Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 233. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 29., csütörtök Levél í a pártalapszervezetekhez! Kedves Elvtársak! Ahogy az országban, úgy Bács-Kiskun me- 8 I gyében is tapasztalhatók a politikai közhangulat ellentmondásai. 1 A felvetődő kérdések késztetik a megyei pártvezetést arra, hogy a I legilletékesebbekhez, a pártalapszervezetekhez forduljon: indo- § kolt-e a megyei pártértekezlet megtartása? A megyei pártértekezlet megtartása mellett is, és ellene is érvek | szólnak. A hozzánk eddig eljutott ilyen érvek közül ismertetünk 1 néhányat. Mellette szóló érvek: A pártmunka a megyében igazán csak az egész tagság vélemé- j nyének figyelembevételével újítható meg. A megyei pártbizottságnak az országos pártértekezlet utáni te­endőinkről augusztus 23-án elfogadott feladattervét a tagság széle­sebb köre ismerheti és megvitathatja, kiegészítheti. A feladatterv teljes szövege megjelent a Petőfi Népében. A feladatterv súlyponti eleme a testületek munkájának és az I ehhez szükséges személyi feltételeknek a megújítása, megteremté- | se. Mindezeknek leghatékonyabban a pártértekezlet felelhet meg. I Ellene szóló érvek: A megújulást — benne az indokolt testületi személycseréket is I nem lehet csak pártértekezlethez kötni, a megyei testületi tagok I egyharmada anélkül is cserélhető. A pártértekezletre történő felkészülés a konkrét cselekvéstől vonhat el energiát, a „befelé fordulást” erősítheti. Nem biztos, hogy jelentősen új tartalmi kérdések és válaszok | fogalmazódnak meg a pártértekezleten. Kérjük, hogy tapasztalataik, legjobb meggyőződésük alapján | taggyűlésen (vezetőségi ülésen) összegezzék véleményüket, és azt jj juttassák el közvetlenül a megyei pártbizottság párt- és tömegszerve- | zetek osztályára 1988. október 7-én 16 óráig írásban vagy személye- j I sen, esetleg telefonon. A vélemények és tapasztalatok alapján a megyei pártbizottság október 11 -ei ülésén dönt a megyei pártértekezlet összehívásának indokoltságáról. Munkájukat, véleményüket ezúton is köszönjük. Kecskemét, 1988. szeptember 29. Elvtársi üdvözlettel: I Dr. Szabó Miklós megyei első titkár KASZAKŐTŐL A TRAKTORIG Üzletcentrum kistermelőknek Fotoccllás ajtón nyílik meg a kister­melők előtt a Kecskeméti Agrokcr Vál­lalat teljes választéka. Mindez két do­logra is utal: a korszerűségre, s arra, hogy a vállalat üzletpolitikájában válto­zás történt, a kistermelők kiszolgálása a nagyüzemekével azonos rangra emel­kedett. Májusban kezdte el a vállalat saját kivitelezésében Kecskeméten, központ­jának területén, a Halasi úton a 400 négyzetméter területű áruház alapozá­sát. Rekordnak számító idő alatt szep­tember közepére elkészült. A hangár­szerű épület referencia (bemutató) sze­repet is betölt, ugyanis egy észtországi gépgyártótól vásárolták 1,2 millió fo­rintért, azzal a céllal (is), hogy gyorsan felállítható, könnyűszerkezetes épüle­tet ajánlhassanak állattartó telep építé­sétől kezdve a városoknak, községek­nek tornacsarnokok, uszodák létesíté­séig. Az árusítórészt galéria ki­alakításával még kétszáz négyzetméter­rel bővítették. A burkolattal, berende­zéssel együtt összesen 7-8 millió közöt­ti, amit a szupermarket jellegű bevásár­lócentrum létrehozására költöttek. E nem csekély kereskedelmi célú beru- (Folytatás a 2. oldalon.) • Az új áruház előtt a két hatalmas személy- és teherautó-parkolót zúzott kővel terítették le ezen a héten. Várkonyi Péter konzultációi New Yorkban Dr. Várkonyi Péter megbeszélé­seket folytatott Bohuslav Chnou- pek csehszlovák, Naraszimha Rao indiai és Joao Pinheiro portugál külügyminiszterekkel. Az ENSZ- közgyűlés ülésszakán részt vevő külügyminiszterek felhasználták az alkalmat, hogy áttekintsék a kétoldalú, beleértve a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok fejlődé­sét. Külügyminiszterünk és part­nerei érdekeltségüket fejezték ki kapcsolataink további erősítésé­ben. Az időszerű nemzetközi kér­dések áttekintésére is sor került, különös tekintettel a kedvező nem­zetközi légkörben megnyílt ENSZ- közgyűlési ülésszak előtt álló fel­adatokra. A Bundestag elnöke hazánkban Philipp Jenninger, a Német Szö­vetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnöke Stadinger Istvánnak, az Ország­gyűlés elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren az NSZK-politikust Stadinger István fogadta. Röviddel megérkezése után Phi­lipp Jenninger koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén, a Hősök terén. Ezt követően megkez­dődtek a kétoldalú tárgyalások a Parlamentben. Magyar részről Stadinger István, valamint Réger Antal (országos lis­ta) és Sinkovics Mátyás (Budapest 2. vk.) ült tárgyalóasztalhoz. Az Országgyűlés elnöke bevezetőben emlékeztetett arra, hogy ez idáig az NSZK- és a magyar parlament kö­zötti kontaktus jobbára a bizottsá­gok közötti kapcsolatokban! öltött testet. Az együttműködés tovább­fejlesztésére kitűnő alkalom a mos­tani elnöki találkozó. Stadinger István ezt követően át­tekintést adott a magyar választási rendszerről, majd részletesen .szólt arról, milyen feladatok várnak a képviselőkre az elkövetkezőkben. Philipp Jenninger a Bundestag szerepét hangsúlyozta. Mint mon­dotta. az NSZK-ban a kormányza­ti munka egyik jelentős tényezője a parlament. Ügy ítélte meg, hogy az* Országgyűlés és hazánk jelentős eredményeket ért cl a demokratizá­lódási folyamat meggyorsításában Ezt követően Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament­ben fogadta Philipp Jenningert és kíséretét. A nap folyamán Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyan­csak fogadta Philipp Jenningert. A Német Szövetségi Köztársa­ság Szövetségi Gyűlésének elnöke megbeszélést folytatott Pozsgay Imre államminiszterrel. Az NSZK-beli politikus és kísé­rete a kora esti órákban felkereste a svájci—magyar érdekeltségű Würth Szereléstechnika Kft-t, amelynek cégbejegyzése a közeli napokban várható. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót; — Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére. /. 1. A Központi Bizottság jóváhagyó­lag tudomásul vette a tájékoztatást Grósz Károlynak az Amerikai Egye­sült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a találkozók a ma­gyar—amerikai és a magyar—kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létre­jöttében és sikerében a kelet—nyugati viszony általános javulása mellett fon­tos szerepet játszott a magyar reform- politika és demokratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyilvánuló érdeklődés. A Központi Bizottság nagy jelentő­séget tulajdonít annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz kül­ügyminiszterrel, Dukakis kormányzó­val, valamint Mulroney kanadai mi­niszterelnökkel folytatott megbeszélé­sek során megerősítették a kelet—nyu­gati és a kétoldalú kapcsolatok további javításának kölcsönös szándékát. Fon­tosnak tartja, hogy a látogatás politi­kai jelentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttműködés további le­hetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb hazai feltételeket. He­lyesli viszonyunk konstruktív alakítá­sát az észak-amerikai magyarság pár­beszédre és együttműködésre kész kö­reivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolatrendszerének. 2. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Grósz Károly és Nicolae Ccausescu augusztus 28-ai aradi meg­beszéléseiről kapott tájékoztatást. Meg­erősítette a Politikai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a találkozó szokatlanul gyors megtartására tett román javasla­tot. Helyeselte, hogy az MSZMP főtit­kára — a Politikai Bizottságtól kapott felhatalmazásnak megfelelően — a tár­gyalásokon feltárta a magyar—román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kap­csolataink javítására, együttműködé­sünk fejlesztésére. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét va­lóra váltásuk adhatja meg. Szükséges­nek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kap­csolatokban változatlanul rendezett vi­szonyra és az együttműködés fejleszté­sére törekedjék. Tartsa napirenden kapcsolataink kulcsfontosságú kérdé­séit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kollektiv jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba menekültek helyzetének megnyugtató rendezését, valamint az úgynevezett te­lepülésrendezési terv nemzetiségi vo­natkozásainak felülvizsgálatát. A Köz­ponti Bizottság rámutatott, hogy a ro­mán fél érvényben levő államközi meg­állapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsváij magyar főkonzulátust és nem teszi le­hetővé a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitását. Egyidejűleg felkéri az illetékes ma­gyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tennivalóikat a kétoldalú kapcso­latok területén, é* lépjenek fel kezde- ményezően a vitás kérdések megoldá­sáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika feladata a határainkon túl élő magyarság sorsá­nak figyelemmel kísérése. Ez összhang­ban van a nemzetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jó­szomszédi viszony kialakítására és el­mélyítésére irányuló törekvésekkel. 3. A Központi Bizottság tájékozta­tást kapott Grósz Károlynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptember 8-9-ei látogatásáról, az Erich Honeckerrel folytatott megbe­szélésekről. Megállapította: országaink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sajátosságainak kölcsönös tiszteletben tartása és a közös vonások összekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy megkülön­böztetett jelentősége van a tudomá­nyos és műszaki kapcsolatok fejleszté­sének, a két ország érdekeit hatéko­nyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési formák kialakításá­nak. A látogatás során kifejezésre ju­tott, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökken­tésének mielőbbi megkezdését. 4. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy hazánk érdekelt az euró­pai biztonsági és együttműködési érte­kezlet bécsi utótalálkozójának eredmé­nyes befejezésében; a helsinki folya­mathoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti megálla­podás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződéses ren­dezését jelenti a kereskedelemről, vala­mint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírása, illetve a diplomáciai kapcsola­tok felvétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyitottságát, az európai együttműkö­dés iránti érdekeltségünket és elkötele­zettségünket. Az egyenjogúság követel­ményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos külgazdasági hozzájá­rulás lehet stabilizációs és kibontako­zási programunk eredményes végrehaj­tásához. 5. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezé­sének elhúzódása, az Izrael által meg­szállt területeken kibontakozott népi mozgalommal szemben alkalmazott el­nyomó intézkedések miatt. Megállapí­totta, hogy a térség tartós békéjének csak a realitásokat elfogadó, kompro­misszumra kész magatartás, a vala­mennyi érdekelt fél részvételével meg­rendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásá­ról biztosította a magyar—izraeli kap­csolatok bővítésére irányuló külpoliti­kai lépéseket. Helyesli a Koreai Köz­társasággal létrejött megegyezést a konzuli jogkörű kereskedelmi képvise­letek kölcsönös létesítéséről. A realitá­sokat figyelembe vevő diplomáciai kez­deményezések — hazánk közvetlen ér­dekeinek szolgálatán túl — hozzájárul­hatnak a helyi válsággócok problémái­nak rendezéséhez. 6. A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megálla­podást, mint a háborús konfliktus bé­kés rendezéséhez vezető első lépést. Ki­fejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző F.NSZ-erők munkájában hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatainak so­koldalú fejlődéséhez is. 11. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a párt­élet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. 1. Megállapította, hogy a tagkönyv- cserévcl kapcsolatos feladatokat a pártszervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politi­kai felelősséggel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott véle­ménycsere, a tagság javaslatai és kezde­ményezései fontos változások erjesztői- nck bizonyultak, nagymértékben hoz­zájárultak az országos pártértekezlet összehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítá­sát, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kiván venni ebben a folyamatban. A tagkönyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 szá­zaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816 622 volt. A párttagság jelenlegi összetétele lehetővé leszi, hogy az MSZMP szilárd inunkásbázisú, a legk ülőn bözőbb < á rsadahn i ré; egek ben jelentős befolyást élvező tömegpárt­ként működjön. t Folytatás a 2. oldalai: SZERDAI SZÖULI MÉRLEG: ÚJABB VÍVÓBRONZ Lelkes sportbarátok fogadták Messzi Istvánt Ismét hazai földön Virág- és zászlódíszbe öltözött szer­dán délelőtt a fiatalabb Ferihegyi repü­lőtér. A légikikötő várócsarnokát zsú­folásig megtöltötték a családtagok, ro­konok, ismerősök és szurkolók, akik a Szöulból hazaérkező első magyar csa­patot kívánták köszönteni. Közöttük ott volt négy aranyérmes sportolónk. Egerszegi Krisztina. Szabó József, Bor­kai Zsolt és Sike András. Kecskemétről autóbusz szállította azokat a klubtár­sakat, barátokat és rokonokat, akik megyénk legeredményesebb olimpiai résztvevőjét, a súlyemelésben ezüstér­met nyert Messzi Istvánt várták. A re­pülőtéri ceremónia után az autóbuszos küldöttség útja Kecskemétre, a Kecs­keméti SC kíubszékháza elé vezetett, ahol kétszáz főnyi tömeg köszöntötte a város ünnepelt sportemberét. Előbb Király József, a klub ügyveze­tő elnöke gratulált Messzinek, majd sorra következtek az ismerős és isme­retlen sportbarátok. Az ünnepelt nehe­zen jutott szóhoz, akkor is csöndesen ennyit mondott: „Annak örülök legjob­ban, hogy önöknek, a kecskemétieknek örömet okoztam szöuli eredményem­mel". Természetesen hosszan tartó taps követte az olimpiai ezüstérmes szavait. A fogadás a klub székhazában folyta­tódott, ahol rendkívüli és kibővített el­nökségi ülést tartottak a hazaérkezett sportoló tiszteletére. □ □ □ Közben Szöulban folytatódott XXIV. nyári olimpia. A magyar spor­tolók éremgyűjteményéhez szerdán a női tőrözők járultak hozzá egy szépen csillogó bronzéremmel. A Tuschák, Já­nosi, Stefanek és Kovács alkotta együt­tesünk vereséget szenvedett az olasz, csapattól, s ezért nem került a döntőbe. Ám a harmadik helyért vívott mérkő­zésen legyőzte a szovjet válogatottat, s így felléphetett a dobogó harmadik fo­kára. A férfi kardozók bekerültek a legjobb nyolc csapat közé. Az atlétikai pályán Ben Johnson doppingbotránya után sem volt megál­lás. A magyarok közül Bagyula István a hetedik lett rúdugrásban. A kajak­ken űzők folytatták jó szereplésüket, valamennyi magyar egység bekerült 500 méteren a döntőbe! • Messzi István megérkezésének még a sportbará­toknál is jobban örült felesége és kislánya. A képen a család mellett jobbról az ezüst­érmes súlyemelő edzője, Kasza György látható. (Gaál Béla felvé­tele) A férfi kézilabdázók végre kiteltek magukért. Az NDK-t verték óriási mérkőzésen 18—I7-re, ezzel a gyen­gébb rajt ellenére a második helyen vé­geztek a csoportjukban és a bronzére­mért mérkőzhetnek Jugoszláviával. A szabadfogású birkózásban Tóth Gá­bort hajszál válásztotta el a döntőbe kerüléstől, ám egy váratlan vereség után „csak” a dobogó legalsó fokáért birkózhat. A cselgáncsozó Németh Károly vi­szont nagy csalódást okozott a 78 kg- os súlycsoportban: mindössze egy meccset vívott, amelyet elvesztett egyiptomi (!) ellenfelével szemben és kiesett. Bátorít Csilla is elbúcsúzott az egyéni küzdelmektől 3sztali!cnis/!>en pedig tőle érmet reméllek szakvezetői. A nap negatív magyar s e.. egy bejelentés keltette: a dopeaie- gálát pozitív eredményt mutatott cée > piai ezüstérmes súlyemelőnk né!. Szán Andornál, akitől ha a kontrolivá ás- gálat is hasonlóan végződik . átve­szik második helyét. Az olimpia versenyei ma folytatód­nak. A szerdai napról és a mai prog­ramról lapunk hetedik oldalán találnak írásokat olvasóink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom