Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 13. NYELVSTÚDIÓ A NYOLCADIKON S zeptembertől új nyelvtanulási le- licluM.g kínálkozik Kecskemétéi;. Mégpedig: hamarosan megnyitja kapuját a Kábel Nyelvstúdió. A rneeyvs/.et.hclv legnagyobb lakólelcjiéii. .t S/eelKii'.!\arosban. a L.tí\eiS^;:, uiva .li-tvu iaide/lck be a »áll: !k.a .tanlcimei'. \ nyolcadik ein ! a a 1 . rcínc . !.*tszobás lakasi a/ u! -íen .elveket iainto tanárok. A hit ne iden enun. l én.,! a jeniben a líatvl Nyelvstúdió kniaiahi - ni bővül a iiiegieszckhelyen a iivoív•. i t!e . alkalom, lakiig a T1T- nei, illet ve Hin 'aniaiiaroktiál ismerked- heiiei. a/ emel,uniók a láilönléle nyel- vekkel. Az á| .stúdió tanári kara tapasztalati i! rendelkező, jó! lelkészüli pedagógusokból all Négyen-öten foglalkoznak majd a növendékekkel. Nemcsak a/ idegen nyelv egy bizonyos lókon való elsajátítását tartják szem eUát. iianem az addig vezető utat, vagyis a módszereket, az új ötleteket, tanulási könnyítő eszközöket is. Ezért igyekeznek majd az órákat érdekessé tenni, főképpen eredeti anyanyelvi hanganyagokkal, videofilmekkel. A korábbi gyakorlattól eltérően, a Bábéi Nyelvstúdióban kis létszámú csoportok tanulnak együtt. Az órákon nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók maguk is társalogjanak, beszéljenek, csiszolják kiejtésüket, ami egy szakembernél szinte a jó nyelvtudással egyenlő Nevük: Bábel fontosságú. Az sem utolsó érv, hogy a kisebb létszámú csoportok esetén az otthoni készülésre nem kell több órát fordítani és ráadásul a módszer hatékonysága arra is lehetőséget ad, hogy kevesebb pénzt fordítsanak a stúdiósok a nyelvtanulásra. Azt persze senkinek sem garantálják, hogy „tölcsérrel öntik’" a tudást a fejekbe, a tökéletes ismeretszerzéshez, a tanuláshoz esetünkben is szükséges az akaraterő, a szorgalom. Honnan az ötlet? Oláhné Kisházi Antónia és férje találta ki a Bábelt. A magánvállalkozáshoz zökkenőmentesen sikerült beszerezniük a szükséges engedélyeket a megyei tanács művelődési osztályától. Kisházi Antónia korábban nyelveket tanított, éppen a TIT-ben is, idegenvezető tevékenységet is folytatott. A nyelvstúdió létrehozásához évek óta gyűjtötték az indulótőkét. Ugyanis lakást kell bérelni, berendezéseket vásárolni, technikai felszerelésekről gondoskodni, ezek csak a kezdeti lépések megtételéhez fontosak. A koncepció, az alkalmazott módszer, a kiscsoportos foglalkozások megszervezésén, kidolgozásán múlik a siker. Német és angol egyetemtől, kiadóktól szereztek be szakkönyveket, szótárakat, teszteket, feladatlapokat. Még mostanában is befut égy-egy külföldi küldemény. A Bábel Nyelvstúdió híre gyorsan terjedt a városban. A legtöbb érdeklődő angol, német nyelven kíván tanulni, igény szerint francia tagozatot is indítanak majd. Sőt, elhatározták, hogy főképp a középiskolásoknak orosz nyelvből szerveznek felkészítőt, nyelvvizsgára előkészítő órákat. Eddig négy csoportnyi jelentkező akadt, mintegy hatvan tanulni vágyó kezdheti meg a felkészülést a közeljövőben. Oláhné Kisházi Antónia azért izgul, hogy a növendékek sikerélményhez jussanak, ne csak élvezetes órákat üljenek végig, hanem tudásuk is gyarapodjon. Aki rövid idő alatt kívánja idegen nyelvi ismereteit bővíteni, az a hétvégi intenzív tanfolyamra jelentkezzen. Ám csodák itt sem várhatók, nincsenek garantált határidők a tudás megszerzése tekintetében. Három-négy év bizonyára kell, amíg bátran jelentkezhet valaki állami nyelvvizsgára. FILMJEGYZET A szakasz A nagy amerikai filmtörténeten belül is már-már valóságos kis filmtörténet irható a vietnami háborúval foglalkozó produkciók ból. Az elmúlt jó másfél évtizedben a legváltozatosabb műfajokban meglehetősen sok film érintette valamilyen módon ezt az időszakot, több nemzedék próbált már ebben a formában könnyíteni magán és kollektív lelkiismerete terhein. Akadt a vállalkozások között olyan, melyben a liberális szellemben tcsiet öltő Vietnam-téma mellett is jól megfért hagyományos sémáival Hollywood, sokak számára maradnak emlékezetesek például a Hazatérés könnyfakasztó nagyjelenetei. A nálunk csak hírből — vagy még inkább hírhedtsége okán — ismert Szarvas vadász és az Apokalipszis most című alkotások már extremitásuk mellett is lényegesen többet érzékeltetnek a valódi háborúból. Úgy látszik, a hosszú ideig frissen tartott Vietnam- témának — a mélyponton, az egykori ideológiát kifordítva, meghamisítva — az öldöklés apoteózisát megteremtő Rambóval (Sylvester Stallonéval) is találkoznia kellett. A legutóbbi Vietnam-filmnek, az 1987-es esztendő nemzetközi fesztiváljainak több Oscar-díjjal is elismert szenzációjának esetében viszont rendező és téma találkozása egészen más, minden korábbinál személyesebb alapokra épült. A Stallonéval majdnem egyidős Oliver Stone a vitánami háborúban való részvételt megtagadó, nevesebb pályatársával ellentétben önként jelentkezett a hadseregbe, hogy részese lehessen a dzsungelharcoknak. 1967- ben, a háború egyik legintenzívebb szakaszában 19 éves, jómódú, fehér egyetemistaként kiprovokálja a legelretlen- tőbb frontszolgálatot. Mint életrajzából kiderül, félig kalandvágyból; de talán mégis inkább lelkiismereti okokból, bántotta ugyanis, hogy a hadseregben közkatonaként kizárólag feketék, munkanélküliek és szegények harcoltak. A még tizenévesen megkezdett, a tervezettnél is nagyobbra sikerült „kaland” Oliver Stone életében maradandó, sokáig fel nem dolgozott nyomot hagyott. Visszatérése évétől, 1968- tól sokáig nem találja helyét hazájában. A szakasz forgatókönyve ugyan már 1976-ban kész, film azonban csak 1986-ban lesz belőle. Sikerében - - másfél évtizeddel a történtek után — felte115 éve annak, hogy az Ayers Rock helyét berajzolták Ausztrália térképére. C. W. Gosse-nak hívták azt a bátor utazót, aki a dél-ausztráliai kormány megbízásából expedíciót vezetett Közép- és Nyugat-Ausztrália addig még ismeretlen területére. Szerencsés visszatérésük után Gosse parlamenti beszámolót tartott. Fehér emberek nem látta tájakról, forróságról, szomjhalálról mesélt, és 1873. július 19-ei naplóbejegyzését idézte: „A domb. amint közeledtem felé, különös látványt nyújtott. S mekkora volt meglepetésem, amikor észrevettem egy, a síkságból kiemelkedő hatalmas sziklát. Határozottan állítom, ez a kő a legcsodálatosabb természeti alkotás, amit valaha láttam!” A sivatag fővárosától — Alice Springstöl — mintegy 330 kilométerrel délnyugatra áll évmilliók óta ez a természeti csoda, amelyet Gosse Dél—- Ausztrália akkori miniszterelnökéről, Sir Henry Ayesről nevezett el. A Rock messziről is óriási, közelről szinte legyőzhetetlen. Ez az egyetlen hatalmas kőzettömbből álló hegy, amelyet a földrajztudomány monolit néven említ, igazi világbajnok! Korát 230 millió évre becsülik. Közvetlen környezeténél 350 méterrel magasabb. Alapkerülete 8,8 kilométer. S bár a monolit a görög monosz = egy, és a lithosz = kő jelentésű szavakra utal, mégsem mondhatjuk, hogy az Ayers Rock egy darab kavics! Nem az, mert földpátban gazdag kövasavas kötőanyagú homokkőből — arkózából — épült fel. A durva kőzettörmelék szemcsenagysága 0,25 centiméter. A kambriumvégi hegységképző mozgások az arkóza vízszintes rétegeit kibillentették eredeti helyzetükből, aminek eredményeképpen a rétegek majdnem függőleges irányban megdőltek. Talán ez a legszembetűnőbb jellemzője az Ayers Rocknak, amint képünkön is látható. A néhol 80 fokos meredek sziklafalakon különböző nagyságú barlangok képződtek; a Rock aljához közel esők valamikor az őslakók rituális szertartásának voltak a színhelyei. Az őslakók Ulurunak nevezték a hegyet. A szó valószínűleg az ugulu szóból származik, amelynek jelentése szent és örök. Az élet szimbólumaként tisztelték, ezért kötötték őket ide álmaik, vágyaik és Uluru misztériuma. Mit ér az ember, ha Évek óta dédelgetett álma Volt a jogi egyetem. Ügyvéd szeretett volna lenni. Mindig „jófejű” gyerek volt, ezért pedagógusai is ösztönözték. Még gimnazista, amikor édesanyja meghal. Édesapja ekkor már képtelen volt önmaga ellátására is; mindkét lábát amputálták. Nem volt olyan rokonuk, aki vállalta volna a háztartást, a beteg apa gondozását. Andrásnak félre kellett tennie vágyait. Lakhelyén keresett továbbtanulási lehetőséget, hogy az előadások után még módja lehessen főzni, mosni... Tanítóképzőbe ment. A főiskola pedagógusai már a/ eiső hetekben felfigyeltek az ingelli- gens, rendkívül tájékozott fiúra. A hallgatók is. Még szünetekben is könyvvel a kezében sétált, ropogósra vasalt inge a saját keze munkáját dicsérte. Várt. Arra a napra, amikor végre azt csinálhatja, amit mindig is akart. Alighogy megkapta a diplomát, édesapját is elvesztette. Marasztalták; maradjon a főiskolán, előbb a könyvtárban, azután majd kialakul. Másutt politikai gazdaságtant tanított volna a hallgatóknak. Vágyai nem hagyták. Bekopogtatott a megyei bíróságra, állást kért. Jegyzőkönyvvezető lett, így mégis közelebb a joghoz. Négyezer forintot keresett, abból tartotta fenn magát és az öreg házat. A munkahely támogatta a továbbtanulását, a felvételi kérelem elment. Az elbeszélgetés két percigtartott. Azután jött a válasz: helyhiány miatt elutasítva. Újabb egy év. Közben katona lett, néhány hónap alatt zászlós. Hatszáz forint zsoldot kapott, most már háromezer-ötszáz forint is összejön. Századpolitikai megbízott. Délelőtt szolgálatban van, délutánonként alkalmi munkát keres. Az idén már pedagógiára jelentkezett. így hivatásos pártfogó lehetne, ami egészen közel áll elképzeléseihez. Helyhiány miatt elutasították. Nem nyugodott bele, a művelődési miniszterhelyettestől kért felülvizsgálatot. Most várja a döntést. Egy hónapon belül eldől a sorsa. Ha nem sikerül? Tovább próbálkozik. Addig, amíg energiával és erővel bírja. Csak magára számíthat. Nem áll mögötte sem pártfogó, sem bátorító szülő. Szabadidejében kutat. Hol a jóléti állam kialakulását és válságát, hol pedig a deviáns magatartás jellemzőit. Ha adva lennének a feltételek, ha némi támogatást kapna, mélyebbre is nyúlhatna. így csak saját kedvtelésére dolgozik. Csak azért, hogy a szürkeállomány edzésben legyen — mondja. Hogy mikor csap egyet az asztalra, s megy el egy teherszállító kisiparoshoz segédmunkásnak, nem tudom. Ha kellőképpen szívós, akkor talán csak néhány év múlva ... G.T.T. A régmúlt csúcstalálkozói Mostanában Gorbacsov és Reagan találkozói kapcsán a világsajtó bőven ír a szovjet—amerikai csúcstalálkozók történetéről, így e tárgyban a világ s persze hazánk — újságolvasói igen tájékozottaknak tekinthetők. Kétség nem fér hozzá, hogy nem minden magas szintű tárgyalás minősül csúcstalálkozónak, napjainkban természetszerűleg a két legnagyobb hatalom: a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfőbb vezetőjének találkozóját ennek tekinthetjük. Az emberiség történelme során már számos csúcstalálkozót tartottuk, bár természetesen közel sem olyan kiélezett politikai helyzetben, mint manapság. Mert mi is kell egy csúcstalálkozóhoz? Kellenek nagyhatalmak, tekintélyes vezetők és megoldandó problémák. Ezekben pedig nem volt hiány a régmúlt korokban sem. Manapság a világ legtermészetesebb dolga, hogy csúcstalálkozót csak két más nemzetbeli politikus között lehet rendezni, de ugyanilyen magától értetődő volt az időszámításunk előtti első század Rómájában, hogy „csúcstalálkozó” csak két római között jöhet létre. Hiszen Róma ekkor már uralta a Földközi-tenger térségét, sőt szinte az egész lakott Európái. Ennek következtében Európában csak római embernek lehetett akkora hatalma, hogy egy csúcs résztvevője legyen. Julius Caesar halála után pedig egyszerre két római is rendelkezett ilyen hatalommal. Az egyiket Marcus Antoniusnak, a másikat pedig Octavianusnak hívták. Mindketten óriási katonai hatalommal bírtak, így szembenállásuk joggal aggasztotta a római népet. Antonius veteránjai sürgették leginkább a két fél találkozóját, de már azokban az időkben is alapvető fontossággal bírt a protokoll szabályainak betartása, s ez késleltette a csúcs létrejöttét. Az volt a kérdés ugyanis, hogy Antonius menjen-e Octavianushoz vagy fordítva. Az ókori tárgyalóküldöttség tagjai végül is megtalálták a mindkét fél számára üdvös megoldást: a két római a Capitoliumban találkozott, mégpedig úgy, hogy Antonius előbb ment oda — tehát Octavianus tulajdonképpen őt látogatta meg —, ennek ellensúlyozására viszont Octavianus nem a saját lábán érkezett, hanem vitték. Akárcsak manapság, a helyszín kiválasztása és a biztonsági intézkedések már az ókorban is sok gondot okoztak a csúcstalálkozók szervezőinek. Antonius és Octavianus második csúcstalálkozóján, i. e. 43-ban szigorú biztonsági intézkedések közepette egy kis szigeten találkozott ismét a két „nagy”, bevonva megbeszélésükbe Lepidust is, így ez a csúcs tulajdonképpen hármas találkozó volt. A résztvevők a kétnapos kemény alkudozások folyamán — amelyek tárgyszerű légkörben folytak — megalakították a második triumvirátust, minekutána felosztották egymás között a római birodalmat. Úgyhogy a tárgyalások kétségkívül eredményesnek tekinthetők. A csúcstalálkozók mindig alkalmat adnak különböző látványosságok szervezésére. Különösképpen így volt ez az ókorban. Nero császár például — ahogy mondani szokás — igencsak adott arra, hogy jó benyomást tegyen látogatóira. Amikor napirendre került az armeniai király, Tiridates római látogatása, Rómát elöntötte az arany, minden ragyogott, csillogott. A csúcstalálkozó előkészítésére Nero egy Domitius Corbu- lo nevezetű magas rangú katonatisztet küldött Tiridateshez, hogy tárgyalja meg vele a látogatás részleteit. Corbulo jó munkát végzett, Tiridates 66-ban elindult Róma felé. Az armeniai király kíséretében volt felesége, valamint a parthus uralkodóház sok tagja is. Mivel a repülőtéri fogadás akkoriban még nem volt divatban, Nero Neapolisnál, a szárazfoldön sietett a király fogadására. A két uralkodó első találkozását pusztán az késleltette, hogy a biztonsági emberek nem tudtak megegyezni egynémely dologban. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a római császár biztonságáról gondoskodó emberek sehogyan sem akartak beleegyezni abba, hogy Tiridates karddal az oldalán közelítsen Néróhoz. A parthusok azonban ragaszkodtak a kardhoz, azt hozván fel érvként, hogy királyuk nem mutatkozhat fegyvertelenül a nyilvánosság előtt. Végül sikerült kompromisszumos megoldást találni: a rómaiak beleszegecselték a király kardját a hüvelybe, ezekután Tiridates karddal az oldalán jelenheteit meg Nero előtt, nem esett csorba a tekintélyén, s Nero testi épsége sem forgott veszélyben. A protokolláris előírások betartására manapság is gondot fordítanak, de amit protokoll címszó alatt régebben müveitek, az minden képzeletet felülmúl. Különösen élenjárt az etikett megtartásában a Habsburgok I. Lipót nevű császára, aki hazánknak is királya volt. Egyszer, amikor Erős Ágost szász választófejedelemmel rendezett csúcstalálkozót, színhelyül a Duna egyik hídját jelölték ki. A szertartásmesterek úgy rendezték a dolgokat, hogy a találkozó résztvevői kétfelöl közelítsenek egymáshoz, és pontosan a híd közepén találkozzanak. Ám az akkori előírások szerint Ágostnak 30 lépést kellett Lipót felé tennie, amíg az csak 10 lépéssel tartozott megközelíteni a szászt. Előkerültek a colstokok, s a hoppmesterek lázas számolgatásba kezdtek. Végül sikerült kimérniük a megfelelő távolságokat, s így létrejöhetett a csúcstalálkozó. Lipót, az etikett buzgó őre, egyébként szívesen szegte meg a szabályokat, ha ezáltal többet érhetett el a maga javára. Nemegyszer azonban ráfizetett furfangosságára. Amikor a mainzi választófejedelmet fogadta, azt találta ki, hogy az előírásos három lépcsőfok helyett csak kettőt jön le a mainzi elé, így az kénytelen lesz több fokot megmászni, hogy színe elé kerüljön. A mainzi sem volt azonban elveszett ember, mikor észrevette Lipót cselét, egyszerűen megállt a lépcső közepén, s attól fogva nem moz-. dúlt egy tapodtat sem. Azt gondolhatnánk, hogy testvérek között nincs helye a protokollnak. ez persze régen korántsem így volt. 1660-ban például testvérek tartottak csúcstalálkozót, s e találkozó sikere világpolitikai befolyással bírt. Arról volt szó ugyanis, hogy IV. Fii- löp spanyol király hozzáadja Mária Terézia nevű leányát XIV. Lajos francia királyhoz. A Napkirály anyja, Anna királyné IV. Fülöp nővére volt. A házasság nyélbeütése végett a két testvér csúcstalálkozó tartásában állapodott meg. Hosszú előkészítő munka után gondosan kiválasztották a helyszínt. A két ország közötti határfolyón kerestek egy kis szigetet, amelyik pontosan a folyó közepén feküdt. Ennek a szigetnek a kellős közepére uzutan húztak egy vonalat, arra sátrat állítottak, a sátorba pedig — pontosan a vonal fölé — asztalt tettek. FülÖp és Anna pontosan egy időben indult el a folyó két partjáról, és egyszerre érkeztek a sátorba. A két testvér a megbeszélések teljes ideje alatt felségezte egymást. Annán azonban egy röpke pillanatig eluralkodott a testvéri szeretet, s kis hiján megölelte testvérét, de Fülöpnek még sikerült idejében félrehúzódnia. Anna is rögtön elszégyellte magát, s illendően bocsánatot kért felséges öcs- csétől. Volt időszak, amikor hazánk is abban a helyzetben volt, hogy vezető politikusunk, azaz a király csúcstalálkozó résztvevője lehetett. Az egyik legnevezetesebb csúcsot Károly Róbert szervezte 1335-ben abból a célból, hogy elsimítsa a lengyel és a cseh ellentéteket, s olyan szövetséget hozzon létre, amely megerősíti hazánk helyzetét Európában. A négyes csúcstalálkozónak a visegrádi királyi palota adott otthont. Megjelent Nagy Kázmér lengyel és János cseh király, valamint utóbbinak fia. Károly morva őrgróf — aki később cseh király iett —, s képviseltette magát a Német Lovagrend is. A megbeszélések — a felek kölcsönös erőfeszítéseinek eredményeképpen — sikerrel végződtek. János lemondott lengyel trónigényéről, s ennek fejében megkapta Sziléziát, ráadásképpen pedig Kázmér — áki a lengyel trónon való biztonságos uralkodást nyerte a tárgyalások során — 20 000 márka ezüstöt is tartozott kifizetni neki. Hazánk helyzete is jelentősen megerősödött mind politikailag, mind pedig gazdaságilag. Magyarország oly kedvező helyzetbe került, hogy még a 20 000 márka ezüstöt is Károly Róbert fizette ki sógora, Kázmér helyett. Kovács Tamás hetően kevesebb része van az aktív politikának, a nemzetközi közvéleménynek, annak az egykori közhangulatnak, melynek kialakításában szerepet játszottak az információs eszközök is, hisz naponta minden rádióhallgató és televíziónéző több percig figyelhetett Vietnamra. Stone produkciója annyi nekirugaszkodás után is az első, mely a hűvös vagy szélsőséges, változó előjelű kommentárok helyett arra a feladatra vállalkozik, hogy pontosan, lélektanilag is hitelesen ábrázolja a harcoló közkatonák lelkiállapotát, A valóságból építkező, véres szuggesztivitásban nem kis részük van a személyes tapasztalatoknak is: Stone egy nyilatkozatában meg is jegyzi, hogy rajta kívül nincs olyan hollywoodi rendező, aki a gyalogságnál szolgált volna ezekben az években. Mivel a hadműveletek többnyire az éjjeli dzsungelban zajlottak, túl sötét volt ahhoz, hogy a riporterek és a kamerák be tudjanak hatolni a buja őserdőbe. Az első éjszakai csetepaté, ami a filmben látható, a valóságban is megtörtént: a vietnamiak árnyak voltak a számukra csupán, akik az éjszakában mozogtak. „Bujócskáztunk tizenöt hónapon keresztül. Később az volt a véleményem, hogy a valódi háború Amerikában zajlott, a politikusok és a tömegkommunikációs eszközök világában.” Stone már egy fiatalabb generációhoz tartozó, számunkra ismeretlen színészeit a forgatásokon a Fülöp-szige- tek dzsungeleiben „képezte ki”, hogy arcukon, gesztusaikban valóban kifejeződjék a rettegés és az agresszivitás, az egymás ellen támadó gyűlölet és a háború felkeltette csömör. Az értelmetlen vérontás eddig ismeretlen poklait feltáró alkotásban a hazájukat védő vietnamiak legfeljebb csak mellékszereplők, a kamera az egyes katonák lelki torzulásainak folyamatát rögzíti. Szemléletes- . sé teszi, hogy a kilátástalan kényszer- helyzet hogyan fejleszti ki még a lcgár- tatlanabbakban is a még egymást sem kímélő gyilkos ösztönöket. Stone filmje azonban jóval több, mint vallomás, épp azért, mert a lélektani folyamat ábrázolása hajszálpontos. Tudjuk, a vietnami háborún kívül is léteztek s léteznek efféle deformációkat előidéző helyzetek. Károlyi Júlia K ÉTSZÁZH ARM IN CMILLIÓ ÉVES Világbajnok kőzettömb • Furcsa alakú szikla, az Ayers Rock (M I I külföldi képszerkesztöség) Magyar Reklámszövetség Kereskedelmi és Idegenforgalmi Bács-Kiskun Megyei Szervezete Továbbképző Vállalat Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége KÖZÉPFOKÚ REKLÁM SZAKTAN FOLYAMOT indít Kecskeméten, 1988. október hónaptól. Felvételi feltételek: érettségi bizonyítvány, egy év szakmai gyakorlat, munkáltatói javaslat. A tanfolyam időtartama: egy év Képesítést nyújt az 5/1 986. (VII. 23.) BkM sz. r. alapján. Jelentkezni lehet írásban október 1-jéig a KITV Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségén (Aranyhomok Szálloda) Kecskemét, Széchenyi tér 3. Részletes felvilágosítást ad: Horváth Lajosné Tel.: 76-20-011 145984