Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

MC' ft)» \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 261. szám Alfl! 1,80 Ft 1988. november 1., kedd Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága Jelentés a belpolitikai helyzetről — A gazdaságpolitika fő vonásai Amint arról már korábban hírt ad­tunk, november elsejére összehívták á' Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javaslatára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődé­séről, az 1989—90. évi gazdaságpoliti­ka fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A Központi Bizottság ülését követően — illetve már a napi­rendek vitája után — a közvélemény a sajtó útján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kiala­kított állásfoglalásokról. (MTI) ' ' ■ '■ " , f MEGÚJULT A VIDEOTON TELEVÍZIÓGYÁRTÁSA Grósz Károly Székesfehérvárott Televíziógyártásának megújításával ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé- család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a félévszázados jubüenm al­kalmából tegnap rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke is. A főtitkár-miniszterelnök délelőtt érkezett Székesfehérvárra, ahol a Vide­oton központjában a vállalat vezetői ■— Kázsmér János vezérigazgató és Horváth Gáspár, a vállalati párbizott­ság titkára —, valamint Barts Oszkár- né, az MSZMP Fejér Megyei Bizottsá­gának első titkára, Horváth Ferenc ipa­ri minisztériumi államtitkár és Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke fogadta. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési értéket előállító, 20 ezer dol­gozót foglalkoztató Videoton eredmé­nyeiről, munkájáról, gondjairól, s azokról a már megvalósított, illetve tervezett műszaki, gazdasági, szervezeti intézkedésekről, változtatásokról, amelyeknek célja a nagyvállalat világ­piaci versenyképességének a megőrzé­se, illetve javítása. Mint a vezérigazga­tó elmondta, bár a Videoton még az idén is tovább növelte mind szocialista, mint konvertibilis kivitelét, s változat­lanul az ország legnagyobb exportáló vállalatai közé tartozik, a jövőt tekint­ve növekvő gondokkal kell számolnia. Az elodázhatatlan fejlesztésekre felvett hitelek kamatai miatt ugyanis már 1989-ben nagyon tetemesen megnőnek a vállalat pénzügyi terhei. (Folytatás a 2. oldalon.) A pénz kezelőinek kívánságára Már hagyomány, hogy a Ma­gyar Rádió a takarékossági vi­lágnapon a Petőfi adó hullám­hosszán kívánságműsort sugároz egy-egy megyeszékhelyről, melyben a helyi OTP-igazgató- ság dolgozóinak kéréseit teljesí­tik. Az idén Bács-Kiskun került sorra. Felvételünk a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának szék- házában készült Kecskeméten, ahol a megye városaiból és nagy­községeiből összegyűlt OTP- dolgozók egyszerre voltak az adásnak hallgatói és szerkesztői. (Fotó: Tóth Sándor) LEHETŐSÉGET LÁTNAK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE 1989-BEN A szákszervezetek elutasítják a reálbérek tervezett csökkentését A \ I LACIN A PÚN A DIA h A I Új takarékszövetkezeti kirendeltség Zsanán Csaknem két évtizede fizették be az első megtakarított forintokat az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet akkoriban megnyitott zsánai fiókjá­ban. A kisárutermelés fejlődésének köszönhetően időközben kétszáznyolc­vanra nőtt a szövetkezet tagjainak a száma. Ez a falu lakosságának több mint az egynegyede. A pénzzel jól gazdálkodó emberek élnek Zsanán. Húszmillió forintot takarékkönyvekben tartanak S5! emellett az idén hárommillió forintot vettek föl lakásépítésre, nagyobb értékű fogyasztási cikkek vásárlására és személyi kölcsönként. A gyerekek is szüleik nyomdokában haladnak a pénzgyűjtésben. A tavaly alakult iskolai takarékszövetkezetnek 60 tagja és 130 ezer forint betétállománya van. A számokkal mérhető gyarapodástól azonban elmaradtak a szolgáltatá­si körülmények. A pénzfiók korábban mindössze két kis szobából állt a tanácsházán. Tegnaptól új, másfél millió forintért épített takarékszövetke­zeti kirendeltség várja Zsana lakóit. Megnyitásakor Mészáros János, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke bemutatta a Kunép vgmk-ja kivitelezésében készült szolgáltatóhelyet. Itt 77 négyzetméter alapterületen, az előzőnél kulturáltabban, szépen berendezett helyiségben fogadhatják az ügyfeleket. Ezután Lajkó Lajos vb-titkár emlékezett meg az átadással egybeeső takarékossági világnapról. Méltatta a takarékosság szerepét az egyéni és a társadalmi boldogulásban, amelyben az itt élő lakosság 26 százaléka is részt vesz, anyagi erejéhez mérten. Végül a tujafákkal szegélyezett kirendeltséget a vb-titkár és a takarék- szövetkezet jelenléyő tagjai megnézték: hová járnak ezentúl pénzt betenni vagy kivenni, s a városi OTP-fiókokéval körülbelül azonos, egyéb szolgál­tatásokat igénybe venni. A zsanaiak 12-féle takarékbetét közül választhat­nak, és valutabeváltásra is lesz lehetőségük, ha külföldre akarnak utazni. K —1 Készülődés a nemzetiségi kongresszusokra Baján találkoztak a megyei küldöttek A Hazafias Népfront megyei bizott­sága Bajára hívta össze a nemzetiségek decemberben rendezendő kongresszu­sain részt vevő küldötteket. A tanács­kozáson megtárgyalták a küldöttvá­lasztó gyűlések tapasztalatait: azok rendben lezajlottak mind a délszláv, mind a német, illetve szlovák nemzeti­ség lakta településeken. A népfrontbi­zottságok, a helyi tanácsi és partszerve­zetek nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a kongresszusokon valóban a nemzetiségek érdekeit hűen képviselő, a lakosság bizalmát élvező küldötteket válasszanak meg. Megállapították, hogy az utóbbi években Bács-Kiskun- ban erősödött a szövetségi politika, mind nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetiségek alkotmányban rögzített jogainak ervényesítése. A megye három városában, huszon­négy községében összevontan rende­zett gyűléseken összesen 86 kongresz- szusi küldöttet választottak meg, még­pedig 39 délszláv, 38 német és 9 szlovák delegátust, a nemzetiség számarányá­nak megfelelően. A hozzászólók közül sokan hangot adtak annak a vélemény­nek, hogy a nemzetiségi anyanyelvet tanulók számának csökkenése abból a nyilvánvalóan megalapozatlan nézet­ből származik, hogy sokan második idegen nyelvnek fogják fel, mely csak növeli az amúgy is túlterhelt gyerme­kek iskolai kötelezettségeit. A hozzá­szólók általában kevésnek tartották a nyelvtanulásra fordítható időt csak­úgy, mint az oktatás személyi feltéte­leit. (A mostani tanácskozáson is felme­rült, hogy megszűnt a hercegszántói délszláv anyanyelvi tábor, és ezt a szü­lők erősen hiányolták. Ákos Antalné bajai küldött viszont elmondta, hogy csupán a tábor székhelyét tették át Ba­jára. A nemzetiségi kongresszusi küldöt­tek tanácskozásán részt vett Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Geri István, a megyei tanács elnök- helyettese és a délutáni tanácskozáson felszólalt Hambucz Géza, a német szö­vetség főtitkára is. G. Z. Tegnap ülést tartott a SZOT elnöksé­ge. A testület november 4-ére, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát Javasolta, hogy .a szaktanács következő ülésén foglalkozzék időszerű gazdasági, társadalmi témákkal; szerve­zeti és személyi kérdéseket vitasson meg; s döntsön az. országos szakszerve­zeti tanácskozás összehívásáról, mun­kaprogramjáról. A szakszervezetek há­romnaposra tervezett országos értekez­letének időpontjául az elnökség decem­ber 2—-4-ét javasolja. Az elnökség megvitatta a jövő évi népgazdasági tervjavaslatban foglaltak várható hatásait a dolgozók életszínvo­nalára. Megállapította, hogy változat­lanul jelentős eltérés van a kormányza­ti elképzelések és a szakszervezetek igé­nyei között a terv egyes, a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseiben. Sajná­lattal látta, hogy a korábban elhang­zott szakszervezeti javaslatok ellenére a terv a bruttó hazai termék (a GDP) stagnálásával számol. A szakszerveze­tek véleménye szerint a hazai piac sze­repének erősítése lehetne a gazdasági növekedés egyik forrása. A gazdaság jövedelemtermelő képességét azokon a területeken lehetne növelni, ahol jelen­tősebb import és költségvetési támoga­tás nélkül elégíthetők ki a belföldi igé­nyek. Mivel a szakszervezetek lehetősé­get látnak a gazdasági növekedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek álta­luk ismert tervezett csökkentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma terve­zett árszinvonal-emelkedéssel, s külö­nösen annak összetételével. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terheket rónának a dolgozókra, amelyek a szak- szervezetek álláspontja szerint — vál­tozatlan gazdasági és szociálpolitikai körülmények között —jövőre nem vál­lalhatók. A feltételezett és tervezett áremelkedésekkel szemben a szakszer­vezetek a maguk részéről a tervben sze­replőnél jelentősebb és a terheket job­ban mérséklő szociálpolitikai kompen­zálást támogatnak. Szükségesnek tart­ják az alapvétő fogyasztási cikkek köz­ponti áremelésének teljes körű kom­penzációját. Ezzel kapcsolatban a vitában több szakma, képviselője is elmondta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Megenűékezé^aíé^áíiáduiásévford^őján Ünnepség a városházán {Tóth Sándor felvétele.) Kecskeméten tegnap megemlékeztek 1944. október 31- éről, a város felszabadulásáról. A történelmi esemény 44. évfordulójának délutánján a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a magyar és a szovjet fegyveres testületek képviselői megkoszorúzták a Felszabadulási emlékművet, majd a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet Ezt követően a városháza dísztermében ünnepi ülést rendezett a városi pártbizottság, a tanács és a népfrontbi­zottság. A Himnusz hangjai után az alkalomhoz illő emlékműsor hangzott el, az elnöklő dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Adorján Mihály, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. . Emlékeztetett a felszabadulás előtti magyar valóságra, amikor milliók menekültek el az országból, felidézte a német megszállást, amikor Kecskeméten is berendezke­dett a Gestapo, az üzemek, malmok.leszerelésétés elszál­lítását, a város kiürítését. Ebben a helyzetben is akadtak bátor hazafiak, mondotta, akik — mint például Molnár Erik és Tóth László — keresték és meg is találták a kapcsolatot a Kecskemét felszabadításáért harcoló szov­jet csapatok parancsnokságával. Aztán október 31-én végre átviharzottak a felszabadí­tók a városon, Budapest irányába, s Kecskemét felszaba­dult. Fokozatosan helyreállt az élet, megkezdődött az újjáépítés, a földosztás, az államosítás, a fejlődés. Kecs­kemét az eltelt 44 év alatt mezővárosból a fejlett ipari városok közé küzdötte fel magát, három főiskolát, kór­házat, több száz iskolai tantermet kapott, több tízezer lakással, új városrészekkel gazdagodott a megyeszék­hely. Hangsúlyozta: a kecskemétiek városszeretete, egészséges lokálpatriotizmusa tette olyanná a várost, amilyen ma. Nem kisebbek a mai feladatok sem. Több demokráciát, nyüt közszellemet akarnak a város lakói, őszintén kívánják a gazdasági és politikai megújulást a további fejlődés érdekében, hogy még szebb és gazda­gabb legyen majd a város. Az ünnepi ülés elnöke ezután közölte a résztvevőkkel, hogy Kecskemét Város Tanácsa 1988. szeptember 29-ei ülésén ismét odaítélte az általa alapított kitüntetéseket. Nagy taps fogadta a bejelentést: a tanács díszpolgár címet adományozott Josef von Ferenczynek, azaz Fe- renczy Józsefnek, aki Kecskeméten született, antifasiszta ellenálló volt, majd a felszabadulás után, a koncepciós (Folytatás a 2. oldalon.) KITŰNŐ ÖTLET SIKERES MEGVALÓSÍTÁSA Legjobb beruházás a szervezés Hétvégi műszakok Bácsalmáson Vonzáskörzetében—de talán az országban is—egyedülál­ló kezdeményezést valósított meg a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat Bácsalmási Gyára. Korszerű gépparkjának jobb ki­használása és a térségben mutatkozó szabad munkaerő leköté­se érdekében állandó jelleggel hétvégi műszakot indított. Az új munkarendben szombat, vasárnap 12 órás műszakban rész- munkaidős dolgozókat foglalkoztatnak. Aki tehát ezt a megoldást választja, az két ledolgozott nap után öt nap szabadidőhöz jut, viszont fel kell adnia az eddig megszokott és a hétvégi pihenőhöz kapcsolódó életvitelét, így az újszerű munkaszervezés az anyagi oldalát tekintve előnyhöz juttatja a másodgazdaságban érdekelt családokat. Létjogosultsága éppen ezért csak ott lehet, ahol a lakosság megélhetésében nagy szerepe van a mezőgazdasági kisterme­lésnek vagy megoldatlan a foglalkoztatottság. A hétvégi munkaidő 40 százalékkal rövidebb, a dolgozók bérszínvona­la viszont csak 20 százalékkal alacsonyabb, mint az ötnapos munkarendben foglalkoztatottaké. Idén a bácsalmási gyár­ban az egy főre számított évi átlagkereset megközelíti a százezer forintot. Az üzemben májusban kezdődött a munkaerő felvétele és betanítása. A tényleges termelés szeptemberben indult, jelen­leg száz embert foglalkoztatnak részmunkaidőben. A hétvégi műszakban dolgozók várhatóan fél év alatt érik el a gyárban kialakult teljesítményszinteket. Az új munkaszervezés egy- harmadával bővül a termelési kapacitás, az eddigi 1200 ton­na helyett éventé 1560 tonna fonalat állítanak majd elő, ezzel is csökkentve az importot. A többlet árbevételből származó nyereség pedig újabb fejlesztési lehetőségeket alapoz meg a bácsalmási gyárban. — A legjobb beruházás a szervezés — állította Krix Lajos gyárigazgató. -4- Elképzeléseink valóra váltásához a megyei tanácstól kértünk segítséget. A pályázat útján nyert összeg­ből minőségi gépcserét hajtottunk végre, ahol ez a nagyobb megterhelés miatt szükségessé vált. A jelentős termelésbőví­tést lényegében nagyobb beruházás nélkül egy ötlet megvaló­sításával értük el. A gyár éves nyereségtervét már az első félévben, részfog­lalkoztatás nélkül is teljesítette. Termékeik 40 százalékát kiemelt minőségben állították elő, így a fonalakkal export­áruként és belföldön is magasabb árakat értek el. A minőség és jövedelmezőség alakulásában nagy szerepe volt az egyen­letes és jó minőségű alapanyag-ellátásnak. ^ : • Oriold Rozália gépkezelő az alapanyag tisztaságára ügyel. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom