Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-26 / 282. szám

akarják számunkra is szükséges termékekkel ellentételezni. Ezt érthetetlennek nevezte, s úgy foglalt állást, hogy amennyiben az ellentételezés az államközi kapcsolatok szintjén nem megy', bízzák azt a vállalatokra. A szovjet élelmiszerpiacról való kivonulás pedig egyenesen végzetes hiba lenne — hangsúlyozta.

Lakos László (Pest m., 9. vk.), a Jász- karajenői Árpád Tsz elnöke felszólalásában javasolta, hogy az 1989-es tervbe építsék be az adók mérséklését, illetve az államháztartás részesedésének csökkentését a megtermelt új értékből. Mégpedig azért, mert nem hatékony'a felhasználása, nem takarékos az elosztása. A képviselő felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy követelje meg: a kormány nyújtsa be az állam- háztartás jövő évi tervét.

Több hozzászóló nem lévén, a vitát berekesztették, az elhangzottakra Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt.

Határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos együttesen kívánta megszavaztatni a két témakört felölelő előterjesztést. Képviselői indítványra ettől elállt, újra, ezúttal már külön-külön Szavaztatott a kormány stabilizációs gazdasági programja első évének végrehajtásával foglalkozó beszámolóról,1 illetve az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról. Az Országgyűlés először • kétséget kizáró többséggel tudohiásul vette az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát, majd — ugyancsak nagy többséggel — az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat, az „A” változat mfellett foglalva állást.

A napirendnek megfelelően ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő a vállalkozói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot, valamint az ehhez és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat.

VILLÁNYI MIKLÓS ELŐTERJESZTÉSE

Támogatáscsökkentés és adóbevételek

A pénzügyminiszter bevezetőben elmondotta: második olvasatban van terítéken a nyereségadó-törvény. Ezúttal egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében is jelentősen módosított törvényjavaslat került a képviselők elé.

Utalt arra, hogy írásos anyagot bocsátottak a képviselők rendelkezésére, összefoglalva a változásokat a korábbi javaslathoz képest. Ugyancsak írásos tájékoztatót készített a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a társadalombiztosítási járulék jövő évi feltételeiről, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a bér- és keresetszabályozás 1989. évi rendjéről. Ez utóbbiban néhány ponton változott a jövő évre tervezett rendszer. A bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnövelési maximumra vonatkozó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót. Ez azt jelenti, hogy a bérmechanizmus semmilyen átlagbérszabályt nem tartalmaz. A vezetői érdekeltségi rendszer további jelentős liberalizálása érdekében a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot és a prémium mértékét.

A vállalkozói nyereségadótörvény- javaslat a parlament ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. Mindössze két kérdésben kap a kormány felhatalmazást külön rendelet alkotására. Az egyik a gyorsított amortizációba másik az elmaradott térségekben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó-kedvezmény szabályozása. Áz előbbi a műszaki fejlődést hiyatptt segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök gyorsított leírását lehetővé teszi. A gazdaságilag elmaradott térségekben működő gazdálkodó szervek kedvezménye pedig a térségek fejlesztését, a foglalkoztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyék lehetővé e kedvezmény ki- terjesztését a gazdasági szerkezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ez indokoltnak látszik.

Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy a feltételek változása következtében a kedvezmények tartalma és mértéke változhat. Ezért a miniszter javasolta: kapjon felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza.

. iAz adókedvezmények száma növekedett, ezek közül jelentősebb az élelmiszer-kiskereskedelem 40 százalékos kedvezménye. A kedvezmény kiterjed a sütő- és tésztaiparra is. Bővül az adó- kedvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális és egészségügyi tevékenységek köre is. A hangfelvételkészítés és -kiadásra teljes egészében, míg a videofelvétel-készítés és -kiadásból a kulturális értékű felvételekre is vonatkozni fog az adó-visszatartási lehetőség.

A jogi bizottság ülésén Tallóssy Frigyes képviselő felvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő és általában speciális, luxusigényeket kielégítő sporttevékenységek adókedvezményben való részesítése. Ezzel Villányi Miklós egyetértett, de megjegyezte: a parlament ifjúsági és sportbizottságának elnöke Tallóssy Frigyes javaslatát nem támogatja. A törvényjavaslatban a sporttevékenység kedvezménye a diáksportra, a verseny- és élsportra, valamint a tömegsportrendezvények szervezésére és lebonyolítására terjed ki.

Az Prszággyűlés előző ülésén elhangzottak alapján született meg az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, amely tartalmazza a megszűnő jogszabályok alapján eddig igénybe vett, de meghatározott ideig még élő kedvezményeket, a megszűnő szabályozások miatt indokolt, átmeneti intézkedéseket és a személyi jövedelemadó-törvény előírásait érintő átmeneti rendelkezéseket.

A törvényjavaslat a tételesen felsoroltakon felül minden korábbi, nyereségadózás körébe tartozó leiratot hatályon kívül helyez. Ezzel tiszta helyzet alakul ki, csak a két törvényjavaslatban meghatározott szabályok élnek tovább. Egy több évtizedes jövedelemszabályozási gyakorlattal sikerült így

szakítani. Alacsonyabb szintű szabályozás már csak a szocialista államközi elszámolásokban és a decentralizált alapok egy részénél marad fenn. A kormány törekszik ezeket is mihamarabb magasabb szintű szabályokba foglalni.

A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontja az adó mértéke volt. Már az októberi ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat. tárgyalásának kritikus pontja. A terv- és költségvetési munkák előrehaladásával egyértelműen igazolódott: 1989-re az előterjesztettnél magasabb adómérték indokolt, sőt, további költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekre is szükség van.

Az 1989. évi állami költségvetés és államháztartás rendkívül nehéz helyzetben van, jól tükrözi a gazdaság jövedelemtermelésben és újraelosztásban kialakult feszültségeit. A több mint három hónapja folyó intenzív munka eredményeként — amely az egyensúly javítására irányult—a következő helyzet alakult ki: a gazdálkodó szervezetek támogatása az ez évi várhatónál 24 százalékkal lesz kisebb. A mérséklés főként az élelmiszer-gazdaságra, a szénbányászatra, a rubelelszámolású export árkiegyenlítésére, az ivóvíz-, csatornaszolgáltatásra koncentrálódik. A fogyasztói árkiegészítés előirányzata megegyezik az ez évi várhatóval. A jövő évi tervezett fogyasztói árszínvonal emelkedése egyes területeken ugyanis csak a támogatások szinten tartását eredményezi. A beruházási támogatások csak a folyamatban lévő beruházások forrásaira nyújtanak fedezetet? néhány esetben az eredetileg tervezett ütemnél lassúbb megyalósításrmellett.- A vállalati beruházások támogatására összesen 9 milliárd forint szolgál. Az 1989. évi támogatáscsökkentési javaslatok a fogyasztói árszintnövekedés korlátái és a szociálpolitikai ellentételezési kötelezettségek miatt az eredetileg elképzelt nagyobb összeggel szemben csak 25 milliárd forintot tesznek ki. A társadalombiztosítás — reformja első lépéseként a jövő évben önálló alapként leválik az állami költségvetésről. Az ellátások biztonságát törvény garantálja. A kiadások várhatóan 43 százalék járulékfizetést igényelnek,, s teljes egészében a társadalombiztosítás bevétele lesz a 10 százalékos nyugdíjjárulék is. Ez az önállósághoz feltétlenül szükséges, szerény mértékű tartalék képzésére is elegendő.

A kormány korábbi ígéretének megfelelően a felsőoktatásban és a központi kutatásban a támogatás növekedése a folyó kiadások reálértékének megtartásán túl fejlesztést is lehetővé tesz, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közoktatásban a pénzügyi források együttesen megközelítik a működés szinten tartását. Az összes többi területen — különösen a központi igazgatásban és a védelemnél — a kiadások reálértéke csökken. Az állami költségvetés egyéb kiadásait a nemzetközi kötelezettségek és az adósságállománnyal kapcsolatos korábbi terhek határozzák meg. Külön intézkedések — például a lakásfinanszírozás rendszerének változása -jfj nélkül itt akkora terhek jelennének meg, amelyek a pénzügyi folyamatok szempontjából kezelhetetlenek.

A vállalkozási nyereségadó bevezetésével a kereseti adó és a termelési adó. megszűnése, valamint a beruházásokat terhelő forgalmiadó-befizetés csökkenése miatt a központi állami költségvetés bevételei a jövő évben körülbelül 20 milliárddal csökkennek. A tervező- munka eddigi menetében világossá vált, hogy a kiádások további érdemi csökkentésére — az érintettek körében elviselhetetlennek tűnő szociális és társadalmi feszültségek vállalása nélkül — nincs mód.

A jelzett bevételi és kiadási előirányzatok mellett a költségvetés hiánya mintegy 70 milliárd fjarint lenne. Ezzel szemben a gazdaságpolitikai célok megvalósítása, a belső folyamatok kézben tartása, a belső és külső egyensúly 20-25 milliárd forint hiány kialakulását engedi meg. Ez az a szint, amely mellett1 még az ország hitelképessége fenntartható. Ezért a kormány javasolni fogja a központi lakásfinanszirozási alaphoz való hozzájárulást —jelentette be Villányi Miklós, majd azt indítványozta: a biztonságosabb bevételi és a jobb áttekinthetőség érdekében — az osztalék helyettj— 55 százalék általános nyere-1 ségadót fogadjanak el. A nyereségadó megnövelt mértéke a versenysemlegesség és a terhek igazságosabb megosztása szempontjából jobb megoldásnak tűnik, mint az állami tulajdon utáni részesedés fizetése. A Központi Műszaki Fejlesztési Alaphoz, a Szakképzési Alaphoz vagy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásához való hozzájárulások nem jelentenek elvonást a költségvetés számára, mert ezeket a vállalatok visszakapják, vállalatok közötti újraelosztást valósítanak meg. A társadalombiztosítási járulék pedig jövő évtől már a költségvetésen kívül, a vállalatok és a lakosság között valósít meg jövedelemátcsoportosítást.

Az állami költségvetés hiányának 1986 óta tartó mérséklődésében így is megtorpanás következik be. A következetes és szigorú monetáris politika a kötségvetési politika szigorát is megköveteli. A belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása tulajdonképpen egyensúlyi költségvetést követelne meg. Ez azonban a gazdaság és a lakosság egészét érintő, nehezen elviselhető intézkedéssorozattal lehetne elérhető, ami most nem reális alternatíva, így olyan lépéseket kell tenni, amelyek elősegítik az 1989. évi gazdasági célok elérését, ugyanakkor a társadalom számára még elfogadhatóak.

A kormány tudatában van annak, hogy a vállalatokat, vállalkozásokat terhelő összes jövedelemelvonás magas. Hosszú távon kifejezett szándéka az adóterhelés -— a gazdaság reális lehetőségeivel összehangolt-— mérséklése. Meg kell teremteni az előfeltételeit az elvonás mérséklődésének. A költségvetési reform és ezzel összehangoltan az ár-, bér- és szociálpolitikai reform gyorsított ütemű végrehajtása, a költségvetés jövedelem-újraelosztó szerepének csökkentése, a kiadások valóban radikális mérséklése ad erre lehetőséget. Ehhez kérte Villányi Miklós a parlament hatékony támogatását .

A képviselők — mondotta — írásos anyagot kaptak az ülésszak megkezdése előtt, az úgynevezett „csengőszá- mokról”. Az idei állami költségvetésről szóló törvény néhány költségvetési előirányzat és a költségvetési tartalék fel- használását külön szabályokhoz kötötte. Az említett előirányzatok közé a központi költségvetési szervek és a tanácsok állami támogatása, a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a Magyar Államvasutak, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap támogatásai tartoznak. A pénzügyminiszter végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az írásos anyagban leírt összegben és célokra a kért felhatalmazást a kormánynak adja meg.

*

A képviselőkhöz eljuttatott anyag az Országgyűléstől arra kért felhatalmazást, hogy a költségvetési tartalék terhére terven felül az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának fölemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a 'Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot használhassanak fel. Ugyancsak felhatalmazást kért arra, hogy a Kereskedelmi Minisztériumnál, a Külügyminisztériumnál, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál | forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal növeljék a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. Annak jóváhagyását is kérte, hogy a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és' az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forihtot fordítsanak. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az

t

V Bács-Kiskun megyei képviselők az ülésteremben.

Második olvasat a vállalkozási nyereségadóról

egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére.

*

Kovács András (Heves m. 10. vk.), a Selypi Cukörgyár főmérnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondotta, hogy a bizottság újabb módosító javaslatokat fűzött á törvénytervezethez. A képviselők a Pénzügyminisztériummal közösen részt vettek a törvény- javaslat előkészítésében. Az újraszerkesztés eredményeként mégszűnt a háromlépcsős szabályozás, az új törvény- javaslat ugyanis a korábbi végrehajtási rendelet minden lényeges elemét magába foglalja, míg az átmeneti rendelkezéseket törvényerejű rendelet helyett ugyancsak a törvény szabályozza majd. Érdemi változás, hogy a gazdálkodók a vészteséget legfeljebb két évre elhatárolhatják és kiegészült az adó- kedvezményben részesülők köre is az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységgel.

A terv- és költségvetési bizottság úgy értékelte, hogy fő elemeiben a törvény- javaslat előnyeire változott, a törvény- erejű rendelet és a végrehajtási utasítás elmaradásával pedig példaértékű munka. Ezért a törvényjavaslatot a terv- és költségvetési bizottság nevében .fsia bizottsági jelentésbe foglalt módosító javaslatok figyelembevételével, 'az 50 százalékos adókulccsal — elfogadásra javasolta.

A vitában kifejtette véleményét: Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.), • ■ dr. Tallóssy ’Frigyes (Budapest, 24v vk.), Szirálp András.,(Szolnql^ m..' %., (vk.), Géczi István (Budapest, 49. vk.)', Kállai Ferenc (országos lista) és Sasvári József (Komárom m. 8. vk.) képviselő.

A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre.

Tegnap került sor a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat ismételt vitájára-. A kulcskérdés természetesen, az, hogy mekkora legyen az adó mértéke. Erről tudakoltam a vita előtt dr. Bak István képviselő, véleményét.

— Az Országgyűlés októberi ülésén ötven százalék volt a kormány javaslata, ám a mostam indítvány már 55 százalékot tartalmaz — mondta Bak István. — A választókerületem üzemeinek vezetőivel, dolgozóival beszélgetve általános volt az a vélemény, hogy a vállalkozási nyereségadó semmiképpen sem lehet- több 35-40 százaléknál. Indoklásukat magam is elfogadtam: a túlzott adó nem a gazdaság előbb- revitelét, hanem a vállalatok egyhelyben topogását vagy veSztesé- gességét okozza. Az egyéni vállalkozásoknál pedig következő a vélemény:- az, ami még szinte meg sem született—jóllehet a kormányzati szándék támogatja—és máris ilyen adóval sújtjuk, az nemigen tudja majd segíteni a gazdaság talpraálli- tását.

Ismerem a gazdasági kamara álEzután határozathozatal következett. Elsőként a képviselők 28 tartózkodással és 12 ellenszavazattal a terv- és költségvetési bizottság javaslatát fogadta el — a kormányéval szemben — az adómértéket illetően. így a nyereségadó az évi 3 millió forintos árbevétel felett, 50 százalék. ...

Végül ,a -vállalkozási nyereségadó- törvényt általánosságban és a már elfogadott módosításokkal együtt — 14 tartózkodással és 17 ellenszavazat mellett — elfogadták a képviselők.

Ezután Villányi Miklós kért szót, hogy jelezze: mivel a parlament nem

láspontját, s levélben kereste meg a képviselőket a vállalkozók országos és megyei szervezete is, kérve a. segítségünket. Ha életképes magán- vállalkozásokat akar a kormány, akkor az adót 35-40 százalékban kell megállapítani. Ellenkező esetben nem valósulhat meg a bővített újratermelés sem. Kistelepüléseken kritikussá válhat a munkanélküliség is, ha a vállalkozók nem tudnak megerősödni vagy egyáltalán megindulni. Számukra hosszú távú lehetőséget kell adni. Ha ezt a törekvést nem tapasztaljuk, elképzelhető, hogy mi képviselők jó néhányan most sem szavazzuk meg a törvényt, vagy nem az előterjesztett formában.

Úgy vélem, hogy az adó mértékének csökkentése miatti hiányt az intézmények — és itt már a minisztériumokra is gondolok, tehát a legfelső szintről kiindulva —- működési költségeinek lefaragásával kell pótolni. Tudom, hogy ez kényes« kérdés, de szerintem ezt kell vállalni, s ezzel több milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Váczi Tamás

fogadta el a vállalkozási törvény eredeti mértékére vonatkozó javaslatot, ezért ki kell dolgozni az osztalékról szóló törvényt, s átformálni a lakásalapra vonatkozó törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépévésel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot (az előzőleg két tartózkodással elfogadott módosítással) négy ellenszavazat és tizenöt tartózkodás mellett elfogadta.

TÉTÉNYI PÁL ELŐTERJESZTÉSE

A műszaki fejlődés gyorsítása a cél

Újabb napirendi pont megtárgyalása következett: a kormány nevében Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke terjesztette a képviselők elé a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot, amelyhez írásos indoklást és részlettes háttéranyagot is csatoltak. .Bevezetőben elmondotta:

m A magyar gazdaság műszaki fejlődésének meggyorsításához is szükséges, hogy meglegyenek mind a vállalkozási szektor kibontakoztatásának lehetőségei, mind az állami funkciók ellátásának eszközei és ezek együtt a gazdaság korszerűsítése irányába hassanak ’ « '

A kutatás és műszaki fejlesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, nagyobb arányban a Központi Műszaki Fejlesztési Alap biztosítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulás'a nem új elem a gazdaságban, már hosszú ideje összességében rendeltetésének megfelelően működik.

— A törvényjavaslatban kifejeződő leglényegesebb változás, hogy a hozzájárulás. mértéke szektor- és szervezet- semlegessé válik, normatív alapra épül. Ezzel megszűnik az eddigi szabályozás azon ellentmondása, hogy a gazdálkodók egy jelentős része nem járult hozzá a központi forrás képzéséhez, egyes ágazatok viszont í— elsősorban a magas kutatás-fejlesztés igényű gép- és vegyipari szakmák — aránytalanul sokat fizettek.

Hl alaphoz történő hozzájárulás nem adó, de adójellegű; azt a gazdálkodó szervezetek továbbra is költségeik terhére fizetik. A befizetési kulcs nagysága, az előző évi nyereségadó 4,5 százaléka a VII. ötéves tervben előirány- 'zott összegből adódik, amely 1989-ben mintegy 8-8,5 milliárd forintot fog kitenni. A vállalátok összességének befizetése lényegében azonos mértékű marad; ám a befizetők köre bővül, s a befizetők egy részének, főként a feldolgozóipari szakmáknak a hozzájárulása csökken. Az iparvállalatok terhének csökkenése mintegy 40, ezen belül a gépiparé 56, a gyógyszeriparé mintegy 66 százalék. A kivételek és kedvezmények körét, illetve mértékét a vállalkozási nyereségadó-törvény alapján és a műszaki fejlesztés egyes sajátosságainak figyelembevételével határozza meg a javaslat.

A Központi Műszaki Fejlesztési Alap meghatározó sajátossága, hogy abból nem intézményeket, hanem feladatokat finanszíroznak. A konkrét műszaki fejlesztési célok megvalósításához történő hozzájárulást szerződések alapján használják fel, bár előfordul az intézmények rejtett finanszírozása, ezért különösen fontos az ellenőrzés — mondotta Tétényi Pál.

Itt kell megemlítenem, hogy a törvényjavaslat kapcsán nincs szó a képződő források azonnali „újraelosztásáról”, hiszen a jelen tervidőszakra a források nagy része lekötött. Jelentősebb változtatásra 1990-et követően nyílik lehetőség, a VIII. ötéves tervvel összhangban.

A most formálódó eredmények megfelelő alapját képezhetik a következő időszak gyorsabb ütemű fejlődésének. Ilyen eredmények: a digitális telefonfőközponti rendszerek honosításának technológiai előkészítése; az automatizált műszaki tervezés hazai meghonosodása; a rugalmas gyártórendszerek megvalósításához kapcsolódó sikerek, az anyag- és energiatakarékos technológiai eljárások kifejlesztése; a növénynemesítésben, illetve a növényvédelemben, valamint az antibiotikumok gyártásában kidolgozott új biotechnológiai eljárások; a kutatás- és műszaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztésének programjából a kutatásfejlesztés korszerű országos információs rendszerének folyamatban lévő kiépítése, az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Információs Központjának fejlesztése; a mérésügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának fejlesztése. Kiemelendő, hogy a törvény a jövőben nagyobb lehetőséget ad az új eredmények bevezetését célzó beruházások finanszírozására.

A műszaki fejlesztés sajátosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad, de elhatározott szándékunk az innovációk finanszírozásába történő — lényegében közvetett jellegű — bekapcsolódás kiszélesítése, a koc- kázatitőke-kihelyezés bővítése. Azért használom a szélesítés, bővítés kifejezéseket, mert a bankszerű finanszírozás minőségileg új elemeként ^988-tól a központosított műszaki fejlesztési alapból 400 millió forint már kockázati tőkeként kerül felhasználásra.

További fontos változtatás, hogy a kockázatitőke-finanszírozás a jövőben nem korlátozódik csupán az innovációs pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb köre és a létrejövő szakosodott befektető társaságok, ezen belül kizárólag kockázatitőke-kihelyező társaságok is bekapcsolódhatnak.

Az alapból növelni kívánjuk az infrastruktúra műszaki fejlesztésének és a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának segítésére szolgáló támogatás arányát.

t— Az Országgyűlés öt bizottsága foglalkozott a napirenden lévő törvényjavaslattal. A javaslatokat a terv- és költségvetési bizottság összegezte, és azokat a tisztelt képviselők megkapták. Ezekkel a javaslatokkal egyetértek.

A központosított műszaki fejlesztési alapot- számos tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli «— mondotta T^ényi Pál, s kérte a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását.

Ezzel az Országgyűlés novemberi ülésszakának második napja — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. A képviselők ma reggel a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatják munkájukat.

a