Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. október 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A HŐKÖZPONT HELYÉN CSALÁDI HÁZ ÉPÜL — IRODÁVAL Vizsgálat a kecskeméti telekpanama ügyében Drágábbak a facsemeték A kertészeti szaporítóanyagok forgalma „Fiam, az jár jól, aki közel ül a húsos fazékhoz. Az jobban, aki még köze­lebb ...” Nagyapám élettapasztalattal érlelt szentenciája jutott eszembe a mi­nap, amikor megismerkedtem a „kecs­keméti telekügyben” született fegyelmi határozattal. Névtelen bejelentés A nyolc sűrűn gépelt oldalon elem­zett ügy jó példa arra, hogy áldemokra­tikus eszközökkel, az ügyrend „okos” manipulációjával hogyan juthatott jól hasznosítható, értékes belvárosi telek­hez egy minden gyanún felül álló — máskülönbén éppen a terület beruhá­zásaiért felelős—.tanácsi tisztviselő. A panama kivizsgálása tavaly júni­usban kezdődött, amikor a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke név­telen béjelentést kapott Kecskemétről. Visszás az a helyzet, ahogyan az árpád- városi Magyar utca 4—6—8. szám alatti telkeket megvásárolták — kifo­gásolta a bejelentő. A KNEB szakemberei több helyütt vizsgálódtak: a Kecskeméti Városi Ta­nács szakigazgatási szerveinél, az In­gatlankezelő és Távfűtő Vállalatnál, valamint a Bács-Kiskun Megyei Beru­házási Vállalatnál. Arra a kérdésre ke­restek választ, van-e összefüggés az ál­talános rendezési terv Kecskemét ár­pádvárosi területére vonatkozó egyes korábbi előírásainak módosítása, vala­mint az ugyanitt néhány tanácsi dolgo­zónak juttatott telkek tartós használat­ba adása között. Az összefüggés egyértelmű, bizonyít­ható — ez az állásfoglalás született. A személyes felelősség tisztázására a KNEB-vizsgálat alapján a városi ta­nács végrehajtó bizottsága végzett fe­gyelmi eljárást. A város szívében Hol van a Magyar utca? A város szívében, « Batthyány utca szomszéd­ságában. Mi épült volna eredetileg itt? Az ÁRT szerint ugyanolyan lakótelep, mint á Széchenyi városban. Csakhogy egy dolog a terv, és más a pénzügyi lehetőség — 1984-re kiderült, az Ar- pádvárosban le kell állni a lakótelep­építési móddal és a területen magán­erős otthonteremtést kell kezdemé­nyezni. Ezt erősítette meg a szakértők hivatalos véleménye után a társadalmi vita is. Tulajdonképpen ez adta a lehe­tőséget, hogy — persze csak azok, akiknek birtokában van a szükséges információ — megtegyék jól irányzott lépéseiket... Az okmányokból kiderül: az 1980-as kisajátításkor a területet a Bács- Kiskun Megyei Beruházási Vállalat kapta meg. A Magyar utcába került volna a tervezett lakótelep hőközpont­ja. Mivel azonban a módosított ÁRT ide magánházakat javasolt, s azokba egyedi fűtést, világos, hogy egy nem kis terület fölszabadulhatott. Föl is szaba­dult. Kié legyen? Erről, az érvényes előírások szerint, nyilvános pályázat alapján kell dönteni, s az kapja meg a használat jogát, aki a legtöbbet ajánlja. A Magyar utcában azonban ezt a „bü­rokratikus eljárást” nem tartották szükségesnek. (Még annyit: ebben az időben — és ezt legjobban az akkor építkezők tudják, saját tapasztalataik­ból — a város szinte csak a külterülete­ken tud telket ajánlani és azokért is már-már késhegyre menő harc folyt.) Ki tudott a Magyar utcai lehetőségről? Az illetékes. Kosi Zoltán főmérnök, a városi tanács csoportvezetője. Elnöki beleegyezéssel Most már csak meg kellett szerezni a rendkívül jó helyen fekvő telket. Ezt nem Kosi intézte, hanem felesége, dr. Szarvas Judit, aki a megyei tanács dol­gozója. 1985. június 10-én a megyei tanács elnökétől kért támogatást ah­hoz, hogy ezt a területet (amelyet ő „foghíjtelekként” nevezett kérelmében, holott ekkor még semmiféle telekkiala­kítás nem történt meg) lakásépítésre megkaphassák. A levélben Kósiék la­káshelyzetéről nem szerepelt informá­ció, ily módon a kérelem „számos pon­ton félrevezető volt” — ahogyan azt később a hivatalos vizsgálat megállapí­totta. így történhetett meg, hogy a me­gyei tanács elnöke támogatta a család telekhez juttatását, és ezután a Kecske­méti Város Tanács akkori elnöke is feljegyzésben rögzíthette: a kérelmezők a Magyar utcai 4—6—8. számon nyil­vántartott telkek egyikére vevőként ki­jelölhetők. (Itt már szinte választ is ka­punk arra a kérdésre, hogy miért nem hirdették meg a telkeket: két elnöki szignó után ugyan melyik beosztott tisztviselő tenne ilyet?) Kósiék máskülönben irigylésre mél­tó körülmények között éltek a Sólyom utca 21. szám alatti három és fél szobás otthonukban, amelyet annak idején munkáltatói kölcsönnel építettek-. ­Irodabérlet — előre Az új ház épitése nem volt egészen zavartalan. Az építési engedélyt példá­ul többször is módosítani kellett. Leg­utóbb aztán tisztázódott, hogy négy­szobás — 142 négyzetméteres — lakás, gépkocsitárolóval (32 négyzetméter) és —119 négyzetméternyi iroda is épülhe­tett a belvárosi telken. Erre persze a családi pénz olykor kevés, így Kósiék az irodahelyiségekre a Helvéciái Álla­mi Gazdasággal kötöttek — előrelátó módon, jó előre — bérleti szerződést. A nagyüzem rögtön ki is fizetett két­éves bérleti díjat, 470 ezer forintot a házépítés gondjaival bajlódó Kósiék- nak. A fegyelmi eljárás során megvizsgál­EGY FEDÉL ALATT A BIZTONSÁGGAL A legjobb lakótárs. Otthon van mindig, de sose zavar. Sőt. Ha kell segít-. Gondoskodik. HUNGÁRIA OTTHON Biztosítás A HUNGÁRIA OTTHON Biztosítás az új értéken való biztosítás lehetőségét kínálja partnereinek. Egyedi igények szerint köthető, ön választhat, hogy milyen értékű biztosítási védelmet kíván. Természetesen az alulbiztosítás elkerülésére is tanácsot adunk. MINDEN ESETRE: HUNGÁRIA OTTHON BIZTOSÍTÁS GONDOSKODUNK, if ^ TEHÁT VAGYUNK FSBIZTOSlTÓmJ ták, vajon méltányos összeget fizettek-e Kósiék a telekért. A hivatalos előter­jesztésben ugyan reális forgalmi érték szerepel, ám azt már senki sem vizsgál­ta, hogy a telkekért korábban a tanács milyen összegű kártalanítást fizetett. Szabálytalan továbbá, hogy Kósiék pályázat nélkül kapták meg a területet — bár érthető: két elnöki aláírást látva a beosztottak ezt nyilván tiszta forma­litásnak vélhették. A KNEB-vizsgálat alapján indított fegyelmi eljárás megállapította, hogy a városi tanács több vezető beosztású tisztviselőjét felelősség terheli a telek kialakitásával, használatbavételi díjá­nak megállapításával és használatba adásával kapcsolatban. „Büntetések” Figyelmeztetésben részesült két osz­tályvezető: Hegyes Ferenc és Gyulai Tibor. Fegyelmit javasoltak Kosi Zol­tánnal szemben. Ezt az eljárást az ille­tékes osztályvezető lefolytatta, és meg­hozta az ítéletet: a beosztásával vissza­élő, ily módon a hivatali dolgozókat lejárató Kosi Zoltán „szigorú megro­vás” fegyelmi büntetést kapott és 1988- ban nem kaphat sem béremelést, sem jutalmat. Végül is mi történt? Egy telekínséges világban az a tisztviselő szerzett magá­nak — kitűnő helyen fekvő házhelyet, aki már csak beosztásnál fogva is tud­ta, hogy ilyen telek egyáltalán van-e. Építkezni természetesen a tisztviselők­nek is szabad, ám az már erkölcsileg is súlyosan kifogásolható, ha a módszer nem állja ki a közvélemény ítéletének próbáját. Ebben az ügyben tulajdon­képpen igazából a kecskeméti társada­lom szenvedett kárt, mert csalódnia kellett az őt fizetésért szolgáló appará­tus egyik-másik tagjában, akik a közjó mellett a saját maguk javát is ugyan­olyan vehemenciával kovácsolták. A fegyelmi vizsgálatból máskülön­ben megtudható, ezentúl, ha tanácsi telket tanácsi dolgozó akar megvenni, akkor arra az értékbecsléssel megyén kívüli szervet biznak meg. Lehet tehát, hogy ez volt az utolsó telekpanama Kecskeméten?! Farkas P. József A hűvösebbre fordult időben a cse­metekertekben megkezdték a gyökeres szaporítóanyagok kiszedését, árudák­ba szállítását; a közeli napokban min­den elárusítóhelyet kinyitnak a keres­kedelmi vállalatok, áfészek és a magán- kereskedők. A gyümölcs- és szőlőolt­ványok legnagyobb hazai forgalmazó­ja a Kertforg Kertészeti Szaporító­anyag Forgalmazó Kft. negyvennél több tagvállalata a facsemeték és a sző­lőoltványok mintegy 80 százalékát biz­tosítja a kertészkedőknek. A vállalat csaknem 350 fővárosi, illetve vidéki árudába összesen 1,3-1,5 millió gyü­mölcsfaoltványt szállít. A forgalmazott mennyiség valamivel több a tavalyinál. A fák árát — a termelési költségek növekedése miatt — hozzávetőleg 15- 20 százalékkal növelték, az új ültetési szezonban 90-100 forintért kínáljak az oltványokat. A gyökeres szőlőoltványokból ösz- szesen egymilliót értékesítenek; ország­szerte — a tájegységek igényeihez iga­zodva — összesen 25-30 csemege-, illet­ve borszőlőfajtát forgalmaznak. A ha­gyományos fajták mellett —’a sikeres szaporítás eredményeként — a tavalyi­nál több lesz az újdonságnak számító szőlőoltvány, így például nagyobb mennyiségben árusítják már a Zengő és Kisburgundi fajtát. Szaporítóanyagból van elegendő, így a kertművelők pótolhatják a kipusztult tőkéket, leválthatják az elöregedett, megunt fajtákat, s új sorok ültetésére is vállalkozhatnak. A Kertforg Kft. saját üzleteiben egyébként átmenetileg csök­kentette a gyökeres vesszők árát, a sza­porítóanyag minősége és fajtája szerint eltérően 34-ről 32, 26, illetve 16 forint­ra mérsékelte a vételárat. A szőlőolt­vány szabadáras termék, így az áren­gedményt a Kertforg által ellátott kis­kereskedelmi forgalmazók nem min­den esetben kötelesek' méltányolni. A vásárlóknak lehetőségük van a lera- katoknál tájékozódni a különböző árak felől, tehát érdemes szétnézni, hogy hol adják olcsóbban az árut. „Mit jelent számomra a párttagsági könyv?” Azok, akik az elmúlt huszonöt évben Kecskeméten a nyomdászságot tanul­ták, nemcsak megismerték, de tisztel­ték is Sebők Mihály nevét. Egy nyom­dászdinasztia tagja, akinek gyermekei, sőt unokái sem lettek hűtlenek a szak­mához, s aki még 75 éves kora ellenére is aktív tipográfus. Évtizedekben szá­mol már, hatvan évvel ezelőtt lépett be a kecskeméti nyomdába, 1932 óta vesz részt a munkásmozgalomban, fél év­százada tagja a Kodály Kórusnak, hu­szonöt éven át tanította a nyomdaipar tanulóit a szakmára, volt a nyomda főmérnöke, s két hónappal ezelőtt, nyugdíjasként, még dolgozott. Ismeret­ségünk régi keletű, a közös munkából fejlődött barátsággá. November elején kezdődik a pártban a tagkönyvcsere, ezért tőle kérdeztem meg: mit jelent számára az MSZMP új tagsági köny­ve? — A vér nem válik vízzé, ezért, ami­kor hazatértem a hadifogságból, 1948- ban beléptem a Magyar Kommunista Pártba. A két párt egyesülése után az MDP, majd az ellenforradalmat köve­tően az MSZMP tagja lettem, megma­radtam kommunistának. Ez az ötödik tagkönyvcsere, de szeretném aláhúzni, hem a tagsági könyv az érdekes, hanem ami itt belül van, s a rendszer, ami a tagkönyvből következik. Életem felét a kapitalizmusban, a másik felét ebben a rendszerben töltöttem el, tehát van ösz- szehasonlítási alapom. A múltban mint nyomdász, nem tartoztunk a legrosz- szabbul fizetett munkások közé, hiszen egy fodrászsegéd 16, én 36 pengőt ke­restem. Annak ellenére, hogy jó szak­munkásnak tartottak, ott lebegett fe­jem felett a munkanélküliség veszélye, s az a sok megaláztatás, amiről ma már nem is beszélnek, el is felejtették. Ak­kor a munkásember nem is álmodha­tott a nyugdíjról, a megbecsülésről. Nős, családos ember voltam, amikor szakmunkás létemre, a ma réginek mondott megyei kórház építésénél tég­lát tisztítottam, mert nem volt mun­kám. Ma —s ezt meggyőződéssel .állí­tom —, aki dolgozni akar, boldogul, igaz valamivel nehezebb körülmények között mint teszem azt, öt vagy tíz év­vel ezelőtt. Ennek okát is jól ismeri, mert nem­csak szakmailag, de a közélet dolgai­ban is tájékozott. Nem csak az újság, a televízió, a rádió a forrás, a családban is folyik a politizálás. — Amikor az ellenforradalom után az MSZMP megalakult, nagyobb te­kintélye volt. Most megváltozott a lég­kör; sajnos, voltak sokan olyanok, akik lejáratták a pártot, visszaéltek a politikai hatalommal, gazdasági elő­nyöket szereztek maguknak. Ezektől a karrieristáktól, korrupt, elvtelen embe­rektől a párt elhatárolja magát, sőt, véleményem szerint, éppen a párt az, aki szigorú vizsgálatot, felelősségre vo­nást követel. Sok mindent beszélnek az emberek, létrehoznak különböző szer­vezeteket, mondják a szentenciát, bí­rálnak, követelnek. Nyitottabb a poli­tika. mindent lehet mondani, s ez így van rendjén, de én azonban hozzáten­ném: most már elég volt a szószaporí­tásból, a jelszavakból, a múlt hibáinak teregetéséböl, az okok kereséséből. Ezekből nem lesz több áru, termék, ezt nem lehet eladni sem a szocialista, sem a kapitalista piacon. Kölcsönöket sem lehet végtelenségig felvenni, tehát dol­gozni kell, tenni azért, hogy az ország gazdaságának szekere kifelé moccan­jon a kátyúból. Sok a panasz, van elé­gedetlenség, amelyben sok a jogos, a javítani való, de ehhez megint csak pénz kell, s ha nincs a párt által mosta­nában oly sokszor hangoztatott társa­dalmi megegyezés, ha az erő, az energia nem a termelésre fordítódik, akkor a gondok tovább szaporodnak. Elveim köteleznek a múltamhoz, az új társa­dalmi rend kialakításáért folytatott munkához, a jó szakemberek képzésé­hez, a családomért érzett felelősséghez, a jelenhez, a gondok megoldásához. Mindezt jelenti számomra az új párt­tagsági könyv... Gémes Gábor KRAKKÓ ÉS NÁPOLY Legyen közelebb a közelebbi! Barátom Lengyelországban, a Kárpátok egyik üdülőhelyén töltötte szabadságát. Hazatérése után két héttel hivatalos küldetésben Olaszor­szágba utazott. Mindkét helyről üdvözlőlappal kö­szöntötte családját, jóismerőseit. A címzettek nem akartak hinni a szemüknek: a jóval később feladott nápolyi képeslap előbb megérkezett, mint a krakkói jókívánság. A feleség azt még csak megértette: telefonon is beszélhetett az őt egy ró­mai utcai fülkéből felhívó férjével, de hiába várakoztak szabad vonalra Za­kopanéban, illetve Kecskeméten. Ke­let- és Közép-kelet-Európában kevés a telefonkészülék, mégis túlterheltek a központok. Képtelen azonban föl­fogni, hogy hol ücsörögnek hosszú hetekig a levelek, hiszen naponta in­dulnak a nemzetközi vonatok, na­ponta kiürítik a levélszekrényeket. Tudatosan időztetik valahol a külde­ményeket? Miért tennék? Elszomo­rodnék, ha az ötvenes években meg­honosodott, úgynevezett éberségből. Arra végképp nincs válasz, hogy mi­ért utaztatják hosszabb ideig közeli, szövetséges, baráti országból a külde­ményeket, mint egy más katonai, gazdasági közösségbe tartozó, távo­labbiból. Létérdekünk: kerüljenek közelebb egymáshoz a Duna-táj népei. Nincse­nek illúzióink. A tizenkilencedik szá­zadban országokat fölvirágoztató, a társadalmi, technikai haladást gyor­sító nemzeti öntudat majd’ minde­nütt eltorzult, a haladás útjáról sok jó kezdeményezés szerelvényét mellék­vagy vakvágányra menesztette. A táj népeit összehozó, a közös érdekeket kidomborító erők helyett mindin­kább az elkülönülést, a bizalmatlan­ságot, a hamis látszatot erőitetők akarata érvényesül. Örvendetes az idegen nyelvek iránt végre növekvő ‘érdeklődés. De ki ta­nul csehül, románul, lengyelül? És szomszédainknál a nem magyar anyanyelvűek közül népünk nyelvén? Vigyázzunk! Európa'nyugati felé­ben naponta' tudatosabban haszno­sítják az egymás kölcsönös ismereté­ből adódó előnyöket. Hajdanán úia- gyar szóra küldtek Erdélyből, Bánát­ból értelmes diákokat a Kiskunság­ba. (így került Kecskemétre Klapka György, Molter Károly, a kiváló író.) Alföldi fiatalok kötöttek tartós ba­rátságot más népek Újaival. Jó, jó, tudom: megváltoztak az országhatá­rok. A békeszerződések nem csak igazságtalanok voltak: nélkülözték a történelmi előrelátást is. De az elmúlt száz-egynéhány év­ben a németek háromszor támadták meg Franciaországot. Most pedig — magam tapasztaltam — münsteri, kölni, hamburgi diákok tanulnak —' kölcsönösségi alapon — párizsi, lyo­ni, nizzai gimnáziumokban. Semmi­lyen hatalom nem viheti egymás ellen az így barátkozó, egymás történel­mét, körülményeit megismerő fiata­lokat. Legalább a testvérvárosokkal pró­bálnánk meg hasonló akciót. Akciót? Nincs jobb szó, mert nálunk még egyelőre minden felülről kezdődik, csak az illetékesek remélhetik a bü­rokratikus megkötöttségek áthidalá­sát. Biztosan vállalkozna egy-két ti- szakécskei diák arra, hogy egy évig valamelyik szimferopoli középiskolá­ban gyarapítsa ismereteit, Tamów- ból szívesen tanulnának Kiskőrösön, talán a Zombor—Baja közötti diák­csere szervezhető meg a legkönnyeb­ben. Hol, kik próbálkoznak először? Az egész térséget átható demokra­tizálódás nélkül az egymásra utalt né­pek közeledésének meggyorsítása el- képzelhetelen. Eggyel több indok a nyíltság, a szabadság kibontakozta­tására, az újabb vívmányok megszi­lárdítására. A gyorsabb és tömege­sebb információcsere nyilvánvalóvá teszi az együttműködés szükségessé­gét, esélyeit. Bármennyire is rokonszenvezünk olasz barátaink társadalmi, gazdasá­gi, kulturális teljesítményeivel; azért tudnunk kell: legnagyobb gondolko­dóink azt szerették volna, ha a köz­napi tudat szintjén találkoznak a táj­ban élő emberek nézetei. Mintha ettől a kívánatos állapottól most távolabb volnánk, mint egy-két évtizede. A levelek biztosan lassab­ban cammognak. Heltai Nándor Télen is látogatható Télen is látogatható a miskolctapolcai barlangfürdő. A hangulatos barlangi folyosók és vízesések szépségén kívül a teljesen pormentes levegő is — amely kiváló gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre —jelentősen hozzá­járul a barlangfürdő népszerűségéhez. (MTI-fotó) BURGONYAFELESLEG Országszerte befejeződött a burgonya szedése, az eredménnyel általá­ban elégedettek a nagyüzemek szakemberei és a kistermelők. Az idén mintegy 46 ezer hektáron termeltek burgonyát az országban, ez a terület elegendő ahhoz, hogy megtermeljék a hazai szükségletet. A gazdaságok és a kistermelők számítása ezúttal bevált, mivel a közepes­nél jobb a termés és így nemcsak belföldre jut elegendő, hanem a számítá­sok szerint mintegy 70-80 ezer tonnányit külföldön lehet értékesíteni. Az ezzel kapcsolatos külkereskedelmi tárgyalások megkezdődtek. Az ország egyes termőkörzeteiben a burgonya átvételénél gondok adódnak. így van ez például Szabolcs-Szatmárban, ahol viszonylag jó hozamok mutatkoznak, ám a kereskedelem egyelőre nem tud megbirkóz­ni a feladatokkal, s olykor késedelmesednek az átvétellel. Más vidéke­ken viszont az aszály miatt a termés kisebb, itt fennakadás nélkül fogad­ják a termelők áruját, a piaci árak pedig magasabbak. Kínálkozik lehető­ség, hogy a rosszabbul ellátott térségekbe a bővebb hozamú helyekről irányítsanak át szállítmányokat; ez az akció meg is kezdődött, ám eléggé vontatottan halad, ugyanis meglehetősen tetemesek a szállítási költségek és a kereskedelmi vállalatok kétszer is meggondolják, hogy inditsanak-e távolabbra vasúti kocsikat, teherautókat. Amennyiben az exportkötési tárgyalások eredményre vezetnek, rövid időn belül sikerül megoldani a termelők gondját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom