Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

1988. szeptember 19. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖTMILLIÓ HELYETT FÉLMILLIÓÉRT — TANÁCSÜLÉSEN DÖNTENEK A FÖL NEM HASZNÁLT PÉNZ SORSÁRÓL Dutép—városi tanács: a NEB-vizsgálat lezárult A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata föltárta, hogy a Kecske­méti Városi Tanács által a Dutép Vállalatnak áruházépítésére átadott ötmillió forint szabálytalanul lett fölhasználva. A Dutép valójában 544 ezer forintért készített kisáruházat. A közérdekű bejelentés nyomán indult vizs­gálat eredményeként a tanács visszakapja négy és fél millióját — az összeget, testületi döntés alapján, közérdekű célra fordítják. A DEMOKRATIZMUS, A MEGÚJULÁS JEGYÉBEN Megyei vezetőségválasztó aktívaértekezlet az MHSZ-nél Mit mond a jegyzőkönyv? A NEB megállapította, hogy 1986. október 14-én jött létre az a gazdasági megállapodás, melynek értelmében a tanács ötmillió forintos hozzájárulása fejében a Dutép 1176 négyzetméteres áruházat épít az egyes számú ipartele­pén. Az összeget elkülönített MNB- számlára helyezték, a támogatást az egységes pénzügyi tervbe fölvették, s ezt a tanácsülés jóváhagyólag tudomá­sul vette. A részletekről azonban — áll a NEB-jegyzőkönyvben — a testület nem kapott érdemi tájékoztatást. A vizsgálatot végzők szerint a Dutép még 1986. április 30-án kért engedélyt kétszintes, panelből készült, 1176 négy­zetméteres építőanyagáruház létesíté­sére — az engedélyt meg is kapta. A tervdokumentáció alapján jött létre a — már említett — gazdasági megálla­podás. A NEB-jegyzőkönyvmegjegyzi: a megállapodásban nincs szó a beruhá­zás költségelőirányzatáról, pénzügyi forrásairól, az összeg felhasználásának — részletes, helyszíni - ellenőrzéséről és végezetül kifogás esetére a támoga­tás visszakövetelésének lehetőségéről. A megállapodást követően — 1987. május 12-én — a Dutép tervmódosítási kérelmet nyújtott be a tanácshoz: ek­kor 138 négyzetméteres faházat akar­tak fölállítani. Az engedélyt megkap­ták — magát a szerződést azonban nem módosították. A vizsgálati jegyzőkönyv azt állítja, hogy ezenközben az ötmilliót már át is utalták a Dutép számára. Ehhez három megjegyzés: 1. ez csak az átadást köve­tően lett volna szabályos, 2. a pénzt úgynevezett elkülönített számlára utal­ták, ám 3. a Dutép ezt az ún. osztatlan érdekeltségi alapra vételezte be. Az, hogy tulajdonképpen milyen áruházról van szó, a NEB-anyagok Középtermetű, fekete hajú fiatalem­bert vezetnek a rendőrségi irodába. Öl­tözéke a fogda ruhatárából került ki. Nadrágja a derekánál madzaggal meg­kötve, ingéről jócskán hiányoznak a gombok és a keresztpántos strandpa­pucs sem hat luxus cikknek most nyár végén. Rácz Tibor, a jászszentlászlói postakocsi támadója ül velem szem­ben. — Mióta van előzetes letartóztatás­ban? — Hát azóta. Szeptember 7-étől. — Volt már látogatója? — Még nem. De csak a nővéremet kértem, hogy értesítsék. — A szüleit ne? — Nem vagyunk jóba. Ők isznak, én meg nem iszok. Ezért mindig veszek­szünk. — Mit jelent ez? — Hát volt már olyan, hogy meg akart verni az édesapám. Én olyankor lefogom a kezét. De még sohasem ütöt­tem meg. A bátyám az igen. No meg azért is sokat veszekszünk, mert ők mindig azt mondják, hogy olyan le­szek. mint a bátyám, mert ő már több­ször volt börtönben. De én nem leszek olyan. Most azt hiszem nincs börtön­ben. Márciusban vagy áprilisban sza­badult. Kecskeméten lakik valahol. — Ugye jól tudom: augusztus 22-én töltötte be a 18. életévét. Milyen iskolai végzettsége van? — Igen, most voltam tizennyolc. Ál­talános iskolába jártam, aztán elmen­tem dolgozni. — Hová? — Én bányásznak akartam menni, de azt mondta az édesanyám, hogy ak­kor kitagad. — Miért? — Nem tudom. Egy maszek libásnál kezdtem dolgozni. Onnan elmentem Félegyházára a Cipőgyárba. De ott is keveset fizettek. Utána lettem fakiter­melő segédmunkás az Erdészetnél. Kell a pénz, mert azt akarják a szüleim, hogy 18 éves koromra tűnjek el otthon­ról. — Mert? — Mert nem adtam haza pénzt. Mi­nek? Azé, hogy igyanak? Egy időben adtam nekik hayonta 400 forintot, de szerint így vázolható föl: a Dutép Klapka utcai irodaházának belső ud­varáról az István király körúti I. sz. Ipartelepre telepítettek egy fabarakkot (hozzá utat építettek stb.) Az építmé­nyek értéke az utolsó számla szerint 544 ezer forint — és ez ellen a tanács képviselői az üzembe helyezési jegyző­könyv aláírásakor kifogást nem emel­tek, sőt, ennek az iratnak az alapján a városi főépítész kiadta a használatba­vételi engedélyt. A Dutép a hiányzó mintegy négy és fél millió forint sorsáról — áll az ira­tokban - nem tud elszámolást adni (hiszen nem elkülönített számlára véte­lezte be). Az összegzés: a gazdasági megálla­podás nem volt teljesen szakszerű, a pénz sorsát nem kísérték figyelemmel, sőt tényként fogadták el az összeg más célra történő fölhasználását, továbbá pedig az 1988. április 7-ei tanácsülésen olyan értelmű tájékoztatást adtak, mintha egy teljes egészében megvaló­sult kereskedelemfejlesztő beruházás­ról lenne szó. „Meg kívánjuk jegyezni - áll szó szerint az NEB-jegyzőkönyv­ben —, hogy a megvalósult áruház el­len semmilyen kifogást nem emel a NEB.” Mit mond a tanács? A történtekről természetesen az érin­tettek véleményét is megkérdeztük. A Kecskeméti Városi Tanácsnál dr. Fáy Ferencné elnökhelyettest kerestük fel.- A vizsgálati jegyzőkönyv korrekt, az abban foglaltakat elfogádjúk, a megfelelő konzekvenciákat levpntuk: az apparátus korszerűsítésével szeret­nénk kizárni hasonló esetek megismét­lődését. Ami történt, abban az is közre­játszott, hogy korábban a fejlesztési feladatokra is a néhány fős tervosztály felügyelt. A dolgozókat — akik között sem jogász, sem belső ellenőr nem volt figyelembe se vették. Mostanába meg mindig ittasak voltak. — Miért döntött úgy, hogy megtá­madja a postakocsit? — Mert kellett a pénz. Áprilisban összetörtem egy autót. Nem az enyém volt és ki kellett volna fizetnem 20 ezer forintot. — Ez volt az egyetlen megoldás? — Hizlalni akartam. Kerestem la­kást, de nem találtam megfelelőt, mert ólak is kellettek. Aztán vasárnap mondták meg, hogy nem adják ki a lakást. Ezek Jászszentlászlón laknak. Hazafelé a posta mellett mentem el. Eszembe jutott, hogy ki kellene rabol­ni. De rögtön tudtam is, hogy hülyeség. Aztán kérdezősködtem a barátnőm testvérétől, hogy merre szokott járni a postás és mikor. Meg, hogy van-e nála pénz. — A barátnője testvére honnan tudta mindezt? — Hát mert ők is tanyán laknak és feléjük jár a postás. Szokott vele talál­kozni. — Valakit beavatott a tervébe? — Nem, senkit. — Szeptember hetedike szerdára esett. Miért pont ezt a napot választot­ta? — Ekkor értem rá, mert erre a napra vettem ki szabadságot. A barátnőmet akartam meglátogatni Kiskuntnajsán, a kollégiumban. Dél körül indult a busz Majsára. Ezért hamarább kimen­tem az útra, hogy váriam a postást. — Nem félt? — De. Nem is gondoltam, hogy vé­gig merem csinálni. — Hogyan várta a postást? — Hát lehajlítottam az útra egy na­gyobb ágat, meg száraz gallyakat rak­tam le. Aztán elbújtam a bokrok közé. Aztán jött egy olyan autó, mint egy katonai terepjáró. Olyan platós. A so­főr kiszállt és eldobálta a gallyakat, és elment. Amikor már nem láttam, visz- szapakoltam. Tizenegy körül jött a postakocsi. Meglepődtem, hogy nem olyan autó, mint amilyet vártam. Nem zöld, hanem szürke. Azt hi­szem, Lada Niva. A postás kiszállt és elkezdte pakolni a gallyakat. A kocsi hátuljához mentem, aztán amikor be — a sokkal nagyobb értékű, több tíz­milliós szerződések kötötték le — hadd jegyezzem meg: a város több mint két­milliárddal gazdálkodik —, és a régi pénzügyi osztály ellenőrzési csoportja elsősorban költségvetési feladatokra felügyelt. Ez persze nem mentség. A kor parancsa, amit magunkra nézve is kötelezőnek tartunk: minden forint­ra megfelelő figyelmet kell fordítani. A jövőben reméljük, hogy hasonló eset nem fordulhat elő, mivel az egységes pénzalappal való gazdálkodásra a két különálló osztály helyett egy szerveze­tet -hoztunk létre; itt van jogász és van belső ellenőr is. — Mi lesz a föl nem használt mintegy négy és fél millió forint sorsa? — Kecskemét Város Tanácsának el­nöke és a Dutép vezérigazgatója meg­állapodott abban, hogy a pénzt a Du­tép visszautalja a tanácsnak. Olyan cél­ra szeretnénk — tanácsülési döntéssel — fordítani, ami egyébként az idei ter­vünkben pénzhiány miatt nem szere­pelhetett. Helyesnek látnánk például a kábeltévé-rendszer további fejlesztését — a tanácstagi alapon keresztül — eb­ből finanszírozni. Élképzelhető, hogy a jelenlegi kézi nyilvántartási rendszerről e milliók segítségével térhetnénk át a számitógépes rendszerre — ez részben segítené, hogy többé ilyen eset ne for­dulhasson elő, részben gyorsítaná a konkrét ügyintézést minden állampol­gárnak. Harmadik javaslatunk az or­vosi rendelő építésének meggyorsítása Katonatelepen: az idén meg tudnánk venni egy házat, jövőre pedig átalakíta­nánk, ezt csak 1990-re terveztük. Föl­merül még a városi köztemető fejleszté­se, illetve a kereskedelmi hálózat bőví­tése — ezek közül kell választani a ta­nácstestületnek. Mit mond a Dutép? Herczeg Ferenc gazdasági igazgató: — Magáról a, vizsgálatról természe­tesen van tudomásom, ám a megállapí­tásokat rögzítő jegyzőkönyvből válla­latunk eddig nem kapott példányt. Amire eddig hívták föl a figyelmünket, az az új bolt telekkönyvezése — ez egy­szerű adminisztratív eljárás —, mely folyamatban van. A bolt — nyitva. B. J. akart szállni, odaléptem hozzá úgy, hogy magam elé tartottam a kést. A postás kicsit hátrább lépett, mert meglepődött. De aztán nekem támadt. Én meg elszaladtam. A_ kést nem akarta használni? — Á, dehogy. Direkt félretettem, amikor rám támadt. Csak ijesztgetni vittem magammal. — Mondott valamit a postásnak, amikor odalépett hozzá? — Igen. A postás azt állítja, hogy én azt mondtam: „Ide a pénzt!” Ez nem igaz. Azt akartam, hogy szálljunk be a kocsiba és menjünk be az erdőbe. Ott ideadta volna a pénzt aztán én elsza­ladtam volna. Nem tudott volna utá­nam jönni a kocsival, mert ott van egy csatorna. — Végül elszaladt. Hová? — A tiszta ruháimért. Mert még az­előtt, hogy megtámadtam volna a pos­tást, attól a helytől kábé egy kilométer­re átöltöztem és álarcot húztam a fe­jemre. Miután a postás elől elszalad­tam, ezt levetettem és tiszta ruhát vet­tem föl. Amazokat meg eldugtam. — S mi történt? — Elmentem a barátnőmékhez. Ott találtam a postást, mert oda ment be. Ez volt a legközelebbi tanya. Amikor betértem a házba, hallottam, hogy me­sél valamit. Megkérdeztem, hogy mi tör.tént? Elmesélte. — Nem félt, hogy felismeri? — Nem. Amikor megtámadtam, álarc volt rajtam. Azt azért észrevet­tem, hogy erősen figyel. — Mi történt ezután? — A postás elment, mi meg kimen­tünk a barátnőmmel homokért. Még jó, hogy nem mentem el Majsára, mert a barátnőm megbetegedett és otthon maradt. Amikor kinn voltunk a homo­kért, láttuk, hogy a tanyához rendőr­autó jött. De nem izgultam. Nem is gondoltam, hogy lebukhatok. Aztán, amikor mentünk befelé, akkor jöttek szembe és mondták, hogy igazoljam magam. Azóta itt vagyok. — Mondja, hogy bírta végigcsinálni? — Féltem, de kellett a pénz. — És tudja már, hogy mennyi volt a postásnál? — Igen, megmondták a rendőrök. 8753 foript. Bencze Andrea Szombaton Kecskeméten, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházá­ban tartotta meg megyei vezetőségvá­lasztó aktívaértekezletét a Magyar Honvédelmi Szövetség. A Himnusz el­hangzását követően Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke köszöntötte a városok, a klubok küldötteit, Bognár Ferenc ezre­dest, az MHSZ főtitkárának első he­lyettesét, Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Magyari Béla alezredest, kiképzett űrhajóst, valamint a társadalmi szervek és a fegyveres erők képviselőit. Megválasztották a munkabizottságokat, majd dr. Budai József alezredes, az MHSZ megyei tit­kára mondott szóbeli kiegészítést a ko­rábban kiadott értékeléshez, illetve az aktívaértekezlet állásfoglalásához. A megyei titkár elöljáróban azokról a nehézségekről, gondokról tett említést, melyet a jelenlegi gazdasági, politikai helyzet okoz, s utalt az MHSZ új szerve­zeti struktúrájának kialakítására, kor­szerűsítésére és a létszám csökkentésére. Ezt követően az MHSZ országos köz­gyűlésén megvitatott és elfogadott ide­iglenes alapszabályból idézett tanulsá­gos részleteket. Mint említette, az MHSZ továbbra is társadalmi alapo­kon működő szervezet, célja változatla­nul a párt honvédelmi és ifjúsági politi­kájának megvalósítása, a honvédelmi törvényben meghatározott feladatok teljesítése, a haza védelmére való felké­Nyaraljon falun! Két pótkocsis traktor húzott el mellettünk a Landhaus Hotel Meier Gresshofhoz közclitve. Jobbról szántóföldek, balról teniszpályák sze­gélyezték az utat. Szép parktól és gondozott épületek­től övezett belső udvarban tájckozöd- hattunk a Kecskemétet és Bugacot is jól ismerő Meier Gresshof asszony szállodájáról. Traktor és teniszpálya A falusi turizmus egyik kezdeménye­zője ősi családi birtokra talán két évti­zede hívott először fizető vendégeket. Ura továbbra is a százvalamennyi hek­táros gazdasággal foglalkozik. Arrafelé sokoldalúnak mondható mezőgazda- sági középüzemük: kalászosokat ter­mesztenek, hizlalnak szarvasmarhákat és disznókat, van egy kis erdejük is.. Nyolcán jöttek az első hívó szóra, most 30 szoba várja a kikapcsolódásra vágyókat továbbképző tanfolyamok rendezőit. Uszodával, kondicionáló­teremmel, szaunával, szoláriummal, sportpályákkal és mindenekelőtt a nyugtató természettel ajánlják magu­kat. Dámvadak sétálgatnak a házi va­dasparkban, a számító- és vetítőberen­dezések szolgálják a konferencia- termekben tanulókat. Hivatkozhatnak a környék nagyszerű kerékpárútjaira, a családias hangulatra. Töltse szabadságát parasztudvarok­ban —r- hirdetik falragaszok, katalógu­sok, reklámfüzetek. Sikerrel hangoz­tatják: falun lehetnek legtöbbet együtt a családok, a közös természeti élmé­nyek erősítik a szülők és gyermekek kapcsolatát. Csupán a három nagyobb körzetet átfogó „Jöjjön vidékre” kiad­vány 300 falusi szálláshelyet ajánl. A vendégek — ha kedvük szottyan egy kis mezei munkára — maguk is segít­hetnek a gazdaságban. Szőnyegpadlós, számítógépes városháza Indulásom előtt 5 folytatásban egyeztem meg szerkesztőmmel: most látom, tíz cikk is kevés volna otthon elgondolkoztató tapasztalataim össze- gereblyézésére. Imi kellene az ősi és modem szeren­csés és tudatos összhangjáról. A már említett szépséges, tizenhetedik századi kereskedőházakkal ékeskedő Wie- denbrückben szőnyegpadlós előterű modem városházát építettek. Itt számí­tógéptől kérhetnek felvilágosítást a polgárok, praktikus kiadványok segí­tik közügyekben az eligazodást. Csak a kerékpározás népszerűségét jelző fényképpel utalhatok münsteri ki­rándulásunkra. szités. Feladatai változatlanok: a lakos­ság, az ifjúság honvédelmi nevelése, az iskolai honvédelmi ismeretek oktatásá­nak segítése, a sorkötelesek általános honvédelmi és önkéntes szakoktatása, a tartalékos hadkötelesek tájékoztatása, a katonai pályára irányító munka segí­tése, a honvédelmi, a technikai, a szabadidős, a tömeg- és versenysport szervezése. A szövetség vezető szerveit és tiszt­ségviselőit az országos, a megyei és te­rületi aktívaértekezleten klubközgyülé- seken választják, ezért a megyei aktíva- értekezletnek az a feladata, hogy meg­vitassa a vezetőség beszámolóját, meg­határozza az MHSZ megyei szerveinek feladatait, megválassza a megyei veze­tőséget. Ezután a megyei vezetőség te­vékenységéről, tennivalóiról szólt, amely demokratikusan, a megújulás je­gyében irányítja a korszerűsített szer­vezetet. Aláhúzta: a megyei aktívaérte­kezlet után kerül sor a városokban, városi jogú nagyközségekben a területi aktívaértekezletekre, illetve a klubköz­gyűlésekre. Az ideiglenes alapszabály egyébként rögzíti az MHSZ tagjainak jogait, kö­telezettségeit, foglalkozik az elismeré­sekkel, fegyelmi felelősséggel és gazdál­kodással. A szövetség az állami szabá­lyozás szerinti normák szerint gazdál­kodik. A saját bevétel a tagsági díjból, az önkéntes felajánlásból, társadalmi munkából, tanfolyamdíjakból, rendez­vénybevételekből tevődik össze. Népszerű, mert helyi Szívesen írnék a helyi sajtóról. Ko­rábban csak a világszerte ismert orszá­gos hírlapokat és azoknak a megjelené­si hely körzetében található kisebb vá­rosoknak (városcsoportoknak) szánt, naponta 4—12 oldalon olvasható mel­lékleteit ismertem. Az Ocldeben kiadott Die Glocke (A harang) elsősorban a közeli települése­ket, városokat látja el helyi informáci­ókkal. A lapunknál valamivel nagyobb formátumban, hetente hatszor, 12-16, nagyobb ünnepeken 20-24 oldalon kia­dott helyi közlönyt 1880-ban (!) alapí­tották. Alcíme: Vezető helyi lap Vestfa- lia szívében. Mi tagadás, kicsit irigyeltem a szer­kesztőségében dolgozó kollégákat. Az egyik ifjú riporter este fél nyolckor tá­vozott a küldöttségünk tiszteletére En- nigerlohban adott fogadásról. Másnap fényképekkel illusztrált tudósításból tájékozódhattak az érdeklődők a pol­gármester beszédéről, a vendégek kez­deményezéseiről az átlagosan hetven­ezer példányban nyomott újságból. Hamis volna beszámolóm a mind aggasztóbb munkanélküliség említése nélkül. A hosszabb ideje állástalanok sem küszködnek megélhetési gondok­kal, de életszínvonaluk előbb-utóbb megérzi jövedelmük csökkenését. Ar­ról nem is szólván, hogy a megkülön- böztetettség, a tétlenség rongálja a közérzetet, a személyiséget. A helyi és az országos hatalmi szervezetek, válla­latok ezért követnek el mindent a belső fogyasztás növelésére. A sorozatomban már említett enni- geri cementgyár (is) például nemcsak ugyanannyit termel ma feleannyi em­berrel, mint egy évtizede, hanem szün­telenül bővíti kínálatát. A legkülönbp- főbb színben, formában gyártanak út­test- és járdaburkoló lapokat, kerti bú­torokat. (Kimegy a divatból az aszfal­tozott járda: tönkreteszi a talajt!) Magyar áruk? Talán a kereskedelemben legélesebb a verseny. Mintha mindent most sze­A vitákban a hozzászólók egyértel­műen abban foglaltak állást, hogy meg kell újítani az MHSZ munkáját, tevé­kenységét és ehhez kérik a párt-, a tár­sadalmi szervezetek és a fegyveres tes­tületek segítségét. Hodossi Sándor, a párt megyei bizottságának titkára kö­szöntötte az aktívaülés résztvevőit, majd általános belpolitikai kérdésekről szólt. — Mit tehet a párt? Nyíltabban, őszintébben politizáljon a társadalom előtt — mondotta. Hangsúlyozta: akad még bizonytalanság, de zavarosban ha­lászó is. A jószándékú csoportosulások valóban a reformot képviselik, de akadnak olyan mozgalmak is, ame­lyekből éppen ez a jó szándék hiányzik. Kijelentette: az MHSZ jó lehetőséggel rendelkezik az ifjúság politikai nevelé­sében, s kérte a szövetség vezetőit, tag­jait, segítsék a párt politikájának meg­valósítását. Végezetül köszönetét mon­dott a végzett munkáért, és további sikereket kívánt. Az MHSZ megyei aktívaértekezlete a vita után a beszámolót és az állásfog­lalást elfogadta, majd a jelölőbizottság által javasolt 31 helyett 33 tagú megyei vezetőséget választott. Az MHSZ új megyéi vezetősége megválasztotta a 7- tagú végrehajtó tanácsot, illetve az MHSZ megyei titkárát, két helyettesét. Az MHSZ megyei titkára ismét dr. Bu­dai József alezredes lett. Az elnöki zár­szót követően a tanácskozás az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. G. G. retnének eladni, mintha — a színvona­las kirakatokból, reklámokból követ­keztetve — csak azért alapították volna ezeket az üzleteket, hogy a tisztelt ve­vőnek, a Vevőnek (!) megkönnyítsék az életét, örömet szerezzenek. A harsá­nyan hívogató szövegekből messzire kiabál a nur hier, a nur jetz, a billig (a csak itt, a csak most, az olcsó). Alaposan körülnéztem a csodálato­san szép Becumban. egy nem központi fekvésű szövetkezeti élelmiszerboltban, így jellemezhetném: lenyűgöző árubő­ség, kényelem, előzékenység. A zöldsé­ges részleget főként a holland áruk uralták. Az italpultokon legalább 100 márkát kínáltak. A Német Szövetségi Köztársaság 11 borvidékéről és 18 (I) európai országból beszerzett borokat, pezsgőket, tömény italokat ajánlottak. Meglepett a görög és a román borok előretörése. Csak az olcsóbb áruk cso­portjában találtam — feltehetően — magyarországi termékeket. Egy való­színűleg Münchenben címkézett „Du- navölgyi-t”, azaz szürkebarátot és To­kaji szomorodnit fedeztem föl. Előrecsomagolás ide, gépesítés oda a legnagyobb előzékenységgel, az eladó­térben szeletelnek, vágnak annyi gramm (!) kenyeret, húst, sajtot, amennyit a vásárló kér és mégsem kér­dezik, hogy „lehet-e hoszabb?”, azaz több, mert tudják, annyit kért a vásár­ló, amennyire szüksége van. Hazafelé buszozva valamennyien úgy éreztük: ha átvennénk sok, a Né­met Szövetségi Köztársaságban látott, tapasztalt módszert, eljárást, akkor rit­kábban kellene hivatkoznunk arra, hogy jó-jó, de nincs pénzünk, szegé­nyek vagyunk, otthonosabb környezet­ben élhetnénk, több jutna mindennap­jaink megkönnyítésére, értékes alkotá­sokra. Heltai Nándor BÜNTETTEK NYOMÁBAN n Lakat alatt a postakocsi „AEÍ/EÜ U [JClIÁ álarcos támadója VÁROSSZÉPil ŐKKEL PARKORSZÁGBAN • Bevásárlóközpont Münster szívében. (Biza Klára felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom