Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

1988. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Bizalomra épülő városi vezetést! Egy közös párt- és tanácsi vb-ülés ürügyén AZ ALSÓ DUNA-SZAKASZRA NINCS HATÁSSAL Bős-Nagymarostól 200 kilométerre t A bajai Dima-hídnál mélyíti a hajózóutat a Duna nevű kishajó. A homokot csővezetéken nyomják a partra. A politikai intézményrendszer re­formjának egyik alapvető követelmé­nye a párt- és állami szervek közötti döntési és felelősségi viszonyok egyér­telmű elhatárolása. Újszerű feladatra vállalkozott a párt kecskeméti városi bizottsága és a tanács, amikor közös végrehajtó bizottsági ülésen értékelték az elmúlt idők párt- és tanácsi téstőle­tek, apparátusok kapcsolatait, munka- megosztását, s tettek javaslatot a to­vábbi feladatokra, azaz a megújulásra. Az mindenki előtt világos volt, hogy a párt vezető szerepének főként a politi­kai folyamatok szintetizálásában, a társadalmi érdek integrálásában és a stratégia kidolgozásában kell megnyil­vánulnia. Tovább szükséges növelni a tanács testületéinek önállóságát a dön­tési jogkörök gyakorlásában, saját fel­adataik meghatározásában és végre­hajtásában. Ami felett eljárt az idő A városi pártbizottság és a tanács kapcsolatrendszerét az irányítási ele­mek túlsúlya jellemezte, amelyek a döntési rendszerben vannak jelen. Kia­lakult gyakorlat volt, hogy a tanács testületi döntéseit általában politikai állásfoglalások előzték meg. A két tes­tület döntései főként gazdaságpolitikai célok meghatározásában, a terület- és a településfejlesztésben mutattak azo­nosságot. Nagyon sok volt a felesleges átfedés, a témák párhuzamos megtár­gyalása, ami a döntési hatáskörök és a döntésért való felelősség elmosódását eredményezte. A különböző döntések előkészítésében sem a párt, sem a ta­nács nem támaszkodott kellőképpen az alulról jövő .kezdeményezésekre, a munkabizottságok működésében rejlő lehetőségekre. A párthatározatok végrehajtásában alapvető gondot okozott, hogy azok egy részét éppen a végrehajtásban érin­tőitek csak felületesen ismerték, sőt az egyes határozatokban megfogalmazott tennivalók sok esetben fedték egymást, így azokat nem tudták figyelemmel kí­sérni. Akadályozta ezt bizonyos mér­tékben a „bizalmas” és „szigorúan bi­zalmas” minősítés is. Ugyanakkor a tanácsi döntések nagyobb része a város egészét vagy meghatározott részét köz­vetlenül érintette, de ezek a városi párt- alapszervezetek előtt kevésbé voltak is­mertek, ezért propagálásukat nem is tartották fontosnak. Annak ellenére, hogy a két testület vezetői szinte napi munkakapcsolat­ban vannak, s félévenként a tanácsi és párttisztségviselők megbeszélést tartot­tak, a munkatársak között ez háttérbe szorult. Gyakori volt az írásbeli vagy telefonon történő ügyintézés, I amely több esetben átlépte az operativitás ha­tárát. Nyomban meg kell tenni A két testület munkáján, együttmű­ködésén' változtatni kell. Ehhez a dön­tési viszonyok szervezeti keretei meg­vannak, de a tartalom megújításához nem ä témakörök konkrét elhatárolá­sa, a párhuzamosságok automatikus kiiktatása a megoldás. Nem lehet idő- állóan rögzíteni, hogy milyen kérdése­ket kell a politika szintjére emelni, hi­szen ez mindig az adott politikai, társa­dalmi viszonyoktól függ. Annak az elv­nek kell megfelelni, hogy a párttestüle­tek a terület- és a településfejlesztésre, az ágazati tennivalókra vonatkozóan átfogó, stratégiai jellegű politikai dön­téseket hozzanak. Alapvetően a fő cé­lokat határozzák meg és azokat a fel­adatokat, amelyek ezek elérésének irá­nyait jelölik ki. A végrehajtás konkrét feladatainak, módozatainak kidolgo­zását a tanács testületéire, szerveire kell bízni, amelyeknek jobban kell támasz­kodniuk a tanács pártszervezetére. Ehhez elsősorban munkamódszer, munkastílus-váltás szükséges az együttműködés különböző szintjein. A döntési hatáskörök elhatárolódásá­nak a helyes módszerek tényleges al­kalmazása során kell kialakulnia, ami feltételezi a felelősségi viszonyok egyér­telműbb megvalósulását is. A párt- és a tanács közös feladatai közé tartozik a két testület tisztségvise­lőinek rendszeres és kötetlen eszmecse­réje. A testületi munkatervek elkészíté­se előtt szükséges a széles körű (a párt- alapszervezetek, a KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a kommunista ta­nácstagi csoport) tájékozódás. Indo­kolt, hogy a politikai munkatársak és a szakigazgatási szervek dolgozói kö­zött szermélyes munkakapcsolat alakul­jon ki, amelynek tartalma kölcsönös tapasztalatcsere és tájékoztatás legyen. Önállóan és mégis együtt A városi - pártbizottság feladata, -‘‘-hogy. a tanácsi-tevékenységet érintő párthatározatokban a tennivalók elvi szintén, ajánlás jelleggel fogalmazódja­nak meg. A politikai döntések előkészí­tésében támaszkodniuk szükséges a pártbizottság munkabizottságaira, s az adott kérdésekre vonatkozó vélemé­nyüket, javaslataikat még a tervezet elkészítése előtt ki kell kérni és azokat abba be kell építeni. Az információs jelentésekből a tanácsi intézkedés köré­be tartozó feladatokat a tanácsnak je­lezni kell, de az is szükséges, hogy eze­ket a tanács politikai jelzésként kezelje. A kommunista tanácstagi csoportot meg kell bízni a párttestületek elé kerü­lő tanácsi beszámolók előzetes vélemé­nyezésével. A városi pártbizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a taná­csi döntéseket, .azok okait, a megtett intézkedéseket a város pártalapszerve- zeteinek és pártbizottságainak titkárai megismerhessék. Az elvi tennivalók mellett természe­tesen meghatároztak a közös értekezle­ten fontos operatív feladatokat is. A városi tanácsnak a jövőben job­ban kell támaszkodni a tanácsi munka- bizottságok véleményeire, javaslataira, s meg kell teremtenie annak módját és formáját, hogy a tanácstagok a szüksé­ges információkat megkapják. Jogsza­bály-módosítás esetén jelezzenek a vá­rosi pártbizottságnak, ugyanakkor tá­jékoztassák a pártbizottságot a lakos­ság köréből származó információkról. Az első lépés A hozzászólók felelősségteljesen, őszintén fogalmazták meg véléményü- ket. Aláhúzták: a párt nem mondott és nem is mondhat le az elvi irányításról, a stratégiai célok megfogalmazásáról, de az elvi döntés adjon mozgásteret a tanács számára. Jelentősen növekedett a tanács felelőssége és hatásköre: elő­fordulhat, hogy nézetkülönbségek is kialakulnak, amelyek feloldása mind­két testület feladata. Egy másik véle­mény szerint időszerű, hogy a tanács felelős testtületté váljék, de ehhez nél­külözhetetlen a jó politikai irányítás. Sérti az embereket — fogalmazódott meg —, hogy a város életébe a megye sok esetben beleavatkozik, ennek véget kell vetni, mert az így kialakult rossz döntések miatt a városi tanácsnak kell a hátát tartania. Legyen erő és lehető­ség ezt a felülről jövő „támogatást” visszautasítani. Nem lenne érdektelen a szorosabb együttműködés, nem pedig az egymásra mutogatás. Legyen már végre egyszer közös városi és megyei tanácsi vb-ülés. Két hozzászóló hang­súlyozta: egy új gyakorlat elméleti alapjait alkották meg, ahol a korláto­kat a párt állította fel, .de a konkrét munkát a tanács intézi. A megyeszékhelyen, de a megye töb­bi városában is megtették az első lépést a politikai intézményrendszer reform­jának megvalósítása érdekében. A gya­korlat dönti el, hogy a lépés helyes, életrevaló volt-e. Gémes Gábor Árfigyelő szolgálat Az árak alakulását és az áruellátást figyelő szolgálatot működtet február óta a Fogyasztók Országos Tanácsa. Ennek keretében a FŐT aktivistái — a népfrontbizottságok bevonásával — az elmúlt hetekben Budapesten és kilenc megye 48 településén tartottak vizsgá­latot. A tapasztalatok szerint az elmúlt hó­napokhoz hasonlóan az élelmiszer-ellá­tás kiegyensúlyozott. A tartós fogyasz­tási cikkek közül továbbra is visszaté­rően hiányzó termékek a hűtőszekré­nyek, a fagyasztók, a villanytűzhelyek, annak ellenére, hogy áruk jelentősen emelkedett. Az olcsóbb készülékek rit­kán kaphatók, a lakosság a drága ter­mékek megvásárlására kényszerül. A háztartási papírárukból javult az ellátás, több helyütt kifogásolják azon­ban, hogy csak a drágább, illatosított papírzsebkendőt árusítja a kereskede­lem. Szóvá tették a vásárlók azt is, hogy háztartási alufólia kevés helyen kapható, a tízméteres tekercs helyett 20 méteres jelent meg a boltok polcain 72 —95 forint közötti áron. A festékáruk választéka hiányos. A lakosság to­vábbra is szorgalmazza kisebb mennyi­ségben csomagólt vegyi, festék-, illetve háztartási cikkek kínálatának bővíté­sét. A szolgáltatásoknál az árakban nagy szóródás tapasztalható. A tüzelőszállí­tás díjai 10—30 forint között változnak mázsánként, az árképzést a fuvarozói kínálat, a szállítási távolság is befolyá­solja. Változatlanul sok építőanyag hiány­zik. Az épületvillamossági cikkek, sze­relvények árát augusztusban jelentősen emelték, azonban ez nem járt együtt, választékjavulással. Sok helyen hiába keresik a boltokban a vásárlók a kor­szerű lakásfűtő-berendezéseket. A vízügyi igazgató véleménye A közelmúltban vitát rendezett Ba­ján a Vásárhelyi Pál Társaság és a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Vízgaz­dálkodási Intézete a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer környezeti hatásai­ról. Olvasóink jelezték, hogy szeretné­nek többet tudni az azóta már véglege­sen elhatározott építkezésnek a magyar Alsó—Duna-szakaszt érintő hatásáról. Dr. Szenti Jánostól, az Alsódunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság igazgatójától kértem erről tájékoz­tatást: A nagymarosi vízlépcső Bajától mintegy 215 kilométerrel feljebb épül a Dunán. Azt mondhatom, hogy hatásá­ra az igazgatóság árvízvédelmi rend­szerében változás nem történik. Az em­lített szakasz Dunaföldvártól a déli or­szághatárig terjed. Ezen belül a Solt és az országhatár közötti 130 kilométeres árvízvédelmi fővédvonal az előírások , szerint van kiépítve, tehát töltéserősí­tésre nincs szükség. Ezt az erőmű meg­építése egyébként sem indokolja, mert az árvizek a duzzasztás megszűntével akadálytalanul levonulhatnak Bősnél, illetve Dunakilitinél, valamint Nagy­marosnál is. Ezért a mi Duna-szaka- szunkon — a korábbi árvizekével meg­egyező vízhozamok esetén — azonos árvízi szintmagasságok várhatók. Va­lószínű, hogy kisebb árhullámok után — a tározóterek kiegyenlítő hatása1 mi­att —, a vízszintmagasságok némileg alacsonyabbak lesznek, mint koráb­ban. A bősi vízerőmű csúcsüzemi jára­tásának következtében keletkező napi árhullámokat a nagymarosi vízlépcső tározótere kiegyenlíti, s miután az itte­ni erőmű folyamatos üzemben dolgo­zik, a turbinákon leengedett vízmeny- nyiség nagyjából megegyezik a Duna korábbi, természetes vízhozamával. Ez az oka, hogy a mi Duna-szakaszunkon jelentősebb ingadozás a korábbi álla­pothoz képest nem várható. Mintha az_ októberi .napsütés kedvezni szerétéfl' volná azoknak, akik egy szombati kora délelőtt a kecskeméti Erdei Ferenc Művelő­dési Központ melletti parkolóban gyülekeztek. A távolabbról érke­zők megfontolt kanyarokkal egy­más után gurultak be Hycomat gépkocsijukkal. Mások kísérővel, két keréken, jó néhányan botjuk segítségével érkeztek. Az újabb és újabb sorstárs láttán egyre jobb lett a hangulat. Mindenki örült a másiknak, a hiányzókról pedig sorra érdeklődtek. A létszámellen­őrzés után begyakorolt mozdula­tokkal hamar szétszedték a rok­kantkocsikat. Mindenkinek jutott hely: „Van itt jóindulat elég, abból soha nincs hiány” — szólt Nagy Edit édesanyja. És a kocsisor elin­dult. A cél: a Boros-tanya, a moz­gássérültek kedvenc kirándulóhe- lye. • Párjanincs, jó lelkű társaság — Ne valamiféle fogadóra gon­doljon. A mi tanyánkra megyünk — mondta Borosné Lőrinc: Éva. — Kislányunkat, Zsanettet, ami­kor már menni tudott, a féljem levitte sétálni a Széchenyi téri ne­gyedik emeleti lakásunk előtti parkba. A szerencsébe eleven gye­rek rohangált, mint a többi. Az apj^ féltve igyekezett utána. Ször­nyű volt látnom... Akkor elhatá­roztuk, a közelben veszünk egy kis tanyát. Az 52-es úttól nem messze szinte vakított a fehérre meszelt, nádte­tős épület. Kapuján begördültek az autók. A több mint húsz felnőtt legtöbbje ismerte a környéket. A hét gyerek megrohamozta a ba­baházat, a kiépített homokozót. A békebeli tanya körül élő ősgyep, fák, bokrok, egy-két régen épített és használt gazdasági épület. A ház mögött szőlősorok. Igazi tanyavi­lág, ahol csak a csőkút és a közelé­ben levő vasállványon lógó két ha­talmas bogrács a mai. Dr. Szenti János a továbbiakban el­mondta, hogy a vízlépcsőrendszer a dunai kisvizeket egyáltalán nem befo­lyásolja, mert az üzemrend szerinti, leg­kevesebb ezer köbméter másodpercen­kénti vízhozamot folyamatosan át kell vezetni a rendszeren. Ez megfelel mind a hajózás, mind a felszíni és parti szűré­sű kutak igényeinek. Az ettől kisebb, rendkívüli vizek ugyanúgy vonulnak majd le, mint természetes körülmények között. Nem befolyásolja a vízlépcsőrend­szer a Duna jégviszonyait sem, mert a tározóterekben keletkező jeget az olva­dásig visszatartják. Ha azonban üze­melési vagy egyéb okból mégis le kelle­ne engedni a tározótérből, akkor ez nálunk többletterhelést jelentene. A Dunaföldvár—Fájsz közötti sza­kaszon az utóbbi évtizedben sok ipari célú kavicsot termeltek ki. A Felső- Duna osztrák területen épült vízlépcsői miatt kevesebb a görgetett és a lebegte­tett hordalék mennyisége. A kotrás me­dermélyítő, valamint vízszintcsökken- tő hatása miatt három év óta mérsékel­— A szakácsok, kotlát! keltek? — kérdeztem a főzőmestert, Cse- rényi Istvánt, aki nem más, mint a Konzum Kereskedelmi Vállalat Széchenyi téri üzletének vezetője. — Birkapörkölt a menü. Lassan kell Totyogjon. Segít a feleségem is. Brigádunk évek óta partonálja a mozgássérülteket. Mikor mivel tu­dunk, segítünk. Párjanincs, jó lel­kű társaság. KISZ-tagokat dicsérnek a fehér falak A házigazda betessékelte a ven­dégeket. A feleség hamar elsorolta, hogy az Aranyhomok Szálloda KISZ-szervezetét dicsérik az idén nyáron fehérre meszelt falak. A fa- gerendás szoba, konyha, spejz be­rendezése régi. A faragott szekrény tetején szilvalekvámak használt köcsögök, a karosszék mestere sem élhet már. Mire a „szemlének” vége, az ud­vari kútgyűrű tetejét asztallá vará­zsolták, rajta kis sutu. Előkerültek a kisebb-nagyobb vödrök, szaty­rok. Aki pedig tehette, elindult a ház mögé. Igaz, az idén nem akadt vállalkozó, aki megművelte volna a szőlőt, de azért megérte lehajolni egy-egy tőkéhez. — Megyek én is. Ezek a cipők már úgyis a homokbuckákba va­lók — szólt utánunk kissé elkese­redve Ivitz Istvánná. — Már szé­gyellem felvenni. A Szegedi Gyó­gyászati Segédeszközök Gyárában sem reklamálhat az ember, mert mint mondják, nincs, aki gyógyci- pőket készítsen. Majd’ úgy van, örülni kell a rossznak is. Közben sorra teltek az edények. Ki mennyit bírt, dolgozott. A su- tunál Bálint József, a Mozgáskor­látozottak Bács-Kiskun Megyei Egyesületének titkára egy farönk­kel elődolgozott a kis masinának; zúzta a fürtöket. A virágosládák övezte kis teraszról Szollár Terézia a nyüzsgést szemlélte. ték a kitermelést, sőt Paks térségében tilalmat rendeltek el. Természetvédelmi szempontból azonban gondot okoz a dunai mellékágak feltöltődése és idő­szakos vízhiánya. Ezért azt a kézenfek­vő megoldást választották, hogy a mel­lékágaknál és az ártéri öblözeteknél végzik a kotrást, mégpedig nagy körül­tekintéssel, és úgy, hogy összhangban legyen a folyószabályozás és a termé­szetvédelem érdekeivel, a felszíni vízki­vétel, valamint a partszűrésű vízbázi­sok védelmével. Összefoglalásul a vízügyi igazgató a következőket mondta: a vízlépcsőrend­szer a Dunaföldvár alatti Duna- szakasz árvízi, kisvízi, hajózási, jég- és vízminőségi viszonyait lényegesen nem befolyásolja. A felszíni vízkivételekre és a parti szűrésű vízbázisokra nem lesz káros hatással. A mederkotrással és a mellékágakkal kapcsolatos problémá­kat a vízlépcsőtől függetlenül is meg kell oldani, közben természetesen fi­gyelembe véve a megváltozott körül­ményeket. Gál Zoltán — Én csak ülni tudok biztonsá­gosan. Rossz is egyedül otthon, harmincnyolc évesen, rokkant- nyugdíjasként. — És sorolta bána­tát: — Majd két évtizede, hogy Hamiltonban baleset ért. Azelőtt? Bejártam a fél világot. Most leg­alább lenne olyan munkám, hogy emberek között lehetnék... Olyan jó itt... Fa alatti vallomások Ahogyan fogytak a szőlősorok, úgy foglalták el a kempingszéke­ket. Kemény Györgyhöz, nemrégi­ben megválasztott elnökükhöz — aki Kiskunfélegyházáról jött — szinte mindenki szólt valamit. Se­bők Pál, a Margaréta Otthon lakó­ja megköszönte tagfelvételét, mi­közben elmondta, ha tolókocsira levizsgáztatják az otthon autóbu­szát, akkor egyszerűbb lesz majd a közlekedésük. Vas László Jász- szentlászlóról utazott ide, mert hí­re ment feléjük is ezeknek a talál­kozásoknak. Kállai Mária kisfái lakosként tartozik a csoporthoz. Szívesen jár az ilyen összejövete­lekre, mert otthoni környezetében nincs sorstársa. Bálint Józsefnél, Máriát három kisfia közül valamelyik mindig el­szólította. — Mindketten imádjuk a gyere­keket, akik szerencsére egészsége­sek. De együttérzünk azokkal, akik nem úgy játszhatnak, mint a mieink. Ezért is fáradoztam két évig azon, hogy a mozgáskorláto­zottaknak is legyen óvodai cso­portjuk. Nem ment könnyen, de a lényeg: sikerült — mondta. Közben valaki bekapcsolta a magnót. A zene már akár a Jó ebédhez szól a nóta is lehetett. Az étkezésnél mindenki tudta, kit, ho­gyan segítsen, szolgáljon — a szó legnemesebb értelmében. Késő délután, naplementekor indult visszaútra a kocsisor. A visszapillantó tükrökben még el­lenőrizték egymást: tartható-e a tempó, nehogy lemaradjon valaki. Az összetartás iskolapéldája volt ez a kirándulás. Pulai Sára Szénhidrátszegény édességek Nagysikerű süteménykóstolót és -vásárt rendezett a napokban Kecskeméten a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat a Mokka Presszójában, ahol elsődlegesen alacsony szénhidráttartalmú termékek kerültek terítékre. A kóstoltatás egyfajta piackutatás is volt; ha az érintettek — a lisztérzékenyek és a cukorbetegek — megkedvelik ezeket az édességeket, a legsikeresebbekből később rendszeres lesz az árukészlet. (Méhes! Éva felvétele) TERMÉSZETBARÁT-SZÖVETSÉG: Ifjúsági program készül A Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) elnöksége a napokban úgy hatá­rozott, hogy támogatnak és segítenek a természetbarát-mozgalomban részt vevő minden legális gyermek- és ifjúsági csoportot. Már ma is sokféle természetjáró csoport van: diák-sportegyesületek és -körök, sportcsoportok, iskolai és úttörőszakkörök, szabadidős társaságok, s melléjük társulnák az alakuló új mozgalmak, szervezetek. Az MTSZ testületéinek állásfog­lalása szerint a Természetbarát Szövetség elfogadja és magáénak érzi az övéivel egyező elveket valló természetjáró-mozgalmakat, csoportosulásokat. Ezen túlme­nően különösen fontosnak tartják a szövetség vezető testületéi, hogy aktivistáik részt vállaljanak az alakulófélben levő cserkészmozgalom támogatásában. A vezetőség kéri: az MTSZ tagjai segítsék elő, hogy a cserkeszközösségek az 1940-ig teijedo időszak értékeit átmentve folytathassák az 1945—47 közötti mun­kát, társítva a mai kor természetjáró—termeszetvédö tevékenységével. Emellett n természetbarát-bizottságok, egyesületek és szakosztályok támogassák mozgalmi és gyakorlati tapasztalataikkal mind a már működő, mind pedig a most szervező­dő gyermek és ifjúsági közösségeket. A szövetség tagjai a természetjáró-mozgalomért, annak jövőjéért is felelősséget éreznek, de mindenekelőtt a felnövekvő generációk egészséges életvitelének for­málásában kívánnak az eddiginél sokkal nagyobb szerepet vállalni. Ezért a Ma­gyar Természetbarát Szövetség rövidesen kidolgozza es nyilvánosságra hozza ifjúsági programját. (MTI) HÉTVÉGÉ A BOROS-TANYAN Áz összetartás iskolapéldája

Next

/
Oldalképek
Tartalom