Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. cvf. 219. szám Arai 1,80 Ft 1988. szeptember 13., kedd Képviselőcsoportok vezetői a Parlamentben Hétfőn Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a Parla­mentben megbeszélést folyta­tott a megyei képviselőcsopor­tok vezetőivel az Országgyűlés októberi ülésszakának előké­születeiről. A nyilvánosságra hozott program szerint az ülés­szak elé négy törvényjavaslat és egy tájékoztató kerül majd. A megbeszélésen a képviselő- csoportok vezetőit a gazdasági társaságokról szóló törvényja­vaslatról Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter, az általános forgalmi adó, valamint a szemé­lyi jövedelemadó módosításáról és a vállalati nyereségadóról Villányi Miklós pénzügyminisz­ter, a bős—nagymarosi beruhá­zásról Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatta. NÉMETH MIKLÓS VITAINDÍTÓ ELŐADÁSA A gazdasági program sarkpontja a tulajdonviszonyok átalakítása Közgazdász-vándorgyűlés Gyulán Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban hétfőn megkezdődött a 26. közgazdász-vándorgyűlés, amely a gazdasági stabilizáció időszakában szükséges vállalati stratégiákkal foglal­kozik. A Magyar Közgazdasági Társa­ság, a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a TIT közgaz­dasági választmánya és Békés megyei szervezete, valamint a Magyar Gazda­sági Kamara által rendezett tanácsko­zás mintegy 900 résztvevője előtt Csi­kós-Nagy Béla, a Közgazdasági Társa­ság elnöke mondott megnyitót. Ezután a vendéglátók nevében Gyulavári Pál megyei tanácselnök üdvözölte a ván­dorgyűlést. A plenáris ülésen a vitaindító elő­adást, Németh Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Bevezetőben áttekintést adott az el­múlt másfél évtized nemzetközi folya­matairól a tudomány, a technológia, a gazdaság és politika ferülctén, elemezte a kelet-európai szocialista országok — köztük hazánk — helyzetét, s részle­tesen szólt az arra irányuló törekvések­ről, hogy a magyar népgazdaság a stag­nálás, a világgazdasági térvesztés után elindulhasson a kibontakozás, a fejlő­dés útján. Megállapította, hogy a gazdasági változtatások iránt türelmetlenség ta­pasztalható, kritikai észrevételek hang­zanak el. Szakértelmiségünk körében is erősödik a gazdaságirányítást érintő elégedetlenség. Ezt érthetőnek minősí­tette, ám emlékeztetett arra, hogy programjaink elfogadásakor a vezetés nem ígért — nem is ígérhetett — gyors fordulatot, látványos eredményeket. Ugyanakkor mindent megteszünk azért — mondotta —, hogy a kilencve­nes évek elejére a vegyes tulajdonú gaz­daság talaján, teljesítményorientált, a nemzetközi versenyben helytállásra ké­pes, a vállalkozás feltételeit javító tár­sadalmi-gazdasági közegét hozzunk létre, amely egyidejűleg hordozza a hu­mánum, az igazságosság, az emberi méltóság, az autonómia és a közösségi élet értékeit. Németh Miklós ezután mérleget vont arról, hol tartunk ma stabilizációs céljaink, az 1988-ra tervezett változá­sok megvalósitásában. Alapvető minő­sítésként azt emelte ki, hogy lefékeztük az eladósodás ütemét, a gazdaságirá­nyítás új elemeinek bevezetése nem okozott törést a folyamatokban, s — a kétségtelenül meglévő, feloldásra váró feszültségek, ellentmondások mellett is —- az új elemek alapvetően a kívánt irányban halnak. Megközelítőleg telje­sülnek ez évi tervünk fő törekvései és céljai. — Kiemelkedő jelentőségű az a mintegy 500 millió dolláros fordulat, amelyet az elmúlt évhez viszonyítva a tőkés áruforgalmi mérlegben — előre­láthatólag — sikerül megvalósítani — hangsúlyozta Németh Miklós. — A kereskedelmi szaldó az év végére vár­hatóan eléri a tervezett 250 millió dol­láros többletet. Az útlevél liberalizálá­sához kapcsolódó devizakiadásaink a számítottnál nagyobbak lesznek, a ka­matkiadások valamelyest meghaladják a tervezettet, s emiatt az aktív kereske­delmi mérleg mellett a folyó fizetési mérleg hiánya 700 millió dollár körül alakulhat. Ez kisebb a tavalyinál, de a csökkenés mértéke elmarad a számítot­tól. A szocialista országokkal lebonyo­lított rubelelszámolású forgalmunkban pozitív, hogy az import jobban nő a tervezettnél. — A termelés növekedése várhatóan a tervezett 1-1,5 százalékos tartomány­ban lesz. Ebben jelentős szerepe van a számítottnál kedvezőbb mezőgazdasá­gi termelésnek. Az ipari teljesítmények elsősorban az alapanyag-termelő ága­zatokban nőnek. A termelői árak emel­kedése előreláthatóan meghaladja a tervezettet, a fogyasztói árak növeke­dése 17 százalék körül prognosztizál­ható. Az állami költségvetés hiánya mintegy 5-8 milliárd forinttal lesz ma­gasabb a tervezettnél. Az előadó megállapította: a reálbé­rek csökkenését a magasabb áremelke­dések mellett is a tervezett keretek kö­zött tudjuk tartani, a szociális juttatá­sok körében a nagyobb áremelkedés­ből következő többletkompenzációs intézkedések történtek, illetve történ­nek. Hozzátette, hogy a gazdasági és a társadalmi mozgások nyomán polari­zálódik a jövedelem- és a vagyonelosz- tás, felerősödtek az egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbsé­gei és az ebből származó feszültségek. Érdemben nem tudtunk változtatni a társadalmi minimum szintjén élő, csak­nem 1,5 millió ember életfeltételein. Új jelenségként kell szembenéznünk az egyes térségekben koncentráltan jelent­kező foglalkoztatási gondokkal. Németh Miklós a gazdaságra vonat­kozó program sarkpontjának nevezte a tulajdonviszonyok átalakítását, amely­nek középpontjában a társadalmi tu­lajdon működőképes formáinak kifej­lesztése és a magántulajdon, valamint az egyéni tulajdon, egyenjogúsítása áll. — A gazdaság differenciáltságához, az egyes részterületek sajátosságaihoz csak sokszínű, változatos, dinamiku­san fejlődő, folyamatosan új meg új alakzatokba rendeződő tulajdonosi rendszerrel lehet igazodni. — A társasági törvény adta lehetősé­it Folytatás a 2. oldalon) FAJSZI ÖNTÖZŐFÜRT Hárommillió köbméter víz a földekre Immáron az ötödik aszályos nyár után vagyunk. Ahol nem tudtak öntöz­ni, szomjaztak a földek, híja lesz a várt termésnek. Néhol besilózták a kukori­cajelentős részét, máshol szárazon csö­rögnek a szárak, aprók a csövek. Nem úgy a fajszi öntözőfürt területén, ahol a növények könnyebben vészelték át a csapadékszegény hónapokat. Az öntözőfürt szakemberei a nyár­utón is serénykednek. Sokat használt a kijuttatott csapadék, és a másodveté­sek is kívánják a vizet. Negyvenfős stáb figyeli, ellenőrzi, biztosítja az öntözés feltételeit. A váci központú Dunamenti Regionális Vízművek dolgozóinak nem látványos a munkájuk, de hasznos és nélkülözhetetlen. Felújított épületük Fájsz határában található, egy gondo­san karbantartott pázsitos park köze­pén. Csanaky Imre üzemmérnöktől, az öntözőfürt vezetőjétől megtudtuk, hogy több mint hatezer hektárra juttat­ják ki a vizet. Szabadszálláson, Nemes­nádudvaron, Fajszon vannak telephe­lyeik. A fajszi bázisról látják el a telep­helyeket anyaggal, alkatrésszel. Na­ponta kell ellenőrizni a 200 kilométer hosszú föld alatti vezetékhálózatot. Gyakran akadnak problémák, egyre sűrűbben szaggatja a 24 éves csöveket a 6-7 atmoszférás nyomás. Ilyenkor azonnal intézkedni kell. Huszonnégy • A fajszi központ gépházában folyamatosan működnek a szivattyúk. óránál nem vesztegelhetnek tovább, er­re vállaltak kötelezettséget. Csak így pöröghetnek folyamatosan a szórófe­jek Bátya, Fájsz, Miske, Dusnok hatá­rában. Az idei szezonban hárommillió köbméter vizet juttatnak a földekre. Nyolc nagy teljesítményű szivattyú dü­börög a gépházakban, megszakítás nél­kül. Egy perc alatt 6400 liter víztől sza­badítják meg a Sárköz-csatornát. Télen sem unatkoznak az itteniek. A hűvösebb hónapok alatt történnek a főjavítások, készülődnek a szezonra. Hidránst, különféle csatlakozókat is gyártanak, több ezer darabot. Ez gya­rapítja bevételüket. Mert kikötés: a központból kapott költségvetési kere­tet ki kell egészíteni. Zs. K. I. NAGYGYŰLÉSSEL KEZDŐDÖTT MEG A REFORMPÁRTI ESTÉK SOROZATA „Irány a demokratikus szocializmus!” — Több ezer fiatal — fővárosban tanuló egyetemista, főiskolás, középis­kolás, dolgozó értelmiségi — gyűlt ösz- szc hétfőn, késő délután a Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete előtt, hogy hitet tegyen a reformok át­fogó és következetes megvalósítása mellett, követelve, hogy a reformretori­kát kövessék a reformtettek, hogy a változások ne álljanak meg a megyeha­tárokon, az intézmények kapujánál. Az Irány a demokratikus szocializ­mus! gondolatisága jegyében megren­dezett politikai nagygyűléssel vette kez­detét a Reformpárti Esték egy héten át tartó programsorozata. A KISZ Köz­ponti Bizottsága és BME-szervezete közös kezdeményezésű rendezvényén elsőként Orosz Csaba, a Műegyetem KISZ-bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz, köszöntötte a nagygyű­lés résztvevőit, majd bejelentette, hogy a Duna két partján egy időben két de­monstráció zajlik. Ugyanebben az idő­pontban ugyanis a Nagymaros Bizott­ság a Visegrád—Nagymaros építkezés leállításáért rendezett tüntetést. Mind­két megmozdulás helyszínén egy közös dokumentum néhány mondatát olvas­ták fel. A dokumentum leszögezi: „Szándékaink, célkitűzéseink között vannak eltérések, de közösen ítéljük meg úgy, hogy felemelkedésünk alap­vető feltétele, hogy az állampolgárok és csoportjaik szabadon fejthessék ki vé­leményüket, részesei lehessenek a dön­téseknek. Közösségi létérdekünk, hogy a nép érdekeire hivatkozó kormányzást felváltsa a nép általi kormányzás, ezzel váljék visszafordíthatatlanná a fordu­lat." Ezt követően Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szólt a de­monstráció részeseihez megállapítva, hogy gazdaságilag hatékony, teljesít­ményelvű társadalomra van szükség, olyanra, amely értékén méri a tudást, a szakértelmet, amely nem adja fel az életesélyek egyenlőségének eszméjét, amely működési elvében demokrati­kus. Olyan szocializmusra, amelyben a kreativitás, a vállalkozó kedv, az alko- tóvágy jól megfér a fiatal közösségek és az egész társadalom demokráciájával. A továbbiakban emlékeztetett a leg­utóbbi harminc év megújulási szándé­kaira, majd kijelentette: tovább már nem görgethetjük magunk előtt gond­jainkat. A válság terheit ne hárítsuk át a következő generációkra. Mi is szakí­tani akarunk a reform gyümölcseiből — ez a Reformpárti Esték jelmondata. A magyar társadalom tíz-tizenöt év ké­sésben van azzal a válasszal, amit a világgazdaság átrendeződése igényel. Ha lemaradunk, folytatódik népünk kulturált kizsákmányolása. Ha kap­csolódunk, akkor modernizálni kell társadalmunkat. Ehhez — egyebek kö­zött — szükség van a közmegegyezésre, ez azonban nem olyan lesz már, mint tíz-tizenöt évvet ezelőtt volt. Az átala­kulásnak vannak és lesznek vesztesei és győztesei. Lesznek társadalmi csopor­tok, amelyek előnyösen, s olyanok is, amelyek hátrányosan kerülnek ki belő­le. Ha erről nem beszélünk nyíltan, ha a vitát nem erről folytatjuk, a moderni­záció ismét késni fog. Arról, hogy milyen vezető erővel kell végigvinni ezt az átalakulást, az ifjúság többsége azt vallja: minden társada­lomban van vezető erő. Az átfogó re­formokat a párt vezetésével óhajtjuk, és tudjuk, hogy ehhez a pártnak is át kell alakulnia. Kortársai, tanúi és kivi­telezői vagyunk az állam és a párt for­mális szétválásának. Ez szükségszerű folyamat. Szükség van rá, hogy a párt valódi, politizáló párt lehessen. — Minden generáció annyit ér, amennyi valós eredményt utódai szá­mára átörökít. Akit önző szempontok, a túlélés vágya vezérel, a történelem számára percemberré válik. Az ifjúság nem lehet az átfogó reformok fő hajtó­ereje és mozgatója, nem lehet, mert megtéveszthető. De az ifjúság lehet se­gédcsoport, amely akarja a változáso­kat, azokhoz kiván csatlakozni, akik valóban demokratikus szocializmust óhajtanak. Kívánom, hogy az ifjúság ezt az utat válassza — fejezte be Hámo­ri Csaba. — A demokratikus szocializmust le­het választani, mert megfelel nemzeti identitásunknak, önazonosságunknak, mert megfelel lelkiismeretünknek, s megfelel annak a célszerűségnek, amely egy" megosztott nemzetben is egységet tud teremteni, sőt megújítani képes azt az egységet — kezdte beszédét Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizott­ság tagja, aki nagy taps közepette lé­pett az emelvényre. — Az az eszme és gondolat, amelyre a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ- bizottsága és Budapest KISZ-vezetői ezt az alkalmat megteremtették, köz­megegyezéses alap is lehet számunkra — jelentette ki, majd utalt arra, hogy a Duna két partján politikai események zajlanak, mégis szorongás és riadalom helyett ezekből valami közös elgondo­lásra is lehet következtetni. Arra. hogy az országban többségben vannak azok, akik e válságokkal terhelt helyzetben a nemzeti egység és nem a politikai vál­ság felé kívánják terelni az országot. Nem azért, mert a válság nem hozhat­na valamiféle megújulási lehetőséget. Ám ebben a helyzetben, a nyílt politi­kai válság ellenségünk, megbénít ben­nünket, s a patópálok országából könnyen csinálhat hübelebalázsok or­szágát. Mert az a patópálkodás, amely görgette maga előtt a problémákat, és az azok megoldásához szükséges esz­közöket elvonta a közvéleménytől, a (Folytatás a 2. oldalon) Évnyitó az oktatási igazgatóságon Tegnap délelőtt az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán dr. Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkárának rész­vételével tanári munkaértekezlettel kezdődött meg az új tanév. A hallgatók számára délután az in­tézmény nagyelőadójában tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót. Beve­zetőjében Komáromi Attila igazgató köszöntötte a megjelenteket, íikik csak töredékét képezték a teljes hallgatói gárdának, ugyanis az elkövetkezendő napokban több mint 1400-an kezdik meg, illetve folytatják tovább tanulmá­nyaikat e falak között az oktatási igaz­gatóság különböző tanfolyamain. Hodossi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára a közelmúlt tapasztalatai­nak tükrében szólt a politikai oktatás 1988—89-es évének tennivalóiról is. Utalt az előző tanév megnyitása óta szokatlan mértékben felgyorsult politi­kai eseményekre, melyek folyamatuk­ban a korábban örökérvényűnek hir­detett értékek újragondolását, a tényle­ges helyzetünkkel való gyors szembesü­lést is szükségessé tették. — Felgyorsult múltunk — és abban közelmúltunk — történéseinek kritikus elemzése. Ezzel bonyolult, az elvárások szintjén szinte teljesíthetetlen feladattal találtuk szembe magunkat — jegyezte meg —, hisz egyáltalán nem könnyű az eddig megtett út reális számbavétele, annak minősítése, hogy mikor mit tet­tünk helyesen és hol vétettünk irányt vagy csak utat, és a tévedésekért, hibá­kért ki vagy kik tehetők felelőssé. A kérdések azonban nem hagyhatók válasz nélkül. A pártnak nemcsak kö­leiessége. hanem elemi érdeke is. hogy a pártoktatás keretében segítse az el­igazodást napjaink tényleges vagy vélt értékei között. Olyan válaszokat kell adni, melyek nemcsak az elhangzás pil­lanatában fogadhatók el, hanem hosz- szabb távon is időállónak bizonyulnak. Hangsúlyozta, hogy a politikai oktatás és az adott időszak politikai feladatai egymástól elválaszthatatlanok. Ezek a feladatok az országos pártértekezlet előkészítésének szakaszában, magán a pártértekezleten és az azóta eltelt majd’ öt hónapban körvonalazódtak, de még ma is pontosulnak, alakulnak. A párt­értekezleten megfogalmazott célok ér­dekében történő cselekvés feltételeinek kialakítása természetesen a propagan­da feladata is. Kifejtette, hogy a pártoktatás tartal­mát. szervezeti kereteit és módszereit is meg kell újítani. Ám ehhez, az oktatás feltételrendszerét is át kell alakítani. A pártoktatásnak a jövőben elsősor­ban a gyakorlatot kell szolgálnia, a párt cselekvőképességét erősítenie, ami elengedhetetlen az elméleti alapok tisz­tázása nélkül. Ehhez alapkérdésnek kell tekinteni az oktatás marxi—lenini tanításokhoz való visszatérését, de fon­tos az is, hogy a jelenleginél sokkal jobb intézményes kapcsolat alakulják ki a pártoktatási és társadalomtudo­mányi műhelyek között. Olyan folya­matokat kell elindítani a pártoktatás­ban is — jegyezte meg végül, melyben lehetővé válik azoknak a kérdéseknek a tisztázása, hogy milyen a tömegek és az ideológia, illetve az elmélet, a politi­ka és a gyakorlat viszonya ma Magyar- országon. K. J. MINEK A GOMBOSTŰ A ZENEI SZERKESZTŐNEK? Guruló rádió A pécsi stúdió sajtótájékoztatója Mindig meghallgatom a Magyar Rádió pécsi stú­diójának mind a magyar, mind a nemzetiségi nyelvű műsorait. Arra azonban nem számítottam, hogy me­gyénkben ilyen népszerű ez az adás, mint ahogyan a zenei szerkesztő térképe bizonyítja: Lenk Irén vasár­nap délelőtti „szerkesszünk együtt” című kívánság- műsorához érkezett kéréseket egy-egy kis gombostű jelzi. Szinte minden településről, Soltvadkerttől Her­cegszántóig, Madarastól Nemesnádudvarig küldenek kívánságokat Bács-Kískun megye lakói. A sajtótájékoztatóra érkezett újságíróknak Kerner Lőrinc, a július 1-jétől kinevezett stúdióvezető számolt be á tervekről. Az új elképzelések szerint további térségek bekapcsolásával, a hitelesség igényével és a regionális szerkesztőség feladatkörének mind telje­sebb ellátásával kívánják Baranya, Tolna, Somogy, valamint Zala déli és Bács-Kiskun megye nyugati része lakosságának tájékoztatását szolgálni: a hagyo­mányoknak megfefelően magyar, német és horvát- szerb nyelven. Céljuk, hogy az eddigi, meglehetősen intézmény központú szemlélet helyett mind jobban a hallgatók bevonásával, véleményük tolmácsolásával készítsék műsoraikat. A heti összesen 1210 perces adásidőben nagyobb szerepet kap ezután a reklám, a szolgáltatás, növeked­ni fog a helyszíni kapcsolásos, úgynevezett „élő” adá­sok száma. így a valóság mind pontosabb tükrözésé­vel igyekeznek a rádiózás hitelét növelni. A pécsi stúdió új sorozatot indít „Guruló rádió” címen. Kezdetben negyedévenként látogatnak el egy- egy adáskörzethez tartozó megye településére. Az adás előtti esten az „Öné a mikrofon” elnevezésű rovat munkatársainak bárki elmondhatja a vélemé­nyét, kérdését. A későbbiekben helyet kap a műsor­ban jogi, adózási és egészségügyi tanácsadás is. A „Guruló rádió” legelőször Bajára látogat el. A szombat reggel (17-én) 8 órakor kezdődő műsor vendége lesz a Duna Szálló teraszán dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Baja országgyűlési képviselője is, akik a hallgatók, jelenlevők kérdéseire válaszolnak a műsor házigazdá­ja, Kovács Zoltán mikrofonja előtt. Gál Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom