Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 23.

Uj

KALOCSA:

intézmény — feladatok

,Óriásit léphetünk előre’

Mekkora szerepet tölt be a ncve- k .-oktató munka eredményességében .1/ es/iéiikus környezet, a tá- gabb tér, a szemléltető eszközök, a szabadidős tevékenység? Ezt, úgy hiszem, haszontalan volna részletezni. A kalocsai Ruhaipari Szakközépiskola és 619. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet pedagógusai és diákjai minden bizonyosai hosszasan tudnák felsorolni azokat a nehézségeket, melyek a fentiek hiányából adódnak. Hosz- szú éveken keresztül egyik szük- ségmcgoldásból kényszerültek a másikba. Három helyen folyt a tanítás, megfelelő segédeszközök és szemléltető tárgyak nélkül. Arra gondolni sem lehetett, hogy bármiféle szabadidős tevékenységgel összefogják, közösséggé kovácsolják az egy intézményben tanulókat, hiszen erre sem hely, sem idő nem volt.

Az idei tanév változást hozott valamennyiük számára. Augusztus 30-án a tanévnyitóval egy időben vehették birtokba a 87 millió forintos beruházással készült 18 tantermes iskolát. Az 584 szakmunkástanuló az új épületbe kertül. a 129 szakközépiskolásnak pedig megmaradt a hattantermes régi létesítmény. Tulajdonképpen még csak ízelgetik a hirtelen kitágult teret, igyekeznek feltérképezni az új lehetőségeket, próbálják végre közösséggé kovácsolni a hasonló korú diákokat csakúgy, mint az együtt dolgozó, egymásra utalt pedagógusokat.

Nem lesz könnyű alkalmazkodni az új körülményekhez. Igaz, a jót könnyű megszokni, ám rendkí- % iü nehéz az elmúlt évek rossz beidegződéseit félredobni, egyik napról a másikra ismét közösséget alkotni. A pedagógusoknak újra kell tanulniuk élni a lehetőségekkel: élvezetes, szemléletes órákat tartani, kihasználni az esztétikus környezetet, a technikai eszközök, a közösségi szobák, előadók kínálta lehetőségeket.

Az iskola igazgatója Kovács Róbert. Jelenleg betegállományban van, ahogy mondja: kacsingatott a halállal. Betegsége nem független hivatali gondjaitól, sőt... Szerettem volna terveit, vágyait meghallgatni, de még nem érzi magát elég erősnek a beszélgetéshez. Az átadási ünnepségen már nem vehetett részt, az intenzív osztályon feküdt.

I vekig irányította a nehézségekkel küzdő intézményt, a megérett gyümölcsbe pedig még nem haraphaKIÁLLÍTÁS A SZAKSZERVEZETI SZÉKHÁZBAN • •

Üzenetek a családról — zománcban

tott bele. Terveket egyelőre nem szövöget. ,

Felépüléséig Petróczi Ernőné a megbízott igazgató. A szokottnál is túlterheltebb, hiszen nem csak a tanév eleji hajrá szakadt a nyakába, hanem a szervezéssel, az átalakulással járó nehézségek is. •

— Új lehetőségek nyíltak meg előttünk — mondja az igazgató — melyek minőségi változást hoztak iskolánk életébe. Kémiai és fizikai előadók, könyvtár, szakmai munkaközösségeknek kialakított helyiségek, számítástechnikai szaktanterem, gépjármű-diagnosztikai mérőterem ... A személyi feltételek is javultak: egy faipari és egy gépészmérnökkel gyarapodott pedagógusgárdánk. Igaz ugyan, hogy üres állásunk jelenleg is van, de már most is jelentősen csökkent a tanárok túlterheltsége.

— Az új épület átvétele egyben szétválást is jelent a szakközépiskola és a szakmunkásképző számára?

— Nem. Egy intézmény vagyunk, közös vezetőséggel, tantestülettel. Mindössze „földrajzilag” váltunk szét. A szakközépiskolások négy osztálya kapta meg a régi hat tantermet, így ott is van szertár, tornaterem.

—- Úgy tudom, az új sportcsarnokot még nem adták át.

— A következő tanévig várnunk kell. Addig mi is a régi épület tornatermét használjuk.

— Minőségi változás következett be munkájuk feltételeiben. Vajon tudnak-e mindezzel élni a pedagógusok?

— A nevelés területén óriásit léphetünk előre, hiszen már a környezetnek is nevelő hatása van. Nagymértékben megnőtt ugyanakkor valamennyiünk felelőssége. A tehetséggondozás, a versenyekre való felkészítés eredményességének javulását várjuk a jobb tárgyi feltétételektől. Ez az egyik olyan szelete munkánknak, amikor konkrét visszajelzést kapunk.-— Tanévnyitó beszédében elsősorban a közösségi nevelésre helyezte a hangsúlyt.

— Remélem, hogy ez az új intézmény nemcsak a tárgyi tudást, hanem azt a szellemi pluszt is meg tudja adni, ami közösséggé kovácsolja az itt tanulókat és dolgozókat. Az ifjúsági és diákmozgalom fellendítésével, a diákok szabadidejének tartalmas kitöltésével szeretnénk ezt elérni — mondta a megbízott igazgató.

G. Tóth Tímea

Kecskeméten régóta ismert Túri Endre személye is, munkássága is. Úgy is, mint SZMT-díjas festőművész, aki pályája kezdete óta elsősorban zománcképekkel, illetve zománcozott dombormüvekkel és plasztikai alkotásokkal szerepel a nyilvánosság előtt, úgy is, mint a Kecskeméti Nemzetközi Zománc- művészeti Alkotóműhely igazgatója. Magam körülbelül másfél évtizede kísérem figyelemmel pályafutását.

Művekről sokkal nehezebb beszélni, mint művészekről, Túri Endre műveiről pedig többszörösen is nehéz. Először is azért, mert nem a hétköznapok megszokott műfajainak egyikében dolgozik, nem grafikákat készít, nem táblaképeket fest — de akár még a szob- rászatot is azok közé a műfajágazatok közé számíthatnánk, amelyek közt előképzettség nélkül is könnyebb talán széttekinteni. Csakhogy Túri Endre művei se ide, se oda nem sorolhatók. Ha pedig zománcmü kerül az utunkba, az ilyen élményekre fel nem készült látogató általában zavarba jön, és a legjobb esetben is megreked a technikai kérdések firtatásánál. Nem jut el odáig, hogy a művek halk, de jól artikulált beszédére is fel tudjon figyelni. Két munkája

féléven belül készült, tehát a legfrissebb alkotásai közé tartozik á mesternek.

Az egyiknek már a bemutatási módja is szokatlan: nem valamiféle magas posztamensen látjuk, nem is falra akasztva, hanem a terem közepére lehelyezve, majdnem olyan módon, mintha egy használati tárggyal állnának szemben. Kicsit gondolkodik is az ember az elején, hogy hozzátartozik-e egyáltalán a kiállitáshoz.

Mielőtt megpróbálnánk elhitetni magunkkal, hogy felesleges, nem odavaló elem a műben a vízszintes, zománcozott körlapra ráhelyezett, tükrösre polírozott fémhenger, lépjünk egy kicsit közelebb hozzá, sétáljuk körül. Ekkor derül ki, hogy a valódi kép, az az üzenet, amelyet a művész egyenesen nekünk fogalmaz, nem az alsó, tálca alakú rekeszzománc-kompozíción bontakozik ki, hanem ennek a ve- tülete, a hengerpalástra felkúszó tükörképe adja a valódi arányokat, és ezzel együtt a hiteles „olvasatát” az üzenetnek.

Egy család képe elevenedik meg itt előttünk. Ugyanazé a családé, amelyik alább, a „tálcán” a szemünk láttára hull szét, illetve torzul idomtalanná. Ahhoz, hogy re- konstruálódjék. tehát hogy visszanemesedjék, vissza-látványszerű- södjék ez a szétesett családformáció, nekünk magunknak kell hozzá megtalálni a kapcsolatot. így végül is minden a megközelítésen múlik. Meg kell találnunk hozzá — a képhez is, az általa megidézett család- modellhez is a megfelelő távolságot (mondhattunk volna közelséget is!), illetve a megfelelő rálátást. Es még ekkor sem mondhatjuk el, hogy pontosan helyreállítottuk volna a művész által feltámasztani szándékozott „ideális” vagy egyszerűbben „normális” családképet. Mert ez csak akkor áll helyre, ha körbe is járjuk a kompozíciót. Tehát az, hogy lesz-e a családnak — ebben az esetben legalábbis

— mindannyiunk számára biztonságot sugalló, harmonikus képe, most már elsősorban rajtunk fog múlni.

Úgy látszik. Túri Endrének szívügye a család. Legújabb műve,

— amely a kiállításon falra és keretbe került ugyan, műfaját tekintve mégis inkább a körplasztikához áll közel ugyancsak családtémát dolgoz fel. Erről is illik any- nyit tudnunk, hogy nem hétköznapi teljesítmény, nem szokványos vállalkozás, ha valaki egy előre domborított fémfel iiletre rckeszzo- mánc-mintázatot visz fel. A történeti időkben a rekeszzománcot általában sík felületre alkalmazták. Ahhoz, hogy domborított felületre, méghozzá majdnem kerek plasztika formájúra domborított felületre vigye fel valaki, rendkívüli mértékű szakmai biztonságra van szükség. Túri Endre már korábbi műveiben kikísérletezte ezt a módszert, a most bemutatott, e kiállításon látható műveknek is mintegy a fele ezzel a rendkívüli technikával készült.

Az alkotó másik új művének alapeszménye látszólag ellentétes a Cantata profana tárgykörben korábban megfogalmazottakkal, hiszen itt első közelítésben kifejezetten családellenesnek tűnik a mondanivaló. Mégis azt kell mondanunk, közvetlenül egymásra utal a kétféle állásfoglalás, mert pontosan az fejeződik ki az eredeti kolin- da-szövegben is, a Bartók-féle feldolgozásban is, hogy ha nem engedjük idejében leszakadni rólunk a „testünkből sarjadzott” fiúnemzedéket, akkor tragédiával végződhet az együttélésünk.

Túri ebben a művében is úgy fogalmaz, hogy nem lehet kikerülni az igazságát, nem lehet szenvte- lenül elsétálni mellette. Rendkívüli szuggcsztivitással kényszerít rá, hogy a fejleményeket, az öregapó szemével vizsgáljuk meg( Minél inkább az ő szemével látom azonban a dolgokat, annál pontosabban rajzolódik ki mögötte, egy áttetsző közegben megfogalmazva, a szarvassá vált fiú. Ezt a látomást ilyen megragadó módon csakis a most először látható formai bravúrral lehetett megidézni. (A kiállítás a hét végéig tekinthető meg).

Pap Gábor

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

r~ VjjT” I KECSKEMÉT: az ügyelet ! ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig lart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 óráiul folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia t i .: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, 1 letényegvháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek- és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház cmlitett két épületében látlak cl.

Örgovány: Orgovány, központi rendelő (T.‘: 25): Szabadszállás, Fülöpszál- las. Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse,

központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fiilöpháza, Kunbaracs: dr. Bcnkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42- 005): Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-024); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-066).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 11-244); itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. .

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet, Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH- szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167): Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84); Hajós: dr. Mohácsi J. (Hajós).

KISKUNHALAS: a Semmelweis

kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pi-rtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-835); Jánoshalma, Rém, Borota, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér

1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa

György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1 /A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106).

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ:

Dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 344 T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A, T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sü- kösd, Dózsa U. 149. T.: 34); Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Li- pokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktó, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalk- szentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk- szentmárton, Rákóczi u. 1.); Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse. Bajcsy-Zs. u. 17/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh 1. (Solt, Lepke u. 4.); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Du- nasor 6.); Dunapataj, Ordas, Gcderlak, Úszód, Dunaszentbencdck: dr. Mészáros L. (Dunapataj. Vörös Hadsereg u. 7. T.: 45); Szakmár, Öregcsertő. Homokmégy: dr. Rcpási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11); Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz. Szabadság u. 35. T.: 20).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24- 168); Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét. Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T,: 45-012); Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Veréb u. 2/A, T.: 56-448); Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság ú. 6. T.: 41-027); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7.)

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280); Ágasegyháza,, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20); Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005);

Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schlei- der J. (Fülöpszállás. Kossuth L. u. 12.); Soltvadkert. Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó

F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31- 081); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent 1. u. 15. T.: 41-130); Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel. Temető u. 8. T.: 21-980). ■

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.); Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4):

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070); Jánoshalma: dr. Iva- nics M. (Jánoshalma, Biró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tompa. Kelebia: dr. Patocskai

G. (Kelebia, Ady E. u. 216.); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz 1. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.).