Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Időnként erősen megnövekszik a felhőzet és főként nyugaton és északon ' válható hószállingózás, kisebb havazás. A gyenge, változó irányú szél napközben északnyugati irányú lesz, megélénkül. Délelőtt tőbbfelé lesz zúzmarás köd. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2 és mínusz 7 fok között várható, de egy-egy tartásán ködös helyen mínusz 10 fok is lehet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLHI. évf. 281. szám Ara: 1,80 Ft 1988. november 25., péntek Várkonyi Péter távol-keleti körútja Várkonyi Péter külügyminiszter november 26-án, szombaton hivatalos látogatásra Malaysiába, a Fülöp-szigetek Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba utazik. (MTI) A Külügyminisztérium közleménye ' A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma november 24-én jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége diján a román kormánynál Győrfi Károly kereskedelmi tanácsos kiutasítása miatt és közölte azt a döntést, bogy válaszul nemkívánatos személynek nyilvánítja az RSZK budapesti nagykövetségének diplomatáját, Pavel Piato- na tanácsost, akinek 72 óra alatt el kell hagynia az ország területét. (MTI Ünneplő szakmunkásképző Hetven esztendeje alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, melynek alapító tagja volt Vágó Béla, akinek a nevét éppen hét esztendeje vette fel a kecskeméti 623-as számú szakmunkásképző intézet. Erre emlékeztek tegnap az iskola tanárai, diákjai az intézmény aulájában rendezett ünnepségen. Az említetteken kívül volt még egy apropója ennek az ünnepségnek: a szakmunkásképző Jász utcai diákotthonát kollégiummá nyilvánították. A minőségében magasabb szintet jelölő kollégiumi címet jelképező zászlót Katus Zoltán, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára nyújtotta át a diákoknak. Az évszázad leghidegebb no vemberi reggele A meteorológiai intézettől kapott információ szerint, november 24-én, hajnalban az évszázad leghidegebb novemberi reggelére ébredtünk. Kecskeméten 1929. november 30-án — eddig ez volt a rekord — minusz 18 Celsius-fok volt a hőmérséklet. Baján a talajközeli levegő hőmérséklete hajnali három órakor megközelítette a mínusz 23 Celsius-fokot, s emiatt a Kunság Volán autóbuszai közül 19 helyközi járat nem tudott elindulni. Majdnem ugyanilyen hideg volt Kiskunfélegyházán 4- ott mínusz 23 fokot mértek —, ahonnan kettő, Kiskunhalasról három, Kalocsáról hét helyközi forgalmat lebonyolító autóbusz nem tudott elindulni. Kecskeméten tíz, Baján kilenc helyi járat maradt ki. Az okokról érdeklődtünk Tánczos Zoltán üzemmérnöktől, aki elmondta, hogy az Áfor csak olyan olajat bocsátott rendelkezésükre, amely mínusz 20 Celsius-fok alatt megdermed, eltörni a szűrőket, s emiatt a motor nem kap üzemanyagot. A MÁV információja szerint a száraz hideg nem okozott semmiféle fennakadást a vasúti közlekedésben. Nagyobb gondot jelentett megyeszerte a személygépkocsik elindítása, ugyanis a benzintankban lévő víz megfagyott a tápszivattyúkban, illetve a porlasztókban. Szerencsére a közlekedés a délelőtti órákban már helyreállt. x „ G. G. • A mellék-' utakat egyelőre jég borítja. ■■■■■■■■ Német^üklóst miniszterelnökké, Nyers Rezsőt ’ államminiszterré választották is Súlyos kérdések a Tisztelt Ház napirendjén Tegnap délelőtt 10 órakor Stall dinger István elnökletével meg- tí kezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. ! Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: ' 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszaki Fej- v lesztési Alapról szóló törvényja- . vaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó tör- J vényjavaslatok együttes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoz- ■ tatója az 1988. évi állami költség- ; vetés egyes előirányzatainak ala- i kulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott tör- | vényerejü rendeletéiről; 9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt | módosító 1988. évi IV. törvény j módosításáról; 10. Interpellációk, kérdések. ! A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. 9 vk.) képviselő kifogásolta annak sor- ■ rendjét. Szerinte a személyi javasla- ■ tokról, közöttük a miniszterelnöki ■ .tiszt betöltéséről csak a második és ■ harmadik napirend végeztével dönt- I sön az Országgyűlés. Felvetette azt is, 9 hogy Grósz Károly távozásával a kor- 1 mánynak is le kellene mondania. Az I új miniszterelnök kapjon szabad ke- zet a kormány tagjainak megválasz- ■ tásához. A képviselő ezután a Ház elnökéI s8 nek, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta elfogadni. A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett ■ szavazott; ellene negyvenötén voksol- ■ tak, hatan pedig tartózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai szerint, képviselői kollegialitással és korrektséggel ve- . zette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyűlés alel- nökét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vita levezetésének idejére. Simon Péter (Borsod megye 23. _ vk.) véleménye szerint az Országgyű- 9 lés elnöke nem sértette meg az ügy- 9 rendet. A szavazás módja keltett visz- szatetszést az ország közvéleményéiben. Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.) kifejtette, hogy ha a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételeznie. Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) választóinak kérdését idézte: „miért engedi meg az Ország- gyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék”. Morvay Lászlónak (Budapest 33. vk.) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest 17. vk.) egyetértett Szabó Kálmán képviselő észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Mint mondta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi demokráciájával. Ez most bekövetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új ügyrend bevezetését. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja. Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) az esetleges elnöki tévedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bős—nagymarosi beruházás ügyében. Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lényeges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidolgozták a kormány munkaprogramját és számos lényeges intézkedést hoztak. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját, és a pártfőtitkári beosztásban eredményes tevékenységet kívánt neki az ország, a haza javára. A LEKÖSZÖNŐ ÉS AZ ÚJ MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA Csak egy népfrontos kormányzat lehet működőképes Ezután Grósz Károly kért szól. — Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és Önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. E9 Mindig éreztem jószándékú segitőkész- ségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettéin. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azonban: az Önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak (Folytatás a 2. oldalon) Eskütétel az Elnöki Tanács elnöke előtt Németh Miklós és Nyers Rezső ez ülésszak szünetében Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt a Parlament Nándorfehérvári termében. Az eskütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. NEMETH MIKLÓS NYERS REZSŐ Monokon, parasztcsaládban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd ott tanított 1971-től. Az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett 1977-től. Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán 1981-től munkatársként, majd ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott, 1986 végétől pedig az osztály vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává 1987júniusában választották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987-ben a Központi Bizottság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává választották. 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának, valamint az MSZMP KB Közgazdasági Munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képviselőnek ez év október 5-én. Budapesten született 1923. március 21-én. Eredeti foglalkozása nyomdász. Betűszedő szakmunkásként dolgozott 1944-ig, majd a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt. 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. 1960-tól két évig pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 1966 és 1975 között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981- től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizottságnak. 11958 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának 1980-tól, reform ad hoc bizottságának pedig 1987 októberétől elnöke. Tagja az Új Márciusi Frontnak.