Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 8. SZAKSZERVEZETI INDÍTVÁNY: Mondjon le a kormány! VARSÓ. A törvényes lengyel szakszervezeti mozgalom. az OPZZ csak a jelenlegi, nyitott szak- szervezeti struktúrán belül hajlandó támogatni minden, a mozgalom megújítására irányuló törekvést; azaz kitart álláspontja és a szakszervezeti törvény elve mellett: egy üzemben csak egy szakszervezet legyen. Ezt hangsúlyozta Alfred Miodowicz, az OPZZ elnöke szerdai nemzetközi sajtóértekezletén Varsóban. JUGOSZLÁVIA: A kormány lemondását követelő szakszervezeti indítványt részletezve Miodowicz elmondta; a kormány önkéntes lemondását várják. Ellenkező esetben a kormány bojkottálását helyezte kilátásba, vagyis a párbeszéd, a tárgyalások megszakítását, a közös munkabizottságokból való kivonulást. Hozzátette egyben; amennyiben a kormány marad, a politikai felelősségtől az OPZZ teljesen elhatárolja magát. Események — sorokban MOSZKVA ___________________ — Tegnap moszkvai idő szerint 4 óra 50 perckor szerencsésen földet ért a Szojuz TM—5 űrhajó. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdai rendeletében Vlagyimir Ljahov űrhajóst, a Szovjetunió kétszeres hősét az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Mir űrkomplexumon végzett munkájáért. Társa, az afgán Abdul Ahad Momand a Szovjetunió Hőse lett, s megkapta a kitüntető címmel együtt járó Lenin-rendet is. * HÁGA_______________________ — Holland parlamenti képviselők egy csoportja lemondta Romániába tervezett látogatását, mert a kijelölt küldöttség több tagja ellenzi az utat. A törvényhozás elnöke kedden jelentette be az október 3-átóI 8-áig tervbe vett látogatás lemondását. A hattagú delegációból többen — kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt — bírálták Romániának a falvak ezreinek elpusztítását kilátásba helyező településrendezési elképzeléseit, és úgy ítélték meg, hogy a látogatást le kell venni a napirendről. RANGUN — A bír mii; ’ í'ilügyminisztérium 1S7 alkalmi. ja közös nyilatkozatban jelentette be: kilép a kormányzó Burmái Szocialista Program Pártjából, mert az ország vezetése továbbra sem tesz eleget a lakosság követeléseinek. Mozgalmukat a külföldön szolgálatot teljesítő diplomaták többsége is támogatja. WASHINGTON — „Felvezetőként” szerepelt ked- - fi Reagan amerikai elnök a republi- !uokjelölt számára: George a / crepelt a konzervatív fél- Lau.iia. /. rvezet, az Amerikai Légió közgyűlése előtt. Az elnök elsősorban kormányzata fegyverkezési politikáját dicsőítette, kijelentve, hogy a „liberális demokraták” tönkre akarják tenni annak eredményeit, s ezért nem szabad megengedni hatalomra jutásukat. A választási hadjárat során Bush és Dukakis két nyilvános, televíziós vitát tart, alelnökjelöltjeik pedig egyet. A viták időpontját, helyét és körülményeit még nem határozták meg. NICOSIA — A ciprusi fővárosban szerdán megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A négynapos tanácskozást Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök, valamint a mozgalom soros elnöke, Nathan Shamuyaríra zimbabwei külügyminiszter nyitotta meg. Vasziliu energikus lépéseket sürgetett gazdasági téren az eladósodottság megszüntetése érdekében, és közös fellépést követelt az ellen, hogy a fejlett ipari országok veszélyes hulladékokat helyezzenek el a fejlődők területén. RÓJ MEDVEGYEV PORTRÉVÁZLATA: A szolidaritási gyűlések törvényesek A szerb köztársasági elnökség és a szerb kommunista szövetség KB-elnökségé- nek közös értékelése szerint elfogadhatatlan az az álláspont, amely a Szerbiában (kezdetben autonóm tartományában, a Vajdaságban) rendezett szolidaritási gyűléseket Jugoszlávia biztonságát fenyegető veszélyes demonstrációknak és antidemokratikus nyomásgyakorlásnak minősíti. Jugoszlávia biztonságát elsősorban a koszovói ellenforradalom veszélyezteti. Ezt hangsúlyozza a két elnökség legutóbbi együttes ülésének a jugoszláv lapokban tegnap reggel közzétett határozata. A dokumentum megállapítja, hogy ezek a gyűlések teljesen törvényesek és alkotmányosak. Kifejti: az a követelés, hogy a kommunisták akadályozzák meg az effajta összejöveteleket és ne vegyenek részt rajtuk, lényegében azt jelenti, hogy a kommunisták szigetelődjenek el a néptől és a kommunista szövetség törekvéseitől. „Amióta Tito elvtárs a párt élére került ami a szektássággal és a frakciózással való szakítás volt — a néppel szembeni szektás magatartásra nem volt ilyen példa. A kommunisták helye a nép körében van, vele együtt kell lenniük. A szerb kommunisták ezt tudják és a jövőben is ehhez tartják magukat” — áll a határozatban. A hallgatás övezete II. Minden harmadik visszaeső Naivitás lenne azt hinni, hogy Anatolij Szorenko, ez a 40 éves alezredes, a Murmanszk közelében levő szigorított munkatábor parancsnoka — rendőrtiszti főiskolát végzett és a Szovjetunió Belügyminisztériuma Akadémiáját, három gyermeke van, 15 éve dolgozik ebben a táborban — beosztottjaival együtt majd átneveli Bektyaskint, aki kijárta a bűnözés negyvenéves „főiskoláját”. De rendjén való-e, hogy a javító-nevelő büntetés-végrehajtási intézetek csak az elzárás és a termelés feladatait vállalják magukra? Szorenko „előkelő” helyezést kapott: mun- katclepe statisztikai adatai szerint tíz elítélt közül kiszabadulása után három visszakerül ide, országos átlagban a munkatáborokba zárt elítélteknek mintegy egyharmada harmadik bümtetését tölti, vagy ennél is többször elítélték már. A munkatelepeken tartózkodó elítéltek száma újabban jelentős mértékben csökkent, ami nemcsak a bűnözés csökkenésének és a nemrég meghirdetett széles körű amnesztiának köszönhető, hanem annak is, hogy a bíróságok csak igen súlyos esetekben szabnak ki szabadságvesztés-büntetést. Ugyanis világosan felismerték, milyen továbbképzést nyújthat egy újoncnak a zárt büntetés-végrehajtási intczet.Végtérc is ismeretes, milyen szomorú következményekkel jár, ha összezárnak egymással normális és szellemileg elmaradott embereket, súlyos pszichopatákat és beteges nemi hajlamúakat. El lehct-c különíteni őket úgy, hogy ne találkozzanak egymással a szűk zárkákban vagy a láger zsúfolt közös helyiségében? Lehetetlen. Nem, nem a munkatelep a felelős az elítéltek súlyos bűneiért, de ha belepillantunk azokba az ügyiratokba, melyek borítólapján piros csík jelzi, hogy különösen veszélyes elítéltről van szó, akinek a szökésétől tartani lehet, azt látjuk: ritka eset, hogy-súlyos bűncselekményért kapta volna első büntetését. Többnyire verekedésért, kisebb értékű lopásért, ittas állapotban elkövetett botrányokozásért ítélték el először ... Teltek-múltak az évek, egymást követték a szabadságvesztés-büntetések, és ma már mindnek . ' a neve mellett a jelzés: kegyetlen és vakmerő bűncselekményekért ítélték őket szigorított munkatelepen letöltendő szabadságvesztés-büntetésre. A társadalom elzárkózik A munkatelep iskolája? Talán az élet iskolája. Ugyanazé a ragyogó és tiszta életé, melyben rájuk nincs szükség, ők rontják a képet. Nem gondolkodtunk el ezeken a kérdéseken, megpróbáltuk kikerülni a rcszocializáció súlyos problémáját. A bezártság hosszú évein át ezek az emberek havonta tíz rubelért vásárolhatnak a tábor kis boltjában, ahol mahorkán, cigarettán, fésűn, füzeteken, teán és olcsó cukorkán kivül semmi nem kapható. Hiszen ha innen kikerülnek, még egy közönséges boltban, az utcán is elveszett embernek érzik magukat. Mit mondjunk akkor a munkábaállásról, hiszen az üzemek nem is igen akarják felvenni őket! A múlt évben a munkatelepről szabadult 11 ezer ember felvételi kérelmét utasították vissza indokolatlanul a különböző üzemek. Most azt hirdetjük: kapjanak több önállóságot és jogot a helyi tanácsok! Csakhogy más szemmel nézi az ember ezeket a jogokat, ha megtudja: az ország több mint 70 városa úgy döntött, hogy a korábban elítélt személyek esetében korlátozza a bejelentkezés lehetőségét. Annak idején ez. odáig fajult, hogy Lcnin- grádban határozat született: bünterett előéletű fiatalok nem jelentkezhetnek be a városba. De hát hol éljenek, ha nem a szüleiknél? Mondjuk ki nyíltan: e rendteremtési lörekvésscl a szabadultakat a gyakorlatban visszakényszeritjük a munkatelcprc. Az, hogy a bűnösnek, bűnhődnie kell. nem jelentheti azt, hogy meg kell szakíta-. nia minden kapcsolatát a szabad élettel. Nehéz megérteni, miért írhat egy javító munkára ítélt ember hozzátartozóinak havonta csupán egy levelet. Azon a mun- katclepcn, ahová ellátogattunk három - mindössze három! — helyiség van, ahol az. elítéltek találkozhatnak hozzátartozóikkal. Évente két látogatást engedélyeznek. De mindhárom helyiség ottjáftunkkor üresen állt... (Vége) Viktor Losak (Moszkovszkije Novoszty — MTI-Press) Gyorslista a gépkocsi-nycrcménybe- tétkönyvek 1988. augusztus 31-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gep- kocsi-nycreménybelétkönyyek _ 109. sorsolását augusztus 31 -én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek reszt. ..melyeket 1988. április 30-áig váltottak és 1988. július 31-én még érvényben voltak. Ä 10 000 forintos betétkönyvekre 494, az 5000 forintosokra pedig "28. ösz- sz.escn tehát 1222 gépkocsit sorsoltak ki. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat figyelmen kívül kell hagyni. Tájékoz!áfásul közöljük, hogy ezúttal 5 gépkocsitípusból sorsolt az Országos Takarékpénztár. Ezeket és javasolt rövidítési jelzésüket az alábbiakban ismertetjük. Típus: Rövidítés jele: FSO 1500 f P:v! U0TLX dt D 10 d . Limousin Spéciül t \\ urg Standard w Megjegyzés: az elsőként feltüntetett FSO 1500 típusú autó 1500-as Polski Fiat. 10 000 forint összegű betétkönyvek 02 0 044 114 w 02 0 045 898 dt 02 0 067 769 dt 02 0 076 944 f 02 0 081 479 02 0 084 405 i 02 0 090 52« t 02 0 105 341 w 02 0 110 767 t 02 0 111 032 dt 02 0 115 412 dl o: 0 116 832 dt 02 0 118 939 02 0 119 773 dt 02 0 121 120 dt 02 0 122 752 t 02 ü 122 999 t 02 0 124 954 c> 125 623 tv 0 135 955 dt 5000 forir.t összegű betétkönyvek 02 (l 61.' '74 d 02 0 6I5 23S t 02 0 618 474 w 02 0 621 039 t 2 0 640 289 t 02 0 660 475 d 02 0 674221 t 02 9 675 5«? t 02 0 68? 214 02 0 T n 7r)s i)62 dl 2 0 708 ! 02 0 71 1 685 t 02 0 723 6-i_ i »2 ti 735 026 dl 02 0 736 078 w 02 0 742 927 w 02 0 744 138 t 02 0 756 903 t 02 0 757 382 t 02 0 788 30! t 02 0 795 244 t 02 0 804 589 f ()V 0 804 923 dt 02 0 806 835 w 02 0 808 065 t 02 0 809 196 t 02 9 809 46’ t 02 0 810 80 t 92 0 814043 l Leonyid Brezsnyev, a báb Leonyid Brezsnyev politikai portrévázlatát •közli két oldalon a Moszkovszkije Novosztyi legújabb (1988/37) száma Rój Medvegyev történész tollából. Medvegyev megállapítja, hogy Brezsnyev betegsége már a hetvenes évek elejétől, de főleg 1976-tól megkérdőjelezte fizikai alkalmasságát az ország irányítására. Az őt körülvevő befolyásos emberek azonban minden eszközzel fenn akarták tartani a látszatot, saját pozíciójuk megóvása érdekében, így következett be 1982 novembere, amikor a megroppant egészségű politikus órákat töltött a Lenin-mauzóleum november 7-ei ünnepi mellvédjén, és három nappal később már orvosai sem tudtak segíteni. — Brezsnyev — írja a történész — gyenge akaratú és gyenge jellemű ember volt. Feleleveníti az írás Brezsnyev politikai pályájának főbb állomásait. 1938-ban kezdett — igaz, a kor többi személyiségéhez képest lassan — emelkedni politikai csillaga. A háború kitörésekor ezredes volt, s a háború végére csak egyet lépett előre a rendfokozatok létráján. Hruscsov javaslatára lett 1950-ben a párt moldáviai bizottságának első titkára. A nagy termetű, jól öltözött „moldovánon” Sztálin szeme a XIX. kongresszuson akadt meg, így 1952-ben először vehetett részt a mauzóleum emelvényén a november 7-ei díszszemlén. 1954-ben Hruscsov a szűzföldek meghódítására Kazahsztánba küldte. A XX. kongresszus után KB-titkár és a KB Elnökségének póttagja lett. Bár formailag ő felügyelte a nehézipart, később a védelmi és az űripart, az érdemi döntéseket Hruscsov hozta meg. 1957-ben a pártelnökség tagja lett, majd Vo- rosilov nyugdíjba vonulása után ő lett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. 1963- ban lett a párt másodtitkára. Mint Medvegyev írja, nem Brezsnyev kezdeményezte Hruscsov megbuktatását, az igazi szervezők számára Brezsnyev csupán az alkalmas ideiglenes megoldásnak kínálkozott. Brezsnyev kerülte a konfliktusokat, szerette békésen elsimítani az ügyeket. így úszta meg különösebb büntetés nélkül korrupciós ügyeit sok magas beosztású személyiség. Konkrét példákat sorol fel Medvegyev annak illusztrálására, hogy Brezsnyev miként pakta tele környezetét barátaival, rokonaival. Szerencsére nem sikerült mindenhová a saját embereit ültetni. így vehette át a párt vezetését napjainkra egy. az övétől független politikai pályájú vezetés. Grósz Károly üdvözlő' levele az ENSZ Emberi Jogi Központjának konferenciájához Az ENSZ Emberi Jogi Központja és a milánói egyetem együttműködésében az olasz kormány támogatásával szeptember 7-étől 9-éig Milánóban háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek; európai és észak-amerikai részvevői az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása 40. évfordulója alkalmából az emberi jogok helyzetéről folytatnak megbeszéléseket. A konferencián hazánkat Kovács László külügyminiszter-helyettes képviseli. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üdvözlő levelet intézett a konferencia résztvevőihez. A levélben á többi közt ez áll: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának négy évtizeddel ezelőtti elfogadása kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az ENSZ Alapokmányában is megfogalmazott törekvésnek, hogy a világon mindenki számára biztosítsák az alapvető emberi és szabadságjogokat. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben egyetért a Nyilatkozatban egyetemes érvénnyel megfogalmazott elvekkel, és a nemzetek közösségének nagy többségével karöltve munkálkodik a dokumentumban foglaltak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése érdekében. Ennek megfelelően elengedhetetlennek tartja a Nyilatkozat szellemében fogant konkrét nemzetközi egyezmények egyetemessé tételét, valamint a dokumentumban nem szabályozott olyan jogok kodifikálását, mint a népek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása és a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Fenti törekvéseitől vezettetve az elsők között csatlakozott Magyarország 1976-ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányához. E dokumentumok azóta alkotmányps jogrendünk szerves részét képezik. Korunk sajátossága, hogy a lendületesen kiteljesedő integrációs folyamatokkal párhuzamosan tovább erősödik az egyes nemzetek és nemzetiségek identitástudata. Elemi igényként jelentkezik a sokszínű kulturális és népi hagyományok megőrzése, közös szellemi és anyagi örökségeink, a történelmi emlékek védelme, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítása. Alapvető követelménnyé vált a diszkrimináció minden formájának megszüntetése, beleértve a nemzetek, nemzetiségek közötti megkülönböztetést is. Minden állam feladata továbbá az emberi kontaktusok bővítése, tartalmasabbá tétele és az országhatárok elválasztó szerepének fokozatos felszámolása. Az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az adott ország ügye és állampolgáraival szembeni kötelessége. Ennek gyakorlati érvényesítése azonban jelentősen befolyásolja a más államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, egy-egy régió helyzetét, és közvetve a nemzetközi légkört. Ezért meggyőződésem, hogy az emberi jogok nemzeti keretekben történő tisztelet ben tartása és érvenyesítése nem tekinthető csupán egv ország belügyének, hanem az előfeltétele az államok közötti harmonikus, zavartalan viszonynak. A Magyar Népköztársaság következetesen törekszik arra, hogy belső fejlődésének igényeihez igazodva megfeleljen a kor nemzetközi elvárásainak, biztosítsa a nemzetközi jog alapján rá háruló kötelezettségek, valamint a belsőjogi szabályozás és gyakorlat közötti teljes összhangot. A magyar kormány széles körű, alapvető társadalmi reformok bevezetésén munkálkodik. Ezek keretében tovább erősíti a demokrácia, a népképviselet intézményeit, kibontakoztatja az állampolgári önszerveződés fórumait. Alkotó szerepet kíván biztosítani a társadalmi érdekek sokrétűségén nyugvó pluralizmus érvényesülésének. Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehaladást jelzik a külföldi utazások teljes liberalizálása, a gyülekezési és egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése, az alternatív katonai szolgálat lehetővé tétele, és a nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tett és tervezett lépések. A Magyar Népköztársaság a belső törvényhozásában és megújulásában kiemelkedő szerepet kíván biztosítani az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényesítését szolgáló nemzetközi mechanizmusoknak, beleértve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése hatékony ellenőrzését is. Kész elfogadni az Emberi Jogi Bizottságnak a Politikai és Polgári Jogok Egyezségokmánya 4L cikkében meghatározott illetékességét és csatlakozni az Egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Egyenrangú félként kíván részt venni az emberi jogi kérdésekben is az e területeket szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben. Kormányszóvivői tájékoztató Frank Róbert, az MTI tudósítója jelenti: A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint két napirendi pont előterjesztője — részt vett Horváth István belügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő a többi közt arról szólt, hogy a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról készült előterjesztés meghallgatását követően a kormány megállapította: az öszes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső megépítése a legjobb megoldás. Ezért szükségesnek tartja a megkötött szerződések szerint a mü megvalósítását. Az elvégzett gazdaságossági számítások, továbbá az aláírt szerződésekből adódó kötelezettségek ettől lényegileg eltérő alternatíva kialakítását nem teszik lehetővé. A kormány ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a folyamatosan összegyűlt tapasztalatok birtokában — ahol ez indokolt — egyes részmegoldásokat módosítsanak. A vízlépcsőrendszer megvalósítása során és üzemeltetésekor elsőbbséget kell biztosítani a környezet- védelmi szempontoknak. A kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizottságot, amely a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzést a Minisztertanács nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1 -je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlását indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakorlásából csupán az igen súlyos bűncselekmények — hazaárulás, kémkedés, súlyos köztörvényes cselekmények — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. A szóvivő bevezető tájékoztatóját követően Horváth István adott ismertetést az általa előterjesztett két napirendi pontról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítására, illetve új községek alakítására, önálló községi tanácsok szervezésére vonatkozó javaslatról. Az első témakörrel összefüggésben a belügyi tárca vezetője bejelentette, hogy a kormány előterjesztésüket vita után elfogadta, egyetértett azzal, hogy a választási törvény módosítására vonatkozó tervezetet társadalmi vitára bocsássák. A vitát követően — annak tapasztalatait felhasználva — a kormány ismét foglalkozik a kérdéskörrel, s azután terjeszti majd javaslatát az Országgyűlés elé. A miniszter vázolta a módosítással kapcsolatos elgondolások új elemeit, amelyek természetesen alternatívákként szerepelnek majd a vitában. Megemlítette a képviselői és a tanácstagi választás időbeni elkülönítésének lehetőségét; a jelöltajánlás kollektív jog-' ként való megfogalmazását; az országos listán választható képviselők számának növelését; a közvetlen jelölési jog megadását meghatározott országos politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek számára. Megemlítette a helyi tanácselnökök választásának esetleges új szabályozását, nevezetesen, hogy például a település egész lakossága válassza a tanácselnököt. Horváth István az újságírók kérdéseire válaszolva a többi között elmondta, hogy a jelenlegi tervezet fenntartja a pótképviselőség intézményét, hogy a választási törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve területi és helyi szervei rendezik, várhatóan novemberben, s majd jövő év tavaszán tárgyalja az Országgyűlés. A tervezetet a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé teszik, a teljes szöveget, illetve annak kivonatát a napilapok is közük majd. A jelöltállítási joggal kapcsolatban kifejtette: a HNF OT-n kívül a mostani elgondolás szerint ez a jog megilleti majd a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsát és a többi érdekképviseleti szervezetet. A közelmúltban megalakult szervezetek, így a Magyar Demokrata Fórum — amely jelenleg a hivatalos szabályok és törvények szerint nem jegyzett szerv — jogosultságát, majd az új egyesülési törvény életbe lépését követően kell megvizsgálni. Horváth István végezetül arról szólt, hogy új községek kialakítását kezdeményezik Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár és Győr- Sopron megyében. Erre azért van szükség, mert nemcsak elhalnak települések, hanem keletkeznek újak is. Az ilyen helységek most községi jogállást kapnak, elöljáróságot alakítanak. Bejelentette, hogy harmincöt, társközségi viszonyban élő községnél indokolt az önálló tanács szervezése. A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőlegesen megválaszolt kérdésre. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Minisztertanács Hivatalának elküldik, akkor a Hivatal a legrövidebb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a Klub létrehozására irányuló igényeket továbbra is fenntartják a szervezők — elsősorban újságírók —.akkor nem lesz probléma a felügyelettel sem, hiszen erről az államminiszter gondoskodik. A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kapcsolatos kormányálláspontot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szinten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt esetben szabad nyúlni, a konfliktusok feloldásában az érdekegyeztetés minden lehetőségét ki kell használni, A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. A kormány elengedhetetlennek ítéli meg, hogy az érintettek — a szakszervezet, illetve a vállalati vezetők — mindent tegyenek meg e konfliktusok kiélezésének megakadályozására. Csak abban az esetben forduljanak a felső szervekhez segítségért, ha az egyeztetés minden lehetősége kimerült. Ezzel összefüggésben a kormány leszögezi: érdekében ,áll erős, önálló szakszervezet jelenléte. Éppen a hatékony érdekvédelem akadályozhatja meg a problémák súlyosbodását. Ugyanakkor azonban a szak- szervezeteknek erőseknek kell lenniük saját tagságukkal szemben is, hogy elfogadtassák és képviseljék a vállalati vagy ágazati szinten létrejött kompromisszumokat. A kormány támogatja a szakszervezeteknek azt a törekvését, hogy magas szintű jogszabály rögzítse jogaikat és kötelességeiket s azt, hogy milyen eszközöket és módszereket vehetnek igénybe tagságuk érdekében, védelmében. Újabb kérdésekre válaszolva Marosán György kijelentette: ha a Parlament megszavazza azt, hogy a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásával kapcsolatban népszavazás döntsön, akkor a kormány aláveti magát ennek a határozatnak. A Minisztertanács azonban úgy ítéli meg. hogy ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. Az értekezleten végül egy kérdésre válaszolva Horváth István elmondta: a Romániából áttelepültek ügyében eddig követett gyakorlat bevált, de a tapasztalatok alapján bizonyos korrekciók is szükségesek. Többek között arra is szükség van, hogy a magyarországi ideiglenes tartózkodási engedélyek határideje hosszabb lejáratú legyen, és így csökkentse a Romániából Magyar- országra került személyek, családok helyzetének bizonytalanságát. Letartóztatták a harmadik gyújtogatót Letartóztatták az augusztus 15-ei csengelei brutális bűncselekmény harmadik gyanúsítottját. Mint ismeretes, égő benzines palackokat dobtak be a 129-es számú tanya ablakain. A bűn- cselekmény halálos áldozatainak száma azóta hatra emelkedett. A rendőrség azóta letartóztatta a bűncselekményben való részvétellel, illetve társtettességgel alaposan gyanúsítható Ladányi János 27 éves, Csong- rád Bokros tanya 163. szám alatti lakost, s megkezdte a kihallgatását. Szeptember T jén a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a bűncselekmény elkövetésében ugyancsak társtettességgel alaposan gyanúsítható Haja- gos Tóth László 16 éves Csengek tanya 134. szám alatti lakost, az öngyilkosságot elkövető Hajagos Tóth Imre fiát. A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a vizsgálat eddigi megállapításai arra utalnak, hogy Hajagos Tóth Imre, Ladányi János és a fiatalkorú Hajagos Tóth László egy időben, előre megbeszélt jelre dobálták az ablakokon át a benzines palackokat az alvó emberek közé. A vizsgálat szakértők bevonásával tovább folytatódik. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT LABDARÚGÁS Bajnokcsapatok Európa Kupája: Bp. Honvéd—Cel- tic Glasgow (skót) 1—0 (1-0).
