Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

1988. október 19. • PETŐFI NÉPE • 3 KASTÉLYT KERESTÜNK, POMPÁS ÉLETEKET TALÁLTUNK — ÁGASEGYHÁZI SORSOK — „NÉZEM A TÁJAT: HOGY MEGVÁLTOZOTT” A nádkirály is ^ • Nádvágó csiz­jt • fp j j 0 j ma és sok érdé­elismerően csettmtene ä bol. Szél szobrász talán Ágasegyháza környékén munkálkodott legtöbbet kishazánkban. Termé­szetvédelmi területein gondosan őrzik változó tér­formáit, szemet gyönyörködtető alkotásait. Mit tüntettek el a nagyüzemi telepítések, a táblásítá- sok? Legutóbbi látogatásunkkor hiába kerestük néhai Sikariék kúriáját. Ben- de László így írta le a kecskeméti szőlő- művelésről írt kitűnő könyvében: „65 holdas regényes fekvésű szőlőtelepük nevezetessége az ágasegyházi buckák­nak. A város felől megközelítve kéteme­letes magas buckák között kanyarog az, se vége, se hossza a mély homoknak, míg egyszer felér a bucka tetejére s egy gyö­nyörű kastély és különböző gazdasági épületek állnak előtte. A nagy, veran- dás, kényelmes lakószobákból és mel­lékhelyiségekből álló épület két holdas vadregényes park közepén fekszik re­mek kilátással az előtte elterülő szölőte- lepre.” Az utcán találomra megkérdezettek semmit se tudnak a dicsért épületcso­portról. Szórád István tanár sem tud eligazí­tani,' pedig joggal tartják a. környék egyik legjobb, ismerőjének. Csősz-Lajos- sal közösen írt színvonalas helytörténe­ti munkáját érdemes volna kisebb javí­tások, bővítések után újra sokszorosít- tatni. Számos hasznos, megőrzésre ér­demes adatot tartalmaz. Szerinte öt ér­tékes kúria ment tönkre az utóbbi évti­zedekben. Néhányat legalább gyarapo­dó gyűjteményének fényképei őriznek. Tőle is tudjuk, hogy a,múlt században a Duna—Tisza köze legelmaradottabb kistáján is gyorsan változik az élet. Ke­vesen éltek a városoktól távoli, több­százholdas birtokokon. Ennek a vidék­nek nem volt se Mathiásza, se Katona Zsigmondja, se Miklós Gyulája, de volt Gajdor Jánosa, aki az ágasegyházi pusztán fojtotta meg 1870-ben egy sza­már kötőfékével Németh György ju­hászt és bojtárját 250 szép birkáért. (E döbbenetes esetet dolgozta fel Hernádi Gyula és Jancsó Miklós a Szegénylegé- nyek-ben.) A helytörténész tanár takaros tanyai gyűjteményében — vele együtt remél­jük, hogy előbb-útóbb állandó kiállítá­son a faluban láthatjuk — arról beszél­gettünk, hogy a nagyhatárú községben is a munkás, értelmesen becsvágyó em­berek vitték előre a világot. Itt is a szőlőtől, a gyümölcstől várták a jobb holnapot. * * * A környékbeli gazdák, nehezen ösz- szekapart kiskertjükben jövedelmüket kiegészítő zsellérek sokat tanultak pél­dául a kísérletező Fleischmann-telep- től. A szép parkkal övezett gazdaság ma a Helvéciái Allanii'Gazdaság egyik alközpontja. Szerencsénk volt, irodájában talál­tuk Vezsenyi Gyula főágazatvezetőt. Kecskeméti lakásából rendszerint Hel­véciára, a nagyüzem központjába au­tózik kora reggel. Szóban, telefonon, teleden intézi ügyeit. Vannak bőven. Titkolatlan jókedvének okait tudakol­ván, örömmel közölte: értesítette a Ve­tőmagellátó Vállalat, hogy időben, pontosan szállítják a megrendelt 100 tonna vetőmagot. A vásárlásnál is több törődést igé­nyel az értékesítés. Az állami gazdaság­ban mindenkitől elvárják: tegyen meg minden tőle telhetőt a megtermelt javak eladásáért. Rugalmasan alkalmazkod­nak a körülményekhez Ágasegyházán is. Több szénát kaszáltak a vártnál. Készpénzért, kis tételekben is vásárol­hatnak a környékbeliek. Szépen fogy­nak a készletek. Elsősorban saját szűk-, ségletre vetettek burgonyát. A föld meghálálta a gondoskodást, most kö­zeli és távoli étkezdéknek, laktanyák­nak, kollégiumoknak ajánlgatják a fö­lösleget. A paraszti gazdálkodással még szülei kisgazdaságában ismerkedő vezető ve­gyes érzelmekkel várta a szójabab­betakarítást. Kísérletképpen termelték. C Szűcs Zoltánná a házi információs- központban. • Bognár József mindig jókedvűen dol­gozik. (Pásztor Zoltán felvételei) A termésbecslések kevés jóval biztat­tak. Nagy baj nem lehet, hiszen próbál­kozás nélkül nincs előrehaladás. Egy­szer bű, máskor bá. A nád minden jel szerint jó jövedelmi forrásuk lesz az elkövetkező években. Már a húszas években nádkirályként emlegették — köszönöm Szórád István szíves információját — Gábor Mihályt, aki először üzletelt az itt termett kiváló minőségű náddal. Sokkal előnyöseb­ben értékesíthetik nádtermésüket, ami­óta a bécsi Alekszander Drávies céggel kötöttek üzletet. Még a nádkirály is elismerően csettintene, ha látná a mai telepet. * * * Noha hely hiányában csak töredékét említhettük a Vezsenyi Gyula egyetlen munkanapján adódó tennivalóknak, nyilvánvaló: csak hozzáértő munkatár­sakkal boldogulhat. Mintha kitalálta volna gondolatom!«, dicsérő jelzők kí­séretében sorolta segítőit. Legelsőként Szűcs Zoltánná szak- adminisztrátort. Negyedóráig figyeltem munka köz­ben. Nélküle, legalábbis tudta nélkut sem­mi sem történhet az ágasegyházi üzem­egységben. Irodája: információs köz­pont. Jobbra íróasztalától rövidhullá­mú rádiótelefon. Jól néznének ki, ha a postára bíznák magukat. Olykor egy órát kell várni sürgős kapcsolásra is. Ennyi késedelem néha iszonyatosan sokba kerülhet. Hordták-vitték a köz­érdekű, a munkával kapcsolatos híre­ket az irodába betérők. A bekukkantó üzemmérnök a napraforgó-összesítés felől érdeklődött. Lemondóan pislant; jövőre mással próbálkoznak. Ä pusz­tán mindenki élete mint a nyitott te­nyér. Családi konfliktus miatt gondoz­za másutt,a birkákat az ifjú asszony, itthagyta Ágasegyházát, bürgéit, ottho­nát. Régebben tartós beszédtéma lett volna távozása, most éppen csak emlí­tik. Járandóságát azonban addig nem kaphatja meg, amíg nem küldi vissza munkaruháját. Feltűnt: irányítók és beosztottak kivétel nélkül bizalommal fordulnak a szakadminisztrátorhoz. Tájékozottságában, felkészültségében bíznak. * * * Hazafelé (a költővel szólván: „Né­zem a tájat, hogy megváltozott”. Szü-. retelők mellett fékezünk, nelán tudják, merre találhatók Bognárék. Mint régi dolgozókat, őket ajánlották az irodá­ban. Talán fél Bács-Kiskun megyében sem férne el, ha valahogy összeállna az a föld, amit ők több mint három évti­zed alatt kapáltak, forgattak. Hány va­gon szállíthatná el az általuk metszett, szüretelt szőlőket... Szerencsénk volt, a keresettek lassították kedvünkért a munkát. Egy nap szabadságot kértek, kaptak, ennyi időre segít a parcella­szomszéd csettegőjével. Kiderül: lako­dalom hozta össze őket is,- mint falun oly sokakat. No, nem a sajátjuk termé­szetesen. A fiatalok egyikük rokoná­nak lakodalmát voltak hivatva ünne­pélyesebbé tenni. Addig-addig ismer­kedtek, amíg két hónap múltán már ők hívtak vőfélyt, meg koszorúslányokat. A kunadacsi fiú amúgyis állást meg lakást keresett, mivel éppen akkor lép­tették be nyolcgyerekes édesapját a kö­zösbe. Itt a fogatosoknál szeretett a leg­jobban. Micsoda remek lovai voltak! Állítja: „szót értettem velük”. Ismertek minden dűlőt. Akkor sem lett volna baj, ha netán elszundít a sima homok­ban gördülő kocsin, mert négylábú munkatársai ismerték a járást. Bognár József helyi illetőségű felesé­ge pedig csoportvezetőkéit érdemelte ki munkatársai tiszteletét, fölöttesei el­ismerését. így telt el az életük. Míg el nem felejtem, a férj a konyhakertben dolgozik, jó erőben. Elégedettek, nin­csenek nagy vágyaik. Van egy szép há­zuk a faluban, amikor a villany bejött azonnal vettek egy Kékest. Évek óta nincs színházi busz, leszoktak a falusi moziról. Kettejük közül csak az asz- szony üdült, egy egész hétig lubickolt egyszer a gyulai gyógyfürdőben. Félje pedig megnézte a vadászati kiállítást a fővárosban. Mikor is? Régen, régen. Igaz, katonaként is járt Budapesten. Munkával kelnek, fekszenek. Kivettek több hektárt művelésre a gazdaságtól, itt van az a kis háztáji-féle és helyt kell állni Bognáréknak a gazdaságban is. Mindkét gyerekük családot alapí­tott. A fiú néhány éve váratlanul távo­zott. Beszegödött egy Ágasegyházára vetődő vándorcirkuszhoz. Szoknya is motiválta a hirtelen döntést. Azóta megállapodott, egy vasgyárban dolgo­zik, messze, messze. Lányuk is az ipar­ral szövetkezett. A helyi varrodában vállalt állást. Még delet sem kondítottak az öregtemplomban, amikor visszaérkeztünk Kecskemétre. Néhány óra alatt milyen sokat tudtam meg Ágasegyházáról, ott élő, ott dolgozó emberekről. Az életről, amely végsőleg mindannyiunk számára örök mederben folydogál, siet, de talán a falvakban mutatja ki legérzékletesebben az idők, a sorsok változását. Heltai Nándor 9 A főágaiatve- zetö: Vezsenyi Gyula. ÜNNEPÉLYES TAGKÖNYVÁTADÁS Három történelmi évforduló A magyar történelem három je­les eseménye, az őszirózsás forra­dalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tása 70. évfordulójának méltó megünneplésére készülődik az or­szág. A fővárosban és más telepü­léseken is a forradalmi hagyomá­nyok ápolása, a nemzeti érzés, a szocialista hazafiság erősítése je­gyében szerveznek rendezvénye­ket. Két forradalom Magyarországon 1918—19 címmel elméleti tanács­kozássorozat kezdődik október utolsó napján a Budapesti Pártbi­zottság Oktatási Igazgatóságán. A téma neves szakértői tudomá­nyos előadásokon dolgozzák fel e történelmi időszak eseményeit. Ugyanezen a napon az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének hét évtizedes jubileu­ma alkalmából az MSZMP Köz­ponti és Budapesti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Miniszterta­nács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Fő­városi Tanács képviselői koszorút helyeznek el Károlyi Mihály, első köztársasági elnökünk Kossuth Lajos téri szobrán és a Mező Imre úti temetőben lévő súján.A kato- navónat indítását megakadályo­zok emlékét idézik fel azon a ke- gyeletes megemlékezésen, amelyet a Keleti pályaudvaron tartanak. A polgári demokratikus forrada­lom győzelmének évfordulójához kapcsolódóan Zuglóban a kerületi úttörőelnökség tablóversenyt hir­det az úttörőcsapatok között „Őszirózsás forradalom” címmel. A legsikeresebb pályaműveket ki­állításon mutatják be. A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának 70 évvel ezelőtti meg­alakulását — november 24-én — országszerte ünnepi rendezvénye­ken, taggyűléseken, helytörténeti kiállításokon, baráti találkozókon méltatják. A nagy jelentőségű párttörténeti esemény alkalmából elhelyezik a kegyelet koszorúit a KMP létrehozásának helyszínein, a Visegrádi és a Városmajor utcá­ban lévő emléktáblán, valamint a Vérmezőn, a Kun Béla-emlékmű- vön. A megyei, illetye a budapesti és a kerületi pártbizottságok, a párt- alapszervezetek az évfordulóhoz közeli napokon taggyűlésen, ünne­pélyes keretek között adják át az új tagsági könyveket. A Visegrádi ut­cai KMP Emlékmúzeumban új ál­landó kiállítást nyitnak meg, ame­lyen a legújabban nyüvánosságra került dokumentumokat vonultat­ják fel. A tavasz első napjaiban emléke­zünk meg a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának jubileumáról. Buda­pesten a Dózsa György úton lévő Tanácsköztársasági emlékműnél tartandó hagyományos központi koszorúzási ünnepséget követően az ország településein párttaggyű­léseken emlékeznek meg a két munkáspárt egyesüléséről, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásáról. E rendezvényeken a munkásmoz­galom régi harcosai is lehetőséget kapnak, hogy élményeiket meg­osszák a fiatalabbak kai. Az évfordulóra a Munkásmoz­galmi Múzeum új tárlattal készül. Nyugdíjasház Baján A bajai Vörösmarty utcában, a Bácska Áruházzal szemben ízléses épület emelkedik, melyet a helybe­liek csak nyugdíjasháznak nevez­nek. Jóllehet a műszaki átadásra csak novemberben kerül sor, az érdeklődés nagyon élénk máris a lakosság körében. — Hogyan lehet itt lakást venni, hol kell jelentkezni és mik a feltételek? — eziránt ér­deklődtem dr. Völgyesi Lászlónál, a városi tanács hatósági osztályve­zetőjénél. — Összesen harminc lakás van az épületben, ezeket szövetkezeti formában értékesítjük, vagyis a vásárlót állandó használati jog ille­ti meg. A későbbiekben a jog át­száll a tag örökösére is, ha egyéb­ként a jogszabályokban rögzített feltételeknek személyében megfe­lel. Amennyiben nem, úgy az örö­kös köteles a használói jogot fél­éven belül átruházni. Ennek elmu­lasztása esetén a szövetkezeté lesz a jog, melyet el is adhat, de a vevő­nek meg kell felelni a tagsági felté­teleknek. — Ki lehet a szövetkezet tagja? — Mindenki, aki a nyugdíjas korhatárt már elérte, vagy öt éven belül betölti, s önmaga ellátására képes, továbbá egészségi állapota Szem előtt tartják-e a vendéglátó üz­letekben a fogyasztói érdekek védelmét? Erről tárgyalt a napokban a Kecske­méti Népi Ellenőrzési Bizottság annak a vizsgálatnak a nyomán, amelyet Te- renyi Szilveszter vezetett kilenc értéke­sítőhelyen. A társadalmi ellenőrök ezúttal a Kis­kunsági Vendéglátó Vállalat munkájá­ról gyűjtöttek tapasztalatokat. Ennek a vállalatnak Fonyódon, a tőserdei üdülőterületen, Tiszakécskén, Lajos- mizsén, Izsákon, Kiskőrösön, Hartán, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten együttvéve 126 üzlete van. Bár a gaz­dálkodás mindenhol nehéz körülmé­nyek közt folyik, a népi ellenőröket mégsem ez, inkább az foglalkoztatta: az emelkedő árakkal arányban javult-e a vendéglátás, lelkiismeretesebben dol­goznak-e a kiszolgálók? A vállalat saját berkeiben végzett el­lenőrzéseiről . megállapították, hogy azok — részben a leltározások és más elfoglaltságok miatt — kezdenek má­sodlagos feladattá válni. A vállalati el­lenőrzések formálisak. Veszítenek a hatékonyságukból amiatt is, hogy egy- egy üzletbe ugyanazok az ellenőrök térnek vissza. Ezért a megvesztegetés lehetőségét sem lehet teljesen kizárni. Elgondolkodtató, hogy a tavalyi és az idei négy-négy — a vállalat ellenőrei által kezdeményezett — szabálysértési eljárás arányban állt-e a fogyasztók rá­fizetésével? Hiszen a Kecskeméti Népi Ellenőrzési Bizottság is öt olyan ven­déglátó-ipari dolgozó felelősségre vo­nását javasolta a megyei kereskedelmi közösségi együttélésre alkalmas. A tagfelvételi kérelmet október 31- éig kell benyújtani a hatósági osz­tályon, ahol a szükséges nyomtat­vány is átvehető. Bizonyára sok tisztázatlan kérdés merül fel, ezért e hó 24-én reggel 8 órakor tájékoz­tatót tartunk a városi tanács nagy­termében. — Milyen lakások lesznek a nyugdíjasházban? — Kivétel nélkül egyszobásak, 27—35 négyzetméter alapterületű- ek. A földszinten üzlethelyiséget alakítanak ki, melyet a Szigma Ke­reskedelmi Vállalat bérel majd. Az egészségügyi osztály gondoskodik az orvosi, illetve ápolónői felügye­letről. Ami a lakások árát illeti: a használati jog az emelettől és a tá­jolástól függően 610—890 ezer fo­rintig teljed. Ehhez rászorultság esetén a tanács végrehajtó bizottsága vissza nem térítendő támogatást adhat, az OTP pedig 320 ezer fo­rint kedvezményes hitelt biztosít. A tanács a közművesítés költségét és az egy lakásra jutó telekárat le­vonja, és a vevőnek helyi támoga­tásként adja. Gál Zoltán felügyelőségnek, akik a vizsgálat alkal­mával is becsapták a vendégeket. Ki 2, ki 2,70, ki 3,50 ki pedig 12 forinttal számolt többet az elfogyasztott italért, vagy ételért. A árdrágításon kívül még az ártájékoztatás hiánya, a nem teljes árjegyzék, a hibás árkalkuláció, a számla nélkül forgalmazott termékek és az árutárolás szabályainak a megsze­gése a gyakoribb probléma. Lehet-e, sőt, kell-e változtatni ezen az áldatlan helyzeten? A népi ellenőri vizs­gálat következtetése: igen. Részben úgy, hogy a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat belső ellenőrei maguk is észre­veszik, ami nem kerülte el a NEB- munkacsoport figyelmét: a kecskeméti Toronyház étteremben és eszpresszó­ban aránytalanul magasak a sütemény­árak, a Kisbugaci csárdában hiányos az árlap, a Jófalat vendéglőben számla nélküli árut is kiszolgáltak és hibás mé­rőeszközt használtak; a Szegfű eszp­resszóban indokolatlanul magasabban szabták meg a sör árát, a borárakat nem csökkentették, és a vásárlók köny­vében talált bejegyzéseket megválaszo­latlanul hagyták. Mindez nem fordulhatott volna elő, ha már korábban is él a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat a csereellenőrzés lehetőségével. Ez abból áll, hogy Csongrád megyei vendéglátó-ipari szakemberek idejönnek ellenőrizni, míg az itteniek a szomszédos megyében segítenek fényt deríteni — nagyobb si­kerrel — a visszaélésekre. K—1 PECH VAGY SZERENCSE? Rekviem egy láb­törlőért Ellopták a lábtörlőnket. Va­lószínűleg még tegnap reggel történhetett. Este, amikor ha­zaértem, hitetlenkedve néztem a hajdani, hatvanforintos gyé­kény cipőtisztogató alkalma­tosság hűlt helyet. Elképzeltem a megátalko­dott tolvajt, amint fekete álarc­ban, hátán a lopott holmiktól dagadó zsákkal, kaján vigyor- ral elemeli a mi jelentéktelen lábtörlőnket. A következő he­lyen talán a kilincset akasztja le, aztán másnál az ajtót tokos­tól. A végén már sajnálni is tud­tam volna, amikor belegondol­tam, hogy mennyit kell cipe- kednie, mire összelopja a laká­sát. De aztán az is az eszembe jutott, hogy én például — a többséggel egyetemben — sze­rény fizetésemből próbálom a lakásomat összehozni. (No nem megvásárolni! Csak a rész­leteket törleszteni még néhány röpke évtizedig.) A keresetün­kért pedig — általában — dol­gozni szoktunk. A gyűjtögetést, mint elfogadott életformát a történetírók szokták emlegetni az ősközösségi társadalommal kapcsolatban. Bár — ha az em­lékezetem nem csal — vadról,, halról, gyümölcsről és még sok más hasznos dologról tesznek ilyenkor említést. Lábtörlőről még sohasem hallottam. Am az is meglehet, hogy a maffia keze van a dologban. Szicíliai megbízó áll a tolvaj (esetleg a tolvajok) mögött. Ta­lán egy dupla fenekű kamion­ban most lépi át a határt a mi hatvanforintos gyékény lábtör­lőnk. Nem kizárt, hogy több millió líráért passzoljak majd tovább narkós hajóskapitá­nyok lába alá csúszásgátlónak. De könyörgöm, miért pont a miénket? A férjem teljesen másképp vi­szonyult a kérdéshez. Azt mondta, ha tovább merem fe­szegetni a kérdést, végigjárja a tíz emeletet és akinek az ajtaja előtt meglátja azt a vacak gyé­kénydarabot, oda becsönget, aztán egy jó nagyot behúz az ajtót nyitónak és hazahozza a lábtörlőnket. Vagy a fogát, kézben — gon­doltam magamban. Nem firtat­tam tovább a dolgot, mert hát nem ér annyit az a hatvan forin­tos lábtisztogató eszköz, hogy miatta felidegesítsük magun­kat. Egyébként még örülhetünk is. Mert ugyebár mi lett volna, „ ha a „kulcs a lábtörlő alatt” elnevezésű népi lakásvédelmi módszert alkalmazzuk? Igaz, akkor a lábtörlőnket biztosan nem vitték volna el... (bencze) * Az önellenőrzés nem hoz eredményt NEB-vizsgálat a vendéglátásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom