Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. október 28. • PETŐFI NÉPE 9 5 Megalapozta a magyar fűszerpaprika világhírnevét Emlékezés Obermayer Ernőre A lexikonokban az 1880-as évet jelölték meg születési időpontjának. A hiteles források szerint azonban 1888-ban, vagyis száz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a Veszprém megyei Somlószöllősön Obermayer Ernő, a magyar fűszerpaprika-nemesítés és -termesztés megalapítója. Nem kis része van abban, hogy ma már világhírnevű e fűszernövényünk. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti József nádor Műegyetem ve­gyészmérnöki karára iratkozott be. Életpályájára különösen 'Sigmond professzor volt nagy hatással. Tőle 1910-ben szigorlati dolgozatának té­májaként azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a magyar paprikafélék olajtartalmát és azok minőségét. Ezzel, amint visszaemlékezéseiben írja: elje­gyezte magát a magyar paprikával. Életében legmaradandóbbat e növény nemesítésének és termesztésének fej­lesztésében alkotta. A budapesti Orszá­gos Kémiai Intézetbe került 1918 janu­árjában, majd onnan Kalocsára, azzal a megbízatással, hogy szervezze meg a paprikanemesítést. Akkortájt ugyanis e fontos fűszernövényünkből nem vol­tak megfelelő nemesitett fajták. A Ka­locsa környéki községekben különbö­ző minőségű tájfajtákat termesztettek, melyek már nem feleltek meg a követel­ményeknek. A feldolgozás ugyancsak elmaradott volt. Obermayer Ernőre tehát kettős fel­adat várt. Részben az új fajták nemesí­tése, valamint a feldolgozás technológi­ájának fejlesztése. A kalocsai Vegykí- sérlcti és Paprikakísérleti Állomás ve­zetőjeként sikeresen megoldotta a fel­adatokat. Az általa nemesített fajták nemcsak a kalocsai körzetben, hanem Szeged környékén is hamar elteijedtek. Nem szakadt cl a témától akkor sem, amikor 1927-ben a szegedi Vegykísérle- ti Állomás, majd a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás igazgatója lett. Három évtizeden ke­resztül munkálkodott a Tisza menti vá­rosban a fűszerpaprika-termesztés fej­lesztésén. Eredményes munkájának el­ismeréséül kísérletügyi főigazgatóvá nevezték ki 1940-ben. Tizenhat évvel később nyugalomba vonult, de élete végéig tudományos szakértőként segí­tette a szegedi intézet munkáját. Élet­művéhez hozzátartozik, hogy foglalko­zott a rizstermesztés hazai meghonosí­tásával, figyelemre méltó eredményeket ért el a búza és a rozs virágzásának és megtermékenyülésének vizsgálatában. Sokoldalú kutatómunkáját még to­vább lehetne sorolni. 1949-ben Kossuth-díjat kapott, a Magyar Tudományos Akadémia 1953- ban levelező tagjává választotta, 1968- ban a Munka Érdemrend arany foko­zatával tüntették ki. Egy év múlva elra­gadta a halál. Munkásságának eredmé­nyeit a magyar mezőgazdaság mara­dandó értékei között tartjuk számon. A megyei tanács mellett működő tu­dományos koordinációs szakbizottság ma, születésének századik évfordulója tiszteletére emlékülést tart Kalocsán, ahol méltatják a kiváló kutató érdeme­it. Ezt követően megkoszorúzzák a fű­szerpaprika-kutató állomáson lévő em­léktábláját. K. S. Habselymes fehérneműk a francia nőknek 9 Pemeki Ist­vánná meós meg­adott színsorrend­ben, gondosan csomagolja az árut. 9 A válogatott gépek mellett vá­logatott dolgozók. (Méhesi Éva fel­vételei) Nem kell divatdiktátornak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a módi hazája Franciaország. így aztán a ruháza­ti ipar azon termelő vállalatainak, amelyek ott akarnak piacot szerez­ni, igencsak magasan áll a mérce. A hatvanhat éves múltra vissza­tekintő Habselyem Kötöttáru- gyárnak például tartós üzleti kap­csolata van Európában Finnor­szággal, Dániával, Nagy-Britanni- ával, de termékeikből szállítanak az NSZK-ba, Hollandiába, Auszt­riába és az arab országokba is. És most az idén először megnyílt a kapu az alapanyagra, a divatra, a minőségre, a színre, a csomagolás­ra egyaránt érzékeny francia vevők felé. így aztán nem csoda, hogy a 3. számú kecskeméti gyáregységnél azzal fogtak hozzá az export telje­sítéséhez, hogy az ügyes kezű lá- nyok-asszonyok csapatából kivá­lasztották a legjobb tizennyolcat. Aztán következett a gépválogatás. Szinte mindegyik érzékeny, elmés japán szerkezet, ezért univerzális dolgozót kívánnak. A francia exporthoz sikerült igé­nyes kelméket is találni, s egy hó­napja megindult a bugyigyártás. E női fehérneműből összesen 33 ezret kértek a franciák. 21 ezret hét-, a fennmaradó részt ötféle színben. A lila, a drapp, a rózsa­szín, a zöld, a kék halvány színeire természetesen épp olyan finom ár­nyalatú gumikat varrtak. A csomagolásban dolgozóknak is oda kellett figyelniük, mert a vevő igénye: az egy-egy méreten belüli garnitúrában legyen mind a hét színű fehérneműből. Persze azok sorrendje is minden csomag­ban azonos kell legyen. A francia nőknek szánt bugyik gyártását e héten befejezik a kecs­keméti gyárban, ahol az év hátralé­vő időszakában szinte már kizáró­lagosan csak tőkés exportra ter­melnek. Éves dollárárbevételűk az idén várhatóan meghaladja a más­fél milliót. P. S. ' KKMIUtWÍIIfl A BÁCS­KISKUN MEGYEI IVinjl MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA (6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 2.) ÁLLÁSAJÁNLATAI Villamosmérnök: IKTV Gépkocsivezető: Programozó: IKTV Kunság Volán SZTK-ügyintózö (képesített) Targoncavezető: BRG Borgazdasági Kombinát Parkettagyártó Váll. Arelöadó (képesített) Lakatos: Borgazdasági Kombinát Parkettagyártó Váll. (gép) Pénzügyi előadó: Töváll (tmk) ÉBKM Vízmű Vállalat MÁV PFT Bérelszámoló: MÄV Vontatási Főnöks. Fémmunkás Fémmunkás Gyors-gópiró: Vas- és fémszerkezeti lakatos: Zöldért Dutép Borgazdasági Kombinát (éretts.) Töváll Előkalkulátor: Esztergályos: Fémmunkás Baromfifeldolgozó Váll. Könyvelő: öntő: ÉPSZISZ Baromfifeldolgozó Váll. Zöldért (mérlegképes) Hegesztő: Statisztikus: Fémmunkás Parkettagyártó Váll. Automata lángvágó: Építési és bér. előadó: Fémmunkás Kunság Volán Gépápoló: Kőműves: IKTV ÉBKM Vízmű Vállalat Dutép Raktáros (női) Asztalos: IKTV BRG Dutép (épület) Szerszámkészítő: Művezető (tetőfedő) Fémmunkás Dutép Mozdonyvezető-gyakornok: Bádogos: MÁV Vontatási Főnökség Dutép Pályamesteri utánpótl.: ÉBKM Vízmű Váll. (éretts.) Burkoló: IKTV MÁV PFT Dutép (hideg-meleg) Női és férfi betanított m.: Szobafestő, mázoló: BRG (bet. szerelő) ÉBKM Vízmű Vállalat Parkettagyártó Váll. Kazánfűtő:IKTV Női és férfi segédmunka: ÉBKM Vízmű Vállalat Baromfifeldolgozó Váll. VIDIA Kér. Váll. Fémmunkás Fémmunkás MÁV PFT (pályamunkás) Parkettagyártó Váll. (magasny.) Parkettagyártó Vállalat Villanyszerelő: IKTV IKTV Parkettagyártó Váll. Takarító: IKTV MÁV Vontatási Főn. ÉBKM Vízmű Vállalat Kazángépész: IKTV Vagonrakó: Höközpontkezelö: IKTV Parkettagyártó Vállalat Elektroműszerész: IKTV Éjjeliőr: Buszvezető: Vídia Kér. Váll. Kunság Volán 160222 INNOVÁCIÓ, avagy a találmányok rögös útja Mózes István kecskeméti feltalá­ló nem kopogtatott be szerkesztő­ségünkbe, levelet sem írt. Egy érde­kes hír kapcsán kerestem fel. Tulaj­donképpen az érdekelt, mi is kész­tette arra, hogy találmányát külföl­dön próbálja értékesíteni. Itt következhetne annak leírása, milyen kanosszát járt a feltaláló, amíg találmányát szabadalmazták. Az olvasó nyilván ezt váija, s őszin­tén szólva, magam is erre számítot­tam. Csakhogy Mózes István azt mondta: neki igazán szerencséje volt, az egész eljárás mindössze há­rom évet vett igénybe. Igen ám, de egy igazi feltaláló itt nem állhat meg. Nyilvánvalóan azt szeretné, ha találmányát kipróbálnák, hasz­nosítanák, ha végre láthatná ötlete életrekelését. Az ugyanis, hogy az Országos Találmányi Hivatal elis­merte, valami újat alkotott, amire megkaphatja a szabadalmat, még nem garancia, hogy a találmányt alkalmazni is fogják. Erről a felta­lálónak kell gondoskodnia. Nos, kanossza mégiscsak volt (il­letve van, mert bár Mózes István nem sokkal beszélgetésünk után sú­lyos betegsége következtében el­hunyt, felesége és fia nélküle sem adják fel a harcot). Az újságírónak nem feladata — nincsenek is hozzá kellő ismeretei —, hogy eldöntse, mennyire korszakalkotó ez a talál­mány, pontosabban, szólva, érde- mes-e gyakorlatban alkalmazni, jobb, gazdaságosabb-e, mint az ed­dig ismert műszaki megoldások. Nem is ez a baj, inkább az, hogy Mózes Istvánnak sem volt lehetősé­ge erről meggyőződni. Neki csak a hite volt — amit viszont nem lehet bűnéül felróni S-, hogy a speciális kiképzésű, szerszámbefogásra és tengelykapcsolásra alkalmas csa­varrugót igenis érdemes felhasznál­ni. A találmányt mindössze egy he­lyen vizsgáztatták, s azt a választ küldték a feltalálónak: mivel a min­tadarab kisipari (sőt, „kézműves”) módszerrel készült, a próba nem adott megbízható eredményt, de a maguk részéről egyébként sem tar­tanak igényt a felajánlott csavarru­góra. Lexikon vastagságú—-dossziét kaptam a feltalálótól-az évek alatt felgyülemlett leVelékkel: Kérését^ hogy ne idézzek belőlük, tiszteletben kell tartanom, bár őszintén sajnálom, igencsak tanulságos olvasmány. A be­nyomásaimat talán mégis elárulhatom. A megkeresett vállalatok, intézmények válaszleveleiből szinte süt az érdekte­lenség, a bármiféle kockázatvállalás előli elzárkózás, némelyikben a kerek­perec ki nem mondott, de érezhető le- fitymálás: egy magányos feltaláló saját műhelyében, maga bütykölte gépein készült „találmányocskája” fel sem ve­heti versenyt a gyári szakemberek leg­kisebb ötletével sem. Akadt, aki azt írta, kutassa fel a feltaláló a lehetséges piacot, készítsen gazdaságossági szá­mításokat. Ez valóban fontos, senki nem vonhatja kétségbe. De egyedül, kapcsolatok, hozzáértő segítőtársak nélkül...?! A feltaláló pedig éppen ezt keresi, amikor találmányával házal: a segítőt, a társat, valakit, aki esetleg menedzseli is. Persze, bizalmatlan, ez igaz, van, aki betegesen retteg, nehogy a tárgyaló- partner eltulajdonítsa a nagy ötletet. Viszont őt is nézik gyakran pénzéhes­nek, ügyeskedőnek, netán szélhámos­nak is. Attól tartok, a kölcsönös bizal­matlanság légkörében nehéz segítőtár­sakra lelni. Egyetlen feltalálónak sem vethetjük a szemére, hogy éveken át próbálkozik találmánya hasznosításával, értékesíté­sével (ne felejtsük el, közben fizeti az évről évre magasabb oltalmi díjat!) Ál­talában igen könnyen kimondjuk az ítéletet: habókos, megszállott, álmodo­zó. Vagy éppen: minek töri magát, úgy­se jut semmire! De mindig vannak — szerencsére —, akik törik magukat. Annak ellenére, hogy gyakran talál­koznak közömbösséggel, szakmai irigységgel, goromba elutasítással vagy éppen udvarias semmibevevéssel. Mó­zes István azt mondta, házalt és házalni fog, amíg erejéből telik, akkor is, ha ez máj lassan a koldulás színezetét ölti. Érdekes kérdés, vajon a feltalálók miért is nem tartozhatnak az innováció fogalomkörébe? (Ezt a kérdést boncol­gatja egyébként két újságíró az Ötlet egyik régebbi számában, s arra a követ­keztetésre jutnak: valójában ott lenne a helyük). Szentigaz, amikor az ember a sejtelmes hangzású innováció szót hallja, ezzel foglalkozó konferencián *ül, tudós ctkkct-olvas vagy tévéműsort néz az innovációs parkok problémái- ' ról, nehézén tudja hozzákapcsolni á feltaláló műhelyét, maga bütykölte gépeit, házalását a találmánnyal. Nagy szavak mögé, ugyebár, nagy tartalmak illenek. Holott minden­fajta új műszaki megoldás, fejlesz­tés avagy technikai megújulás­megújítás ugyanott kezdődik: az emberi agyban. E szempontból nincs különbség, hogy az ötlet hol született meg, a magányos feltaláló vagy a gyári fejlesztőmérnök fejé­ben (nem mintha utóbbiaknak olyan könnyű dolguk lenne)..Ám az is igaz, amíg nem jutunk túl azon, hogy vállalataink ne az innovációs konferenciákon való részvételben legyenek érdekeltek, hanem az in­novációban, addig továbbra is ne­héz lesz a feltalálók, újítók, alkotó elmék rögös útját simábbra döngöl­ni. Addig maradnak a nagy szavak, no meg a sok-sok tanácskozás. Legfeljebb irigykedve gondolha­tunk a japánokra, akik mindenféle konferencia nélkül gyorsan beveze­tik az új módszereket, mert ponto­san tudják, hogy különben lema­radnak, és akár el is veszthetik a nagy gazdasági játszmát. S cseppet sem mellesleg szólva, nálunk már az is nagy haszon lenne, ha a gon­dolkodó, alkotó embernek nem kel­lene évekig arra pazarolni az ener­giáját, hogy találjon egy helyet, ahol végre hitelt érdemlően bebizo­nyítják, érdemes-e egyáltalán ra­gaszkodnia „rögeszméjéhez”, vagy keressen inkább másikat, jobbat. Megvallom, vegyes érzelmekkel figyelem, sikerül-e Mózes István örököseinek valahol Nyugat-Euró- pában értékesíteni a találmányt (meglepő egyébként 5- vagy még­sem? — hogy ehhez milyen gyorsan találtak itthoni partnert!) Egyfelől szurkolok nekik, másfelől nem örülnék ennek igazán, talán nem kell magyarázni, miért. Az említett levelek egyikében sem találtam meggyőző választ arra, hogy ezt a találmányt Magyarországon való­ban soha, sehol, senki nem alkal­mazhatja eredményesen — hiszen ki sem próbálták igazán. Nyugtala­nító kérdés: vajon hány ilyen talál­mány Ván hazánkban? Magyar Ágnes HÁZUNK TÁJA Telepítési előkészületek Eddig az ősz a mosolygósabb arcát mutatta, szép, derült, nemegyszer akár melegnek is mondható idővel jelentke­zett. Ilyenkor még nem kellemetlen a kerti munkákat végezni. Most van az ideje az föld tápanyagpótlásának, a ta­laj fertőtlenítésének, felásásának. Az őszi fejes káposztát és a karfiolt szedjük fel, prizmában vagy pincében tároljuk. Azokat, amelyeket áttelelésre szánunk, a földön hagyunk, éjszakánként már érdemes takarni. A héten még vethe­tünk petrezselymet, sárgarépát, hagy­mát, kaprot. A gyümölcsösben is fejezzük be a műtrágyák kiszórását, az ásást. A gyü­mölcsök telepítéséhez mindig megbíz­ható helyről, lehetőleg államilag ellen­őrzött faiskolákból, szerezzük be a sza­porítóanyagot. A vásárlást minél ha­marabb kövesse az ültetés. Ha mégis egy-két napig halasztanunk kell ezt a munkát, a növényeket ideiglenesen ver­meljük el, gyökerüket védve a kiszára­dástól. A tárolt gyümölcsöket vizsgál­juk át, amelyek romlani kezdenek, tá­volítsuk el. A szőlő telepítésére kijelölt helyeken lassan be kell fejeznünk az előkészítést. A vásárlásnál itt is vigyázzunk arra, honnan, mennyire egészséges szaporí­tóanyagot választunk. Lehetőleg a ta­lajvizsgálatot is végeztessük el (amihez útmutatást szintén közlünk összeállítá­sunkban). A megfelelően előkészített talajba telepíthetünk. Az ültetés előtt vágjuk vissza a gyökereket, a sérült, fertőzött, barnuló részeket távolítsuk el. Ha nem telepítünk azonnal, a szapo­rítóanyagot szintén vermeléssel védjük a kiszáradástól. A virágos kertben szedjük fel a dália, kánná, gladiólusz gumós hagymáit, gu­móit, viszonylag száraz helyen tárol­juk. A városi zöldterületeken, de a kertben is érnek a dísznövények termé­sei, a színes bogyók. Egy részük mérge­ző anyagokat tartalmaz, ilyenkor na­gyon kell ügyelnünk arra, hogy a gye­rekek nehogy ezeket lecsipegetve, meg is kóstolják őket. Tápanyag-utánpótlás talajvizsgálat után A házikertben termesztett kertészeti növények egészséges fejlődéséhez, az éven­kénti termés előállításához elengedhetetlenül szükséges a jó és okszerű tápanyag­utánpótlás, amit talajvizsgálattal alapozunk meg. Fontos a helyes talajmintavétel, amelyre legalkalmasabb az őszi időszak. A mintavétel módját és mélységét a termesztendő növény és a talaj egyöntetűsége határozza meg. Mintázandó terület nagysága: amennyiben a vizsgálandó terület talaja egyönte­tű, megközelítőleg 400 négyszögöl nagyságú területről szedjünk a két átló irányá­ban egy-egy átlag mintát minden növény esetében. Ha a kerten belül elütő talajfol­tok találhatók, a foltokat külön indokolt megmintázni. Az előzőnél nagyobb terület esetében két vagy több mintavételi teret kell kijelölni. Szőlő- és gyümölcsültetést megelőzően egy 150 centiméter mélységű szelvény- gödröt szükséges ásni, amelyből eltérő talajrétegenként egy-egy mintát kell szedni. Ezen túlmenően, 0-30 és 30-60 centiméteres mélységből egy-egy átlágmintát indo­kolt venni az alaptrágyázás meghatározása céljából. A termő szőlőben és gyümölcsösben az évi tápanyag-utánpótlás érdekében csak az előzőekben leírt átlagmintavétel indokolt. Zöldség- és dísznövények esetében elegendő a 0-25 centiméteres mélységből szedett talajminta. Egy átlagmintát körülbelül tizenöt helyről felvett talajból keverjünk össze. Egy minta mennyisége mintegy egy kilogramm legyen. A mintá­kat helyezzük polietilén zacskóba és lássuk el azonosító jeggyel, hogy a talajvizs­gáló laboratóriumokban el ne keveredjenek. A homoktalajú területeken változatlanul nagy a jelentősége a szerves trágyázás­nak, a különböző istállótrágyák, komposztok felhasználásának. Ezek kiszórásá­nak ideje az ősz, a tél eleje. Ha kijuttatásával egy időben a foszfor- és a káli um tar­talmú műtrágyák teljes mennyiségét vagy egy részét is a talajba dolgozzuk, a műtrágyázás hatékonyságát nagymértékben fokozhatjuk. S. J. ] ÁFÉSZ Kiskunfélegyháza NTEGRÁL] Értesítjük tagságunkat, hogy a szövetkezetünknél jegyzett 10 E Ft-nál magasabb összegű célrészjegy kötvények tulajdonosai között 1988. december 1 -jén, de. 10 órakor értékes ajándéktárgyakat sorsolunk ki. A nyilvános sorsolás helye: ' Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 1 /A Integrál Áfész új irodaépületének tanácskozóterme. A sorsoláson az 1988. november 15-éig jegyzett kötvé­nyek vesznek részt. Jegyeztessen Ön is célrészjegyet! INTEGRÁL ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom