Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

1988. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Ma: alapkő-letételi ünnepség 1949 óta a világban több mint 250 gyermekfalut hoztak létre el­hagyott gyermekek számára Kat- mandutól San Domingóig. Az öt­let a német származású Hermann Gmeinertől származik, aki inns­brucki tanulmányai idején, a má­sodik világháború utáni eszten­dőkben szembekerült a szülők nél­küli gyermekek problémájával. A gyermek lényének leginkább megfelelő megoldás után kutatva alapította meg az SOS-gyermek- falvakat. Gmeiner maga ötéves volt, amikor édesanyja meghalt, tehát személyesen is átélte azt a katasztrófát, ahogy egy gyermek­nek a világa összeomlik, aki elvesz­ti édesanyját. De azt is látta — olvasható Benyomások, gondola­tok, vallomások című könyvének bevezetőjében —, ahogy a vég va­laminek a kezdetévé válik. A ház­ban, az udvarban, a faluban volt a kimeríthetetlen erő, amely a gyer­mek széttört világát újra tudta te­remteni. A gyermekként átélt sú­lyos lelki megrázkódtatás és annak fokozatos leküzdése képezik a hát­teret, amelyre ettől kezdve minden új élmény és benyomás rávetítő- dik, amely minden gondolatnak, érzésnek és cselekvésnek egyéni, személyes jelleget ad. A Tirolban 1949-ben átadott SOS-gyermekfalu és az azóta épí­tettek működési elve ugyanaz: egy helyen nem túl sok családnak lakó­helyet alakítanak ki, egy-egy csa­ládban 6—8 gyermek él igazi kö­zösségben. Az SOS-gyermekfalvak alapelve négy pontban foglalható össze: 1. Minden elhagyott gyer­mek új anyát kap, kinél szeretetet, megértést, védettséget talál. 2. Az SOS-gyermekfalvakban 6—8 kü­lönböző korú fiú és lány testvér­ként él — a név szerint testvérek természetesen együtt maradnak. 3. Az SOS-gyermekfaluba a lakók felnőttként is visszatérnek, ez igazi otthonuk. 4. Maga a falu 12—20 házból áll. Ferenczy József — azaz: Josef von Ferenczy — tevékeny részvé­telével ma Kecskeméten már a má­sodik magyar SOS-gyermekfalu építése veszi kezdetét az alapkőle- tételi ünnepséggel. Több helyszín közül a magyar egyesület a Vízmű utcai területet találta megfelelő­nek. Kecskemét városa adja a köz­művesített területet, biztosítja az oktatási, művelődési és sportintéz­mények használatát. Egy év alatt 12, a környezetbe jól beilleszkedő házat építenek föl, ami a későb­biekben 70—80 gyermek gondozá­sát teszi lehetővé. Az NSZK-ban élő Ferenczy —- amint az egy róla szóló cikkben olvasható — valósággal új ipar­ágat teremtett: a tudományos hát­terű információszolgáltatást, Könyveket, film- és tévéforgató­könyveket, újságcikkeket készíttet. Tekintélyes közvéleményformáló­ként magas beosztású politikusok is tisztelik — ő maga mindig is büszke volt kecskeméti származá­sára. A helytörténész publicista Heltai Nándor kutatásai szerint az 1799-ben született Ferenczy László rendezett először gazdasági kiállí­tásokat Kecskeméten, és a család más tagjai is méltók az utókor megbecsülésére. B. J. A WELT AM SONNTAG CIKKE Szülőhelyén, Kecskeméten... Josef von Ferenczy a második SOS-gyermekfalut építi Csütörtökön Josef von Ferenczy professzor, menedzser, a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztjének kitüntetettje megala­pítja a második SOS-gyermekfalut Magyarországon. Az alapkőletétel Kecskeméten lesz, abban a városban, ahol Ferenczy 69 évvel ezelőtt megszületett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Berecz János, valamint az SOS-Gyermekfalu Nemzetközi Szövetség elnöke, Helmut Kutin is jelen lesz az eseményen. Az első SOS-gyermek­falut Ferenczy 1986 szeptemberében segítette létrehozni Battonyán a határháromszögben, a magyar, a román és a jugoszláv határ mellett. Ma 86 gyermek él ott. A gyermekfalu javára rendezett nagy gálaműso­ron Ferenczy három ország külügyminiszterét üdvözölhette: Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet, Várkonyi Péter magyar és Peter Jan- kovitsch osztrák külügyminisztert. Josef von Ferenczy harminchárom éve segíti az SOS-gyermekfalva- kat. A szülőhelyén, Kecskeméten kialakítandó SOS-gyermekfalu meg­alapításával régi kívánsága teljesül. Szavait idézve: „Ézeknek a gyere­keknek egyetlen mosolya többet ér annál, amit mi valaha is adni tudunk nekik”. MEGKÉRDEZTÜK . .. FELRÖPPENT A FÁCÁN, BORULT A KOCSI rr Őszi csúcsforgalom a pusztán VILÁGBANKI HITELBŐL Számítógépes tervező és gyártó rendszer A Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (Számaik) felkészül a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszer hazai bevezetésé­re. A világszerte legkorszerűbb CAD/CAM rendszer létesítésére a vállalat 5 millió dollár világbanki hitelt kapott. Ebből az összegből számítógép-részegységeket, programokat, illetve olyan know-how-kat vásárol, ame­lyekkel az adott vállalati folyamatba a CAD/CAM rendszert be lehet illeszteni. Ugyancsak a hitelből fizetik a szakterület legkiválóbb nemzetközi szakértőit. A szá­mítógéppel segített tervezést (CAD) minden olyan ipari területen alkalmazni lehet, ahol gépet, műszert vagy épületet kell tervezni. A módszer alkalmazásával a mérnökök magszabadulnak a fáradságos kézi tervezés­től. A számítógéppel segített gyártás pedig azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol már működnek automatikus gyártási rend­szerek. A CAD/CAM rendszert a Számaik a vál­lalatok számára szolgáltatásként működteti, s forintért vállalja a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszer bevezetését. így a világbanki hitel — amelynek törlesztését a Számaik 1994-ben kezdi meg — a magyar vállalatok jól exportálható, korszerűbb ter­mékei révén térül meg. Ma már a nemzetkö­zi versenytárgyalásokon esélytelen az a vál­lalat, amely a hagyományos módon készített tervekkel nevez be. A Számaik a nagy-, valamint a közepes és kisvállalatok részére különféle szolgáltatá­sokat nyújt. A nagyvállalatokat — amelyek saját erőből be tudják szerezni a CAD/CAM rendszer bevezetéséhez szükséges gépeket — a Számaik szaktanácsokkal segíti. A kö­zepes és kisvállalatoknak pedig a számítás- technikai vállalat szakértői a vállalati szak­emberekkel együttműködve elvégzik a meg­rendelt tervezői munkát. A Számaik azt is vállalja, hogy bérleti díj ellenében, a csak devizáért beszerezhető számítógépes eszkö­zöket, programokat a vállalatokhoz telepíti, s használatukra betanítja a felhasználókat. Az 5 millió dolláros hitelnyújtás előtt a Világbank szakértői több menetben tanul­mányozták a Számaik szakmai felkészültsé­gét és gazdasági stabilitását. Megállapítot­ták; hogy a vállalat alkalmas arra, hogy a CAD/CAM rendszert hazánkban kiépítse, s ezzel hozzájáruljon az ipar technológiai színvonalának emeléséhez. A Számaik 1991- re építi ki a számítógéppel segített tervező és gyártó rendszert, s a számítások szerint a világbanki hitel öt év alatt térül meg. Mit mond az igazgató az üzemegészségügyi ellátásról? — Igaz-e, mint egy telefonáló lapunknak névtelenül jelez­te, hogy a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban napközben nem kielégítő, rövid ideig tart az üzemorvosi ellátás? Válaszol: dr. Halász István igazgató. — Menjünk a rendelőbe, elmondom, hogy anyagi lehető­ségeinkhez képest milyen nálunk az egészségügyi ellátás. Hatszázhúsz dolgozó jut a két asszisztenssel dolgozó dr. Szabó Dénes üzemorvosra, aki a hét nagyobb részében 6- 14.35 óra között rendel. Kivétel hétfő és csütörtök, amikor kora délután, 12.30-13 órakor az Újpesti Gépelemgyárban várják. Ez az időbeosztás az orvosi szolgálatban, ha talán nem is mindenkinek igazodik a szabad idejéhez, úgy vélem, megfelelő. Akinek vizsgálatra, kezelésre és gyógyszerre van szüksége, akár éjszakás vagy délelőttös, akár pedig délutáni műszakba jár, az megtalálhatja Szabó doktort. A főállású üzemorvos jogosult a beteg dolgozókat táppénzre venni, ami a szélesebb körű ellátáshoz hozzátartozik. Bővítve az egész­ségügyi szolgáltatást, a rendelőben légzésfunkció-, hallás-, szemészeti, EKG-, gépjármű-vezetői alkalmassági és külön­féle szűrővizsgálatokat is végeznek. Házi gyógyszertárunk ugyancsak van. Valamennyi üzemrészben — ezt a doktor úr és asszisztensei tanúsíthatják — található elsősegélynyújtó felszerelés és olyan dolgozó, aki a kötszerek használatához ért. Végső soron a délutáni műszakban vagy géemkával tovább bent lévő embereket sem fenyegeti veszély, hogy sürgős esetben nem részesülhetnek ellátásban a napi rendelé­si idő után. Ide nem messze van a leninvárosi körzeti orvosi rendelő, s ha kell (mint egyszer a nyáron is, egy szívbeteghez) hívatjuk a kórházi ügyeletet vagy a mentőket. K — 1 A Bugacra látogató külföldi turistacsoportok autóbuszai nem közvetlenül a puszta bejáratánál parkolnak le, hanem jóval távolabb, a csárdánál. Innen több évtizedes hagyomány szerint lovas fo­gatokkal viszik őket a bemutató helyszínére, az istállókhoz. így volt már kezdetben is, a vonatos időkben, amikor az állomástól szállították a foga­tok a vendégeket. A hangulatos kocsikázás fontos része a bugaci programnak. Csizmában, fekete kalapban Manga László két évtizede szállítja már a bakon ülve a turistákat. Jól emlékezik a hatvanas évek közepére, a bugaci idegenforgalom hőskorára: — Akkoriban még fakerekű, féderes kocsikkal jártunk. Csak négy-öt személyt vittünk, a lovak mégis nagyon meg­szenvedtek a homokos úton. A ráfhúzás is nagy gondot jelentett, mert nem akadt bognármester a faluban. így az­után áttértünk a gumikerekű, pados kocsikra, amikre nyolc­tíz ember felfér. Ezekkel csináljuk most is. Kezdetben, mint megtudom, harmincnál több fogat állt ki egy-egy csoporthoz. Mostanra megfogyatkoztak a fogatok, s a szövetkezet tulajdonában levő kocsikra is egyre nehezebb hajtót találni. Manga László azon kevesek közül való, akik őrzik a hőskor hagyományát: fekete kalapban és mellény­ben, fényes csizmában hajtja a lovakat. Szeretik is fényké­pezni a kocsiját: — A tsz-fogatosok már tarkában járnak — mondja, le- gyintvc egyet az ostorával. A ló nem gép Hogy a bugaci fogatosokon milyen ruha van, igazából nem nagy ügy. Az idegenforgalom azonban igencsak kényes üzletág. Az átlagosnál nagyobb szerepet játszik benne az emberi tényező, s a kis dolgoknak is jelentőségük lehet. A szolgáltatást végzőknek sajátos elvárásoknak kell megfe­lelniük. Hiszen annak a külföldinek, aki életében egyszer eljön ide, emlékezetes esemény, kicsit ünnep a látogatás. Vajon meg tudnak-e felelni ennek a várakozásnak a pusztán forgolódó csikósok, fogatosók s a többiek? Bugacpuszta látványosságait a csárdától az istállókig, a lovasprogramig a Kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetke­zet működteti. Hegyi László elnökhelyettest ezúttal csak a program egy részletéről, a fogatozásról kérdezem: — A bugaci fogatok nagyobb része a szövetkezetünké, ezt egészíti ki néhány szerződéses kocsi. Naponta kétszer- háromszor fordulnak, attól függően, hány csoport jön. Ez egy jól bejáratott, bevált része a programnak. — Nemrég mégis eléggé súlyos baleset történt. Felborult az egyik, nyugatnémet turistákat szállító kocsi, többen megsérül­tek, s az egyik hölgy bokája több helyen eltörött. — Sajnáljuk, hogy ez a baleset megtörtént. Szerencsétlen véletlenek összejátszása okozta. Egy fácán felröppent az út mellől, ettől az egyik ló megijedt, megrántotta a kocsit és az egy gödörnél megbillent, s felborult. A hajtót figyelmeztet­tük, s jeleztük az esetet a rendőrségnek, hogy ők is végezzék el az ilyenkor szokásos vizsgálatot. Megállapították, hogy a fogatos nem fogyasztott szeszes italt, s a kocsi a műszaki követelményeknek megfelelt. — Igen nagy tömeget szállítanak évente a bugaci fogatok. Megfelelőnek tartja a biztonságukat? — Tavaly és az idén tavasszal minden kocsit felújítottunk, a hajtókát pedig levizsgáztattuk. Mindannyian jogosítvány­nyal rendelkeznek, valamint rendszeres balesetvédelmi okta­tásban részesülnek. Külön vezetőt állítottunk be, aki fel­ügyeli, irányítja a fogatokat. — S időnként még az óvintézkedések mellett is bekövetke­zik a baleset. — Bármilyen furcsa, de egy lovas fogat irányítása bonyo­lultabb, mint az autóvezetés. A ló nem olyan, mint a gép, kiszámíthatatlan. Megcsípi például a hasát egy bögöly, s egyből képes elrántani a kocsit. Bugaci fogatok • A homokos úton igencsak tartani kell a gyeplőt. (Gaál Béla felvétele.) A legtöbb csoport — a földre pottyant német turistáké is — a Pusztatourist szervezésében érkezik Bugacra. Tőlük rendelik meg más utazási irodák is az itteni programot. — Mi történik ilyen esetben, ha a vendég megsérül?— kérdezem Kovács Zoltánt, a Pusztatourist megyei vezetőjét. — A Siótur egyik csoportja volt, a Balatonról hoztak vendégeket. Mi mindenképpen kártérítést fizetünk a partner utazási irodának, hisz maradandó sérülésről van szó. Szeren­csére ritka az ilyen eset, hisz évi ötvenezer vendég közül eggyel-kettővel történik baleset. Előfordult már, hogy leesett, egy vendég lovaglás közben, és máshol, Solt környékén is borult fel kocsi. Hiányzó érdekeltség? ‘A ' ' r-r- fj ,1 '•■L — A bugaci lovasprogramról azt hallottam egy idegenveze­tőtől, hogy vannak az országban látványosabb bemutatók is. — Nem biztos, hogy Bugacon a lovasbemutató a fő att­rakció. A puszta néprajzi, természeti értékei, s a félegyházi szövetkezet által az elmúlt években szépen kiépített létesít­mények maradandó élményt nyújtanak a látogatóknak. Az idegenvezetők egy része azért nem kedveli a bugaci utat, mert messze van a fővárostól és a Balatontól, Lovasprogra­mot közelebb is találnak. — Ezek szerint minden tökéletes Bugacon? — Ezt nem mondanám. Komoly problémát látok az érde­keltség hiányában. A programmal foglalkozó embereket a fogatostól az istállófőnökig érdekeltté kellene tenni anyagi­lag is a turizmusban. Jelenleg nem ez a helyzet, elsősorban a lótenyésztésben, gazdálkodásban érdekeltek. Ide vezethe­tők vissza a vendégeknek időnként szembetűnő hiányossá­gok. A fogatos társaság, azon kívül, hogy kiáll a kocsikkal, keveset tesz — egy-két idősebb hajtót kivéve — a vendége­kért. S amit a legtöbben kifogásolnak: hiányzik a ménesmeg­hajtás. Vissza kellene állítani. Többször tárgyaltunk már erről a szövetkezettel, de nem sikerült megegyezni. Állítom, hogy ezzel az ország egyik legjobb lovasprogramja lenne a bugaci. i * * 4= A főidény, a legforgalmasabb évszak az ősz Bugacpusz- tán. Ilyenkor, szeptemberben, októberben tartják a legtöbb lovasbemutatót. Amint megtudtam, az idén is így lesz. Csu­pán az amerikai utazási irodák szövetsége, az ASTA kong­resszusáról legalább ezer látogatót várnak, akik valamennyi­en idegenforgalmi szakemberek. Nem mindegy, hogy mit látnak, tapasztalnak kocsikázás közben s utána Bugacon .. . Lovas Dániel EZERMESTER KEREKDOMBON • • Ordögcsapda Tiszakécskén, a kerekdombi fürdő köze­lében lakik László György, egy takaros családi házban. Ügyességéről, találékony­ságáról ismerik a környékbeliek. Nemrég meghívott otthonába. — Szeretnék mutat­ni egy-két olyan dolgot, amit én készítet­tem — invitált. Néhány nap múlva együtt ültünk a Ke­rekdomb 3. számú ház egyik szobájában. Egy elmés, apró fahasábokból összerakha­tó játékot mutatott, amely rácsos kiképzé­sű. Egy hasábot kihúzva szétesik az egész. — Összerakásához egy kis ügyesség, meg­figyelőképesség kell — magyarázta. Nekem nem sikerült. Házigazdám né­hány pillanat alatt összerakta, miközben el­mondta azt is, hogy tízéves korában találta ki az általa ördögcsapdának nevezett játé­kot. Annak már több mint fél évszázada. Készített egy működő cséplőgépet is, amely az igazinál hússzor kisebb. Újításo­kat is épített a gépbe, melyek segítségével sokkal gyorsabbá vált a cséplés. Akkori­ban a tiszakécskei gépállomáson dolgo­zott. — Mondanom sem kell, hogy mindenki­nek nagyon tetszett a ki$ masina, megdi­csértek érte, felhasználták az oktatáshoz. Sajnos, az újításokat nem vezették be, ahogy szokták mondani: csak tapsoltak, de nem történt semmi. — Aztán elérkezett az 1952-es év és Rá­kosi Mátyás 60. születésnapja. Azt mond­ták nekem, hogy nagy megtiszteltetés ért, mert a kis cséplőgépemet felajánlhatom a nevezetes napra. Elöntött a pulykaméreg. Miért pont ezt, hiszen ezen egy évig dol­goztam? — kérdeztem. Sőt azt is megje­gyeztem, hogy más nincs, amit vihetnénk ajándékképpen? Ha nem akarsz bajba ke­rülni, jobb, ha beleegyezel — volt a válasz. A gépet elküldték. — Nagyon elkeseredtem, hisz a szívem­hez nőtt a kis modell. Magamban dohog­tam, hogy nem foglalkoznak az újításaim­mal, sőt még el is ajándékozzák. — Akkor elhatároztam, hogy nem újí­tok többé. Munkahelyemen, a Mezőgép­nél megbízásból készítettem kicsinyített gépeket, oktatási és kiállítási célokra. Sok egyébhez hozzáfogtam. Például élveztem a fafaragást is. Ezt a pávát egy darab nyárfa­hasábból faragtam — mutatja a kis remek­művet. Még a faroktollakat is kicsipkézte. Készített hegedűket és sok egyebet is. Te­hetségét — mint mondta — édesapjától örökölte. O is ezermester volt. egyszerű földműves ember létére. László György már nyugdíjban van. Hatvanhárom éves, de nem látszik rajta az idő. A napokban takarítás közben megta­lálta az egyik fiókban az ördögcsapdát. — Arra gondoltam, hogy ezt a kis játé­kot érdemes lenne közkinccsé tenni. Most, amikor fellendültek a vállalkozások, talán sikerül partnert találnom a tömeggyártás­hoz. Olcsón előállítható játék ez, fejleszte­ni lehet vele a gyermekek kézügyességét, kombinatív készségét. Drukkolok László Györgynek, hogy terve sikerüljön. Kereskedő Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom