Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 248. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 17., hétfő VÁLLALKOZÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Megalakult a megyei csoport Az idén februárban hozták létre a Vállalkozók Országos Szövetségét, amelynek alapszabályában rögzítették: legkevesebb tizenöt fő megalakíthatja a szövetség területi csoportját. Harcos Károly, a kiskőrösi Protokon GMK képviselője — egyébként az országos elnökség tagja *4» vállalkozott arra, hogy a megyében megszervezi e cso­portot. Néhány önkéntes segítőtársá­val a cégbíróságon és tanácsokon ki- gyűjtötték a megyei vállalkozók és kisiparosok névsorát, s több száz meg­hívót küldtek el. A péntek délutáni ala­kuló ülésre hatvanan jelezték részvéte­lüket, de végül is ennél többen jöttek Kiskörösre a pártbizottság nagytermé­be. Itt Palotás János, a szövetség társel­nöke (1982 óta a fővárosi Kandeláber GMK gazdasági vezetője) beszélt célja­ikról, törekvéseikről. Érdekvédelmi szerepük lényegét ma­gyarázta, nevezetesen azt: ha a vállal­kozók gondjainak orvoslása érdekében .együttesen szólnak, nagyobb ered­ményt érhetnek el — a kormány tagjai, valamint a képviselők is tárgyalnak a szervezet vezetőivel, és figyelembe ve­szik véleményüket — nem úgy, mintha egyénenként próbálkoznának. Egysé­gükben erő van, a szervezetben pedig teljes nyíltság, demokratikus irányítás, a vélemények, javaslatok szabadsága. Ebbe a szervezet vezetőinek bírálata (leváltása is) beleértendő, ami a vállal­kozóknál egyszerűbb: anyagilag és eg­zisztenciálisan nem függnek tisztségük­től, bármikor visszavonulhatnak, s a saját vállalkozásuk anyagi egzisztenci­ájukat továbbra is garantálja. Alapsza­bályukban rögzítették azt is: olyan in­tézkedést az országos szövetség nem hozhat, amely kötelező érvényű min­den tagra, a területi csoportokra. Tag­jaiknak mindenben Aá jog- és pénz-, továbbá szervezeti ügyekben, a későb­biekben pedig vállalkozási lehetőségek­ben — segítséget adnak, s ha ez nem igényel megbízásos szerződést, (például jogi képviseletet a bíróságon, tehát egy- kétszeri beszélgetéssel elintézhető), ak­kor díjtalan. Az országos szervezetnek 3-4 ezer tagja van, s alkalmazottakkal együtt csaknem 250 ezer ember érdek- képviseletét látják el. A kiskőrösi szervezők ismertették a működési szabályzatot, s a tagdíj ösz- szegét. (Az országos szervezetben jogi személyiségű vállalkozás éves tagdíja 4 ezer, az egyéni vállalkozóké 250 fo­rint.) Több hozzászóló kérdezett és mondott véleményt. Úgy tűnt, magas tagdíjat javasolt a területi csoport. Egyéni vállalkozóknak évi 2400; az évente 10 millió forint bevételt megha­ladó vállalkozás 20 ezer forintot éven­te, az ez álatti bevételűek tagonként és havonta 200 forintot fizessenek. Ezt hallva többen elmentek, azok is, akik arra számítottak, hogy itt munkalehe­tőséget is felajánlanak számukra. Vita folyt, hol legyen a csoport központja (egy bajai és halasi felszólaló kijelentet­te: „nem szeretjük Kecskemétet”), míg végül a szervezők rábeszélésének en­gedve mégis a megyeszékhelyt fogad­ták el a csoport központjának. Ellenvé­lemény nélkül egyetértettek a működé­si szabályzattal és a vezetőségválasztás után — a titkosan leadott szavazatok összeszámlálását követően —7- kitűnt, hogy 41 taggal alakult meg a területi csoport. Elnöknek dr. Andrássy Ákost, (a Piramis Kisszövetkezet, Kecskemét, elnökét) választották, társelnök dr. Zsáky Mária, (a 81. Sz. JMK tagja). Az elnökség tagjai: Harcos Károly, Vida Attila, (Ergo GMK), Palik Józsefné (Forint GMK), Lévay László (Kapos Kisszövetkezet). A csoport éves költ­ségvetését 699 ezer forintban határoz­ták meg. Cs. I. „HÁRMAS REFORM” - SZEMÉLYCSERÉKKEL Ma jugoszláv párt­tanácskozás Szombaton a késő esti órákban befe­jeződött a Crna Gora-i és a bosznia- hercegovinai Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottságának ülése, s ez­zel már valamennyi tagköztársaság ha­sonló pártfóruma megtartotta tanács­kozását a JKSZ Központi Bizottságá­nak hétfői ülése előtt. A Crna Gora-i pártvezetés'a kétna­pos ülés végén a saját kezdeményezésé­re megejtett titkos szavazáson bizalmat kapott központi bizottságától: az el­nökség minden egyes tagjára külön- külön leadott igenlő szavazatok száma meghaladta a kívánt többséget. A dön­tés hátterében az áll, hogy a tagköztár­saság területén, Titográdban és Niksi- csen a múlt heti megmozdúlások során különleges rendőri erőket vetettek be a rend helyreállítására. Az intézkedés megosztotta a Crna Gora-i és az egész jugoszláv közvéleményt, így a helyi pártvezetés számára nagy a jelentősége annak, hogy a hétfői belgrádi pártfóru­mon maga mögött tudhatja a munká­jának minősítésére elsődlegesen hiva­tott saját központi bizottságát. A bosznia-hercegovinai tanácskozás legmeglepőbb fordulata az volt, hogy bejelentette lemondási szándékát Mi- lenko Renovica, a JKSZ KB elnöksé­gének tagja, a tagköztársaság egyik képviselője a legmagasabb jugoszláv párttestületben. Mivel időközben, a pénteki pristinai tartományi pártbi­zottsági ülés után hasonló szándékáról nyilatkozott az albán Kolj Siroka, s már korábban, a tiltakozó megmoádu- lási hullámmal összefüggésben lemon­dott a szlovén Franc Setinc és a vajda­sági Bosko Krunics, a JKSZ KB elnök­ségének 14 választott tagja közül (a többi tisztségénél fogva tag, lévén köz- társasági és tartományi első pártem­ber) négyen már gyakorlatilag kivált­nak tekinthetők a testületből. A JKSZ KB hétfői ülésén — mint Stefan Körö­séé, az elnökség titkára a héten közölte — a 165 tagú központi bizottság csak­nem egyharmada kicserélődik. Az egész jugoszláv közvélemény fel­fokozott várakozással tekint a mai KB- ülés elé. A tanácskozástól határozott és gyors állásfoglalást, illetve intézkedése­ket vár a kiéleződött gazdasági-társa­dalmi válság további mélyülésének megakadályozására,, a nemzetek kö­zötti viszonyok javítására, a naciona­lista tendenciák visszaszorítására, s ezen belül á koszovói helyzet rendezé­sére. A meghirdetett „hármas reform” — a gazdaság, a politikai rendszer, a párt — keretében kivételes alkalom kí­nálkozik arra, hogy a JKSZ kézzelfog­hatóan demonstrálja megújulási kész­ségét. A jelzett személycserék az ehhez elengedhetetlen szubjektív feltételeket biztosíthatják — vélik belgrádi megfi­gyelők. a Az a mozdulat, amellyel anyánk nyújtotta a kenyeret, amellyel mi adjuk gyermekeink­nek, és majdan ők az övéknek, örök, belénk ivódott. Ugyané mozdulat azonban sok-sok millió anyának nem természetes. A vi­lág népességének több mint húsz százaléka éhezik. Naponta negy­venezer gyermek hal meg, mert nem jut nekik táplálék. Mindany- nyiunkban élnek képek csonttá soványodott emberekről, fölpuf- fadt hasú gyermekekről, fájdal­mas szemmel a világba tekintő asszonyokról. És van tudomá­sunk a másik végletről, a túlter­melésről, a felhalmozott, eladat­lan, eladhatatlan élelmiszerkész­letekről, vaj-, gabona- és hús he­gyekről. Való - igaz, vannak emberek, akik az életüket szánják arra, hogy ami az egyik helyen sok, abból Valamennyit csurrantsa- nak-cseppentsenek a másikba. Mindenki előtt világos azonban, hogy ezekkel az élelmiszersegé­lyekkel nem lehet felszámolni az éhínséget. Éppen ezért a csoma­gok mellé az ENSZ élelmiszer­segélyezéssel foglalkozó szerve­zetei az ottani munkaerő mozgó­sítására is keresnek és találnak alkalmat. Olyan feladatokat tűz­nek ki, amelyek egy-egy adott körzetben javítják'az élelmiszer- termelésfeltételeit. Annak a felis­merésnek sincs kisebb jelentősé­ge, hogy az ott élőket meg kell tanítani arra, hogyan műveljék meg a földet. Míg az előbbiben hazánk — a világ mezőgazdasá­gában betöltött szerepénél fogva — csupán töredéket tud vállalni, az utóbbiból kiveszi a részét. Szép számmal érkeznek hozzánk a fej­lődő államok mezőgazdasági szakemberei, hogy a nálunk szer­zett tapasztalatukat otthonukban kamatoztathassák. Tegnap, október 16-án az élel­mezési világnapot jelezte az év­forduló-naptár. Annak idején, 1979-ben, magyar javaslatra ha­tározott úgy az ENSZ élelmezési és mezögázdasági szervezete, a FAO, hogy ezen a napon a tagor­szágokban vessenek számot, hol tartanak a hazai élelmezési prog­ramokkal,. mit tettek a világon dúló éhínség megszüntetéséért. E nap lehet a számvetés napja. De nem csak ezen a napon kell hogy eszünkbe jussanak az éhségtől meggyötörtek. Mindennapjainak feladata között tartsuk számon a tőlünk sok-sok ezer kilométerre élők „nincsének" megszüntetését, és azt is, hogy utódainknak biztos legyen a „van". Ehhez pedig ne­künk szükséges az alapokat meg­teremtenünk. Akkor is, ha a mai gazdasági környezetben ez nem könnyű, ha saját magunkkal al­kuszunk meg egy-egy jövőben megtérülő apröbb-nagyobb előbbrelépésért, fejlesztésért, be­ruházásért. E küzdelemben meg­jelenik persze sok minden, az is, hogy békében élhessünk, az is, hogy gazdasági, politikai cselek­vésünk megfelelő irányba tartson. Harcolni, tenni, elégedetlennek lenni jóllakotton is kell, különben hamar föltűnhet a „kevés" réme, amellyel felvenni a harcot kétsé­ges kimenetelű és nagyon nehéz. Okszerű gondolkodással meg­előzni sokkal könnyebb. <G. E. • Mark Palmer, John C. Whitehead és Kovács László a repülőtéren. Whitehead hazánkba érkezett Hivatalos látogatásra október 16-án hazánkba érkezett John C. Whitehead, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese. A Ferihegyi repülőté­ren fogadására megjelent Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Mark Palmer, az Ameri­kai Egyesült Államok budapesti nagykövete. * Milos Jakes, a CSKP KB főtit­kára biztosította John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyet­test arról, hogy a Csehszlovákiá­ban végrehajtott átalakítások nem jelentik a politikai irányvonal meg­változtatását, csupán új és fiata­labb személyek bekapcsolását az irányításba. Minderről Whitehead számolt be kétnapos látogatása le­zárásaképpen vasárnap a prágai re­pülőtéren tartott sajtóértekezletén. A miniszterhelyettes kijelentet­te, hogy „a változás a levegőben van” Csehszlovákiában, de az em­beri jogok védelmét még számos területen meg lehet erősíteni az or­szágban. Példaként említette „a politikai foglyok szabadon bocsá­tását, a nagyobb sajtószabadságot, az egyház elnyomásának csökken­tését, a gyülekezést rendőri közbe­lépés nélkül, az utazási és kiván­dorlási szabadságot”. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Whitehead kijelentette, hogy „némi kis előrelépés történt, javult a politikai párbeszéd tartal­ma”. „Remélem, hogy néhány év múlva Csehszlovákia megkaphatja a legnagyobb kedvezményezettsé­get. Ez nem lehetetlen, hiszen Ma­gyarország és Lengyelország már részesült ebben”- tette hozzá. Csehszlovák ellenzéki csoportok képviselői szombaton arra kérték a miniszterhelyettest, hogy az em­beri jogok fokozottabb tisztelet­ben tartásához kössék a legna­gyobb kedvezményezettség - meg­adását a Csehszlovákiával folyta­tott kereskedelemben. 9 Minden gyümölcsfajtából kiváló ellátást ígérnek a Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájában. (Archív felvétel.) Ültetési szezon előtt Tavasszal és ősszel, évente tehát két­szer is kiderül, hogy a facsemetepiacon nem egészen egyezik meg a kereslet a kínálattal. A vásárló mindig tud olyat kérni, ami nincs. Amiből meg sok van, az meg egyáltalán nem biztos, hogy érdekli. De felfogható ez az ellentmo- dás a másik oldalról is, valahogy így: honnan tudja előre a termelő, hogy mi lesz az, amit majd a legtöbben keres­nek? Mert éppen abból a fajta facseme­téből nincs elegendő ... A facsemetepiacról tehát valami mindig hiányzik. Azt ugyanis, hogy mi lesz a kurrens cikk -H nagyon nehéz, vagy éppen lehetetlen előre kiszámíta­ni. Ha pedig már ismert, hogy miből kellene több, nem lehet gyorsan előte­remteni: a szaporítóanyag felnevelésé­hez hosszabb idő szükséges. Egyes facsemetékből viszont tartó- " san kevés a kínálat: ennek objektív okai vannak. Például az őszibarack évek óta sok fagykárt szenvedett, nincs elég alany a szaporításhoz. A Gyü­mölcs- és Dísznövény Termesztési Ku­tató, Fejlesztő Vállalat szarkási telepén nem is ígérik, hogy e gyümölcsfacseme­téből ki tudják elégíteni az igényeket. A legújabb almafajtákkal is hasonló a helyzet. A vállalat egyébként több biz­tonságosan termelhető gyümölcsfajta előállításával kísérletezik, de hosszú évek tapasztalata alapján dől el, hogy ezek közül végül melyek kapnak zöld utat, azaz a szaporításhoz engedélyt. Az igények alakulását a gazdasági kö­rülmények is befolyásolják. A vállalat szarkási telepén a mezőgazdasági nagyüzemek gyümölcstelepítési tervé­nek figyelembevételével — azaz, a jel­zett igények alapján — indították el az almaalany-nevelést. Időközben azon­ban az állami támogatás megszűnése miatt a legtöbb üzemben lemondtak a telepítésről, ezért nagyobb mennyiségű facsemete maradt eladatlan a vállalat­nál. Többségében olyan almafajták ezek, amelyeket itt, a Duna—Tisza kö­zén nem ismernek, Szabolcs-Szatmár megyeiek rendelték. Minden gymölcsfajtából kiváló ellá­tást —a legbőségesebb választékot kaj­sziból és cseresznyéből — ígérnek a Szikrai Állami Gazdaság borbási fais­kolájában. Hozzátéve azonban ehhez azt, hogy bizonyára az idén is lesz egy­két „divatos” fajta, amiből majd nem tudják teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Évről évre több és több gyü­mölcsoltvánnyal és dísznövénnyel je­lentkeznek a piacon, jórészt az általuk kialakított bedolgozói rendszernek kö­szönhetően. Bács-Kiskun megyében nem kevés, összesen 59 faiskolai lerakat működik, ezek gazdái mezögázdasági üzemek, áfészek, vállalatok, erdészetek. Néhány másik megyében működő cég is kínálja itt portékáját, mint például a Békéscsa­bai Lenin, a Dánszentmiklósi Micsu­rin, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz. Mégis elkel még egy-két ilyen elárusítóhely a megyeszékhelyen. Belsőnyirben, Má- riahegyben például sok a hobbikért, ezen a környéken viszont eddig nem volt faiskolai lerakat. Most a Kecske­méti Egyesült Szakszövetkezet létesí­tett árudát. Azt Ígéri a szakszövetkezet, hogy a legkorszerűbb alma-, szilva-, meggy-, cseresznye-,, kajszi- és más gyümölcsfajtákkal, valamint szőlővel, dísznövénnyel állnak a vásárlók ren­delkezésére. A. M. • Szorgos munkában a kunfehértói csemetekert dolgozói. NÉPEK, NEMZETEK BARÁTSÁGA Osztrák kulturális hét Kiskunhalason A népek, nemzetek barátsága je­gyében újabb rendezvénysorozat színhelye lesz Kiskunhalas. Len­gyelország, a Szovjetunió, Bulgá­ria, Finnország bemutatása utái ezúttal az osztrák kultúrát szeret­nék népszerűsíteni az Általános Művelődési Központ és az Osztrák Kulturális Intézet közös szervezé­sében megvalósuló programokkal. Gertrude Kothanék, az Osztrák Kulturális Intézet igazgatója ma 17 óra 30 perckor köszönti az ér­deklődőket, s nyitja meg Hadházy Réka Bécsben élő magyar festő­művész munkáit, valamint az oszt­rák biedermeiert bemutató kiállí­tásokat. Ez utóbbi mintegy 64 da­rabból álló gyűjteménnyel szemlél­teti a tizenkilencedik század első felének osztrák képzőművészeti re­mekeit. Ugyancsak ma, 18 órai kezdettel neves szaktekintélyek előadásából ismerheti meg a közönség az Alsó­ausztriai Köztársaságot. Gábriellé Berger zongoraművész játékában október 20-án, csütörtökön 18 órától gyönyörködhetnek a zene­rajongók. Mindezen túl osztrák játék- és dokumentumfilmeket egész héten folyamatosan vetítenek, de alkal­mat teremtenek gazdasági jellegű előadások, megbeszélések lebo­nyolítására is. A Népek, nemzetek barátsága sorozat évente két-három alka- lqmmal kerül napirendre a Kis­kunhalasi Általános Művelődési Központ rendezvénytervében. Bár az osztrák kulturális hét még csak ma kezdődik, a rendezők már megbeszéléseket folytatnak a kö­vetkező partnerekkel. S ha megál­lapodás születik, akkor a közeljö­vőben Kináról és Mexikóról tud­hatnak meg többet, s közelebbről a — nemcsak kiskunhalasi — ér­deklődők. i G. T. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom