Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

„NEM AKARUNK TÖBBÉ ZÁRT ANYAGOT TARTANI” Könyvtári lépés a nyilvánosság felé ­— Feloldottam az eddigi tilalmakat, nem lesznek többé az olvasók elől el­zárt könyvek — adta hírül az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójának nyilatkozatát nemrég a sajtó. Mint ki­derült, az ország más intézményeinek is lehetősége nyílt hasonló intézkedésre. — Vajon a Katona József Könyvtár­ban döntöttek-e már, s hogyan? — kér­deztem Háry Péternét, az állomány- gyarapítási osztály vezetőjét. — A nyilvános tájékoztatással egy időben kaptuk meg a Művelődési Mi­nisztérium hasonló tartalmú levelét. Ennek nyomán nálunk is gyorsan meg­született a döntés: ezután nem akarunk többé zárt anyagot tartani. — Ezek szerint eddig voltak ilyen ki­adványok a megyei könyvtárban? — Igen, bár nem sok. Mindössze néhány tucat könyv. Ezek politikai okok miatt nem kerülhettek eddig az olvasók kezébe. S egyáltalán hogyan jutott hozzá efféle „bizalmas" könyvekhez a könyv­tár? — Az anyag több mint felét a Kos­suth Kiadó belső terjesztésre szánt könyvei teszik ki. Ezek külföldi művek fordításai a hatvanas évektől napjain­kig. Ezt elsősorban egy szűkebb vezetői körnek szánták. Azután akad olyan könyv is, melyet szintén hivatalos ki­adó jelentetett meg, de a terjesztés előtt, vagy rögtön ennek megkezdése­kor bevonták. — Nézzünk néhány példát! — A Kossuth-könyvek közül az egyik legnevezetesebb Isaac Deutscher 1969-ben megjelent A befejezetlen for­radalom című műve. Vagy itt van Milo- van Djilas kritikai életrajza Titórról. De olyan könyvek is szerepelnek ebben a futárszolgálat útján terjesztett bizal­mas sorozatban, mint Bruno Kreisky volt osztrák kancellár A politikához ví­ziók kellenek című könyve, vagy Mao Ce Tung beszédeinek gyűjteménye. — Mutasson a bevont könyvek közül is egy-kettőt! — Évek óta őrizgetünk egy fénymá­solatot Illyés Gyula Szerelem és erőszak című könyvéről. Az eredeti kötet né­hány hete került a raktárból évtizedes késéssel a boltokba. Aztán itt van egy példány, Szolzsenyicin híres könyvé­ből: az Ivan Gyenyiszovics egy napja 1962-ben jelent meg az Európa Kiadó­nál. S hogy megyei vonatkozású kiad­ványt is mutassak: Bánáti Miklós-készí­tette el Császártöltés község történelmi adattárát, melyet tudomásom szerint néhány téves adata miatt vontak visz- sza. Most természetesen mindezeket kézbe vehetik olvasóink. — Látok itt az asztalon külföldön megjelent köteteket is. — Ez itt Sinkó Ervintől az Egy re­gény regénye. A sztálini korról írt mű­vet 1985-ben adta ki a vajdasági Fó­rum. Hamarosan hazai kiadónál is megjelenik, ugyanúgy, mint ahogy Fa- ludy György összegyűjtött versei. Ne­künk az 1980-as New York-i Püski- kiadású kötet van meg. — Hiányolom a régebbi, háború előtt megjelent könyveket ebből a kollekció­ból. — Korábban, az ötvenes, hatvanas években kivonták ezeket a könyvtár állományából központi utasításra, vagy helyi buzgalomból. Sok mindent, sajnos, meg is semmisítettek. Olyan könyveink vannak ebből az időből, amiket eddig nem raktunk ugyan ki a polcra, de ha valaki kérte, megkaphat­ta. Mint például Németh László 1945 óta kiadatlan műveit, vagy Szabó De­zsőtől Az elsodort falut. — Mi a helyzet az újságokkal, folyó­iratokkal? — Ezek közül nálunk eddig is min­den hozzáférhető volt. Újdonság vi­szont az a kollekció, amihez a napok­ban jutott könyvtárunk. Sikerült meg­vásárolni egy majdnem teljesnek mondható gyűjteményt az 1956. októ­ber—december között megjelent napi- és hetilapokból. Itt van például az Iro­dalmi Újságnak az a száma, melyben Illyés Egy mondat a zsarnokságról cí­mű verse megjelent. Azután a különbö­ző pártok, irányzatok lapjai: Magyar Világ, Magyar Függetlenség, Magyar Szabadság, Igazság és így tovább. — Mekkora érdeklődésre számítanak az olvasók részéről? ' Az újsághírek nyomán már eddig is többen jelentkeztek. Úgy gondolták, lesz egy polc, ahonnan ezentúl a koráb­ban zárolt könyveket elvihetik. Sajnos, erre nincs lehetőségünk, hisz csak egy- egy példányunk van majd” mindegyik­ből. A változás annyi, hogy bekerülnek az olvasói ajánló katalógusba, s a hely-' ben olvasásra nyílik lehetőség a korlá­tozott példányszám miatt. Amint per­sze újból kiadnak valamit és be tudunk szerezni több példányt, kölcsönözni is fogjuk a valaha tiltottnak számító mű- vekótX HjöT D Lovas Dániel PIACCSARNOK: „NEKIFUTÁS” ÚJRA A HÉT ÖTÖDIK NAPJÁN! A vevőkön is múlik, hogy a kereskedők maradjanak Újra megpróbálják, hátha megy... — Itt udvariasak hozzám, rendesen Szeptember harmadik felétől megint kiszolgálnak. tovább tart nyitva a kecskeméti piac- csarnok élelmiszerüzleteinek egy része a hét 5. napján, pénteken. Ilyenkor 18 óráig lehet vásárolni. Akik még emlékeznek az árucsarnok délutáni kihasználásáról írt korábbi cikkeinkre, tanúsíthatják: nem új do­logról van szó. A kísérlet azonban mindeddig kísérlet maradt. Megfenek­lett a folytatás az érdeklődés és az érde­keltség hiánya miatt. — Mit mutat az újabb „nekifutás"? A Konzum Kereskedelmi Vállalat 1177-es számú élelmiszerboltjában Marton István nem dicsekedhet: — A legutóbbi pénteken, 12.30-tól 15 óráig tizenkét vevőt szolgáltam ki. Hatszáz forintért vásároltak árut. Megéri ennyi pénzért délután itt ma­radni, használni az áramot, télen pedig majd fűteni? Nincs annál nagyobb bosszúság, mint amikor egy kereskedő nem dolgozhat. Már elolvastam az egész HGV-t, de az idő így is csak nehe­zen telik... Telhetne-e jobban '— nagyobb for­galommal —•, ha még több olyan fo­gyasztó lépne a kiszolgálóablakhoz, mint pédául a műkertvárosi Uhlig Ti­vadarnál Az asszony a megyeszékhely másik részéből azért jött ide kenőmájasért és más termékekért, mert mint mondja: Egy fecske azonban nem csinál nya­rat. Több fogyasztót várnak az eladók, hogy megélje nekik pénteken tovább árusítani. Az értékesítés másoknál is sovány eredményt hozott. Zöldért-üzlet: tizen­két vevő, 700 forint. (Azért ennyi, mert • banánt is árusítottak.) A Magyar— Szovjet Barátság Tsz árudája: öt vevő, 250 forint. A baromfi-feldolgozó érté­kesítőhelyén: kilenc vásárló, 600 forint. A Kossuth Tsz húsboltjához mentek a legtöbben, 2200 forintot költöttek. Kun István, a piac- és vásárigazgató­ság vezetője: — Kedden, pénteken, szombaton és vasárnap, délelőttönként ötször hírül adjuk a hangosbemondón, s a nagyba­ni piacon is a termelők és a vevők tudo­mására hozzuk, hogy pénteken 18 órá­ig tart a kiszolgálás a piaci boltokban, a forgalom mégis nagyon gyenge. Az értékesítési és a vásárlási lehetősé­gek bővítéséért, s a jókora épület jobb kihasználásáért indított újabb próbál­kozást egyelőre nem adják fel. Égy hó­napi kísérletet terveztek eredetileg a pénteki, hosszabb idejű árusítással, de Kun István szerint—a teljes bizonyos­ság kedvéért — lesz ebből kettő is. Most a vevőkön a sor — rajtuk mú­lik —, hogy a kereskedők pénteken tovább maradjanak! (kohl) FEKETE SAROK Egyik ismerősöm „megigényelt" (ezt Így kell mondani!) két darab villanyórát a Démásztól. Az egyiket nappalra, a másikat éjszakára, az ismert tarifakülönbség miatt. Kisvártatva, azaz három hét múlva, meg­érkezett az ezerkétszáz-valahány forintos csekk, melyet be is fizetett. Ezután hamarost, azaz három nap múlva megérkeztek a szakemberek felszerelni az egy darab villanyórát. — Hol a másik? — kérdezte az új hetényegyházi ház tulajdonosa. — Nem lett kifizetve. — De meg lett rendelve! — Biztos a megrendelő másik oldalán, de azt mi nem olvastuk. Miért nem szólt befizetéskor? És itt ismerősöm is belátta hibáját. Vajon hol él ő, amikor belenyug­szik, hogy kettő darab villanyóra ezerkétszáz-valahány forint, holott nyilvánvaló, hogy a duplája. Tudhatná, hogy ami annyi, az legtöbbször nem annyi, még jó. ha nem a háromszorosa. Aki hibázik, az bűnhődik. Ismerősöm azóta saját magától lopja az áramot, a vízmelegítőt is nappa­li tarifával kénytelen működtetni. H.Z. ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK - 1988. OKTÓBER ŐSZINTÉBBEK VAGYUNK EGYMÁSHOZ Vendég a testvérvárosból Egy hétig háromtagú szov­jet delegáció vendégeske­dett Kecskeméten. A Szim- feropolból érkezett küldött­séget Vlagyimtf Fjodorovics Lavrinyenko, a helyi tanács elnöke vezette. Hazaindulá­suk előtt néhány órával vele beszélgettünk. — Miért tartja fontosnak a Szimfero- pol és Kecskemét közötti testvérvárosi kapcsolatot? — Nemrégiben írtuk alá a két város szerződését, melyet a megyék közötti, több évtizedes múltra visszatekintő kapcsolat is segített. Fontosnak láttuk, mert városi szinten más kérdésekkel kell megbirkóznunk. Még gondjaink­ban is közelebb állunk egymáshoz. Hát ezért láttuk jónak, ha közös program­ban folytatjuk az együttműködést. — Mondana néhány példát az együtt­működés lehetőségére? T-* Hogyne! Az együttműködés fon­tos részének tekintjük a megélénkülő kereskedelmi kapcsolatokat, véle­ménycseréket, az információk áramol­tatását. Ezen belül közvetlen kapcsola­tot akarunk létrehozni a megyeszékhe­lyek vállalatai között. Tudja, nálunk is van cipőgyár és húsüzem, mint Kecske­méten. Aztán a megyei kórházak kö­zött szintén szeretnénk hidat építem. Ebben az esetben — egyebek mellett — a bevált gyógyászati módszerek áta­dására nyílna lehetőség. A tanácsi munka számos területén hasznosíthat­juk egymás tudását, gyakorlatát. — Egy küldöttség tagjaként öt esz­tendővel ezelőtt Ön már járt nálunk. Összevetné az akkor és a most szerzett tapasztalatait? Vif- A Krím megyei delegáció tagja­ként vettem részt az öt évvel ezelőtti látogatáson. Sajnos, rövid időnk volt és keveset láthattunk, tapasztalhat­tunk. Most kizárólag Kecskemétre, ezenbelül leginkább a lakosság életkö­rülményeire voltam kíváncsi. Könnyű észrevenni, hogy öt év alatt hatalmas fejlődésen ment át ez a város. Nagyon sok megszépült régi épületet láthat­tunk. Tetszik, hogy áldoznak az érté­kek megőrzésére, de az új városrészek­ről is csak elismeréssel szólhatok. Sze­retnénk Szimferopolban egy olyan szo­ciális otthont létesíteni, mint Kecske­méten a Margaréta. Sajnos, mi még csak a terveknél tartunk. De nem csak ennyi történt. Ma például más a beszél­getésünk őszintesége, mint akkor. Szó­val, valami nagyon fontos: a szemlélet változott. Nem véletlen hát, hogy mindkét fél részéről megfogalmazó­dott: már nem kellenek jelszavak, sok­kal inkább a közös munkára van szük­ség. — Végül, hadd kérdezzem meg, hogy elégedettek voltak-e a vendéglátással? — Igen, nagyon. Gazdag és színes programot állítottak össze számunkra házigazdáink. Még többet szerettünk volna látni, de az időnk elfogyott. Egyébként mindent megmutattak ne­künk az elvtársak, amit egyetlen hét alatt lehetett. Nem igyekeztek rózsa­színben' láttatni jelenlegi helyzetüket. E barátság segítségével remélhetőleg gyorsabban megoldást találunk közös gondjainkra. A jövőben pedig azt sze­retnénk, ha nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók is találkozhatnának. Bencze Andrea JÚNIUSBAN MÉG PORZOTT A HOMOK... Lesz csatorna és lesz út is a Petőfívárosban Júniusban még porzott a homok a talpam alatt a kecskeméti Éne­kes utcában. Egy helyen gyomosodott a földbe süllyesztett beton­gyűrű környéke. Hiányzott az a közmű, amitől nem zsírosodnának tovább és nem buggyannának ki a házi szennyvíztárolók a gyors telítődéstől. Lesz-e csatorna? Lesz-e út? Másról sem nagyon lehetett hallani akkor az Énekes utcában és az egész Petőfívárosban, mint erről. A tanács és a lakosság — együtt Elmúlt a nyár, itt az ősz. Hiába kere­sem a betongyűrűt körülölelő gazt, nem találom. Nem lepi por a cipőm talpát sem, amerre az Énekes utcában elhaladok. Az úttest nagyobb részén bitumen, 10-15 méterenként pedig leta­kart csatomanyílások jelzik: itt meg­épült a gerinc szennyvízvezeték. Ennek a folytatásán dolgoznak az Észak-- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat emberei és markológépei az Énekes ut­ca túlsó felén, valamint a Páfrány, a Bíbor és a Csabagyöngye utcában, hogy -a Petőfívárosban elő, csaknem hatszáz család helyzete — a tanács és a lakosság összefogásával épülő szennyvízvezetékkel — javulhasson. Kinek közeli, kinek még távoli a le­hetőség, hogy a telkét — a mélyépítő munka nyomán — az utcai vezetékkel egybekapcsolhassa. Ezen a meleg, nap­fényes keddig délelőttön mindenesetre úgy látszik: közelebb értek a célhoz. A városi tanács jó helyre fordította azt a 40 millió forintot, amibe a ge­rinccsatorna elvezetése került a Kiskő­rösi úttól a Homok utcáig. A közmű- fejlesztésben azelőtt elmaradott város­részek (a Szeleifalu, az Alsó- és Felső- széktó, s a Petőfiváros) lakóinak javít­hatják ezáltal az életkörülményeit. Ezért az összefogás, amelyben kezdet­től fogva fontos szerepet vállal Benkó Zoltán és Nagy András tanácstag, az utcabizalmiak s a Pétőfivárosban a csa­tornázást sokoldalúan szervező dr. Pánczél Gyula orvos. Bár a tanácstagi alapból, 14 és fél millió forinttal valamennyit lefaragtak a lakosság kiadásából, még így is 44 ezer forint családonként a Petőfiváros csatornázása és nyomában az útépítés. Ebből 12 ezret kell készpénzben kifi­zetni, a hátralevő részt az OTP kölcsön­zi. Nem csekély anyagi terhet viselnek tehát a lakók, am azt senki sem vitatja, hogy csatornára és útra szükség van. Kettőnek kevesebb Amiben tudnak, maguk is próbálnak gazdaságos megoldást keresni az újabb kiadások csökkentésére. Farkas Antalné a Páfrány utca 26. szám alatt lakik. A minap kérte a vízmű vállalattól a csatorna bekötését az udva­rába. — Milyen árajánlatot kapott?—kér­dezem. — Tizenhárom-tizenötezer forinto­sat—feleli az asszony. ■-■fy- Nagyon elszomorítottak ezzel. Igaz, azt is mondták, hogy ha egy akná­ba a másik telekről is odavezetik a szennyvizet, fele-fele arányban fizethet­jük a pénzt a szomszéddal. Farkasné nem szeretné, ha miatta ma­radna le az utca a csatornaépítés után az útépítésben, amelyhez csak akkor fog­nak hozzá, amikor már az udvari akná­kig mindenhol kész a bevezetés. Szep­tember 19-e óta tizennégy akna építésé­vel végeztek a Páfrány utcában. Még ti­zenhatot raknak le, a kisebb Muskotály és Meggy utcát is bekapcsolva a szennyvízelvezetésbe. Óránként 5-10 méter előre! Dunai Antalék fiatal házasok. A Csabagyöngye utcában látogattam el hozzájuk. Szépen berendezett lakás­ban élnek 10 honapds gyermekükkel. A nyáron ők is befizettek a részüket — a 44 ezer forintból a 12 ezer forint előleget —■ & csatornáért és az útért. Október második felében így az ő utcá­jukban is dolgoznak a vízművesek, akik nem valamiféle lustaságból ma­radtak távol eddig. Hanem azért, mert nem mindenkinek volt együtt a 12 ezer forintja. Anyagilag csak augusztusra értek meg a feltételek annyira, hogy a tanács szerződést köthetett a vízművel, annak a tíz utcának a csatornázására, amelyben a lakók kétharmada ezt így akarta. Azért jó, hogy idáig is eljutottak. A Dunai család sem számolhatná más­képpen, hogy a szomszédéval közös költséggel?^ két telek: egy akna — épülő csatomabevezetés csak feleany- nyiba kerül nekik. Nem haladna órán­ként 5-10 métert előre az árokásásban a markológép a Bíbor utcában sem, amennyiben a lakók előzőleg nem lép­tek volna saját érdekükben. Ami egyes családoknál nem volt könnyű. Akik­nek egyébként is nehéz a megélhetés, az egyedülállókat meg az özvegyeket néhol az idős szülők házi orvosi kezelé­sére is kellett pénzt félretenni — nehéz válaszút elé állította a döntés: bele mer­jenek-e fogni ebbe a vállalkozásba? Ed­dig tíz petőfivárósi utcában mondták ki az igent a csatorna- és az útépítésre, míg nyolcban még csak fontolgatják a dolgot. A Kullai közben 48 családból 21, a Kócsag utcában 16-ból 6, a Ciklá­men utcából 13-ból.3, az Ősz utcában 20-ból 6, míg a Napraforgó utcában 16-ból mindössze két család jelentke­zett a tanácsi-lakossági «közműépítő társulásba. Nem az számít: ki a „fejes” A nyáron, jókora késéssel kezdődött munka még nem hozhatta meg min­denkinek a csatornát és az utat a Pető- fivárosban. Olyan hírek is szállingóz­tak, hogy a vízmű azokat az utcákat vette előre a csatornaépítésben, ame­lyekben'— úgymond — fejesek laknak. Ézt a tanácsnál Szűcs Tibor osztályve­zető cáfolja. A vállalat a lakosság befi­zetéséhez igazodva és az utcák lejtés szerinti sorrendjében dolgozik. Nincs tehát arra semmi ok, Szűcs Tibor sze­rint, hogy a Zápor utcaiak — a csator- navezetes lassúságára hivatkozva — visszakérjék a tanácstól a már befize­tett pénzt. A megtorpanás csak késleltetné egy, különben szépen fejlődő kecskeméti városrész csatorna- es útellátását. Ezt alighanem senki sem akarja. Az Énekes utcai Tóth Antal is amellett van, hason­lóan a tanácstagokat segítő utcabizal­miakhoz, hogy most már a lakosság költségvállalásán és kétharmados többségén múlik a hátralévő utcákban a csatorna- és az útépítés folytatása. A tanács ugyanis csak így köthet szer­ződést a további munkákra. Kohl Antal • Még 16 aknát raknak le a Páfrány, a Meggy és a Muskotály utcában. (Pásztor Zoltán felvételei) LAPSZÉL T-JÁR ÁTOK A kecskeméti Köztemetőbe az idén is közlekedtet T-járatokat a Kunság Volán. A tervek szerint 12-es és 18-as jelzésű helyi járato­kat szükség szerint sűrítik, az utas- forgalomnak megfelelően. No­vember 1-jén és 2-án — kedden és szerdán — T-járatokat állítanak forgalomba. A Szabadság térről induló autóbuszok csak a Katona József téren és a Köztemetőnél áll­nak meg, illetve visszafelé a hunya­divárosi ABC-áruháznál is. A T-jelű autóbuszokra semmilyen bérlet, szabadjegy nem érvényes. SALÁTA, IMBISZ Egy esztendeje működik Kecs­keméten, a Matkói úton a Kon­zum Kereskedelmi Vállalat hideg- konyhai üzeme. Elsődleges tevé­kenységük a város élelmiszerbolt­jainak, tejbárjainak ellátása külön­böző salátákkal, imbiszekkel, hús­tekercsekkel, hidegtálakkal. A 20 és 50 dekás — műanyag tálban levő — saláták mellett igénylik a vásárlók az egykilós francia-, zöld­borsó-, tojás- és hússaláták forgal­mazását. Ennyi idő alatt született újdonság is: speciális ízesítésű bab­salátát és vegyes, alföldi néven üz­letekbe küldött salátát „találtak” ki. Egyre többet szállítanak a vál­lalat hűtőkocsijával Budapestre, a Skála-üzletekbe is. Az üzem dolgo­zói, öten, nyereségérdekeltségben dolgoznak, évi négymillió forint értékű terméket állítanak elő. ÁLLATBEM UTATŐ ÉS -VÁSÁR Az Erdei Ferenc Művelődési Központ ad otthont a kétnapos eseménynek, október 29-én és 30- án, 10-től 17 óráig. A tervek sze­rint száz faj ezer egyedét vonultat­ják fel. Az érdeklődőket — ez alapvető cél — megismertetik a la­kásban tartható díszhalakkal, macska' kai, kutyákkal, díszma­darak? ^ Lesz állatbábkészítés, bábszínházi bemutató, találkozás a Süni Magazin szerkesztőivel — gyerekeknek. A felnőttek vendége lesz Pásztor Ferenc, a Magyar Te­levízió munkatársa, aki a korall- szigetek állatvilágáról tart előadást és Országh László, a Budapesti Ál­latkert munkatársa, aki a diavetí­téssel kísért előadásában a madár­világot mutatja be az érdeklődők­nek. Az események végén állatvá­sárra is sor kerül. MÁV-TOURS AJÁNLAT A MÁV-Tours Utazási Iroda november első napjaitól kínálja egy évre — novembertől novembe­rig ^ szóló, nagyrészben új prog­ramjait. Számos belföldi útja tart­hat érdeklődésre számot, például a legolcsóbb, a szegedi szilveszter és a háromnapos vásárosnaményi disznótor, aminek reklámára van: 860 forintba kerül. Ezen kívül szá­mos érdekes külföldi utat is ajánla­nak, évvégét Prágában, sitúrát Franciaországban és üdülést Kréta szigetén. SZÍNHÁZMŰVÉSZETI SOROZAT A Szalvay Mihály Úttörő- és If­júsági Otthonban ma a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjének. Sándor Jánosnak a vezetésével színházművészeti előadás-soroza­tot kínálnak középiskolásoknak és felnőtteknek. A mindig este 6 óra­kor kezdődő csütörtöki események témája felöleli a színház különbö­ző szerepeit, a színházat mint lát­ványt, a nagy rendezőegyénisége­ket, a színház és a közönség kap­csolatát. A hetedik, befejező előa­dás egy közös színházlátogatás lesz, majd találkozás a rendezővel, hogy a hallgatók a munkájáról is képet kaphassanak. Szerkeszti: B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom