon élni és dolgozni, de úgy vélem, a tanulással már egyre több gond, y^n-.A fiatalok legna-, gyobb problémája a lakáshozjutás. Az emelkedő árak miatt egyre többet kell dolgozniuk, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb időt szánnak a tanulásra és továbbképzésre. Ugyanakkor egy-egy nemes cél érdekében, mint legutóbb az orvosi műszer vásárlására történt felajánlás, lehet mozgósítani az embereket. — Az építkezés miatt nem sok ideje marad a világ eseményeinek követésére. Mégis, mi az, amire mostanában feltétlenül odafigyelt? — Tudom és megértem, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. A fizetés egy relatív összeg, attól függ, mihez viszonyítom: a népgazdaság tehertételeihez vagy a saját szükséglete-' imhez. Mindenesetre az árakat nehéz követni és egyelőre nem marad más lehetőség, csak a különmunka vállalása. De ha a jelenlegi szabályozók szerint kell választani, az emberek biztosan az otthon végezhető munkát részesítik előnyben a munkahelyi túlórával szemben. — Érdeklődéssel követem a szak- szervezeti mozgalom átrendeződését. Az eddig beidegződött sablonokat most valami új váltja fel. Nagy vihart kavartak a munkabeszüntetések, én úgy gondolom, sztrájk helyett inkább dolgozni kellene. Legyen elegendő munka, és persze megfelelő kereset. Kisvágó Árpád Anyagrészecskék nyomában Az anyag szerkezetét mind jobban feltáró tudósok munkáját sziszifuszi munkának nevezhetjük, különösen, ha az elmúlt másfél évszázad eredményeit vesszük figyelembe. Először kiderült, hogy az anyag molekulákból, a molekulák atomokból, az atomok atommagokból és elektronokból épülnek fel. Később az atommag szdrkezetét is földerítették: az protonokból és neutronokból áll. Ám egy újabb fokon arra derült fény, hogy még ezek sem igazán elemi összetevők, hanem még elemibb építőkövekből: kvarkokból épülnek fel. Ha 10 _16 centiméteres felbontással (ez a centiméter milliárdodrészének a tízmilliomod része!) tanulmányozzuk az anyagszerkezetet, a fizikai jelenségek az úgynevezett standard modellel írhatók le. Ez a modell az elmúlt húsz év tapasztalatainak sűrített kivonata, ám bizonyos kérdéseket még ez is megválaszolatlanul hagy. Éppen ezért van szükség az újabb, még nagyobb energiájú gyorsítókra. Ezek általában olyan berendezések, amelyekben két részecskenyalábot ütköztetnek össze egymással, frontálisan. Az ilyen elrendezés azért előnyös, mert az ütköző részecskék energiájának jóval nagyobb hányada fordítódhat új részecskék keltésére, mint hogyha a felgyorsított részecskékkel egy rögzített céltárgyat bombáznánk. Az ütközéskor keletkező újabb részecskékből, illetőleg • Japán is gyorsítót épít Ez nem méreteiben (340 méteres átmérő), hanem teljesítményében kiemelkedő: 6 milliárd elektronvoltos energiával gyorsítja az elektronokat. 1994-re készül el. (MTI külföldi képszerkesztőség) azok eloszlásából és más tulajdonságaiból a kutatók az ütköző részecskék szerkezetére és az alkotóelemeiket összetartó erőkre tudnak következtetni. Az első gyorsító, amely 1930-ban készült, még egy asztal sarkán is elfért: átmérője mindössze 13 centiméter volt. A kilencvenes évek gyorsítóit mát több 10 kilométeres átmérőjűre tervezik a szakemberek. A világon jelenleg három üyen mamutgyorsító készül: egy a Szovjetunióban, egy Nyugat-Európában és egy az Egyesült Államokban. Közülük a legnagyobbakkal az anyag szerkezetének részleteit 10 ~17 centiméteres — azaz az atom átmérőjének mintegy milliárdodrészének megfelelő— pontossággal tanulmányozhatják majd a kutatók. A gyorsítókban különféle elektromágneses tereket alkalmaznak: ezek részben gyorsítják, részben a kívánt pályán, egy szűk keresztmetszetű nyalábban tartják a részecskéket. Áz elmúlt tizenöt év során a részecskefizikai kutatások legfontosabb eredményei az úgynevezett elektron-pozitron ütközőnyálábosr gyorsítók révén születtek. Takarmányadagolás számítógéppel Korántsem mindegy, hogy pénzszűkében lévő mezőgazdasági nagyüzemek mennyit költenek a tehenek takarmányozására. A Boscoop Agráripari Közös Fejlesztő Vállalat számítógépes módszert dolgozott ki. Mi ennek a lényege? — erről kérdeztük Szőke Györgyöt, a Boscoop szaktanácsadóját. — Igen rövid idő alatt a leggazdaságosabb takarmányadagokat tudja összeállítani a számítógép. Mindenkor figyelembe veszi az állat biológiai igényeit, s a rendelkezésre álló készletből (laboratóriumi bel- tartalmi értékvizsgálat után) a könyvelés által nyilvántartott árak ismeretében optimalizál. A betáplált program alapján a gép pontosan kiszámítja a szükséges netto energiát, az emészthető nyersfehérjét, a nyersrostot, kálciumot, foszfort stb. Több variációt tud kínálni, a mindenkori takarmányféleségek arányaitól függően, ezáltal lényegesen csökkenthető a tej literenkénti önköltsége. , — A költségcsökkentésen kívül vannak egyéb előnyei is a módszernek? — A szövetkezetek gazdálkodására van hatása. A rendszeres optimalizálással el lehet érni, hogy a nagyüzemek takarmány- termő területei lényegesen csökkenjenek, ezzel helyet adhatnak más kultúráknak, ami tovább növeli a jövedelmezőséget. Ézenkivül a helyes takarmánygazdálkodás kihat az állomány szaporodásbiológiájára is, és még jobb vitalitás, hosszabb termelői élettartam érhető el. A Boscoop szakvezetése fontosnak tartja, hogy az optimalizálásba bevonja az állományt jól ismerő helyi szakembereket és a vállalat szakállatorvosát is, _— Bács-Kiskunban mennyire élnek az Önök által kínált lehetőséggel? — Jelenleg a megyében 16 mezőgazda- sági nagyüzemnek végzünk ilyen szolgáltatást. Figyelembe véve, hogy ezzel a módszerrel a tehén évi takarmányköltsége több ezer forinttal csökkenthető, biztos vagyok benne, lesz még érdeklődő. Zs.K.1. MEGDUPLÁZÓDOTT A KÜLKERESKEDELEMBEN RÉSZT VEVŐK SZÁMA Nagyobb lehetőségek az exportban Az idei esztendő első napjával a külkereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó szabályok alapvetően megváltoztak. A konvertibilis elszámolású forgalom felét kitevő termékkörben a gazdálkodók alanyi jogon, önállóan kereskedhetnek a külföldi vevőkkel. Az új jogszabály (az 1/1986. (XII. 29.) KeM. sz. rendelet) nyomán ugrásszerűen megnővekedett a külke- reskedést is folytató vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek száma. E tendencia folytatódik. Versenylehetőség Jogszabályban testesül meg az az elv, hogy a kereskedelem (beleértve a külkereskedelmet is) a gazdálkodás szerves része. Ezáltal megnövekedett a vállalkozás, a verseny lehetősége, nem utolsósorban a vállalatok mozgástere. Az új jogszabályban nem különböztetik meg a termelő és kereskedelmi vállalatot. Tehát az alanyi' külkereskedelmi jog nemcsak a saját előállítású, hanem bármely termékre vonatkozik. Ugyanakkor lehetővé vált, hogy magánszemélyek, kisiparosoktól a fotóművészekig, illetve ezek alkotó közösségei is külkereskedhessenek az általuk előállított termékekkel. Azaz magán- személy esetében csak a saját előállítású termék kivitelére ad lehetőséget a törvény. Ez nem vonatkozik a mező- gazdasági és általában a kertészeti termékek kivitelére. A külföldi részvétellel működő gazdasági társulásoknak, a vegyes vállalatoknak — a magánszemélyekhez hasonlóan— az általuk előállított, a tevékenységi körükben meghatározott termékek exportjára van lehetőségük. Létesüljön megyei szervezet Az alanyi jogon folytatott külkeres- kedésnek minden esetben — vállalatoknál, magánszemélyeknél egyaránt — feltétele, hogy rendelkezzenek olyan szakemberekkel, akik megfelelnek a külön jogszabályokban előirt szakmai képesítési és nyelvi követelményeknek. A vállalatok általában külön szervezetet hoznak létre. A magánszemélyek körében megfelelő az eseti megbízás, hiszen egy-egy üzlet kapcsán van csak szükségük ilyen szakemberre. A vállalatoknak is gond azonban, hogy üzletkötőt általában tudnak találni, de az ügylet konkrét lebonyolításával már nagyobb apparátussal rendelkező, régi külkereskedelmi vállalatot bíznak meg. Az ilyen jellegű szolgáltatásra több vállalat is felkészült és szívesen fogadja a megbízást. Bács-Kiskunban egyre nagyobb igény van arra, hogy egy szolgáltató jellegű szervezet jöjjön létre, ahol a jog- tanácsosi munkaközösségekhez hasonlóan külkereskedelmi szakembereket bízhatnának meg, elsősorban a kisebb szervezetek és magánszemélyek ügyleteik megkötésével, lebonyolításával. Ez megvalósítható lenne például az érdekképviseleti szervek összefogásával is. Több vállalat, szövetkezet közös vállalkozásával nagyobb esélyűk lenne külpiaci képviselet létrehozására és fenntartására is. Ez nagyban megköny- nyítené a piackutatást, gyorsítaná az információk megszerzését és áramlását. Amit nem lehet, és mégis... Szűkebb körben, mint korábban, de a rendeletben is teret kapott az úgynevezett kivételi lista. Az 1987-es adatokat figyelembe véve, az exportban 45 százalékot, az importban 60 százalékot képviselnek ezek a termékek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy sor terméket — döntően alapanyagot, energiahordozót és mezőgazdasági áruféleségeket — nem gazdaságos több csatornán keresztül forgalmazni. Ezt a nemzetközi gyakorlat is alátámasztja, másrészt a Közös Piac agrár-rendtartása, az államközi megállapodások alapján meglevő bizonyos mennyiségi korlátozások a verseny szabályozását' igénylik. A kivételi listán szereplő áruféleség azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet exportálni alanyi jogon. Eseti engedély alapján, ha a körülmények indokolják, a kivételi listán szereplő termékek kivitelére is adható engedély. A Kereskedelmi Minisztérium a tapasztalatok alapján időről időre felülvizsgálja ezt a termékkört, s ha a kiváltó okokban változás következik be, úgy a kivételi listát is módosítja. Vállalatok, magánszemélyek Bács-Kiskunban Bács-Kiskun megye vállalatai az elsők között, már az 1980-as évek első felében éltek a jogszabályok adta lehetőséggel. A kecskeméti Agrikon 1984. január 1-jétől, a Bajatex, (akkor még Finomposztó Vállalat) 1985-től külke- reskedik saját jogán. 1987 végéig csatlakozott hozzájuk a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, a Kiskunfélegyházi Primőr Kisszövetkezet, az Április 4. Gépipari Művek, a Katona József Múzeum, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat. A Bácshús, a Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a Terimpex Közös Vállalatán keresztül gyakorolja ezt a jogot. A rendelet megjelenése előtt az országban 350 vállalat rendelkezett külkereskedelmijoggal. Az eltelt 10 hónap azt mutatta, hogy a vállalatok, magán- személyek valóban gazdálkodásuk szerves részének tekintik a külkereskedelmet. A külkereskedelmi tevékenységet is folytató gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek száma megduplázódott, ma már eléri a 700-at. Bács-Kiskun megyében a vállalatok mellett a magánszemélyek is gyorsan reagáltak a rendelet adta lehetőségekre, külpiacok vérkeringésébe bekapcsolódott termékeivel a bácsalmási Skoru- tyák János kékfestő, a hajósi Kónya József pálinkafőző kisiparos, a Lakó Pál kecskeméti autófényező kisiparos szolgáltatásaira vonatkozó kérelem pedig elbírálás alatt van. Mózes István kecskeméti feltaláló sajnos nem próbálhatott szerencsét találmányával Európában, váratlan halála megakadályozta ebben. (Lapunkban erről nemrég részletesen irtunk. A szerk.) A nagyvállalatok mellett a kisszövetkezetek is felsorakoznak a megye külkereskedői közé, például a Kiskunhalasi Elektroszet Kisszövetkezet és a Bajai Híradástechnikai Kisszövetkezet. Az Univer Áfész bejegyzése most van folyamatban. Ma még nincsenek adatok arra, hogy a számában is megnövekedett, külkereskedelemmel is foglalkozó gazdálkodó szervezetek mennyivel több, eddig ki nem használt lehetőséget tártak fel, mennyivel járultak hozzá az ország kereskedelmi mérlegének javításához. Annál is inkább, mivel a külpiacon most megjelenő vállalatok, gazdálkodók számára a jelen és az elkövetkező időszak a partnerkeresés, a piackutatás, a kapcsolatteremtés korszaka. Ez a munka akkor is sok fáradsággal és költséggel jár, ha a vállalatok már megalapozott elképzelésekkel fogtak ehhez a tevékenységhez. Negyven éves hátrányt kell rövid idő alatt leküzdeniük — a nagy külkereskedelmi vállalatokhoz képest —, s meg kell'találniuk azokat a piaci réseket, amelyek csakis az ő számukra adnak lehetőséget. Díjtalan információ A külkereskedelmi tevékenységet is folytató szervezetek egy részének a magyar gazdasági kamarai tagságuk révén számos lehetőség nyílott az információszerzésre. Azonban, hogy minden szervezet közel azonos esélyt kaphasson, a KOPINT-DATORG Informatikai Vállalat létrehozta a Trade-Inform irodáját Budapesten, a Vigadó u. 4. szám alatt. Itt minden vállalat térítésmentesen kérhet információt az egyes országokban tapasztalható keresletről, a termékekről, a vállalatok nevéről, ciméről. Tehát a kapcsolatfelvételhez szükséges adatok és információk az irodában beszerezhetők. Dr. Bányainé Bajzik Magda a Kereskedelmi Minisztérium megyei külkereskedelmi megbízottja Jövőre nem csináljuk Amikor Héjjas Ambrusáé az utolsó uborkát is levette a kordonról, végignézett a soron, és odaszólt a férjének. — Akkor ezzel befejeztük? — Vége — bólintott az öreg. Tudták mindketten, hogy nem az idei év befejezésére gondolnak, hanem arra, hogy nem fognak uborkát termelni többet. Nem mintha nem érné meg, a bevétel az idén is túlhaladta a harmincezer forintot, de hát Héjjas Ambrus hetvenhét éves volt, a felesége meg hetvennégy. Már harmadéve is abba akarták hagyni. Héjjas néni akkor azt mondta, ő ugyan le nem hajol egyetlen uborkáért sem, mert neki a föld nagyon messze van. Napokig nevettek akkor ezen, de aztán hire jött, hogy hálóra is fel lehet futtatni az uborkát, s akkor úgy döntöttek, mégis folytatják. Igaz, így is megkinlódtak vele. Félvödrönként szedték a termést, s úgy hordták a kocsira felrakott ládákba, mert a ládát már ketten sem bírták volna fölemelni. Még szerencse volt, hogy az átvevőhelyen olyan rendesek voltak: mindig segítettek leszedni s kiönteni a ládákat. Hanem egy-egy szállítás után, mikor hazajöttek, alig győzték kipihenni a fáradtságot. Az egyik ilyen üldögéléskor így szólt Héjjas Ambrus a feleségéhez. — Hallod? Jövőre nem csináljuk. Az asszony nem ellenkezett. A kétnaponkénti szedéstől úgy szokott fájni a dereka, hogy néha alig bírta ki, s tudta, hogy a férje keze már a fél vödröt sem tudja felemelni néha. Így került pont az uborka végére, s ezért mondta Héjjas Ambrusné az utolsó uborka után, hogy „befejeztük". Aztán eltelt két hét. Fölszedték a sárgarépát, a zöldséget is, le is szüreteltek. Üres lett a kert, csak a szőlőlevelek pompáztak ezer színben az október végi napsütésben. Hogy nem dolgoztak, korábban vacsoráztak, s korábban is feküdtek. De aludni nem tudtak többet. Csak forgolódtak álmatlanul, s azt hitték, azért van, mert nem szoktak hozzá. Pedig nap közben sem találták a helyüket. Nem szóltak egymáshoz, vagy ha igen, csak egy-egy szót, de minden baj volt. Ha Ambrus bácsi az asztalra tette a bögrét, 'a felesége biztosan máshová rakta, ha meg az asszony nyitva hagyta az ajtót, az öreg becsukta. Aztán az egyik nap Héjjas Ambrus véletlenül összetört egy tányért, s ekkor csúnyán össze- pöröltek. Tudták azonban, hogy ez nem a tányér miatt volt. Este aztán Ambrus bácsi megszólalt az ágyban. — Alszol, he? — Még nem. Úgy gondoltam, jövőre mégis meg kéne próbálni még egyszer azt az uborkát. Héjjas néni felült. — Somodi Feri — folytatta Héjjas bácsi — valami jófajta uborkamagot vett. Hollandot. —^ Az nekünk is jó lenne. — Meg a kezem is jobban érzem. — Az én derekam se fáj már annyira. Nem szóltak többet, s néhány perc múlva mind a ketten el is aludtak. Odakint a kertben a szél megsimogatta a hervadt uborkaleveleket. Tóth Tibor ____
