Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

IIA A T A "O A O Várható időjárás az országban ma estig: A felhőét*onulá- X JL/ V-X J z\. IX i\lO sokból egyre kevesebb helyen lesz futó eső, zápor. Fokozato­san totább erősödik, majd többfelé gyakran viharossá foko­zódik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 21 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 214. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 7., szerda Kádár János fogadta Vagyim Zaglagyint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke kedden a Központi Bi­zottság székházában fogad­ta Vagyim Zaglagyint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagját, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezető­jének első helyettesét, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására tar­tózkodik hazánkban. A szí­vélyes, elvtársi légkörű meg­beszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ismeretes az a már-már közmondásszerű megállapítás, hogy minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Áz is köztudott, hogy az élet minden területén — így a pártban is — a kelleténél, a szükségesnél mintha több határozatot hoznának. Márpedig ilyen esetben nagyobb a veszélye, valószínűsége annak, hogy közülük nem mindegyiket hajtják végre. A gazdasági, társadalmi, a politikai életben megindult reformfolya­matok szükségessé teszik annak vizsgálatát is, hogy sok-e a határozat, megvannak-e a végrehajtás szervezésének, ellenőrzésének szervezeti és módszerbeli eszközei, s azok hatékonyak-e. Ezekre a kérdésekre keresett választ tegnapi ülésén az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága Kecskeméten, a me­gyeháza földszinti termében, amikor első napirendi pontként azt a jelentést vitatta meg, amely a határozatok végrehajtásának szervezéséről, ellenőrzé­sének, értékelésének tapasztalatairól készült, s mely javaslatokat tartal­maz a korszerűsítés feladataira is. Megállapítja a jelentés, hogy a párt- határozatok végrehajtásának, ellenőr­zésének, értékelésének vizsgálata elvá­laszthatatlan az adott testületnél, ap­parátusnál kialakított munkastílustól, munkamódszertől, a testületi munka nyilvánosságától. A döntések megvaló­sulása egyik mutatója a területen folyó pártmunka szervezettségének. A hatá­rozatok végrehajtásának elemzése csak a teljes döntési folyamattal együtt tehe­tő meg, így azt is vizsgálni kell. Általá­nosságban megállapítható, hogy a me­gyei párttestületi döntések jelentős ré­szének előkészítése során alapvetően csak az apparátusi munka, információ és szemléletmód jelenik meg. Ez önma­gában rejti, hogy a döntések, határoza­tok végrehajtásának jó része is az appa­rátusok „belügye" marad. A döntéshozatali folyamatban az el­múlt időszakban még alig jelentkeztek azok a tendenciák, amelyek a párton belüli nyíltság, demokrácia, a különféle megközelítések figyelembevételének új követelményeit és ennek változatos formáit jelentik. A határozatok végre­hajtásának megszervezése már a dönté­si folyamat részeként kell, hogy kiala­kuljon és a nyilvánosságra kerüléssel kell, hogy induljon. Ennek ma még meghatározó formája a döntően írásos információ. A határozatokat feldolgozó külön­böző fórumok inkább a tételes, mint­sem a tartalmi ismertetésre koncentrál­nak. Az egyes döntések előkészítésére, meghozatalára sokkal nagyobb a figye­lem, mint a végrehajtásra és az ellenőr­Napraforgóhibridek a homokon A felvásárlás követi a világpiaci ármozgást A Homokhátságon napraforgót ter­melő szakemberek tegnap reggel igen­csak kémlelték az eget, hiszen meghívó­juk szerint fajtabemutató is szerepelt abban a programban, amelyre a Kecs­keméti Törekvés Termelőszövetkezet­be invitálták őket. Eső azonban nem mosta el vállalkozó kedvüket, a napra­forgótábla szélén meghallgatták Holló Ferencnek, a tsz főágazatvezetőjének tájékoztatását. Á gazdaság a múlt év­ben vállalkozott arra, hogy kipróbál­jon homokterületein napraforgófajtá­kat. Az egy hektáros, 0,5 százalék hu­musztartalmú parcellákban 12 külön­böző napraforgóhibridet figyelnek meg. A Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszer (BNR) főmérnöke, dr. Döme Ottó a sorok között járva beszélt a szakembereknek a látható fajták jó. illetve rossz tulajdonságairól, arról, mennyire állják meg helyüket a ho­moktalajokon. Az idei aszályos évben is szépen mutat a gyenge talajadottsá­gokon például az IBH—166-os, a Bar­bara, az NSH—26-os, az NSH—27-es és a kórtani szempontból kedvező tu­lajdonságú NSH—45-ös. E fajták az elmúlt esztendőben is jó termést hoztak és a magok olajtartalmával szintén meg lehettek elégedve a termelők. A főmér­nök elmondta, hogy a fajta-összeha­sonlításokon kívül agrotechnikai kísér­letek beállítását is tervbe vette a rend­szer, az ugyancsak homokon termelő gazdaságokban. Ennek egyik részével, a vegyszeres gyomirtással már foglal­koznak a Kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezetben, és (Folytatás a 2. oldalon.) zésre állapítja meg a jelentés, majd hangsúlyozza, hogy a végrehajtás el­lenőrzése, értékelése, a határozatok végrehajtásának szerves, rendszeresen visszatérő eleme kellene, hogy legyen. Ezzel szemben tapasztalható, hogy a részellenőrzések elmaradnak, s csak alapvetően üléstervi elszámoltatások­hoz készülve történnek meg egyes hatá­rozatok ellenőrzései. Különösen hiány­zik a rendszeres testületi, és a még szé­lesebb, ugyancsak rendszeres, társadal­mi kontroll. A korábban hozott saját testületi döntések tartalmi, politikai ér­tékelése általában ugyanazon testület, apparátus saját döntéseihez való önkri­tikus viszonyulását igényelné. Ennek igazi gyakorlata azonban csak most kezd kialakulni. A napirend vitájában elsőként dr. Horváth István, a Bácshús igazgatója kért szót. Felvetette azt az igényt, hogy csak konkrét ügyekben szabad határo­zatokat hozni, olyanokban, amelyekre az adott testületnek hatásköre van. A végrehajtó bizottságnak vannak olyan határozatai, amelyekben kérdés­sel, javaslattal fordult a felsőbb párt­szervek felé, de hogy azokról mi volt a „fönti” vélemény, már nincs tudomá­sunk. Ezen mindenképpen változtatni kell. Dr. Fehér Géza megyei rendőrfőka­pitány arról beszélt, hogy a határoza­toknál mindenképpen figyelembe kelle- (Folytatás a 2. oldalon.) HOLNAPTOL: NEMZETKÖZI FILM- ÉS VIDEOSZEMLE Információ és agrárgazdaság A mezőgazdaság technikai, technológiai fegy­vertára az elmúlt negyven esztendőben megújult. Emellett korszerűsödött az agrárágazatban dol­gozók szakmai felkészítése, oktatása, tovább­képzése is. Ehhez igen hatékony eszköz a film, illetve a videó. A mozivásznon, képernyőn közve­tített információk gy akorlati hasznát — a látot­tak, hallottak megvalósíthatóságát — napjaink­ban egyre több agrárszakember elismeri, és igényli az információáramoltatás efféle módsze­rét. A nemzetközi agrárfilm- és videoszemlének kétévente Kecskemét ad otthont. A most esedé­kes rendezvényre szeptember 8-ától 11-éig kerül sor. Filmes és agrárszakemberek előtt a Tudo­mány és Technika Házában peregnek majd a filmkockák. A bírálók és nézők között lesznek, akik arra összpontosítják figyelmüket, mi hasz­nosítható a látottakból, mások a megfilmesítés módját helyezik előtérbe, mondván: az informá­ció akkor válik értékessé, ha igazán hat, s csak akkor hat, ha ennek érdekében minden rendelke­zésre álló eszközt felhasználnak készítőik. E vé­leményüket hangoztatták két évvel ezelőtt is a filmszakma jelesei, s ennek tükrében mondtak kritikai véleményt a bemutatott alkotásokról. A mostani III. Nemzetközi Agrár Fiim- és Videoszemlére 18 országból 92 pályamű érke­zett. Biotechnológiával, állattenyésztéssel, szőlé­szettel, borászattal, élelmiszer-feldolgozással foglalkoznak a filmek, és ismét láthatnak olyan alkotásokat az érdeklődők, amelyek a különbö­ző országok parasztságának életét, munkáját mutatják be. Egy többszörösen kitüntetett ma­gyar játékfilmet az „Ibafai cowboyok" címüt is levetítik. A szemléhez kapcsolódva nemzetközi tudo­mányos tanácskozásra is sor kerül szeptember 9-én: információ a képernyőn témakörben. Az elektronikai eszközöknek a tájékoztatásban, gazdaságszervezésben, oktatásban betöltött sze­repét és hasznát ismertetik, illetve értékelik. Ne­ves angol és német szakemberek beszélnek a televíziós képújsággal kapcsolatos tapasztala­tokról, akik hasznos ismeretekkel gazdagíthat­ják a most kibővített kapacitással induló hazai adás szervezését, programjának kialakítását. Ugyancsak megismerhetik a jelenlévők az integ­rált növénytermesztés számítógépes irányítására kidolgozott müncheni rendszert. Cs. I. TANÁCSKOZOTT AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA Szeptember 27-ére összehívták a Központi Bizottságot A PÁRTHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZÉSE, ELLENŐRZÉSE Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Szeptember 6-án ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Napirendjén szere­peltek egyebek között az ideológiai munka megújítá­sával kapcsolatos kérdések. Tapasztalatok szerint a párttagság több lényeges témakörben várja a Köz­ponti Bizottság állásfoglalását. Ezek: a szocialista fej­lődés sajátosságai, a szocialista gazdaság működési mechanizmusának és irányításának ideológiai kérdé­sei, valamint a politikai és hatalmi viszonyok ideoló­giai vonatkozásai. A Politikai Bizottság több lehetsé­ges változatot vitatott meg, mivel a közeljövőben a Központi Bizottság elé terjeszti az anyagot. Második napirendi pontként a testület megvitatta a párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére irányuló politikai munkát. Megállapította, hogy az elmúlt évek változásai sok fiatalban a perspektívátlanság érzését keltették. A tár­sadalmi, gazdasági döntésekben az ifjúsági szempon­tok nem érvényesülnek megfelelően. A párt befolyása gyengült a fiatalok körében. Bár a KISZ törekszik a mai viszonyoknak megfelelő új politikai stílus kialakí­tására, ugyanakkor nem tudta megállítani a taglét­számcsökkenést. Nő az ellentmondás a sokszínű ifjú­sági munka lehetősége és igénye, valamint a jelenlegi szervezeti keretek között. A Politikai Bizottság hangsúlyozza, a párt ifjúság- politikájának alapvető célja, hogy az ifjúságot bekap­csolja a társadalmi folyamatokba, cselekvési teret nyisson a fiatalok számára és erősítse hatását körük­ben. Az ifjúságpolitika céljait, módszereit és eszköz- rendszerét az új körülményekhez kell igazítani. He­lyesli, hogy a párt és iljúsági szervezete mindennapos kapcsolatát az önállóság és a véleményalkotás tiszte­letben tartása, stratégiai kérdésekben pedig a mainál sokkal szorosabb együttműködés jellemezze. A Politikai Bizottság meghallgatta Grósz Károly jelentését az augusztus 28-ai, aradi főtitkári munkata­lálkozóról, egyúttal megvitatta a KB Külügyi Osztá­lya és a Külügyminisztérium közös előterjesztését a magyar—román kapcsolatokról. GRÓSZ KÁROLY ÜZENETE A Politikai Bizottság megállapította, hogy az aradi munkatalálkozó megtartása helyes volt. Megerősítet­te azt a pártunk főtitkára által is hangsúlyozott elvi álláspontot, hogy a Magyar Népköztársaság felelős­séget érez és megkülönböztetett figyelemmel kiséri a határainkon kívül élő magyarok egyéni és kollektív jogainak alakulását, anyanyelvi művelődésüket és változatlanul azt szorgalmazza, hogy a nemzetiségek aktívan vegyenek részt a kétoldalú kapcsolatok alakí­tásában. Leszögezte, hogy a szülőföldön maradás lehetősége alapvető emberi jog. Ebből a megközelitésből ajánlot­tunk együttműködést a Romániából menekültek ügyének rendezése érdekében. Miután a román fél a felkínált lehetőséggel nem kíván élni, a Politikai Bi­zottság ajánlja a kormánynak, hogy a Magyar Nép- köztársaság rendelkezésére álló lehetőségek felhasz­nálásával mindent tegyen meg a menekültek helyzeté­nek mielőbbi, humánus rendezése érdekében. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a főtit­kári találkozón véleménycsere alapján a széles körben problémákat felvető településrendezési terv helyszíni tanulmányozására mielőbb magyar tanácsi küldött­ség utazzék Romániába. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy folytatni kell a magyar—román viszonyban jelentkező feszült­ségek felszámolására irányuló külpolitikai erőfeszíté­seket. Az aradi munkatalálkozón elvileg egyeztetett javaslatok mielőbbi megvalósulása érdekében intéz­kedéseket kell tenni, ami reményt adhat, hogy előre­lépjünk a kétoldalú viszony kulcsfontosságú területe­in is, és így hozzájáruljunk a feszültség csökkentésé­hez Európa ezen részében. Rugalmas, ugyanakkor határozott elvi magatartásunk jól szolgálja az európai enyhülés erősítését és a szocializmus tekintélyének növelését. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tár­gyalt és folyó ügyekről hallgatott meg tájékoztatást. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését szeptember 27-ére összehívták. Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége ■íh Mi—min mm • • Ünnepi ülés a Várban Ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztu­sában alakult meg a Magyarok Világ- szövetsége. A fél évszázados évforduló­ról tegnap ünnepi ülésen emlékezett meg a szövetség elnöksége az Országos Széchényi Könyvtár várbeli épületé­ben. A jubileumi rendezvényen Bognár József akadémikus, a szövetség elnöke üdvözölte a vendégeket. Ezt követően Stadinger István a Magyar Ország- gyűlés nevében köszöntötte a résztve­vőket. Beszédében kifejtette: — Jelképesen együtt vagyunk itt ma­gyarok mindnyájan: mi, akik itthon élünk, azok, akik különböző időkben, különböző okokból hagyták el az or­szágot, s azok is, akiket — mint mon­dani szokás — a határok hagytak el, helyükön maradva kerültek külföldre, lettek más országok polgárai. Az Országgyűlés elnöke ezután arról szólt, hogy a magyarság mintegy har­mada külföldön él, közülük másfél mil­lió a kivándoroltak száma. Utalt arra, hogy a hasonló veszteséget szenvedett nemzetek igyekeztek olyan kapcsolato­kat létrehozni, amelyek lehetővé tették, hogy az eltávozottak ne szakadjanak el véglegesen az anyanemzettől, s a kül­földön élők nagy tömegének létéből eredő lehetőségek se maradjanak ki­használatlanul. Az MVSZ e gondola­tok jegyében alakult meg ötven éve: más korban, más körülmények között, de ma sem tagadható célkitűzésekkel. Végezetül bejelentette: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnö­ke elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a jubileumi ülésen, jókívánságait azonban Írásba foglalta. Üzenetét ezt követően Randé Jenő, az MVSZ főtit­kára olvasta fel. A levél hangsúlyozza: „A Magyarok Világszövetsége a kül­földön és az óhazában élő magyarság összefogásának jelképévé és nélkülöz­hetetlen fórumává vált. A szövetség tiszteletreméltó módon, nemes célok szolgálatában élte át az elmúlt, fél év­század történelmi viharait, folyamato­san átalakult és alkalmazkodott a vál­tozó világhoz. Elévülhetetlen érdeme­ket szerzett az egymást követő nemze­dékek magyarságtudatának megőrzé­sében és ápolásában, kultúránk gyara­pításában, a hazában és másutt élő ma­gyarok kapcsolatainak gazdagításá­ban. Mindannyiunk számára hasznos, hogy a szövetség hitelesen, tisztessége­sen tájékoztat hazánkról, életünkről, egyaránt szól eredményeinkről és gondjainkról is. (Folytatás a 2. oldalon.) TANÉVNYITÓ A GAMF-ON Okleveles műszaki szakoktatók A 25. oktatási év ünnepélyes megnyi­tóját tartották tegnap a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. Az ünnepélyen jelen volt többek között Tohai László, a Bács- Kiskun Megyei Tanács általános el­nökhelyettese. Dr. Kulcsár Béla főigaz­gató mondott beszédet: — Negyedszázados fennállásunk alatt több mint négyezer üzemmérnö­köt adtunk az iparnak, akik megbecsü­lést és elismerést szereztek főiskolánk­nak. E jubileum kapcsán elmondha­tom, hogy intézményünk a magyar mű­szaki felsőoktatás 253 éves történeté­nek utolsó negyedszázadában végzett oktató-nevelő munkájával méltó foly­tatója műszaki felsőfokú képzésünk haladó hagyományainak. Ez két, egy­mással szorosan összefüggő gondola­tot fejez ki. A magyar műszaki felsőok­tatás több mint két és fél évszázados története, a tiszteletre méltó mérnöki múlt, a tehetség és szorgalom kibonta­koztatásának jelképe, amely oly sok dicsőséget hozott hazánknak. Jelen ok­tató-nevelő munkánk pedig az üzem­mérnökké, a mérnökké válás kezdete — hangzott el a főigazgató ünnepi be­szédében. Az 1988—89-es tanév új feladatokat is hozott az intézmény tanárainak. Az országban elsőként a kecskeméti főis­kola indítja ugyanis a műszaki szakok­tatói képzést. A főiskolai végzettséget adó három év a Művelődési Minisztéri­um támogatásával veszi kezdetét. így a 188 első évfolyamos között már a maj­dani diplomás szakoktatók is esküt tet­tek a tegnapi ünnepségen. Jó hírrel kezdődött az új tanév Berta Ferenc második évfolyamos hallgató­nak, aki népköztársasági ösztöndíjat kapott. A Bács-Kiskun Megyei Tanács hallgatói pályázati díját Rausch Zoltán • Berta Ferenc átveszi a népköz- társasági ösztöndíjat. • Az új elsősök és a címzetes tanárok közül Szabó Lajos (az első sorban balról a második). (Méhesi Éva felvételei) okleveles üzemmérnök kapta. Sor ke­rült címzetes főiskolai tanári cím ado­mányozására is, ennek birtokosa lett Kovács László, a Bakony Művek főosz­tály vezetője. Szahó Lajos, az Április 4. Gépipari Müvek vezérigazgatója és Szabó Béla, a GAMF főtitkára. G. T. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom