Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 13. Vagyim Zaglagyin látogatása hazánkban Az M.SZMP Központi Bizottságának meghívására Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tagja, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese látogatást tett hazánkban. Fogadta Kádár János, az MSZMP elnöke, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára. Aczél György, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, a KB tagjai ugyancsak találkoztak a vendéggel. Tabaj- di Csaba, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője megbeszélést folytatott Vagyim Zaglagyinnal. A találkozókon véleménycserére került sor időszerű nemzetközi kérdésekről, az MSZMP és az SZKP együttműködéséről az európai biztonsággal összefüggő kérdésekben, különös tekintettel az összeurópai együttműködés új formáira. Progressz—Mir összekapcsolás „Irány a demokratikus szocializmus!” Tegnap hajnalban, moszkvai idő szerint 5 óra 22 perckor összekapcsolódott a Progressz—38 szovjet teherűrhajó a Mir űrállomással. Az összekapcsolási műveletet a fedélzeti automatikus irányítási rendszer vezényelte a földi központ ellenőrzésével és a Mir űrállomáson tartózkodó három űrhajós közreműködésével. A Progressz—38, amely fűtőanyagot, élelmiszert, berendezéseket és leveleket vitt az űrállomásra, a Kvant modul oldalán kapcsolódott a Mirhez. Az űrállomás fedélzeti rendszerei normálisan működnek, Vlagyimir Tyi- tov, Musza Manarov és Valerij Polja- kov közérzete jó. Gorbacsov Krasznojarszkban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn délelőtt Moszkvából Krasznojarszkba utazott — adta hírül rövid tényhírben a TASZSZ. A szovjet hírügynökség rövid híre azt tanúsítja, hogy Mihail Gorbacsov befejezte évi rendes szabadságát, s újból megkezdte munkáját. Jugoszláv—román államfői találkozó lesz Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség elnöke a zágrábi nemzetközi vásáron tett látogatása idején fogadta Joan Ungur román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési minisztert, akivel rövid megbeszélést folytatott. Hivatalos közlemény szerint a találkozón megállapították, hogy a jugoszláv—román gazdasági együttműködés eredményesen fejlődik. Hangsúlyozták, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak újabb serkentést adnak majd Raif Dizdarevics és Nicolae Ceausescu elnök hamarosan sorra kerülő tárgyalásai. Iráni küldöttség Magyarországon Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Stadinger István, az Ország- gyűlés elnöke tegnap hivatalukban fogadták a Mohammad Szadeg Halhali hodzsatoleszlám, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnöke által vezetett küldöttséget. Az iráni vendég tájékoztatta vendéglátóit a többi között a genfi tárgyalásokról, amely az iráni—iraki háború befejezését hivatott szolgálni. Kifejtette, hogy a megbeszéléseket a mostani szünet után New Yorkban folytatják, s ez megfelel az iráni fél elképzelésének. Halhali hodzsatoleszlám köszönetét mondott azért a magyar segítségért, amelyet az ország nyújtott az iráni népnek az elhúzódó háborúban, a többi között gyógyszerszállítások formájában is. Kérte, Magyarország változatlanul aktívan vegyen részt az iráni— iraki kérdés rendezésében és Irán újjáépítésében. Dizdarevics a reformról Jugoszlávia csak radikális reformintézkedések bevezetésével és megvalósításával lábolhat ki a jelenlegi válságból és léphet a tartós gazdasági fellendülés biztos útjára. Az egyedüli megoldás a gazdasági rendszer és politika gyökeres megváltoztatása. Nincs más választás, el kell indulnunk ezen az úton és minden erőnkkel e cél elérésére kell törekednünk — jelentette ki Raif Dizdarevics. A jugoszláv államelnökség elnöke a zágrábi őszi nemzetközi vásár megnyitásán mondott beszédet. A gazdasági reform sikere szempontjából — mutatott rá — megkülönböztetett jelentősége van a kedvező politikai és társadalmi légkör kialakításának. Dizdarevics ismét hangsúlyozta, hogy egész Jugoszlávia jelenlegi legsürgetőbb feladata és legnagyobb felelőssége a koszovói helyzet megszilárdítása. NSZK-hetilapok Romániáról A hamburgi Der Spiegel és a stuttgarti Sonntag Aktuel című hetilap hétfőn szenvedélyes hangvételű írásban tiltakozik a román kormánynak elsősorban a nemzetiségeket sújtó ama terve ellen, hogy a mezőgazdasági földterület bővítésének szándékára hivatkozva — falvak ezreinek felszámolásával — agráripari központokba telepítse át a lakosságot. A Der Spiegel egy erdélyi szász település várható sorsának, lakossága amúgy is nehézéletének, nélkülözéseinek ismertetésével mutatja be a romániai németség súlyos helyzetét. Emlékeztet rá, hogy az utóbbi tíz évben átlagban nyolcezer márka „fejpénz” ellenében 120 ezer romániai német kiutazását engedélyezték az NSZK-ba. A tekintélyes lap nem vonja kétségbe, hogy a hivatalos Bonn humánus megfontolásból cselekszik, amikor folytatja a romániai németek pénzért való kiváltását, ám megállapítja: az ilyen akció áldatlan hatásaként minél több erdélyi vándorol el, annál gyorsabban hal ki az erdélyi kultúra is. A lap egyben idézi Albert Klein erdélyi német evangélikus püspököt, aki szintén azt vallja. hogy ily módon meggyorsul az erdélyi németségnek mint népcsoportnak a megszűnése. A Der Spiegel rámutat: a román vezetés a falurombolással lényegében a kulturális és etnikai különbségeket akarná eltüntetni a társadalom teljes uniformizálása végett. A helyzet súlyosságát a lap azzal is érzékelteti, hogy beszámol a román—magyar viszályról, magyar államférfiaknak a bukaresti elképzeléseket a magy ar kisebbség védelmében elítélő megnyilatkozásairól, de arról is, hogy a tervezett intézkedések sújtják a román lakosságot is. (Folytatás az 1. oldalról) közösségtől, könnyen válthat át meggondolatlan és a nemzet jövőjét veszélyeztető cselekedetekbe. Este a fórumokon, a héten a különböző rendezvényeken is ezekre a kérdésekre kell keresni a választ. — Egy aktív, tettre kész és a lesúj - tottságból is emelt fejjel feltápászkodni kész ország élt itt, 1947—48 fordulójáig, az azután meghirdetett szociális program pedig bizakodással töltötte el az embereket, de egy oligarchisztikus vezetés felelőtlen becsvágya és zsarnoksága kiábrándította azokat is, akik korábban akár az életükkel is hajlandók lettek volna ezekért az eszmékért helytállni — emlékeztetett a szónok. — Ezt a műveletet, amely a nemzeti önvizsgá- lást, és belőle a nemzeti önismeretet kicsiholja, nem takaríthatjuk meg magunknak — szögezte le. — De addig is, míg a helyes és megfelelő következtetésig eljutunk, van néhány dolog, amiben nem tévedhetünk. Ma fordulatra van szükség, nyílt, nyilvános politizálásra, demokratikus szocializmusra. Ha ebben nem tévedünk, s e program köré százezreket, milliókat lehet tömöríteni, akkor már a következő tévedést is elkerülhetjük, azt a balhiedelmet, amely szerint a demokrácia körülményes dolog, megnehezíti a döntéseket, s elállja a kibontakozás útját. — A diktatórikus döntéseknél nincs pazarlóbb döntés — jelentette ki nagy taps közepette. — A népet alattvalói tudatba sodró politikai szervezeteknél és infantilis politikai kultúránál nem nehezedhet nagyobb teher egy nemzet életére. Tagolatlan, ^egymással is versengeni képes, bizonyos kérdésekben politikai alternatívákat is nyújtani tudó intézményrendszer nélkül nincs kibontakozás. Egy nemzet számára nagyon fontos a mértékek megtalálása. A régi bölcsek úgy vélték, hogy az ember maga a mérték. Én is úgy vélem: mi magunk vagyunk a mérték, a személyiségünk kiteljesítéséhez, a bennünk rejlő energiák érvényesítéséhez nem hiteha- gyott és kiüresedett, hanem valóságos intézmények állnak rendelkezésünkre. Ezt a fajta mértéket fogjuk megtalálni abbá'ú a politikai progfamban; amelynek útját elindította az idei májusi pártértekezlet, amelynek mozgatórugói között ott vannak azok a szerveződések is, amelyek nagyon lényeges kérdésekben ma is polemizálnak velünk. Kihívást jelentenek számunkra és botrányt érzünk ott, ahol a jövő politikai kultúrájában már partneri, párbeszédes együttműködést találunk. Ebből a botrányból, amely ma még sérti fülünket, szemünket, egy együttműködő, közmegegyezést megteremtő Magyarország kerekedhet ki. Az országot megosztó legnagyobb kérdéseket elemezve Pozsgay Imre a továbbiakban kifejtette, a legnagyobb gondokat nem a gazdaság bajai, a jólét veszedelmei jelentik, hanem azok a gúzsba kötő elemek, amelyek önfeladásunkból, személyiségünk lemorzsolódásából, morális tartásunk elerőtlenedéséből fakadnak. A nemzeti összefogáshoz ma ennek a morálnak a megteremtésére, a tetterőből való merítésre nagyobb szükség van minden gazdasági ígéretnél. Ezután a magyarságtudat mai értelmezését adva kijelentette: az új politikai helyzetben, amely reformért kiált és politikai fordulatot ígér a szocialista demokrácia, a demokratikus szocializmus nevében, meg fogjuk találni azt a választ is, amely visszaterel bennünket magyarságunkhoz, s érzékelteti, hogy a magyarok itt, e 93 ezer négyzetkilométeren, a Kárpát-medencében s azon túl az emberi értékek gyarapítói, és nélkülünk szegényebb lenne a világ. Egy, a Dunán a szónokkal szemben elúszó román felségjelű hajó indította gondolatkört kifejtve Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta: ha mi még ezer évig az együttélésre akarunk berendezkedni, akkor ezeket a jeleket kell természetesnek tekinteni. A Dunát mint népeinket összekötő, nem csupán szimbolikus értéket tiszteletben tartani, és ezen a tájon a népek kapcsolatát építeni. Van helyünk Közép-Európában! Ezt követően a szervezők a Miért tévesztettünk utat?, illetve az Út a jog- államiság felé című pódiumvitára invitálták az érdeklődőket. Mindkét rendezvényen a társadalmi és politikai közélet neves személyiségei válaszoltak a felvetődő kérdésekre. Előadókörúton a Krímben Szeptember 4—11. között az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága meghívására előadókörúton vett részt Kenedics Károly, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára és dr. Kruppa Éva, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettese. A küldöttséget fogadta Andrej Nyikolajevics Girenko, az SZKP KB tagja, a Krím Területi Pártbizottság első titkára és Leonyid Ivanovics Gracs, a területi pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, akikkel tartalmas véleménycserét folytattak a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjáról és a peresztrojka helyi tapasztalatairól, feladatairól. Az előadó-küldöttség körútja során 18 előadást tartott. Többek között a szimferopoli, a cserno- morszki, a belogorszki, a dzsan- koji járási és a szevasztopoli városi pártbizottságon, a területi oktatási igazgatóságon a Frunze Egyetem társadalomtudományi tanszékén, a Krimszkaja Pravda szerkesztőségében, a szimferopoli Béke- és Barátság Klubban, az ottani ismeretterjesztő társulat központjában, valamint a Lenin és az Ukrajna Kolhozban. Kenedics Károly és dr. Kruppa Éva vasárnap visszaérkezett Bács- Kiskunba. Tüntetés a vízlépcső ellen A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ellen tiltakozó tüntetés kezdődött hétfő délután Budapesten, a Vörösmarty téren. A demonstráció főbb követelései: Tüntetünk a vízlépcső ellen! — Követeljük a nagymarosi építkezés azonnali leállítását! —- írják ki a népszavazást! A különféle környezetvédő és más, kulturális, társadalmi alapokon szerveződő csoportok felhívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze a Belvárosban tiltakozó transzparenseikkel, hogy — a rendezők szándéka szerint — „fegyelmezetten képviseljék álláspontjukat” az éles társadalmi vitát kiváltott nagyberuházással kapcsolatban. A Vörösmarty téri gyülekezés után a tiltakozó menet — a forgalom elől elzárt útvonalon — a Kossuth Lajos térre indult, ahol a demonstráció forgatókönyvének megfelelően a Parlament épületében átnyújtották az építkezés ellen tiltakozó beadványt. A nagymarosiak tiltakozása A Hazafias Népfront nagymarosi bizottsága és a nagyközség társadalmi szervezetei nyilatkozatot adtak ki, amelyben tiltakoznak amiatt, hogy különböző csoportok „Nagymaros Bizottság” néven szervezkednek, akciókat és tüntetéseket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A helyi népfront és társadalmi szervezetek megítélése szerint az úgynevezett „Nagymaros Bizottság” nem Nagymaros lakosságát képviseli, és olyan propagandát fejt ki, amely a település alapvető érdekeivel ellentétes. Ezért elhatárolják magukat a megítélésük szerint egyoldalú és a teljes körű objektivitást mellőző kampánytól, amely az épitkezés leállítását követeli. A tiltakozás hangsúlyozta, hogy Nagymaros lakossága legalább olyan mértékű felelősséget érez a Dunakanyar környezetének és szépségének megóvásáért, a környezet védelméért, mint bárki az országban. EMLÉKEZÉSEK ALLENDÉRE Pinochet-ellenes megmozdulások Chilében vasárnap véres puccsának tizenötödik évfordulóját ünnepelte Augusto Pinochet diktátor. Ugyanaznap baloldali tüntetők ezrei tisztelegtek az 1973. szeptember 11-ei államcsínyben megölt egykori elnök, Salvador Allende emléke előtt. Pinochet az évforduló alkalmából beszédet intézett a nemzethez, arra biztatva a chilei népet, hogy igenlő szavazatokkal erősítse meg személyét az államfői tisztségben az október 5-ére kiírt népszavazáson, ahol egyébként a 72 éves tábornok-elnök az egyetlen jelölt. Barátságtalan fogadtatásra talált vasárnap a főváros, Santiago egyik munkás- negyedében az odalátogató elnök. Gépkocsijának -útját kövekből és égő gumiabroncsokból álló torlaszok akadályozták. A negyed lakosai kövekkel dobálták meg az őt kísérő motoros rendőröket. A rendőrök rálőttek a köveket hajigáló helybéliekre, és két tüntetőt megsebesítettek. ' Tízezer ember rendezett kormányellenes tüntetést Salvador Aliende sírjánál, a Csendes-óceán partján fekvő Vina dél Marban, a néhai baloldali elnök halálának 15. évfordulóján. A rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta szét a tüntetők tömegét. Legalább 20 tüntetőt őrizetbe vettek. Bumeráng akció A szovjet és a lengyel állambiztonsági szervek két évtizeden át követték figyelemmel, beépített embereik révén, a nyugati ukrán emigráció egy részének szovjet- és lengyelellenes felforgató tevékenységét. Az elhárítás munkájának részleteiről közölt hétfőn interjút a Pravda Konsztantyin Viszockij ezredessel, az ukrán állambiztonsági bizottság (KGB) munkatársával. Jó két évtizeddel ezelőtt Szvja- toszlav Pancsisin — egy ukrán éU telmiségi család fia, aki Bécsben végezte orvosi tanulmányait — készséget mutatott rá, hogy együttműködjék az ukrán nacionalisták szervezetével. Kezdetben mindenfajta nehéz feladatot bíztak rá, majd Lengyelországba hívták, ahol egy bizonyos Bilinszkij folytatott vele hosszas beszélgetést. Pancsisinnak nem volt könnyű dolga, hiszen az ukrán nacionalisták pontos katonai információkat követeltek tőle, s emellett találnia kellett egy alkalmas embert, aki létrehozza a szervezet „kordonon túli egységeinek” helyi csoportját. Ez az alkalmas ember Jurij Ivancsenko lett. Vele is Bilinszkij találkozott, szintén Lengyelországban. Tevékenységük eredményeként Nyugaton már úgy számoltak velük, hogy Lvovban, Kijevben és másutt Ukrajnában velük egyívásúak csoportjai működnek. Pancsisint szolgálatainak elismeréseként kooptálták a „kordonon túli egységek” központi vezetőségébe, „kinevezték” ukrajnai „legfelsőbb bíróvá” és az „ukrán biztonsági szolgálat” fejévé is. Később „aranykereszttcl” tüntették ki és tagja lett az „ukrán kormánynak”. A szervezet úgy vélte, emberei révén ellenőrzi az ukrajnai helyzetet. Az interjúból a továbbiakban kirajzolódik, milyen konkrét akciókkal akarták létrehozni az „önálló Ukrajnát”. A szervezet tevékenysége élesen ellenséges a Szovjetunió mai politikájával szemben: kormányellenes folyamatokat akartak kibontakoztatni, amelyeket szerettek volna „tömeges forradalmi jellegűvé" tenni. A hosszú ideig tartó elhárító akcióban a szovjet és a lengyel állam- biztonsági szervek — Pancsisin, Ivancsenko és mások közvetlen részvételével — ellenőrizték az Egyesült Államokban, Angliában, Kanadában, az NSZK-ban és másutt tevékenykedő ukrán nacionalista szervezeteket. Az elhárítási akció részleteiről, a felforgatás tárgyi bizonyítékairól az akcióban részt vevők szerdán Kijevben nemzetközi sajtóértekezletet tartanak. Közgazdász-vándorgyűlés Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) gek keretében a jövő évtől formálódó tulajdonosi rendszer fokozatosan kedvező impulzusokat adhat a gazdaság rugalmasságának. — Célunk a piaci feltételek olyan kiépítése, amelyben meghatározott piacokon, bizonyos típusú vállalkozásokba szinte bárki bekapcsolódhat, akinek erre kedve, ereje, tehetsége van. Szükséges, hogy az állam új elvek alapján, a piacon keresztül, piaci eszközökkel vállaljon szerepet a gazdaság befolyásolásában. KGST-kapcsolatainkat illetően az előadó hangsúlyozta: gazdaságunk e kapcsolatrendszer bázisán épült ki, ezért e kapcsolatok nélkül működés- képtelen és azok sorvadása alapvetően veszélyeztetné a külső és belső egyensúly megteremtését. Elemi érdekünk ezért a mutatkozó korlátok mellett is kiaknázni meglevő lehetőségeinket. Kezdeményezni kell két- vagy többoldalú megoldásokat a hasonló törekvésű partnerekkel, akik már most készek lennének a kapcsolatokban nagyobb teret adni a piaci eszközöknek, az áru- és pénzviszonyoknak. A Központi Bizottság titkára az inflációról szólva kijelentette: törekvésünk csak az lehet, hogy tudatosan és fokozatosan megszüntetjük az inflációt kiváltó okokat, és olyan politikát folytatunk, amelynek alapján a gazdasági stabilizáció megvalósulása egyértelmű- *en kifejezésre jut az infláció mértékének csökkenésében is. A gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak újrarendeződéséről az előadó megállapította: a vállalati vezetők figyelmének súlypontját a párt- és állami határozatok követésétől a piac működésének felmérése és megértése felé kell áthelyezni. A külpiaci versenytől való mai védettség és a versenyhiányos belső piaci viszonyok mellett kialakult vezetési gyakorlathoz képest minőségileg más, nagyobb figyelmet kell fordítani a piaci versenyviszonyok alakulására, a kereslet vizsgálatára, a partnerek és versenytársak tevékenységére. Befejezésül szólt politikai stabilitásunk megőrzésének jelentőségéről. Hangoztatta: a világban rólunk kialakult kép egyik markáns vonása — ami nemzetközi megítélésünkben alapvető szerepet játszik — az, hogy országunkat belpolitikai stabilitás jellemzi, s hogy hazánk megbízható és kiszámítható partnere szövetségeseinknek és a világ valamennyi országának. Partnereink nagyra értékelték azt a határozottan megfogalmazott szándékunkat, hogy az is kíván maradni. Többször tapasztaltuk, hogy ez komoly politikai tőke, amit nem kockáztathatunk abban a folyamatban sem, ami társadalmunkban a politikai intézményrendszer átalakulása és a gazdaságpolitika új alapokra helyezése nyomán végbemegy — hangsúlyozta Németh Miklós. Németh Miklóst követően Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke tartott előadást a stabilizáció gazdaságpolitikai problémáiról és a gazdálkodó szervek feladatairól. Román Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Ipari és Vállalatgazda- ság-kutató Intézetének igazgatója a stabilizációs program eddigi, s véleménye szerint már általánosítható tapasztalatait tekintette át. Ezután a vándorgyűlés négy szekcióban folytatódott. Az első szekcióban — Tatai Ilonának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatójának vezetésével — a vállalatok kibontakozási feltételeiről és megújulási stratégiájáról hangzottak el előadások és felszólalások. A másodikban — Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadójának vezetésével — A gazdálkodó szervek piaci kapcsolatai, verseny és együttműködés a kül- és belpiacon címmel indult vita. A harmadik munkacsoport elnöke Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanára volt. A negyedik szekcióban a gazdálkodásban érvényesülő pénzügyi szemlélet problémáit vitatták meg Pulai Miklós miniszterhelyettesnek, ’ a gazdaságirányítási konzultatív bizottság elnökhelyettesének vezetésével. A 26. közgazdász-vándorgyűlés ma szekcióülésekkel folytatódik.