Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

1988. október 24. • PETŐFI NÉPE • 3 A pártalapszervezeti munka új útjai Néhány évvel ezelőtt, az önállóság térhódításakor egy­re többször fogalmazódott meg a kivánalom: a régi érte­lemben vett operativitásnak mondjanak búcsút a pártap­parátusok. Ahogy a vélekedések hangot kapták, úgy erősödött néhány funkcionáriusban a felelem, amelynek az adott tartalmat, hogy e koncepcióba belemagyaráz­ták: a párt vonuljon ki a gazdaságból! Ettől persze már csak egy lépés a hatalom föladása, hiszen a gazdaság vezérlése egyike a legmegfoghatóbb hatalmi eszközök­nek. Alaptalan volt-e a félelem? Tény, hogy értelmezésbeli különbségeket bőven regisztrálhattak a kutatók, hiszen jócskán akadtak szélsőséges nézetek, amelyek valóban azt hirdették, hogy a pártnak nem elég a régi értelemben vett operativitást föladni, a közvetlen beavatkozásoktól tartózkodni, a gazdaságot, megfosztva azt politikai tar­talmától, mindenestől at kell adni az állami szférának, illetőleg maguknak a vállalatoknak. Vitathatatlan, hogy a gazdaságfejlesztés, az élképzelé- sek, az irányok meghatarozása nem „politikamentes”, hiszen a termelési viszonyok a társadalmi berendezkedés meghatározói: az ipar és a mezőgazdaság eredményei, a szolgáltatások nívója az infrastruktúra fejlettsége kihat mindennapjainkra, s a külkereskedelmet—a bezártságot vagy nyitottságra való törekvést ;— sem lehet pusztán kereskedelmi gyakorlatként értékelni.. Az szinten nyil­vánvaló, hogy az üzemek és a termelőszövetkezetek ügyeibe káros a folytonos politikai beavatkozás, egyrészt mert elmossa a felelősséget, másrészt mert gáncsot vet az önállóságnak, a piaci mechanizmusok érvényesülésének és nem utolsósorban megkérdőjelezi a helyi vezetés ráter­mettségét. A helyi pártszervezeteknek talán legfontosabb feladata olyan közeget teremteni, ahol kétkedés, gyanúsítgatás és irigység nélkül érvényesülhet az előrevivő szándék, ahol a Tehető legobjektívabb a teljesítmények mérése, nem befolyásolja azt személyes kapcsolat, múltbéli érdem. Aki ebből arra következtet, hogy a helyi pártszervezetek­nek így nem marad más dolguk, mint a népgazdasági érdekek mechanikus érvényesítése, az téved! A központi irányítás és a területi szervek kapcsolattartása nem feltét­len egyirányú, ahogy az országos és a területi érdekek egyeztetése sem abból áll, hogy fogjuk az országos érde­ket és jó magasan a'területi fölé helyezzük. E kétirányú információáramláshoz érthető beszédre és érzékeny fülre van szükség itt is és ott is. Az üzenetek nem lehetnek lécből kapottak, s nem szállhatnak a légbe visszhang nélkül, ideális esetben viszont egy-egy pártbizottság, pártszervezet abban a helyzetben van, hogy sok minden­re rálát. Képes a kapott információkat szintetizálni, s több-kevesebb bizonyossággal meg is tudja fogalmazni, hogy a jövőben melyek azok a magatartásformák, ame­lyeket a gazdaság honorálni fog. Ha az „igét” így hirdeti, már nem volt hibás. A nagyobb önállóság az üzemi pártszervezeteket is érinti. Nekik kell kitalálniuk, hogy az adott helyen, az adott feltételek között mit szükséges tenniök. Az igazi siker az lenne, ha ebbe az önállóságba anélkül is bele tudnának kapaszkodni, hogy minduntalan igényelnék a felülről érkező utasítások mankóit. Sok funkcionárius még ma is úgy képzeli el feladatkörét, hogy az igazgató és társai képviselik a vállalati érdeket, a parttitkar pedig a népgazdaság érdekének egyedüli letéteményese. Az ilyesfajta szerepfelfogásból csak torz dolgok születhet­nek, hiszen az adott kollektíva számára az optimális irány: a mindenkori érvényes közgazdasági és jogi szabá­lyozás keretei közé illeszthető vállalati érdek. Ennek elemző megfogalmazása, s végrehajtása a legfontosabb, ebben kell közös nevezőre jutni, elérését mindenkinek a maga eszközeivel támogatni. Ez sem kevésbé operatív teendő, mint részkérdések eldöntésekor utasításokkal él­ni. A pártmunka a gazdaságban amolyan katalizátor, segít egymásra találni, elemeket erősít, s gyengít nem kívánt folyamatokat. Az átfogóan kialakított fordulat feltételeit kell megte­remteni. Itt és most, azaz konkrét helyeken és konkrét formában segíteni az egészséges törekvések valóra váltá­sát, s jelezni, hogy hol tapasztalunk káros megnyilvánu­lásokat, amelyek sohasem öncélúan, hánem valami miatt születnek, s csak a valamin változtatva lehet visszaszorí­tani őket. Határozottan állíthatjuk, hogy szó sincs a hatalom föladásáról, a termelésből való kivonulásról, csupán egy másfajta, korszerűbb munkastílusról, ame­lyik hagyja, hogy az igazgató igazgasson, addig, amíg jól igazgat." Csereklei László alapszervi szervezőtitkár (Straszer András felvételei) Igazi férfi! Hogy mik vannak?! Ne is tessenek mondani! Az ember esze megáll. Aztán eszmélvén, kezdi összeszedni magát, s mentségül efféle közmondásokhoz folyamodik: Hiába, csak örök igazság az, hogy a jó pap is holtig tanul... No de ne csigázzuk végletekig az olvasó kíváncsiságát, hanem térjünk a tárgyra. Némi figyelemfelajzó, késleltető momentum így is elkerülhetetlen. Bevezetőként csak annyit, hogy Lita Grey mint elvált asszony —- 58 éves korában határozta el, hogy közreadja memoárjait. Elmeséli emlékezéseiben, hogyan csábította el öt a férje, hogyan ajánlott neki 20 000 dollárt, ha máshoz megy feleségül,'hogyan próbálta volna rávenni Öt. mézesbe-.,, teikailattárra, hogy ugorjon kia vonütból és'Végül, hogyan hagyta el őt összesen 625 000 dollár végkielégítéssel. Így is roppant extra válási történet, hát ha még azt is eláruljuk, hogy az elvált hölgy Charlie Chaplin második felesége volt. 1924 és 1927 között zajlott le házaséletük. Sidney Chaplinnek és Charlie Chaplin Jr.-nek 5 az anyja. No, de hallgassuk meg, milyen izzó emlékeket őrzött az 58 éves asszony Chaplinről: „Ő az a szexuális csoda, akiről a nők csak álmodnak, de életben sohasem találkoznak vele." Nemde lehengerlőén forró vallomás ez, különösen a me­moárban ecsetelt kicsinyes, sőt nyíltan megmondhatjuk, rettentő gonosz, rosszindulatú férfi magatartás ellenére. Az ember hirtelen nem is tudja, hogyan volt képes felül­emelkedni ez a mondhatni kidobott nő annyi megalázó sérelmen ... Hja kérem, ez a szex mindenekfelettisége! Biztosra vesszük, hogy a férfitársadalom jó része is elfelejtett lélegzetet venni az exnej leikéből feltört — hogy is mondjam? —- hódolat, elismerés olvastán. Chaplin lenne tehát a férfiszexbomba!? ■ A szexuális csoda! Bizonyára sokakban felötlik a kérdés: hogyan juthatott olyan csú­csokra az a kis emberke? ■ Anélkül, fogy holmi biológiai okoskodásokba merül­nénk, utaljunk, hivatkozzunk csupán a Chaplin-filmekből összeállított kavalkádokra. Ezeknek ő a főszereplője. Em­lékezzünk csak megkülönböztetett tudatossággal ezekre a hallatlan sikeres produkciókra. Ne hagyjunk ki egy alkal­mat sem, valahányszor szemünk elé kerülnek a Chaplin- * alkotások. Elleshetjük belőlük, hogyan kell mozogni az életben, s előbb-utóbb rájövünk, miként lehetünk érdeme­sek a szexuális csoda cím viselésére. Néhány döntő mozzanatra irányítjuk csupán a figyel­met. Ezek közé tartozik mindenesetre a mozgólépcsőn való szaladgálás koreográfiája. Tessék gyakorolni Rendkívül fejleszti a férfiasságot az is, ha valaki emeletmagas kétágú létra hegyébe ül, és magánszorgalomból elkezd létráitól dülöngélni. Nem kevésbé edzi a férfiúi (vényeket, ha valaki lefekszik egy végére állított, komplettül felszerelt vaságy mellé, majdnyikkanás nélkül viseli el, hogy az ágy ötször-hatszor rázuhanjon—í mivel beépített bútor —, befejezésül bepré­selje őt a falba. Azt is Chaplin-módon kell átvészelni, hogy amikor az embert nálánál háromszor akkora manusz vágja képen, de úgy, hogy háromszoros száltót produkál ennek folytán, utána ne a mentők vigyék el, hanem essen talpra, vigyorog­jon és kérje a mutatvány megismétlését. Mindez csak elenyésző hányad Chaplin férfiasságának repertoárjából, de hogy fontos alkotóelemek, annyi fix. Chaplin, ez a kis ember igazi bálvány. Mit mondjak, — '4 Angyal —- Roger Moore pitiáner kezdő hozzá képest. Bunyó viszonylatban egy-két dolgot pedzeget már Angyal is, nemkülönben neves párja, a minden lében másik kanál, de mennyivel nehézkesebben csinálják még, mint 'Chaplin tette volt. Angyalnál maradva: az ö korában Chaplinnek már harmadik felesége volt és mennyi gyereke kóválygott az élet ösvényein! Na meg hol állhat Angyal férfiassága a Chaplinétől? Chaplin — úgymond dobta a nőket, ha megunta őket, míg példáid Angyal ellenyirágzó férfikorban, 39 éves volt ak­kor, a 47 (negyvenhét) éves Dorothy Squires nyújtott be válókeresetet. Értik? Nem Roger vált, hanem tőle váltak! Tóth István NOVEMBER VÉGÉN ÚJABB PARLAMENT KECSKEMÉTEN A menza­bojkottól a nyílt levélig A felsőoktatás helyzetéről Ismeretes, hogy a KISZ KB Egyete­mi és Főiskolai Tanácsa legutóbbi ülé­sén nyílt levelet fogalmazott meg a Mi­nisztertanácsnak. E levél megszületésé­nek hátteréről tájékozódott az MTI munkatársa a rétegtanácsnál. A rétegtanács tisztségviselői elmon­dották: az egyetemi és főiskolai tanács már az 1980-as évek eleje óta részt vett a felsőoktatási reform különböző ter­vezeteinek, programjainak kidolgozá­sában, legutóbb a felsőoktatás helyze­tét elemző és a továbblépés módozatait is körvonalazó cselekvési program ki­munkálásában. Ezeket a dokumentu­mokat az idén először, kormányzati jóváhagyás előtt, a veszprémi felsőok­tatási alágazati ifjúsági parlament is megvitatta. Itt hangzott el egyebek kö­zött az, hogy a művelődési kormányzat a felsőoktatás tartalmi és strukturális korszerűsítésének meggyorsítását egy rövid távú cselekvési program beveze­tésével tartja megvalósíthatónak. Ez a hároméves intézkedési terv sem vállal­kozik azonban az évtizedek óta felhal­mozódott feszültségek feloldására, csu­pán a sürgető gondok enyhítésére, az anyagi, tárgyi és személyi feltételek fo­kozatos javítására. Azóta a kormány jóváhagyta a felső- oktatás fejlesztésének cselekvési prog­ramját és létrehozta a fejlesztési alap­ját. Ugyanakkor együtt az egyetemis­ták, a főiskolások, a fiatal oktatók, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek egy­aránt úgy érzik: nem történt érdemi változás. A felsőoktatásra tavaly 8 mil­liárd forint költségvetési támogatás ju­tott; további 3,5 milliárd forintot pedig az egyetemek, főiskolák teremtettek elő, s ez csak az intézmények korláto­zott működéséhez volt elegendő. Az idén viszont a költségvetésből — több­letforrásként —: mindössze 150 millió forintot fordítanak a felsőoktatás ki­emelt fejlesztésére. Holott a felsőokta­tásban ma már a képzés elemi feltételei is sok helyütt hiányoznak, több intéz­mény az anyagi összeomlás küszöbén áll. A felsőoktatásban tanulók és dol­gozók ma nemcsak megélhetési gon­dokkal küszködnek, hanem munkájuk, a leendő értelmiség munkájának lebe­csülését látják a kialakult helyzet hátte­rében. A felsőoktatás átfogó reformját, ki­emelt fejlesztését az egyre szaporodó egyetemi demonstrációk is sürgetik. Ez a folyamat a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem menzabojkott­jával kezdődött tavaly -decemberben. Mások szemében ez, és az ezt követő más megmozdulások elhanyagolható­nak tűnhetnek a felsőoktatás gondjai­nak egészéhez képest, mégis: ezek sem csupán egy elszigetelt reformintézkedés kicsikarását szolgálták. Jelzései voltak annak, hogy a felsőoktatásban is nő az elégedetlenség, a türelmetlenség, a fe­szültség és a bizalmatlanság. Ez a fo­lyamat a szegedi bölcsészhallgatók sztrájkjában csúcsosodott ki, felhíva a figyelmet arra, hogy ma már az időköz­ben megvalósított vagy a még mindig halogatott részintézkedések nem elég­ségesek. A felsőoktatásban tanuló és dolgozó fiatalok átgondolt és megvalósítható szakmai-politikai koncepciót igényel­nek, s támogatják a felsőoktatás telje­sítményelven alapuló, szelektív fejlesz­tésének kormányprogramját. Követke­zetes végrehajtását annál is inkább sür­getik, mert a kormány nemrégiben el­fogadott ifjúságpolitikai feladattervé­ből is és az előzetes költségvetési tár­gyalásokból is arra lehet következtetni, hogy a felsőoktatás kiemelt fejlesztése továbbra is várat magára. Az ifjúságpolitikai feladatterv a leg­sürgetőbb tennivalók sorában kimond­ja, hogy folyamatosan növelni kell a felsőoktatásra fordított pénzeszközök reálértékét, s a felsőoktatást a fejleszté­séről szóló cselekvési program alapján kiemelten kell fejleszteni. Szól arról is, hogy meg kell teremteni az új képzési formák elterjesztésének feltételeit. A feladatterv más témaköröket felölelő fejezeteiben szerepel az idegen nyelvi kultúra elterjesztésére, a tehetséges fia­tal szakemberek külföldi szakmai, to­vábbképzési lehetőségeinek kiszélesíté­sére, valamint a népi kollégiumok ha­gyományainak és formáinak felújításá­ra vonatkozó javaslatok kidolgozása. Ezek azonban csak részben érintik a felsőoktatást. A rétegtanács — széles körű véle­ménycserére alapozva — mindezt ke­vésnek ítéli. Éppen ezért a felsőoktatás átfogó és kiemelt fejlesztését szorgal­mazó tevékenységét nem tekinti lezárt­nak a nyílt levél megfogalmazásával. Újabb szakmai javaslatsort dolgozott ki az átfogó reform érdekében, vala­mint a felsőoktatási KISZ-szervezet később elfogadandó politikai prog­ramtervezetében is megjelöli a felsőok­tatással, a tudományos kutatással és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos leg­fontosabb teendőket. Törekvéseinek érvényre juttatásához a november vé­gén Kecskeméten megtartandó újabb felsőoktatási ifjúsági parlament támo­gatását is kéri majd (MTI). ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS Milyen szakszervezetet akarnak a fiatalok? Egymillió-háromszázezer szervezett fiatal dolgozó és tanuló képviseleté­ben 310 küldött tanácskozott szombaton a SZOT Központi Iskolájában a szakszervezeti ifjúsági munka megújításáról, a fiatalok élet- és. munkakö­rülményeiről. A fiatalok országos szakszervezeti konferenciáját Dávótí Istvánná, a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsának titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy 1 fiatal tagság mindig szerves része volt a szakszer­vezeti mozgalomnak, bár ezt a szakszervezetek jobbára csak dokumentu­maikban deklarálták, és nem stratégiájukban juttatták kifejezésre. A fiata­lok a szakszervezeti munka megújításától érdekeik határozott képviseletét, védelmét igénylik, s azt, hogy a szakszervezetek egyenjogú tagjaként szól­hassanak bele sorsuk alakításába. A fiatalok nem egyszerűen olyan szak­szervezetet akarnak, amely gondoskodik róluk, hanem olyan mozgalmat, amelyben a többi korosztállyal összefogva, egységben az összes dolgozóval küzdenek távlati és napi érdekeik érvényesítéséért. Gyámkodás helyett önállóságot Az országos tanácskozást megelőző vitákról, szólva elmondta, hogy a fiatalok véleménye szerint az ifjúsági tagozatok, mint az érdekeik képvise­letére hivatott szervezetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ma már sokan e tagozatok létjogosultságát is megkérdőjelezik, mert jog- és hatáskörük olyan korlátozott, hogy az már önmagában is kétségessé teszi érdemi fellépésüket. A szakszervezeti ifjúsági munka megújítására a vitákban többféle javaslat is megfogalmazódott. Ezek a jelenlegi szervezeti keretek között a tagozatok fenntartásától, de teljes önállóságuk biztosítá­sától kezdve az önálló szakszervezeti ifjúsági szervezet létrehozásáig sokfé­le alternatívát megjelöltek. Az ifjúsági tagozatok sikertelenségük ellenére azonban már pusztán létükkel bebizonyították, hogy létjogosultságuk van az általános szakszervezeti érdekvédelmi munkában, ám ehhez a vezető testületek gyámkodása helyett valódi önállóságot kell biztosítani a szá­mukra — mondotta. Az ifjúság életfeltételeit elemezve rámutatott: a fiatalok helyzete az idén tovább romlott, s ez elbizonytalanodásukhoz vezetett. A kormány ifjúság­politikai programja az országos ifjúsági tanács véleménye szerint nem ad kellő választ a fiatalok megoldásra váró problémáira, s árra a társadalmi méretű elégedetlenségre, ami az utóbbi hónapokban az ifjúsági fórumokon tapasztalható volt. A fiatalok nagy része kilátástalannak ítéli meg jövőjét, mert helyzetüket elsősorban az anyagi, szociális feszültségek befolyásolják. Ezért is szükséges az ifjúság érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítése. Ezt követően Csikós Pál, a SZOT titkára szólt a szakszervezetek decem­beri országos értekezletét megelőző tagsági vita tapasztalatairól. Elmond­ta, hogy a társadalom minden rétegében elemi erővel tör fel a nagyobb demokrácia iránti igény. A szakszervezeti mozgalomnak is meg kelt újul­nia. A szakszervezetek alapvető feladata az érdekérvényesítés és az érdek- védelem. Lakáshelyzet, gyereknevelés A vitákban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a szakszervezetek" ezentúl ne rangsorolják az érdekeket, hanem minden érdeket továbbítsa­nak a megfelelő döntési helyre. A szervezett dolgozók fontosnak tartják, hogy a szakszervezetek minden lényeges kérdésben önálló koncepciót ala­kítsanak ki. A SZOT titkára utalt arra, hogy. ez a munka már megkezdő­dött: elkészült a szakszervezetek bérpolitikai koncepciója, s folyamatban van szociálpolitikai és foglalkozás-politikai állásfoglalásának kidolgozása. A foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy az ipari szerkezetváltásnak megfelelően változzon a szakmai oktatás struktúrája is. Ehhez az szükséges, hogy a kormányzat megfelelő- képzési és átképzési tervet dolgozzon ki. Ez egyik-feltétele annakybogy a fiatalok tanulmányaik befejezése után képzettségüknek megfelelő muriké- hoz juthassanak. A szakszervezetek szociálpolitikai elképzelései közül ki­emelten foglalkozott a fiatalok lakáshelyzetével és a gyermekneveléssel összefüggő kérdésekkel. Végezetül a szakszervezeti törvény megalkotásának szükségességéről fejtette ki gondolatait. Mint mondotta, a tagság fontosnak tartja, hogy a szakszervezetekről szóló törvény előterjesztője, de legalábbis társelőteijesz- tője az Országgyűlésen a szakszervezeti mozgalom képviselője legyen. A bizalmi jogköre ne csorbuljon! A tanácskozás szekcióülésekkel folytatódott. A szakszervezeti ifjúság helyzetét elemző munkacsoportban szinte valamennyi olyan kérdés szóba került, ami a fiatalok életkörülményeit befolyásolja. Többféle nézőpontból megfogalmazott felszólalások hangzottak el a bérreformról, a lakáshoz jutásról, az oktatási reformról, a munkanélküliségről és az üdülésről Néhány kérdésben valamennyi felszólaló egyetértett. Abban például, hogy a kormány legutóbbi, ifjúságra vonatkozó feladattervét nem fogadják el, mert, mint mondták, az a lényeges kérdéseket megkerüli. Tiltakozásukat fejezték ki az ülés résztvevői az ellen, hogy a Munka Törvénykönyvében eltöröljék a szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát a dolgozók alapbéré­nek megállapításakor, illetve a kitüntetések, jutalmak odaítélésekor. A fel­szólalók szerint ez az intézkedés súlyosan csorbítaná a szakszervezeti bizal­miak jogait. Az adóreformról többen elmondták, hogy csak olyan formá­ban fogadható el, amely az egy személyre jutó jövedelmet a társadalmi minimum mértékéig nem adóztatja meg. A bérreformról elhangzott: arra kell törekedni, hogy a jövőben a bérek fedezzék a munkaerő bővített újratermelésének költségeit. A küldöttek a szekcióülésen elhangzottak összegzéseként 27 ellenszava­zattal és 6 tartózkodással állásfoglalást fogadtak el a fiatalok élet- és munkakörülményeit alapvetően meghatározó kérdésekről és a szakszerve­zeti mozgalom megújulási törekvéseiről. Ezt az állásfoglalásukat eljuttat­ják a SZOT-hoz és megismertetik a szakszervezetek decemberi országos értekezletének résztvevőivel. A szekcióüléseken megválasztották az orszá­gos szakszervezeti értekezletre 40 küldöttjüket. Megbízták a küldötteket, .hogy a most elfogadott állásfoglalás szellemében képviseljék majd az ifjú­ság érdekeit. (MTI) . • Kereskedelemszervező vegyes vállalat alakul Promotrade néven rövidesen megalakul az első hazai szolgáltató vegyes vállalat, amely kereskede­lemszervezéssel foglalkozik majd. Alapítói a Skála Reklám Stúdió, a Magyar Hitel Bank, valamint egy hongkongi és egy NSZK-beli cég. A. 25 millió forintos alaptőkéből 49 százalékkal részesednek a magyar, s 51 százalékkal a külföldi vállala­tok. A Promotrade a tervek szerint a kőbányai vásárváros 33-as pavilon­jában — amelyet nemrégiben épí­tettek iH folyamatosan bemutató­kat rendez a Skála-Coop külföldi partnereinek, elsősorban a távol­keleti vállalatoknak a termékeiből. Már eddig is sikert arattak a tajvani Cetra, valamint a dél-koreai Kotra kereskedelmi kamarák szervezésé­ben bemutatott árucikkek, elsősor­ban kéziszerszámok, barkácseszkö- zök, játékok és sportszerek, vala­mint feldolgozott műanyag termé­kek. A Promotrade távol-keleti part­nereinek — amelyeknek száma a közeljövőben az elképzelések sze­rint 250-300-ra gyarapszik — ada­tait, ezenkívül a hazai lehetséges partnerek valamennyi adatát, ke­reskedelmi előírásait számítógépen tartja nyilván. Az adatbank kiala­kítását már megkezdték, ám a kö­zeljövőben új, nagyobb teljesítmé­nyű számítógépet helyeznek üzem­be, amelyet a vegyes vállalat NSZK-beli tagja bocsát a cég ren­delkezésére. Ősz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom