Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 251. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 20., csütörtök Lukács János Mongóliába és Kínába utazott Lukács Jánosnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának vezetésével tegnap pártküldöttség utazott Mongóliába és Kínába. A látogatásokra a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívása alapján kerül sor. A delegáció elutazásánál jelen volt Csu An-kang, a Kínai Népköz- társaság, Dangászurengijn Szal- dan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió nagykövetségének követtanácsosa. BESZÁMOLÓ KECSKEMÉTRŐL, TÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓHIVATAL MUNKÁJÁRÓL Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Két nagyobb témát: a Kecskemét Város Tanácsa végrehajtó bizottságának tevékenységéről készült beszámolót, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának munkájáról, feladatairól szóló tájékoztatót vitatta meg tegnapi kihelyezett ülésén,'Városföldön a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A részletes, írásos jelentés, amelyet dr. Adorján Mihály városi tanácselnök terjesztett elő, megállapítja, hogy az öt év előtti beszámoló óta eltelt időszakban tervszerűen, a változó követelményekhez igazodva gazdálkodott a kecskeméti tanács. Eredményesen megvalósultak a VI. ötéves terv fő céljai, s a részeredmények ugyanezt valószínűsítik a VII. ötéves tervidőszak prioritásaira is. Érvényesült az a törekvés, hogy a tanács és testületéi népképviseleti-, önkormányzati szerepükből adódóan egyre jobban betöltsék a városgazda összetett, felelősségteljes posztját, együttműködve a városáért mindig tenni kész lakossággal. Kecskemét elmúlt öt esztendőbeli gyarapodását, szépülését tegnap filmen is bemutatták a végrehajtó bizottságnak, amelynek tagjai — miután a jelenlevők közül csak egy volt nem kecskeméti lakos — jól ismerik a várost. Mindez megmutatkozott a vitában is. Már a kérdések és a rájuk adott válaszok is foglalkoztak a legszélesebb közvéleményt is nagyon érdeklő s érintő jelenlegi, és a jövőben megoldandó problémákkal, mint amilyen az E 75-ös út szélesítése, és az ahhoz kapcsolódó utak kialakítása. Mint mondták, ezt a város a saját erejéből nem képes felvállalni. Meg kell oldani a víztermelés, -tározás és a. szennyvíztisztítás ügyét, miként a foglalkoztatásét is, mert a termelés korszerűsítése csaknem mindenütt létszámleépítéssel jár együtt. A hozzászólók elismerőleg említették az elmúlt időszak eredményeit, amelyek nyomán Kecskemét is megpályázhatta a megyei jogú város címet. Á fejlődés nyilvánvaló, még ha minden feladatot nem is lehetett megoldani. A mobilitás növelése és az új kezdeményezések ellenére is érzékelhető a lakáshiány, amit az árak növekedése is jelez. E kérdésben is szorosabban együtt kell működni a szomszédos községekkel — gazdaságilag is — áttekintve a városkörnyéki bizottság tevékenységét is. Felvetették a vitában, hogy városi kézben kell összefogni Kecskemét sportéletének, valamennyi sportegyesületének irányítását, a tanácsnak, mint az intézmény gazdájának karakteres műsorpolitika kialakításával kell kiaknázni a városi televíziózásban rejlő lehetőségeket, s ugyancsak az eddiginél jobban irányítani, befolyásolni a nagybani piac működését. Eredményes munkáról kaptunk képet — összegezhetett dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök, amikor kijelentette: nemcsak az írásos anyag, a vita, hanem a város hazai és nemzetközi elismertségének növekedése is bizonyítja Kecskemét fejlődését. De a továbblépéshez már most ki kell alakítani a következő tervidőszak prioritásait, amelyek közt szerepelnie kell a víz- és a szennyvízgondok megoldásának, a közutak építésének, s lépni kell a csecsemőotthon és a megyei könyvtár ügyében is. A tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységéről szólva kiemelte, hogy folytatni kell a demokratikus testületi munkát, amelynek szerves része a nyilvánosság, a lakossággal folytatott párbeszéd. Javítani szükséges viszont a hatósági ügyintézést, amelyben fő kérdés a fegyelem, a pontosság, a szakmai hozzáértés. Csak a teljesítményt szabad elismerni és erősíteni kell a kiadott feladatok ellenőrzését. Ne rontsa a tanácsnál dolgozók hitelét, s ne irritálja az állampolgárokat az ügyintézés lassúsága vagy éppen egyes ügyek elévülése. Ebben fontos szerepe van a testület és a szakigazgatási szervek megfiatalodott, s várhatóan tovább frissülő vezetőgárdájának. Elénk érdeklődés kísérte a következő napirendi pont keretében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának tájékoztatóját, amelyben leszögezték: az 1987 júliusában átszervezett intézmény kialakítása megtörtént, úgy hogy egyidejűleg biztosították az adóigazgatósági munka folyamatosságát, s felkészültek az idén bevezetett adóreformból adódó feladatok ellátására is. Ez utóbbihoz fűzte hozzá a tanácskozáson részt vevő dr. Sütő Dezső, az APEH elnöke, hogy a példátlanul gyors bevezetés ellenére a rendszer — a részproblémákkal együtt is — működőképes. Amit bizonyít, hogy minden híreszteléssel szemben a tervezett adók befolynak. Igaz, hogy támadások kereszttüzében áll az adórendszer,' de nem elsősorban a léte, hanem az adómértékek miatt. Ezt azonban a fizetési mérleg és a költségvetés hiánya befolyásolja, szűkítve a kormány mozgásterét is. Rendkívül nagy feladat lesz — első ízben 1989 elején — a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítése, e folyamat lebonyolítása. Az egyszerűsítés érdekében háromoldalasra szűkített bevallási ívet kell az adózóknak kitölténi — a megyében várhatóan 80-100 ezren lesznek ilyenek —, s ehhez készítenek egy 30 oldalas tájékoztatót is. A pénzügyi ellenőrzések legfontosabb megállapítása: ott van a legtöbb gond, ahol hiányzik a tulajdonosi szemlélet. A jól gazdálkodó cégek általában betartják a szabályokat is. Ami biztató: az APEH is toleránsabb lesz az 1988-as vizsgálatoknál. i Az általános megállapításokat egészítették ki a Bács-Kiskunra vonatkozó információkkal. Sándor Miklós megyei igazgató szólt a 182 tagú megyei (Folytatás trä. oldalon.) TANÁCSÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK Felavatták a Gyűjtemények Házát Bácsalmáson Beszámoló a lakásépítésről Kiskunhalason Ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg tegnap Bácsalmáson a város felszabadulásának 44. évfordulójáról. Boros István társadalmi tanácselnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Kole- tár Jánost, Bácsalmás jugoszláv testvértelepülése, Bezdán vezetőjét. A Himnusz elhangzása után a Hunyadi János Gimnázium irodalmi színpada, valamint énekkara adott műsort, Bundula Marcella tanárnő vezetésével. Ezt követően dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök mondott ünnepi beszélet: ' — A fejlődés előfeltétele — mondotta — a békében végzett közös építőmunka. A felszabadulás után, az újrakezdést követően hősi erőfeszítéssel építették újjá elődeink a rombadöntött országot. Most az a kötelességünk, hogy ezt a munkát töretlen erővel tovább vigyük — hangoztatta a tanácselnök. A tanács közelmúltban rendeletet alkotott a felszabadulási évfordulón átadandó Bácsalmás Városért kitüntetés adományozására. Most, első ízben, Sevaracz Máté, dr. Nagy István és dr. Veréb János vehette át a díjat. Mindhárman több évtizedes, a település fejlődése érdekében végzett tevékenységükért. , A Szózat elhangzása után a tanácsülés résztvevői a Hősök terére, az úgynevezett Siskovics-kúria elé vonultak, ahol az összesereglett nagyszámú érdeklődőt a ma- darasi úttörőzenekar vidám indulói köszöntötték. Először az általános iskolások adtak rövid műsort, majd Hodossi Sándor avatta fel a régi nemesi udvarházból példamutató igényességgel kialakított „Gyűjtemények Házát". — A múlt értékeinek átmentésében — hangoztatta — különösen nagy Bácsalmás városának érdekeltsége, hiszen ez a település nemcsak egy a megye városainak sorában, de sajátos, semmi mással össze nem téveszthető atmoszférája is van. Az ideérkező idegen nyomban megérzi ezt. A legjellegzetesebb bácskai városkép három nemzet együttélésének és közös munkájának eredménye, mely gazdagítja megyénkl arculatát — mondotta dr. Hodossi Sándor. * * * Kiskunhalas Város Tanácsa a hetedik ötéves terv jóváhagyásakor 1200 lakás megépítését tűzte ki célul. Hogyan áll e terv eddigi teljesítése, milyen a telekellátás helyzete, mik a lakásmobilitás tapasztalatai és milyen lehetőségek várhatók a tervidőszak hátralévő részében — ez volt az egyetlen napirendi pontja a tegnap délutáni tanácsülésnek. Mint az írásos beszámolóból kiderült, a megvalósítás — kivéve a családi ház építését — alatta marad a tervezettnek. A szociális bérlakásokat — összesen 140-et — nem építik meg, mert a szükséges több mint 130 milliós (Folytatás a 2. oldalon.) Párt- és szakszervezeti vezetők a tárgyalóasztalnál A társadalmat érintő egyes kérdésekről és a szakszervezeti mozgalom megújulásával kapcsolatos elképzelésekről folytattak megbeszélést tegnap a SZOT székházában az MSZMP Politikai Bizottságának és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének képviselői. A találkozón a Politikai Bizottság tagjai közül részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Berecz János és Németh Miklós, a KB titkárai, Pozsgay Imre államminiszter. Jelen volt a megbeszélésen Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője. A SZOT Elnökségét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, Csikós Pál és| Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, Főcze Lajos, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, Paszternák László, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, Sáli Ferenc, a Helyiípari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára képviselte. A SZOT Elnöksége tagjai tájékoztatták az MSZMP képviselőit a tagságot foglalkoztató kérdésekről, a mozgalom szakmai, ágazati, országos törekvéseiről, a december elején sorra kerülő országos szakszervezeti tanácskozás fő céljairól. Hangsúlyozták, hogy ezt a szakszervezeti mozgalom gyökeres átalakítása fontos kiinduló állomásának tekintik. A munkamegbeszélésen egyetértés volt abban, hogy az országos tanácskozásnak a megújulás olyan hosszabb folyamatát kell elindítania, amelynek eredményeképpen egy, a dolgozók érdekeit markánsan, erőteljesen védő és képviselő szervezet alakul ki. Olyan szakszervezet, amely önállóan dolgozik, más társadalmi és állami szervekkel partneri viszonyt alakít ki, szervezetében, működésében, döntési mechanizmusában az érdekek megjelenítésére, sokszínű érvényesítésére alkalmas, búja tagjai bizalmát, és általuk meghatározott. A szakszervezeti mozgalom támogatja az MSZMP-nek a szocialista társadalom demokratikus felépítésére irányuló törekvéseit. Maga is ezen munkálkodva kíván részt venni a párt stratégiájának alakításában. A társadalompolitikai döntések végrehajtásának a munkavállalók nézőpontjából történő kontrollját kívánja adni. A Politikai Bizottságnak és a SZOT Elnökségének a találkozón részt vevő képviselői egyetértettek abban, hogy a párt és a szakszervezetek együttműködésében erősíteni kell az elvi, politikai jellegű partnerkapcsolatokat. A Politikai Bizottság tagjai megerősítették, hogy a szakszervezeti mozgalom megújulási törekvéseiben nem nélkülözheti a politikai bizalmat és támogatást. KELENDŐEK ? AZ ELEKTROMETÁL SZERSZÁMOSLÁDÁI Bővülő export Dunapatajról Sokkal többre nem is nagyon vállalkozhattak, hiszen akkori felsze- reltségükeztnemtettelehetővé.Elsö- | sorban a festési technológiájuk volt Í nagyon elavult. A nyugatnémet partner hamarosan közölte: a jövőben I csak beégetett technológiával készült I dobozokat hajlandó átvenni. A patajiak a megrendelő igényei- I nek megfelelően rövid idő alatt új I festőműhelyt építettek a központi telepen, ahol a festés előtti felületI előkészítést speciális zsírtalanítóberendezéssel oldották meg. Ezt kon- vejorpálya köti össze egy vízfüggö- I nyös zárókészülékkel és egy alag- utas szárítókemencével. A korszerű technológiával a korábbinál lényegesen tetszetősebb kazettákat tudtak gyártani. Ez bátorítást adott ahhoz, hogy keressék a külföldi értékesítés bővítésének lehetőségeit. Mind gyakrabban meg- I jelentek termékeikkel a BNV-k mellett külföldi kiállításokon is. Az eredmény nem maradt el: megismerték őket a piacon. Váradi Gábor elnök számok felsorolásával • Hamarosan teljes kapacitással dolgoznak az új dunapataji csarnokban. érzékelteti, miként nőtt az utóbbi években szerszámosládáik iránt a kereslet: 1986-ban 13,6 millió, 87- ben 22 millió, az idén pedig már 50 .millió forint értékben szállítanak tőkés exportra. A kivitel dinamikus fejlődése újabb feladatok elé állította 1988 elején a szövetkezetei, mert a meglevő kapacitásuk már kicsinek bizonyult. Géderlaki üzemüket bővítve tavasszal kialakítottak egy teljes gyártástechnológiai sort. A központi telepen márciusban fogtak hozzá egy új 500 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok felállításához. A 11,5 millió forintos beruházáshoz a pénzügyi alap döntő részét központi exportbővíto pályázatok elnyerésével szerezték meg. A könnyűszerkezetes csarnok hamar tető alá'került, és szeptemberben (ha még csak részlegesen is), de megindult benne a termelés. A hétvégeken pedig tovább folytatódik a gépek telepítése. November végére várhatóan már minden a helyére kerül. (G.B.) 0 A géderlaki üzemben Szolimán Istvánné ponthegesztö- vel állítja össze az NSZK- exportra kerülő szerez ám os- kazettákat. ESZMECSERE*jelenüí&eőMM. jövőmRúm^i Munkatalálkozót tartottak tegnap a Minisztertanács és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. A megbeszélésen az idei év gazdasági folyamatait elemezték, valamint a jövő évi tervről cseréltek véleményt. Beck Tamási- aki novemberig a kamarai választásokig kereskedelmi miniszterként az MGK elnöki tisztségét is megtartja — bevezetőben elmondta, hogy a vállalatok érdekeit képviselő kamara abból az álláspontból indul ki, hogy mindenképpen közelítem kell az elterő véleményeket, mert csak a vállalatok és a kormány együttműködésével biztosíthatók a gazdasági stabilizáció és a kibontakozás feltételei. Ugyanakkor felvétett néhány olyan témát, amelyben a kamara nem ért egyet a kormánnyal. Elismeri például, hogy nagyon fontos szempont a költségvetés egyensúlyának javítása. Véleménye szerint azonban az elvonások olyan nagy mértékűek, hogy továbbra is háttérbe szorítják a hatékonysági követelmények érvényre juttatását. A kormány kezdeményezte a munkatalálkozót, mivel igen fontosnak tartja a vállalatokkal folytatott párbeszédet — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Á kormány szerint meg kell vizsgálni: milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a vállalatvezetés a jövőben a jelenleginél eredményesebben tehessen eleget feladatának. Az idei eredményekkel kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta, hogy 1988 a stabilizáció első évének számít és ebből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. A gazdasági növekedés a tervezetthez közelállóan alakul, a dollárelszámolású export dinamikusan növekszik, így a számítottnak megfelelően javul a külkereskedelmi-mérleg és a fizetési mérleg is. Az azonban tény, hogy a gazdasági erőfeszítések jelentős terheket rónak a lakosságra. A dolgozók többsége igen nehéz helyzetben van, anyagi terheik tovább aligha növelhetők. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke a jövő évre szóló tervezőmunkával kapcsolatban elmondta, hogy igen szűk a mozgástér, mivel az adósságterhek miatt forrásokat kell kivonni a gazdaságból. Ugyanis csak így biztosítható az adósságállomány növekedésének mérséklése. Ilyen körülmények között valamennyi jövedelemtulajdonosnak áldozatot kell vállalnia Az egyik jövedelemtulajdonos pozícióját «iák a másik rovására lehet javítani. Jövőre tehát mindenképpen szükség van a szigorú pénzügyi és költségvetési politika fenntartására, mert csak így lehet a vásárlóerő-kiáramlást kézben tartani. Az idén elsősorban a lakossági vásárlóerő szabályozása bizonyult eredményesnek, s ennek kedvező hatásai a gazdasági egyensúly alakulásában érezhetővé valtak. Ugyanakkor a vállalati vásárlóerő-kiáramlás meghaladja a tervezettet. A vállalati nyereség ösz- szege 70—80 milliárd forinttal több a számítottnál^ Jövőre ilyen mértékű eltérés nem engedhető meg. (Folytatás a 2. oldalon) a fénycsőarmatúrák iránt a 80-as évek el< jón . a btru . cisok isszafogá lekötésére teroiékszcrkezct-oiodosiUvs kényszerűnek. J98I Vegén meg- kezdték az acéllemez szerszámkazettiik gyártását. ’ .oben az időszak ban meg csupán szerény mennyiségben — mintegy 3 millió forint értékben — szállítói- •
