Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
1988. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 5 KONZERVIPARI SZEZONBAN-BOROTVAÉLEN • Bogdán Pál: — Az emberekre csak szép szóval tudunk hatni. Köztudomású, hogy a konzervipar már régen nem szezonális jellegű, hiszen az év minden egyes napján dolgoznak ezek az élelmiszer- ipari üzemek. Ennek ellenére a nyári hónapokban — a kertészeti termények félkész áruvá történő feldolgozása, a nyersanyag mentése miatt — munkacsúcsok jelentkeznek. Ilyenkor az üzemek, közöttük a Kecskeméti Konzervgyár mindkét telepe nyújtott műszakban, folyamatosan dolgoznak. Ebből következik, hogy a munkások nagyon sokat túlóráznak, biztosítva ezzel az exporthoz, a belföldi ellátáshoz, a holtszezonhoz szükséges gyümölcs- és zöldségalapanyagot. Miután híre jött, hogy a munkások nem szívesen vagy nem vállalnak több túlórát a Kecskeméti Konzervgyár 11-es telepén, két alapszervezeti párttitkárral, Bogdán Páliul és Dudvai Istvánnal ültünk le beszélgetni, kifürkészni ennek okát. • Dudvai István: — Az ígéret betartását kívánjuk. Miért nem vállalnak több túlórát a munkások? — Az üzemekben kezdte Bogdán Pál — mint mindenütt, nálunk is vannak kulcsemberek, a szakmunkások. Ezek a többiekkel együtt ebben az időszakban mintegy négy hónapon át nagyon sokat túlóráznak, szombaton és vasárnap is dolgoznak. Nem ritka a havi 300 órás teljesítmény, sennek arányában a 20 000 ezer forint feletti kereset. Vegyünk egy példát: az a szakmunkás, aki egyébként havi 8-9000 forintot keres, tavaly a szezonban elérte túlórával, műszakpótlékkal a 23 600 forintot, ebből hazavitt 20 600-at. Az idén ugyanez az ember, ugyanannyi munkával, a 26 800 forintra felbruttósított fizetéséből csupán 16 100 forintot kapott kézhez. A személyi jövedelemadó kulcsa ez esetben már 44 százalékos. — Nem arról van szó — folytatta Dudvai István —, hogy nem vállalnak az emberek túlórát, de nem annyit, amennyire szükség volna, éppen az adólevonás miatt. Nemcsak a kulcsembereknél érződik a teljesítmény-visszatartás, a túlórától való húzódozás, hanem a segédmunkásoknál, sőt a közvetlen termelésirányítóknál is. A túlóra a szezonban átlagosan havi 120—130 óra. Az előbbi példa a 300 órát teljesítők adófizetését mutatta be, de kevesebb túlóránál ugyanez a helyzet. A munkások, s szerintünk sincs arányban az elvégzett munka és a kifizetett bér. — Az igazsághoz hozzá tartozik mondta ismét Bogdán Pál —, hogy van, aki egyáltalán nem túlórázik, de a dolgozók zöme egy bizonyos összeg elérése után már kifogásokat keres, beteget jelent. Van olyan is, aki kereken megmondja: nem túlórázik tovább, mert sok a levonás. Szerencsére eddig még nem történt kiesés, de mindennap borotvaélen táncolunk. A vezetők állandó stresszben vannak, meglesz-e a szalag, a műszak létszáma, tudunk-e teljes kapacitással dolgozni, szállítani, raktározni? Az emberekre csak szép szóval, agitációval tudunk hatni. Egyetlen érvünk van: ha nem teszünk el télire nyersanyagot, nem lesz munka. Ezt megértik, csak ezért dolgoznak, de mint mondtam, visszafogott energiával. A kommunisták hasonlóképpen vélekednek, de nagyon sokat tesznek azért, hogy ne menjen veszendőbe nyersanyag. — A megoldás? — tűnődött Dudvai István. — Központilag megtalálni a mindenki számára előnyös feltételeket, a vállalat erőfeszítése mellett. A Kecskeméti Konzervgyár vezetői már korábban úgy döntöttek, hogy függetlenül a teljesítménytől, szombati—vasárnapi munkáért 300—400 forintot kap mindenki. A központi döntések megváltoztatását természetesen nem kívánjuk, csupán az ígéret teljesítését: azonos teljesítményért ugyanannyi bért vigyenek haza a munkások, mint tavaly. Gémes Gábor A Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai Lefagyasztva r.w Számítógépes felügyelő rendszer A mesterséges intelligencia kifejlesztése a nemzetközi tudományos életben jelenleg még túlnyomórészt az alapkutatásokra korlátozódik. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával, a Budapesti Műszaki Egyetem műszer- és méréstechnika tanszékének fiatal kutatókból álló csoportja kifejlesztett egy olyan ipari technológiai folyamatokat ellenőrző felügyelő rendszert, amely a mesterséges intelligencia alapkutatási eredményeit is felhasználja, önállóan ellenőriz egy-egy technológiai folyamatot, felhívja a figyelmet a berendezés hibáira, kideríti azok okát és javaslatot tesz megszüntetésükre. SZOLGÁLTATÁSOK A FILANTRÓPNÁL Ha nem kormos, akkor is meg kell nézni! • A vacsi-közi lakásátadások alkalmával Csuklós Árpád és Kálmán Zsolt gázszerelő ellenőrizte a fűtőberendezéseket. Szeptemberben már gondolnunk kell a télre is, legalábbis ami a fűtési előkészületeket illeti. Oberst Béla, a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtés- technikai Vállalat ágazatvezetője szerint a nyári időszak sajnos holtidénynek számít. — A lakosság részére kéménytisztítást és fűtőberendezés-felülvizsgálatot október elejéig nemigen végzünk — tájékoztatott az ágazatvezető. — Sokan úgy vélekednek, ha nem kormos a kémény, nem kell megnézni. Évente két alkalommal kötelező a kémények tisztítása, és ebből a szempontból nem a kormos elszíneződés a mérvadó, hanem hogy lyukas legyen a járat, azaz semmilyen elzáródás se akadályozza a mérgező füstgázok elvezetését. Bács- Kiskun megyében 356 ezer kémény felügyeletét látja el a vállalat közel 80 kéményseprővel. De kéményseprésből ma már nem lehet megélni — tudtuk meg az ágazatvezetőtől. Ezért a Filantróp fűtéstechnikai ágazata 11-féle tevékenységet folytat, amelyekből az idei első félévben csaknem 30 millió forintos árbevétele, és 3 millió 735 ezer forint nyeresége származott. A nyári holtszezonban több mint 800 intézménynek végeznek rendszeresen átalánydíjas karbantartási munkákat. Évente 15 millió forint értékben vállalják egyedi, központi fűtési rendszerek kivitelezését. Korszerű fűtőberendezésekhez kéménybélelést és kéményvakolást is végeznek. Legnagyobb gondjuk, hogy anyagiak hiányában — pénzüket az új szolgáltatóház felépítésére kell fordítaniuk — nem tudták megvásárolni a kéménybéleléshez szükséges NSZK-beli Ahrens cég technológiáját és eszközeit. Ezzel az eljárással pedig olyan füstgázelvezető rendszereket tudnának kialakítani, amelyekre mindenféle tüzelőberendezés ráköthető lenne. Az idén mégis két szakmai újdonsággal jelentkezett a fűtéstechnikai ágazat. Megvásárolták a Szénhidrogénkutató Intézet szabadalmát, és a megyében elsőként hegesztés nélküli rézcsöves gáz- és fűtésszerelési munkákra vállalkoznak. Az eljárás lényege, hogy a vékony rézcsövek a padló szegélylécében elhelyezhetők, így falbontás nélkül akár kész, kitapétázott lakásokban is kialakítható a csőhálózat. Másik új szolgáltatásuk a számítógépes kéményméretezési eljárás bevezetése, amelyet tervező vállalatok és intézmények számára végeznek. — Szolgáltatásaink kiterjesztését jelentené — mondotta Oberst Béla ágazatvezető —, ha nem csak az intézmények, hanem saját érdekében a lakosság is megrendelné a propán-bután gázkészülékek időszakos felülvizsgálatát. Közös szándékkal sokkal több gondatlanságból bekövetkező balesetet megelőzhetnénk. Nem ártana erre már a fűtési szezon előtt gondolni. K. Á. TOJASPORGYAR BÁBOLNÁN Új élclmiszcrüzcm, tojásporgyár kezdte meg működését Bábolnán, a Mezőgazdasági Kombinátban. A baromtiprogram keretében százmillió forintos értékben létesített tojásporító üzemben óránként húszezer tojást tudnak feldolgozni, amelyet folyékony — úgynevezett tojáslé — illetve porított állapotban forgalmaznak hazai és külföldi piacokon. (MTI-fotó) Ezerjó címmel új sorozatot indított a Mezőgazda- sági Könyvkiadó a Planétás Gmk közreműködésével. A szerkesztők remélik, ezer jó ötletet tudnak majd közreadni, s minden jó témát fel fognak dolgozni az évente 4-6 számmal megjelenő, kicsiny (16 cm-es), színes, igazán „kézbevaló” könyvecskékben. Olvashatunk majd életmódunk főbb újdonságairól (táplálkozásról, egészséges életmódról, természetgyógyászatról szb.), a biobarkácsoknak szólnak majd a ház körüli hobbikról (egy kutya vagy egy macska tartásáról, az akvárium növényeinek vagy állatainak gondozásáról; a palackban nevelt növényekről, a tetőn kialakított kertekről, az első papagájról...), a lovaglásról, a szörfről. . A közeljövőben jelenik meg a Mit ettek a vadnyugat hősei, a Háziasszony-kresz, a Gyöngyből bizsut és a Karácsonyfa díszítéséről szóló összeállításuk. A sorozat első két füzete nemrég hagyta el a nyomdát: dr. Oláh Andor Gyümölcskúrák és Monspart Éva Lefagyasztva című könyve. Oláh Andor kötetéből megtudjuk a többi között, melyik gyümölcs milyen betegség gyógyítására ajánlott, kiknek ellenja- vallt és miért. Táblázatok szemléltetik, melyik gyümölcsnek mennyi az ásványianyag- és a szénhidrát- (cukor-) tartalma, az ember napi C-vitamin-szükség- letét melyik gyümölcs milyen mennyiségének elfogyasztásával tudja szervezetének biztosítani. Monspart Éva a takarékos mélyhűtésről, a tárolásra szánt ételek előkészítéséről szól, sorra veszi, mit ne fagyasz- szunk és miért, mi a teendő a mélyhűtött gyümölcsös zöldségfélék elkészítésekor. Ezernyi, ezerjó tanácsot ígérnek a sorozat szerkesztői a sorozat indításakor; első füzeteik ötletesek, színesek, gondos kivitelűek. A kiadói gmk formabontó sorozataival, ötletgazdagságával lett közismert a hazai könyvpiacon. Új könyvecskéik a nyugati országokban rég népszerű kiadási és szerkesztési gyakorlatot is felhasználva mutatós, igényes népszerűsítő kiadványok, sajnos, harmincforintos egységáron. ^ jyj A gallium karrierje Az ásványi kincsek birtoklásának és kiaknázásának világranglistáin jó esetben a középmezőnyben vagy még annál is hátrább van a helyünk: hazánknak a bauxiton kívül nincs világviszonylatban is számottevő érctermelése. Mindezt tudva meglepetést kelthet, hogy van egy fém, amelyből a magyar ipar a világ teljes termelésének hatnyolc százalékát adja: ez a gallium. Igen nagy tisztaságú változatából jelenleg mintegy évi 3000 kilogrammot gyárt az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó ke- belében szervezett üzemrész, s ezt a meny- nyiséget még ebben az évben meg is duplázza, ha beindul egy újabb üzemrész. Francia felfedezés A fémgallium exportjából származó jókora bevételt két fontos körülménynek köszönhetjük. Az egyik az, hogy a magyarországi bauxitokban viszonylag sok a gallium; a másik, hogy a Fémipari Kutató Intézetben egy olyan — szabadalommal védett — eljárást dolgoztak ki, amellyel a timföldgyártás folyamatának megzavarása nélkül lehet kivonni az úgynevezett sű- rülúgból az abban feldúsult, literenként mintegy 200 milligrammnyi gallium 50-60 százalékát. A galliumot 1875-ben fedezte fel egy hosszú nevű francia vegyész, bizonyos Paul Emil Lecoq de Boisbaudran. Érdekelte őt nagyon az akkoriban kialakult új vizsgálati mód, a színképelemzés, idegen nevén a spektroszkópia, s ez hozta meg számára a sikert. A gallium, valamint később a szamárium és a diszprózium létezésére egyaránt a színképelemzés segítségével derített fényt. A fölfedezett elemet — Franciaország egykori latin neve, Gallia nyomán — galliumnak nevezte el. Meglepő különcségek A gallium több meglepő tulajdonsággal rendelkezik. Olvadáspontja még a 30 Cel- sius-fokot sem éri el: pontosan 29,75 Cel- sius-fok. Csak két olyan fém van a természetben, amely e tekintetben túltesz rajta: az egyébként is „különc” higany és a cézium. A „különc” jelző azonban nemcsak a higanynak, hanem a galliumnak is kijár. Elsősorban azért, mert nagyon széles hő- mérsékleti tartományban — 29,75 Celsius- foktól 2230 Celsius-fokig — megőrzi folyékony halmazállapotát. Egészen egyedülálló tulajdonsága a galliumnak, hogy túlhüt- ve hosszú ideig, akár hónapokig is cseppfolyós állapotban tartható, még mínusz 15 Celsius-fok alatt is. És meglepő dolog, hogy a szilárd gallium sokkal rosszabbul vezeti a villanyáramot, mint a folyékony fém. A furcsaságok tömegének magyarázatát abban látják a tudósok, hogy a galliumkristályok nagyon szokatlan felépítésűek. Elterjedt, mégis ritka Jóllehet a gallium a szilárd földkéregben meglehetősen elterjedt, feldúsulva csak ritkán fordul elő. Az összes fontos cinkérc és a legtöbb bauxit tonnánként 20-100 grammnyi galliumot tartalmaz. Bebizonyosodott, hogy az a legkifizetődőbb, ha e puha, ezüstfehér színű fémet a bauxit feldolgozásának közbülső termékeiből vonják ki. A magyar bauxitok galliumtartalma átlagosan 0,005 százalék. Abban a lúgban, amellyel a timföldgyártás során a bauxitot „feltárják”, a gallium feldúsul. A magyar szakemberek erre alapozva dolgoztak ki egy fémkivonási technológiát, s ez a gyakorlatban jól be is vált. E technológiának a lényege: a lúg kétszeri elektrolízise. Az elsővel még csak dúsítják a sűrű lúg galliumtartalmát, a másodikkal pedig már 96- 99 százalékos tisztaságú nyers galliumot kapnak. Az ezt követő műveletsor arra szolgál, hogy elkülönítsék a szennyezőket a nyers galliumból. A beavatkozás eredménye: 99,99 százalékos tisztaságú fém! Mire használják? A mindennapi életben végzett hőfokmérésre rendszerint megfelel a higanyos hőmérő, amelynek mérési tartománya mínusz 38 Celsius-foktól plusz 357 Celsius- fokig terjed. A tudományos kutatásokban azonban nagyobbak a követelmények: ott olykor 30 és 2230 Celsius-fok között működő gallium hőmérőt használnak. Az alacsony olvadáspontú galliumot szívesen használják az automatikus tűzjelző- és tüzoltórendszerek érzékelőjeként is: ha a védendő helyiségben 30 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a gallium megolvad, s villamos kapcsolóként működik, bekapcsolva a riasztó- és a tűzoltó-berendezéseket. Egy kevés galliumadalék jócskán megnöveli az üveg törésmutatóját — ez optikai szempontból lehet kívánatos. A gallium- oxid adalékkal készült üvegnek pedig az a tulajdonsága, hogy jól átengedi az infravörös sugarakat. A mérések tanúsága szerint azonban a folyékony gallium a ráeső fénynek csaknem 90 százalékát visszaveri (a szilárd halmazállapotú lém valamivel kevesebbet). Nem csoda tehát, hogy a gal- liumozott tükrök a legjobbak közé tartoznak, s különösen a csillagászati optikának van szüksége rájuk. A gyógyításban a gallium mesterségesen létrehozható 14,2 óra felezési idejű izotópját használják, főként a rákos daganatok létének, helyének, méretének a földerítésében. A gallium jelenkori nagy karrierjét tulajdonképpen az a felismerés inditotta el, hogy az arzénnal alkotott vegyülete — a gallium-arzenid — igen tiszta állapotban kiváló félvezető, jobb, mint a germánium vagy a szilícium. Ez hallatlan jövőt sejtet számára a számítógépekben és a számítástechnikában. Blahó István
