Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-28 / 232. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 28. 1 ÓVODAI CSOPORT MOZGÁSSÉRÜLTEKNEK HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Gondoskodás felsőfokon Továbbtanulás az ötvenes évek elején Boldog terhesség? Negyven bél. így számol a szakem- Ivi \ii csak kilenc hónapról beszé­lünk (l yonyóni ugyanakkor kétsé­gek kvt leli hónapok. A várakozás, a remény időszaka. Minden, ami láiha- i .ilaii. a- titokzatos egyben. Egészséges? Megvan mindene? Fej- tuliK agy. aiiogy kell? Csupa-csupa kérdés. S mikor végre ott vagyunk -jzeiíitői izemben, a bizonytalanság új­ra elhatalmasodik bennünk. Vajon lát? iíaíi? Érzékel'? S az értelme! Nem kell, hogy csodagyerek legyen, csak ép, egészséges. „Vissza kellene vegre adni az. anyáknak a boldog terhességet!” mondta egy alkalommal Czeizel I lidre. Bár úgy lenne! A személytelen tények . Melinda. Csökkentlátó. Fényt, ár­nyékot érzékel csak. Születési ártalom. Fejleszthető. Péter. Nyitott gerinccel született. Műtét után mindkét alsó végtagon bé­nulás. Rendkívül értelmes. Imi. Szülési agysérült. Mindkét alsó végtagon sérülés. A magzatvíz öt nap- jvai a szülés előtt folyt el. Hallási és látási zavarok. Fejleszthető. Táinás. "Szülés; közben vagy szülés előtt sérülés. A felső és az alsó végta­gon, különösen a bal oldalon bénulás. Petra. Szülési agysérült. A bal oldali \ égtagokon fokozott izomtónus. A szémraozgató izmok sérültek. Gyuri. Szülési agysérült. Az alsó vég­tagokon enyhe összerendezetlenség. Kényszermozgást végez. Fejleszthető. Értelmi képességei kiemelkedők. Egyelőre kísérlet Valamennyien óvodáskorúak. Értel­mileg épek, de mozgássérültek. Kedve­sek, közvetlenek, barátságosak. Csak­úgy, mint korosztályukból bárki más. Normal óvodai közösségbe mégsem vi­hetők. Sajátos bánásmódot, egyéni tö­rődési, nagyobb odafigyelést igényel­nek. Speciális óvodai csoportot indítot­tak szántukra szeptembertől, egyelőre kísérletképpen. Hatan vannak egy cso­portban. Az árpádvárosi óvoda Csong­rádi úti tagóvodájában kaptak helyet. Két óvónő, egy szomatopedagógus, (szoniato: a . testtel foglalkozó tudo­mány), egy gyógytornász, valamint egy logopédus foglalkozik velük. Végső cél számukra a normál óvodai csoport, az iskola zökkenőmentes kezdése. A me­gyében elsőként indult meg e kísérlet, de országosan is ritkaságszámbá megy. Szegeden két éée, Csepelen pedig a kecskemétivel alakult egy-egy hasonló intézmény. A szellemi épség követelmény Dr. Mészáros Istvánná az árpádváro­si óvoda vezető óvónője: Már évek óta foglalkozott a váro­si művelődési osztály a mozgásukban korlátozott, de szellemileg ép gyerekek óvodai elhelyezésével. Császár Cirill, a Kecskemét Városi Tanács művelődési osztályának volt vezetője indította el az ügyet, Kiss Gézáné óvodai felügyelő segítségével. Helyet kerestek. Kicsi, ba­rátságos, a különleges követelmények­nek megfelelő óvodát. A Csongrádi úti látszott a legmegfelelőbbnek. Hegedűs Deme Pál. a művelődési osztály jelenle­gi vezetője is támogatta az ügyet. Meg­kezdődhetett a gyerekek felkutatása. Kizárólag olyan gyerekekre tervez­tünk, akiknél remény van arra, hogy normál iskolában is megállják majd a helyüket. A halmozottan sérülteknek ugyanis a Nyiri úton van már óvodá­juk A kicsik felkutatásához a mozgás­sérültek intézetétől, főként Bálintné Se­bők Máriától és a védőnőktől kaptunk segítséget. A névsor ismeretében végig­jártuk az érintett családokat, majd sor kerülhetett a kiválasztásra. Először a körzeti orvosi rendelőben mérték fel alkalmasságukat, majd a budapesti • Németh Lász- lóné óvónő irá­nyítja a tornát. A mozgássérUlt gyerekeknél rend­kívül fontos, hogy kedvvel, örömmel végezzék a játé­kos gyakorlato­kat, s hogy siker­élményhez jussa­nak. • Petra az egyik legügyesebb és legér­telmesebb gyerek a csoportban. (Tóth Sándor felvételei) Barcsi Gusztáv Gyógypedagógiai Főis­kola segítségével egy komplex vizsgála­tot végeztek. Az írásos anyagot mi is megkaptuk, így minden gyermek sérü­léséről, annak súlyossági fokáról, jel­lemzőiről külön dossziénk van. Meg­kezdhettük tehát' a szoktatást. Átalakítás segítséggel Csíki Istvánná, a Csongrádi úti óvo­da vezető óvónője: — A mi intézményünk éppen mére­tei és adottságai lévén tűnt a legalkal­masabbnak. Mindössze három cso­portszobánk van, közülük az egyik mindjárt a bejárattal szemben. Ez lehe­tővé teszi a gyors, könnyű közlekedést, ezért lett a mozgássérült kicsiké. Foko­zatosan alakítjuk át speciális igényeik­Ilyenkor szeptemberben a családok életében megnyugvást jelent az iskolai élet beindulása. Vannak, akiknek ez azért jelent biztonságot, mert a magyar közoktatás valamelyik típusában meg­kezdheti a gyermek tanulmányait. Olyanok is vannak, ahol nem a szándé­kuk és számításuk szerint alakul a ta­nulás, továbbtanulás. Az oktatási év megkezdése számukra is bizonyosság és a valamifajta teendők elvégzése. Magyarországon, így ezen belül me­gyénkben, Bács-Kiskunban is a nyolc osztályt végzettek döntő többsége to­vábbtanul. A középfokú tanintézetek mind több tanulónak biztosítják az oktatás és neve­lés mellett a kollégiumi, menzai ellátást is. Érdekesek azok a levéltári dokumentu­mok, amelyek az ötvenes évek beiskolá­zási viszonyait tartalmazzák. Ezek be­mutatásával jól érzékelhetjük a módot, ahogyan toborozták leendő tanítványai­kat a középiskolák, s nyomon követhet­jük a továbbtanulás irányait, az iskolák által nyújtott szolgáltatásokat. Elsőként álljon itt egy negyven évvel ezelőtti felhívás, amely az akkori Bács- Bodrog vármegye valamennyi elemi és általános iskolájába eljutott. Küldője a „Jánoshalmi Magyar Állami Mezőgaz­dasági Leányközépiskola”. A felvételi ismertetőt egy kísérőlevél ajánlotta az elemi iskola igazgatójának figyelmébe. Ebben — többek között — a következőket olvashatjuk: „A nemzet boldogulásának és gazdasági jobblétének a tanult gazda és a művelt, szakképzett gazdasszony a tartóoszlo­pa. A magyar építést szolgálja tehát mindenki, aki a haladó, többet és job­bat termelő kisgazda és az igazi magyár gazdasszony eszményének a megvaló­sítását segíti elő.” A felvételi tájékoztató szerin t az intéz­ményben a képzés négyéves és érettségit is ad. Felvehetők azok, akik a 14. élet­évüket betöltötték, de a 18-at még nem érték el. Továbbá feltétel a 8 népiskolai, vagy 4 polgári iskolai, illetve gimnáziu­mi végzettség. Az iskolai oktatás és ne­velés célját a következőkben fogalmaz­ták meg: „A Mezőgazdasági Leányisko­la vallásos alapon, nemzeti szellemben jó gyakorlati gazdasszonyokat nevel, előkészít a szakirányú főiskolai tanul­mányokra és ezen túlmenően alkalmas­sá teszi növendékeit arra, hogy tisztán lássák a nemzet sorskérdéseit és ebben a gazdálkodó népesség helyét.” A felvételt nyert tanulók egy része tandíjat volt köteles fizetni, a szegé­nyebb családok gyermekei tandíjmente­sek voltak. Az iskola 30 leány számára tanulóotthoni elhelyezést biztosított. A kollégiumi elhelyezésért termé­szetbeni juttatást kellett adni, illetve havi 35 forint készpénzt fizetni. A természetbeni beszolgáltatás a kö­vetkező volt. Valamennyi kollégista ha­vonta tartozott a kollégiumnak átadni: „10 kg kenyérlisztet, 5 kg főzőlisztet, 1 kg zsírt, 50 dkg cukrot, 3 kg hüvelyest (ebben 2 kg bab, 1 kg borsó), 15 kg válo­gatott burgonya, 1 kg hagyma, 2 kg zöld­ség (sárgarépa, petrezselyem), 2 db élő baromfi, 15 tojás, 1 kg füstölt hús („kívá­natosabb füstölt kolbász”) 1 kg füstölt szalonna, 5 dkg lekvár, 20 dkg mák vagy dióbél, 50 dkg só, 25 dkg szappan.” A kollégium ilyen módon rendelke­zett az étkeztetés feltételeiről. A kollé­gisták egyéb tárgyakat és eszközöket is kötelesek voltak vinni. Nevezetesen: „matrac vagy szalmazsák, fejpárna, ta­karó, ágyterítő, 1 db fehér asztalterítő, 4 db konyharuhát, 4 db pohártörlőt, az ét­kezéshez edényt, evőeszközt, asztalken­dőt, továbbá kötényeket és fejkendőket kell a tanulóknak magukkal hozniok.” Ragtime-találkozó — harmadszor <£ Újvári Erzsébet szomatopedagógus valamennyi kicsi számára képességeihez mért feladatokat ad. • Vajdáné Lu­kács Enikő első munkahelyéül vá­lasztotta a moz­gássérültek óvo­dai csoportját. hez. Rendkívül sok helyről kapunk mind anyagi, mind szakmai segítséget, így hamarosan meglesz a bordásfal, új játékokat, tornaszőnyeget vásárolunk. A gyógypedagógiai főiskola kontroll­csoportjaként működünk. Rendszeres jelentést küldünk a kicsik fejlődéséről, ők pedig személyre szabott útmutatók­kal segítenek. Természetesen a legjobb óvónőket választottuk ki a feladatra, s lehetővé tettük a számukra a szomato- pedagógusi diploma megszerzését. Örömmel vállalják. Alapozás, egy életre Németh Lászlóné már több éve óvó­nő. Amikor megtudta, hogy speciális csoport indult, azonnal jelentkezett. Kiváló pedagógus, a sajátos feladatra alkalmasnak találták. Nagy szeretettel beszél növendékeiről: — Két kicsin máris látjuk, hogy egy év múlva talán normál óvodai csoport­ban is megállják a helyüket. A legfogé­konyabb korszak a három—hat év. Otthon, gyermekközösség nélkül talán elvadulnának, ez az időszak megala­pozhatja egész életüket. Nevelési prog­ramot magunk készítünk, személyre szabottan. Jelenleg még a beszoktatási időszakot éljük. A mindennapos gyógytorna — szakember irányításával —- már most is elmaradhatatlan. A ne­velési feladatok egyelőre a szokásrend- szer és a közösségi élet megalapozásá­ból állnak. Nagyon tevékenyek, néhá- nyan rendkívül értelmesek is. Magatar­tási zavarok csaknem valamennyiük viselkedésében felfedezhetők, de ezek közösségben leépíthetőek. Az minden­esetre már most jól látható, hogy na­gyon kellett nekik az óvoda. Egyéni bánásmóddal Vajdáné Lukács Enikő óvónő és Új­vári Erzsébet szomatopedagógus az ud­varon őrzi a csoportot. Állandó, min­den gyerekre kiterjedő figyelmük, törő­désük biztonságot kölcsönöz vala­mennyiüknek. Itt az egyéni bánásmód nélkülözhetetlen. A ragaszkodás, a sze- retetigény, a ráutaltság többszörösen jellemzi ezeket a kicsiket, mint korosz­tályuk többi tagját. Elfogadták a fel­nőtteket, akik hivatásul választották a velük való törődést. A gyerekszív pedig sohasem téved. Percek alatt szelektál. Ösztönösen érzi meg a féltést, a szerete- tet. Az óvoda udvarában együtt játszik a két normál és a mozgássérültek cso­portja. Nincsenek elkülönítve. Elfo­gadják egymást olyannak, amilyenek. G. Tóth Tímea Hagyománnyá válik a Szalvay Mi­hály Úttörő- és Ifjúsági Otthon, illetve a Bohém Ragtime Band által szervezett rendezvény: Kecskemét a kora ősszel ismét ragtime-találkozónak adott he­lyet, immár harmadszor. Öt zenekar és egy szólista lépett fel, megérdemelt sikert aratva. A soproni Hot Hat Ragtime Band és a győri Pantha Rei klarinétkvintett klasszikus felállással és felfogásban előadott rag- time-jai, illetve a miskolci Kupcsok Pé­ter zongoraszólói kellően megalapoz­ták a hangulatot a Budapest Ragtime Band fellépéséhez. Ők voltak ugyanis az est sztárjai: a klasszikus ragtime mellett játszottak dixie-t,''operaátiratot • Együtt énekel a Bohém Ragtime Band nyolc tagja. (Carmen-fantázia) parodizáltak — fel­sőfokon. Szünet után lépett fel a két „hazai” együttes. Először a Kecskemét Big Band örvendeztette meg a hallgatókat, majd a Bohém Ragtime Band lépett a színpadra. Bár öt évvel később alakul­tak, mint a budapestiek, műsoruk nagy stílusbiztonságról, összeszokottságról árulkodott, éneklésük pedig külön nagy sikert aratott, Mindenki elégedetten távozott a rag- time-találkozóról. A közönségsikert és a terem zsúfoltságát látva a szervezők­nek jövőre talán tágasabb helyről kelle­ne gondoskodniuk. Hasonló módon tudtak a középiskolá­sok másutt is kollégiumi elhelyezést kap­ni. A megye községeibe az ötvenes évek elején számtalan beiskolázási felhívás jutottéi. Ezeket legtöbbször dobolás út­ján ismertették a lakossággal. Ezen idő­ből ránk maradt a bácsbokodi nagyköz­ség dobolási könyve. Ebből idézünk a kor továbbtanulási lehetőségeit bemu­tatva. A csepeli szakmunkásképző iskola „hívja” a7.,illetve 8. osztállyal rendelke­ző fiúkat és leányokat öntő, kovács, esz­tergályos, köszörűs, marós, lakatos szakmákra. Az érdeklődők a községhá­zán jelentkezhettek. A komlói bánya 15., 16. éves fiúk jelentkezését vátja, akik legalább a 6 osztályt elvégezték, s vájár­tanulók szeretnének lenni. A tanulási idő 2 év, s ezalatt teljes ellá­tást (ingyen) ruházatot, fizetést kapnak.) Ugyancsak dobszó útján értesül a la­kosság arról, hogy „a Szegedi Kossuth Zsuzsanna Állami Ápolóképző Iskola 2 éves tanfolyamot szervez 17—30 éves korú nőknek”. Feltétel, hogy legalább 6 osztályos végzettséggel rendelkezzenek. Az intézet ingyenes lakást és teljes ellá­tást, valamint havi 116 forint tanulmá­nyisegélyt, a gyakorlatra egyenruhát ad. Jelentkezni a körzeti orvosnál lehetett. A dokumentumok gazdag beiskolá­zási ajánlatokat tartalmaznak. A né­hány kiragadott példával az volt a szán­dékunk, hogy bepillantást nyújtsunk a felszabadulást követő „új élet” oktatási módszereire. Érzékeltessük, hogy a kul­turális forradalom valóban széles társa­dalmi bázison indult meg, amelyben ek­kora lehetőségek ésáldozatok, a szándé­kok és a tettek sokszínűén hatottak az ér­dekeltekre. Molnár János tanár KÉPERNYŐ A nap lovagja Nagyon rákívántam Bródy Sándor, A nap lovagja című írására. Régen ol­vastam, homályosan emlékszem csak a furcsa-tragikus karriertörténetre. In­kább a hangulatát, mint fordulatait őr­zöm a nyírott pázsiton, elegáns szalo­nokban kibomló drámának. Szívesen hasonlítanám az eredeti re­gényt a televíziós változattal, szembesí­teném emlékeimet az életet nyersen, ro­busztus indulataival ábrázoló író sorai­val, ha könyvtáramból leemelhetném a kötetet. Mintha más világban élne a képernyőn látott Asztalos Aurél, mint a hajdani regény hőse. Talán a század- fordulós képi sablonok tompították a Bródy-írásban „cikázó veszély”-t? A szép lassan csordogáló képsorokból valahol elillant a kockázat izgalma. Márpedig „a cigányerkölcs rendjelé­vel” (Kosztolányi!) feldíszített zsurna­liszta nagyon is tisztában volt azzal: mi a tét. Málnay Levente különben kelle­mes, kulturált játékában pedig inkább csak kivárja, hogy mit gyümölcsöz az öregedő főherceg unatkozó szeretőjé­nek kegye. Annak idején a maga is drámaíró Bródy átengedte egy talpra­esett átdolgozónak, Hajó Sándornak a regény színpadra alakítását. A rendező Málnay Levente talán jobb forgató­könyvírót is találhatott volna Málnay Leventénél. A színészek kedvesen mo­zogtak a hálás szerepekben. Viola Schweizer Juliként igazi telitalálat volt. H. N. HATULNEZETBEN 1. KONZULTÁCIÓ — Én csak azt akarom kérdez­ni, hogy szabad-e őszintén kér­dezni az igazgató elvtárstól. — János, hallott már maga is a demokráciáról. Itt most min­dent kérdezhet. — Akkor azt tessék nekem őszintén megmondani, hogy mit szabad kérdeznem... 2. KONFERENCIA — Tisztelt Kollégák! A rende­zőbizottság nevében meleg szere­tettel köszöntőm , valamennyi résztvevőnket a „Szimpóziumok a virágegyletek szolgálatában’’ c. konferenciánkon, amelyen 30 nagyelőadás, 19 kiselőadás, 43 referátum és 101 pohárköszöntő hangzik majd el. Ez 25 százalék­kal több, mint a múlt heti konfe­renciánkon volt. Erről az örven­detes fejlődésről egyébként a jövő héten újabb konferenciát tartunk. 3. MEGBESZÉLÉS — Te mint szakszervezeti főbi­zalmi, mit szólnál hozzá, ha Kiss Jánost idehoznám az osztályunk­ra? — Kiss Jánost én nagyon jól ismerem. Öt évig együtt dolgoz­tam vele. Szerintem helytelen .. . — Valóban így van. Már egy hete állás nélkül van: helytelen. Örülök, hogy támogatod a kéré­semet. 4. ÉRTEKEZLET — A mai értekezletünket azért hívtuk össze, hogy eldöntsük, ho­gyan lehetne csökkenteni az érte­kezletek számát. — Tekintettel arra, hogy ma már ez a harmadik értekezletem, javaslom, hogy ezentúl mindet vonjuk össze, így a szüneteket megspóroljuk, és hamarabb me­hetek a következő értekezletre. — Én azt javaslom, hogy ezen­túl né tartsunk több értekezletet. Tartsunk röpgyűlést, ülést, össze­jövetelt, találkozót, megbeszélést, tanácskozást, konzultációt, el­igazítást stb.l így az értekezletek számát akár nullára is csökkent­hetjük. 5. FEGYELMI TÁRGYA­LÁS — Azért jöttünk össze, .hogy megbeszéljük az üzemrészünkben tapasztalt súlyos mulasztást. Amint tudjátok, Tóth Mihály ta­nulót foglalkozás közben elköve­tett mulasztásért kell felelősségre vonnunk. Egyszóval tűrhetetlenül viselkedett! Még reggel elküld­tem őt 23 megrendeléssel, de csak most, tizenkettő után jött vissza. Ezért azt javaslom, hogy két hé­tig ö takarítsa a műhelyt. Majd megtanulja, hogy idejében kell hozni a sört!... Salga Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom